aj 17Ü3—1804.
A már ismeretes megalapító végzés folytán a gyűj-tések megkezdettek s rövid idő alatt azt eredményezték, hogy az építkezés még 1793-ban megindult. Erre mu-tatni látszik kénosi Sándor Mózesnek, a kolozsvári fő-consistorium 1794. január 20-án tartott ülése jegyző-könyvének 7. pontja alatt előforduló jelentése, a hol
1 Ezt a Sz.-keresztúri gymnasiumot megalapító végzést egészen küzloni.
előadja, hogy „némii-némü összegek már gyűltek bé a gymn. építésére, de ő jószágaiba járván széljel s nem lehetvén continue Keresztúrfiszékben, sem az oblatumo-kat bé nem szedheti, sem az építés inspectióját minden időben nem folytathatja ; PálfTy Dénes találtatik meg az építésre begyülendő beneficiumoknak az insp. curatorok-tól léendő beszedésére s azoknak a szükséges helyekre kiadására; továbbá arra, hogy az építést, egyetértve az illető insp. curatorokkal és Sándor Józseffel, procurálja és jelentse, mennyire vitetett légyen eddig elé az építés-nek állapot ja".
A gymnasium épületének helyéül a sz.-keresztúri unitárius ekklézsia mesteri telkét, a rajta lévő iskola épülettel, mesterjlakkal, készséggel, ingyen adta át. így juta a gymn. is Sz.-Keresztúr déli szélére, messze le a a piaczról, arra a helyre, a hová, a mint már fennebb láttuk, az Unitáriusok az erőszak és üldöztetés követ-keztében menekülhettek. A Sz.-Keresztúri unitárius ekklé-zsia annyival is inkább örömmel adta át mesteri telkét,
mert ezzel, hogy a gymnasium az ő kebelében állítta-tott fel, azt a veszteséget, hogy a piaczsorról leszorít-tatott s templomától megfoszleszorít-tatott, nagyban kárpótolva látta. Nem lévén az ekklézsiának piacz-sori, városi telke, a gymn. is távol esék a város központjától s a kiüldö-zött ekklézsia kapva-kapott az alkalmon, hogy kebelére szoríthassa, mert tekintélye, súlya emelésére nézve egy biztos és állandó tényezőt nyert benne, melyet, a mint a mozgalmakból látszik, más ekklézsiák, ha nem iri-gyeltek is tőle, de szerették, ohajtották volna megnyerni a magok részére. A tövisbokrokat és bojtorjánt termő szögleten, a templom mellett, igy indula szárba a gym-nasium, mely működése folytán azt a helyet nagyban értékesíté és nevezetessé teve s az ekklézsia virágzására is jótékony hatással volt és van.
Az átadott mesteri telek, a mostani templom mel-lett, kcletfelöl feküdt. E mellé gróf Korda Zsigmondné Nemes Juliánná által conferáltatott egy nyil. Továbbá
egy drb. szereztetett Kövesdi, de Keresztúron lakó Szarka Zsigmondtól, melyről a Cessionalis igy szól: „Anno 1794. die 17 junii, Lóvén nekem Keresztúrfalvi Küküllő felé forduló határban1, az unitárius templomon alól, Mlgs. L. Baronissa Korda Zsigmondné eö Nagyságának a commune terrenumból jutott helyinek mellette két sessio, mely ugyanazon commune terrenumból jutott, e mellé szereztem még három és fél sessiót és már in summa 5 és fél sessio, a melyeket által adok; még van nb egy fél sessio, ha meg szerezhetem azt is által adom.
Adtam pedig ezen 5 és fél sessiot, mint a commune terrenumból nekem jutott és szerzett részemet 15 ma-gyar írtért örökös jussul" az épülendő unitárius gymn.
részére.
A Szarka Zsigmond által utoljára szerzett fél sessio a patakfalvi tanórokba vezető úton túl lehetett s aztán ugy cseréltetett meg a bejáró úttal, hogy a gymnasiumi és igazgatói telek egy darabban lehessen, mert egy ily cseréről van adat azon időből. A telek ilyformán össze-szereztetvén, megkezdetett a gymn. építése insp. curator Pálffy Mózes felügyelete alatt.
A mesteri telken lévő tanteremhez ragasztattak a gymn. új szobái, a mostani templom háta megett, éppen ellenkező állásban, a hogy a gymnasium jelenlegi épü-lete áll.
Az építés azonban nehezen és lassan haladt. A gyűjtés folyt és az anyag s a pénz gyűlt, de a mozgató erő, a ki a köveket is megindítsa, hiányzani látszott;
a vezér egyéniség, a ki körül tömörülhessenek a gymn.
létesüléséért buzgolkodók, még nem jött el. Erre mu-tatnak azok a környülállások, melyek említve vannak az
1794. junius 21 s következő napjain Korondon tartott zsinat jkönyvének 3-ik pontja alatt, ahol némely atyánkfia által előadatnak, hogy akadályok vannak a gymn.
épí-1 Ez adat is mutatja, hogy csaknem a niezóbe szorítattak volt az unitá-riusok.
tésében, melyek nagvobbára az egyenetlenkedésből s az egymást meg nem hallgatásokból, sértésekből származ-nak, hozzájárulván az is, hogy némelyek az építésben némü-némü elsőséget tulajdonítanak magoknak.
A felhozottaknak, ugy látszik, elég alapjok volt, mert a zsinat ujabb intézkedést tett a gymn. építésének jobb móddal leendő tovább folytatására s Pálffy Sámuel, Pakot Zsigmond, Pálffy Mózes, Sándor József, Dimény József, Jakabházi Pál. Fekete Sámuel,. Mátéfi István cs Símén András atyánktiaiból egy comissio állíttatott fel oly móddal, hogy ezen építő commissióban senki különösön fő ne legyen, hanem megegyezett akaratból folytasson mindent, összegyűlvén e tisztelt személyek-ből álló, sőt pro rei dignitate többekkel is szaporítandó commissio, valahányszor a dolognak mivolta kivánandja a keresztúri parochialis házhoz; a holott is az épí-tésre téendő végzéseket Mátéfi István atyánkfia irja jegyzőkönyvbe; a R. Consistoriumot mindezekről, mind
pedig az építésnek előmeneteléről, vagy akadályairól, a commissio neve alatt menstruatim tudósítsa. A dioecesi-anus insp.curatorok által begyűjtendő oblatumokat pedig pericipiálja Pálffy Dénes úr és azokat a Commissiótól meghatározandó helyekre erogálja is.
1 Szabó Sámuel, — aki, ugy jő ki a dolgok fejlődése rendén, hogy a midőn 1793-ban hazajött külföldről, biz-tatva lett a keresztúri léendő tanársággal és ennek meg-történhetéséig nevelő lett Sárdon Sándor Mózesné gyer-mekei mellett — ez állomása, helyéről, t. i. Sárdról irja Lázár István püspöknek 1794. Sept. 19-én: „A zsinat eltelcsetől fogva a Sz.-Keresztúri gymn. építésére kiren-delt comissio tagjai egészen f. hó 14-ig semmi gyűlést nem tartának, semmi végzést nem tőnek, azért azt ha-tároztam vala, hogy az eddig volt állásomat is elhagy-ván (melyre elég okok szolgáltattak eppen az unalomig) a télre Szebenbe megyek, hogy ha ugyancsak tanitás, vagyis inkább paedagogia által kelletik kenyeremet ke-resni, valami szász úrfiacskákat tanítsak magyarul és
diákul. Kolozsvárt igen is akartam elkerülni, ahol már régtől fogva szerencsétlenségem kovácsoltatik. Segesvárt is gondoltam volt telelő szállásomnak, azon tekintetben, ha az asszony maga fiát tovább is ügyészségem alatt akarná hagyni; de ebbeli szándékomat változtatá a Ke-resztúrfiszéíri egynehány nemességnek, Sz.-Keresztúron, az említett napján e hónapnak, lett összegyűlésében tett végzése; mely szerént meghatároztatott jelen nem lé-temben, hogy hozzám Sárdra követjeket küldvén Solem-niter megvívjanak ad diem 21-o, hogy akkorra Keresz-túrra be is köszöntsek és a tanításhoz kezdjek. De ugyanazon napon én is az úrfival, Mózessel, és az asz-szonnyal B. Kordáné udvarlására menvén, délután ismét összegyűjtette királybíró Pálffy Mózes úr az uraságokat és akkor szinről-szinre együtt lévén és kérettetvén, a végzésnek teljesítésére ajánlám magamat, megígérvén, hogy Szt.-Mihálynapra bizonyoson előállók. Az idő alatt pedig javallám, hogy tudósítást tegyenek a Székek ke-rületeibe, hogy a kiknek fog tetszeni fiaikat Keresztúrra hozni tanittás végett, érkezhessenek idején szállásokat fogadni, minthogy katonai módra a faluban lészen, a mint nekem, ugy a tanulóknak is, szállása. E szerint jelenti, hogy Szt.-Mihálynapra Keresztúrra megyen".
Mégis történt, mert már okt. 26-án irja a Püspök-nek: „Keresztúron vagyok már két hét óta, de mond-hatom, hogy ugy, mint még interimalis, nem valami közönséges, hanem mint különös kötelességü professor.
Szállásom az iskola-háznál van, kosztom Sándor Mózes-sel együtt Báró Kordáné asztalánál. Ha Statusunknak nagyjai azon sziveséggel akarnák részünkön is a tudomá-nyoknak gyarapodását és tagjaiknak civilizálódását, (a Báróné stylusa szerint) a keresztúri gymn. ma-holnap talpon állana. Nem győz ez az asszonyság eleget
cso-dálkozni azon, hogy mi akadályoztatta meg az építés-nek folyamatját. Az indított épület még azon állapotban van, a melyben Claritásod látta. Az én állapotom és fizetésem meghatározása és a főconsist.-hoz léendő
ap-probátioja felöl, egy néhánynak a mi nemesseink közül szólottam, kiknek eppen az a szándékuk, hogy a jövő gen. consist.-ba ezen tekintetben deputatust küldjenek.
Én is ugy gondoltam, hogy akkor jelentsem bé maga-mat. Addig tehát ugy leszek Keresztúron, mint vendég s ha a gen. Consist.-nak kedve leszen más professorral boldogítani a Keresztúri léendő gymnasiumot, nem le-szek szerencséjének irigylője".
A mint az adatok mutatják, Szabó S. megmozgatta az épités-ügyét és az embereket, mert már nov. 28-án Pálffy Mózes V. királybíró maga szándékszik Kolozs-várra menni, és az épülendő gymn. s abba léendő pro-fessornak állapotja felöl végeztetni. Sőt még Br. Kor-dáné is — a ki nem volt ugyan unitárius — ugy nyi-latkozott Simén Andrásnak1, hogy mivel látja resteske-déseket feltett czéljokban, maga fog egy napot rendelni, a melyre a maga praesidiuma alá összegyűjti azokat, a kiket ismer vallásunkbeliek közül jobb szívűeknek lenni.
A dolgok ha lassan is, de kezdettek oly fordulatot venni, és ugy alakulni, hogy Szabó S.-nak reménye támadt arra nézve, hogy valahára már állása biztosítva lészen ez intézetnél. Erre mutatni látszanak Lázár I.
püspökhöz2 irt sorai: „én is tudom azt, hogy jó volna már futkosó higságomat megoltani és csendességben élni. Eddig volt gondolkozásom a belső állapotra nézve, azt ugy analyzáltam vala, hogy ott legyen lakásom, a honnan ne kellessék alá s felsátoroznom, ugyan ezen tekintetből lett az, hagy minekutánna az irigy, fondorló szívek, mind a toroczkói, mind a kolozsvári papságra illő lépésemet meggátolták, annális inkább, azt nem akarták, hogy én a kolozsvári kollégiumunknál pro-fessor legyek, lemondván mintegy a papiállapotról, vá-lasszam itt, messze irigyeimtől3, az épülendő
gymnasi-1 Szabó S.-nak 1794. nov. 28-án Lázár I. püspökhöz irt levele szerént.
- 1705. íebr. 14-én.
3 I.. Szabó S. életiratát a „Keresztény Magvető44 IX. k. 2 füz. 105—117 lapjain. A személyesügy némileg érintve van ott, most arra nem terjeszkedünk ki.
umnál való professorságot; tudván azt, hogy ama mon-dás szerént: ubi Philippus Melanchton, ibi Wittenberga, ott találom fel a professori dicsőséget, a hol tanítói kö-telességemet hiven és hasznosan teljesítem".
A commissio mozgása nehézkesnek tűnik ki; az építés inkább pang, mint halad. Egy év alatt szinte semmi eredmény. Lehettek ennek külső, belső okai. Ezek tárgyalása mellőzhető, de nem az a körülmény, a mely az épités mozgatására az embert megadta. Ugyanis az
1795-iki Bölöni zsinaton1 felolvastatik Abrudbányai Szabó Sámuelnek, mint Sz.-keresztúri ujanon felállítandó gymn.
elintézett professorának, könyörgő levele, melyben elő-adja, mimódon szánta volna el magát, eleitől fogva, közönségünknek belső állapotban léendő szolgálatjára, melyet bizonyít idegen országon s terhes költséggel azon czélra való magakészítése; bizonyít továbbá az
1793-ban H.-Almáson és mostan e jelen lévő ekklézsiá-ban tartatott Synodalis gyűlésben is folytatott censurae praesesi kötelességének felvállalása, de főképpen az is, hogy az ujanon béállitandó Sz.-keresztúri gymn.-ban megkívántató tanítói hivatalra is ajánlotta magát; de ámbátor mindezek igy légyenek is, mindeddig kényte-lenittetik bizonytalanságok között tölteni idejét; mely szerént kéri, hogy tégyen a Consistorium jövendő álla-potját meghatározó végzést iránta. Ez alkalommal elő-fordulván az is, hogy noha mindén előre való rendelések
megtétettek a gymn. építésére kirendeltetett commissio-hoz, az építésnek legjobb móddal és leghamarább léendő folytatása iránt: mindazonáltal eddig az építésben igen kevés mozdulás tétetett, ebből kifolyólag a zsinati köz-gyűlés elhatározza, hogy az egész gymn. építése dol-gának s állapotjának pro re nata leendő igazítására exmittaltatnak Lázár István püspök és Dimény József atyánkfiai oly utasítással, mely szerint, ha szükségesnek és jónak látják, addig is, mig a gymn. felépülne Szabó
1 L. 1795. jun. 28. Bölöni zsin. jegyzők. 20. p. a.
Sámuel introducáltatását, ezt is effectualják. Azonban pedig, minthogy az építésnek folytatása nevezett atyánk-fiára fog bizatni, a főconsistorium által meghatározott professori fizetése e mai naptól fogva folyon.
A fennebb jelzett commissio csak febr. 22-én1 tartott gyűlést Sz.-Keresztúron, a hová a commissio tagjain ki-vül meghivattak a nemessek és az ekklézsiák kurátorai.
Ekkor azt jelentik, hogy a professori ház egyrésze kő-ből készen van ; a gymn. szobái pedig fából építtettek, de még vannak hiányok, ezért kéregetőket küldnek ki hitünknek sorsossaihoz, hogy az építés folytathatására anyagokat adjanak.
E gyűlésen fordul elő, hogy Szabó S. a gen. con-sist. végzése szerént a professori hivatalra meghivatott s tanitásbeli hivatalát az őszi beállástól fogva szorgal-mason és igen dicséretesen folytatja, sőt mindenek előtt nagybecsületben tartatik.
A munka csak ugy ment akkor is, ha mozgatták a munkásokat. Lelkesültek az adakozásra, ha lelkesíttettek.
A székelynépben megvolt mindig az érzés a jó és hasz-nos pártolására, az érzés az üdvös eszme megtestesíté-sére, csak vezér kellett, a ki elöl menjen, a ki válágítson, melegítsen. Szabó Sámuelben ez meg lett nyerve, csak a segédekben volt egy kis fogyatkozás. Ebben keresendő oka, hogy némelykor panaszol, vagy reménytelennek látszik !
A kőmives munka folytatásáról tudósítja 1795. sept.
8-án a Consistoriumot s panaszol, hogy az ekklézsiákból a napszámosok későn jönnek s igy pénzes napszámoso-kat kell fogadnia a kőmivesek melle, a kik ölszámra dolgoznak, ölét egy Rftért. S november 14-én irt leve-lében még jobban hangoztatja a bajokat. „Egymásra tódultak — irja — itt az akadályok, a melyeknek el-hárításában egyedül kellett küszködnöm. Ugy jártam mint, a kit barátságosan valamely szép folyóvíz mellé
1 1795-ben.
hívnak sétálni és sétálás közben a mély vizbe taszíta-nak, hogy ússzon, ha kell, egyedül". A gyűjtőktől még keveset kapott be s igy a magáéból kellett 40—50 frtnál is többet költeni. A szobákat igy nem lehetett a télire lakhatókká tenni. Neki magának sincs kész szállása, jól-lehet a Báróné adott volt tiz aranyat, hogy azzal az épület valamelyik részét készíttesse el magának a télre, de ebben az idő meggátolta. „Én ugyan az idén is szenvedek — irja, — a mennyiben nincsen kész házam
Keresztúron, de eltelelek én mégis valahogy, csakhogy vallásunk dicső épülete csorbát ne szenvedjen párkány-zatában". Még semmi fizetése nem jött, ebben még col-lectázás nem volt, de colcol-lectázásból nem is lehet a fizetést béállítani, az csak a cassából indítható meg. A házak el nem készülése miatt az inanguratio is elmaradt ez évről; csak a professori czím lett a fizetése. „A di-urnumat — irja — talán megérdemelném ; a diurnum többre menne, mint a firma; ha nem adatik, én is az építésbeli búról lemondok, s ha le, félek úgy marad az épület. Tőlem az idegen, vagy az ellenség se kívánhatja, hogy ingyen építsek, és ingyen tanítsak44.
Ily helyzetben lévén, gyakron ir püspök Lázár Ist-vánnak s kéri, hogy rendelkezzék az insp. curatoroknak az építésre nézve; mit a püspök mindannyiszor teljesí-tett nemcsak, de maga is Keresztúrra útazott, hogy az egypár ember személyes ügye1 miatt lassan haladó épít-kezés gyorsulást nyerjen. 1796. okt. 21-én irja a kon-sistoriumnak: „Miután e hó 5-én Keresztúrra megérkez-tem volna, azon szempillanattól fogva mindeddigien semmit el nem múlattam azokban, valamelyeket hasz-nálatosoknak vélhettem arra, hogy a keresztúri gymn.
még ezen végére siető esztendőben oly állapotba tétet-hetnék, mely szerint abban a tanítás kezdetét jó móddal még a következendő hónap beállásával vehetné ; a
mint-1 Mátéffi István és Pálfify Mózes kir. biró között volt a személyes ügy, a mint ez Szabó Samunak Lázár Istvánhoz küldött leveleiből kitűnik.
hogy nem is volt sikertelen ebbéli igyekezetem", okt.
2-án Szent-gericzén, 9-én Keresztúron és 16-án H.-Szt.-Pálon tartott gyűléseket a tekintetben.
Lázár I. tevékeny részt vett Szabó S. mellett a gyűj-tésben, rábeszélésben s azt irja fennebbi levelében a consistoriumnak: „Én, megvallom, egy dolognak több kívánóját, mint itteni gymnasiumunk jó móddal való felállásának soha se tapasztaltam. Bizony sir örömé-ben a nép, látván mostan minden reménysége felett való folyamatját a gymn. építésének, melynek felépülése iránt már egészen kétségbe is esett vala s bizony mél-tán is".
A Szabó S. beigtatása nov. 7-én 1796-ban d. e.
9 órakor kezdődőleg történt meg a keresztúri templom-ban, a püspök, insp. curatorok, és nagy díszes közönség jelenlétében. Szabó S. székfoglalójának tárgya volt:
„Szépek szépe, vagy a legszebb szépségA tudomány szépségét tárgyalta benne.
Már lett rendes beigtatott igazgatótanára a gymnasi-umnak; folyt a tanítás, de az építés is, mert Szabó S.-nek a püspökhöz irt levelei szerint, még mindig voltak hiá-nyok, fogyatkozások. 1798-ban a rectori ház sem volt ké-szen ; Szabó S. az iskolában lakott. 1798. okt. 6-án irja a többek között: „a classist már ezelőtt két héttel sok ösztönzéseimre nagy üggyel-bajjal felnyilalták, vagyis felemelték, hogy illendő helyre vigyék s az óta úgy áll, mely miatt már a classisban nem leczkéztethetnek; nekem is, hol leczkéznem, nincsen. A nyári gyűlésnek sem volt egyéb eredménye, hanem, hogy Szt.-ábrahámról hoztak 8 szekér követ az épülendő, vagy talán az elsorvadandó házak alá, mely szerént azokból az idén sem leszen semmi s igy soha sem, mert a fák bükkfák és az eső-nek kitétetve lévén, elsenyvedeső-nek, de pénz sincsen, a mivel építsünk. Mindezek ha tovább így is folynak, tartok tőle, hogy bételik az irigy sziveknek a kedve, nagyobb gyalázatunkra, mintha semmi sem épült volna. Méltóz-tassék azért a püspök úr merőbben ez ügyünkbe eresz-kedni, hogy ne legyünk ezután gyalázatosok" %
A kis-sárosi zsinat 1799-ben (> j. k. sz. alatt figyel-mébe ajánlja Bíró József atyánkfiának, hogy egyetértve a környékbeli insp. eurator, rector-professor és más több atyafiakkal, a gymn.-nak épületeit bevégeztetni teljes erővel igyekezzék.
Ily sokrendbéli felhívás, gyűjtés stb. nyomán léte-stile, az egyesek erején, a keresztúri gymnasium, mely-nek építése, vagy tán jobban mondhatnók, toldozása eltartott még egy pár évig. Fennebb említettük, hogy a mesteri telken lévő épülethez ragasztattak a gymn.
szobái és hogy a gymn. épülete eppen ellenkező állás-ban volt, a hogy a gymn. mostani épülete áll. A temp-lom mellett hátrafelé volt 8 szoba. A temptemp-lom végénél hátúi, a templom mellett hátranyúló résszel pedig derék-szögben 4 szoba, szemben a mostani kapuval.
A gymnasiumnak és az igazgatói laknak közös udvara volt. Szemben állottak egymással, a mi a fel-ügyelet tekintetében, sokkal czélszertibbnek mondható, mint a mostani, lévén jelenleg a két épület háttal for-dítva egymásnak.
Hogy az építkezésekre mennyit és kik adakoztak, azt abban az időben, a mikor történt nem irták jegyző-könyvbe, vagyis nem tették írásba. Ha igen is, de elté-vedhetett, mert semmi sincs abból az időből hátra ma-radva. E hiányt már 1800-ban észrevették, mert az Alsó-Boldogasszonyfalván tartott zsinati gyűlés egy bi-zottságot küld ki a gymn. építése környülállásainak lehetőségig léendő összeírására. E bizottság tagjai voltak:
Sárdi Símén András és Szt.-Léleki Pakot István urak, egyházi részről pedig : derzsi pap és esperes új-székeli Finta József, Szt.-mihályi pap és egyházköri jegyző N.
Ernyei Kelemen Benjámin, keresztúri pap, H.-almási Bodor Sámuel. E bizottság az udvarhelyi és keresztúri környéki ecclesiák papjaihoz és kurátoraihoz felhívást intézett, hogy irják össze hitelesen ekklézsiájokban in-dividuatim kinek-kinek a keresztúri gymnasium építésére tett collatumát s küldjék azt a hiteles irást a biztos atya-fiak kezébe.
De hogy a bizottságra bizott s fennemlített munka annál jobb móddal és nagyobb pontossággal folyon, szükségesnek találta, az 1802-ben junius 28-án Toroczkon tartott főkonsistorium, a bizottság elnökéül Finta József esperes atyánkfiát kinevezni s ezt a bizottság tudomá-sára hozza és felkéri a munka megtételére.
A bizottság 1802. sept. 17-én, Simén András beteg-sége miatt Pálffy Dénes úr helyettesíttetvén, Sz.-Keresz-túron, a professori háznál összejött és a gymn. építése környülállásait összeírta1. Itt csak az épületeket mutatom bé a bizottság munkálata alapján: 1. Van a gymn. tel-kén : „a professori ház, mely kőből, téglából építtetett
A bizottság 1802. sept. 17-én, Simén András beteg-sége miatt Pálffy Dénes úr helyettesíttetvén, Sz.-Keresz-túron, a professori háznál összejött és a gymn. építése környülállásait összeírta1. Itt csak az épületeket mutatom bé a bizottság munkálata alapján: 1. Van a gymn. tel-kén : „a professori ház, mely kőből, téglából építtetett