• Nem Talált Eredményt

Az -es év eseményei Magyarországon a Milánói Állami Levéltárban őrzött dokumentumokon keresztül

L D

Az -es év eseményei Magyarországon a Milánói Állami Levéltárban őrzött dokumentumokon keresztül

Jelen közleményben a Milánói Állami Levéltárban őrzött, -ben írt diplomá-ciai leveleken keresztül szeretnék képet adni a XV. századi Magyarországról, a Mátyás halála utáni helyzetről.

Kutatásom a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában talált átiratokon alapul, melyeket összehasonlítottam a Milánói Állami Levéltárban őrzött eredeti levelekkel.

Figyelmem központjában ötvenegy olaszul írt levél állt, melyeket három do-boz őriz: a  és -as, (Potenze Estere, Venezia), illetve a -ös számú cseh és magyar külföldi hatalmakkal folytatott levelezést tartalmazó (Potenze Estere, Ungheria e Boemia).

Az általam vizsgált levelek nagy része Taddeo Vimercato,a milánói udvar velencei nagykövete által íródott, aki rendszeresen beszámolt a magyarországi háborús konfliktusokról, politikai helyzetről stb.

Taddeón kívül a szerzők sorában találkozhatunk többek között Maffeo di Tre-viglio,a milánói udvar Hunyadi Mátyás udvarában tartózkodó követének; a mi-lánói hercegnek, aki ekkor Gian Galeazzo Sforza volt, de a hatalmat helyette

nagy-Az MTA Kézirattárában őrzött levélmásolatokról ld. L : –.

Kevés az információnk Taddeo Vimercatóról vagy más néven adeus Vicomercatóról. Apja Giovanni Agostino jogász, jogtanácsadó, Filippo Maria Sforza követe Rómában, Ferrarában, Sa-luzzóban és a Német-római Birodalomban. Anyja Orsola Visconti. Felesége Benedetta Calco, Lu-dovico Sforza főtitkárának lánya. Taddeo – az apjának köszönhetően – -ban Magenta elöljá-rója lett. -ban Firenzében tanácsosnak választották, majd szolgálta Piombino urait is. Jogász,

-től a milánói jogász kamara tagja. Egyes források szerint – között, mások szerint

– között volt a milánói udvar követe Velencében, mivel azonban az általam vizsgált leve-lek -ben íródtak, Taddeonak már  előtt Velencében kellett szolgálnia. L : 

és C : .

Maffeo de Bullis de Treviglio, -től kancellár a milánói hercegnél, majd – között követként szolgál a magyar királyi udvarban. Róla és az általa írott követjelentésekről Lucia Negri tanulmányában olvashatunk bővebben: N . Vö. továbbá: L : .

 Labancz Dóra

bátyja, Ludovico Sforza, Bari hercege gyakorolta;s végül, de nem utolsó sorban Bartolomeo Calco,Ludovico Sforza főtitkárának nevével.

Az átírás során igyekeztem a lehető legjobban megtartani a szövegek eredeti formáját, majd munkámat összehasonlítottam Mircse Jánoséval, aki a budapesti átiratok valószínűsíthető szerzője.

Az átírások során az alábbi kritériumokat érvényesítettem:

– a rövidítések és megszólítási formulák feloldása Adriano Cappelli szabály-rendszere alapján.

– a dupla és szimpla hangzók megtartása(doppo, cossì, aviso, picolo)

Apja, Galeazzo Maria Sforza halála után () az özvegy Bona di Savoia és a főminiszter Cecco Simonetta vette át a kormányzást a kiskorú herceg helyett (Gian Galeazzo ekkor  éves volt).

Nagybátyja, Ludovico mindent megtett a hatalom megszerzéséért. A genovaiak ellen vívott hábo-rú után () azonban maga Bona hívta be a városba Ludovicot és Roberto di Sanseverinot. Első lépésként eltávolították Simonettát (halálra ítélték), majd Bona di Savoia kényszerült franciaorszá-gi száműzetésre. Ezután Ludovico, mint a kiskorú herceg védelmezője lépett fel, még feleséget is találva neki Aragóniai Izabella, Alfonso calabriai herceg és Ippolita Sforza lányának személyében (). Végül Gian Galeazzo -ben mindössze  évesen hunyt el. R : -. Egy ve-lencei kereskedő és kormánybiztos, Domenico Malipiero, nem zárja ki a mérgezés lehetőségét sem Gian Galeazzo halálával kapcsolatban; állítása szerint „általános vélemény” volt Velencében, hogy nagybátyja mérgezte/mérgeztette meg. Unokaöccse halála után hivatalosan is Ludovico került a milánói hercegi székbe (S R : ).

A milánói hercegi kancellária főtitkára - között. Róla bővebben jelen kötetben l. Lau-ra Zanichelli tanulmányát.

Mircse János az erdélyi Barátoson született -ben. Fiatalon részt vett az /-es forra-dalom és szabadságharcban a Habsburgok ellen, majd a bukás után Itáliába, Piemontba emigrált.

-ban csatlakozott Garibaldi csapataihoz, ahol a tüzérség kapitánya lett. Palermo bevételének és a volturno-i csatának egyik hőse. – között az olasz rendőrségnek dolgozott, a politikai osztályon a magyar emigránsok ügyeivel foglalkozott. Ezt követően kapta a Magyar Tudományos Akadémia felkérését az itáliai levéltárakban fellelhető magyar vonatkozású kéziratok felkutatására.

Mindezért évi  forintot kapott a MTA Történettudományi Bizottságától a következő kondíci-ókkal: a másolatokat minden hónap végén Budapestre kellett küldenie, a másolatokon fel kellett tüntetnie a város és a levéltár nevét és a kézirat levéltári számát. -ben Velencében telepedett le egészen -ban bekövetkezett haláláig. Itt található sírján a következő felirat olvasható: „Barátosi Mircse Jánosnak, A fáradhatatlan történetbúvárnak, a Ferencz József és a vaskorona-rend lovagjá-nak, Emelték magyarországi barátjai” (C : ). ASzázadoktöbb bizottsági ülésének jegyzőkönyve (, ) említ egy Itáliában élő magyar hazafit, aki rendszeresen küldte Budapest-re a kéziratok másolatait a különböző levéltárakból: „…azon Olaszországban élő hazánkfia másolta és küldötte be, a kitől az Akadémia már a múlt nyáron szerzett meg egy becses gyűjteményt, a mo-denai Este-archivumból” (Századok, () , ). Lukinich Imre elmondása szerint, aki a MTA Kézirattárának gyűjteményét ismertette, Mircse az -as években a Milánói Állami Levéltárban dolgozott és másolta az itt fellelhető dokumentumokat. Mircsének köszönhetjük a Milánói Magyar Okmánytár létrejöttét, amely a Zsigmond korában íródott dokumentumokat gyűjtötte össze a Mo-numenta Hungariae Historica magyar diplomáciai emlékeket őrző sorozat részeként. Ám ez sosem jelent meg nyomtatásban.

Az -es év eseményei Magyarországon 

– a latinizmusok és a latin írásmód megtartása(cum, tamen, etiam)

– megkülönböztető irásjelek alkalmazása (ékezetek, aposztrófok) (maestà, perché, cioè)

– a mai használatnak megfelelő központozás alkalmazása

– a nagybetűk és kisbetűk mai szabályok szerinti használata (Re/re, Regi-na/regina, Illustrissimo/illustrissimo)

– azetkötőszó megtartása

– chírás megtartása a zöngétlen veláris zárhangok esetében(alchuni, qual-chuno)

– hmegtartása azavereigénél(havere) – i/j/yverziók megtartása(debij, fij, luy) – ì/ihelyes használata

– a scriptio continuafeloldása az elöljárószók kivételével, melyek esetében meghagytam a kéziratok formáját

– u/vmegkülönböztetése

– dőlt betűs írás használata a latin szavaknál és kifejezéseknél, kivéve az inti-tulatio-t ésdatatio-t

– […] használata a hiányzó és/vagy sérült részek jelölésére

– […?] használata a nehezen olvasható és/vagy olvashatatlan szavak jelölé-sére

– {…}használata a szerző által javított részek jelölésére – a bekezdések jelölése római számokkal

Nézzük akkor a történelmi eseményeket.

Mátyás halálával véget ért egy dicsőséges időszak az ország számára. A magyar trónra többen is benyújtották igényüket, polgárháború kirobbanása fenyegetett.

Az első jelölt, Mátyás akaratából, törvénytelen fia, Corvin János herceg volt.

Halála előtt apja megeskette a magyar urakat és számos várost, hogy elsőszülött fiát válasszák utódául, mivel feleségével, Aragóniai Beatrix-szal nem volt közös gyermekük.

Maffeo di Treviglio hamar átlátta a helyzetet, és megértette, hogy cselekedni kell Hunyadi János megválasztása érdekében. Annál is inkább, mert a milánói ud-var ekkor már tárgyalásokat folytatott a magyar herceg és Ludovico unokahúga,

 Labancz Dóra

Bianca Maria Sforza összeházasításáról.A cselekvés szükségességére figyelmez-tette magát a herceget is, aki azonban bízott az urak apjának tett esküjében és így válaszolt: „Bizonyos vagyok benne, hogy meg fognak választani, a miért is siet-tetni fogom a választást.”

A második jelentkező, az -as bécsújhelyi békére hivatkozva, a német ki-rály, Habsburg Miksa volt. Az egyezmény, melyet apja III. Frigyes és Mátyás írt alá, egyebek mellett kimondta, hogy ha a magyar uralkodó utód nélkül halna meg, a trónra mind a német-római császár, mind utódai jogosultak.

A másik két jelölt IV. Kázmér lengyel király fiai, Jagelló Ulászló és Albert her-ceg voltak.

Végül nem szabad megfeledkeznünk az özvegy királynéról, aki nem akart le-vonulni a magyar politikai színtérről és nem elhanyagolható mértékű magyaror-szági birtokkal rendelkezett.

Az utód-jelölteken kívül, melyek seregeikkel mind az ország felé tartottak, a magyar király halála feloldotta a törökkel kötött békét, s így az országot minden irányból ellenséges csapatok fenyegették.

Egy bizonyos Prága környéki Alberto püspöklevelében, melyet a bolognai főkapitánynak, Nicolò Rangoninakírt . február -án, jól bemutatja az or-szág helyzetét:

La verità del successo de Ungaria et il principio fu che, siando chiamato el Re de Boemia da certi baroni principali de Ungaria et electo per Re (como credo habiati inteso), el dicto Re de Boemia andò, ma per che suo padre el Re de Polonia cerchava et voleva che un altro suo figliolo havesse el Reame de Ungaria, et el Re de Boemia volendo dicto Reame più presto per lui che darlo al fratello, sonno insieme indignati in modo che el fratello è intrato in Unga-ria et al presente havea obsediato una citade in UngaUnga-ria che è de le principale sia a quelle parte verso Polonia, et in quisti giorni lo exercito de Ungari sono

Maffeo teljes követjelentését Lucia Negri tanulmányában olvashatjuk: N : .

F : .

 április -án Mátyás király elfogadta III. Frigyes békeajánlatát, miszerint a császár fiává fogadja Mátyást megszerezve így mind a „Magyarország királya” titulust, mind a jogot magának és utódainak a magyar trónra, abban az esetben, ha a magyar király örökös nélkül halna meg. Ezen fe-lül nyolcezer aranyforint fizetésére kötelezte Mátyást a Szent Koronáért és Sopron váráért cserébe.

Miután különböző adók formájában Frigyes a kívánt összeghez jutott, . július -én Bécsújhe-lyen aláírták a békét. K : .

L : .

A püspök kilétéről nincs információnk. Nevét Giancarlo Andenna említi ugyanezen levél idé-zésekor. A : .

Nicolò Maria Rangoni, Bologna város főkapitánya - között. Az Este családnak szol-gált. Castelcrescente és Borgofranco bárója, majd -tól az emilia-romagnai Spilamberto ura.

-ben feleségül veszi a bolognai Bentivoglio család lányát, Biancát.

Az -es év eseményei Magyarországon 

andati per dare subsidio a quella citade, forza è che faciano facto d’arme: de zorno in zorno expectamo qualche nove;IV.da l’altra banda el Re de’ Roma-ni ha debellata una citade che se chiama Alba Regale in la quale se incorona li Re,et etiam li sono sue sepulture et halla messa a saccho, et hora ha facto convocare in Norimberga tutti li signori de Elemania per mettersi in ordine a tempo novo, et cussì quello povero Reame de Ungaria è lacerato da ogni banda, ma pegio de questo è che se publica quasi come certo che el Turco se mette in ordine per tuore de megio, che se cussì fusse non tanto serà destruc-tione de Ungaria, ma de tutta Elemania, Boemia et etiam Italia, se Dio cum li altri Christiani non se oppone.

Az egyházi és világi urak közül Jagelló Ulászló hívei kerültek többségbe. Ahhoz, hogy királlyá választhassák Ulászlót, szükségük volt az özvegy királyné támoga-tására. A segítségért cserébe felajánlották neki, hogy a jövendő király nőül veszi.

A magyar urak, élükön a váradi (Filipecz János) és a győri (Bakócz Tamás) püspö-kökkel, ezzel kényes játékba kezdtek: tervük szerint addig hitegették volna Beat-rixot, míg az segít a cseh királyt a magyar trónra juttatni, de végül nem tartották volna meg a házasságról tett ígéretüket.

Eredetileg Beatrixnak is más tervei voltak, mint ahogy azt megtudhatjuk Maf-feo milánói hercegnek május -án írott jelentéséből: „La Serenissima Regina de Ungaria, deiecta dalla speranza de potere lei governare lo regno (…) si è voltata tutta ad Rex Romanorum…” Mivel azonban császárnéi vágyai minden reali-tást nélkülöztek és mivel hatalmához ragaszkodott, elfogadta Ulászló ajánlatát és anyagi támogatásáról biztosította a háborúhoz ellenfeleivel szemben.

Maffeo egy azonos datálású jelentése, melyben a váradi püspök Bianca Maria Sforzának a cseh király nevében tett házassági ajánlatáról olvashatunk,

megmu-Székesfehérvár valójában a magyar uralkodók temetkezési városa volt, a koronázások helyszí-ne Esztergom.

 : . Fordítás: „Az igazság a magyar trónutódlás körül a következő: Csehor-szág királyát a befolyásosabb magyar bárók behívták az orCsehor-szágba és megválasztották királyuknak (mint arról bizonyára értesültél), de mivel apja a másik fiának akarta Magyarország trónját, a cseh király igyekezett mielőbb megszerezni magának azt, ami végül a két testvér közötti fegyveres konf-liktushoz vezetett. Testvére ostrom alá vett egy észak-magyarországi várost, melynek védelmére a magyar csapatok is elindultak. Fenn áll a hadi állapot, napról napra várjuk a híreket. IV. A német király csapataival megtámadta és kifosztotta a magyar királyok koronázási és temetkezési városát, Székesfehérvárt, majd Nürnbergben hadba hívta a német urakat, így az a szegény Magyar Király-ság minden irányból körbe van véve. Ha mindez még nem lenne elég, a hírek szerint a törökök is felsorakoztak, ami ha igaz, az nemcsak Magyarország, hanem egész Németország, Csehország és Itália lerombolását is jelenti, ha a többi keresztény a Jóistennel ellen nem áll.”

N : . Fordítás: „A magyar királyné remélve, hogy ő kormányozhat (…) a német király felé fordult.”

 Labancz Dóra

tatja a helyzet pikantériáját: „Lo Vescovo Varadino è uscito cum me liberamente cum dirmi che vede impossibile che l’Illustrissimo Duca Zoanne Corvino possi ascendere al regno (…) se medesimo avere pensato (…) ca la electione del Re de Boemia, dandomi la mano in fede che la Illustrissima Madonna Bianca sirà sua mogliere (…)”. Megkezdődtek hát a titkos tárgyalások Bianca és Ulászló összeadásáról. Mivel az iú Hunyadi János bukása immáron Ludovico számára is kétségtelenné vált, fontolóra vette a magyarok újabb ajánlatát, a célból, hogy a trónra ültethesse unokahúgát.

A tárgyalások középpontjában az ara hozománya állt: különböző összegekről esett szó százötvenezertől háromszázezer dukátig. Maffeo egy . június -ei levelében elnézést kér a hozomány körüli félreértésekért: Ludoviconak nem állt szándékában kétszázezer dukátnál többet adni, a követ azonban a magyarok által javasolt kétszázötvenezerről tárgyalt: „…el dicto vescovo dice che ’l signore Re suo s’era contento de pigliare la Illustrissima Madona Biancha con quella dote che ho scripto puta de ducentisquinquaginte milibus dolendosi la excellentia vostra che io devo havere scripto de  milia essendo stata la ordinatione sua de ducen-to solamente”.A magyar fél érdeke a minél magasabb összeg kicsikarása volt, amit a folyamatos háborúk finanszírozására használtak volna fel, mint ahogyan azt a következő, június -én kelt utasításban is olvashatjuk: „contento torne an-cora parte in zoie quando non fosse in quello extremo bisogno de denari che si trova”.Végül hosszas tárgyalás után megegyeztek kétszázezer arany dukátban és huszonötezer értékű kelengyében.

Ludovico Sforza  június -ai Maffeo di Trevigliónak szóló utasításából megtudhatjuk, hogyan kellett viselkednie a követnek, tekintettel a megbeszélések titkos voltára:

…ce pare dovere mandare questo cavallaro inante a quello quale anderà. In l’andata del quale aciò che alle littere vostre niente manchi dele cose necessarie alla autenticatione ne è parso de adriciarle a voi, perché le sigillate col sigil-lo vostro consueto et cognito al Jauriense e perché assai è scripto per questo che ’l bisogno richiede in l’andata del cavallaro. Resta solo mo de instituire el cavallaro al quale noi habemo dicto alcune parole per darli speranza che,

ser-N : ; L : . Fordítás: „A váradi püspök nyíltan elmondta nekem, hogy lehetetlennek látja, hogy Corvin János herceg kerüljön hatalomra (…) arra gondolt, hogy (…) a cseh király megválasztása esetén Bianca kisasszony lehetne a felesége.”

L : –. Fordítás: „A már említett püspök azt mondja, hogy királya boldog len-ne Bianca kisasszonnyal és az általam írt kétszázötvelen-nezer hozománnyal, bár uraságod rendelése szerint csak kátszázezret írhattam volna.”

L : –. Fordítás: „Boldog lenne az ékszerekkel is, ha nem lenne akkora szük-ségében a pénznek, mint, amiben van.”

B : .

Az -es év eseményei Magyarországon 

vendo fidelmente in questa pratica, receverà fructo del quale sentirà sempre beneficio.III.Ma più ultra non ce è parso extenderse con lui, perché lassamo a voi, quale el cognosceti, cura de premonirlo meglio del modo che ’l ha ser-vare, nela quale premonitione haveriti bene advertirlo che se ben l’havemo admesso a voi et li habiamo parlato largo non ne ha però parlare cum homo del mundo, neanche al Jauriense. Ma solo presentare le littere et dire al Jau-riense che per tenire secreta la venuta sua non l’habiamo mai lassato uscire de casa, se non ad hora extraordinaria quando l’habiamo expedito.

Mindeközben a diéta megválasztotta a cseh királyt Magyarország királyának, aki

. szeptember -ei székesfehérvári megkoronázása után, II. Ulászló néven el-foglalta a magyar trónt.

Október -én feleségül vette Beatrixot, akitől az anyagi támogatást várta.

A szertartásra titokban, az özvegy unokaöccsének, Estei Hippolitnak érseki szék-helyén, Esztergomban került sor. A házasságkötést még az a tény sem hiúsította meg, hogy Ulászló korábban már esküt tett Brandenburgi Borbálának.

Beatrix, miután megértette, hogy a házasság csupán egy kifogás volt, de va-lójában sosem ülték volna meg a frigyet, apjához, Ferdinándhoz fordult segítsé-gért, aki hivatalosan is közzé tette a lánya és a magyar király között köttetett nászt.

Ulászló először tagadta, majd végül azt állította, hogy kényszerítették, hogy nőül vegye Beatrixot. A hír nemzetközi botrányt kavart, mely egészen -ig elhúzó-dott, amikor az új pápa, VI. Sándor, érvénytelenítette Ulászló összes házasságát.

Időközben a milánói udvar is visszalépett a tárgyalásoktól.

Ezekkel az eseményekkel véget ér az általam szemügyre vett időszak, mely nagyon komor volt Magyarország számára. Az új magyar uralkodó, miután a há-borús konfliktusok véget értek, egy gazdaságilag kimerült országban kezdte meg működését, ahol a birtokok legnagyobb része magánkézben volt, amit az urak oli-garchákként vezettek. Nem véletlen, hogy a király utólag a „Dobzse” gúnynevet kapta.

S végül következzen néhány levél érdekességként.

L : –. Fordítás: „Úgy tűnik el kell küldenünk ezt a követet is az előtt a másik előtt, aki majd megy. S hogy ne hiányozzon semmi, amivel e levelet hitelesnek lehet tekinteni, Ön-nek küldöm, hogy pecsételje le, mert az Ön pecsétje ismerős a győri püspök előtt. Nem marad más hátra, mint utasítani a követet, akinek pár szót már szóltam az ügyről, melyben hű szolgálatának meg lesz a gyümölcse, amit mindig élvezni fog.III.Többet megosztani nem szándékoztam vele, hiszen az Ön feladata lesz jobban felkészíteni, ahogy arról már beszéltünk. Ne szóljon senki ember fiához, a győri püspöknek is csak annyit mondjon miután átadta a leveleket, hogy az ügy titokban tartása érdekében csak azon a különös órán hagyhatta el házát, amikor elé járult.”

 Labancz Dóra

Taddeo jelentéseiben gyakran olvasni bizonyos harmincezer dukátról, melyet a nápolyi király a lányának akart küldeni. Először . január -ai levelében tesz róla említést:

I.Illustrissimo et excellentissimo signor mio. Essendossi rasonato qua, che la maestà del signore re di Napoli subveneva di presente la Serenissima Regina de Hungaria sua fiola de bona summa de dinari, li quali dovevano pagarsi qua per via di littere de cambio, mi sono sforzato de investigarne la verità, unde io trovo che la maestà del prefato signore Re havendo facto mercato de certa quantità de oglij in Puglia, cum uno messer Andrea Bragadino gentilhomo et mercadante venitiano, et cum alcuni altri per summa de circa  ducati, la prefata maestà ha ordinato, che dicti  ducati siano pagati in tanto oro alli X del mese proximo di febraro,II.scrivendo epso signore Re a l’oratore suo qua, che per altre Gli avisarà quello se haverà seguire d’epsi dinari. Questo l’ho prima havuto per via di alcuni mercadanti, che hanno visto parte de le littere di cambio. Poi in discorso di parlare mi l’ha anche confirmato questo

I.Illustrissimo et excellentissimo signor mio. Essendossi rasonato qua, che la maestà del signore re di Napoli subveneva di presente la Serenissima Regina de Hungaria sua fiola de bona summa de dinari, li quali dovevano pagarsi qua per via di littere de cambio, mi sono sforzato de investigarne la verità, unde io trovo che la maestà del prefato signore Re havendo facto mercato de certa quantità de oglij in Puglia, cum uno messer Andrea Bragadino gentilhomo et mercadante venitiano, et cum alcuni altri per summa de circa  ducati, la prefata maestà ha ordinato, che dicti  ducati siano pagati in tanto oro alli X del mese proximo di febraro,II.scrivendo epso signore Re a l’oratore suo qua, che per altre Gli avisarà quello se haverà seguire d’epsi dinari. Questo l’ho prima havuto per via di alcuni mercadanti, che hanno visto parte de le littere di cambio. Poi in discorso di parlare mi l’ha anche confirmato questo