• Nem Talált Eredményt

A vasháztartást szabályzó hepcidin kimutatása és szerepe a perinatális vasháztartásban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2024

Ossza meg "A vasháztartást szabályzó hepcidin kimutatása és szerepe a perinatális vasháztartásban"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

A vasháztartást szabályzó hepcidin kimutatása és szerepe a perinatális vasháztartásban

Doktori tézisek

Dr. Balogh Ádám

Semmelweis Egyetem

Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola

Témavezető: Dr. Vásárhelyi Barna, Ph.D.

Hivatalos bírálók: Dr. Tóth Miklós, egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Szabó Rita, tudományos munkatárs, Ph.D.

Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Szalay Csaba, az MTA doktora

Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Hermann Róbert, tudományos főmunkatárs, Ph.D.

Dr. Pós Zoltán, tudományos munkatárs, Ph.D.

Budapest 2009.

(2)

BEVEZETÉS

A vas nélkülözhetetlen minden élő szervezet számára, azonban potenciális veszélyforrás is, mivel elősegítheti a szabadgyökök képződését. Annak érdekében, hogy e veszélyt elkerülje, a szervezet számos molekula segítségével szigorúan szabályozza a vas forgalmát. Ezen molekulák egy részének (ferritin, transzferrin, transzferrin-receptor-1) vasháztartásban betöltött szerepe pontosan ismert, azonban a szabályozás több ponton tisztázatlan. Az elmúlt évtized felfedezései során számos olyan új molekulát azonosítottak, melyeknek jelentős szerepe van a vasháztartásban. Ezek közé tartozik a hepcidin is.

A hepcidin egy 2000-ben felfedezett defenzin típusú peptid, amiről szinte véletlenül derült ki, hogy központi szerepet játszik a gerinces élőlények vasháztartásának szabályozásban, új dimenziót nyitva ezzel a különböző vasháztartással összefüggő betegségek patofiziológiájának megértése felé. Az azóta eltelt idő alatt kiderült, hogy a hepcidin csökkenti a vastranszportban szerepet játszó molekulák, elsősorban az eddig ismert egyetlen vasexporter fehérje, a ferroportin expresszióját. A hepcidin így gátolja a vas gasztrointesztinális rendszerből való felszívódását, makrofágokból való felszabadulását, csökkentve a szérum vas szintjét. A hepcidin elsősorban a májban termelődik prohepcidin formájában. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a gyulladás és a vastúlterhelés növeli, míg a hipoxia és az anémia csökkenti a hepcidin-termelést.

A hepcidin és vasháztartásban betöltött szerepének tisztázása segíthet a gyulladásos és krónikus betegségekben bekövetkező anémia jobb megértésében, emellett új diagnosztikus és terápiás célpontokat teremthet a vas-anyagcsere zavarokban, így hemokromatózisban és gyulladásos anémiában.

Munkánk kezdetén a hepcidin kimutatására alkalmas, kereskedelmi forgalomban elérhető módszer nem állt rendelkezésre. Elsődleges célunk az volt, hogy a hepcidin kimutatására alkalmas, könnyen kivitelezhető módszert dolgozzunk ki, valamint, hogy ezen módszer segítségével vizsgáljuk a hepcidin jelentőségét a perinatális vasháztartásban.

(3)

CÉLKITŰZÉSEK

Munkánk során egy, a vizelet hepcidin szint rutinszerű mérésére alkalmas, reprodukálható módszert kívántunk kifejleszteni. Ezzel kívántunk adatokat gyűjteni, egészséges újszülöttek korai posztnatális adaptációja során a vizelet hepcidin és előanyagának, a prohepcidin szérum szintjének a változásairól.

1. Elsődleges célunk volt molekulárisan jól jellemzett, egyszerűsített szerkezetű hepcidin származékok előállítása, melyekre standardként van szükség a vizelet hepcidin szint mérésére alkalmas módszerek kidolgozásához. Ennek során az alábbi kérdéseket kellett megoldani:

a. 25 aminosavas lineáris, redukált hepcidin származék szintézise,

b. biotinnal módosított hepcidin származékok szintézise immunadszorpciós módszerek fejlesztéséhez,

c. a tömegspektrometriás mérésekhez belső standard szintézise: acetil csoporttal módosított, lineáris, redukált 25 aminosavas hepcidin származék szintézise.

2. A vizelet hepcidin kimutatására és szintjének mérésére alkalmas módszer kidolgozása:

a. immunalapú módszerekkel:

ennek során a kereskedelmi forgalomban elérhető hepcidin ellenes antitestek, valamint a szintetizálni kívánt standard hepcidin származékok használatával, ELISA, dot blot, illetve Western-blot technikák alkalmazásával a vizelet hepcidin szint mérésére alkalmas eljárás kidolgozása,

b. tömegspektrométeres módszerrel:

a szintetizált standard hepcidin származék használatával, MALDI-TOF technika alkalmazásával a vizelet hepcidin-szint mérésére alkalmas eljárás kidolgozása.

3. Egészséges, érett újszülöttek vizelet hepcidin és a szérum prohepcidin szint vizsgálata megszületéskor, majd a születést követő első 48 óra során. Ennek során a következő kérdésekre kerestünk választ:

 Változik-e a vizelet hepcidin, illetve a szérum prohepcidin szint érett, egészséges újszülöttekben a születés utáni 48 órában a köldökzsinórvérhez képest?

(4)

 Összefügg-e a vizelet hepcidin, illetve a szérum prohepcidin szint érett, egészséges újszülötteknél a születés utáni 48 órában bekövetkező vasszint-változással?

 Összefügg-e a vizelet hepcidin, illetve a szérum prohepcidin szint érett, egészséges újszülötteknél a születés utáni 48 órában bekövetkező antioxidáns-kapacitás változással?

 Mutat-e összefüggést a vizelet hepcidin, illetve a szérum prohepcidin szint érett, egészséges újszülötteknél a vörösvérsejt-képzésre jellemző paraméterekkel?

(5)

MÓDSZEREK ÉS VIZSGÁLATI CSOPORTOK

1. Hepcidin és hepcidin származékok szintézise és kémiai jellemzése

Munkánk során a natív hepcidin szekvenciájának megfelelően különböző aminosav tagszámú, nyíltláncú peptidszármazékokat állítottunk elő: hepcidin-25 (1-25), C-terminális szegmens (13-25), N-terminális szegmens (1-7), valamint az N-terminális szegmens 5 glicinnel hosszabbított változata ((Gly)5-1-7). Előállítottuk továbbá a fent említett nyíltláncú származékok N-terminálison módosított változatait: az 1-25 peptid acetilezett származékát (Ac1-25), a (Gly)5-1-7 peptid biotinnal módosított származékát (biotin-(Gly)5-1-7), valamint az 1-25, 1-7 és 13-25 peptidek biotinil-Acp-vel módosított származékait: biotin-Acp-25, biotin-Acp-13-25, biotin-Acp-1-7.

A peptidek szintézise az Fmoc/tBu szilárdfázisú módszerrel történt. A szilárd hordozóról hasított peptidek és módosított származékok tisztítását, valamint a homogenitásuk ellenőrzését fél-preparatív, fordított fázisú nagynyomású folyadékkromatográfiával (RP- HPLC) végeztük. A peptidek és származékok kémiai jellemzése és elsődleges szerkezetének bizonyítása tömegspektrometriával (ESI-MS, MALDI-TOF), valamint aminosav analízissel történt. Az előállított peptidek szekvenciáját és jelöléseit az alábbi táblázat mutatja.

A peptid jelölése és/vagy neve A peptid szekvenciája

hepcidin-25 (1-25) 1DTHFPICIFCCGCCHRSKCGMCCKT25

N-terminális szegmens (1-7) 1DTHFPIC7

C-terminális szegmens (13-25) 13CCHRSKCGMCCKT25

(Gly)5-1-7 (Gly)5-1DTHFPIC7

biotin-(Gly)5-1-7 biotin-(Gly)5-1DTHFPIC7

Ac-1-25 Ac-1DTHFPICIFCCGCCHRSKCGMCCKT25

biotin-Acp-25 biotin-Acp-1DTHFPICIFCCGCCHRSKCGMCCKT25 biotin-Acp-13-25 biotin-Acp-13CCHRSKCGMCCKT25

biotin-Acp-1-7 biotin-Acp-1DTHFPIC7

Az előállított peptidek szekvenciája (a betűk az aminosavak egybetűs kódjai [IUPAC nómenklatúra, www.iupac.org], a számok az egyes aminosavak pozícióját jelzik a natív 25 aminosavat tartalmazó hepcidin aminosav sorrendje alapján).

(6)

2. Hepcidin és származékainak funkcionális jellemzése immunmódszerekkel

A dot blot és a direkt, valamint a kompetitív ELISA vizsgálatokat a kereskedelmi forgalomban kapható antitestekkel és oxidált standard hepcidin molekulával, továbbá az általunk szintetizált peptidszármazékokkal végeztük. A kereskedelmi forgalomban két nyúl anti-human hepcidin IgG antitest volt elérhető munkánk kezdetén (α7, α13). Az α7 jelű antitest a 25 aminosavas hepcidin N-terminálison lévő 7, míg az α13 jelű a C-terminálison lévő 13 aminosavat ismeri fel (Alpha Diagnostic Inc.).

3. Hepcidin kvantitatív kimutatása vizeletből A vizelet szilárd fázisú extrakciója

A vizeletminták szilárd fázisú extrakcióját egyrészt a nemzetközi irodalomban már leírt módszerekkel (Macroprep gyanta, NP20 Proteinchip), valamint többféle, gyors elválasztásra alkalmas SUPELCO típusú töltet segítségével végeztük. Teszteltük a Macroprep CM gyanta, valamint a tömegspektrometriás módszerek (elsősorban SELDI-TOF) során alkalmazott NP20 protein chip alkalmasságát a vizelet tisztítására és a vizelet hepcidin koncentrálására. Ezek mellett teszteltünk 7 gyors elválasztásra alkalmas SUPELCO típusú töltetet is (DSC-8, DSC-Ph, DSC-CN, DSC-18Lt, DSC-SAX, DSC-WCX és NH2).

A vizelet hepcidin szint mérése MALDI-TOF tömegspektrometriás módszerrel

A MALDI-TOF tömegspektrometriás méréseket Bruker BIFLEX III típusú tömegspektrometriás készülékkel végeztük.

4. Egészséges újszülöttek

A vizsgálatba olyan egészséges, időre született újszülötteket vontunk be, akiknél a születést követő 72 órában betegség gyanúja miatt vérvételre volt szükség, azonban a laboratóriumi vizsgálatok eredményei nem igazolták patológiás állapot fennállását. A vizsgálatba végül 20 egészséges, érett újszülöttet vontunk be.

Az újszülöttektől köldökzsinór vérmintát, majd betegségre való gyanú esetén az első 72 óra során perifériás vérmintát vettünk. Ezekkel egyidőben vizeletminták gyűjtésére is sor került.

A Mann-Whitney U teszttel hasonlítottuk össze a megszületéskor és a postnatálisan vett mintákban mért értékeket. Lineáris regresszióval, illetve logisztikus regresszióval határoztuk meg az eritropoezis/vasháztartás és a szérum prohepcidin, valamint vizelet hepcidin szintek közötti összefüggéseket.

(7)

EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉSÜK

1. Hepcidin és hepcidin származékok szintézise és kémiai jellemzése

A biotinnal módosított peptidszármazékokat egy antitest-antigén alapú, míg az acetil csoporttal módosított peptidszármazékot egy tömegspektrometriás alapú vizelet hepcidin mennyiségi meghatározására alkalmas módszer kidolgozására állítottuk elő. A szintetizált peptidszármazékok homogenitását RP-HPLC-vel ellenőriztük, a peptidek tisztasága a kromatogramok alapján 95% volt. Aminosav analízissel bizonyítottuk a peptidek aminosav- összetételét. A számított és tömegspektrométerrel mért tömegadatok hibahatáron belüli egyezésével bizonyítottuk, hogy a kívánt peptideket állítottuk elő. A peptidek vízben jól oldódnak, oldhatóságuk a biológiai vizsgálatokhoz megfelelő koncentrációjú törzsoldatok (1- 5 mg/ml) előállítását lehetővé tette. Peptidszármazékaink szabad ciszteint tartalmaznak, ezért ellenőriztük és igazoltuk a peptidek stabilitását, szilárd, liofilizált állapotban, illetve 0,1%

TFA-t tartalmazó vizes oldatban 4ºC-on történő tárolást követően. A liofilizátumok esetében

~5-6%, az oldatok esetében ~15% dimerizáció volt megfigyelhető 1 év alatt.

2. Hepcidin és származékainak funkcionális jellemzése immunmódszerekkel

Dot blot kísérleteinket egy későbbi vizelet hepcidin szint mennyiségi meghatározására alkalmas módszer kidolgozásának a reményében végeztük. Ezek során az általunk szintetizált 1-25, 13-25 és 1-7 peptidszármazékokat, az antitesteket gyártó cég standardját, valamint egészséges felnőttek vizeletmintáit vizsgáltuk. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy az általunk szintetizált 1-25, 13-25 és 1-7 peptidszármazékok reagálnak a kereskedelmi forgalomban elérhető antitestekkel, az 1-25 peptidszármazék mindkét antitesttel. Az általunk szintetizált 1-25 peptidszármazék megegyező intenzitású foltokat adott az ugyanakkora koncentrációjú, kereskedelmi forgalomban elérhető standard peptiddel. Eredményeink alapján feltételeztük, hogy az általunk alkalmazott dot blot körülmények között, valamint az általunk használt antitestekkel és standardokkal nem tudunk megfelelően alacsony koncentrációtartományt elérni, mely szükséges lenne egy, a vizelet hepcidin mennyiségi meghatározására alkalmas módszer kidolgozásához, ezért kísérleteink során a foltok intenzitását nem objektivizáltuk.

ELISA kísérleteinket is egy későbbi vizelet hepcidin szint mennyiségi meghatározására alkalmas módszer kidolgozásának a reményében végeztük. A direkt ELISA kísérleteket az N-terminálison biotin csoporttal módosított peptidszármazékokkal végeztük (biotin-Acp-1-25, biotin-Acp-13-25, biotin-Acp-1-7 és biotin-(Gly)5-1-7). A mérések alapján

(8)

megállapítottuk, hogy az N-terminálison módosított peptidszármazékokat felismerik a kereskedelmi forgalomban elérhető antitestek, a biotin-Acp-1-25 peptidet mindkét antitest felismeri. A kompetitív ELISA eredmények alapján az 1-7 és biotin-Acp-1-7, valamint a (Gly)5-1-7 és biotin-(Gly)5-1-7 peptidpár esetében az α7 antitesttel mind az antitest-peptid reakció, mind a kompetíció megfelelően működik (lásd az alábbi ábrát), mely 12,5 ng/μl-es biotinnal jelölt peptid koncentráció esetében a legjobb.

A 13-25 és biotin-Acp-13-25 peptidpár esetében az α13, valamint az 1-25 és biotin- Acp-1-25 peptidpár esetében az α7, és az α13 antitesttel nem sikerült megfelelő kompetíciót elérni, annak ellenére, hogy az antigén-antitest kapcsolat kialakult. Ezt az ELISA körülmények között kialakuló dimerek, esetleg oligomerek magyarázhatják.

A biotin-Acp-1-7 és az 1-7 peptidek kompetitív ELISA reakciója. Jelölt peptid koncentráció: 12,5 ng/μl.

Az általunk szintetizált peptidszármazékok egy vagy több ciszteint tartalmaznak. A ciszteinek között intramolekuláris és intermolekuláris diszulfid hidak alakulhatnak ki. Az antitest alapú módszerek eredményeit befolyásolhatják a diszulfidhíd képződések, ezért vizsgáltuk az általunk szintetizált peptidszármazékoknál az általunk használt ELISA körülmény között a diszulfid hidak képződését. Két módszerrel igazoltuk, hogy az általunk szintetizált rövid peptidszármazékok (1-7, biotin-Acp-1-7, (Gly)5-1-7 és biotin-(Gly)5-1-7) nem képeznek dimereket. A hosszabb peptidszármazékok (1-25, biotin-Acp-1-25, 13-25 és

(9)

biotin-Acp-13-25) esetében intramolekuláris diszulfidhíd és dimerek képződését is detektáltuk.

A hepcidin származékok szintézisének és jellemzésének összegzése:

A natív hepcidin szintézise vagy izolálása összetett és technikailag nagy kihívást jelentő folyamat. Egy általánosan használható, akár a klinikai gyakorlatban, széles körben is elérhető vizelet hepcidin-szint mennyiségi meghatározására alkalmas módszer kidolgozását nehezíti, hogy nincsen általánosan elérhető standard molekula. Az általunk szintetizált peptidszármazékok közül az egyszerűsített változatok (1-7 peptid, (Gly)5-1-7 származék) reagálnak a kereskedelmi forgalomban kapható antitestekkel, illetve a peptidpárokkal megfelelő kompetíciós reakció létrehozható. Ezek az egyszerűsített származékok akár helyettesíthetik a standardként használt 25 aminosavas, vagy esetleg a natív formákat immunadszorpciós módszerek kidolgozása, fejlesztése során, hiszen ezek előállításuk lényegesen egyszerűbb és olcsóbb.

3. Hepcidin kvantitatív kimutatása vizeletből MALDI-TOF módszerrel A vizelet szilárd fázisú extrakciója

Az irodalmi adatok alapján a vizelet hepcidin koncentrációja többnyire alacsony, az alkalmazott módszerek kimutathatósági határához közelít, illetve a vizeletben több, a hepcidinnél nagyobb koncentrációban előforduló egyéb anyag és ion zavarhatja a kvantitatív méréseket. A vizelet direkt, tisztítás nélküli mérése MALDI-TOF módszerrel nem alkalmas a vizelet hepcidin kvantitatív meghatározására. A vizeletminták direkt mérése eredményeink alapján nem volt megfelelően reprodukálható.

Teszteltük az irodalomban korábban közölt, a vizelet tisztítására és koncentrálására alkalmas módszereket (Macroprep, NP20 Proteinchip). Macroprep gyantát a vizelet hepcidin kimutatására és mérésére kidolgozott HPLC, illetve dot blot módszerek során használták. A kationcserélő gyanta alkalmas a vizelet tisztítására és a hepcidin koncentrálására, azonban az előkészítési folyamat rendkívül időigényes és nehezen reprodukálható. Az NP20 Proteinchipet SELDI-TOF alapú, szemikvantitatív módszerek során használták korábban vizelet tisztítására. Előkísérleteink alapján a MALDI-TOF mérések során hepcidin meghatározásához az NP20 Proteinchip nem alkalmas a vizelet tisztítására. A fenti megállapítások miatt más, szilárd fázis extrakcióra alkalmas módszert teszteltünk.

A könnyen kivitelezhető, jól reprodukálható, vizelet tisztítására és a hepcidin koncentrálására alkalmas eszköz megtalálása érdekében több szilárd fázisú extrakcióra (SPE)

(10)

alkalmas töltetet próbáltunk ki. A hepcidin kémiai tulajdonságainak megfelelően 7 SPE töltetet választottunk és próbáltunk ki MALDI-TOF körülmények között. Az eredményeink azt mutatták, hogy ezek alkalmasak a vizelet tisztítására és a hepcidin koncentrálására, valamint jól reprodukálhatók. A DSC-C8 típusú töltetet az abszolút és a relatív intenzitások alapján választottuk a további mérések elvégzéséhez.

A vizelet hepcidin szint mérése MALDI-TOF tömegspektrometriás módszerrel

A MALDI-TOF módszer során az általunk szintetizált Ac-1-25 hepcidin származékot hepcidin-szerű belső standardként használtuk. Az 1-25 (25 aminosavas, redukált hepcidin származék) és Ac-1-25 peptidszármazékok mátrixszal jól kristályosodtak és jól ionizálódtak a MALDI-TOF mérések során. A mért molekulatömegek 2797,0 és 2839,9 Da volt az 1-25, illetve az Ac-1-25 peptidszármazékok esetében, emiatt a két származék a MALDI spektrumokban teljesen elkülönülő csúcsokat adott. A két származék azonban nem teljesen azonos mértékben ionizálódott, ezért összehasonlítottuk azok ionizációs kapacitását. Az említett peptidszármazékokat különböző koncentrációarányokban elegyítettük, majd ezt követően egyenként vettük fel a MALDI spektrumot. A peptidek koncentrációja (CHep/CAcHep) és a csúcsaik intenzitás (IHep/IAcHep) arányát az alábbi ábra mutatja.

y = 1,3132x + 0,2454 R2 = 0,9954

0 1 2 3 4 5

0 1 2 3

c

Hep

/c

AcHep IHep/IAcHep

Az 1-25 és Ac-1-25 peptidek MALDI spektrumán mért intenzitás aránya a koncentráció arányok függvényében.

(11)

Az egyenes jól illeszkedik a mért pontokra (R2= 0,9954). Az IHep/IAcHep hányados egyenesen arányos a cHep/cAcHep hányadossal (A peptidek tisztasága és peptidtartalma nem különbözött hibahatáron belül egymástól.). Az egyenes meredeksége 1,31-nak adódott. Ezen eredmények alapján az 1-25 peptid némileg jobban ionizálódik MALDI-TOF körülmények között, mint az Ac-1-25 peptid, illetve a peptidek közötti ionizációs hatékonyságbeli különbség 0,2-2,5 koncentráció arányú (cHep/cAcHep) tartományon belül nem változott szignifikánsan.

Vizsgáltuk azt is, hogy az ugyanolyan arányban elegyített peptidek intenzitás aránya változik-e a különböző abszolút koncentrációk függvényében. A két peptidet 1:1 arányban, de különböző koncentrációban elegyítettük, majd az elegyekről MALDI-TOF spektrumot készítettünk. A peptidek mért intenzitás aránya (IHep/IAcHep) nem különbözött szignifikánsan a kalibrációs egyenes függvényéből számolt (y=1,3132) intenzitás aránytól (átlag: 1,412; SD:

0,123; p=0,147). Vizsgáltuk továbbá a belső standard peptid koncentrációjának a számított vizelet hepcidin koncentrációra gyakorolt hatását.

Egészséges önkéntes vizelet hepcidin koncentrációjának meghatározása különböző koncentrációjú belső standard peptid segítségével: (a: 0,6; b: 3; c 6; d: 18 mg/L).

(12)

Egészséges önkéntes vizeletmintáját hat különböző koncentrációjú belső standard oldattal elegyítettük, majd a tisztítást követően készítettük a MALDI-TOF spektrumokat (ezek közül négy spektrumot a fenti ábra mutat). A vizelet hepcidin koncentrációt a korábban megállapított kalibrációs függvény segítségével számoltuk ki. Ezekből megállapítottuk, hogy a vizelet mintához adott belső standard peptid koncentrációjának minimális hatása van a számított vizelet hepcidin koncentrációra, ezért az újszülöttek vizeletmintájának hepcidin koncentrációját két ponton határoztuk meg.

A vizelet hepcidin szint szemikvantitatív mérésének összegzése:

Kidolgoztunk a vizelet tisztítására és a vizelet hepcidin koncentrálására alkalmas, a korábban ismert módszerekhez képest könnyen és gyorsan kivitelezhető, szilárd fázisú extrakción alapuló módszert, valamint elsőként dolgoztunk ki és írtunk le egy vizelet hepcidin koncentráció meghatározására alkalmas MALDI-TOF alapú szemikvantitatív módszert, hepcidin-szerű belső standard peptidszármazék segítségével. Ez az új módszer alternatívája lehet a korábban már leírt SELDI-TOF alapú módszereknek.

4. Egészséges újszülöttek

Vizsgálatunkban az egészséges újszülöttek vérképzést és vasháztartást jellemző szérum laboratóriumi paraméterei megfelelnek az irodalomban leírt korspecifikus értékeknek.

Posztnatálisan a vörösvérsejtképzést és a vasháztartást jellemző laboratóriumi paraméterek is az irodalomban eddig közöltekhez hasonló változásokat mutatták. A vörösvértestszám, a hemoglobin, a hematokrit, a vörösvértestek átlagos hemoglobin-koncentrációja (mean corpuscular hemoglobin concentration - MCHC) és a ferritin szintek szignifikánsan magasabbak, míg a vas és a transzferrin szintek szignifikánsan alacsonyabbak voltak a posztnatális szérummintákban, mint a köldökzsinór mintákban.

Prohepcidin

Méréseink során minden újszülött szérum mintájában, mind a köldökzsinór, mind a posztnatális perifériás mintákban kimutattunk prohepcidint. Több újszülött esetében megfigyeltünk szérum prohepcidin-szint emelkedést a vizsgált időszak alatt, ami jelzi, hogy az újszülöttek is termelnek prohepcidint (állatkísérletes adatok szerint a magzat is képes hepcidin termelésére). Szignifikáns különbséget azonban nem találtunk a két csoport között (medián, tartomány; köldökzsinórvér: 93,92 [51,81–150,93]; posztnatális minta 107,15 [0,32–

(13)

245,44 ng/ml]), annak ellenére, hogy az újszülöttek nagyobbik részében (13/20) a szérum prohepcidin szintek posztnatálisan növekedtek.

0 50 100 150 200 250 300

1 2

1 - Köldökzsinór-vér m inta, 2 - Posztnatális perifériás vérm inta

Szérum prohepcidin szint (ng/ml)

A szérum prohepcidin szint megszületéskor és a korai posztnatális időszakban.

Posztnatális mintavétel ideje (óra; medián; tartomány): 39; 18-114.

A köldökzsinórvérben kimutatott szérum prohepcidin eredete azonban egyelőre kérdéses, nem tudhatjuk biztosan, hogy magzati, vagy anyai eredetű, mely átjutott a placentán. A szérum prohepcidin szintek nem mutattak összefüggést a vérképzést és a vasháztartást jellemző paraméterekkel, kivéve az MCHC-t, ami a köldökzsinór vérmintákban mutatott összefüggést a szérum prohepcidinnel (r = 0,56, p = 0,013).

(14)

y = 0,018x + 30,32 r = 0,558, p = 0,01

30 31 32 33 34 35 36

0 20 40 60 80 100 120 140 160

S z é ru m proh epcidin sz in t (n g/ml)

MCHC (mmol/l)

A szérum prohepcidin szint és az MCHC közötti összefüggés köldökzsinórvérben.

A korábbi tanulmányok szerint a prohepcidin felnőttekben sem mutat összefüggést a vasháztartással, bár herediter hemokromatózisos betegekben szignifikánsan alacsonyabb a szérum prohepcidin-szint az egészséges felnőttekhez képest. Az általunk kimutatott összefüggés a szérum prohepcidin és az MCHC között kizárólag a köldökzsinórvér mintákra áll fenn. Ez az eredmény azért lehet fontos, mert az általában használt paraméterek nem tükrözik megfelelően a magzati vasraktárakat. Néhány paraméter a gesztációs kortól (mint a vörösvértestek átlagos térfogata (MCV) és a vörösvértestek átlagos hemoglobintartalma (MCH)) függ, míg más paramétereket (szérum vas, ferritin, hemoglobin, hematokrit) a fiziológiás stressz és a köldökzsinór leszorításának az ideje is befolyásol. Az oxidatív stressz okozta hemolízisnek szintén hatása van az MCV-re az első életnapon. Az MCHC független ezektől a faktoroktól és akár megfelelően mutathatja a magzat utolsó trimeszterének vasellátottságát, mint ahogy ezt korábban Nicolas és munkatársai is felvetették. A prohepcidin és az MCHC közötti összefüggés felveti azt, hogy a prohepcidin a magzat vasellátottságát jelezheti és talán szerepe is lehet abban.

A fehérjéhez nem kötött vas, (non-protein bound iron - NPBI) a köldökzsinórvér és a posztnatális minták mintegy harmadában volt kimutatható. A köldökzsinór vérmintákban szignifikánsan alacsonyabb volt azon újszülöttek (n = 6) szérum prohepcidin-szintje, akiknél kimutatható volt NPBI volt a szérumában, mint akiknek nem (64,51; 81–121,81 vs. 101,14;

54,43–150,93 ng/ml, p = 0,047). Az NPBI nem mutat összefüggést a vas szintekkel, elképzelhető azonban, hogy a prohepcidin összefügg az antioxidáns védekezőképességgel.

(15)

Hepcidin

17 újszülött esetében határoztuk meg a megszületéskor és a posztnatálisan vett vizeletben a hepcidin-szintet. Méréseink során néhány mintában a vizelet hepcidin a kimutathatósági határ alatt maradt, ez vonatkozik mind a születés utáni első, mind a második vizeletminta- csoportra egyaránt. Az újszülöttek vizelet hepcidin szintjei számos esetben az egészséges felnőttekben közölt értékek egészséges referencia tartományának többszörösét érték el.

A vizelet hepcidin szintek posztnatálisan növekedtek 11/17 gyermeknél (medián, tartomány; megszületéskor: 0 (0-5016), posztnatálisan: 3647 (0-14359) ng/mg kreatinin;

p=0,013; lásd az alábbi ábrát). A különbség a két csoport között szignifikáns volt, a vizelet hepcidin szintje növekedett posztnatálisan. Az összefüggés mintavétel időpontjára vonatkozó korrekció után is fennáll.

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000

1 2

1 - Első vizeletm inta, 2 - Második vizeletm inta

Vizelet hepcidin ng/mg kreatinin

A vizelet hepcidin szint változása az első posztnatális napokban.

A vizelet hepcidin szint összefüggött a szérum vas szinttel és a teljes vaskötő kapacitás értékeivel, viszont független volt a vérképzést jellemző paraméterektől, valamint a CRP, az NPBI illetve a szérum prohepcidin szintektől. (Az irodalomban felnőtt vizsgálatok is mutattak ki összefüggést a vizelet hepcidin és a vérképzést, valamint a vasháztartást jellemző paraméterek között, mind egészséges, mind betegcsoportokban.)

A vizelet hepcidin emelkedésével újszülöttekben csökken a szérumvas, valamint a teljes vaskötő kapacitás szintje is. A hepcidin emelkedésével bekövetkező szérum vasszint- csökkenés megfelel a hepcidin fiziológiai hatásaival kapcsolatos eddigi eredményeknek, azonban a teljes vaskötő kapacitás csökkenést nem magyarázza. Az általunk vizsgált

(16)

csoportban, valamint a korábbi vizsgálati csoportban a szérum teljes vaskötő kapacitás nem mutatott szignifikáns változást a születést követő néhány napban. Nem volt összefüggés a vizelet hepcidin szintek és az NPBI megjelenése között sem. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a hepcidin és a teljes vaskötő kapacitás között fennálló szoros összefüggés az újszülöttek születés után hirtelen emelkedő szabadgyök terhelésével, valamint az ezzel párhuzamosan emelkedő antioxidáns védekezéssel hozható kapcsolatba.

Az egészséges újszülöttek eredményeinek összegzése:

Eredményeink alapján összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a hepcidinnek szerepe lehet az újszülöttek korai, a vasháztartást érintő adaptációjában, mivel a szérum vas szintjének hirtelen csökkenésével egyidejűleg a vizelet hepcidin szint szignifikáns növekedést mutatott a születést követő néhány napban az általunk vizsgált csoportban.

(17)

TÉZISEK

Eredményeim alapján az alábbi új megállapításokat tettem

1. A natív, 25 aminosavas emberi hepcidin aminosav szekvenciájának megfelelően 9 peptidszármazék (1-25, biotin-Acp-1-25, 13-25, biotin-Acp-13-25, 1-7, biotin-Acp-1-7, (Gly)5-1-7, biotinil-(Gly)5-1-7 és Ac-1-25) szilárd fázisú szintézisét végeztem el. A

szintetizált peptidszármazékok kémiai jellemzése (aminosav analízis, RP-HPLC és ESI-MS) után megállapítottam, hogy a kívánt peptidszármazékokat állítottam elő 95%-os tisztaságban.

2. A szintetizált peptidszármazékok funkcionális jellemzését is elvégeztem immunológiai reaktivitásuk szempontjából és szerkezet-hatás összefüggést állapítottam meg:

a. igazoltam, hogy az 1-25, biotin-Acp-1-25, 13-25 és biotin-Acp-13-25 peptidszármazékok kötődnek a kereskedelmi forgalomban kapható α13 antitesttel.

b. igazoltam, hogy az 1-25, biotin-Acp-1-25, 1-7, biotin-Acp-1-7 és (Gly)5-1-7, biotinil- (Gly)5-1-7 peptidek kötődnek a kereskedelmi forgalomban kapható α7 antitesttel.

3. Igazoltam, hogy az általunk szintetizált 1-25 és Ac-1-25 peptidszármazékok megfelelően ionizálódnak MALDI-TOF körülmények között.

4. Kidolgoztam a vizelet tisztítására és a vizelet hepcidin koncentrálására alkalmas, a korábban ismert módszerekhez képest könnyen és gyorsan kivitelezhető, szilárd fázisú extrakción alapuló módszert. Kidolgoztam egy, az emberi vizelet hepcidin szint mennyiségi meghatározására alkalmas, MALDI-TOF szemikvantitatív módszert, melyben a szintetizált Ac-1-25 peptidszármazékot, mint belső standard molekulát alkalmaztam.

5. Kimutattam, hogy az érett újszülöttek vasháztartásának korai adaptációja során a szérum prohepcidin szint nem változik szignifikánsan, a vizelet hepcidin viszont szignifikáns növekedést mutat. Az érett újszülöttek vasháztartásának korai adaptációja során a szérum prohepcidin szintek kizárólag az MCHC-val, míg a vizelet hepcidin szintek a szérum vas és teljes vaskötő kapacitással, valamint a hematokrittal és a hemoglobinnal mutatnak összefüggést. Az érett újszülöttek vasháztartásának korai adaptációja során a szérum prohepcidin és a vizelet hepcidin szintek egymással nem mutatnak összefüggést. Az érett újszülöttek vasháztartásának korai adaptációja során a köldökzsinórvér mintákban az alacsonyabb szérum prohepcidin szintek a szabadvas jelenlétével mutatnak összefüggést.

(18)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani mindazoknak, akik segítségükkel hozzájárultak PhD munkám elvégzéséhez.

Köszönetet szeretnék mondani Dr. Tulassay Tivadar professzor úrnak, aki létrehozta azt a szellemi műhelyt, ahol három évet tölthettem el nappali ösztöndíjas kutatóként. Ez biztosította számomra azt, hogy elsajátíthassam a korszerű kutatási módszertant.

Köszönettel tartozom témavezetőmnek, Dr. Vásárhelyi Barna tudományos főmunkatársnak, akinek az irányítása alatt végeztem PhD munkámat. Bevont az Intézetben már folyamatban levő tudományos témákba, illetve önálló kutatási feladatokkal látott el.

Segítségével tanultam meg a helyes kérdésfelvetés, az adatgyűjtés, és az értékelés módszereit.

Szeretnék köszönetet mondani Dr. Bősze Szilviának, aki a peptid szintéziseket, valamint azok jellemzéseit végezte. Az ő irányításával végeztem a dot blot méréseket.

Kísérleteim során segített a felmerülő problémák megoldásában. Köszönöm Dr. Hudecz Ferenc professzor úrnak és a vezetése alatt működő MTA Peptidkémiai Kutatócsoport tagjainak, akik munkám elvégzésben támogattak: Dr. Mező Gábornak, Dr. Szabó Ritának, Dr.

Schlosser Gittának, Horváti Katának és Kiskó Máriának.

Köszönöm a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszék tagjainak, Dr. Zsuga Miklós professzor úrnak, Dr. Kéki Sándornak, Dr. Török Jánosnak, Nagy Lajosnak és Nagy Józsefnek a tömegspektrometriás módszerbeállítás és a vizelet minták mérésében nyújtott segítségüket. Szakértelmük nélkül a módszerfejlesztés nem jöhetett volna létre.

Külön szeretnék még köszönetet mondani: Dr. Szabó Miklósnak a klinikai vizsgálatok megtervezésében, valamint az eredmények értékelésében nyújtott segítségéért, Dr. Prechl Józsefnek az ELISA kísérletek beállítása és elvégzése során nyújtott tanácsaiért, Dr. Bokodi Gézának és Dr. Treszl Andrásnak a statisztikai számításokban nyújtott segítségükért. Dr.

Rónaszéki Ágoston és munkatársai a Flór Ferenc Kórházban az újszülött mintákat biztosították. Dr. Kelen Dorkának a mintagyűjtésben nyújtott segítségéért szeretnék köszönetet mondani.

Köszönetet szeretnék mondani kutatólaboratórium többi munkatársának: Dr. Vannay Ádám tudományos munkatársnak és Dr. Szebeni Bea PhD hallgató társamnak, akik a munkám során felmerülő technikai problémák megoldásában segítettek, és Dr. Bányász Ilona, Dr. Rusai Krisztina és Dr. Derzcbach László PhD hallgató társaimnak munkám során nyújtott baráti segítségüket. Hálás vagyok Bernáth Máriának vizsgálataim során nyújtott kitűnő technikai és baráti segítségéért.

(19)

A kutatócsoport a Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Klinikán önálló részlegként, de a klinikusokkal szoros együttműködésben dolgozik. A rendszeres tudományos referálókon a klinikusoktól kapott gyakorlati ötletek segítettek bennünket a kutatások megtervezésében és továbbvitelében, a helyes kérdésfeltevésben, valamint eredményeink klinikai értelmezésében. Köszönöm Dr. Körner Anna, Prof. Dr. Reusz György, Prof. Dr.

Arató András, Prof. Dr. Szabó András, és Dr. Szabó Attila ezirányú segítségét.

Végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni családomnak azt a türelmet, melyet irántam tanúsítottak az elmúlt években. Remélem, meg tudták bocsátani, hogy sok időt voltam tőlük távol a kísérletek, mérések, megbeszélések és utazások miatt. Köszönöm azt is, hogy mindig mellettem álltak, még ha nagyon is jól tudom, hogy sokszor nem viselték könnyen ezt a terhet.

(20)

SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

A doktori értekezés témájához kapcsolódó közlemények:

Balogh Á., Derzbach L., Vásárhelyi B.: Hepcidin, a vasháztartás negatív regulátora. Orv.

Hetilap. 2004 Jul 25; 145(30):1549-52

Balogh Á., Bokodi G., Bősze Sz., Kelen D., Prechl J., Szabó M., Vásárhelyi B.: Prohepcidin levels during human perinatal adaptation. Ped Hematol Oncol. 2007. 24(5):361-8. (IF: 0,72)

Balogh Á., Horváti K., Mező G., Derzbach L., Szebeni B., Nagy L., Prechl J., Vásárhelyi B., Hudecz F., Bősze Sz. Synthesis of hepcidin derivatives in order to develop standards for immune adsorption method. J Peptide Sci. (IF: 1,768 elfogadva, megjelenés alatt)

A doktori értekezés témájához nem kapcsolódó közlemények:

Balogh Á., Derzbach L., Vannay Á., Vásárhelyi B.: Lack of association between insulin-like growth factor I receptor G(+3174)A polymorphism and retinopathy of prematurity. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol. 2005.14:1-4. (IF: 1,498)

Balogh Á., Treszl A., Vannay Á., Vásárhelyi B.: A prevalent functional polymorphism of insulin-like growth factor system is not associated with perinatal complications in preterm infants. Pediatrics. 2006. 117(2):591-2. (IF: 5,012)

Derzbach L., Balogh Á., Bokodi G., Treszl A., Gőrffy B., Vásárhelyi B., Rigó J J.: The Ser128Arg E-selectin and the Thr715Pro P-selectin polymorphisms and severe preeclampsia.

J Reprod Med. 2007. 52(9):815-8. (IF: 0,835)

Derzbach L., Treszl A., Balogh Á., Tulassay T., Rigó J J.: Gender dependent association between perinatal morbidity and estrogen receptor-alpha Pvull polymorphism. J Perinat Med.

2005. 33(5):461-2. (IF: 0,899)

Bokodi G., Treszl A., Derzbach L., Balogh Á., Vásárhelyi B.: The association of the carrier state of the tumor necrosis factor-alpha (TNFalpha) -308A allele with the duration of oxygen supplementation in preterm neonates. Eur Cytokine Netw. 2005. 16(1):78-80. (IF: 1,747)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

pontjában a bérlői mix mint sikertényező vizsgálata áll, és arra próbál választ adni, hogy milyen az optimális bérlői és profilmix a bevásárlóközpontok üzemeltetői,

• A nyugalmi szív frekvencia normális, de a fizikai aktivitás során elérhető maximum érték 30%-al csökken (80 éves korra), a lehetséges maximális szívfrekvencia és

Bár az egyes fetuin-A koncentráció kvadránsokban megfigyelhető volt enyhe emelkedés az átlagértékben a követés során, ez a változás elsősorban az elhalálozott – és így

Milyen mértékben korrelálnak a histologiai vizsgálatok alapján megállapított és a non-invazív módszerekkel (Transiens elastographia (TE) során mért Liver stiffness

Mostanra azonban a melanomákban és más tumorok- ban is felfedeztek olyan sejteket, amelyek a szöveti őssej- tekhez hasonló viselkedést mutatnak, korlátlanul osztód- nak,

A szó alatt levő munka nemcsak a szorosan vett népoktatásügy- gyel foglalkozik, hanem kiereszkedik az ipari szakoktatásra, valamint a felsőbb leányiskolái és felső

Megfigyelhetjük, hogy a vizsgált mutatók közül 1990-2007 között a kereskedelmi és magánszállás-férőhelyek, valamint a vendéglátóhelyek száma igen dinamikusan nőtt