1. Vizsgálataimmal igazoltam, hogy a mechanikai jellemzők, a sejtfalalkotók roncsolódása ellenére, nem minden esetben csökkentek Pannonia nyárnál. A rostirányú nyomószilárdság az alkalmazott menetrendtől függően 15-25%-kal nő a hőkezelés hatására. A hajlítószilárdság szintén 5-10%-kal növelhető 160°C-os kezelési hőmérsékleten, 200°C-os kezelési hőmérsékletet alkalmazva azonban 5-20%-kal csökken. A rostirányú húzószilárdság 15-55%-kal, a dinamikus hajlítószilárdság 10-55%-kal csökkent az alkalmazott menetrendtől függően. A nyomószilárdság egyértelmű növekedése azzal magyarázható, hogy azt elsősorban a lignin jellemzői határozzák meg, amely viszonylag stabil hővel szemben, így jelentős roncsolódás nem történik a szerkezetében, így érvényesülni tud az egyensúlyi nedvességtartalom csökkenésének szilárdságnövelő hatása. A másik három szilárdsági jellemző elsősorban a hemicellulózok és a cellulóz állapotától függnek, amelyek jelentősebb roncsolódása ellensúlyozza a nedvességtartalom csökkenésének pozitív hatását.
2. Kísérletileg igazoltam, hogy a növényi olajokban végzett hőkezelés minden klímaállapot mellett alacsonyabb egyensúlyi nedvességtartalmat biztosít a Pannonia nyár faanyagnak. A növényi olajokban végzett 160°C-os kezelések klímaállapottól függetlenül 40-50%-kal, míg a 200°C-os kezelések 50-60%-kal csökkentik az egyensúlyi nedvességtartalmat. Így a hőkezelt Pannonia nyár egyensúlyi nedvességtartalma az alkalmazott hőkezelő menetrendtől függően 4-6% közötti értékre csökken normál klímán (T=20°C; ϕ=65%).
3. Feltártam, hogy a növényi olajokban végzett hőkezelés jelentősen csökkenti a Pannonia nyár faanyag dagadását. Az alkalmazott menetrendtől függően a húrirányú dagadás 30-45%-kal, a sugárirányú dagadás 20-40%-kal csökkent. Az eredmények igazolták, hogy a dagadási anizotrópia kismértékben csökkent ugyan, de nem szűnt meg. A Pannonia nyár dagadási együtthatójára nem volt hatással a növényi olajokban végzett hőkezelés.
4. Megállapítottam, hogy a növényi olajokban végzett hőkezelés látszólagosan csökkenti a nedvességfelvétel sebességét Pannonia nyár faanyagnál. Ennek alátámasztására bevezettem az egyensúlyi nedvességtartalom (ENT)-hányados fogalmát, amely megadja, hogy a faanyag nedvességtartalma abszolút száraz állapotról indulva, állandó klímaállapot mellett, egy adott időpontban, hány százaléka az adott klímaállapothoz tartozó egyensúlyi nedvességtartalomnak. Az ENT-hányados meghatározása a következő összefüggéssel lehetséges:
[%]
UT: adott időponthoz tartozó nedvességtartalom [%]
UENT: ENT normál klímán (T=20°C; φ=65%) [%]
Vizsgálataimmal igazoltam, hogy a kezeletlen és a növényi olajokban hőkezelt Pannonia nyár faanyagok ENT-hányadosa az egyensúlyi nedvességtartalom eléréséig végig egyenlő, vagyis az egyensúlyi nedvességtartalmat azonos idő
109
alatt érik el. Ebből következik, hogy a relatív nedvességfelvételi sebesség azonos, vagyis a hőkezelés hatására csak a víztároló kapacitása csökken a faanyagnak, a víztároló képessége nem. Ez alátámasztja azt a feltevést, amely szerint a nedvességfelvétel mérséklődése legfőképpen a víz megkötésére alkalmas funkciós csoportok számának csökkenéséből következik.
5. Kimutattam, hogy a növényi olajokban végzett hőkezelés, a kezelési paraméterektől függően jelentősen csökkenti a Pannonia nyár faanyag világosságát (∆L*=15-45), valamint növeli a vörös (∆a*=5-10) és a sárga (∆b*=4-15) színezetet. A kezelés hőmérsékletének és idejének növelésével a színtelítettség egyre kisebb mértékben növekszik (∆C*= 5-18). Ezzel szemben a teljes színváltozás egyenletesen növekszik a kezelési idő és hőmérséklet emelésével (∆E*=20-45). Mivel a természetes nyár faanyagok alig tartalmaznak járulékos anyagokat, így a színváltozás elsősorban a hemicellulózok degradációjának, valamint a keletkező degradációs termékeknek köszönhető.
6. Kültéri kitettségvizsgálatokkal igazoltam a kezeletlen faanyagokkal kapcsolatban különböző irodalmakból jól ismert megfigyelést, hőkezelt Pannonia nyár faanyag esetében is, miszerint a színváltozás nagyrészt az első 12 hónap során lejátszódik, a felület beszürkül és sötétebbé válik. Az eredmények azt mutatják, hogy a hőkezelt nyár faanyagok színe nem tartósabb a kezeletlenénél, mivel a színváltozás azonos idő alatt végbemegy minden esetben, a különböző menetrendekkel hőkezelt nyár faanyagok azonos idő alatt szürkülnek be a kezeletlennel. A mérések alapján feltártam, hogy 3 év kültéri kitettség hatására a 200°C-on hőkezelt Pannonia nyár faanyagoknak kisebb a teljes színváltozása (∆E*=21-42) a kezeletlen faanyaghoz (∆E*=45) képest, a 160°C-on kezeltfaanyagé (∆E*=47-60) azonban nagyobb.
7. Laboratóriumi vizsgálatokkal feltártam, hogy a Pannonia nyár hőkezelése 160°C-on növényi olajokban, nem csökkenti sem a fehérkorhasztó kései laskagomba (Pleurotus ostreatus), sem pedig a vöröskorhasztó házi kéreggomba (Poria placenta) károsításának mértékét a 16 hetes inkubációs idő alatt. A 200°C-on végzett kezelések csak akkor javítják a gombaállóságot (30-35%-kal), ha legalább 4 óra hosszú a kezelés.
110
Irodalomjegyzék
Ahajji, A.; Diouf, P. N.; Aloui, F.; Elbakali, I.; Perrin, D.; Merlin, A.; George, B. (2009) Influence of heat treatment on antioxidant properties and colour stability of beech and spruce wood and their extractives. Wood Science and Technology, 43(1), pp. 69-93.
Akgül, M.; Gümüskaya, E.; Korkut, S. (2007) Crystalline structure of heat-treated Scots pine [Pinus sylvestris L.] and Uludağ fir [Abies nordmanniana (Stev.) subsp.
bornmuelleriana (Mattf.)] wood. Wood Science and Technology, 41(3), pp. 281-289.
Akyildiz, M. H.; Ates, S.; Özdemir, H. (2009) Technological and chemical properties of heat-treated Anatolian black pine wood. African Journal of Biotechnology, 8(11), pp.
2565-2572.
Alén, R.; Kotilainen, R.; Zaman, A. (2002) Thermochemical behaviour of norway spruce (Picea abies) at 180-225°C. Wood Science and Technology, 36(2),pp. 163-171.
Awoyemi, L.; Cooper, P. A.; Ung, T. Y. (2009) In-treatment cooling during thermal modification of wood in soy oil medium: soy oil uptake, wettability, water uptake and swelling properties. European Journal of Wood and Wood Products, 67(5), pp. 465-470.
Ayadi, N.; Lejeune, F.; Charrier, F.; Charrier, B. ; Merlin, A. (2003) Color stability of heat-treated wood during artificial weathering. Holz als Roh- und Werkstoff, 61(3), pp.
221-226.
Bekhta, P.; Niemz, P. (2003) Effect of high temperature on the change in color, dimensional stability and mechanical properties of spruce wood. Holzforschung, 57(6), pp. 539-546.
Bengtsson, C.; Jermer, J.; Brem, F. (2002) Bending strength of heat treated spruce and pine timber. In: International Research Group on Wood Preservation, IRG/WP 02-40242.
Bhuiyan, T.; Hirai, N. (2000) Chanfges of crystallinity in wood cellulose by heat treatment under dried and moist conditions. Journal of Wood Science, 46, pp. 431-436.
Bhuiyan, T.; Hirai, N. (2005) Study of crystalline behaviour of heat-treated wood cellulose during treatments in water. Journal of Wood Science, 51, pp. 42-47.
Boonstra, M. J.; Tjeerdsma, B. F. (2006) Chemical analysis of heat treated softwoods.
Holz als Roh- und Werkstoff, 64(3), pp. 204-211.
Boonstra, M.; Van Acker, J.; Tjeerdsma, B.; Kegel, E. (2007a) Strength properties of thermally modified softwoods and its relation to polymeric structural wood constituents.
Annals of Forest Science, 64, pp. 679-690.
Boonstra, M.; Van Acker, J.; Kegel, E.; Stevens, M. (2007b) Optimisation of a two-stage heat treatment process. Durability aspects. Wood Science and Technology, 41(1), pp. 31-57.
111
Boonstra, M. (2008) A two-stage thermal modification of wood. PhD értekezés, Genti Egyetem, Belgium , p. 233.
Borrega, M.; Karenlampi, P. P. (2010) Hygroscopicity of heat-treated Norway spruce (Picea abies) wood. European Journal of Wood and Wood Products, 68(3), pp. 233-235.
Bosshard, H. (1984) Holzkunde Bd.3, Aspekte der Holzbearbeitung und Holzverwertung. Brikhäuser Verlag, Basel
Bourgois, J.; Guyonnet, R. (1988) Characterisation and analysis of torrefied wood.
Wood Science and Technology, 22(2), pp. 143-155.
Bourgois, J.; Bartholin, M.; Guyonnet, R. (1989) Thermal treatment of wood: Analysis of the obtained product. Wood science and Technology, 23(3), pp. 303-310.
Burmester, A. (1973) Investigation on the dimensional stabilization of wood.
Bundesanstalt für Materialprüfung, Berlin-Dahlem, pp. 50-56.
Burmester, A. (1975). The dimensional stabilisation of wood. Holz als Roh- und Werkstoff, 33(9), pp. 333-335.
Chang, S.-T.; Wang, S.-Y.; Su, Y.-C.; Huang, S.-L.; Kuo, Y.-H.(1999) Chemical constituents and mechanisms of discolouration of Taiwania (Taiwana cryptomerioides Hayata) heartwood. 1. The structure reconfirmation and conversion mechanism of Taiwania. Holzforschung, 53(2), pp. 142-146.
Charrier, B.; Haluk, J. P.; Metche, M. (1995) Charakterization of European oak wood constituents acting in the brown discolouration during kiln drying. Holzforschung, 49(2), pp. 168-172.
Csonkáné, R. R. (2005) A flavonolok és a faanyag termikus átalakulása.PhD. értekezés, NYME-Sopron
Dellus, V. A. S.; Janin, G. (1997) Polyphenols and colour of Douglas fir heartwood.
Holzforschung, 51(3), pp. 291-295.
Dirol, D.; Guyonnet, R. (1993) Durability by rectification process. In: International Research Group on Wood Preservation, IRG/WP 93-40015.
D’Jakonov, K.; Konepleva, T. (1967) Moisture absorption by scots pine wood after heat treatment. Arhangel’sk, 10(1), pp. 112-114.
Dubey, M. K.; Pang, S.; Walker, J. (2010a) Effect of oil heating age on colour and dimensional stability of heat treated Pinus radiata. European Journal of Wood and Wood Products, 68, DOI 10.1007/s00107-010-0431-0
Dubey, M. K.; Pang, S.; Walker, J. (2010b) Color and dimensional stability of oil heat-treated radiata pinewood after accelerated UV weathering. Forest Products Journal, 60(5), pp. 453-459.
112
Edvardsen, K.; Sandland, K. (1999) Increased drying temperature – Its influence on the dimensional stability of wood. Holz als Roh- und Werkstoff, 57(3), pp. 207-209.
Epmeier, H.; Bengtsson, C.; Westin, M. (2001) Effect of acetylation and heat treatment on dimensional stability and MOE of spruce timber. In: First Conference of the European Society for Wood Mechanics (Konferenciakiadvány), Lausanne, Switzerland Esteves, B.; Velez Marques, A.; Domingos, L; Pereira, H. (2007a) Influence of steam heating on the properties of pine (Pinus pinaster) and eucalypt (Eucalyptus globulus) wood. Wood science and technology, 41(2), pp. 193-207.
Esteves, B.; Videira, R.; Pereira, H. (2007b) Composition and ecotoxicity of heat treated pine wood extractives. In: Proceedings of the 3rd European Conference on Wood Modification, Cardiff-UK, pp. 325-332.
Esteves, B.; Domingos, L; Pereira, H. (2008a) Pine wood modification by heat treatment in air. BioResources, 3(1), pp. 142-154.
Esteves, B.; Graca, J.; Pereira, H. (2008b) Extractive composition and summativ chemical analysis of thermally treated eucalypt wood. Holzforschung, 62(4), pp. 344-351.
Esteves, B.; Velez Marques, A.; Domingos, L; Pereira, H. (2008c) Heat induced colour changes in pine (Pinus pinaster) and eucalypt (Eucalyptus globulus) wood. Wood science and technology, 42(5), pp. 369-384.
Esteves, B.; Pereira, H. (2009) Wood modification by heat treatment: A review.
Bioresources, 4(1), pp. 370-404.
Faix, O.; Fortmann, I.; Brenner, J.; Meier, D. (1991) Thermal degradation products of wood. Holz als Roh- und Werkstoff, 49(5), pp. 213-219.
Falkehag, S. I.; Marton, J.; Adler, E. (1966) Kromophores in Kraft lignin. In: Lignin structure and reactions. Ed.: Marton, J.; American Chemistry Society, Washington D.C., USA, pp. 75-89.
Fengel, D. (1966a) On the changes of the wood and its components within the temperature range up to 200°C-Part 1. Holz als Roh- und Werkstoff, 24(1), pp. 9-14.
Fengel, D. (1966b) On the changes of the wood and its components within the temperature range up to 200°C-Part 2. Holz als Roh- und Werkstoff, 24(2), pp. 98-109.
Fengel, D.; Wegener, G. (1989) Wood: chemistry, ultrastructure, reactions. Walter de Gruyter
Giebeler, E. (1983) Dimensionsstabilisierung von Holz durch eine Feuchte/Warme/Druck-Behandlung. Holz als Roh- und Werkstoff, 41(1), pp. 87-94.
Hakkou, M.; Pétrissans, M.; Zoulalian, A.; Gérardin, P. (2005) Investigation of wood wettability changes during heat treatment on the basis of chemical analysis. Polymer Degradation and Stability, 89(1), pp. 1-5.
113
Hancsók, J.; Krár, M.; Baladincz ,J.; Vuk, T. (2006) Dízelgázolajok bioeredetű komponensei. Zsírsav-metilészterek. Magyar Kémikusok Lapja, 61(7), pp. 228-235.
Hill, C. (2006) Wood modification – Chemical, thermal and other processes. Wiley Series in Renewable Resources, John Wiley & Sons Ltd., Chichester
Hillis, W. (1984) High temperature and chemical effects on wood stability.Part 1.
General considerations. Wood science and Technology, 18(3), pp. 281-293.
Hon, D. N.; Shiraishi, N., eds. (1991): Wood and Cellulosic Chemistry. Marcel Dekker, New York, pp. 395-454.
Horváth, N. (2008) A termikus kezelés hatása a faanyag tulajdonságaira, különös tekintettel a gombaállóságra. PhD értekezés, NymE-FMK, Sopron, pp. 44-49.
Inoue, M.; Norimoto, M.; Tanahashi, M.; Rowell, R (1993) Steam or heat fixation of compressed wood. Wood and Fiber Science, 25(3), pp. 224-235.
Jamsa, S.; Ahola, P.; Viitaniemi, P. (2000) Long-term natural weathering of coated ThermoWood. Pigment & Resin Technology, 29(2), pp. 68-74.
Jamsa, S.; Viitaniemi, P. (2001) Heat treatment of wood – Better durability without chemicals. In: Special Seminar (Konferenciakiadvány), Antibes, France
Johansson, C. I.; Saddler, J. N.; Beatson, R. (2000) Characterisation of the polyphenolics related to the colour of western red cedar (Thuja plicata Donn) heartwood. Holzforschung, 54(3), pp. 246-254.
Joscák, T.; Mamonová, M.; Babiak, M.; Teischinger, A.; Müller, U. (2007) Effects of high temperature drying in nitrogen atmosphere on mechanical and colour properties of Norway spruce. Holz als Roh- und Werkstoff, 65(3), pp. 285-291.
Kamdem, D.; Pizzi, A.; Triboulot, M. (2000) Heat-treated timber: Potentially toxic byproducts presence and extent of wood cell wall degradation. Holz als Roh- und Werkstoff, 58(3), pp. 253-257.
Kamdem, D.; Pizzi, A.; Jermannaud, A. (2002) Durability of heat-treated wood. Holz als Roh- und Werkstoff, 60(1), pp. 1-6.
Keith, C.T.; Chang, C.I. (1978) Properties of heat-darkened wood. I. Hygroscopic properties. Report, Eastern Forest Products Laboratory, Canada, No. OPX213E
Kim, G.; Yun, K.; Kim, J. (1998) Effect of heat treatment on the decay resistance and the bending properties of radiate pine sapwood. Material und Organismen, 32(2), pp.
101-108.
Kim, D-Y.; Nishiyama, Y.; Wada, M.; Kuga, S.; Okano, T. (2001) Thermal Decomposition of Cellulose Crystallites in Wood. Holzforschung, 55(5), pp. 521-524.
Kleinert, T.N. (1970) Physical and chemical changes occurring in naturally exposed wood. Holzforschung und Holzverwertung. 22, pp. 21-24.
114
Kocaefe, D.; Poncsak, S.; Boluk, Y. (2008) Effect of thermal treatment on the chemical composition and mechanical properties of birch and aspen. Bioresources, 3(2), pp. 517-537.
Kollmann, F. (1936) Technologie des Holzes und der Holzwerkstoffe. Springer Verlag, Berlin
Kollmann, F.; Schneider, A. (1963) On the sorption behaviour of heat stabilized wood.
Holz als Roh- und Werkstoff, 21(3), pp. 77-85.
Kollmann, F.; Fengel, D. (1965) Changes in the chemical composition of wood by heat treatment. Holz als Roh- und Werkstoff, 12(6), pp. 461-468.
Korkut, D.; Akgü, M.; Dündar, T. (2008a) The effects of heat treatment on some technological properties of Scots Pine (Pinus sylvestris L.) wood. Bioresource Technology, 99, pp. 1861-1868.
Korkut, D.; Guller, B. (2008b) The effects of heat treatment on physical properties and surface roughness of red-bud maple (Acer trautvetteri Medw.) wood. Bioresource Technology, 99, pp. 2846-2851.
Kotilainen, R.; Tojvannen, T.; Alén, R. (2000) FTIR monitoring of chemical changes in softwood during heating. Journal of Wood Chemistry and Technology, 20(3), pp. 307-320.
Kraus, B. (2003) Thermisch behandeltes Holz-Chemische Veränderungen bei Temperatur, Klassifizierung und Qualitätskontrolle. Diplomamunka, BOKU-Wien Kubojima, Y.; Okano, T.; Ohta, M. (1998) Vibrational properties of Sitka spruce heat-treated in nitrogen gas. Journal of Wood Science, 44(1), pp. 73-77.
Kubojima, Y.; Okano, T.; Ohta, M. (2000a) Vibrational properties of heat-treated green wood. Journal of Wood Science, 46(1), pp. 63-67.
Kubojima, Y.; Okano, T.; Ohta, M. (2000b) Bending strength of heat-treated wood.
Journal of Wood Science, 46(1), pp. 8-15.
Kürschner, K.; Melcerová, A. (1965) Über die chemischen Veränderungen des Buchenholzes bei thermischer Behandlung – Teil 1: Chemische Veränderungen von Sägespänen bei 1-28 tägiger Erhitzung auf 80-160°C. Holzforschung, 19(3), pp. 161-171.
Manninen, A. M.; Pasanen, P.; Holopainen, J. K. (2002) Comparing the atmospheric emissions between air-dried and heat-treated Scots pine wood. Atmospheric Environment, 36(11), pp. 1763-1768.
Mayes, D.; Oksanen, O. (2002) ThermoWood Handbook. Finnforest, Finnland
Mazela, B.; Zakrzewski, R.; Grzeskowiak, W.; Cofta, G.; Bartkowiak, M (2003) Preliminary research on the biological resistance of thermally modified wood. In: First European Conference on Wood Modification (Konferenciakiadvány), Ghent, Belgium, pp. 113-120.
115
Mburu, F.; Dumarcay, S.; Bocquet, J. F.; Pétrissans, M.; Gérardin, P. (2008) Effect of chemical modifications caused by heat treatment on mechanical properties of Grevillea robusta wood. Polymer Degradation and Stability, 93. pp. 401-405.
McDonald, A. G.; Fernandez, M.; Kreber, B. (1997) Chemical and UV-VIS spectroscopic study on kiln brown stain formation in Radiata pine. 9th International Symposium of Wood and Pulping Chemistry, Montreal, Canada, pp. 1-5.
Melcerová, A.; Sindler, J.; Melcer, I . (1993) Chemische Veränderungen von Robinienholz nach hydrothermischer Behandlung. Holz als Roh- und Werkstoff, 51(4), pp. 373-377.
Mészáros, E. (2005) Lignocellulóz tartalmú anyagok termikus vizsgálata. Magyar Tudományos Akadémia, Kémiai Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Kutatólaboratórium, Budapest
Metsa-Kortelainen, S.; Antikainen, T.; Viitaniemi, P. (2006) The water absorption of sapwood and heartwood of Scots pine and Norway spruce heat-treated at 170°C, 190°C, 210°C and 230°C. Holz als Roh- und Werkstoff, 64(2), pp. 192-197.
Miklecic, J.; Jirous-Rajkovic, V.; Pervan, S.; Grujic, S. (2010) Oils usage in finishing of thermally modified wood in outdoor applications. Wood is good - Transfer of knowledge in practice as a way out of the crisis. Szerk.: Despot, Radovan, Zágrábi Egyetem, pp. 89-96.
Militz, H. (2002) Heat treatment of wood: European processes and their background. In:
International Research Group on Wood Preservation, IRG/WP 02-40241.
Mitchell, R.L.; Seborg, R.M.; Millett, M.A. (1953) Effect of heat on the properties and chemical composition of Douglas-fir wood and its major components. Journal of the Forest Products Research Society, 3(4), pp. 38-42.
Mitchell, P. (1988) Irreversible property changes of small Loblolly Pine specimens heated in air, nitrogen, or oxygen. Wood and Fiber Science, 20(3) pp. 320-333.
Mitsui, K.; Takada, H.; Sugiyama, M.; Hasegawa, R. (2001) Changes in the properties of light-irradiated wood with heat treatment: Part 1. Effect of treatment conditions on the change in color. Holzforschung, 55(3), pp. 601-605.
Mitsui, K.; Murata, A.; Kohara, M.; Tsuchikawa, S. (2003) Colour modification of wood by light irradiation and heat treatment. In: First European Conference on Wood Modification (Konferenciakiadvány), Ghent, Belgium, pp. 43-52.
Mitsui, K.; Murata, A.; Tolvaj, L. (2004) ) Changes in the properties of light-irradiated wood with heat treatment: Part 3. Monitoring by DRIFT spectroscopy. Holz als Roh- und Werkstoff, 62(2), pp. 164-168.
Molnár, S. (1999) Faanyagismeret, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
Molnár, S.; Bariska, M. (2002) Magyarország ipari fái, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp. 142-149.
116
Molnár, S.; Tolvaj, L.; Németh, R. (2006) Holzqualität und Homogenisierung der Farbe von Zerreiche (Quecus cerris L.) mittels Dämpfprozess. Holztechnologie, 47(5), pp. 20-23.
Nassar, M. M.; MacKay, G. D. M. (1984) Mechanism of Thermal Decomposition of Lignin. Wood and Fiber Science, 16(3) pp. 441-453.
Négrié, G. (2012) TMT: Aktuelle Situation in Frankreich. In: 7. Europäischer TMT Workshop, 2012.04.26—27. Drezda, pp. 47-58.
Németh, K. (1997) Faanyagkémia. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
Németh, K. (1998) A faanyag degradációja. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest Németh, K. (2007) Faanyagkémia. A természet világa, 2007/I pp. 96-97.
Németh, R. (2002) A hidrotermikus kezelés hatása az akác faanyagának szorpciós tulajdonságaira. PhD értekezés, NymE-FMK, Sopron, pp. 50-52.
Németh, R.; Molnár, S.; Tolvaj, L.; Ábrahám, J. (2004) Physical and mechanical properties of steamed beech wood (with and without red heart). In: COST E44 "Wood Processing Strategy" Training course "Beech wood: From forestry to end products"
Göttingen, Németország, November 3-6.
Nikolov, S.; Encev, E. (1967) Effect of heat treatment on the sorption dynamics of beech wood. Nauc. Trud. Lesoteh. 14(3), pp. 71-77.
Noack, D. (1969) Über die Heisswasserbehandlung von Rotbuchenholz im Temperaturbereich von 100 bis 180°C. Holz und Holzverwertung 21(5), pp. 118-124.
Nuopponen, M.; Vuorinen, T.; Jamsa, S.; Viitaniemi, P. (2003) The effects of heat treatment on the behaviour of extractives in softwood studied by FTIR spectroscopic methods. Wood Science and Technology, 37(1), pp. 109-115.
Nuopponen, M.; Vuorinen, T.; Jamsa, S.; Viitaniemi, P. (2004a) Thermal modifications in softwood studied by FT-IR and UV resonance Raman spectroscopies. Journal of Wood Chemistry and Technology, 24(1), pp. 13-16.
Nuopponen, M.; Wikberg, H.; Vuorinen, T.; Maunu, S.L.; Jamsa, S.; Viitaniemi, P.
(2004b) Heat-treated softwood exposed to weathering. Journal of Applied Polymer Science, 91(4), pp. 2128-2134.
Pfriem, A.; Grothe, T.; Wagenführ, A. (2007) Einfluss der thermischen Modifikation auf das instationare Sorptionsverhalten von Fichte (Picea abies (L.)Karst.). Holz als Roh- und Werkstoff, 65(4), pp. 321-323.
Phuong, L.; Shida, S.; Saito, Y. (2007) Effects of heat treatment on brittleness of Styrax tonkinensis wood. Journal of Wood Science, 53, pp. 181-186.
Podgorski, L.; Chevet, B.; Onic, L.; Merlin, A. (2000) Modification of wood wettability by plasma and corona treatments. International Journal of Adhesion and Adhesives, 20(2), pp. 103-111.
117
Poncsak, S.; Kocaefe, D.; Bouazara, M.; Pichette, A. (2006) Effect of high temperature treatment on the mechanical properties of birch (Betula papyrifera).Wood Science and Technology, 40(4), pp. 647-663.
Poncsak, S.; Kocaefe, D.; Younsi, R. (2009) Improvement of the heat treatment of Jack pine (Pinus banksiana) using ThermoWood technology. European Journal of Wood and Wood Products. 67, DOI 10.1007/s00107-010-0426-x
Popper, R.; Niemz, P.; Eberle, G. (2005) Untersuchungen zum Sorptions- und Quellungsverhalten von thermisch behandeltem Holz. Holz als Roh- und Werkstoff, 63(2), pp. 135-148.
Repellin, V.; Guyonnet, R. (2005) Evaluation of heat-treated wood swelling by differential scanning calorimetry in relation to chemical composition. Holzforschung, 59(1), pp. 28-34.
Rezayati Charani, P.; Mohammadi Rovshandeh, J.; Mohebby, B.; Ramezani, O. (2007) Influence of hydrothermal treatment on the dimensional stability of beech wood.
Caspian Journal of Environmental Sciences, 5(2), pp. 125-131.
Roffael, E.; Schaller, K. (1971) The influence of thermal treatment on cellulose. Holz als Roh- und Werkstoff, 29(7), pp. 275-278.
Runkel, R.O.H. (1951) Zur Kenntnis des thermoplastischen Verhaltens von Holz. Holz als Roh- und Werkstoff, 9(1), pp. 41-53.
Rusche, H. (1973a) Thermal degradation of wood at temperatures up to 200°C. Part I.
Holz als Roh- und Werkstoff, 31(3), pp. 273-281.
Rusche, H. (1973b) Thermal degradation of wood at temperatures up to 200°C. Part II.
Holz als Roh- und Werkstoff, 31(4), pp. 307-312.
Sailer, M.; Rapp, A.O.; Leithoff, H.; Peek, R.D. (2000) Upgrading of wood by application of an oil-heat treatment. Holz als Roh- und Werkstoff, 31(1), pp: 15-22.
Sandermann, W.; Augustin, H. (1964) Chemical investigations on the thermal decomposition of wood – Part III:: Chemical investigation on the course of decomposition. Holz als Roh- und Werkstoff, 22(10), pp. 377-386.
Sarni, F.; Moutounet, M.; Puech, J.-L.; Rabier, P. (1990) Effect of heat treatment on oak wood extractable compounds. Holzforschung, 44(6), pp. 461-466.
Scheiding, W. (2004) Vorträge an „Thermoholz Workshop”, Tagungsband - CD, IHD - Dresden- 2004
Schmidt, J. A.; Rye, C. S.; Gurnagul, N. (1995) Lignin inhibits autooxidative degradation of celluose. Polymer Degradation and Stability, 49. pp. 291-297.
Schneider, A.; Rusche, H. (1973) Sorption behaviour of beech and spruce wood after heat treatment in air and in vacuum. Holz als Roh- und Werkstoff, 31(8), pp. 313-319.
118
Seborg, R.; Millet M.; Stamm, A. (1945) Heat-stabilized compressed wood. Mechanical Engineering, 67(1), pp. 25-31.
Seborg, R.M., Tarkow, H., Stamm, A.J. (1953). Effect of heat upon the dimensional stabilization of wood. Journal of the Forest Products Research Society, 3(3), pp. 59-67.
Sehlstedt-Persson, M. (2003) Colour responses to heat treatment of extractives and sap from pine and spruce.8th International IUFRO Wood Drying Conference (Konferenciakiadvány), Brassó, Románia, pp. 459-464.
Sivonen, H,; Maunu, S.; Sundholm, F.; Jamsa, S.; Viitaniemi, P. (2002) Magnetic resonance studies of thermally modified wood. Holzforschung, 56(6), pp. 648-654.
Stamm, A.J.; Hansen, L.A. (1937) Minimizing wood schrinkage and swelling. Effect of heating in various gases. Industrial and Engineering Chemistry, 29(7), pp. 831-833.
Stamm, A.; Burr, H.; Kline, A. (1946) Staybwood - A heat stabilized wood. Industrial and Engineering Chemistry, 38(6) pp. 630-634.
Stamm, A. (1956) Thermal degradation of wood and cellulose. Industrial and Engineering Chemistry, 48(6) pp. 413-417.
Sundqvist, B.; Morén, T. (2002) The influence of wood polymers and extractives on wood colour induced by hydrothermal treatment. Holz als Roh- und Werkstoff, 60(4), pp. 375-376.
Sundqvist, B. (2004) Colour changes and acid formation in wood during heating. PhD.
értekezés, Lulea University of Technology, ISSN: 1402-1544, p. 17.
Sundqvist, B.; Karlsson, O.; Westermark, U. (2006) Determination of formic-acid and acetic acid concentrations formed during hydrothermal treatment of birch wood and its relation to colour, strength and hardness. Wood Science and Technology, 40(6),pp. 549-561.
Tiemann, H. (1920) Effect of different methods of drying ont he strength and hygroscopicity of wood. In: 3rd Ed. „The kiln drying of lumber” Chap. 11. J. P.
Lippincott Co.
Lippincott Co.