Jelen jegyzet a borok eredetvédelmének elméletét és néhány európai országban alkalmazott gyakorlatát vizsgálja.
Az elemzéshez mindenekelőtt tisztázni szükséges a borok és termőhelyük közti kapcsolatot. A szakirodalom tanulmányozása nyomán megállapítottuk, hogy a borminőségre (melynek fogalmába a borkarakter is beleértendő) négy tényezőcsoport (termőhely, évjárat, fajta és technológia) van hatással, és a termőhely csak egy ezek közül. E tényezők egymáshoz viszonyított súlyát általános értelemben véve nem érdemes kutatni, mert az minden bor esetében más és más. Egyértelmű azonban, hogy van a boroknak egy olyan csoportja, amelynek minőségére nagy hatással van termőhelyük.
A termőhely szerepét az teszi fontossá, hogy a borminőségre ható tényezők közül ez az egyedüli, melyre az ember bár befolyással bír (megválaszthatja), ugyanakkor nem reprodukálhatja, tehát hosszú távon a borok változatosságának kulcsa a termőhelyek változatossága.
Ennek jelentősége a bor világpiacát vizsgálva tárul fel: az élesedő verseny és az átalakuló fogyasztói szokások következtében az európai borok nem az árukkal, hanem a minőségükkel őrizhetik csak meg a versenyképességüket: olyan borokat érdemes tehát termelni, amik valamilyen különleges, utánozhatatlan tulajdonsággal bírnak. Ezt mind a gyakorlat, mind pedig a közgazdasági elmélet igazolja.
A termőhely jelzésére a piacon a földrajzi árujelzők szolgálnak. Így a termőhely értékeinek védelme érdekében szükség van ezek védelmére. Ezt a célt szolgálják az eredetvédelmi rendszerek. Az eredetvédelmi rendszerek megszabják azokat a paramétereket, amelyeket az adott bor termelésekor figyelembe kell venni: lehatárolják érvényességük területét, megadják az alkalmazható-alkalmazandó szőlőfajtákat, valamint szőlészeti és borászati technológiákat, és a legtöbbször a borok érzékszervi, illetve analitikai vizsgálatát is előírják.
Az eredetvédelmi rendszereknek alapvetően két típusát különböztethetjük meg: a germán és a latin rendszereket. Előbbiek földrajzi és történelmi adottságaik miatt a bor indikátorokkal kifejezhető minőségét helyezik a középpontba, utóbbiak pedig a termőhelyet.
A jelenlegi magyar szabályozás átmenetet képez e két rendszer között: egy alapvetően germán jellegű szisztémában kap minél nagyobb teret a latin koncepció. Mindez úgy zajlik, hogy a termőhely borban való kifejeződése, bár az eszközök többé-kevésbé adottak lennének hozzá, nem biztosított.
10.1 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Milyen bortermelői stratégiákat ismer?
2. Hogyan kapcsolódhat össze az eredetvédelem és a versenyképesség?
3. A borkínálatnak milyen szegmenseit ismeri?
4. Mik a borfogyasztás legfontosabb trendjei?
5. E trendek mögött milyen okok állnak?
6. Miért lehet a borászatban nagy szerepe a közösségi marketingnek?
7. Mi az eredetvédelem szerepe a közösségi bormarketingben?
8. Mik lehetnek az eredetvédelem legfontosabb előnyei és mik a legnagyobb korlátai?
10.2 FELHASZNÁLT IRODALOM
AKERLOF, G. A. (1970): The Market for “Lemons”: Quality Uncertainty and the Market Mechanism.
Quaterly Journal of Economics, 84 pp. 488-500.
BARÓCSI Z. (2006): A rügy- és fürtterhelés hatása az Egri Bikavért adó szőlőfajták vegetatív és generatív teljesítményére. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem -
Élelmiszertudományi Kar
BÉNYEI F., LŐRINCZ A., SZ. NAGY L. (1999): Szőlőtermesztés. Mezőgazda, Budapest
BIVB (2007): Bureau Interprofessionel des Vins de Bourgogne – www.vins-bourgogne.fr Letöltés dátuma: 2007. január 31.
BOTOS E. P. (1991): Az eredetvédelmi rendszer bevezetésének gazdasági szempontai. Magyar Szőlő- és Borgazdaság, 1991/1.
BOTOS E. P. (1995): Az eredetvédelem általános, gazdasági és marketing vonásai. In: Botos Ernő Péter (Szerk.): A magyar borok származás- és eredetvédelmét biztosító rendszer kialakítása a teljes bor vertikumra. Zárójelentés Kecskemét 3-19. oldal.
CARLTON, D.; PERLOFF, J. (2003): Modern piacelmélet. Panem, Budapest
CRESPY, A. (2003): Terroir: une histoire d’eau. Revue des oenologues et des techniques vitivinicoles et oenologiques 107. (2003. április) pp. 19-22.
CULLIS, J.; JOHNES, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula Kiadó Kft., Budapest FREGONI, M. (2005): Viticoltura di Qualità. Techniche nuove, Milánó
GÁL L. (2003): Az Egri Bikavér, mint hungarikum. Előadás, Hungarikumok és az Európai Unió.
Budapest, 2003. december 9.
GÁL L. (2006): Az Egri Bikavér minőségfejlesztésének lehetőségei. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem - Élelmiszertudományi Kar
HOTELLING, H. (1929): Stability in competition. The Economic Journal, 153/39 (1929. március) pp.
41-57.
INAO (2006): Présentation des AOC et IGP. http://www.inao.gouv.fr/public/home.php Letöltés dátuma: 2006. november 29.
JÓKÚTI A., SZABÓ Á. (2005): A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. In: Fehér Köny a szellemi tulajdon védelméről. Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács és Magyar
Szabadalmi Hivatal, Budapest
KÖNIGER, S.; SCHWAB, A. L.; MICHEL, S. (2003): Using a GIS for Terroir Valuation in Cool Climate Regions. In: Paysages de vigne et de vins. Patrinomie, enjeux, valorisation. Colloque International Abbaye Royale de Fontevraud 2-4 juillet 2003. pp. 228-230.
van LEEUWEN, C.; FRIANT, P.; CHONÉ, X.; TREGOAT, O.; KOUNDOURAS, S. ÉS DUBOURDIEU, D. (2004): Influence of Climate, Soil, and Cultivar on Terroir. American Journal of Enology and Viticulture 55/3., pp. 207-217.
MÉSZÁROS G., ROHÁLY G., NAGYMAROSY A. (2004): Terra benedicta. Akó kiadó, Budapest MIKULÁS I. (2001): Konzultáció a minőségi borok szabályozásának átalakításáról. Borászati füzetek
2001./6.
SEGUIN, B. (2003): Paysage, climat et vigne. . In: Paysages de vigne et de vins. Patrinomie, enjeux, valorisation. Colloque International Abbaye Royale de Fontevraud 2-4 juillet 2003. pp. 191-196.
SIDLOVITS D. (2004): Szegmentáció a világ borpiacán: a minőségi borok előretörése. Borászati füzetek 2004./2.
TATTAY L. (2001): A bor és az agrártermékek eredetvédelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest THEIDIG, F.; SYLVANER, B. (2000): Welcome to the Club? – An Economical Approach to
Geographical Indications in the European Union.
www.origin-food.org/pdf/partners/bs7nov00.pdf Letöltés dátuma: 2007. március 22.
TIROLE, J. (1996): A Theory of Collective Reputations (with applications to the persistence of corruption and to firm quality). Review of Economic Studies 63. pp. 1-22.
WINFREE, J. A.; MCCLUSKEY, J. J. (2005): Collective reputation and quality. American Journal of Agricultural Economics, 87 (2005. február) pp. 206-213.
10.3 JOGSZABÁLYOK
A Tanács 2081/92/EGK rendelete (1992. július 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
A Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezéséről
A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)
A Tanács 479/2008/EK rendelete (2008. április 29.) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Tanács 491/2009/EK rendelete (2009. május 25.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet )
módosításáról
A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2009. július 14.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról 2081/1992/EK
130/2003. (XII. 31.) FVM RENDELET az egri borvidék védett eredetű borairól 2004. ÉVI XVIII. TÖRVÉNY a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 91/2005. (X. 18.) FVM RENDELET a Villányi borvidék védett eredetű borairól 10/2006. (II.3.) FVM RENDELET a Duna Borvidéki Régió szabályzatáról 11/2006 . (II.3.) FVM RENDELET az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű borról 12/2006. (II.3.) FVM RENDELET a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól 62/2006. (IX.7.) FVM RENDELET a Balatoni Borvidéki Régió szabályzatáról 174/2008. (XII. 31.) FVM RENDELET a Tihanyi védett eredetű borról
102/2009. (VIII. 5.) FVM RENDELET az Egri borvidék védett eredetű borairól 103/2009. (VIII. 5.) FVM RENDELET a Káli védett eredetű borról
178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
LEGGE 10 FEBBRAIO 1992, N. 164. Nuova disciplina delle denominazioni d’origine dei vini