Év Korrekció
(folyó áron, millió Ft) Hatása a GDP-re (%)
2010 80 985 0,31
2011 89 930 0,33
2012 91 757 0,33
Forrás: KSH
72
3.1.2.1.3 Fegyverrendszerek elszámolása
Az új módszertani előírásokban a bruttó hazai termék szintjét jelentősen befolyásoló változás a katonai fegyverek felhalmozásként (állóeszközként) való elszámolása. Korábban kizárólag a polgári célra is használatos katonai eszközbeszerzések kerültek állóeszközként elszámolásra. A romboló harci eszközök értéke folyó termelő-felhasználásként jelent meg a honvédelmi szolgáltatások értékében, és közösségi fogyasztásként a felhasználási oldalon. Az új szabályok szerint a többször használatos eszközök beszerzése felhalmozási kiadás, amelyre a használat idején értékcsökkenést kell elszámolni. Ez a nem piaci termelők termelési és bruttó hozzáadott értékét közvetlenül befolyásolja. A változás eltérő mértékben érinti az egyes országok nemzeti számla adatait, de összességében jelentős mértékű változásnak tekinthető. A fegyverrendszerek eszközként való nyilvántartásának legnagyobb problémáját a titkosított adatok kezelése jelenti. Ezért az új módszertan lehetőséget ad az adatközlésekben a fegyverrendszerek, valamint a gépek és berendezések eszközkategória értékeinek összevonására.
Az ESA 1995 szerint a romboló harci eszközök (pl. lövedékek, rakéták, bombák, stb.), illetve az azokat szállító felszerelések (pl. katonai repülőgépek, tankok, rakétahordozók, kilövő állomások, stb.) termékbeszerzésnek minősültek, felhasználásukat folyó termelő-felhasználásként tartotta nyilván a rendszer, függetlenül attól, hogy minden más vonatkozásban megfeleltek az állóeszközök kritériumainak (PAPARELLA – VU 2003).
Az elszámolás anomáliáját mutatja, hogy ha a folyó termelő-felhasználásként egy korábbi időszakban már „elfogyasztott” fegyver exportálása mellett dönt az eszköz tulajdonosa, akkor az adott évben az értékesítésből származó bevételt negatív folyó termelő-felhasználásként kellene elszámolni. A fegyverek folyó termelő-termelő-felhasználásként való kezelése a pénzügyi elszámolásokkal sincs összhangban.
Megszüntetve ezt az anomáliát az ESA 2010 módszertan szerint a kormányzati szektorban ezentúl nemcsak a polgári célra használatos eszközbeszerzések, hanem a romboló, katonai célú eszközök is állóeszköz-felhalmozásként, illetve készletváltozásként kerülnek elszámolásra.
Az új módszertanban (ESA 2010) a gazdasági eszközök osztályozása két új katonai jellegű eszközcsoportot tartalmaz:
• A fegyverrendszerek (AN.114) eszközkategóriába a járművek és egyéb berendezések, például hadihajók, tengeralattjárók, katonai célú légi járművek,
harckocsik, rakétahordozók, rakétavetők stb. tartoznak. A támadó felek folyamatos elrettentésére használt eszközöket, a nagy rombolóképességgel rendelkező ballisztikus rakétákat is az állóeszközök közé kell sorolni.
• A katonai készletek (AN.124) csoportjába a fegyverek vagy fegyverrendszerek által hordozott lőszerek, lövedékek, rakéták, bombák és egyéb egyszer használatos katonai eszközök tartoznak.
A katonai eszközök a várható használati időtől függően a fenti eszközcsoportok valamelyikébe tartoznak. Ennek alapján bruttó állóeszköz-felhalmozásként (beruházásként) vagy készletváltozásként kell az eszközbeszerzéssel kapcsolatos kiadásokat elszámolni. A módosítás bruttó hazai termék fő összetevőire gyakorolt hatása, hogy az eszköz beszerzésének évében a felhasználási oldalon csökken a kormányzat fogyasztási kiadása, és ugyanazzal az összeggel nő a bruttó felhalmozása (bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás értéke). A termelési oldalon csökken a folyó termelő-felhasználás és ezzel együtt a kormányzati szektor kibocsátása. Ennek eredőjeként a bruttó hazai termék értéke nem módosul. Az állóeszközként elszámolt fegyverrendszerek esetében állóeszköz-felhasználást (értékcsökkenést) kell elszámolni a beszerzésüket követő években (kiselejtezésig). Ez a korábbi évek beszerzései után elszámolt állóeszköz-felhasználás (értékcsökkenés) a beszerzést követő években növeli a kormányzat végső fogyasztási kiadását és a kibocsátását, valamint a bruttó hozzáadott értéket.
Magyarországon – az ESA 1995 szerint – a katonai védelmi kiadások folyó termelő-felhasználásként elszámolt tételei a központi kormányzat éves zárszámadási beszámoló adatain, valamint közvetlenül a Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokon, információkon alapultak. Ezek az adatok 1995-től állnak rendelkezésre. Az adatok 2014.
évi felülvizsgálatához a szakminisztériumtól származó plusz információkra volt szükség.
A várható átlagos élettartam szerint öt homogén eszközcsoport került kialakításra. Ennek következtében 2007-től kezdődően részletesebb – öt korcsoport szerint részletezett – beruházási és készlet adatsor állt rendelkezésre. A jövőben a nemzeti számlák ezen adatigényét – a korcsoportok szerint részletezett, adott évi felhalmozás adatokat – a katonai célú eszközök adatai (OSAP 2262) c. adatgyűjtés biztosítja. Mindezek alapján a fegyverrendszerek felhalmozásának 1995-től kezdődő idősora a jövőben is rendelkezésre fog állni.
74
Az ESA 2010 szerint a katonai repülőgép beszerzéseket – így a hazai Gripen típusú katonai eszközbeszerzéseket is – pénzügyi lízingszerződésként kell kezelni, bármilyen konstrukcióban is kötötték meg a tényleges szerződéseket. Ennek megfelelően a fegyverrendszerek 2006. és 2007. évi bruttó állóeszköz-felhalmozás, illetve a következő évek eszközállomány és értékcsökkenés adatai tartalmazzák a Gripen beszerzések értékét.
Az új módszertan szakértői egyeztetése során a tagországok ellenállása miatt nem került az adatszolgáltatási kötelezettségek közé a fegyverrendszer-beruházásokról külön adatátadás, ezeket az adatokat – a titkosítás miatt – a gépek-berendezések eszközökkel együttesen kell az EUROSTAT felé jelenteni a tagországoknak [549/2013/EU rendelet B. melléklet].
A magyar publikációkban is ezt a gyakorlatot alkalmazzák.
A korábbi évek fegyver beruházásainak kumulált értékéből képzett bruttó és nettó eszközállomány, valamint az eszközök elhasználódását, avulását mérő állóeszköz-felhasználás értékét a folyamatos leltározás módszerével (PIM) számítják. A modell input adatai a várható élettartam és a konstans áron számított beruházási idősor adatok. A magyar PIM modellben alkalmazott feltevések szerint a selejtezések alakulása normál eloszlást követ, és az eszközök értékének csökkenése lineárisan íródik le. A várható átlagos élettartam adatok a korcsoportok szerint részletezett beruházási értékekből számíthatóak.
A fegyverrendszerek beruházási értéke alapján számított korcsoportos megoszlását a 6. táblázat tartalmazza.
6. táblázat: A fegyverrendszerek beruházásának megoszlása a várható élettartam