törvény
az építési beruházások megvalósításának elõsegítése érdekében egyes törvények módosításáról*
Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
1. §(1) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következõ 12. ponttal egészül ki:
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
[E törvény alkalmazásában:]
„12. Integrált településfejlesztési stratégia:középtávú, stratégiai szemléletû, megvalósításorientált településfej-lesztési dokumentum.”
(2) Az Étv. 2. §-a a következõ 30. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„30. Építési beruházás: az építési tevékenység meg-valósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építés-ügyi tevékenységek összessége.”
(3) Az Étv. 2. §-a a következõ 36. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bõvítése, felújítá-sa, helyreállítáfelújítá-sa, korszerûsítése, karbantartáfelújítá-sa, javítáfelújítá-sa, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.”
2. §(1) Az Étv. 4. § (3) bekezdésb)pontja helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
[A Kormány az építésügy – (1) bekezdésben megjelölt – központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:]
„b) az állami fõépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer mûködtetésérõl,”
(2) Az Étv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását – ideértve a sajátos építményfajták és a mûemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is – az építésügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: minisz-ter) útján gyakorolja.”
3. §(1) Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következõa)ponttal egészül ki:
[A miniszter a központi szakmai irányítási, összehango-lási és ellenõrzési feladatkörében:]
„a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõsé-gû építési beruházások megvalósításának elõsegítése érde-kében összehangolja az érintett közigazgatási szervek te-vékenységét,”
(2) Az Étv. 5. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az építésügyi hatóság az építményekkel – beleért-ve a sajátos építményfajtákkal és a mûemléki védelem alatt álló építményekkel – kapcsolatos építési tevékeny-séggel összefüggõ engedélyezési, kötelezési és ellenõrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvé-nyû településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a mûemléki vé-delem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevé-kenység esetén a hatáskörrel rendelkezõ építésügyi ható-ság a sajátos építményfajtákra és a mûemlékekre vonatko-zó jogszabályi követelményeket is érvényesíti.
(3) A miniszter az (1) bekezdés és a 4. § (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az
épí-tésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben ér-dekelt kormányzati szervek részvételével közremûködõ, építésügyi konzultatív, javaslattevõ és véleményezõ testü-letet mûködtet. A sajátos építményfajták és a mûemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttmûködnek a mi-niszterrel az építésügyet közvetlenül érintõ döntések elõ-készítésében.”
(3) Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében – e törvény végre-hajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként településrendezé-si és építészeti-mûszaki tervtanácsok mûködhetnek.”
(4) Az Étv. 5. § (5) bekezdése)pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
[A tervtanácsok feladata különösen]
„e) a településrendezési és az építészeti-mûszaki tervek magas színvonalának elõsegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-mûszaki, telepü-lésképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített kör-nyezetalakítási) célok érvényre juttatása.”
4. §Az Étv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(6) Az önkormányzat (1) és (2) bekezdés, valamint 15. § szerinti feladatait önkormányzati fõépítész vagy tér-ségi fõépítész készíti elõ.”
5. §Az Étv. 7. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös tervezése esetén a településfejlesz-tési koncepció kötelezõ önálló munkarésze. Integrált tele-pülésfejlesztési stratégiát község is készíthet a település-fejlesztési koncepció önálló munkarészeként.
(5) Az integrált településfejlesztési stratégia meghatá-rozza a települések középtávú településfejlesztési tevé-kenységét, összehangolja a különbözõ szakpolitikai meg-közelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplõi, lakos-ság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.”
6. §(1) Az Étv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A településrendezési eszköz kidolgozása elõtt – be-azonosítható módon – meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és vár-ható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolat-ban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket te-hessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biz-tosítani kell:
a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározá-sának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szerve-zetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási le-hetõségét,
b) az érintett települési önkormányzati szervek bevoná-sát az elõkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlõdése és építési rendje szempontjából jelen-tõs terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható idõbeli ütemezését,
c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrende-letben meghatározott államigazgatási szervek megkeresé-sét oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék
ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilván-tartásuk részét képezõ – mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá
cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit.”
(2) Az Étv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(3) A készítés alatt lévõ településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (fõpolgár-mesternek) – külön jogszabályban meghatározottak sze-rint – véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében emlí-tett tervtanáccsal. Az elkészíemlí-tett helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jó-váhagyás elõtt a polgármesternek (fõpolgármesternek) vé-leményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szer-vezetekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt.”
(3) Az Étv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon ala-puló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztetõ tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelõ véleményezõnek kell tekinteni. A (6) bekezdés szerinti, helyben szokásos mó-don történõ közzététel idõtartama alatt érkezõ észrevétele-ket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.”
(4) Az Étv. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:
„(7) A településrendezési eszköz a (2)–(6) bekezdésben elõírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fo-gadható el. A helyi építési szabályzat és a településrende-zési tervek – a 9/A. §-ban meghatározott esetek kivételé-vel – legkorábban az elfogadásuktól számított 60. napon léptethetõk hatályba.
(8) A polgármester (fõpolgármester) az elfogadást követõen 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építé-si szabályzat, a településrendezéépíté-si tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának – amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei
fennállnak, az önkormányzat honlapján való – közzététe-lérõl. A polgármester (fõpolgármester) az elfogadást köve-tõen 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési sza-bályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vé-lemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami fõépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánítás-ra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a te-lepülési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabá-lyon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított ál-láspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami fõépítészt.”
(5) Az Étv. 9. §-a a következõ új (13) bekezdéssel egé-szül ki:
„(13) A (2) és (3) bekezdés szerinti véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel.”
7. §Az Étv. 15. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:
„Több település építésügyi feladatainak közös ellátása 15. § (1) A települési önkormányzatok az építésügyi fel-adataik ellátására társulhatnak, illetve azokat közösen is megoldhatják.
(2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési ön-kormányzatok képviselõ-testületei állapítják meg. A véle-ményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok meg-állapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik.
(3) A közös településrendezési eszközök elõkészítésére, egyeztetésére és elfogadására egyebekben a 7–14. § ren-delkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.”
8. § Az Étv. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minõsül a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat elké-szítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terü-let-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok el-bírálása során azok tartalma és a településrendezési eszkö-zökben foglaltak összhangjának igazolása településrende-zési szakértõi tevékenységként végezhetõ.
(2) A településtervezési tevékenységet, valamint a tele-pülésrendezési szakértõi tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településren-dezési szakértõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az engedély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.
(3) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi te-lepüléstervezési, illetve településrendezési szakértõi tevé-kenység folytatását, aki büntetlen elõéletû és nem áll szak-értõi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelke-zik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormány-rendeletben meghatározott szakirányú felsõfokú végzett-séggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ab-ban meghatározott egyéb feltételeknek.
(4) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem ren-delkezõ szervezet akkor végezheti az e § szerinti tevé-kenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik településter-vezési, illetve településrendezési szakértõi jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.
(5) A településrendezési tervek és a helyi építési sza-bályzat készítõje a tervezés során birtokába jutott adato-kat, információkat – ha azok nem minõsülnek közérdekû adatoknak – más célra nem használhatja fel, azokat harma-dik személynek nem adhatja át.
(6) A településrendezési terveket és a helyi építési sza-bályzatot – azok jóváhagyásra kerülõ és alátámasztó mun-karészeivel együtt – magyar nyelven kell dokumentálni.”
9. §(1) Az Étv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az érintett területre
a) változtatási tilalom rendelhetõ el a helyi építési sza-bályzat, a szabályozási terv készítésének idõszakára annak hatálybalépéséig,
b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhetõ el ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, vég-rehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyezte-tettség megelõzése,
bb) a természet-, illetve a környezet védelmérõl szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében.”
(2) Az Étv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelõzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilal-mat elrendelõ határozatot tájékoztatásul az érintett építés-ügyi hatósággal, és – amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló – az érintett települési ön-kormányzattal is közölni kell.”
10. §Az Étv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti válto-zás megvalósítására irányuló közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történõ, továbbá a bejegyzett jo-gok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövet-kezõ változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történõ átvezetésével zárul.”
11. §Az Étv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A fõvárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jog-kör gyakorlására – megosztott hatásjog-körüknek megfele-lõen – a fõvárosi közgyûlés, illetve a fõvárosi kerületi ön-kormányzat képviselõ-testülete rendelkezik hatáskörrel.
A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti
meg a fõvárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költsé-geket viselték.”
12. §(1) Az Étv. 29. § (3) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat képviselõ-testülete a te-lepüléskép javítása érdekében az azt rontó állapotú épít-mények meghatározott idõn belüli helyrehozatali kötele-zettségét írhatja elõ hatósági határozatában. Az önkor-mányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A képviselõ-testület határozathozatal helyett ha-tósági szerzõdést köthet az ügyféllel.”
(2) Az Étv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(5) A településrendezési kötelezettségrõl szóló határo-zat közlésével egyidejûleg a képviselõ-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingat-lan-nyilvántartásba történõ feljegyzése érdekében. A köte-lezettség megszûnését követõen 15 munkanapon belül a képviselõ-testület az errõl szóló határozat közlésével egy-idejûleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántar-tásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.”
13. §Az Étv. 30. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási hatá-rozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A hatáhatá-rozat bírósá-gi felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelke-zéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és
b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.”
14. §Az Étv. 30/A. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A településrendezési szerzõdésben kikötött, illetõ-leg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településren-dezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerzõdésben az ingatlan tulajdonosa, vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt köte-lezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kö-telezettség tényét a települési önkormányzat jegyzõjének megkeresésére a mellékelt szerzõdés alapján az ingat-lan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszûnését követõ 15 munkanapon belül az önkormány-zat jegyzõje megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.”
15. §(1) Az Étv. 32. §-át megelõzõ alcím helyébe a kö-vetkezõ alcím lép:
„Az építészeti-mûszaki tervezési, az építésügyi mûszaki és igazgatási szakértõi tevékenység”
(2) Az Étv. 32. § (3) és (4) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
„(3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építõipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-mûszaki tervezési, vala-mint építésügyi mûszaki szakértõi tevékenységet az foly-tathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezetõ szerv enge-délyével (a továbbiakban: tervezõi, illetve mûszaki szak-értõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az enge-dély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jogo-sultságot szerzett természetes személyt.
(4) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi az építészeti-mûszaki tervezési, illetve építésügyi mûszaki szakértõi tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen te-vékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen elõéletû, továbbá rendelkezik az e törvény felha-talmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatáro-zott szakirányú felsõfokú végzettséggel és szakmai gya-korlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.”
(3) Az Étv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(6) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevé-kenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervezõi, il-letve mûszaki szakértõi jogosultsággal, és ez a tag, sze-mély részt vesz a tevékenység ellátásában.”
(4) Az Étv. 32. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(11) Az építészeti-mûszaki tervdokumentáció az építé-si tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpá-lyázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkérés-hez, építõipari kivitelezésajánlatkérés-hez, állapotfelmérésajánlatkérés-hez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges terve-ket, dokumentumokat tartalmazza.”
16. §Az Étv. a 33. §-t követõen a következõ 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Az építésügyi igazgatási szakértõi tevé-kenység az építésügyi hatósági engedélykérelem és mel-lékleteinek benyújtásra történõ elõkészítésének folytatása.
(2) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértõ közremûködését írja elõ vagy építésügyi igazgatási szakértõ igénybevételé-hez jogkövetkezményt állapít meg, szakértõként kizárólag a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továbbiak-ban: igazgatási szakértõi jogosultság) rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértõi jogosult-sággal rendelkezõ személy igénybevételéhez fûzõdnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység foly-tatását a névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi, aki
nem áll szakértõi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, bün-tetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szak-irányú felsõfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltéte-leknek, és ennek alapján birtokában van az építési beruhá-zás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb ható-sági eljárások rendje, követelményei, összefüggései ma-gas szakmai színvonalú ismeretének.
(4) A névjegyzéket vezetõ szerv a szakértõi tevékeny-ség folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl név-jegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékeny-ség végzésére jogosult személy természetes személyazo-nosító adatait. A névjegyzékbõl kizárólag a szakértõi tevé-kenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem ren-delkezõ szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékeny-séget, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogvi-szonyban álló más személy rendelkezik igazgatási szakér-tõi jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevé-kenység ellátásában.”
17. §Az Étv. 34. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:
„Építésügyi hatósági eljárások
34. § (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás le-folytatása szükséges.
(2) Az építésügyi hatósági eljárásfajták:
a) elvi építési, b) telekalakítási, c) építési, d) bontási,
e) használatbavételi, f) fennmaradási eljárás.
(3) Az építésügyi hatóság – közremûködõ hatóság köz-remûködésével – integrált eljárást folytat le vagy ilyen el-járásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján ki-adott kormányrendeletben meghatározott esetben.
(4) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerûsített építésügyi hatósági eljárást foly-tat le.
(5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából
a) a tervezés elõsegítése érdekében, vagy
b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingat-lan-nyilvántartásban történõ átvezetéséhez
helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.
(6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõ-ségû beruházásokra eltérõ eljárási szabályok állapíthatók meg.”
18. §(1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél (építtetõ) az építési engedély iránti kére-lem benyújtása elõtt, az építés megvalósításához szüksé-ges követelmények elõzetes tisztázása céljából, elvi építé-si engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építéépíté-si engedély ké-rését kötelezõvé teheti.”
(2) Az Étv. 35. § (6) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:
„(6) Az építtetõ az összevont eljárásért, valamint az in-tegrált eljárásért az építésügyi hatóságnak, szakhatóság közremûködése esetén a szakhatóságnak külön jogsza-bályban meghatározott mértékû igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.”
19. §Az Étv. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„38. § (1) Építési tevékenységet végezni – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – csak a jogerõs építésügyi ható-sági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott épí-tészeti-mûszaki dokumentációnak, valamint az ezek alap-ján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelõen szabad.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól csak az épí-tésügyi hatóság újabb elõzetes engedélyével vagy bejelen-tés tudomásulvételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység.”
20. §Az Étv. a 38. §-t követõen a következõ alcímmel és 38/A–38/D. §-sal egészül ki:
„Az építési folyamat egyéb résztvevõi
38/A. § (1) A tervellenõri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. § (1) bekezdésa)pontjánakaa) alpontja ésb)pontja szerinti – az építés minõségének, a szakszerû kivitelezés biztosításának, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények-nek az érvényre juttatása érdekében végzett – szakszerû el-lenõrzése.
(2) Az építési mûszaki ellenõri tevékenység a 43. § (1) bekezdésb)–d)ésg)pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatáro-zott feladatok ellátása. Építési mûszaki ellenõr alkalmazá-sát vagy megbízáalkalmazá-sát törvény és kormányrendelet kötelezõ-vé teheti.
(3) A felelõs mûszaki vezetõi tevékenység az építõipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésé-ben meghatározott felelõsséggel.
(4) Tervellenõri, építési mûszaki ellenõri, illetve felelõs mûszaki vezetõi tevékenységet az folytathat, aki rendelke-zik a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továb-biakban: tervellenõri, mûszaki ellenõri, illetve mûszaki vezetõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az
en-gedély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jo-gosultságot szerzett természetes személyt.
(5) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi tervellenõri, építési mûszaki ellenõri, illetve felelõs mû-szaki vezetõi tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen
(5) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi tervellenõri, építési mûszaki ellenõri, illetve felelõs mû-szaki vezetõi tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen