3. KÜLÖNLEGES VIZES BERENDEZÉSEK RENDSZEREI ÉS RENDSZERELEMEI
3.1. F ÜRDŐK
3.1.7. Élményberendezések
Az élményberendezések a medence használatát vonzóbbá, kellemesebbé teszik. Mivel azonban ezek gépészeti berendezések és a fürdőtechnikában ma már elterjedt az alkalmazásuk, ezért a gyakrabban előforduló megoldásokat ismertetjük. Vízi csúszdát fogadó medencét minden esetben vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni. Töltő-ürítő rendszerű medencébe vezető csúszda nem építhető. A vízi csúszdához tartozó medence víz-visszaforgatási teljesítményét, attól függően, hogy a medence csak a vízi csúszdát szolgálja ki, vagy többcélú, az alábbiak szerint kell meghatározni [3.14]:
– csak a vízi csúszdát kiszolgáló medence esetében a visszaforgató berendezés teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy minden személyre, aki a csúszdán lecsúszik, legalább 500 l forgatott víz jusson.
– Többcélú medence esetében a vízvisszaforgató berendezés teljesítménye két részből tevődik össze:
Egyszer a medence vízfelülete által meghatározott, egyidejű létszámból számított teljesítmény, az ME–10–04: 1993 szerint. (A vízfelületet csökkenteni kell a vízi csúszda pályafogadó vízfelületével, ami 2,0×6,0 = 12,0 m2).
Másodszor a vízi csúszdát használó fürdőzők óránkénti létszámából számítható ki a teljesítmény (500 l/fő).
A két forgatási teljesítmény összege adja a többcélú medence forgatási teljesítményét. A csúszda megengedhető maximális terhelését a forgatóberendezés méretezése előtt kell meghatározni. A csúszda maximális terhelését a biztonságos követési és az érkező vízfelület elhagyási idejének figyelembevételével kell megállapítani. A csúszdát a súrlódás csökkentése érdekében nedvesíteni kell. A nedvesítővíz ajánlott mennyisége kb.
1m3/perc. A siklási viszonyokat a nedvesítő víz mennyiségének változtatásával lehet szabályozni (pl. a megnövelt vízmennyiség csökkenti a siklási sebességet). A nedvesítő szivattyú a medencéből szív és a csúszda felső, ún. beülő szintjére nyom. A nedvesítő szivattyú szállítási teljesítménye nem számítható be a víz-visszaforgatási teljesítménybe.
A fogadó medence mélysége a csúszda érkezésénél minimum 0,8 m mély, a medencefenék a csúszdavégtől mérve 3 m hosszúságban vízszintes (vagy 3% lejtésű), a medence széle pedig a csúszda tengelyétől minimum 2 m távolságban kell hogy legyen.
A csúszda feljárata 3 m indulómagasságig lépcső vagy létra, 3 m indulómagasság felett
csak lépcső lehet. A feljárat csak lábmosón keresztül közelíthető meg. A vízi csúszdák kialakítása lehet zárt vagy nyitott, szabad térre vagy épületbe telepített. Anyaguk általában UV-re stabilizált üvegszálas poliészter vagy igényesebb kivitel esetén korrózióálló acél. A zárt vízi csúszdák kiegészíthetők hang- és fényeffektusokkal, vetített képekkel stb [3.14].
3.31 ábra: Csúszdák
A pezsegtető légbefúvás (3.32 ábra) a vízbe általában a medence fenekén keresztül történik, ezenkívül kedvelt megoldás még a fekvő- vagy ülőpadon keresztül való bevezetés is. A felfelé áramló buborékok a kellemes érzésen kívül kedvező élettani hatást is nyújtanak. A medence méretétől és az igényektől függően több levegőbevezető fej is elhelyezhető a medencében. A levegőbevezető fej egy perforált lap vagy egy táguló porózus gumimembrán. A berendezés lényegében egy nagynyomású légfúvóból és a finom levegőelosztást biztosító befúvó rendszerből áll. A fúvó hangtompítón keresztül szívja be a levegőt és a víz visszaáramlását megakadályozó visszacsapó szelepen keresztül nyomja a medencébe [3.14].
Fúvóüzemen kívüli állapotban a forgatott víz részáramát át kell vezetni a befúvófejen és a megtápláló vezetéken, hogy a vezetékben ne legyen pangó víz. A légbevezető befalazott idom általában bronzból vagy korrózióálló acélból készül, ritkábban műanyagból. Egy befúvófej energiaigénye 0,8–1,2 kW között van, 220 V feszültségszinten. A berendezés bekapcsolása nyilvános medencék esetében lehet központi, kézi, időprogramos vagy érembedobós. Házi medencék esetében a bekapcsolás a medencefalba épített pneumatikus kapcsolóval lehetséges. A berendezés a medence melletti szerelőtérbe vagy külön aknába telepíthető. A buzgár (3.33 ábra) tulajdonképpen a medencefenéken bevezetett intenzív vízáramlás, amely a víz felszínén kidomborodó, fodrozódó hullámverést okoz. Az erősen feltörő vízáram feletti lebegés kellemes érzést, lazító hatást biztosít a fürdőző számára [3.14].
3.33 ábra: Buzgár [3.14]
A vízáramlásba a terápiás hatás növelése érdekében levegő is bekeverhető, mely a felfelé áramló vízzel együtt élénkítő hatást fejt ki. A berendezés lényegében egy célszerűen kialakított szivattyúállomás. A szivattyú a medencéből szív és a vizet a medencefenékbe épített egy vagy több fúvón, erős, kissé szétnyíló vízsugár létrehozásával nyomja vissza a medencébe. A befúvófej injektorszerűen van kialakítva, így biztosítható a levegő bekeverése. A berendezés három fő egységből áll: szívófej, szivattyú, fúvókaház. A berendezés üzemen kívüli állapotában a forgatott víz részáramát át kell vezetni a befúvófejen és a megtápláló vezetéken, hogy a vezetékben ne legyen pangó víz. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek, ritkábban műanyagból. Egy befúvófej energiaigénye 2,8–3,4 kW között van, 380 V feszültségszinten. A berendezés működtetése és elhelyezése azonos az előzőekben ismertetett megoldással A nyakzuhany (3.34 ábra) tulajdonképpen egy felülről érkező, széles, erőteljes vízáramlás. Erős masszírozó hatásán kívül, dekoratív hatású. Kis medencéknél egy, nagyobb medencék esetében több állás is kialakítható. Ez a berendezés is egy lényegében célszerűen kialakított szivattyúállás. A szivattyú a medencéből szív, és a vizet egy hattyúnyakon keresztül, irányított, széles vízsugárban nyomja a medence víztükre fölé [3.14].
3.34/a ábra: Nyakzuhany [3.14]
3.34/b ábra: Nyakzuhany
A berendezés három fő egységből áll: szívófej, szivattyú, hattyúnyak. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek. Egy egység energiaigénye 2,0–3,4kW. 2,0 kW-ig 220 V, 2,0 kW felett 380 V feszültségszinten. A berendezés működtetése és elhelyezése azonos az előzőekben ismertetett megoldással.
3.35 ábra: Masszázsfal [3.14]
A masszázsfal (3.34 ábra) az élmény és a hatás optimumát nyújtja. A víz és a levegő együttes, intenzív áramlása a különböző magasságokban a kis és nagy medencékben egyaránt kellemes élményt és kedvező terápiás hatást nyújt. A különböző magasságokban beépített fúvókák a test minden pontját masszírozzák. A masszírozó helyet egyidejűleg többen is használhatják. A berendezés egy célszerűen kialakított, nagy teljesítményű szivattyúállomás. A szivattyú a medence oldalfalában kialakított szívófejeken keresztül szív, és a vizet erős vízsugár létrehozásával, több magasságilag és alaprajzilag is eltolt helyzetű fúvókán keresztül nyomja vissza a medencébe. A berendezés három fő egységből áll: szívófejek, szivattyú, befúvófejek. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek. Egy masszírozó egység energiaigénye 2,8–5,2 kW, 380 V feszültségszinten. A berendezés működtetése és elhelyezése azonos az előzőekben ismertetett megoldással. Az ellenáramú úszógép (3.36 ábra) tulajdonképpen a vízfelszín közelében egy intenzív vízáramlást biztosító berendezés. A vízáramlás intenzitása és iránya a medencéből változtatható. Az úszó a vízáramlással szemben úszik, miközben egy helyben marad. A berendezés nemcsak tartós úszásra használható, hanem kiegészítő egységekkel levegőt lehet keverni a vízáramhoz, illetve a berendezéshez masszírozó tömlő is csatlakoztatható [3.14].
3.36 ábra: Ellenáramú úszógép [3.14]
A berendezés egy célszerűen kialakított szivattyúállomás. A szivattyú a medencéből szív, és a vizet egy szabályozható fúvókán keresztül, erős vízsugarat létrehozva nyomja vissza a medencébe. A berendezés fő részei: szívó- és nyomóvezetékek befalazott idomai, szivattyú, szabályozható befúvófej. A berendezés idomai bronzból, korrózióálló acélból és műanyagból is készülnek. Egy ellen áramoltató egység energiaigénye 2,0–6,8 kW között változhat, 220, illetve 380 V feszültségszinten. (Létezik kétfúvókás befúvófej, mely két fő egymás melletti úszását teszi lehetővé.) A berendezés bekapcsolása nyilvános medencék esetében lehet időprogramos vagy érmebedobós. Házi medencék esetében a bekapcsolás a medencéből, a berendezésbe épített pneumatikus kapcsolóval lehetséges. A berendezés a medence melletti szerelőtérbe vagy külön aknába telepíthető.
Meglévő medencék esetében a medence szélére rögzíthető kivitelű berendezést kell alkalmazni. Ilyen a kereskedelemben kapható. Ellenáramoltató úszógépet csak olyan medencék esetében célszerű alkalmazni, ahol a medence méretei miatt a folyamatos úszás nem lehetséges, pl. házi, szállodai, kis medencék. A sodrófolyosó (3.37/a; 3.37/b ábra) vagy vadvízcsatorna különleges élményt nyújt a medencében. A sodró folyosó szerves egységet képez a medencével, általában medenceszigettel kombinálva alakítják ki. Elsősorban nagy medencében alkalmazott élményberendezés, a kialakításhoz szükséges nagy helyigény miatt. A sodró folyosó egy íves csatorna, melyben igen erősen áramlik a víz. A fürdőzőt a csatorna közelében megragadja a vízáramlás és a hullámzó, fodrozódó vízben, a vízzel együtt sodródik az íves áramlásban. Az íves kiképzés következtében fellépő másodlagos áramlások is fokozzák az élmény hatását [3.14].
3.37/a ábra: Sodrófolyosó [3.14]
3.37/b ábra: Sodrófolyosó
A berendezés több helyen elhelyezett, célszerűen kialakított szivattyúállomás. A szivattyúk a medence oldalfalába épített idomokon keresztül szívnak, és a vizet a medence falába tangenciálisan elhelyezett befúvófejeken keresztül nyomják a medencébe. A berendezés anyagai és telepítése hasonló az előzőekben említett megoldásokhoz. A hullámgép az egyik legrégebben alkalmazott élményberendezés a fürdőtechnikában. Általában stabilan beépített gépészeti berendezés. A gép a dugattyús szivattyú elvén működik. A vizet a medencéből szívja és ugyanoda nyomja vissza, nagy víztömegeket megmozgatva. A berendezést szakcégek tervezik és gyártják. Az utóbbi időben már pneumatikus hullámkeltő gépeket is alkalmaznak. Az utóbbi időkben elterjedt a már meglévő medencékbe telepíthető mobil hullámkeltő berendezés. A berendezés gömb alakú és villamos energiával üzemel. A gömb energiaellátása úszókábellel van megoldva. A gömbben egy elektromotorral meghajtott excenter van, amely lengőmozgásba hozza a gömböt. Ezt a lengőmozgást a víz átveszi. A berendezéssel kisebb medencékben hatékony hullámmozgást lehet elérni. Az energiamegtáplálás törpefeszültséggel történik. Az előzőekben ismertetett élményberendezéseken kívül a medencék rendeltetésétől, telepítésétől, geometriai kialakításától függően több, esztétikai hatást fokozó, kisebb berendezés létesíthető a medencében vagy annak közvetlen környezetében. Ilyenek pl. a csobogók, vízesések, vízgombák, vízibarlangok, vízköpők, szökőkutak stb. Ezek a berendezések gépészeti kiszolgálásukat tekintve hasonlóak az ismertetett élményberendezésekhez és általában képzőművészeti alkotásokkal kombinálva kerülnek kialakításra [3.14].