• Nem Talált Eredményt

Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2024

Ossza meg "Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme"

Copied!
32
0
0

Teljes szövegt

(1)

. á

2022. I–III. negyedév

(2)

AZ ÉLELMISZER-GAZDASÁG KÜLKERESKEDELME XXV. évfolyam • 4. szám • 2022

2022. december

Megjelenik negyedévente Felelős szerkesztő

Demeter Edit Szerző Molnár Piroska molnar.piroska@aki.gov.hu

Kiadó

1093 Budapest, Zsil utca 3–5.

Telefon: +36 1 217 1011 Fax: +36 1 217 8111

www.aki.gov.hu aki@aki.gov.hu

A kiadvány az Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Agrárstatisztikai Információs

Rendszer adatai alapján készül.

Friss adatokért kérjük látogasson el az ASIR lekérdezhető adatok felületre.

ISSN 1418 2130

A kiadványokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad:

Publikációs Csoport – publikacio@aki.gov.hu

Tartalomjegyzék

Összefoglaló ___________________________ 3 Summary ______________________________ 3 Az agrár- és élelmiszer-gazdaság

külkereskedelmének főbb jellemzői ________ 4 Információk a kiadványról ________________ 4 Az agrár- és élelmiszer-gazdaság

külkereskedelmének alakulása

2022. január–szeptemberben _____________ 4 A fontosabb árufőcsoportok

külkereskedelmi forgalmának alakulása

2022. I–III. negyedévében ________________ 7 Élő állatok (KN01) ____________________ 7 Húsfélék (KN02) _____________________ 9 Tejtermékek, tojás, méz (KN04) ________ 10 Zöldségfélék (KN07) _________________ 11 Gyümölcsfélék (KN08) _______________ 12 Gabonafélék (KN10) _________________ 13 Olajos magvak, ipari és

gyógynövények (KN12) _______________ 14 Állati és növényi zsírok és

olajok (KN15) ______________________ 15 Húsból és halból készült

termékek (KN16) ____________________ 15 Cukor és cukoráruk (KN17)____________ 16 Zöldségből, gyümölcsből előállított

készítmények (KN20) ________________ 16 Különböző ehető készítmények (KN21) __ 17 Élelmiszeripari melléktermékek,

elkészített állati takarmány (KN23) ______ 17 Táblázatok ____________________________ 19

(3)

Összefoglaló

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 9844 millió eurót, behozatalának értéke 6878 millió eurót tett ki 2022 első három negyedévében. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 2966 millió euró volt, 162,7 millió euróval több, mint 2021 első három negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek exportértéke 25,4 százalékkal, importértéke 36,3 százalékkal nőtt 2022 első kilenc hónapjá- ban, az egyenleg 5,8 százalékkal volt több a 2021 első három negyedévi értéknél.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 10,6 százalékkal mérséklődött, import- volumene 38,6 százalékkal bővült 2022 első három negyedévében.

A nemzetgazdasági export 19,8 százalékkal, az import 30 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2022 első három negyedévében 9,3 százalék, az importértékből 6,2 százalék volt.

Summary

Exports of agricultural and food products amounted to EUR 9,844 million and imports to EUR 6,878 million in the first three quarters of 2022. Foreign trade in agricultural goods amounted to EUR 2,966 million, EUR 162.7 million more than in the first three quarters of 2021. The export value of agricultural and food products increased by 25.4 per cent and the import value by 36.3 per cent in the first nine months of 2022, with the balance 5.8 per cent higher than in the first three quarters of 2021.

The export volume of agricultural and food products decreased by 10.6 per cent, while the import vol- ume increased by 38.6 per cent in the first three quarters of 2022.

Exports to the national economy grew by 19.8 per cent and imports by 30 per cent. The share of agri- cultural and food products in the total value of exports to the national economy was 9.3 per cent and of imports was 6.2 per cent, respectively, in the first three quarters of 2022.

(4)

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének főbb jellemzői

Információk a kiadványról

A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika célja a Magyarország területére belépő, illetve onnan ki- lépő élelmiszeripari termékek megfigyelése. A kiadványban az adatok feldolgozása és megjelenítése a kombinált nómenklatúra (KN) alkalmazásával történik.

A kombinált nómenklatúra az Európai Unió külkereskedelem-statisztikában használatos egységes ter- mékosztályozási rendszere, továbbá az Európai Unió vámtarifájának alapja. Az osztályozás alapja a nem- zetközileg elfogadott, 6 számjegy részletezettségű Harmonizált rendszer (HS), amelyet a KN az Európai Unió külkereskedelem-statisztikája, agrárszabályozási és vámcéljainak megfelelően alábont. A kombinált nómenklatúra használata az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelező.

Az adatgyűjtés módja: az Európai Unión kívüli termékforgalom lebonyolításához adminisztratív adat- szolgáltatási kötelezettség kapcsolódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. Az úgynevezett egységes vámokmányok adatait a NAV dolgozza fel, majd átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH).

A vámeljárások EU-szintű egyszerűsítéséből adódó adatvesztést a KSH kiegészítő adatgyűjtéssel kom- penzálja.

Az európai uniós termékforgalom export- és importadatait a KSH kérdőíves módszerrel, nem teljes- körűen gyűjti. Az évente megállapított adatszolgáltatási küszöbérték alatti éves uniós termékforgalmat bonyolító vállalkozások mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

Az adatszolgáltatási küszöbérték 2017-ben a kiszállításra 100 millió forint, a beérkezésekre 170 millió forintra módosult. Így a KSH – a magyar külkereskedelem koncentráltsága miatt – az EU tagállamaival termékforgalmat lebonyolító vállalkozások mindössze 10 százalékát kötelezve adatszolgáltatásra, a teljes forgalom értékének 93–97 százalékáról gyűjt információt.

A publikált részletes adatok felülvizsgálatára, revíziójára március és szeptember hónapokban kerül sor.

A márciusi revízió során a revideált időszak az előző év 1–11. hónapja, a szeptemberi revízió pedig a tárgyév 1–5. hónapjára és az előző év 1–12. hónapjára vonatkozik. További információk az alábbi linken érhetők el.

A korábbi kiadványokban megtalálható EU28 elnevezés EU27-re, valamint az EU15 jelölés EU14-re módosult az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése miatt.

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének alakulása 2022. január–szeptemberben

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 9844 millió eurót, behozatalának értéke 6878 millió eurót tett ki 2022 első három negyedévében. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 2966 millió euró volt, 162,7 millió euróval több, mint 2021 első három negyedévében volt (1. ábra). A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 25,4 százalékkal, importértéke 36,3 százalékkal nőtt 2022 első kilenc hónapjában, az egyenleg 5,8 százalékkal volt több a 2021 első három negyedévi értéknél.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 10,6 százalékkal mérséklődött, importvo- lumene 38,6 százalékkal bővült 2022 első három negyedévében.

(5)

A nemzetgazdasági export 19,8 százalékkal, az import 30 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2022 első három negyedévében 9,3 százalék, az importértékből 6,2 százalék volt.

Az agrár-külkereskedelem alakulása és részesedése a nemzetgazdaság teljes exportjából és importjából (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 22 exportértéke emelkedett, kettőé pedig csökkent 2022 első három negyedévében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb exportér- ték-csökkenés a növényi termékek árucsoportot (KN06) érintette (–20,3 millió euró), főleg az egyéb élő növény, dugvány, oltvány, gombacsíra (–19,8 millió euró) exportértékének esése miatt. A legnagyobb exportérték-növekedés az állati és növényi zsír és olaj árucsoportnál (KN15) jelentkezett (+335 millió euró), ezzel biztosítva a 4. helyét a legfontosabb árucsoportok között. Az ital, szesz, ecet árucsoport (KN22) exportárbevétele 303,5 millió euróval, az állati takarmányok (KN23) értéke 273,2 millió euróval emelkedett. A tejtermékek (KN04) exportértéke 163,7 millió euróval lett magasabb a 2021. évinél, főleg a tej 48,7 százalékos exportérték-növekedése révén. Az olajos magvak (KN12) árbevétele 157,1 millió euróval, a húsból és halból készült termékek, avagy az állati eredetű élelmiszer-készítmények (KN16) exportárbevétele 89,2 millió euróval volt több a bázisidőszakhoz képest. A gabonafélék (KN10) exportér- téke 86,1 millió euróval haladta meg a 2021. évit, mivel a búza exportárbevétele 26,7 százalékkal, 510,5 millió euróra nőtt.

Importoldalon a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) árucsoport értéke nőtt legna- gyobb mértékben, 305,5, illetve 297,8 millió euróval. Az állati és növényi zsír és olaj árucsoport (KN15) importértéke 228,7, az állati takarmányoké (KN23) 194,1 millió euróval bővült. Az egyetlen importérték- csökkenés a dohánytermékeket (KN24) érintette (–5,6 millió euró), elsősorban a fogyasztási dohány im- portértékének 43,9 millió eurós visszaesése miatt.

0%

2%

4%

6%

8%

10%

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millrd EUR

Agrárexport értéke Agrárimport értéke

Egyenleg Agrárexport aránya (jobb tengely) Agrárimport aránya (jobb tengely)

(6)

A legfontosabb exportcikkek részesedése a teljes agrárexportból, 2022. I–IX. hónap

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A legfontosabb importcikkek részesedése a teljes agrárimportból, 2022. I–IX. hónap

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,4 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 2,9, Amerikáé 1,2 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig a fél százalékot sem érte el. Termé- szetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 84,6 százalékkal, az importértékből 86,8 százalékkal részesedett 2022 első kilenc hónapjában.

Egyéb 21%

Gabonafélék 14%

Állati takarmány Ital, szesz, ecet 11%

10%

Állati és növényi zsír és olaj 9%

Húsfélék 8%

Különböző ehető készítmények

7%

Olajos mag, takarmány 6%

Tejtermék, tojás, méz 5%

Zöldség-, gyümölcskészítmény 5%

Élő állatok 4%

Egyéb 32%

Állati takarmány 10%

Olajos mag, takarmány 8%

Különböző ehető készítmények 8%

Húsfélék 7%

Állati és növényi zsír és olaj 7%

Gabonafélék 7%

Tejtermék, tojás, méz 6%

Cukrászati termékek 6%

Ital, szesz, ecet 5%

Állati eredetű élelmiszerkészítmény 4%

(7)

Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 26,9 százalékkal, az import értéke 27,2 százalékkal emel- kedett, az egyenleg 2355 millió eurós értéke 26,3 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban volt.

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2022 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott (4. ábra). Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Hollandia és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 75 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 80,3 százalékát biztosították.

Magyarország legjelentősebb agrárkereskedelmi partnerei, 2022. I–IX. hónap (millió EUR)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A fontosabb árufőcsoportok külkereskedelmi forgalmának alakulása 2022. I–III. negyedévében

Élő állatok (KN01)

Az élő állatok külkereskedelmi forgalma 10 százalékkal élénkült 2022 első három negyedévében. Az árucsoport exportértéke 12,3 százalékkal, importértéke 7 százalékkal nőtt, az egyenleg 179,3 millió euró volt (+27,5 millió euró).

Az élő sertés exportvolumene 6,4 százalékkal nagyobb, importvolumene 8,1 százalékkal kisebb volt 2022 első három negyedévében, mint 2021 azonos időszakában. Az exportátlagár 22 százalékkal, az importátlagár 12 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Kilenc hónap alatt 25,8 ezer tonna élő sertés kivitelére és 49,5 ezer tonna behozatalára került sor. A 2018–2022-es időszakban az exportvolumen 2019-ben volt a legmagasabb, míg az import a legalacsonyabb (5. ábra).

Az élő sertés kivitelének 90,4 százaléka (23,3 ezer tonna) az EU belső piacára, 9,6 százaléka EU-n kívüli európai országokba került. Az EU-n kívüli európai partnereink a déli államok voltak: Albánia 1,4 ezer tonnát, Moldova 1,1 ezer tonnát vásárolt 2022 első három negyedévében. Szerbiába idén sem került élő sertés Magyarországról. Ahogyan az utóbbi években, idén is Románia volt a legnagyobb vásárló

(8)

55 százalékos volumenrészesedéssel, 2022 első három negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 6,7 százalékkal kevesebbet, összesen 14,2 ezer tonnát vásárolt. Az Ausztriába került mennyiség közel 80 százalékkal, értéke 73,6 százalékkal emelkedett, így a második legnagyobb célpiac volt. A Hollandiába és Szlovákiába irányuló szállítás csökkent, előbbi 2,6 ezer tonna, utóbbi 1,2 ezer tonna élő sertést fogadott Magyarországról 2022 első három negyedévében.

Az élő sertés külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Az élő sertés importja teljes egészében EU-tagországokból érkezett. Szlovákia szállította a sertésvo- lumen 42,2 százalékát (20,9 ezer tonnát), de számottevő részesedést ért el Horvátország (34,1 százalék), Németország (9,7 százalék) és Csehország (8,8 százalék) is. Az élősertés-behozatal 94,8 százaléka a felsorolt négy országhoz kötődik. A Dániából érkező importvolumen mintegy hét és fél szeresére, 1,8 ezer tonnára emelkedett.

Az élő marha exportvolumene 1,3 százalékkal, importja 1,4 százalékkal erősödött: 2022 első három negyedévében 53,4 ezer tonna élő marha került exportra és 8,8 ezer tonna érkezett. Az élő marha kivitele 691 tonnával, importja 125 tonnával bővült, az exportátlagár 12 százalékkal, az importátlagár pedig 4 százalékkal nőtt.

A szarvasmarhaexport nagyobb része az EU-n belül értékesült. A vizsgált időszakban legfontosabb partnerünk Lengyelország volt: az élőmarha-kivitel volumenének és értékének ötöde került a lengyel pi- acra, ami négy, illetve közel ötszörös növekedést eredményezett 2021 első három negyedévéhez képest.

Lengyelországon kívül nagyobb volumenben csak Horvátországba (9,5 ezer tonna), Koszovóba (7,8 ezer tonna) és Ausztriába (7,8 ezer tonna) került szarvasmarha Magyarországról. Az importált szarvasmarha csaknem ötöde Szlovákiából (1,7 ezer tonna), 15,5 százaléka Németországból (1,4 ezer tonna), 10,3 százaléka pedig Hollandiából (898 tonna) érkezett.

Az élő juhok exportvolumene 6,1 százalékkal emelkedett, importvolumene 35,3 százalékkal csökkent.

Az exportátlagár 11 százalékkal bővült, az importátlagár 15 százalékkal mérséklődött 2022 első kilenc hónapjában. Az élő juhok külkereskedelmének 41,3 millió eurós aktívuma 18,8 százalékkal több az egy évvel korábbi értéknél.

0 20 40 60 80 100 120

0 10 20 30 40 50 60

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(9)

Húsfélék (KN02)

A húsfélék árucsoport exportértéke 11,1 százalékkal, importértéke 40,3 százalékkal több volt, mint 2021 első három negyedévében. Az aktívum 323,2 millió eurós értéke 16,4 százalékkal romlott az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport forgalmának mintegy 88 százalékát adó marha-, sertés- és ba- romfihús termékkörök importértéke nagyobb, exportértéke kisebb mértékben bővült a vizsgált időszakban.

Sertéshúsból 120,6 ezer tonna (+1,5 százalék) termék exportjára került sor 296,4 millió euró értékben.

A behozott mennyiség (119,8 ezer tonna) 20,4 százalékkal nőtt a bázishoz képest, az értéke 249,9 millió euró volt, 34 százalékkal több, mint 2021 első kilenc hónapjában. A sertéshús külkereskedelmének egyen- lege 46,5 millió euró aktívumot mutatott 2022 első három negyedévében (6. ábra).

A sertéshús külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A húsfélék exportárbevételének mintegy 80 százaléka az EU belső piacán történő értékesítésből szár- mazott, a sertéshús esetében ez az arány 79,4 százalék volt. A sertéshús exportértékének csupán 1,2 százaléka került értékesítésre ázsiai országokba 2022 első kilenc hónapjában. A legfontosabb sertés- húspiacunk idén is Románia volt, amelynek részesedése a teljes exportárbevételből 31,1 százalékot tett ki, majd Olaszország és Horvátország következett 10,3, illetve 8,5 százalékkal. Olaszországba a vizsgált időszakban 41,4 százalékkal több sertéshúst szállítottunk, mint 2021 azonos időszakában. Japánba nem került sertéshús Magyarországról 2022 első három negyedévében sem, ezzel jelentősen veszített korábbi erős pozíciójából.

A marhahús külkereskedelmi forgalma 102,4 millió euró volt a vizsgált időszakban, 27,5 százalékkal több, mint 2021 első kilenc hónapjában.

A baromfihús részaránya a húsfélék exportárbevételéből 51 százalék, a teljes agrárexport árbevételé- ből 4,3 százalék volt, így az hatodik legnagyobb árbevételt biztosító termék az állati takarmány, a napra- forgómag, a kukorica, az etilalkohol és a búza után. A baromfihús exportvolumene 153,7 ezer tonna (–16,1 százalék), exportértéke 421,5 millió euró (+5,7 százalék) volt a 2022. január–szeptemberi időszak- ban. A havonta kivitt mennyiség 15-20 ezer tonna körül alakult idén, értéke 35-67 millió euró volt 2022- ben, és szinte minden hónapban (májust kivéve) kisebb volt a volumen az egy évvel korábbihoz képest (7. ábra). A baromfihús-behozatal – messze elmaradva a kiviteltől – 2017 és 2019 első kilenc hónapjában

0 50 100 150 200 250 300

0 25 50 75 100 125 150

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(10)

52-54 ezer tonna körül alakult, 2020-ban 62,4 ezer tonnát tett ki, 2021-ben visszaesett 49,7 ezer tonnára, 2022 vizsgált időszakában pedig 65,2 ezer tonna volt. A baromfihús importértéke 2022 I–III. negyedévé- ben 56,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi értéktől, 141,8 millió eurót tett ki. A baromfihús- külkereskedelem mérséklődött, 279,7 millió eurós aktívuma 28,5 millió euróval volt kevesebb az egy évvel korábbihoz mérten.

A baromfihús kivitelének alakulása havonként (2020–2021)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Exportérték alapján a baromfihús négy ötöde az EU belső piacán értékesült, de olyan távoli országokba is került baromfihús, mint például Kanada, Japán, Hongkong és Angola. Az import szinte csak EU- tagországokból érkezett, főleg Lengyelországból, Romániából, Hollandiából, Ausztriából, Szlovákiából és Csehországból.

Tejtermékek, tojás, méz (KN04)

A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 46,4 százalékkal, importértéke 24,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, az árucsoport aktívuma 78,6 millió euróval 86,4 millió euróra bővült a 2022. január–szeptemberi időszakban.

A sűrített tej kivitelének értéke csökkent, de a többi termékcsoport árbevétele meghaladta az egy évvel korábbit. Az importoldalon a méz értéke 24,9 százalékkal esett vissza, a tejtermékeké 24 százalékkal, a tojásé pedig 40,9 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest. Az árucsoport pozitív egyenlegét főleg a nyerstej- és a mézkivitel biztosította.

Nyerstejből és tejsavóból nettó exportőr, de az egyéb tejtermékekből (tejszín, tejföl, joghurt, vaj, sajt) nettó importőr volt Magyarország a vizsgált időszakban. A tojás külkereskedelmi forgalma 40,3 százalék- kal nőtt 2022 első három negyedévében. A tojás exportértéke 39,8 százalékkal, importértéke 40,9 száza- lékkal emelkedett, a friss tojás külkereskedelme 5,2 millió eurós aktívumot eredményezett. A mézexport volumene nem változott az egy évvel korábbihoz képest, az exportátlagára 14 százalékkal nőtt, így külke- reskedelmi egyenlege 53,8 millió euró volt, 22,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban.

A tejexport volumene 3,6 százalékkal emelkedett 2022 első három negyedévében a bázisidőszakhoz képest, árbevétele pedig 48,7 százalékkal 161,8 millió euróra nőtt (8. ábra). A legnagyobb vásárló

0 10 20 30 40 50 60 70 80

0 5 10 15 20 25 30 35 40

millEUR

ezer tonna

Exportmennyiség 2021 Exportmennyiség 2022 Exportérték 2021 Exportérték 2022

(11)

Románia volt ebben az időszakban is, ahová 20,7 százalékkal több, 144,8 ezer tonna tej került. Ezt követte Horvátország és Bulgária, előbbi 71,5 ezer (+17,7 százalék), utóbbi 13,6 ezer tonna (+3,6 százalék) tejet vásárolt Magyarországtól.

A vizsgált időszakban 44,9 ezer tonna tej érkezett az országba, 1,4 ezer tonnával kevesebb, mint 2021 első három negyedévében. Szlovákiából az egy évvel korábbinál 9,6 százalékkal nagyobb mennyiség, 19,4 ezer tonna érkezett, ami a tejimport 43,1 százalékát jelentette. Csehország volt a második legna- gyobb szállító ebben az időszakban 12,7 ezer tonnával, a tejimport mennyiségének 28,3 százaléka innen érkezett.

A nyerstej külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Zöldségfélék (KN07)

A zöldségfélék exportértéke 5,7 százalékkal, importértéke 16,5 százalékkal növekedett, így az egyen- leg 36,6 millió euró passzívumot tett ki a vizsgált időszakban.

A friss zöldségek közül a burgonya, a paradicsom, az uborka és a hüvelyes zöldségek exportértéke nőtt jelentősen az idei év első három negyedévében. Ezen termékkörök kivitt mennyisége is bővült kisebb- nagyobb mértékben. A paradicsom exportvolumene 12,9 százalékkal, az exportértéke pedig 29,1 százalék- kal emelkedett. Az uborka kivitt mennyisége 7,3 százalékkal, a hüvelyes zöldségeké pedig több mint nyolc- szorosával nőtt 2021 első három negyedévéhez képest. A burgonya exportvolumene közel 10 százalékkal csökkent, azonban exportértéke esetén 18,6 százalékos növekedés volt tapasztalható a bázisidőszakhoz viszonyítva. Az exportérték a hagymaféléket, a káposztaféléket, az egyéb zöldségeket és a szárított hüve- lyes zöldségeket illetően nem érte el az egy évvel korábbi szintet.

A paradicsom, a hagymafélék, a káposztafélék, a saláta és az uborka behozott mennyisége az egy évvel korábbinál 12–20 százalékkal alacsonyabb volt, importértékük a hagymafélék és az uborka esetében csök- kent. A burgonya behozatali értéke 45,8 százalékkal, importvolumene 39,7 százalékkal emelkedett.

A szárított zöldségek importmennyisége 70,7 százalékkal bővült, a fagyasztott zöldségeké 18,9 százalékkal nőtt. Legnagyobb volumenben (73,8 ezer tonna) burgonyát importáltunk idén is, elsősorban Franciaország- ból (38 ezer tonna), de Németország (13,7 ezer tonna), Szlovákia (8,8 ezer tonna) és Hollandia (8,3 ezer tonna) is jelentős mennyiséget szállított. Hagymafélékből 26,3 ezer, gyökérzöldségekből 17 ezer,

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180

0 40 80 120 160 200 240 280 320 360

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(12)

paradicsomból 15,4 ezer tonna érkezett az első három negyedévben. A hagymaimport nagyrészt Hollandi- ából (6,1 ezer tonna), Ausztriából (5,7 ezer tonna) és Szlovákiából (4,6 ezer tonna) érkezett 2022. első kilenc hónapjában.

A vizsgált időszakban a fagyasztott zöldségek exportja 2,5 százalékkal mérséklődött, 56,7 ezer tonna volt 56,4 millió euró értékben. Az első három negyedévi import közel ötödével többet, 39,6 ezer tonnát tett ki 32,1 millió euró értékben (9. ábra). A fagyasztott zöldségek kivitelének 28,3 százaléka (16 ezer tonna) az Egyesült Királyságba került, az importvolumen 29,4 százaléka Belgiumból, 27,6 százaléka Lengyel- országból, 8,6 százaléka pedig Ausztriából érkezett 2022 első kilenc hónapjában.

A fagyasztott zöldségek külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Gyümölcsfélék (KN08)

A gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma 10 százalékkal bővült, az árucsoport külkereskedelmi egyenlegének passzívuma 2022 vizsgált időszakában 158,4 millió eurót ért el. A gyümölcsfélék export- értéke 11,2 százalékkal, importértéke 9,5 százalékkal nőtt 2022 első három negyedévében.

A friss gyümölcsök közül az exportmennyiség csökkenése a datolya, füge, ananász, avokádó termék- csoportot, a szőlőt, a dinnyét és az egyéb friss gyümölcsöket érintette nagyobb részben a vizsgált idő- szakban. Importoldalon legnagyobb mértékben a csonthéjasok, valamint a banán volumene és értéke emelkedett.

A kivitt mennyiség közel negyedét a dinnye, 16–17 százalékát az almafélék, illetve banán adta. A friss gyümölcsök közül a legnagyobb kiviteli értékkel a banán és a kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, kökény termékcsoport rendelkezett a megfigyelt időszakban, az árbevétel 14–15 százalékát adták. A fa- gyasztott gyümölcsök kivitele az árucsoport exportértékének közel ötödét biztosította, a dinnye részese- dése 10 százalék, az almaféléké 9 százalék volt. Mintegy 20 ezer tonna alma, körte és birs kiszállítására került sor, az importvolumen azonban 31,1 ezer tonna körül alakult. A behozatal volumenének felét a banán és a citrusfélék adták, és az importérték 36 százalékát is ez a két termékkör tette ki.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(13)

Gabonafélék (KN10)

A gabonafélék exportértéke 6,7 százalékkal emelkedett, az exportvolumen azonban 29,6 százalékkal mér- séklődött az előző évihez képest. A gabonaimport volumene és értéke több mint háromszorosára nőtt 2022 első kilenc hónapjában. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 910,4 millió euróra (–19,4 százalék) esett vissza az egy évvel korábbi 1130 millió euróról. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legma- gasabb a 24 élelmiszeripari termék közül 2022 első három negyedévében is. Az árucsoport exportárbevéte- lének aránya a teljes agrárexportból 13,9 százalékot, míg egy évvel korábban 16,3 százalékot tett ki.

A vizsgált időszakban összesen 4 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 1,8 millió tonna kukorica, 1,6 millió tonna búza és 482,9 ezer tonna árpa volt. A kukorica exportvolumene 38,2 százalékkal csökkent 2022 első három negyedévében, de a búza kivitt mennyisége is 15,8 százalék- kal visszaesett az egy évvel ezelőttihez képest (10. ábra). Az árpaexport volumene 32,5 százalékkal mér- séklődött, azonban értéke szinte nem változott a bázisidőszakhoz mérten.

A búza és a kukorica kivitelének alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A kukorica exportátlagára 56 százalékkal, a búzáé 51 százalékkal emelkedett 2022 első három ne- gyedévében a bázisidőszakhoz képest.

Az exportkukorica volumenének 98,7 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hason- lóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló, a hazai kukoricakivitel 54,2 százalékát (1 millió tonna) szál- lították erre a piacra. További nagy piac volt még Ausztria (19,4 százalék, 356,8 ezer tonna) és Németor- szág (12 százalék, 221,2 ezer tonna).

A búzakivitel volumenének 93,9 százaléka irányult az EU-tagországokba. Olaszország (38,8 százalék, 632,8 ezer tonna) és Ausztria (28,9 százalék, 472,4 ezer tonna) volt a két legnagyobb vásárló, továbbá Németország, Románia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is fontos piacot jelentett.

Az árpaexport volumene szinte teljesen a belső piacra került, Olaszország (48,9 százalék), Ausztria (15 százalék) és Románia (14,4 százalék) volt a három legnagyobb vásárló.

0 100 200 300 400 500 600 700 800

0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Búza mennyisége Kukorica mennyisége Búza értéke Kukorica értéke

(14)

Olajos magvak, ipari és gyógynövények (KN12)

Az olajos magvak kivitele 35,1 százalékkal 605 millió euróra bővült, behozatala több mint kétszeresével 568,3 millió euróra nőtt 2022 első három negyedévében. Ennek eredményeként az árucsoport aktívuma közel 80 százalékkal 36,7 millió euróra esett, és a tizenharmadik legnagyobb külkereskedelmi többletet érte el a megfigyelt időszakban.

Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport for- galmának háromnegyedét fedte le a két növény 2022 vizsgált időszakában is.

A repce exportmennyisége 5,9 százalékkal, értéke 50,5 százalékkal emelkedett (11. ábra). A repce- export volumenének közel 100 százaléka az EU tagországaiba került, ennek mintegy 88 százaléka két országba összpontosult: Ausztriába 44,7 százalékát (177,6 ezer tonna), míg Németországba 43,8 száza- lékát (173,9 ezer tonna) szállították.

A napraforgó exportvolumene 224,5 ezer tonna volt 2022 első három negyedévében, 15,7 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. A napraforgó export-árbevétele 18,9 százalékkal 190,2 ezer euróra emelkedett. A napraforgó-kivitel 98,5 százaléka (221,2 ezer tonna) EU-tagországokba irányult, a legnagyobb tételek Ausztriába (55,6 ezer tonna), Csehországba (50,6 ezer tonna) és Németországba (49,8 ezer tonna) kerültek. Olaszország, Románia és Hollandia 11-22 ezer tonna közötti mennyiséget vásárolt, 2021 első három negyedévéhez képest mindhárom országba kevesebb napraforgómag került Magyarországról. Harmadik országok közül Oroszországba és Ukrajnába exportáltunk 1,6 ezer, illetve 1,1 ezer tonna napraforgómagot.

A repce és a napraforgó kivitelének alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A vizsgált időszakban a szójabehozatal volumene 63,3 százalékkal, a repce behozatala 17,7 százalék- kal bővült, a napraforgóimport mennyisége pedig négyszeresére emelkedett a bázishoz képest. A szója- bab legnagyobb tételben Ukrajnából (28,9 százalék, 32,9 ezer tonna) érkezett, de fontos szállító volt még Olaszország és Szlovákia 18,6-18,6 százalékos (21,2-21,2 ezer tonna) részesedéssel. A Szerbiából ér- kező szójabab mennyisége csupán 139 tonnát tett ki 2022 első három negyedévében, míg a bázisidő- szakban 8,2 ezer tonna volt. A repcevolumen fő szállítói Románia (48,4 ezer tonna) és Ukrajna (28,3 ezer tonna), a napraforgóé Ukrajna (185,1 ezer tonna) és Románia (92,8 ezer tonna) voltak.

0 50 100 150 200 250 300 350 400

0 100 200 300 400 500 600 700 800

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Repcemag mennyisége Napraforgómag mennyisége Repcemag értéke Napraforgómag értéke

(15)

Állati és növényi zsírok és olajok (KN15)

Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi egyenlege 425,9 millió euró aktívumot ért el 2022 első kilenc hónapjában, a bázisidőszakhoz képest 106,2 millió euróval volt több az importérték 85,5 százalékos és az exportérték 57 százalékos emelkedése miatt.

Az árucsoport kivitelének háromnegyedét a napraforgómag-olaj tette ki, ami a második legnagyobb exportárbevétellel és az legnagyobb külkereskedelmi aktívummal rendelkező élelmiszeripari termék volt a megfigyelt időszakban. A napraforgómag-olaj exportvolumene a bázishoz képest 17,3 százalékkal emel- kedett, értéke 70,1 százalékkal 706,5 ezer euróra nőtt (12. ábra). Az exportmennyiség 95,7 százaléka EU-tagországokba irányult. A termék legfontosabb piaca Németország (104,8 ezer tonna) volt a vizsgált időszakban, de Hollandia (72,7 ezer tonna), Olaszország (68 ezer tonna), Csehország (39,1 ezer tonna) és Horvátország (37,3 ezer tonna) is jelentős mennyiséget vásárolt.

A növényi zsírok és olajok importértékének 16 százalékát adta a margarin 2022 első három negyedév- ében. A termék behozatala 56,6 ezer tonna volt, 4,4 százalékkal több a bázisidőszakhoz képest.

Napraforgómag-olajból 98,2 ezer tonna import került Magyarországra, ami ötszöröse az egy évvel korábbi volumennek. A repcemagolaj behozott mennyisége 42,9 százalékkal, 30,6 ezer tonnára csökkent a vizs- gált időszakban.

A napraforgómag-olaj külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Húsból és halból készült termékek (KN16)

A húsból és halból készült termékek, avagy az állati eredetű élelmiszer-készítmények exportértéke 33,7 százalékkal, importértéke 20,3 százalékkal nőtt 2022 első kilenc hónapjában. Az árucsoport külke- reskedelmi egyenlege 76,5 millió euró aktívummal zárt a vizsgált időszakban.

A két meghatározó termékkör a húskonzervek, valamint a kolbász- és szalámifélék, melyek általában az árucsoport exportjának közel 100, importjának mintegy 80 százalékát teszik ki.

A kolbász- és szalámifélék exportértéke 13,7 százalékkal, a húskonzerveké 42,4 százalékkal emelke- dett 2022 első kilenc hónapjában a bázisidőszakhoz képest. A kolbász- és szalámifélék exportvolumené- nek 94,7 százaléka, a húskonzervek 79,1 százaléka az EU-ba irányult: elsősorban Szlovákiába,

0 100 200 300 400 500 600 700 800

0 100 200 300 400 500 600 700 800

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(16)

Németországba, Romániába és Ausztriába. A harmadik országok közül az Egyesült Királyság, Szerbia, Kanada és Moldova importált kisebb mennyiségeket a két termékcsoportból.

Importoldalon a legnagyobb értéket képviselő termékek, a kolbász- és szalámifélék importértéke 16,5 százalékkal, valamint a húskonzervek értéke 26,3 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest.

Cukor és cukoráruk (KN17)

A cukor és cukoráruk árucsoport exportértéke 46,5 százalékkal, importértéke 46,3 százalékkal bővült a vizsgált időszakban 2021 első három negyedévéhez viszonyítva. Az árucsoport aktívuma 43,6 millió euró volt, 47,4 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest.

A nád- és répacukor behozatali értéke 34,6 millió euróval 109,4 millió euróra nőtt, a volumen 19,7 százalékkal múlta felül a bázisidőszak importértékét (13. ábra). A cukor kivitt mennyisége és értéke is csökkent, 11,9 ezer tonnára 9,5 millió euró értékben. A tejcukor exportértéke 63,2 százalékkal bővült, azonban volumene alig változott (+1,1 százalék) a bázishoz mérten.

Nád- és répacukor a legnagyobb mennyiségben Ausztriából (47,9 ezer tonna), Szlovákiából (39,8 ezer tonna), Csehországból (31,3 ezer tonna) és Németországból (22 ezer tonna) érkezett. Lengyelország 2021-ben 28,8 ezer tonna, 2022 első három negyedévében pedig 20,2 ezer tonna nádcukrot szállított.

A korábban jelentős beszállítónak számító Szerbia idén csupán 1 ezer tonna nádcukrot exportált ha- zánkba. A vizsgált időszakban új beszállítóként megjelenő Dél-afrikai Köztársaságból 12,5 ezer tonna cukor érkezett Magyarországra.

A cukor külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Zöldségből, gyümölcsből előállított készítmények (KN20)

A zöldség- és gyümölcskészítmények külkereskedelmi aktívuma 21,7 százalékkal javult az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport exportértéke 484,8 millió eurót, importértéke 259,9 millió eurót tett ki 2022 első kilenc hónapjában.

Az árucsoport legfontosabb exportterméke, a zöldségkonzerv kivitele 45,7 millió euróval 266,2 millió euróra emelkedett. A gyümölcslé esetében az exportérték 18,1 százalékkal, a volumen 27,6 százalékkal

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(17)

nőtt a bázisidőszakhoz mérten. A zöldségkonzervek kivitelének 80,7 százaléka EU-tagországokba irá- nyult, elsősorban Németországba (64,5 millió euró), Olaszországba (23,9 millió euró) és Franciaországba (21,8 millió euró). A harmadik országok közül Oroszország, az Egyesült Királyság és Ukrajna (18,3;

11,4, illetve 4,2 millió euró) játszik fontos szerepet.

A zöldség- és gyümölcskészítmények minden termékcsoportjának behozatala bővült 2022 első kilenc hónapjában. Az egyik legnagyobb értékben importált termék, a gyümölcslé behozatala 7,4 százalékkal emelkedett, 54 millió eurót tett ki.

A legfontosabb gyümölcslé-beszállító Lengyelország, Németország, Ausztria és Hollandia volt, de Franciaország is 3 millió euró feletti értékben szállított. A gyümölcslékivitel elsősorban Ausztriába (19,4 millió euró), Franciaországba (7,9 millió euró), Németországba (7,7 millió euró) és az Egyesült Államokba (6,4 millió euró) irányult.

Különböző ehető készítmények (KN21)

A különböző ehető készítmények exportértéke 13,4 százalékkal, importértéke 14,7 százalékkal nőtt.

Az árucsoport 172,8 millió eurós külkereskedelmi aktívuma 14,9 millió euróval javult 2021 azonos idősza- kához képest.

Az árucsoportban egyetlen termékcsoport exportértéke sem maradt el a 2021. évi első kilenc hónap eredményétől. Importoldalon a legnagyobb mértékben a mártások, szószok volumene (+19,8 százalék) emelkedett, importértéke 30,2 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban a bázishoz mérten.

Élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmány (KN23)

Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a második legna- gyobb exportértéket és harmadik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül. Az árucsoport külkereskedelmi mérlege 438,2 millió euró volt, 79 millió euróval emelkedett a bázis- időszakhoz képest, exportja 33,1 százalékkal (+273,2 millió euró), importja 41,8 százalékkal (+194,1 millió euró) nőtt a megfigyelt időszakban.

Az elkészített állati takarmány külkereskedelmi forgalmának alakulása (2018–2022)

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

0 100 200 300 400 500 600 700 800

0 100 200 300 400 500 600 700 800

2018. I-III. n. év 2019. I-III. n. év 2020. I-III. n. év 2021. I-III. n. év 2022. I-III. n. év

millEUR

ezer tonna

Kivitt mennyiség Behozott mennyiség Kivitel értéke Behozatal értéke

(18)

Az elkészített állati takarmány a legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termékcsoport volt az árucso- porton belül. A termékcsoport exportértéke 742,7 millió eurót tett ki 2022 első három negyedévében, 165 millió euróval többet, mint a bázisidőszakban (14. ábra). Az elkészített állati takarmány exportvolume- nének 84,8 százaléka, exportértékének 78,4 százaléka az EU-ban került értékesítésre. Elsődleges célpiac volt Románia (155,2 millió euró), Németország (79,8 millió euró), Lengyelország (68,7 millió euró), vala- mint Ausztria (43,7 millió euró) és Olaszország (36,8 millió euró). Harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (36 millió euró) és Ukrajnába (28,4 millió euró) került állati takarmány Magyarországról, de szállítottunk Ausztráliába, Oroszországba, illetve ázsiai és amerikai országokba is.

Az elkészített állati takarmány termékcsoport behozott mennyisége 24,5 százalékkal, importértéke 44 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét. A legnagyobb értékben Németországból (83 millió euró), Ausztriából (68,9 millió euró), Lengyelországból (42,4 millió euró) és Franciaországból (30,5 millió euró) érkezett állati takarmány. A szójababpogácsa importértéke és volumene (202,2 millió euró, 408,6 ezer tonna) nőtt a 2021. első három negyedévi értékhez képest.

(19)

Táblázatok

A kivitel alakulása áruosztályok szerint

millió EUR

Áruosztály

EXPORT

2021. I–IX. hó 2022. I–IX. hó

összesen EU EU/összesen,

% összesen EU EU/összesen,

%

I. 1 517 1 112 73,3 1 797 1 394 77,6

II. 2 333 2 123 91,0 2 663 2 403 90,2

III. 587 546 93,0 922 866 93,9

IV. 3 414 2 780 81,4 4 461 3 662 82,1

Összesen 7 851 6 560 83,6 9 844 8 325 84,6

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

A behozatal alakulása áruosztályok szerint

millió EUR

Áruosztály

IMPORT

2021. I–IX. hó 2022. I–IX. hó

összesen EU EU/összesen,

% összesen EU EU/összesen,

%

I. 967 950 98,2 1 236 1 210 97,9

II. 1 188 1 058 89,0 1 944 1 453 74,7

III. 268 255 95,2 496 368 74,2

IV. 2 625 2 433 92,7 3 202 2 940 91,8

Összesen 5 048 4 695 93,0 6 878 5 971 86,8

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Az egyenleg alakulása áruosztályok szerint

millió EUR Áruosztály

EGYENLEG

2021. I–IX. hó 2022. I–IX. hó

összesen EU összesen EU

I. 549 161 562 185

II. 1 144 1 065 719 951

III. 320 292 426 498

IV. 789 347 1 259 722

Összesen 2 803 1 865 2 966 2 355

I. áruosztály: Élő állatok, állati termékek.

II. áruosztály: Növényi termékek.

III. áruosztály: Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz.

IV. áruosztály: Élelmiszer-készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók.

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

(20)

Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezete

ezer EUR

HS Megnevezés

EXPORT IMPORT

2021.

I–IX. hó

2022.

I–IX. hó

2022/

2021, %

2021.

I–IX. hó

2022.

I–IX. hó

2022/

2021, %

01 Élő állatok 319 627 358 810 112,3 167 776 179 473 107,0

02 Élelmezési célra alkalmas hús, vágási

melléktermék és belsőség 750 653 834 058 111,1 364 091 510 815 140,3 03 Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen

víziállatok 9 626 11 043 114,7 39 675 50 885 128,3

04

Tejtermékek; madártojás; természetes méz;

másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer

353 116 516 863 146,4 345 276 430 455 124,7 05 Másutt nem említett állati eredetű termékek 83 644 76 628 91,6 50 489 64 140 127,0

06 Növényi termékek 96 551 76 239 79,0 101 717 126 989 124,8

07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék,

gyökerek és gumók 219 647 232 079 105,7 230 565 268 672 116,5

08 Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió;

citrusfélék és a dinnyefélék héja 104 069 115 721 111,2 250 347 274 137 109,5 09 Kávé, tea, matétea és fűszerek 51 393 57 567 112,0 109 029 146 640 134,5

10 Gabonafélék 1 281 300 1 367 408 106,7 151 519 457 010 301,6

11 Malomipari termékek; maláta; keményítő; inulin;

búzasikér 125 987 200 857 159,4 51 164 74 377 145,4

12

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök;

különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány

447 921 605 013 135,1 270 501 568 302 210,1 13 Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv

és kivonat 1 150 1 521 132,3 21 656 25 427 117,4

14 Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt

nem említett növényi termék 4 533 6 855 151,2 1 591 2 421 152,2

15 Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási

terméke; elkészített ételzsír 587 288 922 243 157,0 267 653 496 381 185,5 16

Húsból, halból, rákból, rákfélékből és puhatestű, valamint más gerinctelen víziállatból készült termékek

265 194 354 438 133,7 231 062 277 990 120,3

17 Cukor és cukoráruk 169 691 248 536 146,5 140 103 204 924 146,3

18 Kakaó és kakaókészítmények 152 914 181 158 118,5 221 935 245 697 110,7 19

Gabona, liszt, keményítő vagy tej

felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek

223 594 291 590 130,4 351 378 425 002 121,0 20 Zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más

növényrészekből előállított készítmények 405 555 484 770 119,5 220 770 259 864 117,7 21 Különböző ehető készítmények 606 673 687 756 113,4 448 788 514 937 114,7

22 Italok, szesz és ecet 634 232 937 685 147,8 288 498 362 772 125,7

23 Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai;

elkészített állati takarmány 824 052 1 097 206 133,1 464 867 658 971 141,8 24 Dohány és feldolgozott dohánypótló 132 197 177 528 134,3 257 265 251 683 97,8

Összesen 7 850 609 9 843 571 125,4 5 047 714 6 877 964 136,3

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

(21)

Az EU-val folytatott agrár-külkereskedelem áruszerkezete

ezer EUR

HS Megnevezés

EXPORT IMPORT

2021.

I–IX. hó 2022.

I–IX. hó 2022/

2021, %

2021.

I–IX. hó 2022.

I–IX. hó 2022/

2021, %

01 Élő állatok 216 217 270 970 125,3 167 486 179 266 107,0

02 Élelmezési célra alkalmas hús, vágási

melléktermék és belsőség 568 972 672 218 118,1 363 526 510 700 140,5 03 Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen

víziállatok 8 488 9 384 110,5 35 164 47 290 134,5

04

Tejtermékek; madártojás; természetes méz;

másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer

269 455 392 828 145,8 341 289 424 697 124,4 05 Másutt nem említett állati eredetű termékek 48 604 49 055 100,9 42 833 47 919 111,9

06 Növényi termékek 91 227 69 866 76,6 98 183 123 538 125,8

07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék,

gyökerek és gumók 173 356 182 969 105,5 193 131 214 335 111,0

08 Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió;

citrusfélék és a dinnyefélék héja 99 004 110 427 111,5 231 837 251 222 108,4 09 Kávé, tea, matétea és fűszerek 47 941 52 751 110,0 101 361 137 022 135,2

10 Gabonafélék 1 185 275 1 246 824 105,2 140 836 262 338 186,3

11 Malomipari termékek; maláta; keményítő; inulin;

búzasikér 110 983 178 669 161,0 49 954 72 835 145,8

12

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök;

különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány

410 194 554 945 135,3 223 228 368 845 165,2 13 Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv

és kivonat 806 640 79,4 18 756 21 171 112,9

14 Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt

nem említett növényi termék 3 822 5 949 155,6 458 1 215 265,4

15 Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási

terméke; elkészített ételzsír 546 358 866 203 158,5 254 690 368 345 144,6 16

Húsból, halból, rákból, rákfélékből és puhatestű, valamint más gerinctelen víziállatból készült termékek

217 794 293 232 134,6 219 452 265 895 121,2

17 Cukor és cukoráruk 136 635 212 666 155,6 131 600 180 466 137,1

18 Kakaó és kakaókészítmények 102 640 134 154 130,7 210 108 232 072 110,5 19

Gabona, liszt, keményítő vagy tej

felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek

187 364 247 331 132,0 339 286 412 414 121,6 20 Zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más

növényrészekből előállított készítmények 347 813 398 185 114,5 210 009 243 904 116,1 21 Különböző ehető készítmények 426 239 478 967 112,4 397 170 449 972 113,3

22 Italok, szesz és ecet 569 669 839 773 147,4 263 913 333 790 126,5

23 Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai;

elkészített állati takarmány 670 625 914 022 136,3 442 682 599 990 135,5 24 Dohány és feldolgozott dohánypótló 120 835 143 432 118,7 218 298 221 366 101,4

Összesen 6 560 316 8 325 460 126,9 4 695 247 5 970 606 127,2

Forrás: KSH-adatok alapján az AKI Agrárstatisztikai Osztályán készült összeállítás

Ábra

A repce exportmennyisége 5,9 százalékkal, értéke 50,5 százalékkal emelkedett (11. ábra)
6. táblázat:     Az agrár-külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint (folytatás)
7. táblázat: Agrár-külkereskedelem főbb termékcsoportonként (folytatás)
7. táblázat: Agrár-külkereskedelem főbb termékcsoportonként (folytatás)
+6

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lal, 393'2 millió P értékű kivitellel és 94"? millió pengős kiviteli többlettel zárult. A behozatal értéke 46'4 millió pengővel maradt el az 1937. évi első kilenc

ból például megállapítható, hogy a tár- gyalt időszakban a Magyarországra irá—' nyuló szovjet export értéke egy évben sem haladta meg a három millió

Az édesipari eladások 1962 első félévében értékben összesen 6 számlákkal emelkedtek, ezen belül a leszállított árú termékek forgalma 23 százalékkal nőtt, míg a

Az év első kilenc hónapjában a szállodák és egyéb szálláshelyek szolgáltatásait 5 százalékkal kevesebb külföldi vette igénybe, mint az előző év azonos időszakában.. A

1999-ben a bruttó termelés stagnált, a növénytermelés értéke 1 száza- lékkal nőtt, az állattenyésztésé 0,8 százalékkal csök- kent.. A gabonatermelés 11 millió

A középfokú oktatásban részt vevők számának korábbi emelkedéséből adódóan a nappali képzésben érettségit szerzettek száma az előző évhez képest közel 5

23,7 millió tonna élelmiszer, 7 milliárd USD értékben NAPONTA. Elvileg: 12-14 milliárd ember

Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény májusi jegyzése 251 euró/tonnáig ereszkedett. gazdasági évit 4,5 százalékkal meghaladó, 1202 millió