A jelen doktori értekezésben bemutatott kutatási munkám során a környezetelemzés – mint a stratégiai környezeti vizsgálat – új típusú megközelítését, a fenntartható fejlődési célokkal történő összevetését elemeztem.
A Világbank által gyűjtött nagy adat alapú adatbázis felhasználásával egy komplex környezetállapot értékelési algoritmust dolgoztam ki, amely nem tartalmaz szubjektív elemet és rugalmas a bemenő adatok megválasztására. A modell pontosságának javítása érdekében bemutattam, hogy egy főkomponens elemzés alapú dimenziócsökkentéssel a komplex rendszer viselkedése a környezetelemzés tárgykörébe tartozó elemzésektől elvárt pontossággal becsülhető. A fejlesztett módszertan egyik fő előnye, hogy nem csak különböző paraméteres forgatókönyvek többszempontú relatív összehasonlítására alkalmas, hanem a beavatkozás nélküli idősoros fejlődéssel történő összehasonlítást is lehetővé teszi. 2015 óta – amikor az Egyesült Nemzetek Szövetsége deklarálta a 17 fenntartható fejlődési célt – a nemzeti/regionális/szubregionális környezeti politikák, tervek és programok fő feladata a fenntartható fejlődési célok elérésének integrált kezelése és megvalósítása. A stratégiai környezeti vizsgálatok (SKV-k) célfüggvénye ebből adódóan az elmúlt három évben még jobban eltávolodott a „klasszikus” környezeti hatás vizsgálati (KHV) megközelítéstől. A jelen doktori értekezésben bemutatott KEM modellben használt változókat összekapcsoltam az ENSZ által definiált SDG indikátorokkal, ezáltal a módszertani fejlesztés által bemutattam, hogy ha a fenntartható fejlődési indikátorok, vagy alcélok között valamilyen összekapcsolást hozunk létre, az egyaránt az SDG-k indirekt módon történő összekapcsolását is jelenti. A kutatásom eredményeit egy szakértők által készített alcélok közötti kapcsolatokról szóló tanulmánnyal is összevetettem. Az alkalmazott többrétegű hálózat alapú megközelítésnek köszönhetően a jelen doktori értekezés lehetőséget nyújt a fenntartható fejlődés többszintű vizsgálatára, ezáltal olyan aspektusok figyelembevételére, amelyek analitikus úton nehezen tárhatók fel.
Az elérhető nagy adat alapú adatbázisok hálózatalapú vizsgálatával igazoltam, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatoknak – és ezáltal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáknak – a helyi sajátosságokat figyelembe kell venniük, mivel a deklarált 17 SDG elérése földrajzi régiónként eltérő prioritású intézkedési listák alapján valósítható meg.
A Világbank adatbázisa mellett az SDG Globális adatbázis alapján megvizsgáltam, hogy a fenntartható fejlődési célokhoz rendelt indikátorok között milyen ok-okozati összefüggések találhatók. Az alkalmazott módszer (Granger-kauzalitás) alapján a PPP-ket tervező szakemberek számára olyan új hipotézisek felállítása válik lehetővé, amelyek a nem adatalapú szakértői tudáson nyugvó tervezés során teljeskörűen nem azonosíthatók. A módszertan alkalmas a múltban feltárt/feltételezett oksági hipotézisek vizsgálatára is, ezáltal a fenntarthatóság tervezésének egy magasabb szintű kielégítését teszi lehetővé.
A fenntartható fejlődési célok nemzeti önbevallásainak (VNR) tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fenntartható fejlődési célok teljesülésének mérésére jelenleg egységesen elfogadott módszertan nem létezik, a különböző országok korábbi jelentései alapján azonban vannak „jó gyakorlatok”, amelyeket a 2030-ig tartó beszámolási időszakban alapul lehet venni. Az értekezésben bemutatott Granger-kauzalitás elemzés hálózatelemzési eszközökkel kiegészítve alkalmas arra, hogy a különböző földrajzi területeken segítse a döntéshozókat a saját fenntartható fejlődési kulcsindikátoraik kiválasztásában.
90
7.1. Új tudományos eredmények, tézisek
A jelen doktori értekezésben öt tézis került megfogalmazásra, amelyek szoros szinergiában van egymással. Az értekezés fejezetei együttesen egy olyan komplex döntéshozatali támogatóeszközként használhatók, amely lehetővé teszi a világ országainak, hogy azonosítsák a kulcstényezőiket, ex-ante forgatókönyv elemzéseket végezzenek a környezeti-, gazdasági- és társadalmi integrált szempontú hosszútávú tervezés optimumának meghatározására, valamint a kifejlesztett eszközök automatizált kialakításának köszönhetően a jövőbeli értékelések során az adaptációhoz nem szükséges a számítások, programok újbóli kialakítása, csupán a bemeneti paraméterek cseréje.
T1: A stratégiai környezeti vizsgálat algoritmizálása, azaz a nagy komplexitású (sokváltozós) rendszerek környezeti-, gazdasági- és társadalmi szempontú integrált modellezése során az állapottér modell pontossága főkomponens elemzés segítségével – a csökkentett dimenziójú adatok dinamikája alapján – javítható.
Létrehoztam egy olyan komplex környezetállapot értékelő algoritmust (KEM), amelynek segítségével a stratégiai környezeti vizsgálat automatizált módon végezhető el.
A KEM algoritmus során a bemenő változók szabadon választhatók meg, a módszertan változó-függése alacsony, mivel a komplex rendszer viselkedését egy dimenziócsökkentett térben (PCA) végzi.
A KEM lehetővé teszi bármilyen beavatkozás környezeti-, gazdasági- és társadalmi hatásainak forgatókönyv alapú elemzését, valamint a beavatkozás nélküli állapottal történő összevetést, amelyet a többkritériumos döntéshozatali támogatóeszközök (MCDM) általában nem teljesítenek.
A modell alkalmazhatóságát és pontosságát az adatok eredeti időbeli alakulásának és a szimuláció eredményeinek összevetésével igazoltam.
T2: A fenntartható fejlődési célok eléréséhez – amely a stratégiai környezeti vizsgálat célfüggvénye – szükség van a célok közötti összefüggések minél pontosabb megértésére.
A célok közötti összefüggések az alcélokon és indikátorokon keresztül többrétegű hálózatként modellezhetők, mivel a „célok-alcélok-indikátorok” egyértelműen egymáshoz vannak rendelve.
A fenntartható fejlődési célok közötti belső kapcsolatokat többrétegű hálózatelemzési eszközzel igazoltam.
A módszertant és a kutatási eredményeket nemzetközi szakértői csoport eredményeivel vetettem össze.
A fenntartható fejlődési indikátorokat a Világbank adatbázisában megtalálható változókkal összekapcsoltam, ezáltal a fenntarthatóság mérőszámát 244-ről 562-re emeltem.
91
A feltárt kapcsolatrendszert három különböző szinten bemutattam a szintek közötti transzformációval együtt, ezáltal lehetőség nyílik a fenntarthatóság több szinten történő elemzésére.
Az SDG-k közötti kapcsolatokat adatvezérelt objektív modell segítségével részletesen bemutattam, ezáltal a rendszerben lévő szinergiák a doktori értekezés eredményei alapján mélyebben megérthetők, lehetővé téve a környezetelemzés holisztikus megközelítésének alkalmazását.
T3: A stratégiai környezeti vizsgálat célfüggvényének, mint a fenntartható fejlődési célok teljesülésének alapvetően van egy saját belső összefüggésrendszere, így valamely cél elérése érdekében tett intézkedések a többi célra is hatással vannak.
Az adatvezérelt többrétegű hálózat modell alapján a fenntartható fejlődési célok és alcélok közötti összefüggéseket a Világbank változóinak korrelációja alapján elemeztem.
Az elemzés alapján megállapítható, hogy a 4. számú fenntartható fejlődési célhoz (elérhető és méltányos minőségi oktatás biztosítása és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének elősegítése mindenki számára) tartozó alcélok a rendszer legfontosabb hajtóerői.
A célok közötti kapcsolatok vizsgálata alapján igazolható, hogy a 4. számú fenntartható fejlődési cél (oktatással foglalkozó cél) és a 9. számú cél (rugalmas infrastruktúrával foglalkozó cél) a rendszer legfontosabb elemei.
A Nemzetközi Tudományos Tanács fenntartható fejlődési alcélok közötti kapcsolatokat vizsgáló tanulmányával történő összehasonlítás alapján elmondható, hogy a fenntartható fejlődési célok közötti összefüggések rendszere az adatok alapján sokkal komplexebb, mint az alcélok célzott szakértői összekapcsolásával vizsgált.
T4: A nemzeti és/vagy regionális stratégiai környezeti vizsgálatok algoritmizálása során a különböző geográfiai területeken a környezeti-, gazdasági-, és társadalmi összefüggésrendszer eltérő módon viselkedik, ezért a döntéshozatali támogatóeszközöket és modelleket a helyi makrogazdasági viszonyokhoz kell viszonyítani.
A Világbank adatbázisának többrétegű hálózat alapú elemzését több földrajzi területre elvégeztem.
A különböző földrajzi területek összehasonlító elemzése alapján megállapítható, hogy a fenntartható fejlődési célok tervezése során a helyi makrogazdasági adatokat kell a tervezési folyamatban felhasználni.
Az elemzések során bemutattam a Föld összes országának és régiójának az adatkészletét, ezáltal a módszerben lévő nemzetközi hasznosítási lehetőségek is feltárásra kerültek.
A fenntartható fejlődési célok összefüggésrendszerének nemzeti sajátosságait az Európai Unió és a Közel-Kelet & Észak-Afrika régiók mutatóinak elemzésén keresztül mutattam be.
92
A nemzeti sajátosságok azonosítása érdekében a vizsgálatokat a Világbank adatbázisa és az SDG indikátorok globális adatbázisa alapján is megvizsgáltam.
T5: A fenntartható fejlődési célok adatbázisának Granger-kauzalitás elemzésével olyan ok-okozati meghatározottsági hipotézisek állíthatók fel, amelyek segítségével a fenntarthatóság hosszútávú tervezése magasabb szinten elégíthető ki. Továbbá az oksági összefüggések alapján a fenntartható fejlődési stratégia kulcsindikátorai is azonosíthatók.
A Globális SDG adatbázis Granger-kauzalitás elemzését elvégeztem, amelynek eredményeként a fenntartható fejlődési célok indikátorai közötti ok-okozati kapcsolatokat azonosítottam.
A feltárt kapcsolatok alapján az SDG-k összefüggéseit hálózatelemzési technikákkal is megvizsgáltam.
Az ok-okozati összefüggést a világ összes földrajzi egységére elvégeztem és a regionális különbségek csökkentése érdekében csak a legalább húsz területen előforduló ok-okozati meghatározottságokat fogadtam el.
Az ok-okozati elemzést kombinálva hálózatelemzési technikákkal bemutattam, hogy mely fenntartható fejlődési cél indikátorok a legjelentősebb hajtóerők.
A módszertan alkalmazható a magyarországi 16 kulcsindikátor felülvizsgálatára (vagy bővítésére), melyek értékelését az értekezésben is ismertettem.
7.2. Hasznosítási lehetőségek
A doktori értekezésben bemutatott KEM modell alapján lehetőség van a különböző politikák, tervek és programok jövőbeli hatásainak ex-ante becslésére és összevetésére a beavatkozás nélküli jövőbeli állapottal („no action option”). A kifejlesztett KEM modell bemenő adatai rugalmasan megváltoztathatók, ezáltal a különböző tárgyú (szakágazati politikai fejlesztések, pl.: energiaszektor) fejlesztési tervekhez igazíthatók.
Az elkészített többrétegű hálózat modell alapján a különböző országok és régiók fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez a legfontosabb kulcsindikátorok azonosíthatók, ezáltal a modell segíti az országokat a saját fenntartható fejlődési célok terén elért eddigi eredményeik mérésében és felülvizsgálatában.
A modell lehetővé teszi a különböző országok számára, hogy a fenntartható fejlődési célok területén lévő hasonló feladatokkal rendelkező országok megtalálják az együttműködési lehetőségeket, ezáltal megalapozhatók az országok közötti magasabb szintű jövőbeli bench-marking tevékenységek.
A Világbank változóinak és a fenntartható fejlődési indikátoroknak az összekapcsolásán alapuló bemutatott adatvezérelt módszertan átültethető más specifikus mutatókra is, ezáltal a – főleg szakértői tudáson alapuló – specifikus mutatók fenntartható fejlődési indikátorokkal történő összekapcsolásával bármilyen tevékenység hatásai modellezhetők a fenntartható fejlődési célok teljesülésére (pl.: egy vállalat környezeti szempontú fejlesztései milyen hatással vannak az SDG-k elérésére).
93
Az ok-okozati elemzés segíti a korábban felállított hipotézisek megítélését, valamint új hipotézisek felállítását, így az adott (rész)szakterülettel (pl.: szennyvíztisztítás) foglalkozó szakemberek számára olyan új elemzési szempontok figyelembe vételét teszi lehetővé, amelyek analitikus úton nehezen lennének megfogalmazhatók (indirekt hatások).
7.3. Továbbfejlesztési lehetőségek
A jelen doktori értekezésben bemutatott tézispontok és fejezetek elsősorban módszertani fejlesztések, az értekezés keretei nem teszik lehetővé, hogy az alkalmazásba vételük eredményei is részleteiben bemutatásra kerüljenek.
A fenntartható fejlődési célok közötti kapcsolatokat több szinten elemeztem többrétegű hálózatelemzési technikával a Világbank adatbázisa alapján. A célokhoz tartozó indikátorok ok-okozati összefüggéseit egy szűkebb adatbázis segítségével, az SDG Globális adatbázis elemzésével határoztam meg. A Granger-kauzalitás elemzés elvégezhető a Világbank adatbázisára is, valamint az SDG Globális adatbázis hálózatalapú reprezentációjának eredményei összevethetők a Világbank példáján keresztül bemutatott eredményekkel, nemzeti önbevallásokkal és stratégiai környezeti vizsgálatok dokumentációjával.
A stratégiai környezeti vizsgálat földrajzi elhelyezkedéstől való függése és az elvégzett oksági elemzések részben kerültek ismertetésre. Az elérhető összes földrajzi terület eredményeinek egy komplex összehasonlító értékelésének elvégzése során a geográfiai elhelyezkedéstől való függés és ezáltal az összefüggésrendszer térbeli mintázata teljes egészében feltárható. Az összehasonlító elemzés eredményeihez a nemzeti önbevallások (VNR) alapján elérhető jelenlegi teljesítménymutatók és tervezett intézkedések összepárosíthatók, így a fenntartható fejlődési célok elérésre nemzetközileg egységes objektív alapú tervezése valósítható meg, amely válasz a jelenlegi egységes módszertan hiányából adódóan felmerülő kérdésekre.
A stratégiai környezeti vizsgálat KEM modell alkalmazásának eredményei és ezáltal a fenntartható fejlődési célok elérésének teljesülésére megtett intézkedések megfelelősége az érzékenységvizsgálatokkal nemcsak cél/alcél/indikátor szinten kapcsolható össze, hanem a különböző típusú célterületi forgatókönyvek (például: Energiastratégia, stb.) hatásai is ex-ante elemezhetők. A jelenlegi szakági politikák integrálása és a különböző intézkedések hatásainak egymással-történő összehasonlítása fontos feladat a 2030-ig terjedő fenntartható sejlődési stratégiai tervezési időszakban.
A kauzalitás elemzés által meghatározott ok-okozati összefüggések és a szakirodalomban tárgyalt összefüggések felhasználásával a KEM modell alkalmazásának eredményei tovább pontosíthatók, a modell identifikációs hibája – amely ugyan a környezetelemzés tárgykörébe tartozó elemzésektől elvárt pontosságot kielégíti – tovább csökkenthető.
A fent említett továbbfejlesztési lehetőségek további kutatását és a fenntartható fejlődési célok elérését célzó és támogató tanulmányok publikálását a jövőben (is) fő kutatási területemként kívánom folytatni.
94