Az 1997. évi CXL. törvény

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellá-tásról és a közművelődésről szóló törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba. Már a címe is mutatja, hogy egy jogszabály keretében a kultúra több területe is szabályozásra került. A könyvtárüggyel a törvény III. része foglalkozik. Az első és legfontosabb, amit hangsú-lyoznunk kell, hogy a jogszabály a nyilvános könyvtári ellátásról szól, tehát nem a könyv-tár, hanem az állampolgár, a használó aspektusából rendelkezik.

Alapgondolatai:

− A bárki számára hozzáférhető dokumentumokat, a szabad információáramlást a könyvtári rendszernek kell biztosítania.

− A könyvtári rendszer a nyilvános könyvtárakon keresztül érvényesíti az állampol-gárok információhoz kapcsolódó jogait.

− A szabad információáramlást biztosító szolgáltatások működtetése állami feladat.

6.3.3.2 A törvény struktúrája

Az I. fejezet a nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos általános szabályokat taglal-ja. Lényeges eleme, hogy az állam anyagi felelősségének hangsúlyozása mellett a helyi önkormányzatok finanszírozási kötelezettségeit is deklarálja. Meghatározza a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait. Az alapkövetelmények részletes ismerte-tésével a 4. leckében már foglalkoztunk.

 Idézze fel gondolatban az ide vonatkozó közlést! Ha nem megy, lapozzon vissza, s ismételje át ezt az anyagrészt!

Az alapfeladatokat a következőkben határozza meg a törvény:

a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabály-zatban meghatározott fő céljait nyilatkoszabály-zatban közzé teszi,

b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelke-zésre bocsátja,

c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,

d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

A fejezet további lényeges eleme, hogy ismerteti a nyilvános könyvtárak körébe való bejutás módját és feltételeit. Ebben a kérdésben tehát a törvény nyitott: bármely könyvtár számára lehetőséget kínál a nyilvánosság eléréséhez. A későbbiekben látni fogjuk, hogy érdekeltté is teszi a könyvtárakat a nyilvánosság vállalásában: számos kedvezményt ugya-nis csak az e körbe tartozó könyvtárak vehetnek igénybe. Ugyanakkor hangsúlyozza a jogszabály a nyilvánossággal járó követelmények következetes betartását is, ellenkező esetben az intézményt törlik a nyilvános könyvtárak jegyzékéről.

A II. fejezet a használók jogaival és a könyvtárhasználat feltételeivel foglalkozik.

Kimondja, hogy bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásait igénybe veheti a könyvtár-használó, sőt bizonyos alapszolgáltatásokra ingyenesen formálhat jogot. Ezek a követke-zők:

− a könyvtár látogatása és kijelölt gyűjteményrészeinek helyben használat,

(P) (A közkönyvtárak általában a klubövezetet és a hírlapolvasót szokták ingyenes használatra kijelölni, de ettől eltérő megoldások is alkalmazhatók.)

− információ a könyvtárról, annak gyűjteményéről és szolgáltatásairól, valamint a könyvtári rendszer által biztosított szolgáltatásokról.

A könyvtárak az alapszolgáltatások körét meghaladó könyvtárhasználatért beiratkozási díjat kérhetnek. A törvény ezzel kapcsolatban csak a beiratkozást – a szükséges személyi adatok közlését és a könyvtárhasználati szabályzat elfogadását – írja elő, ennek anyagi vonzatait a fenntartó döntésére bízza.

A III. fejezet a nyilvános könyvtári ellátás működési feltételeit veszi sorra. Szabá-lyozza az országos dokumentumellátást, felsorolja a dokumentumellátási rendszer elemeit és utal a kötelespéldány-szolgáltatásra, melynek részletezése a törvény követő jogszabá-lyában történik. Miniszteri hatáskörbe helyezi a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerének kialakítását, valamint a Neu-mann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár működtetését, majd sorra veszi a Könyvtári Intézet hatáskörébe tartozó központi szolgáltatásokat.

A IV. fejezet tisztázza a nemzeti könyvtár jogállását és felsorolja alapfeladatait. (E témakörrel részletesen majd a 7. leckében foglalkozunk.)

Az V. fejezet témája a tudományos és szakkönyvtári ellátás. A fejezetből kiderül, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok vállalása nem egyetlen könyvtártípusra tartozik, jelen-tős részt vállalnak benne az egyetemi és egyéb felsőoktatási könyvtárak is. Az e kategóriá-ba tartozó könyvtárak között számos nyilvános könyvtár is működik, (jegyzéküket a tör-vény 3. sz. melléklete tartalmazza). Ugyanitt rögzíti a törtör-vény a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma már Debreceni Egyetem) Központi Könyvtárának nemzeti könyv-tári gyűjtőkörét. Ez azért lényeges, mert így törvényi garancia van arra, hogy biztonsági okokból a nemzeti könyvtár mellett a könyvtári rendszerben egy másik gyűjtemény is le-gyen.

A VI. fejezet foglalkozik a nyilvános könyvtári ellátás „legnépesebb” csoportjával: a települési és a megyei könyvtárakkal. Előírja, hogy a települési és megyei könyvtári ellá-tás biztosíellá-tása az önkormányzatok kötelező feladata, melyet különböző formákban valósít-hatnak meg:

− önállóan,

− önkormányzatok közötti társulásban

− vagy valamely nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével.

Ezt követően a települési könyvtárak kritériumait és feladatait részletezi a fejezet, majd a megyei könyvtárak jellemzőit és teendőit veszi sorra. Utóbbiak kettős feladatrendszer ellátására vannak kötelezve:

− egyrészt mint nyilvános könyvtár és mint települési könyvtár részt vesznek a helyi lakosság könyvtári ellátásában,

− másrészt szervezik és segítik a megye területén működő könyvtárak munkáját és az együttműködést.

A VII. fejezet tárgyalja a fenntartás, az irányítás, és az ágazati felügyelet kérdéseit.

Részletezi a fenntartó feladatait a könyvtár szervezetének kialakításában, a működési felté-telek biztosításában, a szakmai tevékenység ellenőrzésében. A nyilvános könyvtárak ága-zati irányításával a kulturális minisztert bízza meg, aki ennek keretében köteles szabályoz-ni a könyvtárak szakmai működését, kidolgozszabályoz-ni a könyvtárügy fejlesztési terveit, és összehangolni a könyvtári szolgáltatásokat.

A VIII. fejezet – mely egyben az utolsó is – a könyvtárak finanszírozásának és köz-ponti támogatásának alapelveit rögzíti. Eszerint a könyvtári feladatok ellátásához a fenn-tartónak kell biztosítania a feltételeket, köztük a megfelelő költségvetést. Emellett a finan-szírozáshoz az állami költségvetés és a Belügyminisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium is hozzájárul.

A törvény tehát keretet ad és lehetőséget biztosít arra, hogy a könyvtár valóban a kiala-kuló információs társadalom alapintézményévé váljon. Ugyanakkor megőrzi mindazokat az értékeket, amelyek a magyar könyvtárügyet jellemezték eddigi története során: a gyűj-teményeket s a gyűjteményekre épülő differenciált és nívós szolgáltatásokat, a könyvtárak részvételét a szakmai együttműködésben hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt, s az egységes szakmai felügyeletet, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium gyakorol a könyvtárak fölött.

A törvényhez ún. követő jogszabályok csatlakoznak, amelyek feladata a részletkérdé-sek szabályozása. Ilyen követő jogszabály például a 60/1998. (III.27.) Kormányrendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról; a 64/1999. (IV. 28.) Kormányrendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről; a 165/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet az Országos Könyvtári Kuratóriumról; az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rende-let a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról; vagy a 6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet a Könyvtári Intézet jogállásá-ról.

6.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke három jogszabállyal foglalkozott részletesen, amelyek mindegyike egy-egy korszakban a könyvtári rendszer alapját képezte. Legnagyobb részletességgel a jelenleg

hatályos könyvtári törvénnyel ismerkedhetett meg a hallgató. A leckét a törvény legfonto-sabb követő jogszabályainak felsorolása zárta.

6.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Mikor került sor Magyarországon először a könyvtárügy törvényi szintű szabályo-zására?

2. Melyek voltak az 1956-os törvényerejű rendeletben megfogalmazott könyvtár-politikai célok?

3. Miért tartották fontosnak az 1956-os és az 1976-os könyvtári törvények megalko-tói a könyvtárak hálózatba szervezését?

4. Hasonlítsa össze az 1956-os és az 1976-os törvény által felsorolt könyvtártípuso-kat! Milyen eltérést tapasztal?

5. Mi volt a célja az 1976-os könyvtári törvénynek az együttműködési körök fogal-mának bevezetésével?

6. A leckében bemutatott három könyvtári törvény közül melyik az, amely a költség-vetési garanciákat is megteremti a könyvtárak fenntartásához?

7. Milyen előnyöket élveznek a könyvtári rendszerben a nyilvános könyvtárak az 1997-es kulturális alaptörvény értelmében?

8. Milyen részletkérdésekben intézkednek az 1997-es kulturális alaptörvény követő jogszabályai? Soroljon fel ezek közül néhány témakört!

7. A