Hideg fal és lég{raml{s együttes hat{sa

W] diffúziós hőveszteség a bőrön keresztül [W] hőleadás az izzadás miatt [W] hőleadás a ruházaton keresztül [W] sugárzó hőleadás.

BEVEZETÉS

Másrészt az optimális mikroklíma paraméterek és ezek együttes hatása is időfüggő valószínűségi változó egy személy esetében. Az optimális mikroklíma mind elméletileg, mind szubjektív magyarázatok szerint gyakorisági és valószínűségi eloszlást mutat, pl. Az emberekre és a komforttényezőkre gyakorolt hatások a levegő hőmérséklete, az átlagos sugárzási hőmérséklet, a levegő sebessége, az aszimmetrikus sugárzás.

CÉLKITŰZÉSEK

Ezeket a hatásokat összefoglalóan kényelmi paramétereknek nevezzük. Ezt keresztdifferenciációs együtthatók megadásával tudtam elérni. e) Megállapítom az úgynevezett emberi test célját. A szakirodalomban dokumentált mérések alapján meghatároztam a termikus hatásoknak adott emberi élettani és testhőmérsékletet, valamint az izzadságreakciókat (folyamatfunkciókat) az emberi test különböző részeire. Ezek a kísérletek szimulálhatják az emberi szervezetre gyakorolt lokális hatásokat, és globális mérések is előállíthatók.

AZ ÉRTEKEZÉSBEN MEGFOGALMAZOTT CÉLKITŰZÉSEKHEZ

A LABORATÓRIUMI MÉRÉSEKKEL FOGLALKOZÓ IRODALMAK LEÍR[SA

A második kísérletsorozatban az alanyok a szünetek között különböző intenzitású és eltérő levegő hőmérsékleti értékek mellett végeztek gyakorlatokat. Vizsgálták a világítás és a légmozgás hatását az alanyok hőérzetére, valamint az ezekre a hatásokra adott adaptív reakcióikat. A hidegfal okozta alacsony közepes sugárzási hőmérsékletet egy magasabb hőmérsékletű levegő ellensúlyozza.

A DINAMIKUS HŐÉRZETTEL FOGLALKOZÓ IRODALMAK

Ebben a tanulmányban Fiala [20] olyan hőkomfort modellt mutat be, amely előrejelzi a fiziológiai adatokból nyert dinamikus hőérzetet (DTS) és az emberi hőszabályozás dinamikus modelljét. Az FPC modell közelmúltbeli alkalmazása rávilágít az emberi környezethez tartozó fiziológiai modellező és szimulációs rendszerek alkalmazásának és interakciójának szükségességére. Az FPC modell összefoglalja a jelenlegi szimulációs erőfeszítéseket, validációs tanulmányokat és a humán termodinamikai modellezés fejlesztését a mérnöki és klinikai alkalmazásokban.

A HŐKOMFORT MINŐSÍTÉSÉNEK ÉS MÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANA

A STATIKUS HŐKOMFORT EGYENLETÉNEK FEL[LLÍT[SA
A Z EMBERI TEST STATIKUS ENERGIAMÉRLEGÉNEK MEGHAT[ROZ[SA
A STATIKUS HŐKOMFORT EGYENLETÉNEK FEL[LLÍT[SA
A Z [TLAGOS BŐRHŐMÉRSÉKLET MEGHAT[ROZ[SA
A MÉRÉSI EREDMÉNYEK SZÓR[S[NAK ELEMZÉSE
V EREJTÉKKIV[LASZT[S
A MÉRÉSI EREDMÉNYEK SZÓR[S[NAK ÉRTÉKELÉSE
F ANGER - FÉLE KOMFORTDIAGRAMOK ÉRZÉKENYSÉGI TARTOM[NYA
A FEJEZET ÖSSZEGZÉSE

Fanger *15+ a hőérzeti teszteket az emberi test energiamérlegének megírására és kiszámítására alapozta, az energiamérleg-megoldásokat pedig matematikai összefüggésbe kötötte a fenti hőérzeti skálával. Fanger [15] szerint az emberi test statikus energiaegyensúlya az anyagcsere, a kint végzett fizikai munka és a testbe történő hőleadás egyenlete. Fanger kétféleképpen jellemezte az emberi test légzés általi folyadékvesztését [11]: .. a) rejtett módon (a kilégzés rejtett hőjével és a sugárzás bőrön keresztüli diffúziójával) b) érzékelhetően. módon (izzadással).

KOMFORTPARAMÉTEREK EGYM[STÓL VALÓ FÜGGÉSE

A FEJEZET ÖSSZEFOGLAL[SA

A HŐKOMFORT KOMPLEX MÉRŐSZ[MA A PMV

A PMV ELŐ[LLÍT[S[NAK ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS ALAPJAI
A PMV MUTATÓSZ[M ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ÉS DERIV[LTJAINAK MEGHAT[ROZ[SA
A HŐÉRZETI MUTATÓSZ[M ÉRZÉKENYSÉGE ÉS MEGHAT[ROZ[SI MÓDSZERE
A HŐÉRZETI MUTATÓSZ[M KÉT KÖRNYEZETI PARAMÉTER V[LTOZ[S[NAK
A FEJEZET ÖSSZEFOGLAL[SA

A regressziós egyenesek futnak, azaz a várható hőérzeti értékek alakulása a külső hőmérséklet függvényében a 6.1.1. 4 aktivitási szintre. A táblázatban szereplő értékek felhasználásával elkészítettem az Y hőérzeti értékek diagramjait a különböző aktivitási szinteken az L hőterhelés függvényében, a 6.1.2. A feladatok megoldásához elkészítettem a PMV függvény deriváltjait a különböző mikroklíma paraméterek és az aktivitási szint és az öltözékre jellemző Icl függvényében.

A származékok a PMV érzékenységét is mutatják különböző tényezők függvényében, és kis változtatásokkal megválaszolhatók azon kérdések megválaszolására, hogy egy faktor hatását hogyan kompenzálhatja egy másik. a tényezőtől. Látható, hogy az első három mérési pontra és a második három mérési pontra kapott eredmények ellentmondanak egymásnak, a hőérzeti index változása alacsonyabb aktivitási szinteken ellentétes előjelű, mint magasabb aktivitási szinteken. A PMV termelés nem minden pontja található meg Fanger munkájában, ezért a rendelkezésre álló mérési adatokból és a használt kifejezés adataiból minden lehetséges válogatást figyelembe véve reprodukáltam a PMV produkciót.

A PMV mutató a különböző aktivitási szintek, különböző környezeti és ruházati paraméterek értékének kiszámítására szolgál, amelyek minősítik környezetünket és hőérzetünket. A Fanger munkáját továbbfejlesztő dolgozatomban megadtam a deriváltak explicit matematikai függvényeit, amelyek segítségével meghatároztam a PMV hőérzeti index érzékenységét. Továbbá bemutattam, hogy a közeg sugárzási hőmérséklet-változása hogyan semlegesíthető a levegő hőmérséklet-változásával úgy, hogy a hőérzeti index értéke változatlan marad.

A DINAMIKUS HŐEGYENSÚLY VIZSG[LATA

A FEJEZET ÖSSZEFOGLAL[SA

Összehasonlítottam az emberi testrészek hőleadásának folyamatfüggvényeit az emberi szervezetre ható különböző klímaparaméterek egységlépéses függvényeivel. Ezek alapján a Duhamel-tétel alkalmazásával sztochasztikus értelemben, tetszőleges klímaparaméterekkel határozhatók meg az emberi test hőleadásának válaszfüggvényei.

A KONVENCION[LIS DISZKOMFORTTÉNYEZŐK ALAKUL[S[NAK

S UG[RZ[SOS HŐCSERE AZ EMBER ÉS A HAT[ROLÓFELÜLETEK KÖZÖTT ÉS A

A Z EMBERRE VONATKOZÓ BESUG[RZ[SI TÉNYEZŐK MEGHAT[ROZ[SA
A BESUG[RZ[SI TÉNYEZŐ MEGHAT[ROZ[S[NAK ALAPESETEI

H UZATHAT[S
T ERMIKUS MŰEMBER
F ALHŐMÉRSÉKLET ÉRZÉKELŐK
L ÉGHŐMÉRSÉKLET ÉRZÉKELŐK
L ÉGSEBESSÉGMÉRŐ - MŰSZER

Hőelnyelés csak sugárzással és konvekcióval – beleértve bizonyos mértékig vezetést is – érhető el, hő csak párolgás útján bocsátható ki. Normálisan elhelyezett felületek sugárzási hőcseréjének magyarázata, amikor a visszavert sugárzást figyelmen kívül hagyjuk és csak a közvetlen sugárzást vesszük figyelembe. Ezt a számítási módszert a kényelem szempontjából használják, különösen a mennyezeti öntözőberendezések felülete és az emberi koponya teteje közötti hőcsere meghatározásakor.

A diagramok alkalmazásakor ne feledjük, hogy az emberi test súlypontja vagy súlypontja ülő személyeknél 0,6 m, álló személyeknél 1,0 m Fanger korábbi tesztjei azt mutatták, hogy szellőztetett helyiségben, vagy annak elzárt zónájában, az esés mértéke erősen ingadozik (8.2.4. pont). Amint azt a bevezetőben említettem és a célkitűzésben is megfogalmaztam, dolgozatom egyik fő célja az egyidejű huzatok és aszimmetrikus sugárzások együttes vizsgálata, valamint ezek emberi melegség- és közérzetre gyakorolt hatásának értékelése.

A clo nevű oszlop a ruházati osztályozásban használt "clo" az egyes testrészek és a környező levegő közötti hőellenállási értékekre. Az EHT oszlop felsorolja az egyes testrészek által jelenleg érzékelt környezeti hőmérsékleteket (a környezetbe beletartozik a ruházat és a haj is). A hőmanipulátor alkalmas az emberi test sugárzással és konvekcióval történő hőkibocsátásának rendkívül pontos mérésére [4].

Ezért a mesterséges személy adott esetben meg tudja határozni azt a határértéket, amelynél megáll a száraz hőkibocsátás az egyes testrészekről.

MÉRÉSI MÓDSZER

A TERMIKUS MŰEMBER HITELESÍTÉSE
M ÉRÉSI SZITU[CIÓK
A Z ELSŐ MÉRÉSSOROZAT
A M[SODIK MÉRÉSSOROZAT METODIK[JA
A HARMADIK MÉRÉSSOROZAT METODIK[JA
A NEGYEDIK MÉRÉSSOROZAT METODIK[JA

Az első méréssorozat 5 mérőlapból állt, ahol a mérőműszert a lehűtött falhoz helyezték, lásd 10.3.1. Az első méréssorozat során a függőleges léghőmérséklet-különbség egy esetben a B kategóriába sorolható (CR 1752 alapján). Az első lap alatt a külső levegő hőmérséklete 16˚C, a mérőhelyiség páratartalma 50˚C, a beáramló levegő hőmérséklete 20˚C, a hűtött fal C hőmérséklete 10˚C volt.

A második mérési fázisban a bemenő levegő hőmérsékletét 26˚C-ra, a hűtött fal hőmérsékletét 10˚C-ra állítottuk be. A hőkiegyenlítő lemez bekapcsolásakor a beltéri levegő 23,06°C-ra melegedett, a hidegfal hőmérséklete pedig 14,45°C-ra emelkedett. A mérésekből arra lehet következtetni, hogy a levegő hőmérséklet változása azonnali hőhatást fejt ki az ember felületére és a lehűlt falra.

A hőkiegyenlítő lemez bekapcsolásakor a belső levegő az előző lemezhez képest 19,66°C-kal, a hűtött falfelület hőmérséklete pedig 16,98°C-ra hűlt le. A hőkiegyenlítő lemez bekapcsolásakor a falfelület hőmérséklete 16,10 °C-ra, a belső levegő hőmérséklete 19,45 °C-ra hűlt le. A hőkiegyenlítő lemez bekapcsolásakor a belső levegő 19,91˚C-ra nőtt az előző lemezhez képest, a hűtött falfelület hőmérséklete pedig 18,01˚C-ra emelkedett.

A képen a lehűtött fal hőmérséklet-változása látható (18,01 ᵒC-ról 19,91 ᵒC-ra), amely hatással volt a helyiség levegő hőmérsékletére és a művész testrészeinek hőleadására.

MÉRÉSSOROZATOK ÖSSZEGZÉSE

A mérések alapján készült táblázatból látható, hogy az aszimmetrikus sugárzás kisebb hatással van az arc hőleadására, mint a levegő hőmérsékletének változása. A (11.2.) táblázatból látható, hogy az első esethez képest a levegő hőmérséklet változásakor kisebb az ember hőleadása, mint a falhőmérséklet változásakor. A következő két táblázat (ASHRAE 1985) szintén a különböző sugárzási intenzitásokra adott szubjektív hőérzeti válaszok közé sorolható, mivel mindkettő a testfelület konvektív hőátadási tényezőjének meghatározására szolgál.

Mérésekkel igazoltam, hogy a konvektív hőteljesítmény értékek 15,76%-kal magasabbak az irodalmi adatoknál.

ÖSSZEFOGLAL[S

T OV[BBI MEGOLD[SRA V[RÓ FELADATOK

A most elvégzett kutatás a hideg falfelület és a meleg légáramlás együttes hatásának méréssorozata (a téli időszaknak megfelelően). A hideg levegő (nyári) kombinált hatásának tesztelését meleg hatású felülettel ajánlom.

TÉZISEK

A deriváltak azt fejezik ki, hogy a nevezőben lévő tényező egységnyi változása mekkora változást okoz a számlálóban lévő változóban, miközben a komfortegyenlet nulla értéke marad.

t{bl{zat A v{rható hőérzet és a külső levegő hőmérséklete közötti regressziós
t{bl{zat A PMV neutr{lis értékének megtart{sa, I cl =0,5 clo
t{bl{zat A PMV neutr{lis értékének megtart{sa, I cl =1 clo

A változó összetevői az emberre gyakorolt környezeti hatások teh{t ta, tmrt, vair, pa, míg a változó összetevői a személy fiziológiai reakciói, teh{t tcore, tskin, tsw, QL, QSW, QD , S , C. Ha rendelkezésre állnak a különböző környezeti paraméterek egységugrásfüggvényére adott élettani válaszok időbeli függvényei, akkor elérhető lenne az ún. Ha tudnánk, a (7.2) egyenlet szerint, a egy személy fiziológiai válaszának időfüggvénye a személyre gyakorolt környezeti hatás tekintetében, akkor a vizsgált környezeti hatás tetszőleges időfüggvényére adott fiziológiai reakciót {s v{ az időfüggvény meghatározhatnánk.

Megfogalmazhatjuk a feladat ellenkezőjét is: ha ismerjük egy szervezet fiziológiai reakciójának időfüggvényét egy környezeti hatás tetszőleges időfüggvényére, akkor elvileg a konvolúciós integrálból tudjuk meghatározni a vizsgált válasz időfüggvényét. . (7.2). Ha a mérési eredményekből összefüggő u és v értékpárok állnak rendelkezésre, akkor az A0 és A1 együtthatók meghatározására szolgáló algebrai egyenleteket a (7.3) kifejezés integrálásával kapjuk meg. A fent leírt tesztek a dinamikus jóllét leírására is módot adhatnak, ha az L hőterhelés a (7.1) egyenlet bemenetének felel meg, és az Y vagy PMV paraméter a kimenet.

Felhívjuk a figyelmet Kilic és Kaynakli [37] munkásságára, akik publikációjukban a test különböző testrészeinek tényleges időbeli adaptációit dolgozták fel, megvizsgálva, hogy az emberi test testrészei hogyan alkalmazkodnak a különböző időbeli lefolyásokhoz különböző környezetben. . hatások, válaszfüggvények adottak. A diagramok grafikus képei az emberi szervezet hőveszteségéről, az átlagos bőrhőmérsékletről, a hőérzeti indexről (TSENS), az átlagos bőrizzadságról és a meghatározott környezeti paraméterek mellett zajló folyamatok működéséről, mint zavarásról (7.3. {k)). testrészek: mellkas, has, alkar, láb.

t{bl{zat A műember testrészfelületeinek ar{nyai *4+
t{bl{zat A műemberes mérés sz{mítógépes eredményei *4+
t{bl{zat Az első méréssorozat alapadatai
t{bl{zat A műember testrészei mellett mért légsebesség és a ruha
t{bl{zat Sug{rz{sos és konvekciós hőlead{s az első méréssorozatban
t{bl{zat A méréssorozat alapadatai
t{bl{zat Sug{rz{sos és konvekciós hőlead{s a m{sodik méréssorozatban
t{bl{zat A mérőműszer ruh{zat{nak hőszigetelő képessége a harmadik és a

Az előző mellett figyelembe vesszük a hőcseréből adódó várható szubjektív hőérzet értékét, illetve ebből a szempontból a megengedett felületi hőmérsékletet vagy sugárzási aszimmetriát is.

A mesterséges emberrel általam kifejlesztett mérési módszerrel aszimmetrikus sugárzási hőmérsékletek és a test körüli levegőveszteség különböző értékei esetén igazoltam az emberi testből a konvekció és sugárzás által leadott hőt. 17] Fiala D., Emberi hőátadás és hőkomfort dinamikus szimulációja., PhD értekezés, De Montfort University Leicester, UK, 1998. 34] MSZ CR 17582, A PMV és PPD indexek meghatározása és a hőkomfort feltételeinek meghatározása .

39] Olesen S., Fanger P.O., Jensen P.B., Nielsen O.J.: Az aszimmetrikus hősugárzásnak kitett ember komforthatárai, Szimpózium: Thermal Comfort and Moderate Heat Stress, Buildings Research Station, London, 1972. és a függőleges szintek között, ha vannak előtte a súlypontja felett, vagy mögötte a súlypontja alatt található. Erőtényező az ülő személy és a függőleges síkok között, ha azok előtte a súlypontja alatt, vagy mögötte a súlypont felett helyezkednek el.

Az ülő személy és az oldalra eső függőleges síkok közötti erőtényező, ha azok a testsík előtt és a súlypont felett vannak, vagy a testsík mögött, a súlypont alatt vannak. Az ülő személy és az oldalsó függőleges síkok közötti rezgési tényező, ha azok a testsík előtt és a súlypont alatt vannak, vagy a testsík mögött a súlypont felett vannak. Erőtényező a zuhanó ember és a vele szemben lévő, a súlypontja feletti függőleges sík között (Fanger szerint).

Nyomástényező egy álló személy és a súlypontja felett oldalról elhelyezett függőleges sík között. Erőtényező az ülő személy és a vele ellentétes függőleges síkok között (a súlypontja felett vagy alatt), ha a személy a függőleges tengelye körül forog. Súrlódási tényező egy személy és a súlypontja felett vagy alatt elhelyezkedő függőleges sík között, ha az egyed helye ismert, de a.