A tanítási-tanulási folyamatban elfoglalt helye alapján megkülönböztetünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. Bár mindhárom értékelésnek helye van a felsőoktatási gyakorlatban, mégis a hallgatók teljesítm ényértékelésekor dominánsan a szum m atív/összegző értékelést alkalm azzuk, és kevés példa van a diagnosztikus és fejlesztő értékelésre.
2. ábra: Az értékelés típusai a tanítási folyamatban elfoglalt helye alapján9
DIAGNO
A tanulási folyamat kezde-tén, a képzés/tantárgy/
gyakorlat megkezdése előtt. Tájékozódás, előzetes tudás felmérése.
Tájékozódás, előzetes tudás és kompetenciák
felmérése, validáció, hallgató megismerése,
hallgatói célok, motivációk, attitűdök
megismerése, a tanulás támogatása, kommunikáció a hallgató
és az oktató között, a tanítási folyamat segítése
és fejlesztése (hogy ne
„vakon" tanítsunk). motiválás, megerősítés, visszacsatolás, a tanulási folyamat segítése és fejlesztése, a tanulás támogatása, a hallgató
kompetenciáinak fejlesztése, a hallgató
megismerése, kommunikáció a hallgató
és az oktató között.
Minősítés, szelektálás, a hallgató teljesít-ményének a minősítése,
a meghatározott tanulási eredmények birtoklásának, illetve annak mértékének és minőségének az értékelése, kredittel és minősítéssel (pl.
osztályzattal) történő elismerése.
9Scriven (1967) idézi Báthory (1997) és Vidákovich (1990) alapján saját kiegészítéssel és példákkal.
DIAGNO
Célja lehet a hallgatók megismerése, információszerzés a hallgatóról (céljairól,
motivációiról, attitűdjeiről, érdeklődési köréről, jövőbeli terveiről,
előzetes ismereteiről stb.).
Célja lehet a hatékonyság javítása, annak feltárása,
hogy a hallgatók rendelkeznek-e az adott képzés/tananyag elsajátításához szükséges előzetes elméleti és/vagy gyakorlati ismeretekkel,
gondolkodási műveletekkel.
A diagnosztikus értékelés során nem a minősítés
a cél, ezért ebben az esetben a hallgatói
teljesítményeket nem minősítjük, nem
osztályozzuk. Ha a diagnosztikus értékelés
során kiderül, hogy a hallgatók előzetes ismeretei hiányosak, és ez gátolja az adott képzésben/tantárgyban való eredményes tanulást
vagy továbbhaladást, akkor a képzés során ezeket vagy korrigálni és
pótolni kell, vagy fel kell hívni a hallgató figyelmét, hogy milyen módon tudja
(önállóan) pótolni tanu-lási folyamatban való előrehaladásról, a tanulás
eredményességéről, az elvárt tanulási eredmények eléréséhez vezető útról. Lehetőséget
ad a megerősítésre, a pozitív visszacsatolásra, a motiváció fenntartására
és növelésre, a sikerek visszajelzésére, a hibák, hiányosságok, gyengeségek feltárására
és korrigálására, a tanítási és tanulási folyamat módosítására,
fejlesztésére.
Célja, hogy átfogó képet kapjunk a hallgató
tudásáról, hogy birtokolja-e, illetve milyen mértékben birtokolja az elvárt tanulási eredményeket, alkalmas-e adott (munka)
tevékenység szakszerű ellátására, illetve hogy a kívánatos szinthez képest hogyan teljesít
valaki. Cél továbbá a hallgató számára visszajelzés nyújtása az általa birtokolt tanulási
eredményekről és ezek képzési/tantárgyi követelményekhez való
viszonyáról.
Célja
DIAGNO előze-tes tudásszintek alapján történő csoportba sorolás
(pl. informatikai, nyelvi, szakmai gyakorlati tárgyak
esetén), illetve a nem formális tanulási
környe-zetben szerzett előzetes tudás felmérése és a formális képzésbe történő
beszámítása, kredittel történő elismerése
(validálása).
A fejlesztő értékelés a tanulási eredmények meghatározott részére (résztudásra) irányul, nem
osztályozunk, szöveges (szóbeli vagy írásbeli)
visszajelzést adunk.
A minősítő értékelés a munka- vagy
tudományos tevékenységre való alkalmasság, a szakmai
cselekvőképesség
A minősítő értékelés a felsőoktatásban ötfokozatú érdemjeggyel
vagy háromfokozatú minősítéssel vagy aláírás
megadásával zárul.
napló, munkanapló, portfólió stb.
Írásbeli, szóbeli vizsga, projektfeladat,
szakdolgozat, diplomadolgozat,
zárógyakorlat, vizsgaremek, portfólió stb.
PÉLDA
A 2. számú m ellékletben az osztatlan könyvtárostanár m esterszak online közösségfejlesztés című kurzusához készített előzetes tudásmérő eszközt talál. A kurzus oktatója arra kéri a levelezős hallgatókat, hogy az előzetes tudásm érőt az első konzultációs nap előtt legalább 1 héttel töltsék ki papír alapon vagy elektronikusan10. Nagyon jó megoldás az előzetes tudás felm érése, am elynek a célja, hogy az oktató inform ációt kapjon a hallgatók témával kapcsolatos előzetes tudásáról és azok m élységéről.
Ez rendkívül fontos információ az oktató számára különösen a levelező képzés esetében, ahol kevesebb óraszámban találkozunk a hallgatókkal.
A tudásm érés eredm ényeinek tükrében az oktató átgondoltabban, az adott hallgatói célcsoporthoz illeszkedően tudja megtervezni a kurzus tartalm át. Tisztában van vele, hogy milyen szintről indítsa a kurzust, mely témakörökre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, hogyan tud építeni a hallgatók előzetes tudására, az óra m elyik pontján tudja eredményesen bevonni a hallgatókat az óra menetébe. A mérőeszköz eredeti célja az előzetes tudás felmérése, ugyanakkor más funkcióra is használható, például önértékelésre vagy a kurzus ismeretanyagában történő előrehaladás ellenőrzésére.
Az értékelés során a felm ért tanulási eredményeket mindig össze-hasonlítjuk valam ivel, azaz viszonyítjuk valam ihez. Viszonyítás alapján az értékelés háromféle lehet:
K R IT É R IU M O R IE N T Á LT É R T É K E LÉ S
A kritérium orientált értékelés a leggyakrabban alkalm azott érté-kelési form a, am elynek során azt vizsgáljuk, hogy a hallgató elsajátította-e a továbbhaladáshoz, a vizsga teljesítéséhez (félévi vizsga, kollokvium , szigorlat, nyelvvizsga) szükséges szintet.
A kritérium orientált értékelés eredm ényorientált, kiindulópontja a követelm ény, az elvárt teljesítm ény. A vizsgák (pl. félévi vizsga, záróvizsga) során a hallgatók teljesítm ényét az előre meghatározott követelményekhez (tanulási eredményekhez) viszonyítjuk, és ez alapján állapítjuk meg a teljesítm ény „értékét", az érdem jegyet.
10Az előzetes tudásm érő elektronikus változata itt érhető el: https://docs.google.com /form s/d/e/1FAIpQL Sf1SP1G0gPExkde2P7ka2aDhzZ9m 5 e5pVvLG6uDitZJB8KQA/viewform
Ennek előfeltétele a pontosan, mérhető és értékelhető módon ki-dolgozott követelmény-támasztás, például az adott tantárgy tanulási eredmény alapú követelményleírása, vagy a szakdolgozattal szemben megfogalmazott elvárások, vagy a záróvizsga követelményei. A kérdés az, hogy ezek a kritériumok valóban világosan megfogalmazott és definiált, objektíven mérhető követelmények, vagy az adott oktató szubjektív elvárásait, saját tudásképét tükrözik?
A kritérium orientált értékelést alkalm azhatjuk a tanulási folyamat közben is fejlesztő céllal, és a tanulási folyam at végén m inősítő jelleggel.
Ebben az esetben az előre meghatározott tanulási eredmények jelentik azt a viszonyítási pontot (referenciát), am elyhez képest különféle értékelési formákkal és módszerekkel megállapítható, hogy a hallgató hol tart a kívánt tanulási eredmények elsajátításában, hogy birtokolja-e az elvárt tanulási eredményeket, illetve a hallgató által nyújtott teljesítm ény milyen mértékben felel meg az előre meghatározott követelményeknek.