tör vény
az esélyegyenlõség érvényesülésének közoktatásban történõ elõmozdítását szol gá ló egyes tör vények
mó do sí tá sá ról*
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
1. § A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kt.) 8. §-a a kö vet ke zõ (12) be kez dés sel egé szül ki:
„(12) A Nem ze ti alap tan terv kö te le zõ ren del ke zé se ket ál la pít hat meg a he lyi tan terv el ké szí té sé hez.”
2. § A Kt. 13. §a a kö vet ke zõ (6)–(8) be kez dés sel egé -szül ki:
„(6) A szü lõt meg il le ti a köz ér de kû igény ér vé nye sí tés joga. A köz ér de kû igény ér vé nye sí tés joga alap ján a szü lõ – a köz ér de kû ké rel mek kel, pa na szok kal és be je len té sek kel kap cso la tos el já rá sok ra vo nat ko zó ren del ke zé sek sze rint – el já rást in dít hat, vizs gá la tot kez de mé nyez het az in téz mény ve ze tõ jé nél, az in téz mény fenn tar tó já nál, a jegy -zõ nél, a fõ jegy -zõ nél, a köz ok ta tá si fel adat kör ében el já ró ok ta tá si hi va tal nál vagy más ha tó ság nál min den olyan eset ben, ami kor konk ré tan nem ha tá roz ha tók meg a jo ga i -ban sér tett sze mé lyek, il let ve a ve szé lyez te tett sze mé lyek köre. A szü lõ joga to váb bá, hogy sa ját vagy gyer mek e ügyé ben, va la mint a köz ér de kû igény ér vé nye sí tés so rán igény be vegy e az ok ta tás ügyi köz ve tí tõi szol gá la tot.
(7) A hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gyer mek szü lõ jét meg il le ti az a jog, hogy gyer mek e óvo dá ba já ra tá sá hoz – a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint – anya gi tá mo ga tást kap jon, fel té ve, hogy gyer me két leg ké sõbb a ne gye dik élet évé ben be írat ja az óvo dá ba.
(8) A szü lõ joga, hogy gyer mek e ne ve lé sé hez igény be vegy e a pe da gó gi ai szak szol gá lat in téz mé nyét. A szü lõ kö te les sé ge, hogy gyer me ké vel meg je len jen a ne ve lé si ta nács adá son, to váb bá biz to sít sa gyer me ké nek az is ko la -pszi cho ló gu si vizs gá la ton és a fej lesz tõ fog lal ko zá so kon való rész vé te lét, ha a ta nu ló val fog lal ko zó pe da gó gu sok kez de mé nye zé sé re a ne ve lõ tes tü let erre ja vas la tot tesz. A jegy zõ kö te lez he ti a szü lõt, hogy az e be kez dés ben meg ha -tá ro zott kö te le zett sé gé nek te gyen ele get.”
3. § (1) A Kt. 33. §a (1) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont -tal egé szül ki:
(A több cé lú in téz mény le het)
„f) egy sé ges, az óvo dai és böl csõ dei fel ada to kat el lá tó in téz mény.”
(2) A Kt. 33. §-ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2008. jú ni us 2-i ülés nap ján fo gad ta el.
„(7) A több cé lú in téz mény ben egy szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tot, pe da gó gi ai prog ra mot, há zi ren det, in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ra mot, az ál ta lá nos mû ve -lõ dé si köz pont ban egy pe da gó gi ai-mû ve -lõ dé si prog ra mot kell ké szí te ni.”
(3) A Kt. 33. §-a a kö vet ke zõ (14)–(15) be kez dés sel egé szül ki:
„(14) Egy sé ges, az óvo dai és a böl csõ dei ne ve lés fel ada ta it el lá tó in téz mény hoz ha tó lét re a leg alább má so dik élet -évü ket be töl tött, to váb bá az óvo dai ne ve lés ben el lát ha tó gyer me kek kö zös ne ve lé sé hez (a továb biak ban: egy sé ges óvo daböl csõ de). Egy sé ges óvo daböl csõ de ak kor hoz ha tó lét re, ha a te le pü lé si ön kor mány zat nem kö te les böl csõ -dét mû köd tet ni, és a gyer me kek szá ma nem te szi le he tõ vé az óvo dai cso port, il let ve a böl csõ dei cso port kü lön-kü lön tör té nõ lét re ho zá sát, fel té ve to váb bá, hogy min den, a te le -pü lé sen la kó hellyel, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ gyer mek óvo dai fel vé te li ké rel me tel je sít he tõ.
Egy sé ges óvo daböl csõ de szer ve ze ti és szak mai te kin tet -ben ön ál ló in téz mény egy ség ként mû köd het min den olyan több cé lú köz ok ta tá si in téz mény ben, amely az e §-ban meg ha tá ro zot tak sze rint óvo dai fel ada tot is el lát hat.
(15) A ta nu lá si ké pes sé get vizs gá ló szak ér tõi és re ha bi li tá ci ós te vé keny ség olyan több cé lú köz ok ta tá si in téz mény ben szer vez he tõ meg, amely nem lát el óvo dai, is ko -lai, kol lé gi u mi fel ada tot.”
4. § A Kt. 42. §-a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Az is ko la – jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze -rint – ál la pít hat ja meg a ta nu lói jog vi szony lé te sí té sé nek ta nul má nyi fel té te le it (a továb biak ban: fel vé te li kö ve tel -mé nyek). Az is ko la a fel vé te li kö ve tel -mé nye ket a tan év rend jé rõl szóló ren de let ál tal meg ha tá ro zott idõ ben a fel -vé te li tá jé koz ta tó ban kö te les nyil vá nos ság ra hoz ni.”
5. § A Kt. 55. §a a kö vet ke zõ (3)–(4) be kez dés sel egé -szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (3) be kez dés je lö lé se (5) be kez dés re vál to zik:
„(3) Ha a köz ok ta tá si in téz mény tag in téz mé nyei kü lön -bö zõ te le pü lé sen ta lál ha tók, vagy a több cé lú köz ok ta tá si in téz mény tag in téz mé nye i nek szá ma egy te le pü lé sen be lül meg ha lad ja az ötöt, il let ve, ha a több cé lú köz ok ta tá si in téz mény szer ve ze ti és szak mai te kin tet ben ön ál ló in téz mény egy sé ge i nek a szá ma meg ha lad ja az ötöt, a köz ok ta tá si in téz mény élé re fõ igaz ga tó, a tag in téz mény, az in téz -mény egy ség élé re igaz ga tó, óvo da ve ze tõ bíz ha tó meg.
E ren del ke zé sek al kal maz ha tók ak kor is, ha a köz ok ta tá si in téz mény ala pí tó ok ira ta sze rint a fel ve he tõ ma xi má lis gyer mek, ta nu ló lét szám el éri az ezer öt száz fõt. A fõ igaz ga tó ra egye bek ben az in téz mény ve ze tõ re vo nat ko zó ren -del ke zé se ket kell al kal maz ni, az zal az el té rés sel, hogy mun ka ide jé re a 16. § (4) be kez dé sét, va la mint az 1. szá mú mel lék let Elsõ ré szé nek kö te le zõ óra szá mot meg ál la pí tó ren del ke zé se it – a mun kál ta tói jog gya kor ló já nak dön té sé tõl füg gõ en – nem kell al kal maz ni. Az igaz ga tó, óvo da ve
-ze tõ fog lal koz ta tá sá ra a s-zer ve -ze ti és szak mai te kin tet ben ön ál ló in téz mény egy ség ve ze tõ jé re vo nat ko zó ren del ke -zé se ket kell al kal maz ni.
(4) Az in téz mény ve ze tõi meg bí zás ra be nyúj tott pá lyá zat, a pá lyá zat tal kap cso la to san – e tör vény alap ján vé le mé nye zés re jo go sul tak ál tal – ki ala kí tott vé le mény és a vé -le mény ki ala kí tá sá val kap cso la tos sza va zás ered mé nye köz ér dek bõl nyil vá nos adat, ame lyet a köz ok ta tá si in téz mény hon lap ján, an nak hi á nyá ban a hely ben szo ká sos mó -don nyil vá nos ság ra kell hoz ni.”
6. § (1) A Kt. 57. §-a (1) be kez dé sé nek f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
(A ne ve lõ tes tü let dön té si jog kö ré be tar to zik)
„f) a há zi rend, az in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram el fo ga dá sa;”
(2) A Kt. 57. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) A ne ve lõ tes tü let a fel adat kö ré be tar to zó ügyek elõ -ké szí té sé re vagy el dön té sé re tag ja i ból – meg ha tá ro zott idõ re vagy al kal mi lag – bi zott sá got hoz hat lét re, il let ve egyes jog kö re i nek gya kor lá sát át ru ház hat ja a szak mai mun ka kö zös ség re, az is ko la szék re vagy a di ák ön kor mány zat ra. Az át ru há zott jog kör gya kor ló ja a ne ve lõ tes tü le tet tá jé koz tat ni kö te les – a ne ve lõ tes tü let ál tal meg ha tá ro zott idõ kö zön ként és mó don – azok ról az ügyek rõl, ame lyek ben a ne ve lõ tes tü let meg bí zá sá ból el jár. E ren del ke zé -se ket nem le het al kal maz ni a ne ve lé si prog ram, il let ve a pe da gó gi ai prog ram, to váb bá a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat, a há zi rend és az in téz mé nyi mi nõ ség irá nyí tá si prog ram el fo ga dá sá nál.”
7. § A Kt. 58. §-a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A ne ve lé siok ta tá si in téz mény pe da gó gu sai szak mai mun ka kö zös sé ge ket hoz hat nak lét re. A mun ka kö zös ség szak mai, mód szer ta ni kér dé sek ben se gít sé get ad a ne ve lé siok ta tá si in téz mény ben fo lyó ne ve lõ és ok ta tó mun ka ter ve zé sé hez, szer ve zé sé hez, ér té ke lé sé hez és el len õr zé sé hez. Szak mai mun ka kö zös ség hoz ha tó lét re a gyer mek és if jú ság vé del mi fel ada tok, a sza bad idõ hasz nos el -töl té sé vel össze füg gõ fel ada tok, a sa já tos ne ve lé si igé nyû és a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók in teg rá ci ó ját szol gá ló fel ada tok se gí té sé hez is. A szak mai mun ka kö zös -ség éves terv sze rint részt vesz az in téz mény ben fo lyó szak mai mun ka bel sõ el len õr zé sé ben. A szak mai mun ka kö zös ség tag ja és ve ze tõ je a bel sõ ér té ke lés ben és el len õr -zés ben ak kor is részt ve het, ha nem sze re pel az Or szá gos szak ér tõi név jegy zék ben. A szak mai mun ka kö zös ség – a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint – gon dos ko dik a pe da gó gusmun ka kör ben fog lal koz ta tot tak szak mai se gí té sé rõl. A ne ve lé siok ta tá si in téz mény szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za ta a szak mai mun -ka kö zös ség ré szé re to váb bi fel ada to -kat ál la pít hat meg. Az e be kez dés ben meg ha tá ro zott fel ada tok el lá tá sá ra, a pe da gó gu sok kez de mé nye zé sé re in téz mé nyek kö zöt ti mun ka -kö zös ség is lét re hoz ha tó.”
8. § A Kt. 66. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, to váb bá a § a kö vet ke zõ (3)–(5) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (3)–(8) be -kez dés je lö lé se (6)–(11) be -kez dés re vál to zik:
„(2) Az ál ta lá nos is ko la – be le ért ve a ki je lölt is ko lát is – kö te les fel ven ni, át ven ni azt a tan kö te les ta nu lót, aki nek la kó he lye, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si he lye a kör ze té -ben ta lál ha tó (a továb biak ban: kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko la). Ha a te le pü lé sen több ál ta lá nos is ko la mû kö dik, a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók nak az egyes fel vé te li kör zet ben ki szá mí tott ará nya leg fel jebb ti zen öt szá za lék pont tal le het ma ga sabb, mint a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gyer me kek nek a te le pü lés egé szé re ki szá mí tott ará nya. A hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gyer me kek nek a te le pü lé sen be lü li ará nyát oly mó don kell meg ha tá roz ni, hogy az adott te le pü lé sen la kó hellyel, en nek hi á nyá -ban tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ összes hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gyer me kek lét szá mát el kell osz ta ni a te le pü lé sen la kó hellyel, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ összes gyer mek lét szá má val. A hal mo -zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók fel vé te li kör ze ten be lü li ará nyá nak meg ha tá ro zá sá hoz az egyes fel vé te li kör ze tek ben la kó hellyel, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si hellyel ren -del ke zõ összes hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu ló nak a lét szá mát el kell osz ta ni a fel vé te li kör zet ben la kó hellyel, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ összes ta nu ló lét szá má val (a továb biak ban: hal mo zot tan hát rá -nyos hely ze tû ta nu lók kör ze ti ará nya).
(3) Nem je löl he tõ ki kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko lá -nak az az ál ta lá nos is ko la, amely kör ze té nek ki ala kí tá sá nál a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gyer me kek kör ze ti ará -nya túl lé pé sé re vo nat ko zó ren del ke zés nem tart ha tó meg, fel té ve, hogy a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók kör ze ti ará nya el ér né az öt ven szá za lé kot, és egyéb ként a te le pü lés töb bi is ko lá ja elég sé ges fé rõ hellyel ren del ke zik a te le pü lés összes tan kö te les ta nu ló já nak fel vé te lé hez. Az elég sé ges fé rõ he lyek meg lé tét az is ko la ala pí tó ok ira tá ban meg ha tá ro zott ma xi má lis ta nu lói lét szám alap ján kell meg ál la pí ta ni.
(4) A ki je lölt is ko la [30. § (4) bek.] – ak kor is, ha nem kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko la – a ta nu ló fel vé te lét csak hely hi ány miatt ta gad hat ja meg. A nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség hez tar to zó je lent ke zõt – ha a fel vé te li kö ve tel -mé nyek nek meg fe lel – a nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség nyel vén, ille tõ leg a nem ze ti vagy et ni kai ki sebb ség nyel vén és ma gya rul ta ní tó is ko lá ba (ta go zat ra, osz tály ba, cso -port ba) fel, il let ve át kell ven ni. A fenn tar tó a szak is ko lát és a kö zép is ko lát is ki je löl he ti kö te le zõ fel vé telt biz to sí tó is ko lá nak.
(5) Ha az ál ta lá nos is ko la a fel vé te li kö te le zett sé ge tel je sí té se után to váb bi fel vé te li, át vé te li ké rel me ket is tel je sí -te ni tud, kö -te les elõ ször a hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók ké rel mét tel je sí te ni. A to váb bi fel vé te li le he tõ ség rõl szóló tá jé koz ta tót a hely ben szo ká sos mó don – leg alább ti zen öt nap pal a fel vé te li, át vé te li ké rel mek be nyúj tá sá ra ren del ke zés re álló idõ szak elsõ nap ja elõtt – nyil vá nos ság ra kell hoz ni. A hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta
nu lók kö zül elõny ben kell ré sze sí te ni azo kat, akik nek a la kó he lye, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si he lye azon a te le pü lé sen van, ahol az is ko la szék he lye ta lál ha tó. A hal mo -zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók fel vé te le után a to váb bi fel vé te li ké rel mek el bí rá lá sá nál elõny ben kell ré sze sí te ni azo kat a je lent ke zõ ket, akik nek a la kó he lye, en nek hi á nyá -ban tar tóz ko dá si he lye azon a te le pü lé sen ta lál ha tó, ahol az is ko la szék he lye ta lál ha tó. Ha az ál ta lá nos is ko la – a meg adott sor rend sze rint – az összes fel vé te li ké rel met hely hiány miatt nem tud ja tel je sí te ni, az érin tett cso port ba tar -to zók kö zött sor so lás út ján dönt a je lent ke zõk kö zött. A sor so lás ra a fel vé te li, át vé te li ké rel met be nyúj tó kat meg kell hív ni. A hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók fel -vé te li, át -vé te li ké rel mé nek tel je sí té se után sor so lás nél kül is fel ve he tõ a sa já tos ne ve lé si igé nyû ta nu ló, to váb bá az a ta nu ló, aki nek ezt sa já tos hely ze te in do kol ja. A sa já tos hely ze tet a he lyi ön kor mány zat ren de let ben ál la pít ja meg.
nu lók kö zül elõny ben kell ré sze sí te ni azo kat, akik nek a la kó he lye, en nek hi á nyá ban tar tóz ko dá si he lye azon a te le pü lé sen van, ahol az is ko la szék he lye ta lál ha tó. A hal mo -zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók fel vé te le után a to váb bi fel vé te li ké rel mek el bí rá lá sá nál elõny ben kell ré sze sí te ni azo kat a je lent ke zõ ket, akik nek a la kó he lye, en nek hi á nyá -ban tar tóz ko dá si he lye azon a te le pü lé sen ta lál ha tó, ahol az is ko la szék he lye ta lál ha tó. Ha az ál ta lá nos is ko la – a meg adott sor rend sze rint – az összes fel vé te li ké rel met hely hiány miatt nem tud ja tel je sí te ni, az érin tett cso port ba tar -to zók kö zött sor so lás út ján dönt a je lent ke zõk kö zött. A sor so lás ra a fel vé te li, át vé te li ké rel met be nyúj tó kat meg kell hív ni. A hal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lók fel -vé te li, át -vé te li ké rel mé nek tel je sí té se után sor so lás nél kül is fel ve he tõ a sa já tos ne ve lé si igé nyû ta nu ló, to váb bá az a ta nu ló, aki nek ezt sa já tos hely ze te in do kol ja. A sa já tos hely ze tet a he lyi ön kor mány zat ren de let ben ál la pít ja meg.