PÁPA, 1772
PÁPA VÁRASÁNAK VITIATÁSA,
Mellyet Komédiai Jatékban Le-Ábrázolt az Ötödik és Hatodik Iskolabéli Iftjúság Pápán, 1772-dik Esztendőben Szent Mihály Havának 8-dik napján.
A' Játéknak Allapottya
Mátyás Római Császár. Magyar országnak ezen néven második Királlya alatt azon Franczia katonák, kik a' magyarok segétségére küldettek a' Pogány tö-röknek ostromi ellen Pápa Várasában helheztetvén, iszonyú és hallatlan párt-ütést indéttának, el-annyira, hogy frigyet is kötöttek a' törökkel, azzal menteget-vén hit szegéseket, hogy a' Romai Csaszár az őket illető katona Zsoldot törvény-telenül tülök el-vonta légyen. Ezeknek le-csendesíttésére, mivel se kérelemmel, se jó tanácsai a' magyarok semmire nem mehettek, el-tökéllették, hogy hadi
erővel ki-kergetnék a' várasbúl a' pártütőket, ammint végtere be- is tellesedett.
Így emlékezik Istvánfi magyar ország Krónikájában az harmincz kettödik könyvben. Némellyeket hozzá tészen a' játékos költemény.
A' Játék helheztetik Pápán, többnyire a' Tüzes kapunál.
A' Beszélgető személlyek:
SVORCZEMBURG Zobotin Imre
NÁDASDI Hollósi Pál
KOLONICS Gácsi Gergely
MAROTHI Káldi János
Ennek fia JOSEF Viglesi Imre
SKLAKOVICS Békási Ferencz
PÉCSI Pfafl Pál
BAKÁCSI Ábrahámfi Ferencz
BENDEKUCZIPÁSZTOR Parájcz Mihály
FINUS Ányos István
MOTTA Jánosi Josef
ENRIK Pollinger Ferencz
ACHMET Csoknyai Josef
MUSTAPHA Zobotin János } Törökök, kik a' Pápai
ZAJRA Pap András fogságban hevertek.
BAJAZET Bacsák Antal
Ezek után következnek a' Katonák, Énekesek és a' többi.
74
ELSÖ VÉGEZET 1. Ki-menetel
FINUS Franczia tiszteivel együtt a' Pártütésrül tanácskozik, de látván oda közelgetni MAROTHit, a' várbéli kapitánt, egy kevéssé el-mén, hogy katonáit rendbe szedgye.
II. Ki-menetel
MAROTHI JOSEF fiát a' városnak és az országnak állapotyárúl oktattya, s azomba eszre vévén a' Francziaknak partos készületeket, a' Gyermeket el-küldi
SKLAKOVICsért, 's több katonáiért, maga pedig,
III. Ki-menetel Ott maradván, vasra verettetik.
IV. Ki-menetel
SKLAKOVICS, PAKÁCSI s' egynéhány magyar katonák, hogy MAROTit és magokat védelmeznék, öszve ütköznek a' Francziákkal, de végre
meg-10 győzettetvén, a' tömlöczbe tétetnek.
V. Ki-menetel
ACMET török vezér el-érkezik Fejérvárrúl egy holnapra való katona zsoldal segétvén a' Francziákot.
VI. Ki-menetel
MUSTAPHA, ZAJRA, PAJAZETH nagy háladással köszönik a Franczia vezérnek szabadságokat, a' ki minden hivsigét tovább-is ajánlya a' töröknek, és a' várfelé
1s indúl, de
VII. Ki-menetel
Látván PÉCSit, a' császári követet, előbb ezt el-kergeti, nyilván üzenvén a' Romai Császárnak ellenkező akarattyát.
VIII. Ki-menetel
PÉCSI SVORCZEMBURGnak el-beszélli a' Francziáktúl vett üzenetet, azután maga viszsza siet a' Császárhoz, SVORCZEMBURG pedig NÁDASDI, KOLONICS
20 a' városhoz vezetik seregeket, hogy éjre fordúlván az idő, titkon rajtók üthetnének a' Pártütőkön.
IX. Ki-menetel
A' Francziák meg-sajdétván SVORCZEMBURGot, keményen ellent állonak, elis kergetik seregével együtt.
MÁSODIK VÉGEZET 1. Ki-menetel
A' Török rész kételkedvén a' Francziának állandóságában, azért csak
is igiretekkel biztattya MUSTAPHA által FINUS Fővezért, és kéri egyetembe, hogy MARÓTHit halálra hajtaná; mellyre nézve.
II. Ki-menetel
FINUS a' rabokat a' Tömlöczbűl ki-vezettetvén, SKLAKOVICSot kemény munkára kénszeriti, MAROTit pedig fiával együtt halálra kárhoztattya.
III. Ki-menetel
MARÓTHI sok keserves panaszolkodási után, midőn a' két őrállók között
30 menne a' büntető helyre, hirtelen ki-ragagya egyik Katonának fegyverét, és ugyan azzal mind a' kettőt meg-öli, azután
IV. Ki-menetel
NÁDASDival (kit SVORCZEMBURG hogy az ellenségnek titkait alatomba meg-tudni bé-küldött a' városba) szembe ütközik, és ugyan ennek kezdi el-beszélleni mind maga sorsát, mind az ellenkező félnek állapottyát, de meszirül szemlélvén
35 némelly Francziákot, egymástúl el-válnak; NÁDASDI viszsza tér. MAROTHI fiával együtt imitt amott titkollya magát
V. Ki-menetel
FINUS ACHMETtel tanácskozván az el-kezdett pártütésnek tovább való folamottyárúl,
VI. Ki-menetel
Érti MUSTAPHA által, hogy SVORCZEMBURG ismét közel lenne a' városhoz,
40 mellyre semmit meg nem rettenvén, katonáihoz indúl.
VII. Ki-menetel
MOTTA és HENRIK titkon Visgállyák a' tüzes kapun kívül SVORCZEMBURG seregit, mellyet-is látván, hirtelen viszsza térnek a' városba.
VIII. Ki-menetel
NÁDASDI azomba el-érkezik a' maga féle táborához, és a' Francziáknak erötlenségérül tudóséttya SVORCZENBURGot, a' ki-is legottan rendbe szedvén
45 katonáit, ostromolni kezdi a' várost. De IX. Ki-menetel
A' Francziáknak titkos fortélyi által véletlenül el-esik. Mellynek okáért NÁDASDI erössen bátoréttya katonáit, és a' tüzes kapuig veri az ellenséget.
HARMADIK VÉGEZET 1. Ki-menetel
NÁDASDI KOLONICSal a' múlt ütközetnek változó ki-menetelérül beszélgetnek;
ez azután a' seregnek tekintetére mégyen, amaz pedig
II. Ki-menetel
so Némelly Franczia raboktúl, kiket életbe meg-foghattak, tudakozza az ellenségnek mindennémü állapottyát.
III. Ki-menetel
PÉCSI vissza érkezvén, a' Romai Császárnak végezete szerént NADASDlt fő hadi vezérnek rendeli, mellyre nézve ez katonait a' viadalra biztatván,
IV Ki-menetel
Egy hirtelen követtül érti, hogy már a' Francziak kétségben esvén, szökéssel
55 akarják magokat védelmezni; azért a' városfelé mozdéttya seregét.
V Ki-menetel
Az alatt a' Francziák némelly titkos utakon a' Bakonyi Erdők felé szökdösnek.
De
VI. Ki-menetel
NÁDASDI a' PASZTORtúl meg-tudgya, merre igyekeztek, azért Keménnyen utánnok indúl, ugyan-is a' Bakonyi Erdőkben el-éri a' pártütőket, és ott az
el-60 követett hit szegésért különös kinokkal bünteti.
VII. Ki-menetel
MARÓTHI és SKLAKOVICS nem tudván jó végét az ütközetnek, a' félelem és reménség között várják viszsza NADASDit; azomba meszirül a' magyar Katonák éneklésit hallyák.
VIII. Ki-menetel
És NADASDinak mind magok, mind a' városnak örvendetes szabadságát nagy
65 tisztelettel köszönik.
A MŰ ADATAI
A háromfelvonásos történeti tárgyú dráma szövege eddig nem került elö. Nyomtatott programja a Győri
Püspöki Papnevelő Intézet Könyvtárában található Stromata Hungarica. G. XXIII. 2. 11. Coli. 68. jelzet alatt. A szövegét közölte NADASDY Lajos: Egy ismeretlen pálos iskoladráma, lt. 1981. 1015-1025.
SZERZÖ
A szerzö személye ismeretlen. Nem tudjuk azt sem, hogy ki rendezte az elöadást.
FORRÁS
A nyomtatvány maga jelöli meg a drámaíró forrását Istvánffy Miklós Krónikájának ( Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV.) 32. könyvében. Megjegyzi azonban: „Némellyeket hozzá tészen a' játékos költemény."
A dráma a valóságnak megfelelöen adja elö a vallon zsoldosoknak 1600. évi pápai lázadását. A
főszereplők ismertek a történelemből. Költött név a vallonok vezére, Finus, és költött személy Enrik, a bendekuczi pásztor. A szerzőtől származik a török rabok neve; a városnak, az ország állapotának a Maróti várkapitány szájából hallható rajza, a személyével, fiával kapcsolatos történések (fogságba vetése, halálra ítélése. szabadulása, bujkálása, keserves panaszolkodása, példamutató magatartása) mind a játékszerzőnek
a történelem tényeihez való „hozzátevései"
ELŐADÁS
A játék idejét a nyomtatvány pontosan megadja: 1772. szeptember 8. Pontosan három hónappal játszották az Új és régi Magyarország címü dráma előadása után. (Lásd az előző szám alatt!) Annak tíz
szereplőjéböl hat személy ebben a darabban is fellépett.
SZÖVEGKRITIKAI MEGJEGYZÉSEK
Hűen közöljük a nyomtatvány szövegét. A központozást azonban a mai gyakorlathoz igazítottuk.
NYELVI ÉS TÁRGYI MAGYARÁZATOK Finus - a franciák főtisztje La Motte volt. (Vö. a II. végezet 7. kimenetelével!) 16 Pécsit - Petz császári követet
33 szembe ütközik - találkozik
4.
TÁNCZ MENYHÉRT
JÓZSEF
SÁTORALJAÚJHELY, 1765
JOSEF
Testvéritül lsmaelitáknak el adatik álmai miátt, Ki azután Putifámak Szolgá-lattyára juttván Fő tisztségre emeltetik annak Udvarában, de midőn Putifár Fe-leségének gonosz Kivánságára nem áll, hamissan bé vádoltattván tőmloczben
vettetik, honnét az álomnak meg magyarázása miátt Farao eőtet meg szaba-déttván leg Fobbé tette Egyiptusban. igy olvastatik Teremtés Könyvében. Csi-náltatott mulatság Képpen F. Tancz Menyhérttől. Első Remete S. Pál Szerzetes Fiátol, de sohol nem jádzatótt. 1765. Esztendőbéli munka. Ujhelyben.
Jádzó Személlyek:
JAKOB. Josefnek Attya.
SIMEON. Jósefnek Báttya LEVI. Josefnek Báttya RUBEN Josefnek Báttya.
JóSEF.
JuoAs. Josefnek Báttya.
DAN. Josefnek Báttya
ELÖL JÁRÓ BESZÉD Mint Tengerben a' Kis Tsónak l.
Szeltül habtul Vettetik, Ugy a' Világon jo Erkölcs
Semmire bőcsűltetik,
s Sőtt inkáb űldőztetik
KALMÁR ISMAELITA.
PuTIFÁR.
PUTIFÁR FELESÉGE.
FARAÓ.
BÖLCS. MoNDó.
SZOLGÁJA FARAONAK PUTIFÁRNÉ SZOLGÁLLÓJA POHÁRNOKJA FARAONAK.
És sok féle mesterséggel Vittatik.
Példánk ebben Lészen Jósef, 2.
Ki üldözést szenvedett, Szüzességnek virágjáért
10 Mély tőmlőczben vettetett Szörnyen Kénszeréttetett, Mivel gonosz Kivánságnak ellent tett.
82
15
Azért bérét Erkőlcsenek 3.
Istentül bőven vette, Mert a' Tömlöcznek torkábül
Eötet meg is mentette, És nagy jóra Emelte, Mert első Tisttyének Faraó tette.
1. KIMENET
Josef Ki jővén a' pusztára Báttyaihoz azoktul Kutban Vettetik, de onnand Ki
20 vétettvén Kalmároknak el adatik Báttyoitul, Kik vérben martván ruháját Jákobnak Küldik.
SIMEON
lm hol vagyon Jósef! Láttyátok? felénk jő.
Urunk lesz valaha, arrul álmodott eö, A' Gyermeki-sorbul nem sokára Ki nő,
25 Fejedelmünk lészen, jövendőben, félő.
30
35
40
Hogy az bé ne tellyen, mit látott álmában Mast a' dolog esik éppen jó módgyában.
Fojtsuk meg, vagy pedig üssünk Kést torkában, Azután temessük a' földnek gyomrában.
LEVI
Ugy, de mit izennyünk Atyánknak felőle?
A' Ki mast is sirva bocsáttá előle.
Illyeket mivelni szokott az ellenség, Vérét Ki ontani Lészen Kegyettlenség.
Ne essék szegénkén e' reméntelenseg.
E pogány Tanácstul jobb Lesz ha el térünk El hidgyétek azért büntetést ránk nyérünk Annyival is inkáb, mivel hogy Testvérünk Jaj Lesz haláláért reánk jövő bérünk
71 Éllyeteg
Meg őszült Atyankat érte mi talállya!
Kinek szivét mast is fajdalom rongállya Ha Jósef meg haland, magát nem sajnállya
45 Félő, hogy e' rosz hir holtá ne csinállya!
SIMEON
Oh oh szegény Ruben, hogy olly Kegyes Lettél Olly sok boszuságat már el felejtettél?
A' mellyekkel Josef által illettettél
Ugy láczczik hogy Te ma bolond gombát ettél.
so Tudod mit álmodott? és ez mire mégyen?
Hogy Jákobnak, s- nékünk eő Királunk légyen Hogy néki fő hajtást az Attya is tégyen
A' melly minnyájunknak nem lészen Kis szégyen.
Nem méltó hogy tovább meg hadgyuk Lélekben!
55 Haragra inditott minket sok izekben,
Illendő, Költözzön az ollyan helyekben, A' hol álmodhasson, a' Verem fenekben.
RUBEN
Jó Eöcsém! a' szádbul illy szók mért rohannak?
Mit buzull haragod? mint a' busult Kannak
60 Az Álmok az Isten hatalmában vannak, Már, hogy ugy álmodott, eö nem oka annak.
De ha magatokban már el végeztétek, Hogy valamelly módon azt el veszejtsétek, Itt vagyon egy Ó Kut, abban ereszétek,
65 Ez a' Gyilkosságnál lészen Kissebb vétek.
70
SIMEON
Sokat veled Ruben mi azt nem perellyük Elég, hogy Jósefet gyomrúnkbúl gyülöllük, El végezett dolog mast mingyárt meg öllük, És a' Föld szinérül menten Le tőröllük.
(Comparet Josef) JóSEF
Éllyetek bátyáim Kivánt egésségben!
Örvendek, hogy Láttlak szokott békességben Az Vr Isten, a' Ki Lakozik az Égben
Dolgotokat vigye őrvendete_s végben.
SIMEON
15 Kérték, hogy Köszöntesz olly nagy nyájassággal?
Holott rakva vagyon szived álnoksággal Nem élsz soha többet fényes nap világgal!
lm mingyárt tisztelünk alázatossággal.
Ne sajnállya senki Kezének munkájat!
80 Tépjétek le róla a' tarka ruháját, A' mellyel az Attya Kedves Fiacskáját, Meg ruházta, érte adván nagy summáját.
( Spoliatur.) JOSEF
Oh Atyámfiai! mit akartok vélem?
LÉVI
85 Meg ölünk, már tovább nincs semmi Kegyelem.
JOSEF
Jaj ne mivellyétek! - Oh nagy veszedelem!
LEVI
Meg Kell halni, nem lesz semi engedelem.
JOSEF
Bátyáim! a' Kiket szivembűl szerettem, Az Atyámra, Kinek a' Vérébül lettem,
90 Kérlek, mondgyátok meg, néktek mit vétettem?
Az Istenért, a' Ki által teremtettem!
SIMEON
Csak haszontalan Kérsz, nem használ mentséged, Sem Atyafiságod, - nem szűkség Vérséged, Irgalmasság nélkül meg gyilkolunk téged,
95 Hogy a' halál Légyen végső Keresztséged.
100
RUBIN
Ki nézhetné e' nagy Istentelenséget?
Semminek tartyátok Látom a' Vérséget!
Nem Láttam én soha illyen irigységet!
Jól meg gondollyátok Barátim a' Véget.
( Demittitur ad Cisternam.)
114 valák
JOSEF
Jaj Jaj én nyavalyás! im hová vettetem, Jaj, már elevenen Kutba temettetem!
Ebben meg éhezvén gyarló Természetem, Meg halok, mivel hogy semmit sem ehetem.
10s Óh szerelmes Atyám! értem hová Lészel, Ime Jósef Fiad, ez órában vész el!
Tudom halálomon szörnyű sirást tészel, Bánatos szíveden ezer Kin Fűrészel.
( Relinqvunt illum ibi.)
LEVI
110 Már Atyámfiai járánk az üdóre, Mellyen a' Juhokat hajtsuk a' déllóre.
Vagy csak itten együnk Le ülvén a' Köre?
JUDÁS
Kiket látok jönni amoda előre?
LEVI
Egyiptombul valók, mint látom Kalmárok
11s Vagynak nálok számos jószágok, és Árok.
JUDÁS
Ha néktek ugy tetszik, majd hozzájok járok, És a' Kis Jósefért jó Csomó pénzt várok.
Atyánkfia, senki meg nem tagadhattya A' Ki nékünk Atyánk, az néki is Attya,
120 Melly nagy Lészen pedig szívének bánattya!
Hógy mi öltük meg, mert azt is meg tudhattya.
LEVI
Szentül beszélsz - Judás szavait fogadgyuk Az idegeneknek Jósefet el adgyuk.
SIMEON
Jobb Lesz ha meg öltük, s- életben nem hadgyuk
12s Az után a' jussát erszényünkben raktyuk.
JUDÁS
Egygy, akár meg őllyük, akár adgyuk másnak, Mindenkép vége lesz az Vralkodásnak,
Hadgyunk azért békét a' meg gyilkolásnak, lgy megy füstben haszna az álmodozásnak.
LEVI
130 Ugy vagyon, az Álom semmi Lesz egészlen Pénzünk azon kivül bővségessen lészen,
Mert illy szép Gyermeket a' Kalmár meg vészen, Tudom, hogy minnyájan erre vagyunk Készen.
SIMEON
Igaz, ha meg ölnék, ez nagy vétek lenne,
115 És ha az Attyának füleiben menne,
Kedves Gyermekéért nem tudom mit tenne!
Adgyuk el, nem állok én is ellent benne.
JUDÁS (pergit ad Mercatores)
Szerelmes Barátim! beszédem hallátok
140 Ugy teczik, mintha ti Kalmárok volnátok, Egy Gyermeket adnánk, ha árát adnátok, Nézzétek meg Ki szép, bátor visgállyátok.
KALMÁR
Ha ollyan szép lészen, ugyan hogy ne Vennénk?
Nagy Kár volna, ha mi nála nélkül Lennénk,
145 Utánna egy, Két nap még várást is tennénk Mint sem nála nélkül hazánkban el mennénk.
JUDÁS
Hozzatok hát elől, azt mongyák, meg Veszik, A' mi Képpen tartyuk, az árát le teszik, Mesze földre tőlünk azután el viszik, DAN
150 Ha innét el hordgyák, szentül cselekeszik.
JóSEF ( dum extrahitur)
Jaj Kedves Bátyaim! mirül gondolkottok?
A' Kutban Vettetek, ismit elől hoztok!
Azért Kétség Kivül, hogy majd fől áldoztok, iss Jaj, Gyermekségemben halált hogy okoztok!
155 Geremekségemben
160
165
SIMEON
Ne pihegj torkodban Kést, nem taszigálnak, Hanem el adottá mast mingyárt Csinálnak Majd ezek éretted nagy summát számlálnak, Álmodozásaid Lássuk mit használnak?
( Adducunt mercatores)
Harmincz ezüst pénzre, ha le számlállátok.
KALMÁR
Ezen Kis Gyermetskét szivünkbül szerettyük Azért a' harmincz pénzt érte le fizettyük.
( Numerat pecuniam.) LEVI
Mi pedig azt igen Könyen el tehettyük
JUDÁS
Vigyétek, szemünket reája sem vettyük.
110 ( Auferunt, venit Ruhen, aspicit cisternam, vitlet ibi non esse Josephum, flendo dicit:)
175
180
RUBEN
Jaj nincsen a' Gyermek! én már mit Csinálljak?
Tellyes vigasztalást vallyon hol talályak?
Szükséges, hogy ezer Kinokat számlállyak, Vagy pedig mast mingyárt a' sirban bé szállyak.
Ha Jákob meg hallya, vallyon mit fog tenni?
Nem merem mondani, mert fél holt fog lenni, -Egyikünknek szükség innéd hozzá menni,
A' Szegény Atyánknak no! mit Kell izenni?
INTERMEDIUM
II. VÉGEZÉS
Jákob Kezében tartván Józsefnek véres ruháját, ajulva dűl székin, azomban tas énekéltettik. eladatik Josef Putifámak, Kitűl felesége vádolása miátt tömlőcz
ben vettetik.
190
19S
200
20S
210
88
Ének
Átkozott szerencse! gonosz Óra! l.
Melly hoztad szívemet illy nagy búra, Nem Fordul már soha sorsom jóra, Csak fakadok mind holtig jaj szóra.
Meg rontá Jósefet a' fene vad! 2.
Testembűl Lelkemet Klotthó ragadd, Nála nélkül életem el hervad,
Szerelmemnek tüze mert nem hallad.
Parkák szaggassátok életemnek 3.
Fonalát, mert napja mult Kedvemnek Éltével szerelmes gyermekemnek Ó halál vess véget Vénségemnek.
( Excitatur et Surgit Jacob.) JAK.OB
Ez az én szerelmes Fiamnak ruhája!
Széllel tépte eötet a' fene vad szája!
Siralom Lesz tellyes életem órája, Még nem meczczi éltem az halál Kazája.
0 Gond! 0 Fajdalom! Ó szerencséttlenség!
0 Bánat! 0 Kétség
ó
nagy hitettlenség!Meg ölé fiamat, vade' vagy ellenség!
0 mint esett rajta e' na:D' vélettlenség!
0 Gondokkal tellyes reménytelen óra!
Mellyben Jósef Fiam Fordult hanyatt s- órra
Szűkség nyittnom számat még élek jaj szóra, Mert Utánna sírva megyek a' Pokolyra. ( Abit.)
(Venit Putifar foris, il/um adeunt niercatores, et Josephum vendunt ei)
213 fores
KALMÁR
Mi ezen gyenneket a' pusztában vettük
215 Hannincz ezöst pénzel az árát fizettük, Illyekre szükséged vagyon, reménlettük Hogy azért Te néked el adgyuk, föl tettük.
PUTIFÁR
Igen is meg veszem, mi Lészen az ára?
Mert szükségem vagyon illy ékes szolgára.
KALMÁR
220 Hannincz pénzen vettük, azuta ruhára Már sokat Költénk ételre s- italára.
Ezek Fölött Kölött néki nagy oltalom, Mindenütt jó szállás, csendes nyugodalom Én magam részérül fölöttébb sajnálom,
225 Ha mind ezekért is nem Lészen jutalom.
PUTIFÁR
Jutalmatok nálam hidgyétek el nem vész:
Mingyárt az ára is érette Lészen Kész Száz ezüst pénzt érte le tenni vagyok Kész
Mert látom, van benne mind erkölcs, mind jó ész.
-230 No Jósef! ezután nékem fogsz szolgálni, És, ha hűségedet nem fogod sajnálni
Nem fog ám hidgyed el sorsod porbann szálni, Mi lészen jutalmad, méltó lesz csudálni:
Fövé teszlek téged minden jószágomban, m Valami csak lehet csekély birtokomban,
Mindennek parancsolsz egész Országomban, Csak feleségemet ne báncsad ágyamban.
JOSEF
Én elégtelennek magamat ismérem De az Égben lakó Kegyes Istent Kérem,
240 Ki ád annyi erőt, hogy jó végét érem Dolgomnak, és arra magamat igérem.
89
PUTIFÁR
Ugy is Köll, és eppen akarám mondani,:
Uj hirt történt nékem eppen ma hallani, Mellyért az házamat szükség tágéttani,
245 Te légy Gazda, hogy Kárt ne Kellen vallani.
Mondom, minden dolgot a' Ként Kormányozzál Valami tétemes Kárt hogy ne okozzál,
Másoknak parancsolly, magad ne dolgozzál
Meg jővén, mit mivelsz, mindent számban hozzál.
-250 Ti pedig minyájon szavát fogadgyátok Mert, ha Jósef által vád jövend reátok, Meg fenekeltettlek azt is meg tudgyátok.
Savanyó lesz a' tej a' mellyet szoptatok.
JOSEF
Bizvást mehetsz, gondot mindenre viselek m És már a' mellyiknél jobb módot nem Lelek,
Hasznodra czélozván a' szerént mivelek Hogy Kárad nem lészen, iránta felelek.
( Abit Putifar, Domina manet.) Te menny a' Sereghez, melly amoda Arat,
260 Te pedig azokhoz, a' Kik gyüjttnek sarat, Siess, Te étessed az apró madarat,
Te menny el, Köss öszve hat vagy hét agarat Mert mingyárt vadászni szükséges lesz menni, Ezt negyed magadnak néked meg Kői tenni,
265 Mivel vad hust Kivány az Aszonyunk Enni,
ASZONY
Kár is az Vdvarnak vadhus nélkül lenni.
( Abeuntibus omnibus famulis remanet cum Domina Josephus et illa incipit statim Cantare seqventem Cantilenam ad Josephum.)
l.
Meg ne itéllj hogy szerettlek
210 Mert arrul nem tehetek, Sem Istenen, se szivemen
Erőt én sem vehetek.
2.
Mert Isten is azt nem bánnya, Szivem azt parancsollya
275 Ezt a' Kettőt, illy Két erőt Senki meg nem gátollya.
3.
Azt nem Kérem, hogy te szeress, Csak hogy még is szenvedhess Ezt Kegyelem! ha el nyerem
290 Nékem elegendo lesz.
4.
Engedd magad szerettettni, Kedved szerént Kedveltettni Csak azt Kérém, ha meg nyérem, Fogod űdvözéttetni.
5.
285 Vedd bé Kérlek Kérésemet, Kövesd igaz hűségemet Szeress buzgón, és állandón lgy töltheted Kedvemet.
(Vel vero Seqventem Canere potest:) 1.
290 Mi légyen szeretni? csak az tudgya Kinek szivét nyomja annak sullya Kire szált, nem tud Zárt,
Meg is Vet minden Kárt,
S- Uttyát dullya.
2.
295 Szerelem gyöttrelemmel együtt jár Sziveken, mint hegyes tör által jár Fárosztya Lankasttya
Tagokat, Gyullasztya
A' Sebeket.
92
3.
300 Ah enyhétsed tüzét szerelmemnek Másképp véget vetek életemnek
Győtrődők, sinlődők„
Lángjátul törődők
Szerelemnek.
ASZONY ( Finito Cantu ad Josephum:)
305 Jő.ü Kőzellyebb Jósef, hald meg beszédemet Meg nyitom előtted bánatos szivemet, A' te jelen léted vidámétt engemet Ha távul vagy tőlem, u.üétod sebemet.
310 Tittkolom, de esik e' nagy győttrelemmel
Éretted lángolok forró szerelemmel
Meg botsáss, már tovább nem birok tüzemmel Mert nagy baj Köszkődik én gyenge szivemmel.
Miuta ismérlek, bántt szörnyű sérelem
315 Szüntelenül gyötör uj s- uj gerjedelem Buzog igen bennem Lángaló szerelem, Nincs egyéb Orvosom, hanem te hálj velem.
JOSEF
Ime az Vramnak nincs semmi gondgyában Mind én reám bizta a' mi van házában
Ime az Vramnak nincs semmi gondgyában Mind én reám bizta a' mi van házában