• Nem Talált Eredményt

Élszínezések alapfogalmai

In document Diszkrét matematika (Pldal 65-68)

Definíció. gráf élszínezése függvény. egy -élszínezése -nek, ha . Definíció. jó élszínezése -nek, ha minden csúcsra az ott összefutó éleknek darab különböző színe van.

A következő optimalizálási feladat adódik: keressük azt a minimális természetes számot, amellyel egy gráf jól -él-színezhető. E gráfparaméter neve: élkromatikus száma, jelölése . Azaz

A hurokél akadálya a jó színezésnek: Ha van hurokél, akkor nem létezik jó élszínezés (az összefutó él között ismétlődés van), ha nincs hurokél, akkor pedig létezik jó színezés (például ha minden él különböző színt kap, akkor jó színezésünk van).

Szoros kapcsolat van a párosítások és az élszínezések között: Egy gráf jó élszínezésében az azonos színű élek egy párosítást alkotnak a gráfban. Tehát jó színezés keresése ekvivalens az élhalmaz párosításokra történő osztályozásával.

Emlékeztető. , a gráf maximális fokszáma.

Nyilvánvalóan . Az alábbi példák mutatják, hogy az egyenlőtlenség két oldala között lehet különbség.

Példa. páratlan kör . Könnyen látható, hogy és . Az alábbi ábra a esetet mutatja.

Példa. páratlan pontú teljes gráf. Ekkor és . Az alábbi ábra kilenc pont esetén mutat egy optimális élszínezést.

Példa. Legyen az a gráf, amelynek három csúcsa és bármely kettőt párhuzamos él köti össze. Ekkor bármély két él szomszédos. Így és . Az alábbi ábra a esetet mutatja.

Gráfok élszínezései

Egy gráf élkromatikus számát a maximális fokszámmal már korlátoztuk alulról . A következő két tétel felső korlátot is ad.

14.1.1. Tétel (Shannon tétele). Legyen hurokél-mentes gráf. Ekkor

14.1.2. Tétel (Vizing tétele). Legyen egyszerű gráf. Ekkor

Mi csak a másodikat ─ Vizing-tételét ─ igazoljuk.

Bizonyítás. Adott egy egyszerű gráf. Be kell látnunk, hogy élei jól színezhetők a palettával.

Legyen és legyen . -re vonatkozó teljes indukcióval belátjuk az állítást -re. Bizonyításunk konstruktív lesz, azaz egy jó-él-színezéséből megkonstruálunk jó-él-színezését. Azaz

élszínezését kiterjesztjük a -re illeszkedő -hez haladó élekre (amik kezdetben színezetlenek). Legyen

a és közötti élek halmaza, így .

élszínezésének kiterjesztése fázisokban történik. Legyen . Kezdetben . A kiterjesztés során a halmaz élei egyenként színt kapnak. Így csökken, amíg lesz. Ekkor térünk át a következő, csúcsra.

Legyen . Azaz és .

Minden -beli élhez tartozik egy lehetséges színek halmaza. Azaz az aktuális színezésben megnézzük a két végpontjára illeszkedő színezett élek színeit (ezek halmaza tiltott szín számára). , azaz a palettánk nem tiltott színeinek halmaza.

Ha egy olyan él, amely preferált színhalmaza egyelemű, akkor kivételes élnek nevezzük -t. Kivételes élekből vagy egy van vagy egy sincs.

Most lássuk a kiterjesztés legegyszerűbb esetét:

Mohó eset: Van olyan szín, ami egyetlen preferált halmazban szerepel. Ha ( ), akkor a korábbi színezés megtartása mellett -nek az színt adjuk. lesz a színezetlen élek új halmaza. Egy színezetlen élre . egyedisége miatt megtarthatjuk a régi halmazokat.

Gráfok élszínezései

Sajnos ezt a mohó esetet nem használhatjuk mindig.

Nem mohó eset: A preferált színek halmazaiban előforduló színek mindegyike több preferált halmazban is szerepel. Azaz esetén legalább kettő -ben szerepel.

Először igazolunk egy lemmát a nem mohó esetről.

14.1.3. Lemma. A nem mohó esetben van olyan szín, amit nem osztottunk ki elemein, de a preferált színek

között sincs ott. Azaz és .

Lemma bizonyítása: Legyen az elemein eddig kiosztott színek halmaza, azaz az -beli élek színeinek halmaza. elemei összefutnak -ben, azaz a színeik különbözőek, . A nem mohó esetben

Azaz és együtt is egy legfeljebb

elemű színhalmazt adnak. Azaz palettánknak garantáltan lesz szabad színe. Q.e.d.

Legyen egy a lemma által garantált szín. Legyen az a szín, amelyre a kivételes él preferált színhalmaza, illetve tetszőles szín egy preferált halmazból, amennyiben nincs kivételes él. Legyen az az él, amely a kivételes él, vagy amennyiben ilyen nincs, egy olyan él amely preferált színhalmazában szerepel

. Mindenképpen .

-ből emeljük ki a és színű éleket: Összes csúcs és a színű élek gráfjában minden fok legfeljebb , azaz a komponensek színalternáló utak vagy körök.

Az csúcs komponense szükségszerűen út: és definíciója miatt -re nem illeszkedhet színű él. Legyen ez egy -út, amiben -re maximum egy színű él illeszkedik (elképzelhető, hogy -re nem illeszkedik sem , sem színű él sem).

mentén cseréljük fel a színeket! Ekkor megmarad a színezés jó mivolta. Valamint -re már nem illeszkedik színű él, azaz kaphatja a színt.

Gráfok élszínezései

Az halmazokat is újra kell értékelni: Azon éleknek, amelyek nem az út valamelyik csúcsába vezetnek a lehetséges színhalmaza nem változik. Azon éleknek, amelyek az út köztes csúcsába vezetnek szintén nem változik a lehetséges színhalmazuk!

Baj akkor van, ha -ből vezet egy él -ba ( ). nem volt kivételes él, tehát ha

változtatást hajtjuk végre, akkor egyeleművé változik vagy kételemű marad. A tulajdonság mindenképpen megmarad!

Megjegyzés. A bizonyításból egy algoritmus is kiolvasható, ami egyszerű gráfokat a Vizing-korlát méretű palettával jól-élszínez.

Példa. A megjegyzésben említett algoritmusra egy animációval is rávilágítunk..

Animáció a Vizing-tételen alapuló algoritmus egy fázisára

In document Diszkrét matematika (Pldal 65-68)