• Nem Talált Eredményt

Értesítési és riasztási rend

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 25-29)

19. § (1) Ha a NATO illetékes szerve a tagállamoknál válságreagálási intézkedések bevezetését kezdeményezi, és a kezdeményezés nem a nemzeti felelõshöz érkezik, a nemzeti felelõst haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti NATO kezdeményezésrõl, illetve a kezdeményezett válságreagálási intézkedésrõl a nemzeti felelõs az illetékes ágazati felelõs szervet haladéktalanul értesíti. A nemzeti felelõs az (1) bekezdés szerinti NATO kezdeményezésrõl a különleges jogrend bevezetésére jogosult szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A NATO által kezdeményezett válságreagálási intézkedésekkel összhangban álló nemzeti válságreagálási intézkedés Magyarország általi bevezetésérõl, illetve visszavonásáról a nemzeti felelõs haladéktalanul tájékoztatja a NATO illetékes szervét.

20. § A NIR mûködtetésében részt vevõ szervek riasztását a nemzeti felelõs, vagy az általa megbízott személy utasítására az MH Központi Ügyelet az ágazati felelõs szervek által megadott ügyeleteken keresztül a NIR mûködtetését támogató elektronikus hírközlési és informatikai rendszerek és eszközök útján végzi.

21. § (1) A NATO Válságreagálási Intézkedések szövetségi szintû alkalmazását, illetve szövetségi válságreagáló képesség magyarországi igénybe vételét a nemzeti felelõs útján kell kezdeményezni a NATO-nál.

(2) A kezdeményezést a nemzeti felelõs haladéktalanul, a külügyekért felelõs miniszterrel együttmûködve, a NATO-hoz delegált nemzeti képviseleteken keresztül juttatja el a NATO illetékes szervéhez.

13. Záró rendelkezések

22. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 279/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete

a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történõ ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a következõket rendeli el:

1. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történõ ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat a földrészletnek a vagyonkezelésébe adására irányuló írásbeli kérelmét az NFA-nál terjesztheti elõ a hirdetmény közzétételének napjától számított 30 napon belül. A határidõ elmulasztása nem érinti az önkormányzat azon jogát, hogy a késõbb közzétett hirdetmény alapján ismételten kérelmet nyújtson be.”

2. § Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az NFA a határidõben beérkezett önkormányzati kérelmet – a kérelem benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõ 30 napon belül – megvizsgálja és az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelõen benyújtott, az általa támogatott kérelmekrõl szakmai javaslatot (a továbbiakban: javaslat) készít a Kormány részére a vagyonkezelésbe adásról.”

3. § Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A Kormánynak a vagyonkezelésbe adásról szóló döntésének a Magyar Közlönyben történõ közzétételétõl számított 15 napon belül az NFA és a jogosult önkormányzat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas vagyonkezelési szerzõdést köt. A szerzõdés alapján az önkormányzat köteles gondoskodni a vagyonkezelõi jogának az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésérõl.”

4. § Az R. a következõ 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A vagyonkezelési szerzõdésben foglaltak betartását az NFA minden évben helyszíni ellenõrzés keretében ellenõrzi (tulajdonosi ellenõrzés). A tulajdonosi ellenõrzés módjáról, ezzel összefüggésben a feleket megilletõ jogokról, és terhelõ kötelezettségekrõl a vagyonkezelési szerzõdésben rendelkezni kell.”

5. § Az R. a következõ 13/B. §-sal egészül ki:

„13/B. § (1) A közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok részére történõ vagyonkezelésbe adással összefüggõ eljárásra e rendelet rendelkezéseit – ide nem értve a 3. § (1) bekezdését, a 4. § (1) és (3) bekezdését, az 5. §-t, a 7. § (1) bekezdés b), g) és i) pontját, a 7. § (2) bekezdését, és a (4) bekezdés a) és b) pontját, a 8. § (1) bekezdését, a 9. § (4) bekezdés a) és c) pontját, valamint a 13. § (1) bekezdés i) pontját – megfelelõen kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelésbe adásra vonatkozó felhívás évente többször is közzétehetõ, valamint a 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak az illetékes állami foglalkoztatási szervvel szemben is gyakorolhatóak.

(2) A közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat más településen fekvõ földrészlet vagyonkezelésbe adása iránt is benyújthat kérelmet, feltéve hogy az érintett földrészlet olyan településen fekszik, melynek közigazgatási határa a kérelmet elõterjesztõ önkormányzat településének közigazgatási határától közúton vagy közforgalomtól el nem zárt magánúton legfeljebb 30 km távolságra van.”

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete

a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történõ elszámolásánál figyelembe vehetõ gyakorlati képzési normatívák mértékérõl és a csökkentõ tétel számításáról

A Kormány a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkének (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítõ hozzájárulásra kötelezett képzésre fordított költségeihez az állam e rendeletben meghatározott módon járul hozzá.

2. § A gyakorlati képzési normatíva számításához figyelembe vehetõ alapnormatíva 2012. évre vonatkozó összege a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben (a továbbiakban:

Szht.), a 2012. évet követõen a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.

3. § A szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. § szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítõ hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az e rendeletben meghatározott módon számított csökkentõ tétel figyelembe vételével csökkentheti.

4. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakközépiskolával vagy szakiskolával (a továbbiakban együtt: szakképzõ iskola) kötött együttmûködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a (2)–(4) bekezdésben meghatározott módon számított csökkentõ tétel összegével csökkentheti.

(2) Az együttmûködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történõ elosztásával kell kiszámítani.

(3) A tárgyévre vonatkozó csökkentõ tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi..

(4) A szakképzési hozzájárulási elõleg fizetésénél a csökkentõ tétel havi összegét a tárgyév 1–11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

5. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzõ iskola tanulójával kötött tanulószerzõdés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a (2) bekezdés szerint meghatározott csökkentõ tétel összegével csökkentheti.

(2) A csökkentõ tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan – amennyiben a tanulószerzõdés hatálya a tárgyév teljes idõtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összege és a mellékletben szereplõ, a tanulószerzõdésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben a tanulószerzõdés hatálya a tárgyév teljes idõtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentõ tétel éves összege a (4) és (6) bekezdés szerint számított havi csökkentõ tételek összege.

(4) A szakképzési hozzájárulási elõleg fizetésénél a csökkentõ tétel havi összegét a tárgyév 1–11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a (2) bekezdés szerint számított csökkentõ tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

(5) Ha a tanulószerzõdés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentõ tétel (4) bekezdés szerint meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után elõször, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.

(6) Ha a tanulószerzõdés hónap közben szûnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentõ tétel (4) bekezdés szerint számított összegét az adott hónapból a tanulószerzõdés megszûnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

6. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a (2)–(4) bekezdésben meghatározott módon számított csökkentõ tétel összegével csökkentheti.

(2) A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történõ elosztásával kell kiszámítani.

(3) A tárgyévre vonatkozó csökkentõ tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

(4) A szakképzési hozzájárulási elõleg fizetésénél a tárgyév 1–11. hónapjára vonatkozóan a csökkentõ tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

7. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 280/2011. (XII. 20.) Korm rendelethez

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakmacsoport Szakmacsoportos

súlyszorzó

sorszáma megnevezése

1. Egészségügy 0,9933

2. Szociális szolgáltatások 0,6279

3. Oktatás 0,6488

4. Mûvészet, közmûvelõdés, kommunikáció 0,8245

5. Gépészet 1,2882

6. Elektrotechnika-elektronika 1,2476

7. Informatika 0,7872

8. Vegyipar 0,8347

9. Építészet 1,2781

10. Könnyûipar 1,2359

11. Faipar 1,2011

12. Nyomdaipar 0,7871

13. Közlekedés 0,7609

14. Környezetvédelem- vízgazdálkodás 0,6160

15. Közgazdaság 0,7118

16. Ügyvitel 1,1143

17. Kereskedelem 1,0513

18. Vendéglátás 1,2846

19. Egyéb szolgáltatás 0,8406

20. Mezõgazdaság 1,1819

21. Élelmiszeripar 1,2622

A Kormány 281/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar és orosz nyelvû szövege a következõ:

„GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 25-29)