36. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kamara az állatorvosi névjegyzék vezetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott adatokat használja.”
37. § A MÁOK tv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosként, továbbá az állami fenntartású állategészségügyi kutató intézményekben, az állami fenntartású állategészségügyi intézetekben, valamint a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek intézményeiben a szolgálati állatok vonatkozásában, a felsorolt intézményeken belül végzett állatorvosi tevékenység FELIR azonosítóval, praxisengedély nélkül is végezhető.”
38. § A MÁOK tv. 34. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve az abban való közreműködést az az állatorvos végezhet, aki)
„d) rendelkezik FELIR azonosítóval.”
39. § A MÁOK tv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Praxisengedélyt kérelemre annak az állategészségügyi szolgáltatónak kell kiadni, amely rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendelet és a Kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, és az állategészségügyi intézményekre és egységekre vonatkozó szabályoknak megfelelő helyiséggel, a tevékenység folytatásához az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító, FELIR azonosítóval rendelkező állatorvossal.”
3. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
40. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 5. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a friss meggy feldolgozásáig írásba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, határozott időre szóló szerződést legalább egyéves időtartamra kell megkötni.
A határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással egyéves felmondási idővel szüntethető meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére a vevőnek kell írásbeli ajánlatot tennie az eladónak, amely ajánlathoz a vevő hat hónapig kötve van.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek és az ajánlattételnek meg kell felelnie a Rendelet 168. cikk (4) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.
Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. A mezőgazdasági igazgatási szerv akkor alkalmaz szankciót, ha a felek a határidő elteltével sem teljesítik a kötelezettségeiket.
(6) Ha a felek között nem jön létre megállapodás az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére, a felek közötti közvetítésre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) jogosult.
(7) A Rendelet 168. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit a szövetkezetek mellett a gazdasági társaságokra is alkalmazni kell.”
41. § A Szakmaközi törvény 26. § (2) bekezdésében az „A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara)” szövegrész helyébe az „Az agrárkamara” szöveg lép.
42. § Hatályát veszti a Szakmaközi törvény 5. alcím címében az „a tejágazatban” szövegrész.
4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
43. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/A. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:]
„p) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosító szám (a továbbiakban: FELIR azonosító)”
(2) A Szaz. tv. 10/A. § (6) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati kód képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet a természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:)
„k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a FELIR azonosító törléséről.”
44. § A Szaz. tv. 10/A. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés c)–j) és l) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés c)–j), l) és p) pontja szerinti” szöveg lép.
5. Záró rendelkezések
45. § (1) Ez a törvény a – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 20. § (2) bekezdése 2017. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 34. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 7. § (2) bekezdés 2019. január 1-jén lép hatályba.
46. § (1) Ez a törvény
a) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2017. évi LXIV. törvényhez
1. Az Éltv. Melléklete a következő 9/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„9/A. EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti műtrágya;”
2. Az Éltv. Mellékletének 39/A. pontja helyébe a következő pont lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„39/A. közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során fogyasztók meghatározott csoportját vendéglátó ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-, szociális, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen;”
3. Az Éltv. Melléklete a következő 40/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„40/A. létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;”
4. Az Éltv. Mellékletének 70/A. és 71. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„70/A. vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék forgalmazása zajlik, beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket is;
71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak;”
2017. évi LXV. törvény
a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról*
1. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 1. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:)
„i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,”
2. § A Vksztv. 2. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„33. víziközmű-alap: a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodása alapján létrehozott, a víziközmű-fejlesztések finanszírozását biztosító források összessége, így különösen a használati díjak nyilvántartására és felhasználására szolgáló, elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz.”
3. § A Vksztv. 5/B. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ellenőrzés eszközei:)
„f) az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.”
4. § A Vksztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben megjelölt személyek a vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítési eljárásában ügyfélnek minősülnek.”
5. § A Vksztv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik, a fejlesztés teljes időszaka alatt a mindenkori víziközmű-szolgáltató szakmai döntésekbe történő bevonásával a 11. § (5) bekezdésben előírtak szerint.”
6. § A Vksztv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet, írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat.”
7. § A Vksztv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott esetben pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 30-i ülésnapján fogadta el.
8. § A Vksztv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E § alkalmazásában működtető eszköz a – folyamatirányító rendszerek kivételével – víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek, ideértve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott elektronikus információs rendszert is.
(5) A (4) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer védelméről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint.”
9. § A Vksztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője – megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató – a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására – ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra használhat fel. A 10. § (1) bekezdésével és a 30. § (4) bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.
(2) Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat – elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban – a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében foglalt működési engedélyeiben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.
(3) Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.
(4) Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.
(5) A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak – valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-szolgáltatónak – a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és a fejlesztés műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre.
Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.
(6) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”
10. § A Vksztv. 58. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodott meg, de az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megállapodást követően az előrefizetős mérő a felhasználói díjfizetés hiánya miatt lezár, akkor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltak alkalmazhatóak.”
11. § A Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. A határozott időre megállapított védettség esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, illetve a védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól, a védettség lejáratának évében csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerint kell igazolnia a víziközmű-szolgáltató felé a védettsége fennállását.
Az a fogyatékkal élő felhasználó, akinek a nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.”
12. § A Vksztv. 69. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet)
„d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja.”
13. § A Vksztv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj, továbbá ha 2015. július 1-jén vagyonkezelési szerződés volt érvényben, az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő használati díj alkalmazandó, amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés megkötése mellett döntenek.”
14. § A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/B. §-sal egészül ki:
„87/B. § E törvénynek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 10. §-a által megállapított 58. § (3a) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően megkötött érvényes szerződésekre is alkalmazni kell.”
15. § A Vksztv. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 14. § (4) és (5) bekezdése a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)–(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
16. § A Vksztv.
1. 55. § (4) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató kérelmére” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató bejelentésére” szöveg,
2. 55. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés szerinti bejelentésében” szöveg,
3. 55. § (7) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja”
szövegrész helyébe az „a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése mellett dönt” szöveg,
4. 55. § (7) bekezdés c) pontjában az „a kérelem előterjesztése” szövegrész helyébe az „a bejelentés benyújtása” szöveg, 5. 55. § (8) bekezdésében a „kérelem elutasítása helyett” szövegrész helyébe az „a kötelezési eljárás lefolytatásának
mellőzése helyett” szöveg lép.
17. § Hatályát veszti a Vksztv.
1. 11. § (5b) bekezdése, 2. 58. § (3) bekezdés b) pontja.
18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 9. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
19. § E törvény 8. §-a a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)–(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
2017. évi LXVI. törvény
a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról*
1. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„34. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll;”
(2) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 43a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„43a. termékcsoport: a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termékkel és csomagolásával jellegében és funkciójában azonos termékek csoportja;”
(3) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 46a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„46a. üzlet: termékértékesítést szolgáló, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, a vendéglátási tevékenységet folytató üzlet kivételével;”
2. § A Ht. 12. §-a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles az általa forgalmazott termékcsoportból származó termékből, és a termék csomagolásából származó szennyeződésmentes, nem veszélyes, elkülönítetten gyűjtött csomagolási üveghulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére.”
3. § A Ht. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kereskedő, a közvetítő, a közszolgáltató és a közszolgáltató alvállalkozója – a 39. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag a 32/A. § (2) bekezdés alapján létrehozott szervezet nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, gyűjtheti, szállíthatja és közvetítheti.”
4. § A Ht. 31. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)–h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató birtokába került. A közszolgáltató által történő birtokbavétellel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a Koordináló szerv tulajdonába kerül.”
5. § A Ht. 32/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közszolgáltató, a települési önkormányzat, az önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa, a közszolgáltató részére támogatást nyújtó szerv, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) megad minden adatot és információt, ami a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv kezelheti, és részére átadhatók az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatok.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatok közül a személyes adatokat a Koordináló szerv – és az ügyfélszolgálati feladatai ellátásában igénybevett közszolgáltató ügyfélszolgálata – az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében kezelheti, nyilvántarthatja. A Koordináló szerv jogosult a számlázási, díjbeszedési, valamint a díjhátralék-kezelési feladatkörében a személyes adatok körére vonatkozó csoportos adatszolgáltatást kérni a természetes személy ingatlanhasználó lakcíme szerint illetékes járási hivataltól. Az átvett személyes adatokat a Koordináló szerv az érintettnek a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége megszűnéséig, a közszolgáltatással összefüggő díjhátralék esetén annak kifizetéséig (behajtásáig) vagy törléséig kezelheti.
* A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 30-i ülésnapján fogadta el.
(5a) A közszolgáltató a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat az általa ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében kezelheti és tarthatja nyilván. A közszolgáltató a kezelt személyes adatokat haladéktalanul köteles törölni, ha az adatkezelés nem az e bekezdésben meghatározott célból történt, vagy az adatkezelés célja megszűnt.”
6. § (1) A Ht. 35. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)
„g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó további rendelkezéseket.”
(2) A Ht. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt vagy díjkompenzációt állapít meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj ezáltal meg nem fizetett összegét a Koordináló szerv számára az önkormányzat köteles megtéríteni.”
7. § A Ht. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat közmeghallgatást tarthat a települési hulladék elkülönített gyűjtésével kapcsolatos döntés meghozatala előtt.”
8. § A Ht. 37. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést legfeljebb hat hónapos felmondási idővel felmondja, ha a közszolgáltató nem rendelkezik minősítési engedéllyel, vagy megfelelőségi véleménnyel, vagy a Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta. A felmondási idő alatt a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.”
9. § A Ht. a következő 37/C. §-sal egészül ki:
„37/C. § A települési önkormányzat ingyenes közterület-használatot köteles biztosítani, ha a 12. § (2a) és (2b) bekezdései szerinti átvétel saját terület hiányában közterület-használattal valósítható meg. A közterületen történő átvétel szabályait, az átvételi hely kialakításának módját kormányrendelet határozza meg.”
10. § A Ht. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Koordináló szerv felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes
„(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Koordináló szerv felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes