8. MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL ELLÁTOTT ÉPÜLET ENERGETIKAI TANÚSÍTÁSA 218
6.23 ábra: A Herc Firematic 60 pelletkazán lambdaszondája
lambdaszondája 6.24 ábra: A Herc Firematic 60 pelletkazán turbulátorai
Érdekes megoldás az automatikus tisztítás a hőcserélőnél (6.23 ábra). A beépített turbulátorok még fűtési üzem közben is automatikusan tisztítják a hőcserélő felületeket, hogy a hőátadás is magas hatásfokon történjen meg. Kézi beavatkozást nem igényel. Az ebből származó égéshamut és pernyét egy csiga szállítja ki a homlokoldali hamuládába.
A kazán optimális működését a központi szabályozóegység teszi lehetővé, melynek főbb feladatai:
lambdaszonda segítségével az égés szabályozása,
fűtési puffergazdálkodás (ha szükséges a puffertartályba fűt a kazán),
visszatérő hőmérsékletemelése (szivattyú és keverőszelep szabályozása),
két szabályozott fűtési kör megvalósítása (szivattyú és keverőszelep szabályozása),
használati melegvíz-készítés szabályozása,
távfelügyeleti és távkarbantartási lehetőségek biztosítása.
A szabályozóegység könnyen kezelhető, képernyővel és menürendszerrel ellátott. Moduláris bővítés lehetséges, például szolárkör-szabályozás és további fűtőkörök számára. [72]
6.3.9. Faaprítékkazánok
A faapríték kevésbé homogén, mint a pellet, így automatizált adagolás esetén könnyebben elakad. Ezért robosztusabb, drágább adagolómechanizmus szükséges hozzá, ami kisebb rendszerek esetén költséghatékonyan nem oldható meg. A faaprítékkazánokat ennek megfelelően nagyobb társasházak, középületek és épületcsoportok esetén alkalmazzák, jellemző teljesítménytartományuk 35-7000 kW. Egy jellemző alkalmazási terület az ún.
közelfűtés (Nahwärme, tömbfűtés), ami falusi kertvárosi környezetben egy épületcsoport, kisebb falu hőellátására létesített mini távhőrendszer. A megoldás nálunk nem jellemző, de a német ajkú országokban és Dániában igen elterjedt.
Kisebb teljesítmények esetén a kazánházak kialakítási követelményei azonosak a faelgázosító kazánoknál leírtakkal.
6.25 ábra: Hargassner faapríték-tüzelésű kazán szállítószalagos adagolással
A faapríték-tüzelésű kazánok legnagyobb előnye, hogy folyamatos a tüzelés a fűtési idényben, megszakítás nélkül. Programozott logikai szabályozók (PLC) szabályozzák a gyújtást és a működést. A teljesítmény szabályozható 30-100%-os tartományban, 87-90%
hatásfok mellett.
Itt már megvalósítható a teljesen automatikus működés, vagyis nem szükséges rendszeres tisztítás, hamueltávolítás. Olcsóbb rendszereknél nincs automatikus hamueltávolítás, ilyenkor hetente manuálisan kell a hamugyűjtőt üríteni.
6.3.10. Vegyes tüzelésű kazánok
A vegyes tüzelésű kazán széles körben elérhető fűtési alternatíva, amely műszaki ismeretek nélkül, egyszerűen, hatékonyan üzemeltethető. Tüzelőanyagként szilárd tüzelőanyag szükséges, mint például fűrészpor, faapríték, brikett, szén, tűzifa, építési faanyag, feldolgozatlan fahulladék, kerti hulladékok. A vegyes tüzelésű kazánok tűztere típustól függően különböző nagyságú lehet. Kialakítástól függően akár méteres faanyag is behelyezhető.A tüzelőanyag-adagolás manuális. A faanyag égési ideje pár óra, bár nagyon ritka esetben akár 8 óráig is eltarthat. A fűtési szükségletekhez jobban tudunk igazodni, ha puffertartályt alkalmazunk, ezzel a kazán hatásfokát is javítjuk, mert nem szakaszos a fűtés, hanem folyamatos. Ettől függetlenül a kazán közvetlenül ráköthető a fűtési rendszerre. A vegyestüzelésű kazánnal megoldható a használati melegvíz-ellátás is.
6.4. A fűtési rendszer elemei
A biomassza alapú hőtermelés teljes értékű alternatívája lehet egy gáztüzelésű rendszernek, és a fűtési rendszer elemei is lényegében azonosak. Kivétel, hogy szilárd tüzelésű kazánok esetén minden esetben (még a pelletkazánoknál is) a hatékony szabályozás érdekében puffertárolót kell alkalmazni.
A fatüzelés bár monovalens üzemben is alkalmazható, sokszor kényelmesebb bivalens üzemet választani. Manuális rendszereknél a nyári szezonban, amikor kisebbek a hőigények, célszerű megoldás a napkollektor alkalmazása a biomassza-tüzelés helyett, így akár teljes nyáron kiváltható a munkaigényes faadagolás.
6.26 ábra: Ecotherm pelletkazánnal és napkollektorral működő hőellátó rendszer fő elemei A gázkazán is jól jöhet alternatív megoldásként, mely kényelmesebb üzemet biztosít.
Különösen hasznos lehet akkor, ha a fűtési idényben hosszabb-rövidebb ideig tartó, felügyelet nélküli temperálás szükséges (pl. elutaznak a lakók). Az automatikus adagolású pellet- és faaprítékkazánoknál ez nem probléma.
Magyarországon a pellet nem mindig olcsóbb, mint a gáz (lapzártakor éppen olcsóbb volt, de ez változó). Ezért is hasznos lehet egy alternatív gázkazán alkalmazása, így könnyen válthatunk ha az árarányok változnak, vagy ha a tüzelőanyag-ellátás akadozik.
Természetesen a beruházási költségeket is mérlegelni kell, mielőtt eldöntjük, hogy
monovalens vagy bivalens, illetve utóbbi választása esetén párhuzamos vagy alternatív rendszert választunk-e.
6.4.1. Biztonsági berendezések
A biztonsági berendezések hasonlóak a gázkazánoknál alkalmazottakkal. Régen szilárd tüzelésnél nyílt tágulási tartályt alkalmaztak, ma már a zárt tágulási tartály a jellemző.
Szükséges továbbá biztonsági szelep a kazán legmagasabb pontján, hőmérők, nyomásmérők, hőmérséklet-korlátozó, biztonsági lefúvatószelepek.
6.27 ábra: Viessmann-kazán biztonsági berendezései 6.4.2. Füstgázelvezetés
6.4.2.1. Kondenzáció a füstgázban
A füstgáz harmatponti hőmérséklete függ a tüzelőanyag nedvességtartalmától és a légfelesleg-tényezőtől. Értéke jellemzően 45-70 oC között lehet. Ha a keverékben a levegő aránya kisebb vagy ha a tüzelőanyag nedvességtartalma magasabb, akkor a harmatponti hőmérséklet magasabb lesz, vagyis nagyobb lesz a lecsapódás kockázata. Alacsonyabb visszatérő hőmérséklet esetén (pl. 75/55 oC-os rendszernél) a kondenzáció kockázata jelentős, 90/70-es fűtéseknél minimális. Ez azt jelenti, hogy nagy hőigényeknél kisebb a kockázat, alacsony energiafelhasználásúaknál nagyobb. Ugyanakkor felfűtési és lehűlési szakaszban a kockázattal magas hőmérsékletű rendszereknél is számolni kell. Ezért a füstgázelvezető rendszereknél követelmény a korrózióállóság, ugyanis a kondenzátum igen savas lehet.
6.4.2.2. Nyomásviszonyok a füstgázelvezető rendszerben
A nyomásviszonyokat a kémény huzata és a szállítóventilátorok határozzák meg.
Gázkazánoknál előfordul, hogy az égőbe van beépítve ventilátor, ami túlnyomást eredményezhet az égéstérben. Biomasszakazánoknál nem lehet pozitív nyomás (legfeljebb induláskor) az égéstérben, ezért a kéményt úgy kell méretezni, hogy a szívóhatás az égéstérben is biztosított legyen még ventilátoros levegőbevezetés esetén is. Ha 20 Pa-nál nagyobb huzat kialakulhat, akkor huzatcsökkentőt kell alkalmazni.
6.4.2.3. A füstgázelvezető rendszer kialakítása
A kéményt és a füstgázelvezető rendszert méretezni kell. A méretezés során figyelembe kell venni a tengerszint feletti magasságot, a kazán vagy kandalló típusát, a füstgázelvezetés módját (egyedi/gyűjtő), a fűtetlen és külső térben haladó kéményszakaszok hosszát. A kialakuló huzat függ a keresztmetszettől és az effektív kéménymagasságtól, ami a kémény kiömlőnyílása és a kazán füstgázkivezető nyílása közötti magasságkülönbség. Családi házaknál jellemzően az effektív kéménymagasság 6 és 12 m között kell legyen.
A kéményeknek nedvességállónak, 400 oC-ig hőállónak, 1200 oC-ig tűzállónak, sima belső felületűnek kell lenni. A kéményt hőszigeteléssel kell ellátni, különösen a fűtetlen és külső terekben. A kémény tisztítónyílása is légtömör kell legyen.
A kémények anyaguk szerint két fő csoportba oszthatók: készülhetnek kerámiából vagy rozsdamentes acélból (6.28 ábra).
6.28 ábra: Kerámia- és rozsdaálló acél kéményrendszerek Forrás: [105], [106]
A füstcső elhúzása maximum 2 m lehet, lehetőleg könyökök nélkül kell kialakítani, dőlésszöge minimum 15o, de az ideális a 30-45o. Mivel indításkor túlnyomás léphet fel, légtömör kialakítású kell legyen, ami hőálló szilikonnal vagy légtömör hegesztéssel biztosítható. A füstcsövet is érdemes hőszigetelni (> 5cm, ásványgyapot). Létezik flexibilis, hőszigetelt változat, ami a hangszigetelés szempontjából is kedvező. A füstcső része a huzatszabályozó is.
A füstgázelvezető rendszer kiválasztásánál célszerű a gyártó javaslata szerint eljárni.
6.4.3. A tüzelőanyag tárolása és adagolása 6.4.3.1. Hasábfa tárolása
Egy liter víz gőzzé válása 0,7 kWh hőt igényel, ugyanekkora veszteséget jelent, ha a tüzelőanyag nincs kiszárítva és az égés endoterm fázisában kell a kiszáradásnak megtörténni. Ráadásul ez elégtelen égéshez, hatásfokromláshoz, koromképződéshez, magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet. Ezért a hasábfát használat előtt két évig ajánlott
szárítani, száraz, szellős helyen. Két év alatt az eredetileg 40% körüli nedvességtartalom 15-20%-ra csökken, tehát tökéletesen nem szárad ki a fa.
A tüzifa fűtőértéke kb. 18 MJ/kg. Az éves tüzelőanyag-igényt az épület éves hőenergia-igénye alapján számolhatjuk. Például, tegyük fel, hogy egy 100 m2-es családi ház fajlagos fűtési és HMV hőenergia-igénye összesen 150 kWh/m2/év (azaz 15.000 kWh/év= 150 MWh/év, ami 54.000 MJ/év). Ez az épület hőigénye, de ezt el kell osztani a fűtési rendszer hatásfokával a tényleges tüzelőanyag-igény számításához. A rendszerhatásfok rosszabb, mint a kazán névleges hatásfoka, hiszen figyelembe veszi a részterhelést, illetve a tárolási, szállítási és szabályozási veszteségeket. Ha a rendszerhatásfokot 70%-ra vesszük, akkor az éves tüzelőanyag-igény 77.142 MJ/év. Az éves tüzelőanyag-igény pedig 4.285 kg/év, azaz 4,3 tonna. A tüzelőanyag-tárolót érdemes másfél évre méretezni a szárítás miatt.
Ha az épületen kívül történik a tárolás, akkor a tárolót a következőképpen kell kialakítani:
a tárolóépület alatt 20cm légrés kialakítása szükséges,
a jó szellőzés és a penészedés, korhadás elkerülése érdekében a hasábok mögött 5-10 cm függőleges hézagot érdemes hagyni,
gondoskodni kell az eső és a csapóeső elleni védelemről (pl. eresztúlnyúlással),
a fát nem szabad légtömören betakarni,
az épület falai és alja legyen hézagos, biztosítsa az átszellőzést.
6.4.4. Pellettárolás és -szállítás 6.4.4.1. A pellet helyszínre szállítása
Egy családi ház pelletigénye akár az 5 tonna/évet is elérheti. A pellet házhoz szállítása történhet speciális pellettartályos teherautóval, melyből pneumatikus úton, tömlőn keresztül automatizáltan lehet a pelletet az épület tárolójába tölteni. Ennek azonban műszaki feltételei vannak. Egyrészt a kamion meg kell tudja közelíteni az épületet. A szükséges útszélesség a megközelítési útvonalon minimum 3 m, a szabad magasság pedig 4m. A tartálykocsihoz 30 m-es töltőtömlő tartozik, így ennek megfelelő távolságig meg kell tudja közelíteni az épületet. A pneumatikus feltöltéshez az épület hálózati áramát (220V/16A) használják. Az is szükséges, hogy a tároló rendelkezzen megfelelő töltőcsatlakozással. A tároló kialakításánál két csatlakozónyílást kell kialakítani a teherautó számára, egyik a pellet betöltésére szolgál, a másik pedig a levegő kiszívására. A betöltőnyílásokkal szembeni falon, gumiszőnyeget kell elhelyezni. Erre azért van szükség, mert a nagy sebességgel érkező pellet, amely a falnak csapódna nagy zajt keltene, és a pellet törése ellen is védelmet nyújt.
6.29 ábra: Tárolósiló és pelletszállító teherautó Forrás: [107]
6.4.4.2. A pellet tárolása
A pellet tárolása történhet pellettároló helyiségben, speciálisan erre a célra gyártott zsáksilóban vagy ha az épületben nem helyezhető el, akkor épületen kívül föld alatti tárolótartályban.
Ha az épület hőigénye nagyon alacsony – például passzív- és alacsony energiafelhasználású házaknál,– elegendő lehet kazánhoz kapcsolt tárolótartály is. Ebben az esetben a tüzelőanyag kazánba juttatása gravitációs úton történik.
A tárolóhelyiséggel kapcsolatban a legfontosabb, hogy száraz legyen, mert ha magas a páratartalom, a pellet magába szívja a nedvességet és morzsolódik, ami használhatatlanná teszi. Normál, lakófunkcióra jellemző páratartalom megfelelő.
6.4.4.3. A pellet kazánba juttatása
A pellet tárolótól kazánig való szállítása automatizálható. Ha a tároló (helyiség) közvetlenül a kazán mellett van, akkor szállítócsigát, ha távolabb van, de 20 méteren belül, akkor pneumatikus adagolót érdemes alkalmazni.
Egy szállítócsigás megoldást mutat a 6.30 ábra. Itt tárolóból a pellet egy laprugós keverőművel és egy, stabil szállítócsigás rendszeren keresztül jut el a kazánba. A keverőmű gondoskodik a pellet csigába jutásáról, és a szállítócsiga juttatja a pelletet a kazánba. A keverőműtárcsát pellet mellet faapríték szállítására is szokás alkalmazni. Maga a szállítócsigás vályúprofil C alakú, ami a zavartalan pellet-, vagy faapríték-szállítást teszi lehetővé. [72]
6.30 ábra: Herz laprugós keverőműtárcsa és szállítócsiga
(1 keverőműtárcsa; 2 hajtástartó; 3 kúpfogaskerekes hajtás; 4 nyitott csigacsatorna; 5 szállítócsiga; 6 zárt csigacsatorna; 7 túltöltésvédelem; 8 ejtőakna; 9 hajtómotor)
6.31 ábra: Pellettároló helyiség
Forrás:[108] 6.32 ábra: Mall ThermoPel 2500 föld alatti pellettároló
Forrás: [109]
A tárolóhelyiséget csúszórámpákkal alakítják ki úgy, hogy két 40-45-os dőlésszögű rámpa segíti, hogy a pellet a helyiség kiürüléséig mindig a gyűjtőfejhez jusson gravitációs úton.
Törekedni kell arra, hogy a rámpa és a padló felülete sima legyen. Ajánlott a laminált padlós megoldás. A tárolóhelyiség térfogatának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a helyiség térfogatának mindössze kétharmada hasznos tér.
6.4.4.4. A faapríték szállítása és tárolása
Faapríték esetén a pneumatikus szállítást nem alkalmazzák, ezért a tartálykocsis szállítás sem jellemző. Dönthető rámpájú teherautóval vagy traktorral szállítják a helyszínre és gravitációs úton juttatják a tárolóhelyiségbe. A helyiség kialakítása többféle lehet, de a szállító járműnek közvetlenül meg kell tudnia közelíteni (6.32 ábra).
Az ábrán az is megfigyelhető, hogy a tárolóból a kazánba a pelletes rendszereknél robosztusabb, laprugós keverőműtárcsás szállítócsiga szállítja a faaprítékot.
6.33 ábra: Példák faapríték-tárolási megoldásokra Forrás: [110]
6.5. Környezetvédelmi követelmények
A biomassza-tüzeléskor az emisszióértékek általában sokkal kedvezőbben alakulnak, mint a hagyományos fűtési rendszereknél. Ugyanakkor egyes szennyezőanyagoknál többletkibocsátással is kell számolni (pl. NOx, por).
Meg kell különböztetnünk egymástól a korszerű jó hatásfokú készülékeket és ahagyományos fatüzelésű berendezéseket, ahol a tüzelőanyag fűtőértékének nagy része nem hasznosul, a füstgázzal együtt távozik. A füstgázok környezetszennyező-anyag tartalma ekkor is kisebb, mint széntüzelés esetén, de sokkal rosszabb, mint a korszerű készülékeknél.
A különböző fűtési rendszerek emissziókibocsátásának összehasonlítására ausztriai adatokat mutatunk be (6.3 táblázat). A táblázat mérési eredmények középértékeit tartalmazza 1 TJ nettó hőenergiára vonatkoztatva. [111]
A biomasszakazánok telepítésénél a pontforrásokra (kémény) vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Ez a 23/2001 KöM rendeletben4 van leírva és a 4/2011. VM rendeletben5 van módosítva.
423/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kWh és az ennél nagyobb, de 50 MWh‐nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
5 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
6.3 táblázat: Károsanyag-kibocsátás (kg/TJ)
Röviden a fő szabály a következő: ha a kazánban elégetett fűtőanyag energiatartalma eléri vagy meghaladja a 140kW-ot, akkor a berendezés használatához emissziómérésre van szükség, amit a használónak ötévente ismételnie kell. Közintézmények, iskolák, kórházak mentesülnek a mérések elvégzése alól, illetve jegyzői hatáskörben van annak elrendelése.
Az emissziómérést csak akkreditációval rendelkező laboratórium végezheti. [112]
A két rendelet értelmében a légszennyező anyag kibocsátási határértékeit a 6.4 táblázat mutatja be.
6.4 táblázat: Biomassza-tüzelésű kazánok esetén a légszennyező anyag kibocsátási határértékei a 23/2001 KöM rendelet és a 4/2011. VM rendelet alapján (a kibocsátási határértékek 11 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra
vonatkoznak)
Légszennyező anyag Határérték
mg/m3
Szilárd anyag 150
Szén-monoxid (CO) 1000
Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 650
Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 2000 Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben (szénben) kifejezve,
lángionizációs detektorral mérve, szilárd biotüzelőanyag esetében 50 Forrás: [112]
A két rendeleten kívül az MSZ-EN 303-5, az európaival harmonizált szabvány határozza meg, milyen minőségű a kazán tüzeléstechnikai szempontból. Egész Európában ezek alapján osztályozzák a kazánokat, a 3. osztály a legjobb minőséget jelenti. Nincsen összhangban a feljebb leírt két magyar emissziós szabványunkkal, melyek szigorúbbak ennél (a 3. osztály szén-monoxid-értéke az EN 303-5-ben magasabb lehet, 1200mg/m3).
[112]
6.5 táblázat: Az MSZ EN 303-5: 2000 szabvány által meghatározott emissziós határértékek
Forrás: [112]
7. SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS
7.1. Bevezetés
A szél energiájának hasznosítása időről időre újra előtérbe kerül, népszerűsége és megítélése a történelmi idők folyamán gyakran változott. Már az időszámításunk előtti évszázadokban ismerték hogyan lehet szélmozgatta terményőrlő malmokat építeni, a vitorlás hajózás elterjedése új távlatokat nyitott a világ megismerésében és számos új tapasztalatot hozott a légmozgások globális sajátosságainak a feltárásában. A négylapátos holland szélmalmok segítettek vízmentesíteni a poldereket, a XIX század végére Európában közel 100000 működött [113] ezekből. Észak-Amerikában a sorozatban gyártott, így nagyszámban létesített vízszivattyúzó szélerőgépek biztosították az éltető vízhez jutást, ezek az eszközök a vadnyugati tájkép nélkülözhetetlen részévé váltak. A maguk idejében rendkívül népszerűek és széles körben elterjedtek voltak a szélenergia-hasznosító berendezések. Ez az évszázados tapasztalat alapozta meg azt a technológiai fejlődést, melynek eredményként mára világszerte nagy számban építenek hálózatra csatlakozó szélerőműparkokat nemcsak a szárazföldeken, hanem a tengereken is. A széllel termelt villamos energia egyre nagyobb hányadot képvisel az energiaszerkezetben, a XXI. századra a szélenergia vitathatatlanul látható szereplőjévé vált a világ energiapiacának, noha biztosak lehetünk abban, hogy egyedül erre az energiaforrásra aligha támaszkodhatunk teljes egészében.
A Nap közvetett energiájának, a szélenergia kihasználására a Földön elvileg bárhol van lehetőség, hiszen a légkör állandó mozgásban lévő összefüggő dinamikus rendszer, légmozgások mindenhol létrejönnek. A hatalmas elméleti potenciállal rendelkező energiaforrás kihasználásának igénye kézenfekvő, így az emberiséget mindig is foglalkoztatta és most is komolyan foglalkoztatja, hogyan lehet a szél energiáját minél jobban, hatékonyabban és gazdaságosan kihasználni. Az ingyen rendelkezésre álló természeti energiaforrás hasznosításához szükséges berendezések műszaki fejlesztése speciális tudást, a berendezések megvalósítása, telepítése, üzemeltetése beruházást, tőkét igényel. A technikailag hasznosítható szélenergia-potenciál mindenképpen az energiaátalakító eszközeink műszaki színvonalától is függ. Nem kis kihívás olyan szélenergia-hasznosító eszközöket tervezni, melyek képesek olyan villamos energiát előállítani, mely megfelel a jelenlegi műszaki követelményeknek (frekvencia, feszültség, felharmonikusok terén), képes hatékonyan hasznosítani az állandóan változó szélsebesség viszonylag széles tartományát, túléli az extrém nagy széllökéseket, ugyanakkor felveszi a versenyt gazdaságosság szempontjából más energiaforrásokkal [113].A kisebb
energiasűrűség, az időjárástól függő rendelkezésre állás miatt a szélenergia hasznosítása nem egyszerű feladat, mégis mára a megújuló energiaforrások közül az egyik legkiforrottabb technológiát képviseli a vízenergia mellett a villamosenergia-termelés terén.
A megújuló energiaforrások és ezen belül a szélenergia által hálózatra termelt energia fajlagos költségei ma még köztudottan magasabbak, mintha fosszilis energiaforrásokkal vagy atomenergia segítségével termelnénk. A szélenergia-hasznosító berendezések XX.
század ’90 évei óta megfigyelhető rendkívül gyors innovációja és széleskörű elterjedése miatt törvényszerűen megfigyelhető a szélből termelt energia költségeinek csökkenése és egyes technológiai formái már ma gazdaságosak, vetekedik más, nem megújuló alapú villamos energia árával (7.1 ábra). A szélenergia egyes alkalmazásainak fajlagos költségei megközelíti más villamosenergia-termelési technológia költségeinek felső határát.
Ugyanakkor ezt a folyamatot az is segíti, hogy a hagyományos energiaforrások számos okból egyre magasabb áron válnak elérhetővé.
7.1 ábra: Különböző RES-technológiák fajlagos költségeinek terjedelme Forrás: [114]
Politikai döntéshozók hosszú távú energiapolitikai stratégiai célként fogalmazták meg a megújuló energiaforrások arányának növelését a klímavédelem érdekében, hogy az energiatermelésből származó légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését elérjék.
Már napjaink kihívása az egyre növekvő energiaigény kielégítése, egy-egy ország egyoldalú energiafüggésének mérséklése. Az energiatermelés diverzifikálása az energetikai monopóliumok lebontásával párhuzamosan zajló folyamat, amely egyben a társadalom elvárását is tükrözi, épp ezért a politikai döntéshozóknak segíteniük és támogatniuk kell versenyhátrányban lévő, ugyanakkor környezetkímélő energiatermelési módokat. Ebben a támogatandó körben a légköri erőforrások, így a szélenergiakulcsszerepet kaphatnak mind az energiaigények kielégítése, mind a klímavédelmet szolgáló tulajdonságai révén.
A szélenergia-hasznosítás ellen és mellette is hozhatunk érveket, nézőpont kérdése hogyan ítéljük meg végeredményben. Manapság a hálózatra csatlakozó ipari méretű szélerőművek által termelt villamos energia profitot hozó piaci termék, amely a liberalizált villamosenergia-piacon szabadon eladható. Ugyanakkor egy energiatárolást nélkülöző villamosenergia-rendszerben szabályozási kérdéseket felvető műszaki probléma.
Tekinthetünk rá, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik legolcsóbb eszközére, az így megtakarított szén-dioxid-kvóta a befektetőkön túl egy ország számára hozhat költségvetési bevételeket, illetve biztosíthatja a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célok elérését. Lehet tájképi értékeket érintő, érzékeny fajokat potenciálisan veszélyeztető zajkibocsátó forrás, ugyanakkor villamos hálózattól távol fekvő, elmaradott területeken olyan elérhető energiaforrás, amely alapvető komfortot, világítást, esetleg éltető vizet biztosíthat a felhasználóknak.
Az vitathatatlan, hogy a szélenergia hasznosításnak helye és szerep van növekvő
Az vitathatatlan, hogy a szélenergia hasznosításnak helye és szerep van növekvő