a j 1793— 1804.
A már ismeretes megalapító végzés folytán a gyűj
tések megkezdettek s rövid idő alatt azt eredményezték, hogy az építkezés még 1793-ban megindult. Erre mu
tatni látszik kénosi Sándor Mózesnek, a kolozsvári fő- consistorium 1794. január 20-án tartott ülése jegyző
könyvének 7. pontja alatt előforduló jelentése, a hol
1 Ezt a Sz.-keresztúri gymnasiumot megalapító végzést egészen közlöm.
előadja, hogy „némü-némti Összegek már gyűltek be a gymn. építésére, de ö jószágaiba járván széljel s nem lehetvén cuntinuc Keresztúrflszékben, sem az oblatumo- kat bé nem szedheti, sem az építés inspectióját minden időben nem folytathatja ; Pálffy Dénes találtatik meg az építésre begyülendő beneficiumoknak az insp. curatorok- tól leendő beszedésére s azoknak a szükséges helyekre kiadására; továbbá arra, hogy az építést, egyetértve az illető insp. curatorokkal és Sándor Józseffel, procurálja és jelentse, mennyire vitetett légyen eddig elé az építés
nek állapotjau.
A gymnasium épületének helyéül a sz.-kcresztúri unitárius ekklézsia mesteri telkét, a rajta lévő iskola épülettel, mesterilakkal, készséggel, ingyen adta át, így juta a gymn. is Sz.-Keresztár déli szélére, messze le a a piaczról, arra a helyre, a hová, a mint már fennebb láttuk, az Unitáriusok az erőszak és üldöztetés követ
keztében menekülhettek. A Sz.-Kereszti'iri unitárius ekklé
zsia annyival is inkább örömmel adta át mesteri telkét, mert ezzel, hogy a gymnasium az ő kebelében állítta
tott fel, azt a veszteséget, hogy a piaezsorról leszorít- tatott s templomától megfősztatott, nagyban kárpótolva látta. Nem lévén az ekklézsiának piacz-sori, városi telke, a gymn. is távol esék a város központjától s a kiüldö- zütt ekklézsia kapva-kapott az alkalmon, hogy kebelére szoríthassa, mert tekintélye, súlya emelésére nézve egy biztos és állandó tényezőt nyert benne, melyet, a mint a mozgalmakból látszik, más ekklézsiák, ha nem iri
gyeltek is tőle, de szerették, óhajtották volna megnyerni a magok részére. A tövisbokrokat és bojtorjánt termő szögleten, a templom mellett, igy indula szárba a gym
nasium, mely működése folytán azt a helyet nagyban értékesítő és nevezetessé tévé s az ekklézsia virágzására is jótékony hatással volt és van.
Az átadott mesteri telek, a mostani templom mel
lett, kcletfelol feküdt. E mellé gróf Korda Zsigmondné Nemes Juliánná által eonferáltatott egy nyíl. Továbbá
egy drb. szereztetett Kövesdi, de Keresztéi ron lakó Szarka Zsigmondtól, melyről a Cessionalis igy sz ó l: „Anno 1794. die 17 junii, Lévén nekem Keresztúrfalvi KükíiUő íele forduló határban1, az unitárius templomon alól, Mlgs. L. Baronissa Korda Zsigmondné eö Nagyságának a commune terrénumból jutott helyinek mellette két sessio, mely ugyanazon commune terrénumból jutott, c mellé szereztem még három és fél sessiót és már in summa 5 és fél sessio, a melyeket által adok ; még van
nb egy fél sessio, ha meg szerezhetem azt is által adom.
Adtam pedig ezen 5 és fél sessiot, mint a commune terrénumból nekem jutott és szerzett részemet 15 ma
gyar írtért Örökös jussul" az épülendő unitárius gymn.
részére.
A Szarka Zsigmond által utoljára szerzett fél sessio a patakfalvi tanórokba vezető úton túl lehetett s aztán úgy cseréltetett meg a bejáró úttal, hogy a gymnasiumi és igazgatói telek egy darabban lehessen, mert egy ily cseréről van adat azon időből. A telek ilyformán össze
szereztetvén, megkezdetett a gymn. építése insp. curátör Fálffy Mózes felügyelete alatt.
A mesteri telken lévő tanteremhez ragasztattak a gymn. új szobái, a mostani templom háta illegett, éppen ellenkező állásban, a hogy a gymnasium jelenlegi épü
lete áll.
Az építés azonban nehezen és lassan haladt. A gyűjtés folyt cs az anyag s a pénz gyűlt, de a mozgató erő, a ki a köveket is megindítsa, hiányzani látszo tt;
a vezér egyéniség, a ki körül tömörülhessenek a gymn.
lótcsüléséért buzgolkodök, még nem jött el. Erre mú- tatnak azok a környülállások, melyek említve vannak az 1794. junius 21 s következő napjain Korondon tartott zsinat jkönyvének 3-ik pont ja alatt, ahol némely atyánkfia által előadatnak, hogy akadályok vannak a gymn.
épí-1 Ez adat is mutatja, hogy csaknem a mezőbe szórhattak volt az unitá
riusok.
egymást meg nem hallgatásokból, sértésekből származ
nak, hozzájárulván az is, hogy némelyek az építésben ncmü-némü elsőséget tulajdonítanak magoknak.
A felhozottaknak, úgy látszik, elég alapjuk volt, mert a zsinat újabb intézkedést tett a gymn. építésének jobb móddal leendő tovább folytatására s Pálffy Sámuel, Pakot Zsigmond, Pálffy Mózes, Sándor József, Dimény József, Jakabházi Pál. Fekete Sámuel, Mátéfi István és Símén András atyánkfiáiból egy comissio állíttatott fel oly móddal, hogy ezen építő commissióban senki különösön fű ne legyen, hanem megegyezett akaratból folytasson mindent, összegyűlvén e tisztelt személyek
ből álló, sőt pro rei dignitate többekkel is szaporítandó commissio, valahányszor a dolognak mivolta kivánandja a keresztúri parochialis h ázh o z; a holott is az épí
tésre téendő végzéseket Mátéfi István atyánkfia írja jegyzőkönyvbe; a R. Consistoriumot mindezekről, mind pedig az építésnek előmeneteléről, vagy akadályairól, a commissio neve alatt menstruatim tudósítsa. A dioecesi- anus insp.curatorok által begyűjtendő oblatumokat pedig pericipiálja Pálffy Dénes úr és azokat a Commíssiótól meghatározandó helyekre erogálja is.
Szabó Sámuel, — a ki, úgy jő ki a dolgok fejlődése rendén, hogy a midőn 1793-ban hazajött külföldről, biz
tatva lett a keresztúri téendő tanársággal és ennek meg- történhetéséig nevelő lett Sárdon Sándor Mózesné gyer
mekei mellett — ez állomása helyéről, t. i. Sárdról írja Lázár István püspöknek 1794. Sept. 19-én: „A zsinat cltelésétől fogva a Sz.-Keresztúri gymn. építésére kiren
delt comissio tagjai egészen f. hó 14-ig semmi gyűlést nem tártának, semmi végzést nem tőnek, azért azt ha
tároztam vala, hogy az eddig volt állásomat is elhagy
ván (melyre elég okok szolgáltattak cppen az unalomig) a télre Szebenbc megyek, hogy ha ugyancsak tanítás, vagyis inkább paedagogia által kelletik kenyeremet ke
resni, valami szász úrtíacskákat tanítsak magyarul és
diákul. Kolozsvárt igen is akartam elkerülni, ahol már régtől fogva szerencsétlenségem kovácsoltadk. Segesvárt is gondoltam volt telelő szállásomnak, azon tekintetben, ha az asszony maga fiát tovább is ügyészségem alatt akarná h ag y n i; de ebbeli szándékomat változtatá a Ke- resztúrtiszéki egynéhány nemességnek, Sz.-Keresztúron, az említett napján e hónapnak, lett összegyűlésében tett végzése; mely szerént meghatároztatott jelen nem lé
temben, hogy hozzám Sárdra követjeket küldvén Solem- niter megvívjanak ad diem 21-o, hogy akkorra Keresz
túrra be is köszöntsek és a tanításhoz kezdjek. De ugyanazon napon én is az úrfival, Mózessel, és az asz- szonnyal tí. Kordáné udvarlására menvén, délután ismét összegyüjtette királybíró Pálffy Mózes úr az uraságokat és akkor szinről-szinre együtt lévén és kérettetvén, a végzésnek teljesítésére ajánlóm magamat, megígérvén, hogy Szt.-Mihálynapra bizonyoson előállók. Az idő alatt pedig javallám, hogy tudósítást tegyenek a Székek ke
rületeibe, hogy a kiknek fog tetszeni fiaikat Keresztúrra hozni tanittás végett, érkezhessenek idején szállásokat fogadni, minthogy katonai módra a faluban lészen, a mint nekem, úgy a tanulóknak is, szállása. E szerint jelenti, hogy Szt.-Mihálynapra Keresztúrra megyen
Mégis történt, mert már okt. 26-án írja a Püspök
nek : „Keresztúron vagyok már két hét óta, de mond
hatom, hogy úgy, mint még interimalis, nem valami közönséges, hanem mint különös kötelességül professor.
Szállásom az iskola-háznál van, kosztom Sándor Mózes
sel együtt Báró Kordáné asztalánál. Ha Statusunknak nagyjai azon sziveséggel akarnák részünkön is a tudomá
nyoknak gyarapodását és tagjaiknak civilizálódását, (a Báróné stylusa szerint) a keresztúri gymn. ma-holnap talpon állana. Nem győz ez az asszonyság eleget cso
dálkozni azon, hogy mi akadályoztatta meg az építés
nek folyamatját. Az indított épület még azon állapotban van, a melyben Claritásod látta. Az én állapotom és fizetésem meghatározása és a főconsist.-hoz leendő
ap-probátioja felöl, egy néhánynak a mi nemesseink közül szólottám, kiknek eppen az a szándékuk, hogy a jövő gon. consist.-ba ezen tekintetben deputatust küldjenek, hn is úgy gondoltam, hogy akkor jelentsem bé maga
mat. Addig tehát úgy leszek Keresztáron, mint vendég s ha a gén. ( ’onsist.-nak kedve leszen más professorral boldogítani a Keresztúri léendő gymnasiumot, nem le
szek szerencséjének irigy lője".
A mint az adatok mutatják, Szabó S. megmozgatta az épités-ügyét és az embereket, mert már nov. 28-án PálíTv Mózes V. királybíró maga szándékszik Kolozs
várra menni, és az épülendő gymn. s abba leendő pro- fessornak állapotja felöl végeztetni. Sőt még Br. Kor
dáné is — a ki nem volt ugyan unitárius — úgy nyi
latkozott Símén Andrásnak1 *, hogy mivel látja resteske
déseket feltett czéljokban, maga fog egy napot rendelni, a melyre a maga praesidiuma alá összegyűjti azokat, a kiket ismer vallásunkbeliek közül jobb szivüeknek lenni.
A dolgok ha lassan is, de kezdettek oly fordulatot venni, és úgy alakulni, hogy Szabó S.-nak reménye támadt arra nézve, hogy valahára már állása biztosítva lészen ez intézetnél. Erre mutatni látszanak Lázár I.
püspökhöz® irt s o ra i: „én is tudom azt, hogy jó volna már futkosó higságomat megoltani és csendességben élni. Eddig volt gondolkozásom a belső állapotra nézve, azt úgy analyzáltam vala, hogy ott legyen lakásom, a honnan ne kellessék alá s felsátoroznom, ugyan ezen tekintetből lett az, hagy minekutánna az irigy, fondorló szívek, mind a toroczkói, mind a kolozsvári papságra illő lépésemet meggátolták, annális inkább, azt nem akarták, hogy én a kolozsvári kollégiumunknál pro- fessor legyek, lemondván mintegy a papiállapotról, vá
lasszam itt, messze irigycimtól3, az épülendő
gymnasi-1 Szabó S.-nak gymnasi-1704. nov. 28-án ház ár I. püspökhöz irl levele szerént.
” 1785. febr. 14-én.
3 I.. Szabó S. életiratát a „Keresztény Magvető" IX. k. 2 fűz. 105— 117 lapjain. A személyesügy némileg érintve van ott, most arra nem terjeszkedünk ki.
umnál való professorságot; tudván azt, hogy ama mon
dás szerén t: ubi Philippus Melanchton, ibi Wittettberga, ott találom fel a professori dicsőséget, a hol tanitói kö
telességemet hiven és hasznosan teljesítem
A conimissio mozgása nehézkesnek tűnik k i ; az építés inkább pang, mint halad. Egy év alatt szinte semmi eredmény. Lehettek ennek külső, belső okai. Ezek tárgyalása mellőzhető, de nem az a körülmény, a mely az építés mozgatására az embert megadta. Ugyanis az 1795-iki Böloni zsinaton1 felolvastatik Abrudbányai Szabó Sámuelnek, mint Sz.-keresztúri ujanon felállítandó gymn.
elintézett professorának, könyörgő levele, melyben elő
adja, mimódon szánta volna el magát, eleitől fogva, közönségünknek belső állapotban léendő szolgálatjára, melyet bizonyít idegen országon s terhes költséggel azon czélra való m agakészítése; bizonyít továbbá az 1793-ban H.-Almáson és mostan e jelen lévő ekklézsiá- ban tartatott Synodalis gyűlésben is folytatott censurae praesesi kötelességének felvállalása, de főképpen az is, hogy az ujanon béállitandó Sz.-keresztúri gymn.-bán megkivántató tanitói hivatalra is ajánlotta m ag á t; de ámbátor mindezek igy légyenek is, mindeddig kényte- lenittetik bizonytalanságok között tölteni idejét; mely szerént kéri, hogy tégyen a Consistorium jövendő álla- potját meghatározó végzést iránta. Ez alkalommal elő
fordulván az is, hogy noha minden előre való rendelések megtétettek a gymn. építésére kirendeltetett commissio- hoz, az építésnek legjobb móddal és leghamarább léendő folytatása ir á n t: mindazonáltal eddig az építésben igen kevés mozdulás tétetett, ebből kifolyólag a zsinati köz
gyűlés elhatározza, hogy az egész gymn. építése dol
gának s állapotának pro re nata leendő igazítására exmittaltatnak Lázár István püspök és Dimény József atyánkfiái oly utasítással, mely szerint, ha szükségesnek és jónak látják, addig is, mig a gymn. felépülne Szabó *
* L. 1705. jun. 28. Iiuluni zsin. jegyzők. 20. p. a.
Sámuel introducáltatását, ezt is cft'ectualják. Azonban pedifí, minthogy az építésnek folytatása nevezett atyánk
fiára fog bízatni, a főconsistorium által meghatározott prolcssori fizetése e mai naptól fogva folyom
A tennebb jelzett commissio csak febr. 22-én1 tartott gyűlést Sz.-Keresztúron, a hová a commissio tagjain kí
vül meghivattak a nemessek és az ckklézsiák kurátorai.
Ekkor azt jelentik, hogy a professori ház egyrésze kő
ből készen van ; a gymn. szobái pedig fából építtettek, de még vannak hiányok, ezért kéregetőket Imiidnek ki hitünknek sorsossaihoz, hogy az építés folytathatására anyagokat adjanak.
E gyűlésen fordul elő, hogy Szabó S. a gén. con- sist. végzése szerént a professori hivatalra meghivatott s tanitásbeli hivatalát az őszi beállástól fogva szorgal
mason és igen dicséretesen folytatja, sőt mindenek előtt nagybecsületben tartatik.
A munka csak úgy ment akkor is, ha mozgatták a munkásokat. Lelkesültek az adakozásra, ha lelkesíttettek.
A székelynépben megvolt mindig az érzés a jó és hasz
nos pártolására, az érzés az üdvös eszme megtestesíté
sére, csak vezér kellett, a ki elöl menjen, a ki válágítson, melegítsen. Szabó Sámuelben ez meg lett nyerve, csak a segédekben volt egy kis fogyatkozás. Ebben keresendő oka, hogy némelykor panaszol, vagy reménytelennek látszik !
A kőmives munka folytatásáról tudósítja 1795. sept.
8-án a Consistoriumot s panaszol, hogy az ekklézsiákból a napszámosok későn jönnek s Így pénzes napszámoso
kat kell fogadnia a kőmivesek mellé, a kik ölszámra dolgoznak, ölét egy Rftért. S november 14-én irt leve
lében még jobban hangoztatja a bajokat. „Egymásra tódultak — írja — itt az akadályok, a melyeknek el
hárításában egyedül kellett küszködnöm. Úgy jártam mint, a kit barátságosan valamely szép folyóvíz mellé
1 1795-ben.
hívnak sétálni cs sétálús közben a mély vízbe taszíta
nak, hogy usszon, ha kell, egyedül". A gyűjtőktől még keveset kapott be s így a magáéból kellett 40 -5 0 Írtnál is többet költeni. A szobákat így nem lehetett a télire lakhatókká tenni. Neki magának sincs kész szállása, jól
lehet a Báróné adott volt tiz aranyat, hogy azzal az épület valamelyik részét készíttesse el magának a télre, de ebben az idő meggátolta. „En ugyan az idén is szenvedek — Írja, a mennyiben nincsen kész házam Keresztáron, de elteletek én mégis valahogy, csakhogy vallásunk dicső épülete csorbát ne szenvedjen párkány
zatában". Még semmi fizetése nem jött, ebben még col- lcctázás nem volt, de collectázásból nem is lehet a fizetést béállítani, az csak a cassából indítható meg. A házak el nem készülése miatt az inanguratio is elmaradt ez é v rő l; csak a professori czím lett a fizetése. „A di- urnumat — Írja — talán megérdemelném ; a diurnum többre menne, mint a firma ; ha nem adatik, én is az építésbeli búról lemondok, s ha le, félek úgy marad az épület. Tőlem az idegen, vagy az ellenség se kívánhatja, hogy ingyen építsek, és ingyen tanítsak".
Ily helyzetben lévén, gyakron ir püspök Lázár Ist
vánnak s kéri, hogy rendelkezzék az insp. curatoroknak az építésre nézve ; mit a püspök mindannyiszor teljesí
tett nemcsak, de maga is Keresztárra utazott, hogy az cgypár ember személyes ügye1 miatt lassan haladó épít
kezés gyorsulást nyerjen. 1796. okt. 21-én Írja a kon- sistoriumnak : „Miután e hó 5-én Keresztárra megérkez
tem volna, azon szempillanattól fogva mindeddigien semmit el nem múlattam azokban, valamelyeket hasz
nálatosoknak vélhettem arra, hogy a keresztúri gymn.
még ezen végére siető esztendőben oly állapotba tétet
hetnék, mely szerint abban a tanítás kezdetét jó móddal még a következendő hónap beállásával vehetné ; a
mint-1 MátéfR István és Pálffy Mózes kír. bíró között voH a személyes ügy, a mint ex Szabó Sam unak Lázár Istvánhoz küldött leveleiből kitűnik.
hogy nem is volt sikertelen ebbéli igyekezetem 2-án Szcnl-gericzén, 9-én Keresztúron és 10-án I Pálon tartott gyűléseket a tekintetben.
*, okt.
[ i.-Szt.-Lázár I. tevékeny részt vett Szabó S. mellett a gyűj
tésben, rábeszélésben s azt irja fennebbi levelében a consistorium nak: „Én, megvallom, egy dolognak több kívánóját, mint itteni gymnasiumunk jó móddal való felállásának soha se tapasztaltam. Bizony sir ürömé
ben a nép, látván mostan minden reménysége felett való folyamatját a gymn. építésének, melynek felépülése iránt már egészen kétségbe is esett vala s bizony mél
tán is“.
A Szabó S. beigtatása nov. 7-én 1796-ban d. e.
9 órakor kezdődőleg történt meg a keresztúri templom
ban, a püspök, insp. curatorok, és nagy díszes közönség jelenlétében. Szabó S. székfoglalójának tárgya v o lt:
„Szépek szépe, vagy a legszebb szépségu. A tudomány szépségét tárgyalta benne.
Már lett rendes beigtatott igazgatótanára a gymnasi- umnak; folyt a tanítás, de az építés is, mert Szabó S.-nek a püspökhöz irt levelei szerint, még mindig voltak hiá
nyok, fogyatkozások. 1798-ban a rectori ház sem volt ké
szen ; Szabó S. az iskolában lakott. 1 798. okt. 6-án irja a többek között: „a classist már ezelőtt két héttel sok ösztönzéseimre nagy üggyel-bajjal felnyilalták, vagyis felemelték, hogy illendő helyre vigyék s az óta úgy áll, mely miatt már a classisban nem leczkéztethetnek ; nekem is, hol leczkéznem, nincsen. A nyári gyűlésnek sem volt egyéb eredménye, hanem, hogy Szt.-ábrahámról hoztak 8 szekér követ az épülendő, vagy talán az elsorvadandó házak alá, mely szerént azokból az idén sem leszen semmi s igy soha sem, mert a fák bükkfák és az eső
nek kitétetve lévén, elsenyvedneky de pénz sincsen, a mivel építsünk. Mindezek ha tovább így is folynak, tartok tőle, hogy betelik az irigy sziveknek a kedve, nagyobb gyalázatunkra, mintha semmi sem épült volna. Méltóz- tassék azért a püspök úr merőbben ez ügyünkbe eresz
kedni, hogy ne legyünk ezután g)'alázatosok“.
A kis-sárosi zsinat 1799-ben 6 j. k. sz, alatt figyel
mébe ajánlja Biró József atyánkfiának, hogy egyetértve a környékbeli insp. curator, rector-professor és más több atyafiakkal, a gymn.-nak épületeit bevégeztetni teljes erővel igyekezzék.
Ily sokrendbéli felhívás, gyűjtés stb. nyomán léte- süle, az egyesek erején, a keresztúri gymnasium, mely
nek építése, vagy tán jobban mondhatnék, toldozása eltartott még egy pár évig. Fennebb említettük, hogy a mesteri telken lévő épülethez ragasztattak a gymn.
szobái és hogy a gymn. épülete eppen ellenkező állás
ban volt, a hogy a gymn. mostani épülete áll. A temp
lom mellett hátrafelé volt 8 szoba. A templom végénél hátúi, a templom mellett hátranyuló résszel pedig derék
szögben 4 szoba, szemben a mostani kapuval.
A gymnasiumnak és az igazgatói laknak közös udvara volt. Szemben állottak egymással, a mi a fel
ügyelet tekintetében, sokkal czélszerübbnek mondható, mint a mostani, lévén jelenleg a két épület háttal for
dítva egymásnak.
Hogy az építkezésekre mennyit cs kik adakoztak, azt abban az időben, a mikor történt nem írták jegyző
könyvbe, vagyis nem tették Írásba. Ha igen is, de elté
vedhetett, mert semmi sincs abból az időből hátra ma
radva. E hiányt már ! 800-ban észrevették, mert az Alsó-Boldogasszonyfalván tartott zsinati gyűlés egy bi
zottságot küld ki a gymn. építése környülállásainak lehetőségig leendő összeírására. E bizottság tagjai voltak:
Sárdi Símén András és Szt.-Léleki Pakot István urak, egyházi részről pedig : derzsi pap és esperes új-székeli Finta József, Szt.-mihályi pap és egyházköri jegyző N.
Ernyei Kelemen Benjámin, keresztúri pap, H.-almási Bodor Sámuel. E bizottság az udvarhelyi és keresztúri környéki ecclesiák papjaihoz és kurátoraihoz felhívást intézett, hogy Írják össze hitelesen ekklézsiájokban in- dividuatim kinek-kinek a keresztúri gymnasium építésére tett collatumát s küldjék azt a hiteles Írást a biztos atya
fiak kezébe.
De hogy a bizottságra bízott s fennemlített munka annál jobb móddá! és nagyobb pontossággal folyon, szükségesnek találta, az 1802-ben junius 28-án Toroczkon tartott főkonsistorium, a bizottság elnökéül Finta József esperes atyánkfiát kinevezni s ezt a bizottság tudomá
sára hozza és felkéri a munka megtételére.
A bizottság 1802. sept. 17-én, Símén András beteg
sége miatt Pálffy Dénes úr helyettesíttetvén, Sz.-Ke resz
túron, a professori háznál összejött és a gymn. építése körny ül állásait összeírta1, itt csak az épületeket mutatom bé a bizottság munkálata alapján: 1. Van a gymn. tel
kén : „a professori ház, mely kőből, téglából építtetett és cseréppel fedetett*. 2. Van ezen a telken kilencz ta
kén : „a professori ház, mely kőből, téglából építtetett és cseréppel fedetett*. 2. Van ezen a telken kilencz ta