A futballhuliganizmus először Angliában jelent meg nagy léptékben, ezért ott kezdődtek az első kutatások ebben a témában. Ez elvezetett bennünket a következő hipotézishez, amely szerint a futballhuliganizmus egyik kiváltó oka a rendőri bizonytalanság. A rendőri vezetés egybehangzó véleménye szerint a futballhuliganizmus térnyerésének és terjedésének egyik fő oka a büntetés elmaradása volt.
Elméleti keretek
Az erőszak
Erőszakban rejlő lehetőségeit nem csak az életben maradásra használta – élelemszerzésre, a fészek és az utódok védelmére vagy a párválasztásra. A frusztráció-agresszió hipotézis kiindulópontja a frusztráció, amely a cselekvés akadályozásából vagy kudarcából ered (Dollard, Miller, 1939), ennek következménye pedig az agresszió. Az agresszió szociális tanuláselmélete alapján az agresszív viselkedésminták elfogadása (Smith, 1988) vagy elutasítása (Bandure, 1973) a tanulási folyamat során beépül a személy személyiségébe.
Az erőszak történeti jelenléte a sportban
Az egész Angliában elterjedt és az Etonban lefektetett szabályok alapján a durva népi játék az úriemberek számára alkalmas sportággá vált. Harold Perkin így fogalmazott: "Az angolok a világ egyik legagresszívebb, legbrutálisabb, lármázó, zajos, engedetlen, kegyetlen és vérszomjas népéből nagyon visszafogott, udvarias, rendezett, kényes, prűd és képmutató nemzetté változtak." (Perkins, 1969). A szabadidősportok – a klasszikus sportok wellness, fitness és tömeges változatai, valamint az extrém sportok – hihetetlenül népszerűvé váltak a versenysportok és az olimpiai sportok mellett.
A futball-huliganizmus fogalma
Roversi olasz szociológus definiálta talán a legtalálóbban a futballhuliganizmust: „a futballhuliganizmus kifejezés mindenféle durvaságra utal, ami a nézők körében előfordul. Stauber a futballhuliganizmust a büntetőjoggal ellentétes, vagy a büntetőjog határán cselekvő, az adott társadalom érték- és normarendszerével ellentétes, ezért deviáns jelenségként határozta meg (Stauber, 2001). Dolgozatunkban a futballhuliganizmust és annak különböző megnyilvánulásait a vonatkozó jogszabályok szerint értékeljük, mivel csak így mérhető.
A magyar labdarúgás története a társadalmi változások tükrében
Az FTC és az MTK összetűzésében a fradisták egyszerű, becsületes, érzékeny, jószívű, szolidáris, már magyarnak érző kispolgárokként aposztrofálták, az MTK-t pedig hidegen számító, üzletember, külfölddel rendelkező nagypolgárként. gyökerei. Téves volt tehát az az elképzelés, hogy az MTK csapata csak zsidókból, az FTC csapata pedig keresztényekből állt. Mindez szimbolikus is lehet, hiszen az MTK legnagyobb támogatói a textilipart uraló zsidó gyárosok és kereskedők voltak.
A magyar futball-huliganizmus és a devianciaelméletek
A legveszélyesebb stadionok is itt találhatók (Fradi, IX. kerület, MTK, VIII. kerület, Kispest, IV. kerület, UTE, IV. kerület), majd ott van az ún. IV. következik a kertvárosi rész, ahol az utóbbi időben az egekbe szöktek az ingatlanárak. Ha a vizsgálatok kimutathatnak valamiféle tendenciát az átmeneti zónaszerű átalakulások felé Budapesten, akkor ezek is okozhatják az ezeken a területeken található stadionokban és környékén zajló eseményeket. Sellin (1996) felveti a kérdést, hogy mi történik, ha egy kultúrára eltérő törvény- és normarendszert alkalmaznak.
A kutatás célja
A kutatás hipotézisei
Feltételezzük, hogy a futballmérkőzéseket biztosító rendfenntartók (biztonsági őrök, rendőrök) szakmai tudása és képzési rendszere eltérő, ezért együttműködésük nem hatékony. Elfogadjuk, hogy a stadionok többségének építészeti, műszaki, biztonsági adottságai, a rendfenntartók felszereltsége nem alkalmas a nagy tömegeket vonzó rendezvények biztonságos lebonyolítására. Elfogadjuk, hogy a rendvédelmi tiszti csoportok közötti együttműködés nem elegendő, ennek okai az eltérő jogszabályi háttérben, képzésben, infrastruktúrában és valamilyen összeférhetetlenségben keresendők.
A vizsgálati populáció kiválasztása
A vizsgálatok azt mutatják, hogy az említett kerületekben négy budapesti kapitány (IV., VIII., IX., XIX.) rendészeti állománya, a budapesti rendőrkapitányság központi egységei, a készenléti rendőrség mérkőzésbiztonsági csapatai és a futballklubok játékosai. (MTK, UTE , Kispest, FTC) vettek részt.
A vizsgált populáció jellemzői
Mint már említettük, felméréseinkben négy budapesti kapitányság (IV., VIII., IX., XIX.) rendvédelmi tisztjei vettek részt. Vizsgálatainkban a kerületi főkapitányság rendőrei mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság központi egységei és a Készenléti Rendőrség csoportjai vettek részt. Ez az eredmény szignifikánsan kisebb a Chi szabadságfok =1), p < 0,0001 szinten, mint a mérkőzéseken nem járó rendfenntartók száma.
A nézők kategorizálása
És persze beszélhetünk olyan szurkolókról, akik az érdeklődés és az enyhe szimpátia mellett már komolyabb szenvedélyt, kötődést mutatnak a sport és egyes csapatok iránt. A küzdő ultrák felszedik az ellenfelek ereklyéit, zászlókat égetnek, részt vesznek a csapat szurkolásában, az ellenfél és a játékvezető sértegetésében. Ezeknek az extrém rajongóknak a megjelenése - és az általuk kifejezett normák - az ország különböző pontjain, amelyeket a tv.
A szurkolói csoportok Magyarországon
A 16-os szektor helyfoglalásában jelentős szerepet játszott a belépőjegy olcsósága és az, hogy ez a terület volt a legközelebb a vendégekhez. Ezt egészíti ki a Moderátorok és az Ultra Hadtest, akik közül sokan már botrányba keveredtek. Az újpesti szurkolók között időnként felbukkan egy női csoport, Magyarországon egyedüliként az UVB Girls.
Adatgyűjtés és adatfeldolgozás
A felmérés módszerével megmértük a rendészeti szakértők (rendőrök, igazgatók) felügyelő állományát, így közvetlenül kaphattunk információkat a mérkőzések biztonságáról.
A futball-huliganizmus megfékezésére irányuló jogszabályok Magyarországon
A futball-huliganizmus elleni nemzetközi jogi küzdelem vázlatos áttekintése
Az állam elsődleges feladata a futballhuliganizmus visszaszorítását célzó intézkedések végrehajtásához szükséges átlátható és hatékony jogi keret megteremtése. A kiterjedt és összetett nyomozás célja a futballhuliganizmus okainak feltárása, rövid távú megbüntetése, hosszú távon pedig felszámolása volt. A zárójelentés 1990-ben készült el, és 76 pontja a futballhuliganizmus problémájának teljes körű megoldását szolgálta.
Döntés született a futballhuliganizmus megelőzésére és visszaszorítására a stadionokból való kitiltással és a média irányelveinek betartatásával. Javaslat született továbbá a legalább egy tagország részvételével zajló nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos rendbontások megelőzéséről és elhárításáról szóló kézikönyv kiadására, valamint a rendőrséggel való együttműködésre. Igyekszünk felvázolni, hogyan fejlődött a magyar rendvédelem az elmúlt néhány száz évben, bemutatjuk a futballhuliganizmus elleni intézkedéseket és a témánkhoz kapcsolódó hatályos nemzeti jogszabályokat.
A magyar jogalkalmazás alakulásának vázlatos áttekintése és a futball- huliganizmus elleni intézkedések bemutatása 1990-től napjainkig
Elemzők a magyar futballhuliganizmus kezdetét az 1990-ben, a Vác-FTC mérkőzésen kitört tömegverekedéssel datálják.23 Már 2002-ben is úgy gondolták, hogy az utcákra özönlő, előzetes bejelentés nélkül garázdálkodó, forgalmat és közrendet megzavaró tömeg, véleményüket kifejező tüntetők voltak.24 A rendőrség kompromisszumos megoldást keresett. Négy NB-I-es klubból állandó bizottság jött létre a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Népstadion és intézményei bevonásával (1990).
A bíróságok túlterheltek voltak, csak a futballhuliganizmus eseteit tárgyalták hónapokkal később, ha egyáltalán történtek ilyenek, a törvénysértésekről. Ez volt az első alkalom, hogy a politika beleavatkozott az eddig csak rendőrségi feladatként kezelt problémába. Az események hatására az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági tiszthelyettese utasítást adott ki, amely szerint a belbiztonsághoz a verseny szervezőjének írásbeli kérelme szükséges.
Az egyesület szurkolói koordinációs irodát hozott létre, melynek feladata a nézők tájékoztatása és szervezése lenne. Az események során egy helyi üzletember engedéllyel rendelkező önvédelmi fegyverével három lövést adott le a levegőbe, majd még több lövést a támadó tömegre. A kormány vizsgálóbizottságot állított fel, amelynek feladata a mérkőzésen történtek okainak feltárása és a hasonló cselekmények megelőzése volt.
A jelenleg hatályos, a további futballhuliganizmus szankcionálását célzó jogszabályokat összegyűjtöttük és rövid magyarázattal együtt csatoltuk a mellékletben (5. sz. melléklet).
A rendvédelmi szakemberek véleménye a futball-huliganizmus jogi szabályozásá- ról
A futball-huliganizmus jogi szankcionálása
Vizsgálatunk idején megalakult a Pávabizottság, amelynek jelentése minden olyan elemet tartalmazott, amivel kordában lehet tartani a magyarországi futballhuliganizmust. A nézőtér biztonsága érdekében egyértelmű felelősségi köröket, minimális stadionfeltételeket és hatékony rendőri jelenlétet kell érvényesíteni. A rendőrség és a biztonsági magáncégek stadionban való jelenlétét átfogóan összehangolt sorrendben kell alkalmazni, a biztonsági kockázat mértéke alapján.
Jelenleg még a rövid távú program sem valósult meg, ezért a jelentés további részeinek bemutatásától eltekintünk. Ha az ország úgy dönt, hogy fontos a labdarúgás, akkor az alábbi változtatásokra van szükség a jogszabályok terén. A törvényi feltételek teljesülése esetén is szükség van minőségi futballra, rendészeti szakemberek képzésére és felszerelésére, stadionok rekonstrukciójára és társadalmi összefogásra a futballhuliganizmus visszaszorítása érdekében.
Felvázoltuk azt a folyamatot, amellyel a magyar társadalom megpróbálta korlátozni az erőszakot a lelátón a futballlelátókon.
A magyar rendvédelmi szakemberek képzése és felkészítése a futball-huliganizmus elleni küzdelemre
- A rendvédelmi szakemberek képzése
- A mérkőzések további szereplőinek képzése
- A rendvédelmi szakemberek felkészítésének összehasonlítása
Az általános ismeretek - jog, kriminológia, pszichológia, kondicionálás, önvédelem, szociológia - mellett az egyes szakterületekre - közlekedés, közrend, bűnözés - is készülnek a hallgatók. Meg kell azonban említenünk, hogy a forgalmi és bűnügyi szolgálatok, valamint az egyes szakszolgálatok elengedhetetlenek a mérkőzésbiztosítással kapcsolatos közrendvédelemhez, mint pl. A polgári jelentkezők pszichológiai, fizikai és egészségügyi alkalmassági tesztek letétele után, érettségi eredményei alapján léphetnek be a főiskolára.
Bár az egyes szakaszok különállóak, a tiszteknek minden pozícióban fel kell állniuk, ha a feladat úgy kívánja. A BM Tudományos Tanácsa és az RTF által szervezett konferenciákon rendszeresen felmerül a tömegtüntetések ellenőrzésének kérdése. Az idő rövidsége miatt minden jogterületről csak a kivágott részleteket tanulták meg, így nem értették jogrendszerünk logikáját, felépítését.
A bírák és ügyészek munkáját is segítené, ha kilátogatnának a mérkőzésekre, hogy átérezhessék az ottani hangulatot, lássák a gyakorlatban a jogszabályok alkalmazásának nehézségeit, korlátait. A rendőröknek érettségivel, a személy- és vagyonőröknek pedig általános végzettséggel kell rendelkezniük a szakmai továbbképzések megkezdése előtt. Ha a rendőrség és a szervezők tisztában vannak ezekkel a szurkolói csoportokkal és a bennük lévő szerepekkel, lehetőségük van a zavargások megelőzésére.
Szervezeten a rendészeti szakemberek együttműködését, az egyes szervezeti egységek (ORFK, BRFK) koordinációját és a vezetői kvalitásokat értjük.
Szakmai felkészültség Szervezettség Hatékonyság
A labdarúgó mérkőzések infrastrukturális háttere Magyarországon
- Stadionkatasztrófák és az angol létesítmény felújítások
- A hazai stadionfejlesztési program
- A rendvédelmi szakemberek infrastruktúrája és a mérkőzés-biztosítási feladatok kapcsolata
A felújítási terv az MLSZ-szel, a HLASZ-szal, a stadiontulajdonosokkal, a stadionokat használó sportszervezetekkel, valamint az önkormányzatokkal egyeztetve készült. Nemrég a liga akkori elnöke, Demján Sándor tárgyalt a stadionrekonstrukciós javaslatról a város vezetőivel és az NB I/B-s FC Szegeddel. Addig a mérkőzéseket, edzéseket nem érinti az építkezés, ezek továbbra is Újmecsekalján zajlanak majd.
Első ütemben elkészült a déli és oldalsó lelátó, valamint az öltözőrendszer felújítása. Ilyen arénák épülnek Nyíregyházán, Szombathelyen, Békéscsabán, Szolnokon, Kecskeméten, Sopronban, Miskolcon, Tatabányán, Pápán és az MTK-pályán. Az útlezárásoknál és tereléseknél figyelembe kell venni a stadion körüli közforgalmat és az ott található létesítmények biztonságát.
A hazai szurkolók nagy része a stadion elérhetőségében lakik - ez főleg a vidéki városokra jellemző -, az ellenzéki szurkolók betolakodóként jelennek meg. Kispest) vagy más hiányosság (pl. az UTE pályáján a székek a hazai csapat színeire festettek, amelyeket rendszeresen letörnek a Fradi-szurkolók). A nemzetközi sportszervezetek nem fogadták el jelölésünket a labdarúgó Európa-bajnokságra, és az olimpiai játékok rendezése is lekerült a napirendről.
A magántőke nem támogatta a remélt mértékben az építkezést, az államnak pedig milliárdjai hiányoztak a fejlesztéshez. 13 stadion már elkészült, a többi sorsa az ország gazdasági helyzetétől és az aktuális sportpolitikai döntésektől függ. 7Az 1926-ban Kispesten alapított klub a Budapesti - Honvéd mesterségesen létrehozott sztárcsapat - az 1950-es évek kedvence lett. A 20. század közepén ide csoportosultak a világ legjobbjának tartott magyar válogatott meghatározó játékosai.
Értékelje ötfokozatú skálán a rendőrség munkáját a hazai mérkőzéseken az alábbi szempontok alapján
Támadták-e már meg szurkolók?
Véleménye szerint mennyire biztonságos az Ön stadionja?
Ismer-e olyan magyar játékost, aki képes a feldühödött szurkolókat megfékezni?
Ismer-e olyan magyar játékost, aki tudatosan ingerli az ellenfél szurkolóit?
Aki nyilvánosan gyűlöletet szít a) magyar nemzet, .. b) nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen, bűncselekmény miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a Magyar Köztársaság himnuszára, zászlajára vagy címerére nyilvánosan sértő vagy megalázó kifejezést használ, vagy ehhez hasonló cselekményt követ el, ha súlyosabb vétség nem történik, a vétség miatt szabadságvesztéssel büntetendő. legfeljebb egy év évi közérdekű munka vagy pénzbüntetés. Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője kiutasítható vagy eltiltható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
