M AJ O R O S TÍ M E A
A B e.- m ó d osít ás o k a z i d ős z er űs é g k ö v et el m é n y é n e k j e g y é b e n
Eljárás a tá v ollé v ő ter helttel s ze m be n
A k o nfere ncia cí mét má r ö n ma gá ba n is g o n d olaté breszt ő ne k talál o m. Az els ő kér dés, a mi meg- f o gal maz ó d ott be n ne m, h o gy vaj o n ki ne k jele nt na gy o b b ki hí vást a k o difi káci ó? A j o gal k ot ó- na k va gy a j o gal kal ma z ó na k, netá n a t u d o má ny ké p visel ői ne k? A j o gal k ot ó persze ké nytele n e gye d ül visel ni a k o difi káci ó ter hét, á m a n na k gy ü m ölcsé b ől mi n da n nyia n cse me géz het ü n k.
I gaz, s o ksz or fa nyar ízzel a szá n k ba n arra a k ö vet keztetésre j ut u n k, h o gy j ob b lett v ol na, ha ne m k óst ol u n k bele.
Csa k a b ü ntet őeljárási t ör vé nyt t ö b b t ucatsz or m ó d osít ottá k az el m últ tíz é v be n. Ez a szá m ne m cse kély , a kiala k ult j o géleti attit ű d ne k me gfelel őe n pe di g, már me g se m le p ő d ü n k e gy-e gy úja b b j o gsza bály- m ó d osítás o n. K öz ö ny öse n t u d o más ul vessz ü k eze ket, mi nt ha az v ol na a te r- mészetes, h o gy a j o gal k ot ó át g o n d olatla n, va gy a z é p pe n a kt uális ér de ke ket sz ol gál ó n or má kat al k ot. Ú gy véle m, a j o gal k otással jár ó felel őssé gér zet a zér us h oz k özelít, ez pe di g ne mcsa k a j o gsza bály o k szí n v o naltala nsá gát ere d mé nyezi, de bi zal matla nsá g ot is sz ül a t ör vé ny h ozással sze m be n.
A ne m zet k özi f ór u m o k a m o der n b ü ntet őeljárás esz méjé ne k je gyé be n, bi z o ny os el várás o k- kal fi gyeli k az álla m o k bels ő j o gal k otás át. Ala pel ve ket, kí vá nat os és k ö vete n d ő re g ulá kat állít a- na k elé n k, és szá m o n is kéri k a z o k me g val ós ulását. Ez i d ő tájt a z e gyi k ilye n né pszer ű és k ö v e- te n d ő el várás a z i d őszer űsé g k ö vetel mé nye, a mely ne mcsa k ne mzet k özi e gyez mé nye k által el- is mert, ha ne m az Ala pt ör vé ny által is de klarált ala pj o g. A társa dal o m részér ől e te ki ntet be n u gya ncsa k ny o más ne heze di k a t ör vé ny h oz óra, a ki ezért i gye kszi k pr o d u ktí v na k m utat k oz ni, ha az ésszer ű i d ő be n val ó el bírálás ér de ké be n – va gy i n ká b b a n na k ür ü gyé vel – esz k öz öl het j o g- sza bály- m ó d osítás o kat.
A fe ntie k ala pjá n te hát, a z már kér déses, h o gy ez a ter mé ke nysé g me n nyire ü d v ös. A le g- f o nt osa b b kér dés mé gis az, h o gy me n nyit ál d oz hat u n k mé g fel az eljárási gara nciá k b ól és a z ala pel ve k b ől az i d őszer űsé g oltárá n? Az u gya nis belát hat ó, h o gy a gara nciá k cs or bítása nél k ül ni ncs m ó d az eljárás gy orsa b bá és e gyszer ű b bé tételére.
E ta n ul má ny té májá ul a tá v ollé v ő ter helttel sze m be ni eljárást választ otta m, a mely k ül ö neljárás o n a j o gal k ot ó ne m s o k vált oztatást hajt ott vé gre az ut ó b bi i d ő be n. A z ut ols ó k i- e gészítésre k özel e gy é ve ker ült s or, e z az i d ő pe di g visz o nyla g h ossz ú na k szá mít az el m últ é ve k j o gal k otási a kti vitását te ki nt ve. A tá v ollé v ő ter helt elle n f oly ó eljárás e gy me g h ö k ke nt ő j o geset ka pcsá n kez dett f o glal k o ztat ni , a mely rá vilá gít ott bi z o ny os kér dése kre, és a g gály o kat é bresztett be n ne m eze n eljárási m ó d dal ka pcs olat ba n. El őre vetít ve m o n da n d ó m lé nye gét, ké nytele n v a-
gy o k felállíta ni azt a tételt, h o gy a tá v ollé v ő ter helttel sze m be n f olytat ott eljárás ne mcsa k a b ü n- tet őeljárás – és f ő ké nt a tár gyalás – ala p vet ő el vei ne k, ha ne m a j o g bi zt o nsá g és kiszá mít hat ósá g sérel mé ne k veszélyét is h or d ozza. E mellett er őse n me g kér d őjelez het ő haté k o nysá ga miatt is tá ma d né mi elle nállás be n ne m.
Ne m is mertete m a tételes j o ga nya g ot, csa k a me n nyi be n feltétl e n ül sz ü ksé ges, és ne m válla l- k oz o m e j o gi ntéz mé ny t örté neti fejl ő désé ne k részletes feltárására se m. Né há ny j o gt örté neti m o me nt u mra az o n ba n mé giscsa k utal n o m kell.
Már a r ó mai j o g ba n is mert v olt a ter helt tá v ollété be n t örté n ő elítél ése, az o n ba n b ü ntetést ne m le hetett kisza b ni vele sze m be n. E gyszer űe n j o g vesztett lett az, a ki ma kacssá ga f olytá n ne m jele nt me g a tár gyalás o n, és va gy o nát el k o b oz hattá k. A z in cont u macia m ( ma kacssá g ba n val ó) el- ítélést al kal ma ztá k a z a n g ol és k o nti ne ntális j o g ba n e gyará nt, s e n nek ala pjá ul a zt a z el vet te ki n- tetté k, h o gy a ki ne m jele nt me g a tár gyalás o n, az ö n ké nt le m o n d ott a vé de kezés j o gár ól.
Kissé el őré b b u g or va az i d ő be n, az 1 8 9 6. é vi B ű n vá di perre n dtartás u n kat e mlíte m me g, a mely az „is meretle ne k, tá v ollé v ő k és sz ö ke vé nye k elle ni ” ü gye k be n a k ké nt sza bály ozta a te r- helt tá v ollété be n f oly ó eljárást, h o gy a n na k ere d mé nye ké nt a ter heltet ne m le hetett elítél ni. A B p. k ö vet ke zetes e n „ vall otta ”, a mit Fi n key, va gyis h o gy „ A m o der n b ű n vá di eljárás a ma sza bá- lyá val, h o gy > >se n kit ki hall gatása nél k ül elitél ni ne m le het< < s az eljárás ve zérel vei vel, a k öz- vetle nsé g gel, sz ó belisé g gel és az a nya gi i ga zá g me g k özelítésére t öre k véssel e gye nese n elle n ke z- né k ( … ) ”1 a ter helt tá v ollété be n val ó elítélése. Fi n key me gálla pítása k orá ntse m te ki nt het ő i de- jét m últ na k va gy me g hala d ott na k. A ma ga m részér ől messze me n ő ki g e gyetérte k ezzel a g o n do- lattal, és e n ne k szelle misé gé be n k özelíte m me g a té máma t.
Bár d Kár oly ta n ul má nyá ba n kifejti, h o gy a z E ur ó pai E m beri J o gi Bír ósá g a vá dl ott tá v ollé t- é be n val ó tár gyalást i ge n sz ű k k ör be n tartja elf o ga d hat ó na k. E n ne k i n d o ka a b ba n ra ga d hat ó me g, h o gy a k öz vetle nsé g el ve ki vételese n f o nt os helyet f o glal el a b ü ntet őeljárás ala pel vei k ö- z ött. Bár d sza vai val él ve u gya nis ez az el v me g k ö veteli, h o gy a ne mzet k özi bír ósá g o k, a kárcsa k a j o g or v oslat f olytá n eljár ó ne mzeti bír ósá g is „tart óz k o djé k a biz o nyíté k o k fel ül mérle gelését ől és a té nyállás me g vált oztatását ól. ”2
A k öz vetle nsé g el ve le gteljese b b m ó d o n az els őf o k ú bír ósá g el őtt t u d ér vé nyes ül ni. A té n y- bír ósá g va n a b ba n a helyzet be n, h o gy k öz vetle n ül szerezze n t u d o mást a bi z o nyíté k o kr ól, me g- gy őz ő dj ö n az o k bi z o nyít ó erejér ől, és észlelései ré vé n al k oss o n teljes ké pet az a d ott ü gyr ől.
Eze n a p o nt o n ka pcs ol ó di k a vá dl ott jele nléte, p o nt osa b ba n e jele nlét ter mészeté ne k vi zs gálata a tá v ollétes eljárás h oz. Fel vet ő di k, h o gy a vá dl ott j o gá na k, va gy k ötelezettsé gé ne k te ki ntj ü k a tár gyalás o n val ó jele nlétét? Bár d a tisztessé ges eljárás e gyi k részj o g osít vá nyá na k te ki nti, a ma- ga m részér ől az o n ba n Er dei Ár pá d állás p o ntját oszt o m, a ki ú gy véle ke di k, „ h o gy a b ű ncsele k- mé ny el k ö vetésé ne k le galá b bis me gala p oz ott gya n úja alatt áll ó vá dl ott szá mára a tár gyalási j e- le nlét a j o g szelle mé be n me gálla pít ott eljárási k ötelezettsé g. ”3 Vé gs ő s or o n arr ól va n sz ó, h o gy a ter helt tár gyalás o n val ó jele nlété ne k f o nt ossá ga é p pe n az ő j o gai ér vé nyes ülésé be n ka p k i- e melt szere pet.
A ter helt le m o n d hat a sze mélyes rész vétel j o gár ól, ez nyil vá n val óa n ne m sérti a tisztessé ges eljárást, hisze n e n ne k a sze mélyes j o g os ultsá g na k a ter mészeté vel ez ne m elle ntétes. A z o n ba n az i ga zsá gsz ol gáltatás ne m k öteles t u d o más ul ve n ni a vá dl ott tár gyalást ól val ó tá v ol mara dását, és e n ne k ér de ké be n ki ké nyszerít heti k a z o n val ó jele nlétét.4 Ha mi n de n ké p pe n ra gasz k o d u n k a k öz vetle nsé g hez, a k k or p usztá n a ter helt kitart ó ma kacssá ga miatt g ú zs ba k öt hetj ü k az i gazsá g-
1 FI N K E Y Fere ncz: A magyar büntető eljárás tan könyve . B u da pest, 1 9 0 3. 4 9 5.
2 BÁ R D Kár oly: Tárgyalás a vádlott távollétében – e mberijog-dog mati kai analízis. I n: Li geti Katali n (szer k.): Wie ner A. I mre Ü n ne pi K ötet, B u da pes t, 2 0 0 5. 2 0 9.
3 ER D EI Ár pá d: Tano k és tévtano k a büntető eljárásjog tudo mányában . E L T E E öt v ös Kia d ó, B u da pest, 2 0 1 1. 2 9 6.
4 U o. 2 2 2.
sz ol gáltatást. Másfel ől a z o n ba n „a b ü ntet ő i ga zsá gsz ol gáltatás álla mi m o n o p óli u má b ól a b ü nt e- t ő i gé ny ér vé nyesítésé ne k k ötelezettsé ge k ö vet kezi k. ”5 A j o gal k ot ói cél az v olt e k ül ö neljárás bei ktatásá val, h o gy olya n esete k be n, a mi k or a ter helt me gsz ö ki k, is meretle n helye n tart óz k o di k, netá n olya n orszá g ba me ne k ül, a mellyel ni ncs kia datási e gyez mé ny ü n k, le galá b b a ter helt szi m- b oli k us elítélése me gt örté nje n. A b ü ntet ő ítélete k k ölcs ö n ös elis merésé ne k és vé gre hajtásá na k feltételeit sza bály oz ó ne m zet k özi e gyez mé nye k kif ejezette n értel met a d na k a ter helt tá v olété- be n lef olytat ott bír ósá gi eljárás o k na k.6
Az k ö n nye n belát hat ó, h o gy a ny o m ozás na k ne m a ka dálya, ha a ter helt is meretle n helye n tart óz k o di k, hisze n é p pe n a ter helt kilété ne k me gálla pítása is le het a célja a ny o m ozás na k. Az se m el őfeltétele, h o gy ki hall gassá k a ter heltet a ny o m ozás s orá n. Kér dés ké nt vet ő d ött fel, h o gy a me gala p oz ott gya n ú k özlése nél k ül ter helt ne k te ki nt hetj ü k-e a gya n úsít ottat va gy se m. E k ö r- be n az Al k ot má ny bír ósá g már hi vat k oz ott 1 4 / 2 0 0 4. ( V. 7.) határ ozatá ba n és a Le gfels ő b b B í- r ósá g eseti d ö ntései be n7 a k ké nt f o glalt állást, h o gy a ter helt p ozíci ója eljárásj o gi értele m be n ne m f ü g g az ala p os gya n ú k özlését ől, te hát e n ne k hiá nya ne m a ka dálya az eljárás lef olytatás á- na k.
A „ pr o blé má k ” a vá de meléssel kez d ő d ne k, a B p. e x pressis ver bis r ö gzítette, h o gy „a bír ó- sá g elé ne m állít hat ó tá v olle v ő elle n se m vá d alá helyezés ne k, se m f őtár gyalás na k, se m ítélet h ozásá na k ni ncs helye. ”8 Ilye n k or a bír ósá g eljárást me gsz ü ntet ő vé g zést h oz ott a ter helt vo- nat k ozásá ba n, és re n del kezett a b ű n ü gyi k öltsé g viselésér ől, illet ve el bírálta az el őterjesztett p ol gári j o gi i gé nyt. Eze k bi zt osítására pe di g zár alá vetté k a ter helt va gy o nát, t o vá b bá bizt osítási vé gre hajtást re n del hette k el. Mára – az ala pj o g o kat f olya mat osa n b ő vít ő j o gfejl ő dés fé ny k or á- ba n – a hatály os Be. i ge ncsa k me ge n ge d ő ne k m utat k ozi k a vezérle ve k al óli ki vétele k te ki ntet é- be n. Bár a t ör vé ny r ö gzíti, h o gy mely k o nj u n ktí v feltétele k me gléte eseté n e mel het ő vá d a t á- v o llé v ő ter helttel sze m be n, mé gis a g gályai m va n na k e k ül ö neljárással ka pcs olat ba n.
A Be. 5 2 7. § ( 3) be kez dés b) p o ntja szeri nt, a me n nyi be n me gala p oz otta n felte het ő, h o gy a gya n úsít ott me gsz ö k ött va gy a hat ósá g el ől elrejt őz ött talá n le gszi g or ú b b a k ö vetel mé ny a vá d- e melés hez. Ez a feltétel – a gya k orlati ta pasztalatai m ala pjá n – s o ksz or le hetetle n ne k látszi k, és mé g na gy v o nal ú h ozzáállás mellett is bi z o nytala n na k érze m, a kárcsa k – az Al k ot má ny bír ósá g által me g kí vá nt – val ószí n űsé g f o ká na k elérését is. Va n na k esete k, a mi k or e gyáltalá n ne m tu- d u n k me gala p oz otta n k ö vet keztet ni a ter helt felr ó hat ó ma gatartására, mert e gyszer űe n ni ncs se m miféle a dat u n k erre v o nat k oz óa n. Ez persze ne m jele nti a zt, h o gy s o kat a g gály os k o d né k az ü gyész, mi k or i n dít vá nyt tesz a vá dl ott tá v ollété be n val ó eljárás lef olytatására, va gy a bír ó, a m i- k or e k ké nt f olytatja le az eljárást.
A bír ósá gra aztá n u gya na z o k a ter he k hár ul na k, mi nt a vá de melés el őtt az ü gyészre. A te r- helt fel k utatására az o n ba n ni ncse ne k haté k o ny esz k özei. A le glel kiis meretese b b bír ó is, mi utá n visszaér kez ne k a bír ósá gi irat o k pél dá ul „is meretle n ” p ostai jel zéssel, és a ter helt e gyé b la kcí m é- re is si kertele n a kéz besítés, le gfelje b b a n nyit t u d te n ni, h o gy me g keresi az illeté kes re n d őr ka p i- tá nysá g ot a n na k ér de ké be n, h o gy k ül dje ne k ki e gy jár őrt a ter helt ottlété ne k elle n őrzésére. A re n d őrjár őr ki me gy a cí mre, ki kér dezi az ott la k ó kat és a sz o mszé d o kat, maj d készít e gy jele n- tést a ta pasztalatair ól. A le gt ö b b eset be n ez a k utatás is ere d mé nytele n ne k bi z o ny ul. Ezt k ö ve- t őe n sza ba dsá g vesztéssel b ü ntete n d ő b ű ncsele k mé ny eseté n, elf o gat ó para ncs ot b ocsát u n k ki a ter helt elle n, és ezzel máris vélel mezz ü k, h o gy a hat ósá g el ől elrejt őz ött. Er ős kételyei m va n na k az o n ba n, h o gy ele ge n d ő-e mi n dez a ter helt felr ó hat ó ma gatartásá na k val ószí n űsítéséhe z?
5 1 4 / 2 0 0 4. ( A V. 7.) A B határ ozat.
6 U o.
7 Lás d a B H 2 0 0 2. 3 9 1., B H 2 0 0 3. 1 4 8., B H 2 0 0 3. 1 8 3. szá m eseti d ö ntése ket.
8 A b ű n vá di perre n dtartásr ól sz ól ó 1 8 9 6. é vi X X XIII. t ör vé nyci k k 4 7 2. § els ő f or d ulata.
Az E m beri J o gi Bír ósá g t ö b b ítéleté be n kifeje zésre j uttatta, milye n mi ni m u m k ö vetel m é- nye k ne k kell me gfelel ni a vá dl ott tá v ollété be n lef olytat ott eljárás s orá n. A vá dl ott ne m ter hel h e- t ő azzal, h o gy bi z o nyítsa, ne m kí vá nta ma gát ki v o n ni az eljárás al ól, elle n be n a hat ósá g k ötele- zettsé ge, h o gy mi n de nt me gte gye n a n na k ér de ké be n, h o gy a vá dl ottat el őállítsa. Erre a z o n ba n , a fe ntie k be n kifejtette k szeri nt, elé g sz ű k m oz gástere va n a hat ósá g o k na k.
A vá dl ott ne m sza n kci o nál hat ó azzal, h o gy k orlát ozzá k a vé dele m hez val ó j o gát, va gyis a tá v ollété be n is me gilleti e z a j o g osít vá ny, é p pe n e zért a vé d ő al kal mazása k ötelez ő, ha ilye n eljá- rás f olyi k. K ö vetel mé ny t o vá b bá, h o gy a ter helt ne k le gye n le het ősé ge új eljárás ke z de mé nyezé- sére, mi utá n t u d o mására j ut ott, h o gy tá v ollété be n elítélté k. Ez a j o g or v oslati le het ősé g pe di g ne m f ü g g het att ól, h o gy a ter helt ki t u dta-e me nte ni k orá b bi tá v ol mara dását, va gy se m.
A j o gal k ot ó pr ocessz uális hátrá ny o k kilátás ba helyezésé vel i gye kszi k rá ve n ni a ter heltet a tár gyalás o n val ó me gjele nésre9, hisze n ezáltal elesi k a sze mélyes vé de kezés j o gát ól, ni ncs le he- t ősé ge a ta n ú val val ó k o nfr o ntál ó dásra1 0, illet ve tá v olléte ne m a ka dály ozza b ű n össé ge ki m o n dá- sát, és vele sze m be n b ü ntetés kisza bását. U gya na k k or gara nciális ele m ké nt bizt osítja a j o g or- v o slati j o g ot, mely p usztá n az o n az ala p o n illeti me g a ter heltet, h o gy tá v ol v olt az eljárást ól.
Ha me g vizs gálj u k a hatály os Be.- t, ki ol vas hatj u k bel őle, h o gy a ne mzet k özi el várás o k na k me gfelel ő gara nciá kat bi zt osít ne mcsa k az eljárási sza bály o k, de a j o g or v oslat te ki nteté be n is.
A n na k fé nyé be n, h o gy az eljárás mely sza kaszá ba n ker ül el ő a ter helt, él het k ül ö nféle j o g or v o s- lati le het ősé ge k kel, i n dít vá ny oz hatja a tár gyalás a nya gá na k is mertetését és a biz o nyítási eljárás újra me g nyitását. Az ü gy d ö nt ő határ ozat me g h ozatala utá n a tár gyalás me gis métel het ő. Ha a más o df o k ú bír ósá gi eljárás ba n b u k ka n fel a ter helt, a k k or s or ker ül a ki hall gatására, e mellett b i- z o nyítás fel vételére is va n le het ősé g. Har ma df o k ú eljárás ba n a bír ósá g hatály o n kí v ül helyezi a z els ő- és más o df o k ú ítéletet, és új eljárás lef olytatására a d utasítást. A j o ger ős határ ozat me gléte eseté n pe di g per újítás na k va n helye.1 1 Lát hat óa n e gy ki d ol g oz ott gara nciare n dszerrel va n d ol- g u n k, és is mét ha n gs úly oz o m hazá n k na k ni ncs se m miféle resta nciája a tá v ollétes eljárás sza b á- ly ozásá val ka pcs olat ba n. Eljárási t ör vé ny ü n k mara dé ktala n ul me gfelel a vel ü n k sze m be n tá- maszt ott kritéri u m o k na k. Mé gse m ha gy ny u g o d ni, és ott m ot osz kál be n ne m a kér dés, h o gy ele ge n d ő-e és re n djé n va n-e mi n dez? A k ö vet ke z ő ü gy i gaz olja, h o gy fe n ntartásai m ne m i n d o- k olatla n o k.
K. S., k osz o v ói álla m p ol gárt tá v ollété be n hat é v b ört ö n be n vé gre hajta n d ó sza ba dsá g ves z- tés- b ü ntetésre és tíz é v ki utasításra ítélte a D. Vár osi Bír ósá g ra blás b ű ntette és más b ű ncse- le k mé nye k miatt.1 2 Az ítélet 2 0 0 4. j ú ni us 7. na pjá n j o ger őre e mel ke dett, és vé gre hajt hat ó vá vált.
K. S. b uszs of őr ké nt d ol g oz ott, mí g 2 0 0 4. dece m ber 5. na pjá n a haj nali órá k ba n le ne m tart óz- tattá k Trieszt be n. K öz ölté k vele, h o gy elf o gat ó para ncs ot b ocsát otta k ki elle ne, mely ala pjá n ki- a datási őrizet be veszi k, maj d 2 0 0 5. ja n uár 2 9. na pjái g el őzetes l etart óztatás ba ker ült Milá n ó ba n.
I n ne n szállít ottá k őt Ma gyar orszá gra, és vetté k rajta f o ga nat ba a vele sze m be n kisza b ott sz a- ba dsá g vesztés- b ü ntetést. K. S. mi n d vé gi g arra hi vat k oz ott, h o gy ne m t u d az esetr ől se m mit, i l- let ve az ítélet be n ne m az ő é desa nyja ne ve és la kcí me szere pel. Mi nt ut ó b b ki der ült a D. Vár osi Bír ósá g o n kez det be n mé g jele nlé v ő ter helt e gy ha mis útle véllel K. S.- ne k a dta ki ma gát, vissz a- él ve K. S. sze mélyi a datai val. Ezt k ö vet őe n ki v o nta ma gát az eljárás al ól.
9 BÁ R D,2 0 0 5.2 2 3 .
1 0 CS Á K Zs olt: A tárgyalás vezetése – a tárgyalás rendje – jelenlét a tárgyaláson. I n: Dr. ha bil. Fe ny vesi Csa ba (szer k.): A Ma gyar B ü ntet őj o gi Társasá g J u bile u mi Ta n ul má ny k ötete. B u da pest- De brece n- Pécs, 2 0 1 1. 8 2.
1 1 Be. 5 3 1. §.
1 2 A j o gesetr ől bír ósá gi f o gal maz ó ké nt, a mi n de n na pi m u n ka vé gzés s orá n szerezte m t u d o mást, az o n ba n ezt a határ oza- t ot ne m tetté k k özzé a Bír ósá gi Határ ozat o k Gy űjte mé nyé be n, e k ké nt a f orrást ne m áll m ó d o m ba n me gjel öl ni. Az irá nya d ó j o gsza bály o k ( A bír ósá g o k szer vezetér ől és i gaz gatásár ól sz ól ó 2 0 1 1. é vi C L XI. t ör vé ny XII. fejezete, illet ve a 2 9 / 2 0 0 7. ( V. 3 1.) I R M re n delet) szeri nt az a n o ni mizált határ ozat o k bár ki szá mára h ozzáfér het ő k, jel e n eset be n az o n- ba n ne m k öz öl het ő se m az ü gy szá ma, se m pe di g a határ ozat ot h oz ó bír ósá g ne ve.
A me gyei bír ósá g a per újítási eljárás elre n delése k or 2 0 0 5. máj us 1 3. na pjá n kelt vé gzésé vel fél besza kít otta K. S. b ü ntetését. Az „elítélt ” t ö b b mi nt félé vet t ölt ött f o g vatartás ba n, és e gés ze n 2 0 0 9. o kt ó ber 5. na pjái g – va gyis k özel öt é vi g – állt b ü ntet őeljárás hatálya alatt. El veszítette m u n káját, a csalá djá val ne m t u d ott ka pcs olat ot tarta ni, felesé gé ne k el kellett a d nia i n gatla n u kat, h o gy bizt osítsa a gyer me kei k me gél hetését.
Jele nle g az e gyi k t ör vé nyszé k p ol gári bír ósá ga tár gyalja az ü gyet, mely be n K. S. fel peres m a- gas össze g ű va gy o ni és ne m va gy o ni kártérítés me gfi zetésére kéri k ötelez ni a Ma gyar Álla m ot az őt ért sérel me k miatt.
Ha n gs úly oz o m, h o gy ez e gye di eset, e b b ől nyil vá n val óa n ne m v o n hat u n k le messze me n ő k ö vet keztetése ket a tá v ollé v ő ter helttel sze m be n f olytat ott eljárás m ű k ö désére va gy é p pe n lét- j o g os ultsá gára v o nat k oz óa n. A z is e gyértel m ű, h o gy e b be n a z eset be n olya n m ulasztásr ól va n sz ó, a mely miatt e gyértel m űe n az eljár ó hat ósá g o kat ter heli a felel őssé g. A „félreértés ” u gya nis e gy e gyszer ű elle n őrzéssel tisztáz hat ó lett v ol na. K ül ö n öse n, h o gy a bír ósá gi irat o k b ól ki der ül, oly mérté k be n k ül ö n b özi k K. S. a val ó di ter heltt ől, h o gy már rá nézésre is e gyértel m ű lett v ol na , h o gy a két sze mély ne m az o n os.
Mi n de nesetre az ü gy g o n d ol k o d ó ba ejtett. Fela d hatj u k-e a tár gyalás le gf o nt osa b b el vét, a k öz vetle nsé get, a mely mellett Fi n key, a B p. és már a r ó mai j o g k orá ba n is k ö vet ke zetese n kita r- t otta k? Nél k ül öz hetj ü k-e a k öz vetle nsé get a b ű n össé g ki m o n dása eseté n? Ér -e e n nyit a z álla mi b ü ntet ői gé ny ér vé nyesítése?
A le gt ö b b tá v ollétes ítéletet vé gre se m t u djá k hajta ni, de a me n nyi be n mé gis, a k k or lát hat ó m ó d o n a d ó d hat na k pr o blé má k. Mé g olya n esete k be n is, melye k ne m szá míta na k e n nyire e x t- ré m ne k, mi nt a z általa m is mertetett. Fel mer ül het ne k olya n k ör ül mé nye k u gya nis, melye k alap- já n, ha ne m is fel me ntéssel zár ul az eljárás, más b ű ncsele k mé ny be n találjá k b ű n ös ne k, va gy e ny hé b b b ü ntetést sza b na k ki a ter helttel sze m be n . Ter mészetese n ez a k oc kázata a tá v ollétes eljárás na k, de feltétle n ül fel kell vállal n u n k ezt?
A B p. i ge n ele gá nsa n ol d otta me g a kér dést, tart óz k o d ott att ól, h o gy a sz ö ke vé ny va gy t á- v ollé v ő b ű n össé gét me gálla pítsa, az o n ba n a va gy o ni hátrá ny o k al kal mazását ól ne m ria dt vissza.
Ha k özele b br ől sze mlélj ü k, s o k el ő ny ü n k ne m szár ma zi k a b b ól, h o gy elítélj ü k a tá v ollé v ő te r- heltet, elle n be n az ő szá mára mé g ke d vez mé nye ket is jele nt het.
A nya gi j o gi sze m p o nt b ól a b ü ntetés elé v ülésé ne k kez d ő i d ő p o ntja f ősza bály szeri nt a j o g- er őre e mel ke dés na pjá val i n d ul.1 3 Ez a zt jele nti, h o gy a h ossza b b tá v ollét, a kár vé gle ges ked- vez mé ny, a b ü ntetés al óli me ntes ülés le het ősé gé vel is kecse gtet heti a z ü gyese n rejt őz k ö d ő te r- heltet. A z visz o nt ne m ha gy hat ó fi gyel me n kí v ül, h o gy pél dá ul e gy ne mzet k özi elf o gat ó para ncs ki b ocsátásá na k tete mes k öltsé g ei va n na k. Eze k a ráf or dítás o k s o ksz or ne m is áll na k ará ny ba n az el k ö vetett b ű ncsele k mé n nyel. A per újítási eljárás lef olytatását k ö vet őe n, pe di g e gye nese n e l- sz ör nye d ü n k, h o gy a ter heltet fel kell me nte ni, va gy me gálla pít hat ó u gya n a z el k ö vet ő b ű n öss é- ge, de oly s o k i d őt t ölt ött el őzetes f o g vatartás ba n, h o gy már ré g le ülte a b ü ntetését. Ne m s o k- kal kés ő b b pe di g a ter helttel fel peres ké nt talál k oz u n k e gy p ol gári per be n, a h ol a Ma gyar Áll a- m ot marasztaljá k, és k ötelezi k arra, h o gy fizesse n me g a ter helt ne k e gy j ó k ora össze get kártal a- nítás j o gcí mé n. A b ü ntet őeljárás ba n fel mer ült b ű n ü gyi k öltsé g visz o nt milli ós na gysá gre n d ű, mely az esete k t úl ny o m ó részé be n e gyáltalá n ne m tér ül me g. 1 4
A vá dl ott na k u gya na k k or a z ésszer ű eljárási határi d ő betartása se m ér de ke, az i d ő m úlás – t ulaj d o n ké p pe n o bje ktí v ala p o n – a ter helt ja vára érté kele n d ő a b ü ntetés kisza bás s orá n. Nyil vá n szere pet ka p a vá dl ott felr ó hat ó ma gatartása, de vé gs ő s or o n az a „sza bály ” ér vé nyes ül, h o gy mi nél h ossza b b i dei g tart ma ga az eljárás, a n nál e ny hé b b ítélet sz ületi k. Az E m beri J o gi Bír ósá g
1 3 Me gsza kítja az elé v ülést a b ü ntetés- vé gre hajtási bír ó eljárása s orá n ki b ocsát ott elf o gat ó para ncs is.
1 4 Azt is csa k mellé kese n je gyze m me g, h o gy a bír ósá g ma ga el őle gezi eze ket a k öltsé ge ket saját f orrásai na k kárára.
gya k orlatá b ól pe di g, miszeri nt ne m vár hat ó el, h o gy a ter helt biz o nyítsa azt, ne m a karta ma gát ki v o n ni az eljárás al ól, e gye nese n az k ö vet kezi k, h o gy a bír ósá g t ulaj d o n ké p pe n e gyáltalá n ne m érté kel heti az ő esetle ges felr ó hat ó ma gatartását a b ü ntetés kisza bás k öré be n, ha e gyé b a dat ne m mer ült fel erre v o nat k oz óa n.
A ter helt ne k szá m os el ő nye szár maz hat te hát a b b ól, ha k ö vet kezetese n ki v o nja ma gát a b ü ntet őeljárás al ól. Kissé sar k osa b ba n sze mél ve ezt a kér dést, azt látj u k, h o gy a vé gé n mi, a d ó- fizet ő álla m p ol gár o k fi zet ü n k a ter helt ne k, mert cs or bát sze n ve dte k az e m beri j o gai e gy olya n eljárás s orá n, a mi már a ter helt tá v ollété be n is csa k k öltsé ge ket jele ntett a hat ósá g o k na k. Ga z- dasá gi sze m p o nt b ól i ge ncsa k vesztesé ges ne k t ű n ő vállal k ozás a ter helt tá v ollété be n lef olytat ott eljárás, bár az álla m b ü ntet ői gé nye nyil vá n val óa n ne m ga z dasá gi ala p o k o n ny u gszi k, és ne m a k öltsé g haté k o nysá g a f ő szer vezési el ve. Mé gse m v ol na hátrá ny, ha raci o nali zál ná k az eljárással ka pcs olat os kia dásai n kat, p o nt osa b ba n mérle gre te n né k, h ol h úz ó di k a n na k a határa, a mi k or mé g me géri lef olytat ni a tá v ollé v ő ter helttel sze m be ni eljárást. A z ár-érté k ará ny talá n ne m ha gy hat ó e gésze n fi gyel me n kí v ül.
E gés ze n a d di g ni ncs g o n d ezzel a j o gi nté z mé n nyel, a mí g a ny o m ozás f olyi k. A vá de melést, és a ter helt szi m b oli k us elítélését is el t u d o m f o ga d ni. A mi k or az o n ba n a b ü ntetés- vé gre hajtás s orá n a bír ó sz ü ksé gszer űe n ki b ocsátja a z elf o gat ó para ncs ot a ter helt elle n , már ne mcsa k az a veszély fe nye get, h o gy a kár teljese n ártatla n ul ker ül f o g va tartás ba, és sér ül ne k a z e m beri j o gai, ha ne m a z elítélését k ö vet őe n is a fel k utatásá val bajl ó d u n k, és az ezzel jár ó, ijeszt ő mérté k ű k öltsé ge k is eláraszta na k be n n ü n ket. Me gi nt csa k arra a k ö vet keztetésre j ut o k, h o gy me g kell e- ne talál ni a zt a k ört, a h ol mé g ér de mes lef olytat ni a tá v ollé v ő vel sze m be n az eljárást. A me n ny i- be n a z álla mi b ü ntet ői gé ny ér vé nyesítését e melj ü k a k özé p p o nt ba, fél ő h o gy e gyé b el ve ket fél- res ö pr ü n k, és irraci o nális j o gi ntéz mé nye ket al k ot u n k.
Vé gs ő me gálla pítás o m, h o gy a k öz vetle nsé g el vét ér de mé be n sérti, ha a vá dl ott tár gyalás o n val ó jele nlétét ől elte ki nt ü n k. Eze n el v átt örésé ne k ki vételes ne k kelle ne le n nie, u gya nis csa k e
„ ki vételessé g és át me netisé g ”1 5 ré vé n val ós ul hat me g a tisztessé ges eljárás el vé ne k val ó me gfe- lel ősé g. Mi n de mellett az i ntéz mé ny haté k o nysá ga t ö b b sze m p o nt b ól is me g kér d őjelez het ő, az al kal mazásá val jár ó el ő ny ö k pe di g le gi n ká b b a ter helt ol dalá n jele nt kez ne k.
TÍ M E A M AJ O R O S
Pr oce d ure a gai nst a n a bse nt defe n de nt ( S u m mary)
T he pr oce d ure a gai nst a n a bse nt defe n de nt has bee n relati vely u nt o uc he d by t he a me n d me nts of t he le gislat or f or a c o u ple of years. I n s pite of t hat, t he reas o n w hy I f o u n de d t his s pecial pr oce d ure i nteresti n g is a s u prisi n g case. It ha p pe ne d t o K. S., a citize n fr o m K os o v o, w h o was se nte nce d f or si x years i m pris o ne nt by a H u n garia n l ocal c o urt. T he p olice arreste d K. S. w h o was f orce d t o ser ve t he se nte nce. He pr oteste d a gai nst t he w h ole pr oce d ure a n d declare d t hat he was n ot t he sa me pers o n w h o ha d bee n se nte nce d f or t he p u nis h me nt. At t he e n d of t he re- trial pr oce d ure t he c o urt deter mi ne d t hat K. S. was i n n oce nt. T he r eal defe n de nt ha d a f or ge d pass p ort wit h false pers o nal partic ulars a n d t he cri mi nal pr oce d ure was c o n d ucte d i n his a b- se nce. N o w K. S. has a clai m a gai nst t he State of H u n gary f or c o m pe nsati o n.
1 5 A 1 4 / 2 0 0 4. ( V. 7). A B határ ozat sz ó hasz nálata.
T he pr o visi o ns of t he pr oce d ure a gai nst a n a bse nt defe n de nt i n t he act of cri mi nal pr oc e- d ure are a bs ol utely c o nf or m t o t he i nter nati o nal re q uire me nts a n d e x pectati o ns. H o we ver, I ha ve s o me c o ncer ns a b o ut t his le gal i nstit uti o n. It vi olates t he pri nci ple of direct ness, e ve n m ore, t he da n ger of t he d ue pr ocess of la w a n d t he c o m p uta bilty of t he pr oce d ure is hi d de n i n it.
My mai n q uesti o ns are ca n we gi ve u p t he pri nci ple of i m me diacy t o p u nis h t he defe n de nt a n d t o de m o nstrate t he p o wer of t he state? W hy is it s o i m p orta nt t o ha ve a sy m b olic se nte nce a gai nst t he a bse nt defe n de nt? T he t otal c osts of t his pr oce d ure are very hi g h s o w hy d o we i n- sist o n t his le gal i nstit uti o n?
My fi nal c o ncl usi o n is t hat t he efficie ncy of t he pr oce d ure a gai nst a n a bse nt defe n de nt is hi g hly d o u btf ul s o it s h o ul d be re vie we d by t he le gislat or i n t he s pirit of rati o nality.
