Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is.
Szülők, nagyszülők gyermekkora, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata;
időrend.
A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műem-lékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok, szokások).
A lakóhely ismerete.
Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek ki-emelkedő alakjai.
Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása.
más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.
– történetek olvasásakor, megbe-szélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyze-teket, történéseket.
– Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelke-dő alakját, hozzájuk tud ren-delni néhány fontos jellemzőt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend.
A fejlesztés várt eredményei a harmadik évfo-lyam végén
Értelmesen és érthetően fejezze ki gondolatait, használja az udvarias nyelvi fordulatokat a mindennapi kommunikációban.
Igyekezzen bekapcsolódni a közös beszélgetésekbe.
Ismert szöveget felkészülés után többnyire pontosan, folyamatosan olvasson fel.
Életkorának megfelelő szöveg önálló, néma olvasás utáni megértése, a szö-veghez kapcsolódó feladatok megoldása.
Ismerkedjen a könyvtár használatával.
A tanult memoritereket szöveghűen mondja el.
Írása jól olvasható, írástempója életkorának megfelelő legyen.
Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat, a tanult szófajokat.
A tanult helyesírási szabályokat alkalmazza, munkáját ellenőrizze.
A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával tudjon elbeszélő fogalma-zást írni.
4. évfolyam
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
köszönetnyilvánítás, köszöntés.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egy-mással összefüggő fejlesztése.
A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontos-ságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.
A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyes beszédlégzés, a helyes
kiejtés, a mondat- és szövegfoneti-kai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.
párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló).
Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében.
Vélemény kulturált megfogalmazá-sa.
Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátte-rének megfigyelése, értékelése.
Állandósult szókapcsolatok, szólá-sok, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az ol-vasott szövegekben.
A különböző tantárgyak tanulása-kor használt szakkifejezések, ol-vasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatá-val az aktív szókincs gyarapítása.
Több mondatos összefoglaló szö-veg alkotása olvasmányok tartal-máról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.
Hosszabb szóbeli közlések tartal-mának rövidített elmondása.
A tanuló
– értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait;
– használja a mindennapi érint-kezésben az udvarias nyelvi fordulatokat;
– beszédstílusát beszélgető part-neréhez igazítja;
– bekapcsolódik csoportos be-szélgetésbe, vitába, történetal-kotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értéke-lésbe;
– a közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.
Minden tantárgy: össze-függő beszéd, érvelés.
Környezetismeret: önfenn-tartás, légzés.
Vizuális kultúra: Műal-kotások megfigyelése, jellemzése, értelmezése, értékelése. Médiaszöve-gek közötti különbsé-gek (pl. televíziós mű-sortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése saját média-élmények felidézésén, megjelenítésén (pl. sze-repjáték) és közvetlen példákon keresztül.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtar-tás, térköz, távolságtartás.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret 55 óra Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály
képesség-fejlődése szempontjából releváns ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakí-tásának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Életkori sajátosságoknak megfelelő
szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, ke-vert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértése.
Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gon-dolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdeké-ben.
Az olvasmányhoz kapcsolódó elő-zetes ismeretek, személyes élmé-nyek, tapasztalatok felidézése és megosztása.
Gondolatok és információk értel-mezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgá-lata és értékelése.
A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében:
– a szöveg átfutása,
– az előzetes tudás aktiválása, – jóslás, anticipáció.
Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisz-tázása.
A tanuló
– az olvasás terén motivált, ér-deklődő;
– folyékony, automatizált olva-sástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás terü-letén is;
– felismeri és javítja a hibáit;
– felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szö-vegeket, amelyekről tanult;
– szintetizálja, értelmezi és érté-keli az életkori szintjének meg-felelő szöveg információit és gondolatait;
– megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik;
– ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stra-tégiákat.
Matematika: szöveges feladatok.
Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgo-zás kialakítása.
Erkölcstan: én magam;
az én világom.
Vizuális kultúra: Szemé-lyes élmények és iro-dalmi szöveg alapján képek készítése. Kép-zőművészeti műfajok.
Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszö-veg olvasása.
Kérdések megfogalma-zása a látott információ-ra, ismeretre, élményre vonatkozóan.
Mesék, gyermekirodal-mi alkotások és azok animációs, filmes adap-tációinak összehasonlí-tása, feldolgozása.
Kulcsfogal-mak/ fogalmak Szöveg, műfaj, szövegértés.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
Tematikai egy-ség/ Fejlesztési cél
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése - folya-matos
Órakeret 18 óra Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal,
koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.
A tematikai egy-ség nevelési-fejlesztési céljai
A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése.
Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományai-nak megismerése.
Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése.
Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az olvasókönyvi szövegek
csopor-tosítása formájuk, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint.
Az olvasmányok témájának megfi-gyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és gyereksorsok).
A megértés igazolása feladatok megoldásával.
Hasonlóságok és különbségek fel-fedezése különféle irodalmi közlés-formákban.
Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok).
Jellegzetes irodalmi témák, motí-vumok (pl. család, gyermek, termé-szet) felfedezése olvasmányokban.
A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásai-nak felismerése.
Mesék és mondák a magyar törté-nelem eseményeihez kapcsolódó-an. Elbeszélések 20. századi ese-ményekről, hősökről, sorsokról.
Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.
A tanuló
– megnevezi olvasmányai szerző-jét, szereplőit és azok tulajdon-ságait, magyarázza cselekedete-iket;
– azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kez-dő- és végpontját, a cselek-ményelemek sorrendjét;
– konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellem-zőket;
– az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrend-ben, több összefüggő mondat-tal mondja el.
Környezetismeret: környe-zeti, terméskörnye-zeti, kör-nyezetvédelmi témájú olvasmányok.
Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező esz-közök, nyelvi fordula-tok, motívumok, termé-szeti képek).
Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszke-dő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása.
Mesék, gyermekirodal-mi alkotások és azok animációs, filmes adap-tációinak összehasonlí-tása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsoló-dó élmények megjelení-tése és feldolgozása (pl.
rajzzal, montázskészí-téssel).
A különböző média-szövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfi-gyelése és értelmezése konkrét médiaszövege-ken keresztül.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
Mesékre jellemző kezdő és befeje-ző fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése.
Rövidebb irodalmi szövegek (ver-sek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása.
Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyer-mekirodalmi alkotás (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskö-tet) elolvasása a tanító irányításával.
Művek a kortárs magyar irodalom-ból. (Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs hiánypótló; Berg Judit:
Rumini; Boldizsár Ildikó: Boszor-kányos mesék; Csukás István: Sü-sü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr, Pom Pom összes me-séi, gyerekversek; Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika;
Lackfi János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi Sándor, Kovács And-rás Ferenc, Szabó T. Anna gyer-mekversei; Tóth Krisztina: Londo-ni mackók, Varró DáLondo-niel: Túl a Maszat-hegyen).
Szabó Magda: Tündér Lala
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakor-latokkal kombinált memóriagya-korlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjeleníté-se. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.
A mozgás és a szövegmondás ösz-szekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi forma-nyelv alapjainak tapasztalati meg-ismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása saját pro-dukcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor.
Az elbeszélő személyé-nek azonosítása külön-böző egyszerű média-szövegekben (pl. ani-mációs mesék).
Kulcsfogal-mak/ fogalmak Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat,
ismét-Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
lés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos Órakeret 12 óra Előzetes tudás
Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott min-táról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlé-kezetből.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.
Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az írástechnika fejlesztése, helyes
írásszokások megszilárdítása (test-tartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).
Az írás lendületének és tempójának fokozása.
Szósorok, mondatok írása máso-lással, tollbamondás után, emléke-zetből és akaratlagos írással.
Az egyéni írás kialakítása a rende-zett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvas-hatóság javítása.
A tanuló
- írása jól olvasható;
- írástempója lendületes;
- füzetvezetése rendezett.
Matematika; környezetis-meret: olvasható, tetsze-tős és rendezett füzet-vezetés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Íráskép, szövegkép, olvashatóság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Fogalmazási alapismeretek Órakeret
18 óra Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségei-nek megismertetése, megvalósításának támogatása.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A különböző szövegformák
tar-talmi és szövegszerkesztési jellem-zőinek ismerete.
Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítésé-ről; az időrendfelépítésé-ről; a szöveg kohé-ziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegformák jellemzőiről, a be-kezdések szerepéről.
A szövegalkotás műveleteinek is-merete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, a szöveg tagolása be-kezdésekre.
Tájékoztató szövegek: hír, hirdetés, értesítés, meghívó, sms, e-mail jellemzői,
Leírás élőlényekről, tárgyakról, emberekről, jellemzés.
A tanuló
– a tanult fogalmazási ismerete-ket felhasználja fogalmazáské-szítéskor.
Környezetismeret; matema-tika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás.
Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szö-vegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszö-veg írás.
Egyszerű cselekmény megjelenítése képsoro-zattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.
Kulcsfogal-mak/ fogalmak
Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befeje-zés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS;
e-mail.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret
22 óra Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.
Képolvasás, mesemondás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megisme-résével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.
Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanult fogalmazási ismeretek
felhasználása a szöveg alkotásakor.
Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése.
Önálló írásbeli fogalmazások készí-tése elbeszélő szövegformában. A párbeszéd beillesztése a
történet-A tanuló
– a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalma-zást készít;
– a fogalmazás témájának megfe-lelő szavakat és kifejezéseket használ;
– adott vagy választott témáról
Környezetismeret: változa-tos élővilág; a tanultak bemutató leírása.
Vizuális kultúra: Termé-szeti jelenség megfigye-lése, a tapasztalatok leírása, megjelenítése.
Egyszerű cselekmény
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
mondásba.
Szemléletes leírások készítése egy-szerű tárgyról, növényről, állatról.
Jellemzés készítése emberről.
Levélírás, levélcímzés. Rövid szö-veges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével.
Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.
A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogal-mazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösle-ges szóismétlődés kerülése.
A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználá-sával, a tanító segítségadásával.
8–10 mondatos leírást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával;
– a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi;
– figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használa-tára;
– a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyes-írási hibáit.
megjelenítése képsoro-zattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal (mé-diaszöveg-írás).
Kulcsfogal-mak/ fogalmak
Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő, cselek-mény, időrend, nézőpont; párbeszéd.
Tematikai egy-ség/ Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és
alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Órakeret 22 óra Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.
A tematikai egy-ség nevelési-fejlesztési céljai
A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fo-galomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.
A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszer-zésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrinformációszer-zésben.
A nyelvi tudatosság fokozása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kijelentő, kérdő, felkiáltó, a
fel-szólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben.
A rokon értelmű szavak, a többje-lentésű, azonos alakú szavak helyes használata.
A tanuló
– felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;
– felismeri, megnevezi és megfe-lelően jelöli a mondatfajtákat;
– toldalékos formájukban, szö-vegben is felismeri és megne-vezi a tanult szófajokat;
Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben.
Az időbeliség ábrázolá-sának elemzése a kép-zőművészetben.
Környezetismeret: tulaj-donnevek a térképeken.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsopor-tokban, mondatban és szövegben.
Különféle időben végbemenő cse-lekvések, történések megkülönböz-tetése, a létigék különböző ideje.
Az igekötő szerepének és írásmód-jának megfigyelése. Tudatos alkal-mazásuk.
Az igemódok felismerése, mondat-alkotás a megfelelő igemódokkal.
A számnév ismerete, csoportosítá-sa, alkalmazása.
A fokozott számnévi alakok helyes használata.
A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes haszná-lata.
A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, al-kalmazásuk a mondatokban.
A szóalkotás módjainak megisme-rése.
A főnévi igenév ismerete, alkalma-zása.
– a szövegkörnyezetnek megfele-lően használja az igeidőket és az igekötőket;
– alsó tagozaton tanult anyanyel-vi ismeretei rendszerezettek.
Kulcsfogal-mak/ fogalmak
Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, föld-rajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige;
igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számnév, tőszám-név, sorszámtőszám-név, törtszámnév; határozott számtőszám-név, határozatlan számnév;
személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása –
folya-matos Órakeret
33 óra
Előzetes tudás
A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében.
A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.
A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.
Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.
Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.
A tematikai egység A helyesírási készség fejlesztése.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
nevelési-fejlesztési céljai
A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok al-kalmaztatása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondatvégi írásjelek helyes
használata az egyszerű mondatok végén.
Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben:
igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; igemódok, tulajdonnevek, fokozott mellékne-vek és számnemellékne-vek; ragos névszók;
névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.
A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.
A tanuló
– a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja;
– a begyakorolt szókészlet köré-ben biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat;
– írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak;
– helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.
Környezetismeret: térkép-vázlat készítése tulaj-donnevek feltüntetésé-vel.
Matematika: számnevek helyesírása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos Órakeret 14 óra Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és
nehézségek megnevezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanulás szerepe és módjai. Saját
tanulási folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a legkönnyebben, mi okoz nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunkról, tanulásunk-ról. Egyszerű tanulási módok, stra-tégiák. Tanulás különböző típusú szövegekből.
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakor-latokkal kombinált (koncentrációs)
A tanuló
– ismeri a tanulási folyamat alap-vető jellemzőit;
– azonosítja az információ forrá-sait, ismeri azok kezelését;
– képes önálló tanulásra;
– ismeri a saját tanulási folyama-tának, képességének jellemzőit;
– ismer és alkalmaz néhány tanu-lási módot, stratégiát a külön-böző tanulási feladatok
teljesí-Környezetismeret: jelensé-gek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése.
Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez.
Kérdések megfogalma-zása a látott informáci-óra, ismeretre, élményre
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
memóriagyakorlatok, szövegtanu-lási technikák.
Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével.
Ismerkedés különböző informá-cióhordozókkal.
Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.
Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus infor-mációhordozók, elektronikus in-formációs eszközök, internet, digi-tális tananyag használata.
A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhaszná-lat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.
Az információk keresése és kezelé-se. Különböző információhordo-zók a lakóhelyi és az iskolai könyv-tárban. A könyvtár mint informá-ciós központ, a tanulás bázisa, segí-tője. Ismerkedés folyóiratokkal.
Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb infor-mációforrások keresésében.
tése érdekben;
– a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ;
– információt keres, kezel önál-lóan néhány forrásból;
– szöveghűen felidézi a követke-ző szépirodalmi műveket, illet-ve azok részleteit: népdalszö-vegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor:
Füstbe ment terv; illetve kor-társ magyar lírikusok műveiből néhány alkotás;
részletek Kölcsey Ferenc:
Hymnus; Petőfi Sándor: Nem-zeti dal; Vörösmarty Mihály:
Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből.
vonatkozóan.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, digitális tananyag.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti
érzék fejlesztése – folyamatos Órakeret 6 óra Előzetes tudás Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a
szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismertetése, ítéletalkotás egyszerű szi-tuációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés sza-bályainak, szerveződésének, logikájának megismertetése.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Erkölcsi és esztétikai ítélet
megfo-galmazása, érvelés a vélemény mel-lett, vitakészség kialakulása.
A szépirodalmi alkotásokban meg-ismert helyzetek, azok tanulságá-nak alkalmazása mindennapi hely-zetekben. A művek tanulságainak értelmezése.
A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véle-ményének megértése, elfogadása.
Vélemények összevetése, különb-ségek és hasonlóságok megfigyelé-se, felismerése és kritikája.
A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítsé-gével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is.
Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend.
A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műem-lékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).
Nemzeti ünnepeink, jelképeink.
A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai.
Kiemelkedő magyar tudósok, felta-lálók, művészek, sportolók.
Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása.
A lakóhely ismerete.
A tanuló
– ismeri, megérti a történeteket bemutató művek szerveződé-sét, felépítészerveződé-sét, az összefüggé-sek logikáját, az ok-okozati vi-szonyt;
– képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdések-ben;
– meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értéke-ket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő vé-leményeket, képes ezekkel is azonosulni;
– képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;
– dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni min-dennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.
– történetek olvasásakor, megbe-szélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyze-teket, történéseket.
– Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelke-dő alakját, hozzájuk tud ren-delni néhány fontos jellemzőt.
Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság.
Környezetismeret: Kör-nyezeti rendszerek álla-pota, fenntarthatóság.
Egészséges életmód.
Viselkedési normák.
Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelé-sének lehetőségei a vizuális kompozíciók-ban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
A fejlesztés várt eredményei a negyedik évfo-lyam végén
Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban, használja az udvarias nyelvi fordulatokat.
Aktivizálja szókincsét a szövegalkotó feladatokban.
Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.
Kapcsolódjon be a közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetések-be, történetalkotásba, vitába.
Felkészülés után folyamatosan olvasson fel ismert szöveget.
Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján.
Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
Ismerje a könyvtár tanulást segítő szerepét, könyvekben a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.
A tanult memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el.
Rendezett, eszközként használt, lendületes írás, biztonságos írás tollal.
Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biz-tonsággal ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat, a tanult szófajokat szövegben is.
Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat. Írásbeli munkáit önellenőrzéssel javítsa.
Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium PP 2014/Helyi tanterv 1-4/13.
Matematika
1 – 4. évfolyam 1-4./13.
Készült a kerettantervi rendelet 1. sz. melléklete alapján
(3. 4. évfolyamokon a plusz egy óra a szabadon tervezhető órakeret terhére lett beépítve.) Óraterv:
Évfolyam 1. 2. 3. 4.
Heti óraszám: 4 4 4+1 4+1
Évi óraszám: 144 144 180 180
Összeállította: Kiszely Róbertné; Bíró Jánosné
Az iskolai matematika tanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését.
A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.
A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl.
aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.
A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az