*ARBER, W erner (Grönichen, Aar- gau, 1929. 06. 03.) svájci mikrobioló
gus. Az 1978. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj kitüntetett
je megosztva D. Nathans-szal (*1928) és Hamilton O. Smith-szel (*1931) „a restrikciós enzimek felfedezéséért és molekuláris genetikai alkalmazásáért”
fAUER VON WELSBACH, Carl (Bécs, 1858. 09- 01. -W elsbach vára, Karintia, 1929. 08. 04.) báró, osztrák vegyész és feltaláló. A heidelbergi és a bécsi egye
temen a ritkaföldfémekkel foglalko
zott. 1885-ben felfedezte a prazeodími- um és a neodímium, 1905-ben pedig a lutécium kémiai elemeket. 1892-ben szabadalmaztatta az Auer-égőt, amely
ben tórium-oxid és cérium-oxid 99:1 arányú keverékével átitatott szövedék (Auer-harisnya) övezte a gázlángot.
Jelentős találmánya még az ozmium- szálas izzólámpa, a volfrám (osram) izzólámpa (1902) és a cérium-vas ötvö
zetet tartalmazó tűzkő.
fBENZ, Carl Friedrich (Karlsruhe, 1844. 11. 25. - Ladenburg, 1929- 04.
04.) német gépészmérnök, feltaláló és gyáros, az automobil atyja. Műsza
ki fejlesztéseire épült a Daimler Motorgesellschafttal történt egyesülés után 1926-ban életre hívott Daimler- Benz AG, amely a Mercedes gépkocsi
kat készíti.
fCANDLER, Asa G. (Carroll County, Georgia, 1851. 12. 30. - 1929- 03- 12.) amerikai vállalkozó, 1891-től a Coca- Cola cég tulajdonosa.
*EDELMAN, Gerald Maurice (New York, 1929- 07. 01.) amerikai orvos, biokémikus. Az 1972. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj ki
tüntetettje megosztva Rodney Róbert Porter-ral „az antitestek kémiai szer
kezetére vonatkozó felfedezéseiért”.
□ EINSTEIN, Albert (1879-1955) tanár és SZILÁRD Leó (1898-1964) fizikus Berlinből egy mozgó alkatré
szek nélküli új típusú hűtőgépet szabadalmaztatott Magyarországon 1929- december 5-én, amelyben nincs könnyen meghibásodó forgóalkatrész vagy dugattyú. A szabadalom szöve
ge szerint „A találmány olyan hűtő
gépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses me
ző mozgat.” Ma ezen az elven hűtik az atomerőművek tenyésztőreakto
rait. elemi részecskék és kölcsönhatásaik osztályozására vonatkozó felfedezé
seiért”.
*GIAEVER, Ivar (Bergen, 1929- 04.
05.) norvég-amerikai fizikus. A fizikai Nobel-díjat 1973-ban kapta, megoszt
1929 va É szaki Leó (*1925) japán és B rian
D ávid Josephson (*1940) brit fiziku
sokkal „a félvezetőkben, illetve a szupravezetőkben jelentkező alagút
jelenség kísérleti felfedezéséért”.
tHEIM Pál (*Bp., 1876. 11. 30. - Bp., 1929- 10. 23.) gyermekorvos, egyete
mi tanár. A csecsemőkori táplálkozási zavarok elismert szakembere. Első
sorban neki köszönhető, hogy - tanítványai révén - a hazai gyermek- gyógyászat világszínvonalra jutott.
1957-ben a Bp. VIII., Üllői út 86. sz.
alatti gyermekkórházat róla nevezték el.
(-> Id. MTL, ÉT 2001/48)
*IZSÁK Im re Gyula (Zalaegerszeg, 1929- 02. 28. - Párizs, 1965- 04. 21.) csillagász, az égi mechanika kiváló elméleti szakértője és a pályaszámítá
sok gyakorlatának szaktekintélye. Az USA-ban a NASA égi mechanikai osz
tályának vezetőjeként főként a Föld gravitációs potenciál-felületeinek mes
terséges holdakkal való meghatáro
zását tanulmányozta. Ő határozta egyetemi tanár. Az absztrakt algebra területén félszáznál több értekezése és monográfiája jelent meg. A fő művének tekinthető V orlesungen ü b er artinsche Ringe (Bp.-Leipzig, 1968) című monográfiája nemzetközi sikert jelentett. (—» ld. MTL)
♦KERTÉSZ Im re (Bp., 1929- 11. 09.) író, műfordító, a 2002. év irodalmi Nobel-díjasa „egy olyan írói munkás
ságért, amely az egyén sérülékeny ta
pasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
*KING, M artin Luther (Atlanta, 1929. 01. 15. - Memphis, 1968. 04.
04.) amerikai lelkész, polgárjogi har
cos, az 1964. évi Nobel-békedíj kitün
„Telehor” nevű készülékével elsőként a világon m ozgó televíziós közvetí
tést adott 1929. március 8-án a Berlin-Witzleben-i rádióállomás - a 175,4 m-es hullámhosszon - , majd rövid idő múlva sikerült szobában ülő személyeket mesterséges fényfor
rás nélkül is „átvinni”. Mihály Dénes e sikeres kísérlet után a televíziós készülékek gyártására vállalatot alapí
tott „Telehor A. G.” elnevezéssel.
*MÖSSBAUER, Rudolf Ludwig (München, 1929- 01. 3 1 ) német fi
zikus. Az 1961. évi fizikai Nobel-díjat megosztva kapta Róbert H ofstadter (*1915) USA-beli fizikussal „a gamma- sugárzás rezonancia-abszorpciójának vizsgálatáért és ezzel összefüggésben a Mössbauer-effektus felfedezéséért”.
fOSVÁT E rn ő (Nagyvárad, 1876. 04.
07. - Bp., 1929- 10. 28.) író, kritikus, szerkesztő. A Nyugat egyik alapítója és haláláig szerkesztője volt. Irodal
munk számos tehetsége bontakozott ki írónevelő egyéniségének hatása
1929
*POLÁNYI Ján os / John Charles Polanyi (Berlin, 1929. 01. 23.) magyar származású kanadai kémikus. Az 1986. évi kémiai Nobel-díj kitüntetett
je, melyet megosztva kapott Dudley Robert H erschbach (*1932) és Yuan Tseh Lee (*1936) USA-ban élő ké
mikusokkal „az elemi kémiai folya
matok dinamikája terén végzett ku
kívüli visszhangja támadt. Tömérdek levelet és üdvözlő táviratot kaptam az ország minden részéből. Személye
sen is sokan kerestek fel gratuláci
óikkal.” (—> ld. még Nagy Ferenc 1-1979)
tSTRESEMANN, G ustav (Berlin, 1878. 05. 10. - Berlin, 1929- 10. 03.) német államférfi. Az 1926. évi Nobel- békedíj kitüntetettje, megosztva Aris
tide Briand (1862-1932) francia külügy
miniszterrel.
□ SZILÁRD Leó (1898-1964) Ü ber die Entropievemúndening in einem therm odyna m ischen System bei E in griffen intelligenter Wesen cí
mű tanulmánya megjelent a Zeit
schrift f ü r Physik 53. kötetében.
„Berlinben írta legértékesebb tudo
mányos dolgozatát »Entrópiacsökken
tés term o d in a m ika i ren d szerekb en intelligens lény hatására«. Ebben - ko
rát messze megelőzve - vizsgálta (és lényegében tisztázta) az értelem in
formációtermelő szerepének és a hő
tan II. főtételének összefüggését, amit
ma az informatika és az agykutatás kiindulópontjának tekintenek.” (M arx György) (-> ld. még □ SZILÁRD 1979)
*TAYLOR, Richard E. (*1929) USA- beli fizikus. Az 1990. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva Je - rom e 1. Friedm an (*1930) és H enry W. K en dall (*1926) USA-beli fiziku
sokkal „a mélyen rugalmatlan elek- tron-proton szóráskísérletek terén kifejtett úttörő munkásságukért, a kvarkmodell igazolásáért”.
□ A villam osított fogask erek ű vasút 1929- július 2-án indult el a budapesti Svábhegyre. Korábban többször felvetődött az 1874. július 24-én átadott gőzüzemű fogaskerekű villamosításának terve, amelyet eb
ben az évben a már BSzKRt tulajdonú vasútnál valósítottak meg. A pálya átépítésével egyidejűleg új, úgy
nevezett Rowan rendszerű szerelvé
nyeket helyeztek üzembe. Hétvége
ken, amikor nagy volt a kirándulófor
galom, a vonathoz csatlakoztattak egy gőzüzemből megmaradt pótko
csit is. kolloid oldatok heterogén termé
szetének magyarázatáért, valamint a kutatásai során alkalmazott módsze
rekért, amelyek a modern kolloid
kémiában alapvető fontosságúak”.
(-> ld. MTL)
1929-1954
Az 1929- évi Nobel-díj a so k : Fizikai:
Louis Victor de BROGLIE herceg (1892-1987) „az elektronok hul
lámtermészetének felfedezéséért”.
C hristiaan EIJKMAN (1858-1930) holland higiénikus „a neuritis elleni vitaminok felfedezésért” és Frederick Gowland HOPKINS (1861-1947) brit biokémikus „a növekedést és fejlő
dést elősegítő vitaminok felfedezésé
ért” kapta.
Irodalm i:
Thom as MANN (1875- 1955) német írónak „főleg nagy regényéért, A B u dden brook-ház-étt, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása”.
Békedíj:
F. B. KELLOGG (1856-1937) ameri
kai (USA) köztársasági párti politikus és államférfi az 1929. évi Nobel- békedíjat 1930-ban kapta. Nevéhez fűződik a Briand—Kellogg-paktum néven ismeretes szerződés, amely a háborúról, mint a politika eszközéről való lemondást foglalta magába. Az 1926-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett Aristide B ria n d (1862-1932) francia külügyminiszterrel közösen javasol
ták egy nemzetközi szerződés létre
hozását, mely szerint a nemzetek közti ellentéteket csakis békés esz
közökkel szabad rendezni. A szerző
dést 1928. aug. 27-én tizenöt állam írta alá Párizsban. Végül hatvanhárom állam - köztük Magyarország is - csatlakozott a paktumhoz.