(Vajda búcsúja és ígérete. A Fichte pőre s ennek ki
menetele. Az F.rkölesi Ileszedek a censura előtt. A pör megindítása. Vajda és az egyház magatartása. A passiv ellenállás. Vajda betegsége és halála. Az egyház ünnepé
lyes óvása. Vajda emléke.)
Vajda rövid félesztendő alatt székfoglaló
jával együtt összesen 25 erkölcsi beszédet tar
tott. *) Az utolsó a közeledő húsvéti ünnep
al->) A beszédek czimők szerint a következők: 1.
Székfoglaló. 2. A tanítók és tanítványok közötti viszony
ról. 3. Mivel tartozik magának az ember általában, kü
lönösen pedig az ifjú.- 4. Mivel tartozik a hazának min
den ember, különösen pedig az ifjú? 5 .Mivel tartozunk istennek. 6. Nemzeti egység. 7. és 8. A szabadság. 9.
A szokás. 10. Az időt jól kell használni. 11. Az ige meg
testesülése. 12. Uj évi gondolatok. 13. A szép művé
szetek. 14. Melyik isten valódi egyháza? 15. A művelt
ség hasznai. 16. Az ördögök. 17. A szép. 18. Az angya
lok. 19. A visszaélések. 20. Bölcseség és józan élve
zet. 21. Egy kis indítvány, melynek szép következmé
nyei lehetnek. 22. A protestantismus. 23. A jelen és jövendő élet. 24. Az ösztön és ész vallása. 25. A föl- támadási Az első beszéd 1843 szeptember 27-ről, az utolsó 1844 márczius utolsó napjáról való.
1 9 0 -—
kalmából a feltám adásról szólott. Bízó hittel hirdeti a feltámadást, nem azt, a melyet a ke
resztyén vallás ígér, hanem azt, a melyben a jog, az igazság, szabadság és egyenlőség fog feltámadni. Mint a hogy az őszi és tavaszi ve
tés pihen a földben, hogy a megujhodó tavasz- szal kikeljen : úgy pihennek az ő eszméi tanít
ványai szivében, hogy a feltámadás nagy ün
nepének menjenek elébe. Repeső remény nyel hiszi, hogy föl fognak onnan támadni, s a ki most egy nyelven beszél, beszélni fog általok sok nyelven és szavok keresztül hangzik a ha
zán. Ha csak ezer nyelv buzog érette, meg lesz a feltámadás ünnepe, a legszebb nemzeti ünnep, mit az újkor látatt. Gyújtó tűzzel csa- pong biztatása, hogy a lelkesedés az igazért, jóért, szépért tanítványaira is elragadjon s épen lobogjon bennök, mig újra megszólal előttük. *)
Ez az utolsó beszéd búcsú és ígéret..
Minthogy a tavasz immár beköszöntött, egyelőre vasárnapi előadásait abba hagyja, mert ilyenkor a szoba és város szűk falai közül szo
kása szerint a természet nagy templomába jár : vizsgálódni, fürkészni, gyűjteni, gondolkozni; de folytatni fogja azokat, mihelyest az ősz ismét beállt.
Búcsújának és ígéretének hangja barát
ságos és mégis ünnepies; elismeréssel néz a múltra vissza, kecsegtetéssel tekint a jövőbe. S
*) Vajda Péter·. Erkölcsi beszédek. A feltámadás.
2 0 4 . 1.
telemben olvad össze, méltó befejezéseként az emelkedett cyclusnak.
Mintha csak Vajda ebben a Fichte kö
vetője lenne megint: annyira hasonló az eljá
rásuk.
Sőt hasonló még későbbi sorsuk is.
Fichte előadása után a hit eredetéről és természetéről egy értekezést adott közre phi- losophiai » Journal >-já.ban, melyet Niethammer- rel együtt szerkesztett. Okoskodása szerint a vallás a jó cselekedetben áll, a jó cselekedet pedig egV a magasabb erkölcsi világrendbe ve
tett hittel, maga az erkölcsi világrend egy az Istennel. így valójában a vallás hit, erkölcsi hit, melynek örök lényegét Fichte pantheisti- kuson fogta föl.1)
Alig jelent meg a »Journal,» azonnal kö
vetkezett a támadás. Valaki névtelenül felzú
dult az istentelen szerző vallás-erkölcsi nézetei ellen, nem különböztetve meg a kétkedő atheis- must a hivő, vallásos pantheismustól. A fűzet elerte, a mi czélja volt. A szász-választó feje.
delemség kormánya rögtön borzongásba esett
leiratot küldött a lipcsei és wittembergai egye
temhez, köriratot intézett a többi kisebb-na- gyobb német államhoz, a »PhilosophischesJour
nal» eltiltása végett. A szász-weimari udvar
■') Kuno Fischer·. Geschichte der Philosophie. V- ter Band. Heidelberg 1869. 377. I.
1 9 2 —
nem bírva ellene állani az illetéktelen nyo
másnak, előbb vizsgálatot indíttatott Fichte ellen, aztán meg akarta rovatni, végre egysze
rűen és röviden megfosztotta tanszékétől.x) Szime igy járt Vajda is.
Erkölcsi beszédeit befejezve s egy vas
kos kötetben összeírva, április 20-án két pél
dányban fölterjesztette a pesti censurának a nyomatási engedély megnyerése végett. Az egyházi és vallási könyvek censora akkor Szabó János, a pesti egyetem theologiai pro- fessora volt, kevés tehetséggel, sok elfogult
sággal.
Jámbor ijedelemmel riadt föl a kegyes férfiú, a mikor a tüzes, szabad szónoklatokat elolvasta; s már május 4-én pihegő sietséggel ült íróasztalához, hogy a censorok központi testületének a fenyegető veszedelemről jelen
tést tegyen. E jelentés valóságos feladás. Vajda kötete e szerint veszélyezteti, a positiv vallást, megmételyezi a gyanútlan ifjúságot, ártalmára válik társadalomnak és államnak. A mint Szabó fejtegeti: a szerző távol attól, hogy előmoz
dítaná az erkölcsösséget, a pozitív vallási ér
zéket, mely nélkül minden a subjectiv gondol
kozás kényének esik rabul; távol attól, hogy hallgatóiba becsepegtetné az egyházi és pol
gári törvények tiszteletét, mérsékelné és he
lyes irányba terelné az ifjúság rendetlen
indu-») Kuno Fischer·. Geschichte der Neuern Philo
sophie. V-ter Band. Heidelberg 1869. 275— 303. 1. (
/
latait, a mi pedig az »Erkölcsi Beszédek« író
jától, mint az ifjúság tanárától és nevelőjétől már állásánál fogva is méltán és joggal meg
követelhető volna; éppen ellenkezőleg azon van, hogy ifjai szivéből a tiszteletet minden po
sitiv vallás iránt kioltsa, hogy a helyett a szent és szentesített dolgokról különféle kéte
lyeket támaszszon bennök, hogy a fennálló törvényekkel szemben már korán ellenkezésre, gondolkozás-és érzésbeli szabadosságra kapassa őket: végre hogy érzékiségöknek a féket meg
eressze. Nem volt és nincs is az egész mun
kával más czélja, rQÍnt hogy oly paradaxo- nokkal, melyek tetszése szerint szólva libe
rálisok, melyek a vallásra nem kevésbbé ve
szedelmesek, mint az államra, csillogjon, nép
szerűséget hajhászszon, elveinek újdonsága ál
tal azokat, kik gyanútlanok és gyöngék, egy- átalában ifjak, kik minden uj és különösnek tetsző paradoxonon úgyis mohón kapnak — megrontsa; szóval, hogy a fiatalokat a fenn
álló egyházi és politikai alkotmánynyal szem
ben minél engedetlenebbekké tegye s ben
nök az újítási viszketeget és ellenzéki szelle
met minél korábban felköltse. Szabó szerint ez a szerző czélja, ez az ő elve. Elhallgatva azokat a gyakori allusiókat, melyek a katho- likus vallásra vonatkoznak, azokat a jogtalan és igaztalan kifakadásokat, melyeket e vallás ellen protestáns ifjak előtt megenged magának, mint ő mondja, csakis véleményének igazolá
13
1 9 4 —
sára szorítkozik, csakis ennek bizonyítására szolgál egy meglehetős bő szemelvénynyel1) Noha részletesen ismerjük a kötetet, még sem látszik fölöslegesnek, hogy a censor és cen
sura jellemzésére nehány idézetet kiszakítsunk belőle, A sancta simplicitast szinről-szinre elénk bűvölik.
Oh, sancta simplicitas! Néha úgy tetszik nekünk, mintha intézmény lennél, ekkor censu- rának hívnak; néha úgy, mintha ember-alakot ölténél s ekkor Szabó János a neved. Benned egyesül a hatalom erő nélkül, a tekintély ér
dem nélkül, a kicsinyesség nevetséges komoly
kodással, a félénkség kapkodó gyámoltalan
sággal ; naiv vagy az ártatlanság bája nélkül, s éretlen a halálos vénségnek ellenére. Még csak pár esztendő és káprázatod censurástul, Szabó Jánosostul együtt szerte foszlik; nem ma
rad meg egyéb, mint a rósz emléked, mint valami rósz álom, melyre az ember csodálkoz
va és mosolyogva gondol vissza!
Még most azonban élsz és ítélsz, noha meglehetős beszámíthatatlan sággal, szánalom, boszankodás, gúny és kaczagás között.
Némulj el! Úgyis eleget beszél szegény
ségi bizonyítványod.
Valóban szegénységi bizonyítvány a Sza
bó János szemelvénye. Hogy miken föl nem
’) A z eredeti je le n té s megvan a magyar királyi országos levéltárban 1844-ből, 20644 sz. alatt.
háborodik, micsoda egyszerű mondásokon és közigazságokon: — legyen bizonysága a sok közül pár példa.
Ilyen rettenetes helyek:
A 5 2 -Í k la p o n : A tudom ány tud, nem p é
tiig hisz, m inél n agyob b v alak in él a tudom ány m ezeje, annál szűkebb a hité. M ikor m indent fo gunk tudni, n em szorulunk ép en sem m i hitre.
A 6 6 - i k la p o n : V a n n a k m ég m ások e ll e n ségei a szabadságnak, kik , á llítjá k : hin n i vakon, m it a tekintély parancsol s épp en az em beri ész főkérdéseinél h olt betűkre tám aszkodni, nem p e
d ig isten élő könyvére, a term észetre s nem az ő legjobb m agyarázójára, az elm ére. Szabadon nem gon d olk ozn i isten és lélek , világ és halha
tatlanság felől, ez előttük vallási erény, ez ér
dem , ez koszorúra, m éltó
A J J - ik la p o n : A forradalmat sohasem az ész barátai eszk özlötték , hanem a fennállónak o s
toba védői.
A 8jf.-ik la p o n : A z em beriségnek csak ak kor lesz testileg is· jó állása, ha eszét kifejtette.
M ig ez nem történik, a zsarolás és kényuraság elszed i mások elől a falatot, ron gyot vet néha h elyette a testre, és nyom orult kunyhóban hagyja ten gen i az elnyom ottakat. Isten em , és ez az em beri élet, ez a föld királyaihoz m éltó s o r s !
A <j/{-ik la p o n : S őt tö b b et m ondok, hogy egy vala M ózes és M ahom ed isten e és m in d en is
tenek, akármi n éven , akárm ely id ő b e n és nép ál
tal neveztettek. A zt gon d oljátok , csak egy kül
T -?♦
— 1 9 6
dötte, csak egy követe volt istennek a földön ? Csalódtok, minden fajban meg van az ész, mint isten követe, csak mívelni kell őt és isten szavait mindenkor hallhatjátok általa.
A p6-ik lapon: Az ige megtestesülését so
kan sokféleképen magyarázzák, de én nem mon
dok sokat, midőn állítom, hogy a következő ma
gyarázat felel meg leginkább a tiszta észnek, a józan erkölcsnek: Krisztus vallása szeretetre és igazságra van alapítva, igen, de szeretet és igaz
ság isten főtulajdonsága is, sőt a tökéletes sze
retet és tökéletes igazság csak isten kifolyása, tehát a szeretetben és igazságban maga isten van megtestesülve (Hoc est auctoris dogma de incar
natione Domini! veti utána rémülettel a censor.) A 128-ik lapon: Ha Európának mind a kétszász millió embere föl van világosítva érde
kei felől, van-é a földön hatalom, mely gátolja őket’czéljuk elérésében. Minden ország azon mér
tékben szabadult föl, a mint mivelődött. Az ész
azt mondja, mind egyenlő jogú gyermekei v a
gyunk istennek, tehát szabadon rendelkezhetünk egymás között. Édes barátim! Sokan érezzük még ma is a polgári helyzet terheit s látjuk, hogy gyermekeink előtt mesterséges köd terjesztetik.
Mi fog ezen segíteni ? Az ész művelése.
A Jfö-ik lapon: Véremben van bolygatni azt, a mi előítélet, mi kártékony. Volna csak hatalmamban, fenekéig nyúlnék a rosznak és elő vonszolnám, hogy irgalom nélkül megégessem, tö
vére tenném fejszémet a balgaságnak, hogy ki
vágjam és kiirtsam.