MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
9. évfolyam Célok és feladatok
A tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása; szövegek átfogó megértésének, értelmezésének fejlesztése: a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegből információk visszakeresése, a szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismertetése, megértése, értelmezése. Összefoglalás, az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.
Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Nyelvhelyességi problémák felismerése, megoldása. Önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírásának előkészítése.
Nyelvi, irodalmi műveltség közvetítése, művek élményének felfogása, megélése. Az olvasott, feldolgozott irodalmi művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások közvetítése (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). Különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások közvetítése, értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetett-ségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel.
Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítását elősegítő tevékenységek. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismertetése, értelmezése (pl.
tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Ízlésfejlesztés, az ízlés kontextuális függőségének (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság) tudatosítása. Saját álláspont kifejtése, kreatív írás (pl. kiegészítés, újraírás, jóslás, szövegtranszformáció).
Felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására. Felkészítés verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése.
MAGYARKÖZLÖNY
TÉMÁK, ÓRASZÁMOK
A magyar nyelvi anyag felépítése 9. évfolyam
Témák A B
Kommunikáció 7 15
A nyelvi szintek: hangtan 5 8
A nyelvi szintek: alaktan, szótan, szókincs és frazeológia 8 17
A nyelvi szintek: mondattan 10 20
Világirodalom – antik görög irodalom 8 8
Világirodalom – antik római irodalom 8 8
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma 6 6
Világirodalom – Biblia 10 10
Világirodalom – az európai irodalom a 4-13. században 3 3 Világirodalom – Európai irodalom a 14-16. században 5 5 Jelek a múltból – a magyar nyelvű irodalom szövegemlékei 3 3
Portré – Janus Pannonius 4 4
Portré – Balassi Bálint 9 9
Színház- és drámatörténet – európai színház a 10-16. században 3 3 Színház- és drámatörténet – Az angol színház a 16-17. században;
Shakespeare: Romeo és Júlia
6 6
Összesen 85 115
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
Tematikai egység Kommunikáció
Órakeret javasolt
óra-szám: 7/15 Előzetes ismeret,
tevékenység
A kommunikációs folyamat főbb jellemzői, a közvetlen személyközi kommunikáció és a tömegkommunikáció főbb jellemzői, mások számára érthető, nyelvileg igényes beszéd, megfelelő artikuláció, mások meghallgatása, a saját vélemény megfogalmazása, kulturált képviselete.
Személyi:
További feltételek
Tárgyi: digitális szemléltető anyagok.
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; szóbeli instrukciók, magyarázatok követése, megértése, logikai kapcsolatok kötőszavainak, utalószavainak használata a matematikai, a természet-tudományos kompetenciaterületen, a digitális kompetenciában; a kommunikációs folyamat (pl. beszédhelyzet, címzett) jellemzőinek alkalmazása a hatékony, önálló tanulásban; a szociális és állampolgári kompetenciákban, a társakkal való együttműködésben, az udvariasság nyelvi formáinak alkalmazásában; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kérdések feltevésében; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség az önálló szövegalkotásban.
Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép, önismeret a saját szóbeli képességek, kommunikációs stílus tudatosításában:
hon- és népismeret; európai azonosságtudat–egyetemes kultúra; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a nyelvi kapcsolattartás különböző módjaiban; gazdasági nevelés; környezettudatosságra nevelés; a tanulás tanítása a műfajok lehetőségeinek, normáinak közvetítésében; testi és lelki egészség a szóbeli megnyilvánulások hatásának megélésében; felkészülés a felnőttlét szerepeire a mindennapi kommunikációs helyzetek konfliktusainak
érzékelésében, tudatos médiahasználat, a média manipulációs eszközeinek és hatásának felismerése, tudatosítása.
Nevelési-oktatási célok
A Nemzeti
alaptanterv (2007) kötelező közös területei
Tantárgyi fejlesztési feladatok: a megnyilatkozás tudatosságának fejlesztése, szókincsfejlesztés, önbizalom,
önkifejezés, önismeret, szövegértés, következtetés a szövegben ki nem fejtett tartalmakra, szövegalkotás, folyamatos, jól formált beszéd, különböző kommunikációs helyzetek, beszéd- és írásbeli műfajok szabályainak és kreatív
lehetőségeinek tudatosítása, beszédhelyzet, címzettek, közlésfolyamat, érvelés, a saját médiahasználat tudatosítása, problémamegoldó gondolkodás, a párbeszéd, a vita kommunikációs sajátosságai testbeszéd, a beszéd zenei elemei.
MAGYARKÖZLÖNY
Tartalmak Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, A kommunikációs folyamat tényezői és
funkciói
A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei
A kommunikáció formái: a szóbeliség és az írásbeliség
Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (metanyelv, gesztusnyelv) A mindennapi kommunikáció konfliktushelyzetei
A tömegkommunikáció hatása az emberi nyelvre és gondolkodásra
Beszédértés; monologikus és dialogikus szöveg alkotása szóban, írásban szabadon /cím/téma/műfaj alapján a kommunikációs
körülményekhez igazodva;
társalgási gyakorlatok;
szerepjátékok; dramatikus játék;
szövegmondás; páros kommunikációs
helyzetgyakorlatok, hiányos párbeszéd kiegészítése, adott témáról párbeszéd készítése, eljátszása, érvek alkotása adott szempont szerint, kifejező érvelés különböző
kommunikációs helyzetekben, különböző álláspontokat képviselve, vizuális és
mozgóképi anyagok elemzése a testbeszéd értelmezésével, médiafigyelés (a médiában megnyilatkozók megszervezése, a nyelvi elemzés, a párbeszéd, a vita különböző ének-zene, rajz és vizuális kultúra.
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
Fogalmak
nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció, beszélő, szöveg, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői; a nem nyelvi kommunikáció; a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció, jelentés, stílus
Tematikai egység A nyelvi szintek: hangtan
Órakeret javasolt
óra-szám: 5/8 Előzetes ismeret,
tevékenység
magánhangzó, mássalhangzó, hangsúly, hanglejtés, a hangok hatása, helyesírás, önkorrekció, a hibajavítás képessége Személyi:
További feltételek
Tárgyi: hangzó anyagok
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció a nyelv zenei eszközeinek alkalmazása; idegen nyelvi kommunikáció:
magyar és az idegen nyelv hangkészletének összevetése; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia a hangképzés ismeretében; digitális kompetencia; a hatékony, önálló tanulás; intelligens információ-keresés szociális és állampolgári kompetencia a beszéd, a beszédfolyamat jelentőségének megértésében;
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: részvétel vitában, eszmecserében; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a hangok hatásának érzékelése, pl. hangszimbolika.
Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép; önismeret: a saját beszédstílus főbb jegyeinek ismerete, hon-és népismeret:
regionális nyelvhasználat, tájnyelvek; európai azonosságtudat–egyetemes kultúra: az anyanyelvről tanultak
alkalmazása az idegen nyelvi kommunikációban is; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; gazdasági nevelés;
környezettudatosságra nevelés; a tanulás tanítása; testi és lelki egészség: a beszélgetés „gyógyító” hatásának megértése; felkészülés a felnőttlét szerepeire: kulturált beszélői magatartás.
Nevelési-oktatási célok
A Nemzeti
alaptanterv (2007) kötelező közös területei
Tantárgyi fejlesztési feladatok: a beszéd, a beszédfolyamat személyes, társas-társadalmi jelentősége, szerepe, a helyesírás mint a köznyelvi norma egyik megnyilvánulása.
MAGYARKÖZLÖNY
Tartalmak Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és
munkaformák
Kapcsolódási pontok
Tan-eszközök A beszéd, a beszédfolyamat,
a beszédhang, a hangképző szervek.
A magán- és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk.
Beszédgyakorlatok, helyesírási gyakorlatok, a hibajavítás, a nyelvi tudatosság mellett az önkorrekció képességének fejlesztése, szó- és
mondatkiegészítés; szó- és mondatátalakítás; a helyes forma kiválasztása; analógiás sor folytatása; gyűjtőmunka;
csoportosítás; hibakeresés és -javítás; helyesírási fogalmazás;
a helyesírási kézikönyvek használata, írásjelek pótlása, javítása.
Tanári magyarázat, fogalommagyarázat, modellezés, szemléltetés, a tanulók tevékenységének megszervezése, a nyelvi elemzés, a párbeszéd, a vita különböző helyzeteinek ének-zene, rajz és vizuális kultúra.
Td. hangzó anyagok, helyesírási szótárak
Fogalmak nyelv, nyelvi norma, magyar nyelv, nyelvi rendszer, a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; a magánhangzó és mássalhangzó képzésmódja, hangtörvények
Tematikai egység A nyelvi szintek: alaktan, szótan, szókincs és frazeológia
Órakeret javasolt
óra-szám: 8/17 Előzetes ismeret,
tevékenység
szó, szinonima, toldalék, állandósult kifejezés Személyi:
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia;
természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önálló tanulás; intelligens információkeresés szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép; önismeret, hon-és népismeret; európai azonosságtudat–egyetemes kultúra; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; gazdasági nevelés; környezettudatosságra nevelés; a tanulás tanítása; testi és lelki egészség; felkészülés a felnőttlét szerepeire.
Nevelési-oktatási
Tantárgyi fejlesztési feladatok: az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése (pl. kompetencia, képességterület, tevékenység, gondolkodási művelet, ismeret).
Tartalmak Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és
munkaformák
Kapcsolódási pontok
Tan-eszközök A morfémák szerepe és helyes használata
a szóalak felépítésében.
A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.
Az alapszófajok, a viszonyszók és
a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének elemzése.
A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.
A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel, a mozaikszó.
A szójelentés, állandósult szókapcsolatok.
A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata.
Szótárhasználat, szócikk készítése, szóalak, szójelentés magyarázata; elemzése; tájnyelvi és csoportnyelvi szavak
gyűjtése; tájnyelvi állandósult szókapcsolatok gyűjtése;
csoportnyelvi és tájnyelvi szavak, állandósult szókapcsolatok jelentésének értelmezése szótárhasználattal és
szövegkörnyezetben; tájnyelvi és csoportnyelvi szövegek elemzése; köznyelvi, tájnyelvi és csoportnyelvi szövegek
összehasonlítása; szöveg átalakítása, átírása más
nyelvváltozatba; szövegalkotás megadott nyelvváltozatban
Tanári magyarázat, fogalommagyarázat, modellezés, szemléltetés, a tanulók (pl. szótárhasználati, szövegelemzési)
tevékenységének megszervezése, a nyelvi elemzés, a párbeszéd, a vita különböző helyzeteinek
MAGYARKÖZLÖNY
könyvtári és internetes információkeresés, (pl. egy nyelvjárásról, egy hobbinyelvről, a határon túli magyarokról); vita (pl. a kisebbségek
nyelvhasználatáról, a nyelvjárás és a köznyelv kapcsolatáról, a csoportnyelvekről, az ifjúsági nyelvről); grammatikai formák összevetése idegen nyelvi megfelelőjükkel; a magyar nyelv jellemzőinek szemléltetése példákkal; szógyűjtés a nyelv és a kultúra összefüggésének bizonyítására.
Fogalmak
nyelvi rendszer, jelentés, stílus, nyelvi konstrukció, a morféma fajtái, egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó; alapszófajok, viszonyszók,
mondatszók; a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak; a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek; állandósult szókapcsolatok: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás;
egyeztetés; szójelentés, szótári és kontextuális jelentés, jelentésszerkezet, jelentéselem
Tematikai egység A nyelvi szintek: mondattan
Órakeret javasolt óra-szám: 10/20 Előzetes ismeret,
mondat, egyszerű mondat, összetett mondat, mondatrészek, mondatfajták értelmes használata a szövegalkotásban, összetett mondatok (mellérendelő és alárendelő összetett mondatok) felismerése, megnevezése, következtetések
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
Személyi:
További feltételek
Tárgyi:
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természet-tudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önálló tanulás; intelligens információkeresés szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép; önismeret, hon-és népismeret; európai azonosságtudat–egyetemes kultúra; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; gazdasági nevelés; környezettudatosságra nevelés; a tanulás tanítása; testi és lelki egészség; felkészülés a felnőttlét szerepeire.
Nevelési-oktatási
Tantárgyi fejlesztési feladatok:
Tartalmak Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, A mondat szerkezete: teljes és hiányos
szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű és összetett.
Elsődleges és másodlagos jelentés.
A modalitás elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel.
Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus viszony.
Az állítmány, az alany, a tárgy a határozó és a jelző kifejezőeszközei.
A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok.
Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai.
Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.
Szöveg, mondat
kiegészítése/átalakítása/bővítés e; szöveg, mondat alkotása;
helyesírási gyakorlatok az összetett mondatokkal
kapcsolatban; nyelvhelyességi gyakorlatok; mondat
értelmezése a szövegben;
mondatok gyűjtése és értelmezése; mondat kiegészítése/átalakítása meghatározott szempont szerint; írott szöveg megértése, mondatfonetikai eszközök megszervezése, a nyelvi elemzés, a párbeszéd, a vita különböző ember-ismeret, etika.
Mozgókép-kultúra és médiaismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra.
MAGYARKÖZLÖNY
A többszörösen összetett mondatok.
A mondattan helyesírási vonatkozásai.
beszéd; szövegek tartalmi egységekre bontása; a szöveg tagolása; a szöveg részei közötti logikai kapcsolatok
elemzése/jelölése;
szövegátalakítás; szövegbővítés;
a szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése;
a szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése;
szövegmondatok formai alakítása (kiemelések elvégzése, keret, szín, betűméret, betűforma stb. választása), a szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás, szógyűjtés adott szempont szerint.
Fogalmak nyelvi rendszer, nyelvhasználat, stílus, modalitás, egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat; teljes, hiányos mondat; feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés
Tematikai egység Világirodalom – antik görög irodalom
Órakeret javasolt óra-szám: 10/10 Előzetes ismeret,
tevékenység
irodalom, irodalmiság, hagyomány, mese, mítosz, műnem, műfaj, epika, líra, ritmus, vers, próza Személyi: könyvtáros tanár
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció: történetmesélés, narráció, élményszerző olvasás; az antik kultúra a mai magyar szókincsben; matematikai kompetencia: az aranymetszés mint esztétikai norma; természettudományos kompetencia: a természet képe és ismerete az antik eposzokban; digitális kompetencia: tájékozódás az interneten (pl.
Odüsszeusz útjának rekonstruálása); a hatékony, önálló tanulás: szövegértő olvasás, mitológiai történetek és szereplők önálló listázása; szociális és állampolgári kompetencia: csoportnormák, élethelyzetek, magatartásértékek azonosítása, csoportmunka; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kockázat és vállalás kettőssége Odüsszeusz figurájában és kalandjaiban (pl. Odüsszeusz és a szirének), esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:
irodalmi alapformák és motívumok elsajátítása.
Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép; önismeret: női és férfi szerepek az Odüsszeiában, érzelmi azonosulás; európai azonosságtudat–egyetemes kultúra: az antik irodalom máig élő hatása; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés:
vita, beszélgetés; gazdasági nevelés: a kincs és a vagyon korabeli értelmezése; környezettudatosságra nevelés:
együttélés a természettel, táj és ember viszonya; a tanulás tanítása: vázlat és jegyzetkészítés; testi és lelki egészség:
érzelmek azonosítása és érzelmi azonosulás; felkészülés a felnőttlét szerepeire: családi formációk, Odüsszeuszt érő egyéni kihívások azonosítása, megbeszélése.
Nevelési-oktatási célok
A Nemzeti
alaptanterv (2007) kötelező közös területei
Tantárgyi fejlesztési feladatok: kommunikációs kompetenciák, szövegértés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, képzelet, empátia, problémamegoldó gondolkodás, fogalomértés, fogalmi gondolkodás, kompozícióra irányuló, illetve
tematikus-motivikus értelmezés, ritmusérzék, formaérzék, kreativitás, antik témák, alakok továbbélése az
irodalomban, filmen és a képzőművészetekben (archetípusok, archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, átiratok, intertextualitás, reflexív megnyilatkozások ismerete, felfedezése).
MAGYARKÖZLÖNY
Tartalmak Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, módszerek
Kapcsolódási pontok
Tan-eszközök Homérosz: Odüsszeia (részletek);
szemelvények a görög lírából (pl.
Anakreón, Szapphó)
Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar kultúrában, irodalomban,
képzőművészetben, filmen (pl. Csokonai, Arany János, Keats, Babits, Karinthy, Kafka, Radnóti, Szabó Magda, Márai Sándor, Camus)
Szövegértő olvasás,
megszakított olvasás, kreatív jóslás, történetmondás,
lényegkiemelés, vázlatkészítés, anyaggyűjtés, önálló
tájékozódás, kifejező szövegmondás, egyéni értelmezés, eszmecsere, vita pármunkában,
Rajz és vizuális kultúra, kulturális
Fogalmak mítosz, mitológia, szóbeliség, írásbeliség, műfordítás, eposz, eposzi konvenciók, kaland (mint cselekményszervező elv), dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, archetípus, toposz
Tematikai egység Világirodalom – antik római irodalom
Órakeret javasolt
óra-szám: 8/8 Előzetes ismeret,
tevékenység
Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnem, műfaj, epika, líra, ritmus, vers, próza
Személyi: könyvtáros tanár, múzeumpedagógus (pl. egy magyarországi antik római emlékhely meglátogatása) További feltételek Tárgyi: képzőművészeti, művelődéstörténeti, tudománytörténeti albumok (pl. Az antik-római civilizáció
Magyarországon)
KÖZLÖNY•2011.évi56.szám
Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció: élményszerző olvasás szövegértés, szövegalkotás; idegen nyelvi kommunikáció: latin műveltségszavak; digitális kompetencia: önálló tájékozódás az interneten; a hatékony, önálló tanulás: szövegértelmezés, összehasonlítás; szociális és állampolgári kompetencia: empátia, érzelmi intelligencia;
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: horatiusi életelvek mai érvényessége; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: élmény, érzelmi hatás, klasszikus lírai műfajok, versformák.
Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép; önismeret: érzelmek, életelvek, életeszmények azonosítása, hon-és népismeret:
az antik római kultúra emlékei Magyarországon; európai azonosságtudat–egyetemes kultúra: az antik római műveltség mint közös európai érték, hivatkozási alap, motívumkincs; a tanulás tanítása: a ritmus mint a szöveg megjegyezhetőségének támogatója; testi és lelki egészség: érzelmi ambivalencia, életeszmény; felkészülés a felnőttlét szerepeire: a szerelmi érzések változatai.
Nevelési-oktatási
Tantárgyi fejlesztési feladatok: kommunikációs kompetenciák, szövegértés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, esztétikai érzékenység, érzelmi nyitottság, fogalmi gondolkodás, ritmusérzék, formaérzék.
Tartalmak Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és
munkaformák
Kapcsolódási pontok
Tan-eszközök Szemelvények a római lírából és epikából
(Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius néhány műve)
Témák, motívumok hatása, továbbélése (pl. Csokonai, Berzsenyi, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Kovács
Témák, motívumok hatása, továbbélése (pl. Csokonai, Berzsenyi, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Kovács