A kishatárforgalom tárgykörében kezdõdött közösségi jogalkotás eredményeképpen 2007 év végén megszületett a tagállamok külsõ szárazföldi határain való kishatárforga-lom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006.
december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és taná-csi rendelet (a továbbiakban: kishatárforgalmi rendelet), amely 2007. január 19-én lépett hatályba. A túlnyomórészt keretszabályozást tartalmazó kishatárforgalmi rendelet ér-telmében a kishatárforgalmi rezsim végrehajtását a tagál-lamok és a szomszédos, harmadik országok által megkö-tendõ kétoldalú megállapodások szolgálják. Magyaror-szág kezdeményezõje volt annak, hogy az Európai Unió teremtse meg a kishatárforgalom jogi kereteit, hiszen a kis-határforgalmi megállapodások a határon túli magyarság-gal való minél akadálymentesebb kapcsolattartás egyik eszközét jelenthetik.
Magyarország esetében a kishatárforgalmi rendelet al-kalmazása Ukrajna vonatkozásában különös jelentõséggel bír. A törvény tárgyát képezõ Egyezmény a kárpátaljai ma-gyarság jelentõs része, mintegy 90 %-a számára biztosíta-ná a könnyebb beutazás lehetõségét Magyarországra, s a határ menti terület nem magyar nemzetiségû lakossága számára is kézzel fogható kedvezményt jelentene. Kieme-lendõ, hogy a magyar-ukrán kishatárforgalmi egyezmény az elsõ, amely a kishatárforgalmi rendelet alapján jön létre.
Az Egyezmény szövegét 2007. szeptember 18-án, Ung-váron látta el kézjegyével a magyar és az ukrán külügymi-niszter.
RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1–2. §-hoz
A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (Nksztv.) 7. § (3) bekezdésa), c)ésd)pontjai alapján az Egyezmény a Magyar
Köztársa-ság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedõ fontosKöztársa-ságú nemzetközi szerzõdésnek minõsül, kötelezõ hatályának el-ismerésére történõ felhatalmazás megadása (így kihirdeté-se) törvény formáját ölti.
A 3. §-hoz
A jelen törvény tárgyát képezõ Egyezményben a szerzõ-dõ felek kijelölik a kishatárforgalmi rezsim szempontjából releváns határ menti övezetet, meghatározzák a jogosultak körét és a kishatárforgalmi engedély által biztosított jogo-sultságokat. Az Egyezmény rögzíti a kishatárforgalmi en-gedély alaki és tartalmi követelményeit, valamint az enge-dély kiállításának szabályait, díját, továbbá rendelkezik a határátlépés és tartózkodás szabályairól, a kishatárfor-galmi engedéllyel való visszaélés esetén alkalmazandó szankciókról, a kishatárforgalmi engedély elvesztése ese-tén teendõ intézkedésekrõl, végül a kishatárforgalom által igénybe vehetõ határátkelõhelyekrõl. A kishatárforgalmi rendszer kivételt képez a személyek határátlépésére irány-adó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i, 562/2006/EK európai parlamenti és ta-nácsi rendeletnek (a továbbiakban: Schengeni határ-ellen-õrzési kódex) az Európai Unió tagállamainak külsõ határa-it átlépõ személyek határokon történõ ellenõrzésének álta-lános szabályai alól.
A 4. §-hoz
Az Egyezmény 2007. december 15-tõl történõ ideigle-nes alkalmazását hazánk várhatóan 2007. december 21-én bekövetkezõ teljes jogú scheneni tagsága, valamint az in-dokolja, hogy az ukrán fél az egyezményt ratifikálta, és 2007. december 8-tól megkezdik alkalmazását.
Az 5. §-hoz
Az Egyezmény 8. cikk (2) bekezdése értelmében az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, hogy a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton kölcsönösen értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi eljárás lefolyta-tásáról.
Ennek naptári napját, annak ismertté válását követõen a külügyminiszter – az Nksztv. 10. § (4) bekezdése értelmé-ben – a Magyar Közlönyértelmé-ben közzétett egyedi határozatá-val állapítja meg.
A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az idegenrendészetért és menekültügyért felelõs miniszter gondoskodik.
2007. évi CLX.
törvény
a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról*
1. §A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.”
2. §Az Sztv. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„74. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hi-vatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbe-sítése) történhet
a) személyesen,
b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesíté-sére vonatkozó külön jogszabályok szerint,
c) szabálysértési jogsegély keretében.
(2) Joghatások csak a szabályszerû kézbesítéshez kap-csolódhatnak. A kézbesítés akkor szabályszerû, ha a hiva-talos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály sze-rint átvételre jogosult más személy, tértivevénnyel, jegy-zõkönyvvel vagy határozatpéldánnyal igazoltan átvette.
A hivatalos iratot a kézbesítés megkísérlésének napján szabályszerûen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat át-vételét, illetõleg a tértivevény aláírását a címzett meg-tagadta.
(3) A tértivevénnyel feladott hivatalos iratot a kézbesí-tés második megkísérlésének napját követõ ötödik munka-napon – az ellenkezõ bizonyításáig – kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a hivatalos irat a szabálysértési hatósághoz, bírósághoz
„nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
(4) Az elõvezetés esetén a határozatot a foganatosítás-kor kell az érintettnek átadni.”
3. §Az Sztv. a következõ alcímmel és 74/A. §-sal egé-szül ki:
„A kézbesítési vélelem megdöntése
74/A. § (1) A 74. § (3) bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elõ kérelmet, ha
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonat-kozó jogszabályok megsértésével történt, vagy
b) a hivatalos iratot nem aza)pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.
(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történõ tudomás-szerzéstõl számított nyolc napon belül, de legkésõbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el.
jogvesztõ határidõn belül terjeszthet elõ annál a szabály-sértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítés-rõl intézkedett.
(3) Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerõssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet – amely kérelemben a végrehajtási eljárás felfüggesztése kérhetõ – a végrehajtási eljárásról történõ tudomásszerzéstõl számított nyolc na-pon belül akkor is elõ lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vé-lelem beálltától számított három hónap eltelt.
(4) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kére-lemben elõ kell adni azokat a tényeket, illetve körülmé-nyeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmezõ részérõl az önhiba hiányát valószínû-sítik.
(5) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kére-lemrõl annak beérkezését követõ nyolc napon belül az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésrõl intézkedett.
(6) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló ké-relemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fûzõdõ jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intéz-kedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni.
(7) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló ké-relem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírá-lására illetékes hatóságnak kell megküldeni.
(8) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérel-met elutasító határozat ellen panasznak van helye.”
4. §Az Sztv. 75. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egé-szül ki, és a jelenlegi (2)–(4) bekezdések számozása (3)–(5) bekezdésekre módosul:
„(2) A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselõjé-vel közli az eljárás alá vont személy felelõsségét megálla-pító jogerõs ügydöntõ határozatot, illetve a bíróság hatály-ban tartó vagy megváltoztató végzését.”
5. § Az Sztv. 86. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
„A 74/A. § (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselõje, valamint a sértett és jogi képviselõje panaszt tehet.”
6. §Az Sztv. a következõ 116/A. §-sal egészül ki:
„116/A. § Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irá-nyuló kérelmet terjesztettek elõ, és a kérelemben elõadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínûsí-tik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszt-hetõ.”
7. §(1) Az Sztv. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet.”
(2) Az Sztv. 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
„(4) A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmu-lasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be.”
8. §Az Sztv. 147. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedé-lyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevé-kenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nél-kül, vagy az engedélytõl, szakhatósági hozzájárulástól el-térõ módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettsé-gének nem tesz eleget,
b) természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethetõ tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élõ szervezet egyedét, származékát vagy bar-langi képzõdményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentõs mértékben zavar,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.”
9. §Az Sztv. 161. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:
„Vámorgazdaság
161. § (1) Aki vámszabálysértésbõl származó dolgot va-gyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésé-ben közremûködik – értékre tekintet nélkül – százezer fo-rintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”
10. §Az Sztv. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésé-vel kapcsolatos kötelességét megszegi, százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.”
11. §Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minõ-sülõ fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetõleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig keresi meg az adóható-ságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 5000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszí-ni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztar-tozás összege eléri vagy meghaladja a 3000 forintot.”
12. §Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Sztv. 35. §-ánakf)pontja, 51. §-a (2) bekez-dése a) pontjának második mondata, 111. §-ának (4) és (12) bekezdésébõl az „illetõleg a helyszíni bírságot” szö-vegrész, 111. §-a (13) bekezdésénekc)pontja, a 143. §-a (2) bekezdéséneka)pontja, a 157. §-ának (7) és (8) bekez-dése a hatályát veszti.
2007. évi CLXII.
törvény
az egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról*
(indokolással)
1. §A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. tör-vény (Btk.) 47/B. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésbõl történõ feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti hatá-rozott tartamú szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltéte-les szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját a határo-zott tartamú szabadságvesztésbe beszámított elõzetes fog-va tartás, fog-valamint házi õrizet idejének figyelembevéte-lével kell megállapítani.”
2. §A Btk. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a követke-zõ rendelkezés lép:
„(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazá-sa szempontjából foglalkozásnak minõsül az is, ha az elkö-vetõ a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságá-nak vagy felügyelõ bizottságáigazgatóságá-nak tagja; a gazdasági társa-ság vezetõ tisztségviselõje, illetve felügyelõ bizotttársa-ságának tagja vagy egyéni vállalkozó.”
3. §A Btk. 137. §-a 10. pontjánaka)ésb)pontja helyé-be a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a jelen-legia)ésb)pont jelölésec)ésd)pontra módosul:
[137. § 10. háború:]
„a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nem-zetközi egyezmények közös 2. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítõ Jegyzõkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,
b) aza) pontban említett egyezmények II. Kiegészítõ Jegyzõkönyvének 1. Cikkében meghatározott helyzetek,”
4. §A Btk. a következõ 176/A. §-sal és azt megelõzõ al-címmel egészül ki:
* A törvényt az Országgyûlés 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.
„Zaklatás
176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlít-sen, vagy más magánéletébe, illetõleg mindennapi életvi-telébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartó-san mást háborgat, így különösen mással, annak akarata el-lenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyo-sabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû mun-kával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelem-keltés céljából személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetésével megfenye-get, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesz-téssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel bünte-tendõ.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelé-se alatt álló személy
sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meg-határozott esetben bûntett miatt három évig terjedõ sza-badságvesztéssel büntetendõ.”
5. §A Btk. 214/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) Aki az Európai Unió tagállama, az Európai Gazda-sági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam területén való jogellenes tartózkodás-hoz, amelynek állampolgára az Európai Gazdasági Tér-ségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárá-val azonos jogállást élvez, vagyoni haszonszerzés végett olyan külföldinek nyújt segítséget, aki nem rendelkezik ezen államok valamelyikének állampolgárságával, ha sú-lyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.”
6. §A Btk. 283/A. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:
„Visszaélés kábítószer-prekurzorral
283/A. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meg-határozott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábító-szer-prekurzorral közvetítõ tevékenységet végez, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel bünte-tendõ.
(2) Nem büntethetõ, aki – mielõtt a kábítószer készítését elõsegítõ tevékenysége a hatóság tudomására jutott vol-na – a cselekményét a hatóság elõtt felfedi, a birtokában lévõ kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetõ-vé teszi a kábítószer készítésének elõsegítésében részt vevõ más személy kilétének megállapítását.”
7. §A Btk. 286/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(3) A 283/A. § alkalmazásában
a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzo-rokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai par-lamenti és tanácsi rendeletet, illetve a kábítószer-prekur-zoroknak a Közösség és harmadik országok közötti keres-kedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok meg-állapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK ta-nácsi rendeletet,
b) az Európai Közösség vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott területet,
c) kábítószer-prekurzoron
1. a tartás, a forgalomba hozatal, az Európai Közösség vámterületére behozatal és a közvetítõ tevékenység vonat-kozásában a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletének 1. kategóriájában, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet Mellékletének 1. kategóriá-jában meghatározott anyagokat,
2. az Európai Közösség vámterületérõl kivitel vonatko-zásában a 111/2005/EK tanácsi rendelet Mellékletében meghatározott valamennyi anyagot,
d) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK európai parla-menti és tanácsi rendelet 2. cikkénekc)pontjában megha-tározott fogalmat,
e) az Európai Közösség vámterületére behozatalon a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,
f) az Európai Közösség vámterületérõl kivitelen a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott fogalmat,
g) közvetítõi tevékenységen a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkéneke)pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.”
8. §A Btk. 289. §-ának (5) bekezdése helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
„(5) A büntetés bûntett miatt az (1) bekezdés esetén há-rom évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedõ szabadság-vesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutõzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelõ, kockázati tõkealap-kezelõ, tõzsdei, elszámolóházi, köz-ponti értéktári vagy közköz-ponti szerzõdõ fél tevékenységet végzõ szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítõ, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyug-díjszolgáltató intézmény körében követik el.”
9. §A Btk. 298/D. §-ánakb)–d)pontjai helyébe a követ-kezõ rendelkezések lépnek:
[Aki törvényben elõírt engedély nélkül]
„b)befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgálta-tási tevékenységet kiegészítõ szolgáltaszolgálta-tási, árutõzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati
tõke-alap-kezelési, tõzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzõdõ fél,
c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosí-tásközvetítési,
d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyug-díjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási”
[tevékenységet végez, bûntettet követ el, és három évig ter-jedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.]
10. §(1) A Btk. 300. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglal-koztatói nyugdíjtitoknak minõsülõ adatot jogtalan elõny-szerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva ille-téktelen személy részére hozzáférhetõvé tesz, úgyszintén aki jogtalan elõnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bûntet-tet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”
(2) A Btk. 300. §-a (2) bekezdésénekb)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Nem büntethetõ gazdasági titok megsértése miatt, aki]
„b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg-elõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvényben elõírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezde-ményez, akkor sem, ha az általa jóhiszemûen tett bejelen-tés megalapozatlan volt,”
11. §A Btk. 300/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásá-ban pénzügyi eszközön
a) a pénzügyi eszközt, az egyéb tõzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán en-gedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történõ forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyúj-tottak be,
b) azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályo-zott piacon, de értéke valamely, az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétõl, illetve árfolyamától függ,
c) a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötele-zettség megszûnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott ér-tékpapírt
is érteni kell.”
12. §A Btk. 303. §-a (4) bekezdésénekc)pontja helyé-be a következõ rendelkezés lép:
[A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesz-tés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást]
„c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, áru-tõzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelõ, kockázati tõke-alap-kezelõ, tõzsdei, elszámolóházi, központi értéktári
vagy központi szerzõdõ fél tevékenységet végzõ szerve-zet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosítás-közvetítõ, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgál-tató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglal-kozó szervezet tisztségviselõjeként vagy alkalmazottja-ként,”
[követik el.]
13. §A Btk. 303/A. §-a (2) bekezdésénekb)pontja he-lyébe a következõ rendelkezés lép:
[A büntetés vétség miatt három évig terjedõ szabadság-vesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselek-ményt]
„b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, áru-tõzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelõ, kockázati tõke-alap-kezelõ, tõzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzõdõ fél tevékenységet végzõ szerve-zet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosítás-közvetítõ, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgál-tató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglal-kozó szervezet tisztségviselõjeként vagy alkalmazottja-ként,”
[követik el.]
14. §A Btk. 303/B. §-a helyébe a következõ rendelke-zés lép:
„303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro-zása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény-ben elõírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”
15. §A Btk. 303/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi te-vékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítõ pénzügyi szolgál-tatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgálta-tási tevékenységet kiegészítõ szolgáltaszolgálta-tási, árutõzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tõkealap-kezelési, tõzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzõdõ fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítõi, illetve önkéntes köl-csönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.”
16. §A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 63. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A büntetõeljárás során rögzített személyes adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.”
17. §A Be. a következõ 226/A. §-sal és azt megelõzõ al-címmel egészül ki:
„A bûnügyi költség viselése
226/A. § Ha az ügyész az eljárást megszünteti, a bûn-ügyi költséget az állam viseli. A terheltet kötelezni kell an-nak a költségnek a viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.”
18. §A Be. 258. §-a (2) bekezdésénekd)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az ítélet és az ügydöntõ végzés rendelkezõ része
[Az ítélet és az ügydöntõ végzés rendelkezõ része