Mielõtt az építkezés elkezdõdne, alaposan fontolóra kell venni a megvalósítandó épület alaprajzának és felállításá-nak minden részletét. Három dolgot kell minden épületnél figyelembe venni (amint Vitruvius mondja), amelyek nélkül egyetlen épület sem érdemli meg a dicséretet: és ezek a hasznosság vagy kényelmesség, a tartósság és a szépség.
Mert nem lehet tökéletesnek nevezni azt a mûvet, amely ugyan hasznos, de csak rövid idõre, vagy amely hosszabb idõ után nem kényelmes, vagy amely mindkettõvel bír, de semmiféle kecsességgel nem rendelkezik …
Palladio, Andrea: Négy könyv az építészetrõl. (1570). Ford. Hajnóczi Gábor.
Bp. 1982, Képzõmûvészeti Alap, 15. old.
Azoknak a mûvészeknek, akik örömüket lelik a könyvek-ben, de kiváltképpen a szobrászoknak, festõknek és építé-szeknek igen hasznos az irodalmi mûveltség, ugyanis meg-nyitja elõttük mindazon mûvek megalkotásához szükséges ötletek útját, amelyek elkészítésébe belefognak … hiszen miképpen boldogul az, aki nem tudja,hogy az épületek he-lyének kijelölésekor bölcsen ki kell küszöbölni a járványo-kat terjesztõ szelek, az egészségtelen levegõ, a kemény és nem egészséges víz bûzének és kigõzölgésének ártalmát.
Vasari, Giorgo: A legkiválóbb festõk, szobrászok és építészek éle-te. (1550). Ford. Zsámboki Zoltán.
Bp. 1973, Magyar Helikon, 711. old.
A vízöblítéses toalett feltalálója, Sir John Harrington 1596-ban két prototípust készített … Londont ekkor még nem érdekelte az ötlet, csak a 19. sz. elején kezdett el-terjedni az angol fõnemes találmánya. Az ellendrukkerek szerint nem is volt ebben semmi újdonság, mert kezdet-leges formában már Minósz krétai király palotájában is használtak hasonlót, az idõszámítás elõtti 1700-as évek tájékán. Rómában néhány villában vízöblítéses árnyékszék volt, de a többség jó esetben edényt használt … A ciszteri kolostorokban már a 12. században a fürdõ- és konyha-helyiségeket folyó vagy patak felett helyezték el. Magyar-országon – hasonlóan Európához – a 15. században a ha-gyományos, gravitáción alapuló megoldást választották:
elég csak a nagyvázsonyi várba elmenni, és megnézni, mit
is kell ezen érteni … 1508-ban az egri püspökség szám-adáskönyvében nemes egyszerûséggel ezt írták: Item zarawzek 75 dínár … Egerben akkor a zarawzek ára egy napszámos 19 napi bérének felelt meg, ezért arra lehet következtetni, hogy nem éjjeliedényrõl van szó, hanem egy ácsolt árnyékszékrõl. Ez akkor már jobban elterjedhe-tett az országban, mint a 15. sz. elején, hiszen egy 1429-es iratban Georgius Polczonzaró nevet találhatjuk. Györgynek a Polczonzaró ragadványneve volt, amit azért kaphatott, mert egy gravitációs budit készíttetett magának, és ez ak-kor még nagyon furcsának tûnt ak-kortársai szemében.
E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában.
Bp. 2008, Corvina, 120. old.
Leonardo da Vinci … építészeti munkái közül egyetlen hiteles híres emlék sem maradt meg, csak néhány vázlat, s írásaiban több, építészetet érintõ megjegyzés. A milánói Ambrosiana Könyvtár õrzi Leonardo Codice Atlenticonak nevezett kéziratát. Ennek 76. lapján többek között leírja, hogy az árnyékszékek szellõzését a falazatban elhelyezett járatokon át kell biztosítani úgy, hogy a kürtõk a tetõkön kívül érjenek. Az árnyékszékek elõtt elõteret kell kialakíta-ni, és az ajtókat ellensúllyal kell ellátkialakíta-ni, hogy önmûködõen csukódjanak.
Seidl Ambrus: Mesélõ épületek – mesélõ építészek.
Bp. 2004, Holnap, 88. old.
Kós építészete – ma már tisztán megítélhetõ – nem for-mai igénybõl született, s az idõre esnek legszebb és leg-nagyobb alkotásai, amikor az európai és hazai építészek még a Jugendstil dekorációval küszködtek. Kós építészete funkcionális és szerkezeti elemekbõl indul ki s itt nálunk elsõ s legigazabb követõje annak az angol mozgalomnak, mely az ember igényeihez igazodó modern építészetet a népi építészetbõl, hagyományból kívánta megteremteni.
Pál Balázs: Kós Károly 80 éves.
Magyar Építõmûvészet, 1963, 6. sz. 43. old.
A rend az építészet egyik alapkövetelménye.
Le Corbusier: Új építészet felé. (1923). Ford. Rozgonyi Ádám.
Bp. 1981, Corvina, 134. old.
London, az új pályaudvar, részlet
London, a gyaloghíd a Tate Modern elõtt
Portugália, Batalha Genf, Wipo, Bogsch Árpád irodaháza
A ház voltaképpen egy lakógép. Fürdõ, nap, hideg víz, meleg víz, tetszés szerinti hõmérséklet, higiénia, arányok alkotta szépség. A karosszék voltaképpen ülõgép stb.
Le Corbusier. 1923. Ford. Rozgonyi Ádám.
Bp. 1981, Corvina, 89. old.
A kõ komoran kivallja, mit zár magába; engesztelhetet-len; s az egész mû, az igazságnak megfelelõen, hangosan kinyilvánítja szigorú rendeltetését.
Valéry, Paul: Két párbeszéd. Eupalinosz vagy az építész.
(1923). Ford. Somlyó György.
Bp. 1973, Gondolat, 27. old.
Az épület kvalitása nem egyéb, mint legegyszerûbb eszközök leghatásosabb alkalmazása.
Molnár Farkas: Az építészet mint mûvészet. (1927).
In: A Bauhaus. Szerk. Mezei Ottó.
Bp. 1975, Gondolat, 272. old.
Építeni annyit jelent, mint életfolyamatokat alakítani.
Az épület alakja nem önmagáért van, formája csak az épület lényegébõl, funkciójából következhet.
Gropius, Walter: A dessaui Bauhaus-épületek. (1930).
Ford. Horváth Katalin. In: A Bauhaus. Szerk. Mezei Ottó.
Bp. 1975, Gondolat, 244. old.
Az építészet nem tûri a fecsegést.
Bán Ferenc: Vallomások.
Bp. 1997, Kijárat, 21. old.
A nyolcvanas évekre formálódtak egyre határozottabbá azok a tervezési elvek, az a hitvallásom, amely szerint ma is dolgozom, s amelyekkel bizonyos fontossági sorrendet, mondhatni törvényeket fogalmazok meg, valamely ter-vezési feladat elemzése, értelmezése, megemésztése és megoldása folyamatára. A mindenkori hasznosság, hasz-nálhatóság, a mindenkori befogadó környezettel való pár-beszéd kötelezettsége, a külsõ és a belsõ
egyanyagúságá-nak gondolata, a terek, térformák vízszintes és függõleges összetettségének a bennük felszabadított, de irányított mozgások megszervezésének, megkomponálásának tö-rekvése, a kor által felkínált legfejlettebb építéstechnikák és anyagok használatának evidenciája.
Finta József mûhelye.
Bp. 1997, Mundus, 15.old
Használjuk Le Corbusier mondását: „a lakás: gép” … A lakásnak teljesítménye van. Értékelésekor – mint a gépko-csiknál – egyetlen kérdést kell feltenni: mit tud?
Finta József: Építõkockák – Épületkockák.
Bp. 1970, Corvina, 38. old.