• Nem Talált Eredményt

Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2023

Ossza meg "Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)"

Copied!
74
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)
(3)

MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTERS

Gyöngyös, 19870

(4)

K i a d j a a

Mátra Múzeum Természettudományi Osztálya,

a T I T Heves Megyei S z e r v e z e t e a n y a g i támogatásával

P u b l i s h e d by

The N a t u r a l S c i e n c e S e c t i o n o f M a t r a Museum

S z e r k e s z t i / E d i t o r / Dr„ Füköh L e v e n t e

Készült a Heves Megyei Tanács V0B. Ellátó S z e r v e z e t e házinyomdájában, 3oo példányban.

F . k . t Dr. Füköh L e v e n t e ; HU - ISSN 0230-0648 860/1987.

(5)

T a r t a l o m

O l d a l Dávid Árpád:

Paleoökológiai és paleopathológiai megfigyelések felsooligocén puha- testüeken

P a l a e o - o e c o l o g i c a l and p a l a e o - p a t h o - l o g i c a l o b s e r v a t i o n s on U p p e r - O l i g o -

cene M o l l u s c s . . . 5 Füköh L e v e n t e :

Adatok Magyarország n e g y e d i d o s z a k i Mollusca-faunájához

Data t o t h e Q u a t e r n a r y M o l l u s c

Fauna o f Hungary, 11 M a j o r o s Gábor:

M a l a k o f a u n i s z t i k a i érdekességek

M a l a c o f a u n i s t i c c u r i o s i t i e s . . . 19 Kovács Gyula - Domokos Tamási

U j a b b a d a t o k Békés megye M o l l u s c a - faunájához

F u r t h e r d a t a t o t h e M o l l u s c Fauna o f County Békés o 0 o „ . „ 0 o . „ c * . o . * , ^ » n 2 3 Varga András:

A H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s /PILSBRY/ Heves megyében

H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s /PILSBRY/

i n County Heves,,„ o G . „ * <> o , „ « o o o , <, o 29 Varga András :

R e n d e l l e n e s növekedésű C e c i l i o i d e s a c i c u l a , H e l i c e l l a o b v i a

An i r r e g u l a r - g r o w n C e c i l i o i d e s a c i ­

c u l a , H e l i c e l l a obvia*„„ „.«B«„« » *.. 33

(6)

O l d a l Bába Károly:

Adatok homoki és s z i k i növénytár­

sulások csigáinak állatföldrajzi viszonylatáról

Data o f z o o g e o g r a p h i c a l r e l a t i o n s o f s n a i l s o f a r e n i c o l o u s and c o t y -

l e d o n o u s p l a n t associations.„... •, 35 N y i l a s István - Sümegi Páli-

A d a t o k az Imókői /É-Magyarország:.

Bükk-hg-/ növénytársulások M o l ­ l u s c a faunájához

Data t o t h e M o l l u s c Fauna o f Imó- ko /North-Hungary, Bükk-Mountain/

p l a n t a s s o c i a t i o n s o a a o * Q o 0 » s * . . n » 43 Héra Zoltán z.

A Z s e l i c i Tájvédelmi Körzet erdö- társulásai és csigafaunája. A Ro- polyi-erdő vizsgálata

F o r e s t - a s s o c i a t i o n s and s n a i l - f a u n a o f t h e Z s e l i c R e s e r v a t i o n A r e a , A r e s e a r c h made on t h e Ropoly

F o r e s t . 4 9

(7)

Malakológiai Tájékoztató 7.

Dávid Árpád:

PALEOÖKOLŐGIAI ÉS PALEOPATHOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK FELSÖOLIGOCÉN PUHATESTÜEKEN

/EGER, VOLT WIND-FÉLE TÉGLAGYÁR/

PALAEO-OECOLOGICAL AND PALAEO-PATHOLOGICAL OBSERVATIONS ON UPPER-OLIGOCENE MOLLUSCS A b s t r a c t :

The most n o t e w o r t h y g e o l o g i c a l expo­

s u r e o f North-Hungary can be f o u n d i n Eger.

The l a y e r s o f t h e Upper-Oligocene Age o f t h e c l a y - p i t o f t h e f o r m e r "Wind" b r i c k - -works c o n t a i n f o s s i l s a b u n d a n t l y .

A u t h o r makes p a l a e o - o e c o l o g i c a l and p a l a e o - p a t h o l o g i c a l o b s e r v a t i o n s won d u ­ r i n g t h e s c i e n t i f i c i n v e s t i g a t i o n s o f r e ­ mains o f m o l l u s c s . The q u a n t i t y and main­

t a i n i n g o f t h e s h e l l s ; t h e v a r i o u s forms o f s y m b i o s i s ; t h e b i o - e r o s i v e a c t i v i t y o f c a u s t i c - s p o n g e s ; t h e p e r f o r a t i o n - m a r k s o f p r e d a t o r y s n a i l s ; c i c a t r i c e s caused by c r a b s a r e a l l e v i d e n c e s o f an e n v i r o n m e n t o f a f o r m e r s h a l l o w - w a t e r sea,

Észak-Magyarország legfigyelemremél­

tóbb földtani feltárása Eger délkeleti ré­

szén, a Homok u t végén lévő téglagyár agyag­

fejtőjében található. Rétegsora e g y i k e a l e g s z e b b felsőoligocén szelvényeknek, A s e - kélybatiális fáciestöl a meszes g l a u k o n i t o s

(8)

nagy foraminiferás kifejlődésen át a szub- litorális, litorális, csökkentsósvizi és l a g u n a fáciesig a kifejlődésnek széles ská­

lája található i t t meg egy szelvényben,mely­

hez kitüno megtartású gazdag f a u n a és flóra i s társul. A rétegsor Báldi Tamás kutatásai nyomán " e g r i e m e l e t " névvel került be a geo­

lógiai s z a k i r o d a l o m b a /Báldi, T. 1966»/«

Az e területen végzett gyűjtéseim so­

rán előkerült gazdag, v i s z o n y l a g jó m e g t a r ­ tású M o l l u s z k a - f a u n a tanulmányozása, v i z s ­ gálata alapján számos paleoökológiai és pa- leopathológiai megfigyelést t e h e t t e m /Dávid, „ 1987./.

Sok k o p t a t o t t , törött, hiányos kagyló- és csigahéjat, v a l a m i n t héjtöredéket találtam a gyűjtött anyagban-, Ezek a p a r t közelségé­

r e u t a l n a k . A hullámverés hatására egymás­

hoz verődtek, szétestek, koptatódtak az e l ­ h a l t élőlények vázelemei. Ebben az e s e t b e n a betemetodést szállitódás előzte meg. A l - l o c h t o n beágyazódásról beszélhetünk. A p a r t közelségét a nagy mennyiségű növénymarad­

vány i s b i z o n y l t j a ,

A l l o c h t o n beágyazódásra u t a l n a k a Scaphopoda osztályba tartozó D e n t a l i u m s i m p l e x maradványok i s . A bezáró kőzet ré­

t e g e i v e l párhuzamosan h e l y e z k e d n e k e l . Az állat pusztulása után a mészvázat áramlá­

sok sodorhatták a szublitorális zóna mé­

l y e b b részeibe.

I t t k e l l megemlítenem, hogy i g e n sok o l y a n kagylót gyűjtöttem, amelyek ép héj­

j a l ágyazódtak be az e g y k o r i a l j z a t homok­

jába. Ez g y o r s betemetodésre v a l l . Az ál­

l a t o k pusztulását vagy a betemetődés o k o z ­ t a , vagy p e d i g elhalási helyükön közvetle-

(9)

nül pusztulásuk után temetődtek be. így a teknők a ligamentum elbomlása után i s

együtt m a r a d h a t t a k . N u c u l a , P i t a r , Glycyme- r i s f a j o k esetében f i g y e l h e t t e m meg e z t a jelenséget. Egy P i t a r s p l e n d i d a kevéssel a ligamentum pusztulása után temetődött be.

Ebben az e s e t b e n a héjak kissé elcsúsztak egymáson. Sekélytengeri környezetre utaló o s z t r i g a - t e l e p e k e t i s m e g f i g y e l h e t t e m . Az O s t r e a egyedek egymásra nőve / e p o k i a / pado­

k a t a l k o t t a k /Bogsch, L. 1968./. A kagylók a számukra kedvező környezetben nagy szám­

ban zsúfolódtak össze. Ez számos e s e t b e n testtorzitást eredményezett. Szélsőséges e s e t e k b e n a héjak torzulása az állat pusz­

tulását o k o z t a . Ez a jelenség r e c e n s O s t r e - ákon i s tanulmányozható.

Az epőkia jelenségét egy másik e s e t ­ ben i s megfigyelhettük. Rossz megtartású B a b y l o n i a héjon, l i m o n i t o s bekérgezés f o r ­ májában egy féregtelepet találtunk. A szá­

jadékot nem f e d t e bekérgezés. így valószí­

nű, hogy a c s i g a mig e l nem p u s z t u l t , c i ­ p e l t e a féregtelepet. A ránövés a társuló két f a j között, j e l e n e s e t b e n együttélést

/synökia/ i s t e r e m t . Ez a férgek számára v o l t kedvezőbb. Az egyébként s z e s s z i l i s életmódot folytató s z e r v e z e t e k n e k a pasz- s z i v helyváltoztatás révén nagyobb esélyük v o l t a táplálékszerzésre. A t e l e p e t alkotó egyedeket a Kamptozoa törzsbe tartozónak vélem,

Az együttélés más tipusát f i g y e l h e t ­ tem meg egy A t h l e t a r a r i s p i n a és egy k i ­ c s i n y O s t r e a - t e l e p esetében. Az e g y i k O s t - reánál a j o b b és b a l teknő i s megvan. Az A t h l e t a szájadékát a kagylók nem takarták.

(10)

Ebből következik, hogy együtt mozogtak/mo­

z o g h a t t a k . Az erős, nagy termetű A t h l e t a - nak nem o k o z h a t o t t nehézséget az O s t r e a k

szállitása. A kagylók p e d i g részesülhettek a ragadozó életmódot folytató c s i g a táplá­

lékának maradványaiból. A synökia ezen f o r máját asztalközösségnek /kommenzalizmus/

nevezzük /Bogsch, L. 1968»/.

Az Ostreák együttélése nem f a j s p e c i f i k u s jelenség.

Az Egerea c o l l e c t i v a f a j e g y i k egyedén i s Qstreákat találtam™ Az o s z t r i g a - t e l e p rá- nött a c s i g a szájadékára. Ez b i z o n y l t j a , hogy az Egerea már nem élt, m i k o r az O s t ­ reák rátelepedtek,

A nagy termetű O s t r e a - f a j o k legnagyobb ré­

szének teknői sűrűn átlyuggatottak. Az ap­

ró l y u k a k a marószivacsok / C l i o n a nemzet­

ség/ tevékenységére u t a l n a k , A marásnyomok a bioeróziós s z e r k e z e t e k körébe t a r t o z n a k , S egyben lakásnyomok i s / d o m i c h i a / . H i s z e n fejlődésük k e z d e t i szakaszában a marószi­

vacsok különböző s z e r v e z e t e k mészvázaiba marják be magukat.

Ha a héj külső felületén f i g y e l h e t ­ jük meg a marásnyomokat, a k k o r valószínű­

l e g élo kagylót károsított a s z i v a c s . A teknő belsejében p e d i g az állat pusztulása után t e l e p e d e t t meg, j e l l e g z e t e s bioerózi­

ós nyomokat hátrahagyva /Warme, E.J. 19 85, Gyűjtéseim során számos o l y a n ősmaradványt találtam, amelyeken ragadozó csigák furás- nyomai fedezhetők f e l . Ezen csigák tevé­

kenysége kétféleképpen i s minősíthető. Az áldozat szempontjából paleopathológiás j e ­ lenség, m i n t sebesülésnyom, A c s i g a részé­

ről p e d i g táplálkozásnyom /Tasnádi-K, A, 198o./.

(11)

Ezeken a puhatestű f a j o k o n találtam fúrás- nyomokat :

Venus sp,

P o l i n i c e s j o s e p h i n i a o l l a Teinostoma e g e r e n s i s

T u r r i t e l l a b e y r i c h i T u r r i t e l l a sp.

Egy e s e t b e n a c s i g a felénél abbahagyta a csigahéj feloldását / T u r r i t e l l a s p . / . Két másik példány esetében p e d i g a furásnyom a columellát i s elérte,

A furásnyomok kétfélék. A kutatások s z e r i n t /Görög, Á. - Somody, Á. 1987,./ ez két kü­

lönböző f a j tevékenységére u t a l .

a/ A z o k a t a furásnyomokat, amelyeknek b e f e ­ lé lejtő pereme v a n , a N a t i c a nemzetség­

be tartozó f a j o k mélyitették. I l y e t Ve­

nus sp.,-n és a Teinostoma e g e r e n s i s egy példányán találtam,

b/ Csőszerű furásnyomokat a Murex nemzetség t a g j a i hagynak maguk után. I l y e t talál­

tam a P o l i n i c e s j o s e p h i n i a egy egyedén és az e m i i t e t t TurritelIákon,

B a b y l o n i a sp, egy példányán kacslábu rák / C i r r i p e d i a / lárváinak furásnyomait f e d e z ­ tük f e l , A c s i g a héját nem lyukasztották át. Előfordulásukból partközeli környezet­

r e következtethetünk /Géczy, B. 1985,/.

Gyűjtéseim során rákolló maradványt i s t a ­ láltam. Feltételeztem, hogy rák o k o z t a sé­

rülések n y o m a i r a i s b u k k a n h a t o k . A gyűj­

tött anyag újbóli átvizsgálása s i k e r r e l járt Egy A m p u l l i n a héján rák által oko­

z o t t sebesülés j e l e i t f e d e z t e m f e l . A sé-

(12)

- l o -

rülés nagyságából a r r a l e h e t következtetni, hogy az állat nem élte t u l a rákkal való találkozást /Bishop, G. A. 1975./.

Partközeli környezetben hasonló jelenségek n a p j a i n k b a n i s megfigyelhetők.

I r o d a l o m

Báldi,T. /1966./: Az e g r i felsöoligocén ré­

t e g s o r és m o l l u s z k a f a u n a ujravizsgálata«

Földtani Közlöny, 96, pp. 171-194,, - B i s h o p , G,A. /1975,/t T r a c e o f prédation - i n F r e y , E.W. /ed./: The s t u d y o f t r a c e o f f o s s i l s , pp. 261-281., S p r i n g e r V e r l a g , B e r l i n - He­

i d e l b e r g - New Y o r k . - Bogsch,L. /1968./:

Általános őslénytan. Tankönyvkiadó, Buda­

p e s t , 281 p. - Dávid,Á, /1987,/: Az e g r i I . sz. téglagyári u j feltárás felsöoligo­

cén üledékeinek és molluszkáinak vizsgála­

t a /kézirat/ p. 1-39, - Géczy,B. /1985,/:

ösállattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 45 3 p, - Görög,Á. - Somody,Á, /1987,/: Életnyomok bádeni korú Gastropodákon - Pályamunka, ELTE, Őslénytani tanszék, - Tasnádi-Kubacs- ka,A. /196o./: Paleopathológia /Az ősálla- t o k pathológiája/. M e d i c i n a Kiadó, Buda­

p e s t , 23o p. - Warme,E,J, /1975./i B o r i n g s as t r a c e f o s s i l s and t h e p r o c e s s e s o f ma­

r i n e b i o e r o s i o n - i n Frey,E.W. /ed./: The s t u d y o f t r a c e o f f o s s i l s , pp. 181-227, S p r i n g e r V e r l a g , B e r l i n - H e i d e l b e r g - New Y o r k .

Dávid Árpád Eger

F a i s k o l a u. 6.

H-3300

(13)

Malakológiai Tájékoztató 7.

Füköh Levente :

ADATOK MAGYARORSZÁG NEGYEDIDÖSZAKI MOLLUSCA-FAUNÁJÁHOZ

DATA TO THE QUATERNARY MOLLUSC FAUNA OF HUNGARY

A b s t r a c t :

The so c a l l e d s m a l l - f a u n a s , c o l l e c t e d i n 1986, a r e p u b l i s h e d h e r e i n t h e paper w i t h t h e a i m t o make up t h e f o r m e r d a t a o r

t o l e t i n c i t e t o a p o s s i b l e more i n t e n s i v e i n v e s t i g a t i o n .

1986 folyamán az ország különböző pontján végzett terepbejárások alkalmával sikerült k v a r t e r üledékekből malakológiai anyagot gyűjteni. E faunák f a j - , vagy egyed számuk kicsinysége m i a t t nem a l k a l m a s a k részletes, átfogó elemzésre, azonban minden képpen u j , vagy kiegészitö adatként szolgál nak a h a z a i k v a r t e r vizsgálatokhoz.

Orfü: Vizfő-barlang

1986.július 3o.-aug.5.között a Mecsek tér­

ségében végzett terepbejárások alkalmával j u t o t t u n k e l a b a r l a n g b a . A b a r l a n g o n k e ­ resztülfolyó p a t a k , i l l . az abba időszako­

san ömlő oldaljáratok helyenként /főleg esőzések után/ jelentős üledéket r a k n a k l e .

(14)

Ezekből az üledékekből v e t t mintákban az alábbi faunát sikerült k i m u t a t n i :

A c i c u l a p o l i t a 1 Carychium minimum 1 C h o n d r u l a t r i d e n s 1 C l a u s i l i i d a e i n d . 1 C o c h l i c o p a l u b r i c a 1 Daudebardia r u f a 1 Euconulus f u l v u s 1 H e l i c i d a e i n d . 2 P a l a d i l h i a h u n g a r i c a 23o

P i s i d i u m amnicum +

P i s i d i u m casertanum

Punctum pygmaeum 3 P u p i l l a muscorum 7 Succinea o b l o n g a 3 V e r t i g o sp. /töredék/ 1

V i t r e a c r y s t a l l i n a 1 A fauna összetétele és az egyedszám megoszlása alapján a r r a következtethetünk, hogy a f e l s z i n r o l i g e n csekély mértékű a bemosódás,a 262 előkerült egyedből mind­

össze 32 került i l y módon az üledékbe, a többi /23o db/ a b a r l a n g b a n élő P a l a d i l ­ h i a . A bemosott f a j o k i g e n k e v e r t faunaké­

p e t adnak, a v i z i életmódot élő P i s i d i u m o k és a s z t y e p p elemként i s m e r t C h o n d r u l a egy­

aránt megtalálhatók benne.

Bár ebben a b a r l a n g b a n élő P a l a d i l - hiát nem találtunk, mégis a nagy példány­

számban előkerült jó megtartású héjak a r - + A P i s i d i u m o k határozását Petró E. vé­

g e z t e , melyért ezúton mondok köszöne­

t e t ,

(15)

r a engednek következtetni, hogy e s e t l e g ál­

t a l u n k át nem vizsgált, vagy e s e t l e g még feltáratlan járatokban él az állat.

Az üledék előkerülésének h e l y e , az üledék minősége és a benne talált csigák megtartási állapota alapján a fauna inkább recensnek f e l e l meg, i l l . m i v e l csak héja­

k a t találtunk, a " s z u b f o s s z i l i s " kategóri­

ába sorolható.

B o l y : Vasúti bevágás

A már f e n t i e k b e n dátumozott t e r e p b e ­ járás alkalmával B o l y határában a vasút és közút kereszteződésében, a vasúti bevágás pleisztocén löszben történt. A löszből v e t t mintákból az alábbi fauna került elő:

A n i s u s s p i r o r b i s A r m i g e r c r i s t a

Bathyomphalus c o n t o r t u s C l a u s i l i a d u b i a

C l a u s i l i i d a e i n d . C o c h l i c o p a l u b r i c a G r a n a r i a frumentum L i m a c i d a e i n d e t , Lymnaea t r u n c a t u l a Oxyloma elegáns

P e r f o r a t e l l a b i d e n t a t a P e r f o r a t e l l a r u b i g i n o s a P i s i d i u m casertanum P i s i d i u m o b t u s a l e Punctum pygmaeum P u p i l l a muscorum Succinea o b l o n g a T r i c h i a s t r i o l a t a V a l l o n i a c o s t a t a V e r t i g o sp, /töredék/

V i t r e a c r y s t a l l i n a

2 1 1 11 25 43 1 5 13 47

2 15

3 662 173 58 1 1

(16)

Az előkerült f a j o k alapján megálla­

pítható, hogy az üledék lerakódása nedves térszinen történt, m e r t a t i p i k u s v i z i f a ­ j o k m e l l e t t / P i s i d i u m o k / megjelennek a mo­

c s a r a s területekre, i l l . időszakosan v i z e s , vagy vizközeli területekre jellemző a l a k o k i s ; Bathyomphalus, Lymnaea, A r m i g e r s t b . I g a z , az összpéldányszámnak csekély töre­

dékét alkotják, de a környezeti r e k o n s t ­ rukcióhoz ez elegendő.

A f a u n a egyedszámát döntően az un.

löszfajok határozzák meg /szűken v e t t ér­

t e l e m b e n / , az előkerült 1259 egyedből 893 db t a r t o z i k i d e .

A fauna összetétele alapján a r r a kö­

vetkeztethetünk, hogy az üledék egy mele­

gebb un. i n t e r szakaszban képződött.

Hévizgyörk: Feltárás a vasút és M3 autó­

pálya között

A f e l h a g y o t t e g y k o r i homokbányában rétegzett pleisztocén üledéket találunk.

Az üledékben helyenként jelentősen feldú­

s u l a malakológiai anyag, k i s mintából i s i g e n nagy egyedszámu, bár meglehetősen k i s f a j számú faunát gyűjthetünk:

Az előkerült 1373 egyed mindössze öt f a j t képvisel, mely f a j o k az un, t i p i k u s pleisztocén elemek, s m i n t korábbi hasonló

V a l l o n i a t e n u i l a b r i s P u p i l l a s t e r r i

P u p i l l a muscorum S u c c i n e a o b l o n g a T r i c h i a s t r i o l a t a

289 57o 133 138 183

(17)

faunával rendelkező, de komplexebb vizsgá­

l a t o t lehetővé tevő lelőhelyekkel összevet­

ve megállapíthatjuk a pleisztocén egy h i d e ­ gebb szakaszát képviselik. E szakasz f e l t e ­ hetően a würm utolsó h i d e g c s u c s a .

Karácsond : Erdőalj a-homokbánya

Gyöngyös felől h a l a d v a V i s o n t a magas­

ságában az M3-as u t j o b b oldalán található, ma jobbára szeméttárolásra használt e g y k o r i homokbánya. A lelőhelyre leletbejelentés u t ­ ján j u t o t t u n k . Az üledékekben állatcsonto­

k a t találtak /feldolgozásuk f o l y a m a t b a n / . A bánya N y - i oldalában a homok üledékekbe

- feltehetően e g y k o r i folyóvíz által humuszos üledékek rakódtak, A p a t a k a bánya m e l l e t t ma i s megtalálható.

A már e m i i t e t t állatcsontok gyűjtése során egy e s e t l e g e s komplexebb vizsgálat érdekében üledékmintákat vettünk, i l l . a nagyméretű koponyából kikerült üledéket i s megvizsgáltuk, Az iszapolás nyomán az aláb­

b i faunákat sikerült meghatározni:

1. m i n t a : B i t h y n i a t e n t a c u l a t a operculum 2

C h o n d r u l a t r i d e n s 5 C o c h l i c o p a l u b r i c a 6 L i m a c i d a e i n d . 2 O x y c h i l u s d e p r e s s u s 1

P u p i l l a muscorum 3 P u p i l l a s t e r r i 2 S u c c i n e a oblonga 3 T r u n c a t e l l i n a c y l i n d r i c a 28

V a l l o n i a p u l c h e l l a 41 V a l l o n i a t e n u i l a b r i s 1 V e r t i g o p a r c e d e n t a t a 1

(18)

2. m i n t a : B i t h y n i a t e n t . o p , 1 C h o n d r u l a t r i d e n s 3 Succinea o b l o n g a 2 V a l l o n i a p u l c h e l l a 1 V a l l o n i a t e n u i l a b r a i s 2 3. m i n t a : B i t h y n i a tent.op,, 1

C h o n d r u l a t r i d e n s 1 P u p i l l a muscorum 3 Succinea o b l o n g a 2 V a l l o n i a c o s t a t a 1 V a l l o n i a t e n u i l a b r i s 2

A koponyában talált üledékben:

C h o n d r u l a t r i d e n s 1 O x y c h i l u s depressus 1 P u p i l l a muscorum 9

/három ökotipus/

S u c c i n e a o b l o n g a 3 T r i c h i a s t r i o l a t a 2 V a l l o n i a p u l c h e l l a 2 V a l l o n i a t e n u i l a b r i s 3 Az előkerült f a u n a tanúsága s z e r i n t

az üledék feltehetően a pleisztocén végén rakódhatott l e . Az a l a t t a elhelyezkedő ré­

t e g z e t t homok és k a v i c s üledékek, v a l a m i n t a l e l e t e k e t tartalmazó rétegek h e l y z e t e alapján a r r a következtethetünk, hogy a kö­

z e l b e n folyó, ma jelentéktelen p a t a k o c s k a e g y k o r i teraszát tárta föl a bányászás.

Feltételezhető, hogy a paleozoológi- a i vizsgálatok eredményének ismeretében egy a l a p o s a b b ujravizsgálatra i s s o r k e ­ rül.

M i n t a bevezetőben i s e m i i t e t t e m , i l l . a f e n t i e k b e n i s m e r t e t e t t faunákból i s k i -

(19)

tűnik e rövid ismertetések inkább a gondo­

latkeltés szándékával, egy e s e t l e g e s u j r a - vizsgálatra való biztatással készültek.Van o l y a n fauna mely u j a d a t o t nem t a r t a l m a z , csupán a már i r o d a l o m b a n i s szereplő; ada­

t o k a t erősiti /Hévizgyörk/, van melynek nyomán egy f a j elterjedésének a d a t a i bővül­

nek /Orfü: V i z f o - b g . - P a l a d i l h i a / , s van mely egy e s e t l e g e s részletesebb gyűjtés, többrétű feldolgozás után u j a d a t o k k a l szolgálhat negyedidőszaki kutatásainkhoz

/ B o l y : Vasúti bevágás; Karácsond: Erdőalja- -homokbánya/.

Dr,, Füköh L e v e n t e Mátra Múzeum

Gyöngyös, K o s s u t h u.4o.

H-3200

(20)
(21)

Malakológiai Tájékoztató 7.

M a j o r o s Gábor:

MALAKOFAUNISZTIKAI ÉRDEKESSÉGEK MALACOFAUNISTIC CURIOSITIES A b s t r a c t :

The a u t h o r g i v e s f a u n i s t i c a l d a t a o f some r a r e H u n g a r i a n s n a i l s h a v i n g c o l l e c ­ t e d on h i s own p r e v i o u s t r i p s .

G y r a u l u s r i p a r i u s / W e s t e r l u n d /

Először 1984.. V, 19-én a Fejér megyei Soponya község m e l l e t t i halastavakból gyűj­

töttem G y r a u l u s r i p a r i u s t . A 13 darab héj uszadékból került e l o , egy megyetérképen nem azonosítható k i s e b b tó partján. A hé­

j a k között egy f r i s s n e k látszó példány v o l t , mig a többi r e c e n s vagy f o s s z i l i s voltát nem

l e h e t e t t eldönteni.

M i v e l az ugyanazon a h e l y e n gyűjtött többi 42 f a j között b i z t o s a n a pleisztocén­

ből származó f a j t nem találtam, nem tűnt v a ­ lószínűnek, hogy e f a j héjai régi üledékek­

ből mosódtak v o l n a k i .

Legközelebb 1985, szeptember 22-én t u d t a m gyűjteni ugyanezen a gyűjtőhelyen.

Jóval több G y r a u l u s r i p a r i u s héjat talál­

tam m i n t korábban, de élő példány a k k o r sem került elő, sőt a héjak között nem i s v o l t b i z t o s a n recensnek mondható d a r a b ,

(22)

E z z e l szemben korábban, 1985. április 2o- án, a Sárviz f r i s s , t a v a s z i hordalékából a Kalózról jövő országút és a c s a t o r n a k e ­ reszteződése f e l e t t nagy mennyiségű c s i g a ­ héjat gyűjtöttem, amelyek között sok Gyra­

u l u s r i p a r i u s i s a k a d t . M i v e l ezen a he­

l y e n néhány v i z t i s z t a , fényes héjat i s t a ­ láltam, kétségtelenné vált, hogy a f a j a Sárrét vizgyüjtö területén j e l e n l e g i s él.

Mindezeken felül a f a j egy példányát meg­

találtam a Gödöllőtol délre fekvő J u h a r o s - -hegy és a vasúti s i n közötti rétek szélén húzódó enyves égeresben i s , időszakos pa­

t a k medréből..

Sajnos mind ez i d e i g élő példányait nem sikerült f e l l e l n e m ennek a vizicsigá- nak, de nagyon valószínű, hogy az elkövet­

kező években kézre kerül, A héj a l a k j a e l ­ ső pillantásra H i p p e u t i s c o m p l a n a t u s r a em­

lékeztet, m e r t az átmérője ugyanakkora és l a p o s . A köldöke azonban tágabb és a k a ­ n y a r u l a t o k külső széle nem élesen t a r a j o s , hanem legömbölyített.

K a n y a r u l a t a i n a k lefutása egyébként t e l j e s e n azonos a G y r a u l u s a l b u s k a n y a r u ­ l a t a i n a k görbületével: felül- és alulné- '.

z e t b e n egyaránt miniatűr G, a l b u s - n a k tű­

n i k a héj •

Pomatias r i v u l a r e / E i c h w a l d /

Ennek a csigának egy erősen e l s z i g e ­ t e l t , k i s populációját találtam 1985 őszén meg a Szekszárdi-dombság északi részében

fekvő Sötét-völgyben, Az állat csak a Ha­

ramia-forrás közvetlen környékén él, ami kirándulóhely. E d d i g i vizsgálódásaim sze­

r i n t valószínűleg e m b e r i behurcolással j u -

(23)

t o t t i t t e n i élőhelyére. Az állat héja sem­

miben nem különbözik a Dél-Európában élő egyedek héjától. Nem él v e l e együtt e g y e t ­ l e n o l y a n más c s i g a f a j sem, amelynek o t t a ­ n i előfordulása meglepő l e n n e , A Pomatias

r i v u l a r e a völgyet koszorúzó vízválasztó v o n a l a t s e h o l sem lépi át és a völgy a l ­

sóbb részein sem él, p e d i g a dombság több völgye i s hasonló élőhely, m i n t a Haramia- -forrás környéke, A f a j megtelepedését azért I s érdekesnek t a r t o m , m i v e l i t t mál­

ló lösztalajon él, nem p e d i g sziklás a l j ­ z a t h o z kötötten, m i n t délebbi lelőhelyein.

A c i c u l a b a n a t i c a /Rossmassler/

A f a j f r i s s e n e l p u s z t u l t példánya­

i n a k héjai kerültek elő 1987. május 3-án a Simonfa és Zselicszentpál között Felső Hosszu-megye mély löszárkaiból, A suvadá- sos löszbe mélyedt árok alján csordogáló e r e c s k e hordalékából 17 héj került elő, csalános akácos-bodzásban. A T r i c h i a f i - licinával, M a c r o g a s t r a plicatulával és több más f a j j a l együtt előkerült héjak a r r a engednek következtetni, hogy ez a k o ­ rábban t i p i k u s a n sziklás a l j z a t h o z asszo- ciálódónak g o n d o l t f a j a Dunántúl mély löszárkaiban többfelé előfordulhat.

H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s / P i l s b r y /

Az 1986, évi csigásztalálkozó a l k a l ­ mával a békéscsabai Széchenyi-ligetben gyűjtött földmintában o l y a n , f r i s s e n e l ­ p u s z t u l t csigák héját találtam meg, ame-

; l y e k a H e l i c o d i s c u s . s i n g l e y a n u s nevü f a j héjáival v o l t a k azonosíthatók.

Feltehetőleg valóban ez a f a j él a p a r k t a ­ lajában, azonban anatómiai vizsgálatok nél-

(24)

kül merészség l e n n e e z t állitani a megta­

lált héjak alapján. M i v e l az e d d i g v a l a h a i s f e l b o n c o l t magyarországi H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s példányok m i n d e g y i k e üvegház­

ból származott, amelyeknek héja némileg eltér a szabadban gyűjtött példányok héja­

itól, a p o n t o s fajhatározás további v i z s ­ gálatokat igényel.

Dr. M a j o r o s Gábor

Budapest V I I . Thököly u t 25. 1/5.

H-1076

(25)

Malakológiai Tájékoztató 7.

Dr. Kovács Gyula - Dr. Domokos Tamás:

UJABB ADATOK BÉKÉS MEGYE MOLLUSCA- -FAUNÁJÁHOZ

FURTHER DATA TO THE MOLLUSC FAUNA OF COUNTY BÉKÉS

A b s t r a c t :

A u t h o r s w r i t e a b o u t t h e s p e c i e s w h i c h a r e new here i n t h i s r e g i o n and a r e f o u n d

" i n s i t u " r e s p . " i n s a l d o " i n County Békés i n t h e l a s t t e n y e a r s ,

A szerzők Békés megyében az utóbbi évtizedben i n s i t u , i l l . i n s a l d o előke­

rült, területre nézve u j f a j o k a t i s m e r t e ­ t i k .

198o-ban j e l e n t meg d r . Kovács Gyula Békés megye puhatestüivel foglalkozó "Bé­

kés megye Mollusca-faunájának alapvetése"

cimü dolgozata,, E d o l g o z a t kéziratának l e ­ adása óta l o év t e l t e l . Az évforduló a r r a késztet bennünket, hogy az elmúlt évek gyűj­

téseinek tükrében áttekintsük a megye f a u ­ nalistáj át.

Az u j a b b f a j o k előkerülését részben a saját, részben malakológus kollegáinak a l a p o s a b b vizsgálatai; részben b i z o n y o s hidrológiai, ökológiai tényezők tették l e ­ hetővé A m i n t a z t a mellékelt térkép i s b i ­ z o n y l t j a ; az u j a b b a n előkerült f a j o k zöme

(26)

v i s z o n y l a g k i s területre koncentrálódik, A térképen jelölt számok megegyeznek a f a j o k fajlistában közölt sorszámával.

1977 és 1987 között megtalált u j f a ­ j o k PINTÉR,L. /1984/ s z e r i n t i r e n d s z e r t a n i s o r r e n d b e n , a gyűjtőhelyek rövid megjelölé­

sével :

1. B i t h y n i a leachi/SHEPPARD/ - Békéscsa­

ba, Élőviz-csat.partja a l i ­ getnél ,/ f . t r o s c h e l i PAASCH/, Doboz,V-3,csat./Óvári-csat./, Ceratophyllum-ról.

2. A n i s u s septemgyratus/ROSSMÄSSLER/ - Mezőhegyes,Rajta-erdő,Száraz-

-ér,fauszadék.

Szeghalom,Kutas-főcsatCera­

tophyllum-ról ,

3. G y r a u l u s laevis/ALDER/ - Szeghalom, Sebes-Körös,Bangókert f e l e t t /PETRÓ E.gyűjtése/.

4. A n c y l u s f l u v i a t i l i s 0,F„MÜLLER - Gyu­

l a , Városerdő ,Fekete-Körös v i z a l a t t fekvő partvédő b u r k o l a ­ táról/andezit /,kevés lebegő hordalékot szállító időszak­

ban .

5. C l a u s u l a p u m i l a C.PFEIFFER - Doboz, Szanazug,Fekete-Körös árte­

réről,^ hordalékból csupán 1 db, de élő példány került elő/DOMOKOS ÉVA gyűjtése/, 6. H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s /PILSBRY/ -

Békéscsaba,Széchényi-liget, vakondturásból,Ábrahám-hegyi sima felületű v a r , hasonlí­

t a n a k , További vizsgálódást igényel,/Első gyűjtője Dr.

MAJOROS G,/.

(27)

7. C e c i l i o i d e s p e t i t i a n a / B E N O I T / - Bé­

késcsaba, Erzsébethely,Wag­

ner u.,családi ház F i l o d e n d - ron-járói.

8. V i t r e a contracta/WESTERLUND/ - Doboz, Gerla-Marói-erdo b o k r o s b i o - tópja.Doboz,Holt-körösi-erdő akácos a v a r j a .

D o b o z , P o s t e l e k i szőlők,gyep.

9. N e s o v i t r e a hammonis/STRÖM/ - Doboz, Holt-körösi-erdő,Carexes v i z p a r t .

Doboz,Szanazug,üdülők mögöt­

t i Holt-Körös p a r t j a .

Gyulavári,Keszi-erdő,tölgyes a v a r j a . / E d d i g ártérből,hor­

dalékból v o l t i s m e r t . /

10. Bradybaena fruticum/O.F.MÜLLER/ - Bé­

késcsaba ,Élővíz-csat.partja a Széchenyi-ligetnél,bokrok tövéből.

1 1 . P e r f o r a t e l l a rubiginosa/A.SCHMIDT/ - Doboz,Gerla-Icceéri-csat, Carex-es v i z p a r t j a a Szana­

z u g ! gátőrház mögött./Eddig ártérből,hordalékból v o l t i s mert./Megjelenése i g e n i z o ­ lált, nem m o b i l i s ,

12. Anodonta woodiana/LEA/ - B i h a r u g r a , H a l a s t a v a k .

D o b o z , V - 3 . c s a t . i s z a p j a . Gyula,Csónakázótó.

13. P i s i d i u m amnicum/O.F.MÜLLER/ - Körös- ladány,Sebes-Körös.,

14. P i s i d i u m casertanum/POLI/ - Békéscsa­

ba, Élőviz c s a t o r n a .

15. P i s i d i u m henslowanum/SHEPPARD/ - Sza­

nazug,Fekete-Körös hordaléka

(28)

1 6 . P i s i d i u m n i t i d u m JENYNS - Békés,Élő- v i z - c s a t . z s i l i p .

Békéscsaba,Élôviz-csat.bé­

kési z s i l i p .

1 7 . P i s i d i u m obtusale/LAMARCK/ - Doboz, Szanazug,Fekete-Körös h o r d a ­

léka .

1 8 . P i s i d i u m personatum MALM - Békéscsa­

ba , Élőviz-csat . a l i g e t i mo­

zinál .

1 9 . P i s i d i u m s u b t r u n c a t u m MALM - Békés, Éloviz-csat. z s i l i p .

Békéscsaba,Élöviz-csat.

1 . ábra

1977 és 1987 között előkerült f a j o k vázlatos térképe.

A r o u g h map o f t h e s p e c i e s f o u n d between 1977 and 1 9 8 7 .

(29)
(30)
(31)

A P i s i d i u m o k a t KUIPER J.G.J, és PET- RÓ E. határozta meg, i l l , revideálta. Mun­

kájukat ezúton i s megköszönjük.

Az 1977, évi fajlistához viszonyítva - az u j g e n u s o k k a l - a fauna 24 % - k a l növe­

k e d e t t . Részletesebben: 69 h e l y e t t ma a c s i ­ gák száma 8o, A kagylók száma lo-röl 1 8 - r a növekedett, s j e l e n l e g Békés megyében a M o l - l u s c a - f a j o k száma: 98.

A gyarapodást ökológiai aspectusból vizsgálva: v i z i - 12 /Ebből 7 P i s i d i u m , me­

l y e k meghatározásuk késlekedése m i a t t j e ­ l e n t k e z n e k u j genusként,/, a m p h i b i k u s - 2, l i g e t i - e r d e i - 2, subterrán - 3,

Végezetül megállapítható, hogy az elő­

került u j genusok jelentős része biogeográ- f i a i l a g a Körösökhöz kötődik d i r e k t vagy i n ­ d i r e k t u t o n . Az a m p h i b i k u s f a j o k ártériek, vagy e g y k o r v o l t árterekben gyűjthetők.

L i g e t i - e r d e i f a j o k hordalékkal, v i z i u t o n kerültek gyűjtésük helyére. A subterrán f a ­ j o k közül a H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s f e l t e ­ hetően a l i g e t fásitása során, a C e c i l i o ­

i d e s p e t i t i a n a p e d i g kertészet utján került Békéscsabára, A V i t r e a c o n t r a c t a valószínű­

en a Körösök közvetítésével került Doboz környékére, az e g y k o r i ártéri erdőkbe.

(32)

I r o d a l o m

Kovács,Gy.-Domokos,T. /1985/: H a z a i sapka­

csigák Békés megyei elterjedése és pásztá­

zó mikroszkópos vizsgálata. Állattani Köz­

lemények , 72 : 47-51 . - Földi,E. / s z e r k . / /198o/: Magyarország Földrajzinév-tára I I . Békés megye, - Kerney,M.P. - Cameron,A.D,

- Jungbluth,J„H„ /1983/: D i e Landschnecken Nord- und M i t t e l e u r o p a s , V e r l a g P.Parey, 1- 3 8 4 . - Kovács,Gy, /198o/: Békés megye Mollusca-faunájának alapvetése, A Békés me g y e i Muzeumok Közleményei,6 : 51-84. - Petró E. /1984/: Az Anodonta woodiana woodiana

/LEA,1834/ kagyló megjelenése Magyarorszá­

gon, Állattani Közlemények,71:189-191. - P i n t e r / L * /1984/: Magyarország r e c e n s p u - hatestüinek revideált katalógusa.Fol.Hist, nat.Mus.Matr,,9:79-9o.

Dr, Kovács Gyula Békéscsaba

Deák u. 3„

H-5600

Dr, Domokos Tamás Békéscsaba

Bartók B, u, 6 7-69, H-5600

(33)

Malakológiai Tájékoztató 7.

Varga András:

A HELICODISCUS SINGLEYANUS /PILSBRY/

HEVES MEGYÉBEN

HELICODISCUS SINGLEYANUS /PILSBRY/

I N COUNTY HEVES A b s t r a c t :

A u t h o r w r i t e s on t h e f i r s t o c c u r r e n ­ ce i n County Heves o f H e l i c o d i s c u s a t t h e s o u t h e r n c o n f i n e s o f Gyöngyös. The s p e c i ­ men was f o u n d d u r i n g b u l l d o z i n g w o r k s . A u t hor argues on t h e p o s s i b i l i t y o f i n d i g e n o - usness.

1982-ben, Gyöngyös D - i szélén /a 3- mas müut és a Gyöngyös-patak között, a Vo­

lán-teleppel szemben/ talajegyengető föld­

munkákat végeztek. A f r i s s e n megmozgatott terület földkupacait egy heves zápor átmos t a , s a benne rejtőző faunát egy a l k a l m a s h e l y e n f e l h a l m o z t a .

E z t a hordalékot 1982. V I . 6-án ösz- szegyüjtöttem. A válogatás eredménye, egy t i p i k u s , utszélekre, gyomterületekre j e l ­ lemző faunaegyüttes. A meglepetést a H e l i ­ c o d i s c u s s i n g l e y a n u s e g y e t l e n f r i s s , de üres példányának előkerülése j e l e n t e t t e .

(34)

Az uszadékból előkerült fauna

C o c h l i c o p a l u b r i c a 36 T r u n c a t e l l i n a c y l i n d r i c a 3

P u p i l l a muscorum 45 V a l l o n i a p u l c h e l l a 45 V a l l o n i a c o s t a t a 115 C h o n d r u l a t r i d e n s 3 S u c c i n e a o b l o n g a 1 C e c i l i o i d e s a c i c u l a 12 H e l i c o d i s c u s s i n g l e y a n u s 1 O x y c h i l u s d r a p a r n a u d i 3

H e l i c e l l a o b v i a 4 Monacha c a r t u s i a n a 2 Cepaea v i n d o b o n e n s i s 1

Összesen: 271 db A terület m i k r o d o m b o r z a t a kizárja a z t , hogy a begyűjtött anyag a közeli Gyön­

gyös-patak hordalékának másodlagos áthalmo- zódása l e g y e n .

A H e l i c o d i s c u s a t a l a j b a n élő f a u n a t a g j a . Térhódítása a f e l s z i n i faunáktól függetlenül, egy mélyebb t a l a j s z i n t b e n tör­

ténik. Ez Öshonossága m e l l e t t szól, h i s z e n a g y o r s terjedését potenciális tényezők / p l . a t a l a j n a k , m i n t élettérnek a sűrűsé­

ge/ akadályozzák, ennek ellenére rövid idö a l a t t Európa sok pontjáról mégis k i m u t a t ­ ták /FLASAR 1977/i Helytálló l e h e t az a feltételzés, hogy egy o l y a n ösi f a j j a l ál­

l u n k szemben, amely e d d i g elkerülte a ma- lakológusok figyelmét-

(35)

Az i s m e r t e t e t t Gyöngyös környéki elő­

fordulási területet tudomásom s z e r i n t o l y a n behatások nem érték, amelyek alapján ezen a lelőhelyen feltételezhetnénk bárminemű be- hurcolást,

Az utóbbi években e z t a területet m i n t ­ egy 2o-3o cm magasságban földdel, épitési törmelékkel feltöltötték, elegyengették, s e z z e l a további vizsgálatokra alkalmatlanná tették„

I r o d a l o m

F l a s a r , I . /1977/: H e l i c o d i s c u s / H e b e t o d i s - cus/ s i n g l e i a n u s i n e r m i s H.B.Baker, 1929, i n d e r T s c h e c h o s l o w a k e i /Gastropoda, Endo- d o n t i d a e , H e l i c o d i s c i n a e / . Maiak, Abh., 5:

237-242

Varga András Mátra Múzeum Gyöngyös

K o s s u t h u t 4o H-3200

(36)
(37)

Malakológiai Tájékoztató 7.

Varga András:

RENDELLENES NÖVEKEDÉSŰ CECILIOIDES ACICULA, HELICELLA OBVIA AN IRREGULAR-GROWN CECILIOIDES

ACICULA, HELICELLA OBVIA

Növekedési rendellenességek, vagy monstrositások a vizicsigáknál s o k k a l gya­

k o r i b b a k , m i n t a szárazföldi rokonaiknál.

A torzulások nagy változatosságot m u t a t n a k , osztályozásukat - kialakulásuk és formájuk alapján - PETRÓ /1984/ kisérelte meg, PETRÓ p, 42.: "A monstrositások jelenlétéből a populáció konstitúciójára i s következtethe­

tünk, A monstrositások gyakorisági i n d e x e , egy könnyen kezelhető paramétere a közvet­

lenül nehezen mérhető konstituciónak."

Gyűjtő és feldolgozó munkám során kü­

lönös f i g y e l e m m e l k e z e l t e m a r e n d e l l e n e s növekedésű házakat. Két érdekesnek Ígérke­

ző példányt m u t a t o k be PETRÓ nevezéktana alapján.

C e c i l i o i d e s a c i c u l a /0, F. MÜLL./

/1-2. ábra/

M o n s t r o s i t a s c o n t r a s p i r a l i s . B a l r a c s a v a r o ­ d o t t példány. Szabályos tükörképi a l a k .

Lelőhely: Mátraverebély, templomudvar, 1976«

I V . 19.., l e g , VARGA A,

(38)

Kisérőfauna:

T r u n c a t e l l i n a c y l i n d r i c a V a l l o n i a c o s t a t a

V a l l o n i a p u l c h e l l a C e c i l i o i d e s a c i c u l a V i t r i n a p e l l u c i d a Mészlemez

Euomphalia s t r i g e l l a Cepaea víndobonensis

48 1 12 1 3 1 15 5

db db db db db db db db

H e l i c e l l a o b v i a /HARTM./

/3-4. ábra/

M o n s t r o s i t a s c o n f u s e s p i r a l i s , A 3. k a n y a r u ­ latnál k i s e b b sérülés nyoma figyelhető meg, ennek ellenére a héj növekedése szabályos, Kb. 3,7 kanyarulatnál egy u j a b b sérülés már torzulást idézett elö. A k a n y a r u l a t az elő­

ző alá h a j l i k , s e z t követően szabályosan folytatódik, i g y a két k a n y a r u l a t i s i k erő­

sen e l b i l l e n v e , két ferdén egymásra r a g a s z ­ t o t t ház látszatát k e l t i , , A torzulás követ­

kezménye, a házat diszitő övet az utolsó k a n y a r u l a t egy szakaszon e l t a k a r j a .

Lelőhely: Gyöngyös 3-as i s k o l a , 1977, X I , 19. , l e g . %. NAGY 6.

Petró,E„ / 1 9 8 4 / i R e n d e l l e n e s növekedésű a l a ­ kok a lapostekercsü édesvízi csigáknál / V a l - v a t i d a e és P l a n o r b i d a e / . S o o s i a n a , 12: 41-42

I r o d a l o m

Varga András Mátra Múzeum Gyöngyös

K o s s u t h u t 4o.

H-3200

(39)

1-2. ábrás Cecilioides a c l e s l a / 0 . F* HULLIK/

(40)
(41)

3-4. áter ItîieclU obvia /EUtnun/

(42)
(43)

Malakológiai Tájékoztató 7.

Bába Károly:

ADATOK HOMOKI ÉS S Z I K I NÖVÉNYTÁRSULÁSOK CSIGÁINAK ÁLLATFÖLDRAJZI VISZONYLATÁRÓL DATA OF ZOOGEOGRAPHICAL RELATIONS OF SNAILS OF ARENICOLOUS AND COTYLEDONOUS

PLANT ASSOCIATIONS A b s t r a c t :

A u t h o r compares h i s f o r m e r c o l l e c t i ­ ons f r o m g r a s s a s s o c i a t i o n s t o h i s "Alpár"

c o l l e c t i o n s , and p o i n t s o u t t h a t t h e v a r i o ­ us p l a n t a s s o c i a t i o n s can be s e t a p a r t z o - o g e o g r a p h i c a l l y t o o . The s t e p p e c h a r a c t e r i s g i v e n by t h e predominance o f C o n t i n e n ­ t a l Ponto-Pannonian, C a s p i a n - S a r m a t i a n , E a s t - S i b e r i a n and H o l o a r c t i c e l e m e n t s . The p r o p o r t i o n o f H o l o m e d i t e r r a n e a n f a u n a - c i r c ­

l e s w i l l r i s e w i t h g r a s s t e r m i n a t i o n as I t i s e x p e r i e n c e d i n t h e s u c c e s s i o n o f f o r e s t s /Molinio-Salecetum/„ The p e r c e n t a g e d i s t r i ­ b u t i o n o f t h e W e s t - S i b e r i a n e l e m e n t s w i l l grow w i t h t h e g r o w i n g h u m i d i t y : A g r o s t i - A l o p e c u r e t u m , L e p i o l i o - P u c c i n e l i e t u m / .

Az Alföldi növénytársulások közül legkevésbé i s m e r t e k az Alföld nagyobb ré­

szét kitevő gyeptársulások c s i g a faunája, s azok állatföldrajzi összetétele, E h i ­ ányt i g y e k s z i k a szerző e c i k k b e n csökken­

t e n i ,

(44)

Az Alföld természetes gyeptársulásai négy, h a j d a n nagykiterjedésű gyepformáci­

óra különíthetők. Lösz pusztarétek /ma csak fragmentumokban léteznek/, homokpuszták- -pusztarétek /erősen visszaszorulóban v a n ­ nak/, s z i k e s növényzet / e r e d e t i formációi visszaszorulóban, kulturhatásra másodlago­

san k i a l a k u l t t i p u s a i elterjedőben vannak/„

/Sásrétek, láprétek, lecsapolással v i s s z a ­ szorulóban vannak/.

J e l e n cikkemben mind a négy társulás- - t i p u s b a tartozó g y e p e k k e l f o g l a l k o z o m a teljesség igénye nélkül. Célom a t i p u s o k közötti állatföldrajzi malakológiai különb­

ségek tendenciáinak felfedése.

Módszer, vizsgált növénytársulások

Gyűjtéseim kvadrátmódszerrel / l o x 2 5 x 25 cm/ történtek, 1966-87 között. Az érté­

keléshez az 1987-es Alpári réten történt gyűjtéseken kivül felhasználtam korábbi b u ­ g a c i , csévharaszti, kunbaracsí és ásotthal­

m i gyűjtéseim a d a t a i t Bába 1969, 1985a, To­

vábbá Hornung E. 1986, fajösszetételben gyűjtéseimmel megegyező fajösszetételü bu­

g a c i gyepfelvételeit. A f e l s o r o l t közlemé­

nyek a gyűjtések ökológiai értékelését t a r ­ talmazzák. Az állatföldrajzi értékeléshez korábbi közleményemet használtam f e l /'Bába

1982/ .

A vizsgált növénytársulások Soó 1964 r e n d s z e r e alapján lösz pusztarét: 1 , S a l - v i o - F e s t u c e t u m s u l c a t a e t i b i s c e n s e Zólyomi ap. Soó 195 9, 2, Egyéves rozsnokgyep B r o - metum t e c t o r u m Soó 194o. 3« Mészkedvelő ho­

mokpusztagyep F e s t u c e t u m v a g i n a t a e danubi->

a l e Soó 1929, 4, Homoki legelő P o t e n t i l l o -

(45)

-Festucetum pseudovinae Bodrogközi 195 9.

/Bugac, Alpár/. Utóbbi az általam nem v i z s ­ gált homokpusztarét /Astragalo-Festucetum s u l c a t a e danubiale /Soó 1939/ zólyomi 1958*

legeltetése révén k e l e t k e z i k . A szukcesszió­

s o r kiindulási t a g j a az egyéves rozsnokgyep.

5, Bucka közi láprét M o l i n i o - S a l i c e t u m r o s - m a r i n i f o l i a e /Soó 1933/ Kovács 1962, Hor- nung Erzsébet v o l t s z i v e s megadni egyedszám­

a d a t a i t egyéves t a l a j c s a p d a feltételek a l a p ­ ján /Hornung 1986/, melyért ezúton mondok köszönetet. 6„ S z i k i sásrét A g r o s t i o - C a r i c e - tum d i s t a n t i s /Rapaics 1927/ Bodrogközi 196o /Alpár 1987/. 1, Ecsetpázsitos szikirét Ag- r o s t i - A l o p e c u r e t u m p r a t e n s i s Soó 1933. és f a c i e s e F e s t u c a pseudovinae /Alpár/. V a k s z i k növényzet Camphorosmetum annuae /Rapaics 1916/ Soó 1933. 8. Duna-Tisza közi s z i k f o k ­ növényzet L e p i d i o - P u c c i n e l l i e t u m limosae

/Topa 1939/ Bodrogközi 1958. Mindkettő az Alpári-réten 1987.

A fajlistát az 1., az állatföldrajzi kategóriákat a 2, táblázat t a r t a l m a z z a . Eredmények :

A megvizsgált növénytársulásokból 19 f a j 1558 + 82 = 164o egyede került elö. Az előkerült f a j o k döntő többsége 9o,49 %-a kontinentális fauna elem, A s u b a t l a n t i e l e ­ mek 9,49 %-ban képviseltek, A kontinentális elemek 3 fauna-körből kerülnek k i szibéri­

ai-ázsiai, /1.1-1,4/, k a s p i - s z a r m a t a /3/, ponto-pannon /5.3/. A s u b a t l a n t i fauna e l e ­ mek a holomediterrán /8/ és i g e n kevés egyed d e l a Quercion f r a i n e t t o /5.2.1/ faunakör­

höz t a r t o z n a k .

Az egyes növénytársulások állatföld­

r a j z i összetételüket t e k i n t v e j e l l e g z e t e s

(46)

különbségeket m u t a t n a k /Hasonlóan cönológi­

a i szerkezetükhöz Bába 1985, Hornung 1986»/.

A loszpusztarétet a kelet-szibériai, h o l a r k - t i k u s faunakörök túlsúlya / P u p i l l a muscorum, V a l l o n i a c o s t a t a k a r a k t e r f a j o k k a l / és gyen­

ge holomediterrán szinezöhatás j e l l e m z i /Jellemző a C h o n d r u l a t r i e d e n s / . A r o z s n o k gyep, homokpuszta gyep egymás utániságát i s a pontopannon faunakör túlsúlya j e l l e m z i / H e l i c o p s i s s t r i a t a a tömeges./A záródó ho­

mokpuszta gyepben csökken a k a s p i - s z a r m a t a elemek egyedszáma, kelet-szibériai elemek j e l e n n e k meg,erősödik a holomediterrán f a ­ una elemek hatása / T r u n c a t e l l i n a , Chondru­

l a létszám növekedése/.-, A legeltetés hatá­

sára a homoki legelőn túlsúlyba kerülnek a ponto-pannon elemek /a gyepzáródás csökke­

nésével a H e l i c e l l a o b v i a egyedszáma abszo­

lút dominánsa válik/, A nedves térszinteken a buckaközi lápréteken a holomediterrán f a ­ una elemek /Monacha c a r t h u s i a n a / az u r a l k o ­ dók, a nyugat-szibériai és k a s p i - s z a r m a t a faunakörök szinező elemek, A s z i k i sásrét uralkodó faunaköre a p o n t o - p a n n o n , k e l e t - -szibériai és holomediterrán szinező e l e ­ mekkel. A nedves ecsetpázsitos szikiréten a nyugat-szibériai S u c c i n e a o b l o n g a m e l ­ l e t t szinező elemként a holomediterrán Mo­

nacha c a r t h u s i a n a j e l e n t k e z i k . A s z i k f o k o ­ kon a szibériai-ázsiai elemek az uralkodók nyugat-szibériai túlsúllyal és kelet-szibé­

r i a i szinező hatással.A v a k s z i k e k e n van hé­

zagos növényzeti boritás, a sófelhalmozó- dás a f e l t a l a j o n megakadályozza a c s i g a f a ­ j o k megtelepedését.

A különböző t i p u s u és különböző szuk- cessziós sorokhoz tartozó növénytársulások-

(47)

ban a t a l a j s z e r k e z e t , nedvesség v i s z o n y o k , gyepzáródás, sótartalom a befolyásoló té­

nyezők .

Két alapvető t e n d e n c i a figyelhető meg Az első, hogy a p u s z t a i j e l l e g e t k o n t i n e n ­ tális ponto-pannon, k a s p i - s z a r m a t a , és egye kelet-szibériai / P u p i l l a / fauna elemek túl­

súlya j e l l e m z i . A faunakör összetétel révén általánosítható j e l l e g nagymértékben egye­

z i k a növény földrajzi j e l l e g e k k e l Jakucs 1981, a k i s z e r i n t a lösz p u s z t a rétek k o n t i nentális eurázsiai sztyeppék részei. A homo k i gyepek kontinentális p o n t u s i gyengén sub mediterrán jellegűek.

A másik t e n d e n c i a , hasonló az erdő szukcesszió során t a p a s z t a l t a k h o z /Bába 1985b/, hogy a gyepzáródással növekszik a holomediterrán faunakör aránya /egyéves r o z s n o k g y e p , homok p u s z t a g y e p / . A nedvese­

déssel túlsúlyba kerülnek a szibériai-ázsi­

a i , kelet-szibériai elemek /ecsetpázsitos szikirét, nedves s z i k f o k növényzet/.

I r o d a l o m

Bába,K. /1969/: Néhány Duna-Tisza-közi ho­

moki p u s z t a g y e p és erdő malakocönológiai vizsgálata /A c s i g a cönozisok s z u k c e s s z i ­ ója/. A Szegedi Tanárképző Főisk. Tud.Közi.

Szeged 83-92. - Bába,K. /1976/: Néhány a l ­ földi g y e p t i p u s és Nagytatársánci l o s z g y e p összehasonlító malakológiai vizsgálata a J.Gy.T.K. Főisk. Tud. Közi. Szeged 9 3 - l o o .

(48)

- Bába,K. /1982/: E i n e neue Zoogeographische G r u p p i e r u n g d e r U n g a r i s c h e n L a n d m o l l u s k e n und d i e Wertung des F a u n a b i l d e s M a l a c o l o g i a 22/1-2/ 441-454. - Bába,K. /1985b/: The M o l ­ l u s c a f a u n a o f t h e Kiskunság N a t i o n a l Park i n : Mahunka S: The Fauna o f t h e Kiskunság N a t i o n a l Park I I . Akad. Kiadó Bp. m e g j e l e -

lenés a l a t t . - Hornung,E. /1936/:. E c o l o g i ­ c a l i n v e s t i g a t i o n on t h e G a s t r o p o d f a u n a o f a G r a s s l a n d on sandy s o i l /Bugac, Kiskunság N a t i o n a l Park, Hungary/ P r o c e e d i n g s o f t h e

8 t h I n t e r n a t i o n a l M a l a c o l o g i c a l Congress, Budapest 1983. Budapest l o 5 - l o 8 . - J a k u c s , P. /1981/: Magyarország l e g f o n t o s a b b nö­

vénytársulásai i n Hortobágyi,T., Simon,T.

Növényföldrajz, társulástan, ökológia Tan­

könyvkiadó, Budapest p. 225-267. - Soó,R.

/1964/: A magyar flóra és vegetáció r e n d ­ szertani-növényföldrajzi kézikönyve I . Akad.

Kiadó, Budapest 1-589.

Dr. Bába Károly Szeged

Vár u. 6.

H-6720

(49)

1 . táblázat: F a j o k és egyedszámok a vizsgált növénytársulásokban

S p e c i e s a n d n u m b e r s o f i n d i v i d u a l s i n t h e i n v e s t i g a t e d p l a n t a s s o c i a t i o n s

Előkerült f a j o k Lösz és h o m o k i növény- S z i k i növény­

társulások társulások

1 2 3 4 5 6 7 8

1 . 1 . P u p i l l a muscorum / L . 1 7 5 8 / 89 - 16 56 4 8 - 4-

1. 2 . S u c c i n e a o b l o n g a D r a p . 1 8 o l . V e r t i g o pygmaea / D r a p . 1 8 o l /

1

- ki 2 1

1 . 3 . D e r o c e r a s a g r e s t e / L. 1 7 5 8 / 2

-

- -

- - -

1. 4 . V a l l o n i a p u l c h e l l a /O.F. Müller 1 ? 7 4 / 44

-

5

- -

2 - -

V a l l o n i a c o s t a t a /O.F. Müller 1 7 7 4 / l l o 5 4 -

- - -

V i t r i n a p e l l u c i d a /O.F. Müller 1 7 7 4 /

-

- 3 - -

-

-

C o c h l i c o p a l u b r i c a / 0 .F . Müll. 1 7 7 4 / 2 -

-

-

-

-

- -

Z o n i t o i d e s n i t i d u s / 0 .F . Müll. 1 7 7 4 /

-

- - -

-

-

- -

E u c o n u l u s f u l v u s / 0 .F . Müll. 1 7 7 4 / 7 -

- - - -

- -

3 . E u o m p h a l i a s t r i g e l l a / D r a p . I 8 0 I / l - - -

-

-

- -

Cepaea v i n d o b o n e n s i s / F e r . 1 8 2 1 /

-

23 16 - 1 -

-

-

5 . 3 . H e l i c e l l a o b v i a /Menke 1 8 2 8 / - - 1 7 4 8

-

26" -

-

H e l i c o p s i s s t r i a t a / 0 . F . Müll. 1 7 7 4 /

-

26 74 k i 2 2 1 - -

H e l i x p o m a t i a L. 1 7 5 8 .

-

4

-

- - - - -

5. 2 . 1 . G r a n a r i a f r u m e n t u m / D r a p . I 8 0 I /

- -

19

-

-

-

-

8. T r u n c a t e l l i n a c y l i n d r i c a / F e r . I 8 0 7 / C h o n d r u l a t r i d e n s / 0 .F . Müll. 1 7 7 4 / 17 3 14 19 - 13

- -

-

-

30 3 43 - -

-

Monacha c a r t u s i ana /O.F. Müll. 1 7 7 4 / 5

- - -

I S 4 8 -

Egyedszám / l 6 4 o / 2 85 72 187 869 82 7 1 49 25

h/m2 456 288 4 9 , 8 179,8

-

1 1 3 , 6 39,2 40

N / 2 1 / 1 3 6 6 1 1 2 1

(50)

2 . t á b l á z a t : A f a u n a k ö r ö k s z á z a l é k o s m e g o s z l á s a a k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y t á r s u l á s o k b a n

The p e r c e n t a g e d i s t r i b u t i o n o f f a u n a - c i r c l e s i n t h e v a r i o u s p l a n t a s s o c i a t i o n s

F a u n a k ö r ö k Losz é s h o m o k i n ö v é n y t á r s u l á s S z i k i n ö v é n y t á r s u l á s

1 2 ' 3 / 4 5 6 7 8

sz i b é r i a i - á z s i a i 8 9 , 1 2 6 , 9 4 1 4 , 9 7 6 , 4 4 6 , 0 9 1 3 , 8 8 83,67 l o o 1 . 1 . k e l e t - s z i b é r i a i 3 1 , 2 2

-

8 , 5 5 6 , 4 4 4 , 8 7 1 1 , 2 6

-

l 6 , 0 0

1 . 2 . n y u g a t - s z i b é r i a i

- -

-

-

1,21 » 8 3 , 6 7 8 4 , o o

1 . 3 . e u r o s z i b é r i a i 0 , 7 0

- - -

-

- - -

1 . 4 . h o l a r k t i k u s 3 7 , 1 9 6 , 9 4 6 , 4 1 -

-

2 , 8 1

- -

3 . k a s p i - s z a r m a t a

-

3 1 , 9 4 8 , 5 5

-

1,21

- - -

5 . 3 . p o n t o - p a n n o n

-

4 1 , 6 6 4 o , i o 9 1 , 3 6 ' 2 , 4 3 6 6 , 1 9

- -

i

k o n t i n e n t á l i s 8 9 , 1 2 8 0 , 5 5 6 3 , 6 3 9 7 , 8 1 9,73 8 0 , 0 8 8 3 , 6 7 l o o

5 . 2 . 1 . Q u e r c i o n f r a i n e t t o

-

- l o , l 6 1,84 -

- - -

8 . h o l o m e d i t e r r á n 8 , 7 7 1 9 , 4 4 2 6 , 2 o 0, 3 4 9 o , 2 4 5 , 6 3 1 6 , 3 2

-

s u b a t l a n t i 8,77 1 9 , 4 4 3 6 , 3 6 2 , 1 8 9 o , 2 4 5 , 6 3 1 6 , 3 2

-

(51)

Malakológiai Tájékoztató 7.

N y i l a s István - Sümegi Pál:

ADATOK AZ IMÓKŐI /É-MAGYARORSZÁG: BÜKK-HG./

NÖVÉNYTÁRSULÁSOK MOLLUSCA FAUNÁJÁHOZ DATA TO THE MOLLUSC FAUNA OF IMÓKŐ

/NORTH-HUNGARY, BÜKK-MOUNTAIN/

PLANT ASSOCIATIONS A b s t r a c t :

I n o u r paper we show t h e s n a i l - f a u n a o f t h e a s s o c i a t i o n s w h i c h can be f o u n d i n a c h a r a c t e r i s t i c r e g i o n o f t h e Sout-Bükk.

Our i n v e s t i g a t i o n s show t h a t t h e d i s t r i b u ­ t i o n o f t h e s n a i l - f a u n a i s i n f l u e n c e d by t h e q u a l i t y o f t h e base-stone and t h e p l a n t s i n t h e h e r b l a y e r e s s e n t i a l l y . The paper i s a p r e l i m i n a r y s t u d y and we s h o u l d l i k e t o supplement i t w i t h m i c r o c l i m a t e m e a s u r i n g s as w e l l as d a t a o f Limacaceas w h i c h a r e u n ­ d e r s t u d y y e t .

Az Imóko a D-Bükkben a Tarkő, a Feke­

t e l e n és a Kukoly-hegyese csúcsok között h e l y e z k e d i k e l . A Du 62. négyzethez t a r t o ­ z i k . Ezen az 5oo-55o m t s z . f e l e t t i magas­

ságú g e r i n c e n 1984-től előbb diáktársaim­

m a l , majd d r . N y i l a s Istvánnal végeztünk t a l a j t a n i , növénytársulástan! és f a u n i s z t i - k a i vizsgálatokat. A terület érdekessége, hogy k i s területen /5oox2oom/ a Bükk l e g j e ­ lentősebb növénytársulásai közül 5 megta­

lálható.

(52)

Az imókoi völgyben a P h y l l i t i d i - A c e - r e t u m szurdokerdö / 1 . / h e l y e z k e d i k e l . T a l a j : köves, sziklás váztalaj. Nedvesség­

f o k o z a t : s u b h y g r o p h i l . Jellemző növények:

Fagus s i l v a t i c a , Acer p l a t a n o i d e s , A. p s e - u d o p l a t a n u s , P h y l l i t i s scolopendrium»

A völgy fölé 5o-7o m meredek f a l l a l e m e l k e d i k az imókoi h e g y g e r i n c . A hegyge­

r i n c e t két alapkőzet a l k o t j a : mészkő és k v a r c i t o s a g y a g p a l a . A mészkőrészen a kö­

vetkező társulások a l a k u l t a k k i :

/2./ C l e i s t o g e n i - F e s t u c e t u m r u p i c o l a e /mészkő lejtosztyepprét/. T a l a j : f e k e t e r e d z i n a , köves-sziklás váztalaj f o l t o k k a l , A sztyepprétet s z i k l a g y e p e k és s z i k l a k i b u - vások szakitják meg. Nedvességfokozat: x e - r o p h i l . Jellemző növények: F e s t u c a r u p i c o - l a , Carex h u m i l i s .

/3./ Corno-Quercetum /molyhos kocsánytalan tölgyes/. T a l a j : f e k e t e r e d z i n a . Nedvesség­

f o k o z a t : s u b x e r o p h i l n Jellemző növények:

Quercus p u b e s c e n t i s , Cornus mas, Cynanchum v i n c e t o x i c u m , Lithospermum p u r p u r e o - c o e r u - leum.. /4./ T i l i o - F r a x i n e t u m /hársas-kőri- ses sziklaerdő/. T a l a j : köves-sziklás váz­

t a l a j . Nedvességfokozat : s u b x e r o p h i l . J e l ­ lemző növények:. T i l i a p l a t y p h y l l o s , F r a x i - nus e x c e l s i o r , M e l i c a u n i f l o r e , M e r c u r i a - l i s p e r e n n i s .

A k v a r c i t o s agyagpalán a gyertyános- -kocsánytalan tölgyes savanyúbb alapkőzetü L u z u l o - Q u e r c o - C a r p i n e t u m /5./ t i p u s u a l a ­ k u l t k i . T a l a j : savanyu, nem p o d z o l o s e r ­ d e i t a l a j . Nedvességfokozat: s u b x e r o p h i l . Jellemző növényei: Quercus p e t r a e a , C a r p i - nus b e t u l u s , L u z u l a a l b i d a , M e l i c a unifló­

r a , helyenként V a c c i n i u m v i t i s - i d a e a - ,

A társulásokból gyűjtött c s i g a f a u n a eloszlását az 1 , táblázat m u t a t j a be,

(53)

táblázat

1 . 2

P y r a m i d u l a r u p e s t r i s + T r u n c a t e l l i n a c y l i n d r i c a +

O r c u l a d o l i u m + O r c u l a d o l i o l u m + G r a n a r i a frumentum + Chondrina c l i e n t a +

V a l l o n i a p u l c h e l l a + V a l l o n i a c o s t a t a + +

A c a n t h i n u l a a c u l e a t a + Ena o b s c u r a + + Z e b r i n a d e t r i t a + R u t h e n i c a f i l o g r a n a +

C l a u s u l a d u b i a + L a c i n i a r i a p l i c a t a + C l a u s i l i d a e csúcs + Punctum pygmaeum + + +

V i t r e a c r y s t a l l i n a + + O x y c h i l u s g l a b e r +

P e r f o r a t e l l a v i c i n a + Euomphalia s t r i g e l l a +

Cepaea v i n d o b o n e n s i s +

H e l i x p o m a t i a + 1 . P h y l l i t i d i - A c e r e t u m - szurdokerdÖ

2o C l e i s t o g e n i - F e s t u c e t u m - mészkő lejtő- sztyepprét

3. Corno-Quercetum - molyhos kocsánytalan tölgyes

4. T i l i o - F r a x i n e t u m - hársas-körises 5. Luzulo-Wuerco-Carpinetum - savanyu t a ­

lajú gyertyános-tölgyes

(54)

A különböző erdőtársulásokban található M o l l u s c a f a j o k alapján levonható követ­

keztetések:

A Luzulo-Wuerco-Carpinetum társulás­

nál a c s i g a f a j o k hiánya a savanyu alapkő­

z e t t e l és t a l a j j a l magyarázható. A k v a r c i ­ t o s agyagpala alapkőzetü erdőtársulásban egyedül H e l i x p o m a t i a egyedeket sikerült gyűjteni, de csak rendkívül csapadékos i - dőben / p l . 19 87. I V . 2 3 . / . Száraz időben e g y e t l e n c s i g a f a j sem v o l t ebben a társu­

lásban.

A sztyeppréten a szárazságtűrő Z e b r i - na d e t r i t a , Punctum pygmaeum, G r a n a r i a f r u - mentum f a j o k m e l l e t t , főként a s z i k l a h a s a ­

dékokban és a s z i k l a g y e p f o l t o k o n P y r a m i d u - l a r u p e s t r i s és T r u n c a t e l l i n a c y l i n d r i c a

f a j o k a t találtuk. A melegebb mikroklimáju és nyíltabb vegetációju társulásokra j e l ­ lemzők ezek a c s i g a f a j o k .

A molyhos kocsánytalan tölgyes e g y i k k a r a k t e r fajának tűnik ezen a területen a Cepaea v i n d o b o n e n s i s , A V a l l o n i a c o s t a t a

f a j a hársas kőrises sziklaerdőből és a molyhos kocsánytalan tölgyes o l y a n régió­

jából került e l o , amelynél a g y e p s z i n t b e n még, e z t a társulást megelőző, hársas-kő- r i s e s erdő növényfajai maradtak meg. I t t az történt, hogy a lombkorona s z i n t b e n a hársas-korises vegetációt kiszorította a molyhos kocsánytalan tölgyes, de a gyep­

s z i n t b e n a változások jóval lassúbbak, Így a V a l l o n i a c o s t a t a , m i n t " r e l i k t u m " f a j j e l z i a hársas-kőrises erdő e g y k o r i e l t e r ­ jedési területét.

Ábra

1» ábra: A vizsgált társulások  k e z e l t és  k e z e l e t l e n állományainak  közös  d e n d o g r a m j a

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az alany és az állítmány egyeztetése szempontjából a középmagyar kor nem különbözik nagymértékben sem az ómagyar kortól, sem a 20. századi nyelvszokástól –

A munka általános célja az volt, hogy hét, Közép- és Dél-Európában élő emlősfajnak, melyek közül három domesztikált és négy vadon élő, illetve azok egyes

Mely szerv vesz részt az Európai Parlament mellett a jogalkotásban?. Miben különbözik az Európai Tanács az Európai

Á llatorvosdoktor, tanszékvezetô egyetemi docens, 1950-tôl 1959-ig az Állat- orvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékének docense, 1957-tôl 1961-ig pedig a

A nem- zetközi elméletekkel összhangban (például Weisbrod [1977], [1986]; Hansmann [1987]; James [1987]) a szektor hazai kifejlődését az is elősegítette, hogy a nonprofit

Rákos Péter pontosan tudja, miben különbözik a korabeli cseh és magyar társadalom és kultúra, miért kell elmondani a cseheknek, hogy ami a Nyugatban modern, az még nem avantgarde

Közlekedésismeret! Valljuk meg, őseink ilyesmiről még csak nem is álmodtak. Á folyton új és újabb találmányokkal dicsekvő civilizációnak kö- szönhetjük, hogy a

Az 1983/84-es tanévtől az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, vala- mint a Földtani és Őslénytani Tanszék megalakította a Földtani Tanszékcsoportot,

Columella edentula Draparnaud, 1805 Vertigo antivertigo Draparnaud, 1801 Vertigo pygmaea Draparnaud, 1801 Vertigo moulinsiana Dupuy, 1849 Vertigo angustior Jeffreys, 1830 Pupilla