A gabonakereskedelem feltételrendszere Magyarországon a 19. század első felében

G L Ó S Z J Ó Z S E F

A gabonakereskedelem feltételrendszere Magyarországon a 19. század első felében

A hiány és felesleg területi mérlege

Települések1

M a g y a r o r s z á g o n az a g r á r t e r m e l é s és a p r o d u k t u m a i v a l folytatott kereskedelem bizonyult a 19. századi gazdasági f e j l ő d é s és vele p á r h u z a m o s a n a t á r s a d a l m i változások m o t o r j á n a k . H a l e g f o n t o s a b b s z e g m e n s é n e k , a g a b o n a t e r m e l é s n e k és m é g i n k á b b a g a b o n a k e r e s k e d e - l e m n e k t ö r t é n e t í r á s u n k m é g s e m szentelt elég figyelmet, a n n a k oka n e m az, h o g y nein is- m e r t e fel jelentőségét. A f o r r á s a d o t t s á g o k c s u p á n az export és az árak a l a k u l á s á n a k kutatá- s á h o z n y ú j t o t t a k elegendő t á m p o n t o t , a b e l s ő kereskedelem v o l u m e n é r e , jellegére utaló szórványos a d a t o k n e m a l k a l m a s a k m o n o g r a f i k u s feldolgozásra. A témával foglalkozó tör- t é n é s z s z á m á r a n e m m a r a d m á s , mint a g a b o n a t e r m e l é s és a n n a k területi megoszlása, va- l a m i n t az a d o t t területen élő lakosság szükségleteinek s z e m b e s í t é s e a hiány és felesleg terü- leti m é r l e g é n e k elkészítéséhez.

Jelen t a n u l m á n y ezért a r r a vállalkozik, hogy az egyes települések t ö b b l e t é n e k és hiá- n y á n a k felbecslésével hozzávetőleges k é p e t n y ú j t s o n a g a b o n a k e r e s k e d e l e m b e l s ő potenci- áljáról. Az Erdély, H o r v á t o r s z á g , Szlavónia és a katonai h a t á r ő r v i d é k nélküli s z ű k e b b Ma- gyarország megyéiben s z á m í t á s a i n k szerint mintegy 8,6 millió pozsonyi m é r ő (a további- a k b a n p m ) külső gabona i r á n t i kereslet jelentkezett,2 amely a z o n b a n c s u p á n a megyehatá- r o k a t átlépő t r a n s z f e r m i n i m u m á t , az e g y m á s közötti szállítások egyenlegét s n e m teljes vo- l u m e n é t tükrözi, azaz n e m t a r t a l m a z z a a m e g y é n belüli, illetve a m e g y e h a t á r o k a t átlépő, de egymást kiegyenlítő szállításokat. E f o r g a l m a t növelő j á r u l é k o s tényezőkkel e l s ő s o r b a n a változatos t á j i adottságú m e g y é k körében s z á m o l h a t u n k . Az egyes megyék á l t a l u n k k i m u t a - t o t t g a b o n a m é r l e g e olyan átlagot fejez ki, a m e l y csupán egy földrajzilag h o m o g é n megye esetében tükrözi megközelítőleg a valóságot. Minél n a g y o b b a k a g a b o n a t e r m e l é s adottsá- g a i n a k eltérései egy m e g y é n belül, a n n á l kevésbé fedi az átlag az egyes tájegységek tényle- ges helyzetét. A g a b o n a f o r g a l o m s z e m p o n t j á b ó l ez azt jelenti, hogy minél egységesebb ar- culatú egy-egy megye n e t t ó g a b o n a m é r l e g e - amely az ellentétes irányú m o z g á s o k egyenle- géből adódik annál k ö z e l e b b áll a valósághoz. Viszont a t e r m ő k é p e s s é g változatossága esetén olyan járulékos g a b o n a t r a n s z f e r r e l s z á m o l h a t u n k , a m e l y e t n e m t ü k r ö z n e k a megyék statisztikái.

1 A tanulmány A gabonakereskedelem Magyarországon című, előkészületben levő monográfia egyik fejezete.

2 Glósz József: Területi hiány és felesleg Magyarország gabonatermelésében a 19. század első felé- ben. Korall, 36. (2009) július 119-140.

Az e d d i g számításba n e m vett, megyén belüli g a b o n a f o r g a l m o n túl n e m j e l e n i k m e g a fenti s z á m a d a t b a n a nettó e x p o r t ő r ö k b e h o z a t a l a és a nettó i m p o r t ő r ö k kivitele. R á a d á s u l ezek a tételek d u p l á n esnek latba, hiszen h a egy összességében h i á n n y a l küzdő m e g y e ex- portál, az a m á s i k oldalon ú j a b b i m p o r t o t g e n e r á l , s fordítva: egy összességében többlettel rendelkező megye behozatala t o v á b b növeli feleslegét. A valóságban a helyzet m é g e n n é l is b o n y o l u l t a b b volt, hiszen a kölcsönös szállítások á l t a l á b a n n e m k é t megyére s z o r í t k o z t a k , a kiegyenlítődés számos megyét é r i n t ő kör r é v é n következett be. A g a b o n a bonyolult, nehe- zen k ö v e t h e t ő mozgása n e m teszi lehetővé a t r a n z i t f o r g a l o m elkülönítését, így f e n n á l l an- n a k veszélye, hogy ugyanazon tétel t ö b b m e g y é n é l is b e s z á m í t á s r a kerül. A g a b o n a k e r e s k e - delem v o l u m e n é t tovább növeli a t r a n z i t u t a k és a vízi szállításra a l k a l m a s folyók m e n t é n az á t h a l a d ó k élelem- és t a k a r m á n y s z ü k s é g l e t e . Azt s e m h a g y h a t j u k figyelmen kívül, h o g y né- h á n y megye, így például Árva, Liptó, Turóc k é p e s volt ugyan b u r g o n y á v a l pótolni a hiányzó gabonát, á m ez k o r á n t s e m j e l e n t e t t e azt, hogy - h a lehetőségeik m e g e n g e d t é k - n e i m p o r - táltak v o l n a a délebbre fekvő területekről. Végezetül u t a l n u n k kell arra, hogy a kivitelre szánt g a b o n á v a l folytatott üzlet az exportáló t é r s é g e k piacain n e m különült el a helyi érté- kesítéstől, így végső fokon ez is a belső k e r e s k e d e l e m részének t e k i n t h e t ő .

E megközelítésben a megyék h á r o m nagy c s o p o r t r a oszthatók: a földrajzilag h o m o g é n e x p o r t ő r ö k r e , illetve i m p o r t ő r ö k r e s a kettő k ö z ö t t elhelyezkedő változatos a d o t t s á g ú me- gyékre, amelyek egyidejűleg e x p o r t á l h a t t a k és i m p o r t á l h a t t a k g a b o n á t , f ü g g e t l e n ü l attól, hogy összesített g a b o n a m é r l e g ü k hiányt vagy t ö b b l e t e t m u t a t o t t . Nyilvánvaló u g y a n a k k o r , hogy a n e t t ó exportőr esetében a kivitel, a n e t t ó i m p o r t ő r e s e t é b e n pedig a b e h o z a t a l do- minált. Bár az Alföld és a K á r p á t o k hegységei r é v é n Magyarország nagy k i t e r j e d é s ű , h o m o - gén t á j a k k a l rendelkezett, p e r e m t e r ü l e t ü k ö n olyan megyéket t a l á l u n k , amelyek m i n d k é t felszíni t í p u s t , illetve azok á t m e n e t é t is m a g u k b a n foglalták. A lényegesen t a g o l t a b b Du- n á n t ú l t e l j e s egészében e k ö r b e sorolható. A Kisalföldön, illetve a Csallóközi s í k s á g o n elte- rülő m e g y é k egyöntetűségét az Alpok, v a l a m i n t a Kárpátok t e r ü l e t ü k e t érintő nyúlványai törték m e g . A közigazgatási h a t á r o k o n belüli t á j i változatosság t e h á t elvben a m e g y é k d ö n - tő h á n y a d á b a n m e g t e r e m t e t t e a belső k e r e s k e d e l e m , illetve a kölcsönösségen alapuló, me- gyék közötti gabonaszállítások elvi lehetőségét, melynek v o l u m e n e a z o n b a n a m e g y e i ada- tok b á z i s á n m e g h a t á r o z h a t a t l a n , így a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló települési adatokat kell segít- ségül h í v n u n k .

T ö r t é n e t í r á s u n k b a n gyakorlattá vált, hogy - egyéb híján - a v á r o s n a k m i n ő s ü l ő t e l e p ü - lések lélekszáma alapján h a t á r o z z á k meg a g a b o n a iránti belső kereslet hozzávetőleges nagyságát. Fényes Elek k i m u t a t á s a szerint a v á r o s i jogállású helységek száma a r e f o r m k o r - b a n 126 volt, s ezek közül 52 a szabad királyi v á r o s . Ennél n a g y s á g r e n d d e l több, 7 8 3 ren- delkezett mezővárosi ranggal, s közel húszszor annyi, 13 765 volt a falvak s z á m a .3 H a az összes t e l e p ü l é s mintegy 1%-át kitevő s talán a lakosság 10%-át képviselő városi n é p e s s é g e t t e k i n t e n é n k potenciális piaci fogyasztónak, a k k o r ez 6 p m / f ő v e l számolva ö n m a g á b a n kö- rülbelül 6 millió p m , t e h á t az 1840-es évek e x p o r t j á n a k mintegy másfélszeresét kitevő bel- ső k e r e s k e d e l m e t feltételezne. E m e n n y i s é g n e m esik messze a megyék általunk s z á m í t o t t mintegy 8 , 6 millió p m - r e t e h e t ő gabonadeficitjétől, azaz akár valós is lehetne, de - m i n t azt a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló statisztikai adatok e g y é r t e l m ű e n bizonyítják - a megközelítés alap- vetően h i b á s . Bár S c h w a r t n e r a 19. század elején megállapítja, h o g y a b á n y a v á r o s o k n e m

3 Fónagy Zoltán: A bomló feudalizmus gazdasága. In: Gergely András (szerk.): 19. századi történe- lem 1790-1918. Budapest, 74.

t e r m e l n e k élelmiszert,4 ezt a t é n y t n e m t e i j e s z t h e t j ü k ki v a l a m e n n y i magyarországi v á r o s i jogállású t e l e p ü l é s r e . A s z a b a d királyi városok 575 6 0 0 főnyi l a k o s s á g a5 kukorica n é l k ü l 4 160 9 9 3 p m g a b o n á t t e r m e l t a 19. század közepén.6 Termelőkről lévén szó, 9 p m / f ő s z ü k - séglettel számolva ez körülbelül 4 6 2 ezer városi lakos ellátását biztosította. A f e n n m a r a d ó 113 ezer fő szükségletét 6 p m / f ő v e l számolva elvben m i n d ö s s z e 678 ezer p m külső f o r r á s t igényeltek a s z a b a d királyi városok. A valóságban a z o n b a n n e m alkottak egy kifelé z á r t gazdasági egységet, amelyben h i á n y és felesleg kiegyenlíti egymást. T e r m é s z e t e s gazdasági környezetükbe ágyazódva hiányuk, illetve esetleges feleslegük helyileg egyenlítődött ki, az összesített a d a t o k n á l lényegesen n a g y o b b forgalmat generálva.

Ugyanakkor joggal vethető fel, hogy egy városi jogállású település n e m volt szükség- k é p p e n f u n k c i o n á l i s é r t e l e m b e n valóságos város. Ez u t ó b b i a k r a v o n a t k o z ó a n a B á c s k a i - Nagy szerzőpáros k u t a t á s a i szolgálhatnak t á m p o n t u l : a piacközpontok fele szorult g a b o n a - behozatalra,7 a m i b ő l következik, h o g y a másik fele viszont n e m , sőt az importálók is f o - gyasztásuk egy m e g h a t á r o z a t l a n h á n y a d á t m a g u k t e r m e l t é k meg. A piacközpontok összesí- t e t t g a b o n a m é r l e g e t e h á t n e m e s h e t e t t t ú l s á g o s a n m e s s z e a s z a b a d királyi v á r o s o k é t ó l . A települések jogállása, piacközponti funkciója és g a b o n a iránti k e r e s l e t e között létezett ugyan egy statisztikailag reális kapcsolat, de n e m v e z e t h e t ő le belőle az egyes városok t é n y - leges szükséglete, k ö v e t k e z é s k é p p e n gabona iránti kereslete sem. E n n e k volumene nyil- vánvalóan kevesebb volt a szabad királyi városok l a k o s s á g á n a k összesített fogyasztásánál (körülbelül 5 millió p m ) , de t ö b b a városok g a b o n a t e r m e l é s e és fogyasztása közötti k ü l ö n - bözetnél (körülbelül 0,7 millió p m ) , hiszen a statisztikai összesítés elfedi és kiegyenlíti az egyes városok feleslegét, illetve h i á n y á t . Megbízható e r e d m é n y r e csak az egyes városok n é - pességének és g a b o n a t e r m e l é s é n e k tételes összevetésével j u t h a t u n k . T u d a t á b a n vagyunk az így kapott e r e d m é n y korlátozott érvényének, hiszen s z á m o s városi r a n g ú , illetve f u n k c i ó j ú település m a r a d t ki a statisztikából. Ugyanakkor s o k olyan helység k e r ü l t bele, a m e l y n e k városi státusza legalábbis vitatható. Mellettük szól viszont, hogy e t ö b b n y i r e kis lélekszámú szabad királyi v á r o s o k sajátos gazdaságszerkezetüknek k ö s z ö n h e t ő e n biztos piacát k é p e z - ték a g a b o n a k e r e s k e d e l e m n e k .

Mivel a g a b o n a t e r m e l ő n e k és a szükségletét n e m s a j á t termelésből fedező fogyasztónak eltérő igénye van, t á b l á z a t u n k szerkesztésekor e két k o m p o n e n s elkülönítésére kényszerül- t ü n k , ugyanezen okból külön kezeljük azokat a s z a b a d királyi v á r o s o k a t , amelyek felesleget produkáltak.

4 Schwartner, Martin: Statistik des Königreichs Ungarn. Erster Theil. Zweite, vermehrte und ver- besserte Ausgabe. Ofen, 1809. 400.

5 Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847.19.

6 Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867. (Számok és történelem 1.) Budapest, 1973. 280-281.

7 Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban.

Budapest, 1984. 271.

A szabad királyi városok g a b o n a t e r m e l é s e és szükséglete8

Gabona- Ellátott Ellátatlan Szükségletük/

termelés népesség népesség hiány

Város Lakosság pm 9 pm/fő .fő 6 pm/fő

Arad 18 156 8 8 2 4 0 9 8 0 4 8 3 5 2 5 0 112

B a k a b á n y a 3 101 13 182 1 4 6 4 1 6 3 7 9 8 2 2

Bártfa 4 941 16 4 4 4 1 827 3 114 18 6 8 4

Bazin 4 5 4 3 9 162 1 0 1 8 3 525 2 1 1 5 0

Bélabánya 1 410 6 3 0 70 1 3 4 0 8 0 4 0

Besztercebánya 5 2 2 8 3 6 0 0 4 0 0 4 8 2 8 2 8 9 6 8

B r e z n ó b á n y a 5 2 6 2 4 3 815 4 8 6 8 3 9 4 2 3 6 4 B u d a9 34 8 9 3 12 2 3 0 1 3 5 8 3 3 535 2 0 1 210 Debrecen1 0 55 0 6 5 477 766 53 0 8 5 1 9 8 0 11 8 8 0 E p e r j e s 7 6 8 5 3 0 9 3 2 3 4 3 6 4 2 4 9 2 5 4 9 4

Esztergom1 1 7 352 15 0 7 0 1 6 7 4 5 6 7 8 3 4 0 6 8

F e l s ő b á n y a 4 5 0 0 627 69 4 431 26 5 8 6

Győr 18 0 0 0 6 2 5 1 7 6 9 4 6 1 1 0 5 4 6 6 3 2 4

Kassa 13 0 3 4 5 2 9 0 6 5 8 7 8 7 1 5 6 4 2 9 3 6

K é s m á r k 4 391 16 6 3 0 1 8 4 7 2 544 15 2 6 4

K i s m a r t o n 3 0 0 0 14 100 1 5 6 6 1 4 3 4 8 6 0 4 K o m á r o m1 2 19 113 12 9 9 7 1 4 4 4 17 6 6 9 106 014 K o r p o n a 3 5 3 3 2 0 8 0 0 2 3 1 1 1 2 2 2 7 3 3 2 K ö r m ö c b á n y a 5 0 5 2 1 7 2 0 6 1 911 3 141 18 8 4 6

Kőszeg 6 8 2 3 11 0 0 0 1 222 5 6 0 1 3 3 6 0 6

Libetbánya 1 611 2 0 8 0 231 1 3 8 0 8 2 8 0

Lőcse1 3 5 6 1 1 32 9 5 0 3 661 1 9 5 0 11 7 0 0

M o d o r 4 5 0 0 13 5 3 0 1 5 0 3 2 9 9 7 17 9 8 2

N a g y b á n y a 5 OOO 916 101 4 8 9 9 29 3 9 4

Nagyvárad1 4 6 9 8 2 13 8 0 0 1 5 3 3 5 4 9 9 3 2 9 9 4

Pécs 15318 3 0 3 0 0 3 3 6 6 1 1 9 5 2 71 712

Pest 8 8 618 25 359 2 817 8 5 8 0 1 514 8 0 6

Pozsony 4 2 2 3 8 36 0 0 0 4 0 0 0 3 8 2 3 8 232 8 0 6

Ruszt 1 2 0 0 3 9 6 6 4 4 0 7 6 0 4 56O

S e l m e c b á n y a 17 0 0 0 6 7 0 9 745 16 255 9 7 5 3 0 S o p r o n 1 4 9 8 7 13 2 0 0 1 4 6 6 13 521 8 1 1 2 6

Szakolca 6 176 5 1 2 1 6 5 6 9 0 4 8 6 2 916

S z a t m á r n é m e t i 14 4 4 6 4 2 114 4 679 9 767 5 8 6 0 2

8 Benda Gyula: Statisztikai adatok, 284. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, I—II.

Pest, 1851. passim

9 Óbuda nélkül

10 Fényes: Magyarország leírása, II. 385.

11 Csak a szabad királyi város

12 Fényes: Magyarország leírása, II. 29.

13 Fényes: Magyarország leírása, II. 30.

14 Csak a szabad királyi város.

Szeben 2590 12 696 1 410 1180 7 080

Szeged 35 861 281310 ₃₁ 256 4605 27 630

Székesfehérvár 19 773 30 000 _{3 3 3 3} 16 440 98 640

Szentgyörgy 2 634 5 150 572 2 062 12 372

T e m e s v á r 19 081 39 060 4 3 4 0 14741 88 446

T r e n c s é n 3 200 12 200 _{1 3 5 5} 1845 11 070

Ú j b á n y a 2 830 8429 9 3 6 1 8 9 4 11364

Újvidék 17 3 3 2 150 487 16 720 612 3672

V e r s e c 13868 102 732 _{11414 2 4 5 4 14 724}

Zilah1 5 9416 21 212 2 3 5 6 7 060 42 360

Zólyom 1 800 _{5 8 4 9} 649 1151 6 906

Ö s s z e s e n 370 996 2 225 976

Gabona- Ebből piacra

Lakosság termelés Szükséglet Felesleg 2/3 rész

Város1 6 ß pm 9pm/fő pm pm

Kecskemét 44.110 578.806 396.990 181.816 121.210

Nagyszombat 7.717 135.968 6 9 . 5 4 3 66.425 4 4 . 2 3 8

S z a b a d k a 45.000 1.146.100 405.000 741.100 494.066

Z o m b o r 21.647 439.000 194.823 244.177 162.784

Összesen 822.343

A t á b l á z a t u n k b a n szereplő 4 8 s z a b a d királyi v á r o s a d a t a i t összegezve 4 4 bizonyult ga- b o n á b ó l ö n e l l á t á s r a k é p t e l e n n e k , s m i n d ö s s z e 4 r e n d e l k e z e t t felesleggel. E tény akár a tele- pülések u r b á n u s jellege mellett is szólhatna, á m a közelebbi vizsgálat j e l e n t ő s e n árnyalja a képet. A deficites városok összesített hiánya 2 225 9 7 6 p m volt, ez 3 7 0 9 9 6 főnyi belső f o r - rásból e l l á t h a t a t l a n tömeget, a l a k o s s á g n a k a z o n b a n c s u p á n megközelítőleg a felét j e l e n t e t - te. (Az egyes v á r o s o k Fényes a d a t a i n alapuló n é p e s s é g é t összeadva 7 0 6 3 8 8 főnyi l a k o s s á - got kapunk, 130 7 8 8 fővel t ö b b e t ugyanazon szerző 1847-es adatainál.1 7) E deficittel s z e m - b e n áll a f e n n m a r a d ó 4 város 8 2 2 3 4 3 p m többlete. É r t e l e m s z e r ű e n e két tétel n e m v o n h a t ó össze, hiszen é p p e n a t e r m e l é s t e r ü l e t i és t á r s a d a l m i polarizálódása képezte alapvető felté- telét a g a b o n á v a l folytatott k e r e s k e d e l e m n e k . A s z a b a d királyi v á r o s o k g a b o n a h i á n y a (2,225 millió p m ) , t e h á t megközelítőleg az összesített megyei gabonadeficit (8,6 millió p m ) V4 részét t e t t e ki.

Tekintettel a r r a , hogy egy f o r m á l i s kritérium, a jogállás alapján csokorba gyűjtött tele- pülések l é l e k s z á m u k , gazdasági profiljuk a l a p j á n m a r k á n s a n eltérő csoportokba s o r o l h a - tók, é r d e m e s g a b o n a t e r m e l é s ü k e t , v a l a m i n t e l l á t o t t s á g u k a t külön is megvizsgálni. A v á - lasztóvonalat 10 0 0 0 főnél, illetve 50%-os ellátottságnál megvonva a n é p e s e b b települések közül 7 v á r o s (Debrecen, Szeged, Szabadka, K e c s k e m é t , Zombor, Újvidék, Versec) b i z o - nyult jórészt ö n e l l á t ó n a k , vagy é p p e n felesleget t e r m e l ő n e k , v a l a m e n n y i a nagy alföldi g a - b o n a t e r m e l ő t é r s é g e k b e n . Közel kétszer ekkora (13) a nagyobb v á r o s o k azon c s o p o r t j a , amelyek ellátása n e m s a j á t g a b o n a t e r m e l é s e n n y u g o d o t t . Szinte v a l a m e n n y i f o n t o s s z e r e - pet játszott az ország bel-, illetve k ü l k e r e s k e d e l m é b e n (Pest, T e m e s v á r , Győr, Kassa, Ko-

15 Fényes: Magyarország leírása, II. 435.

16 Benda Gyula: Statisztikai adatok, 284.; Fényes: Magyarország geographiai szótára, passim

17 Fényes: Magyarország leírása /., 19.

márom, Pozsony, Sopron). A gabonával viszonylag jól ellátott, 10 o o o főnél kisebb népes- ségű helységek (7) h a j d a n jelentős kereskedő, illetve bányavárosok (Lőcse, Breznóbánya), amelyek eredeti tevékenységük hanyatlásával ismét a mezőgazdaság felé fordultak. A ha- sonló hátterű, sorsú települések nagy részének, kiegészülve a szőlőtermelő szabad királyi városokkal, még ez sem sikerült. A zömmel felvidéki helységek a 10 0 0 0 lakos alatti csoport

% részét képviselték. Összegezve a tanulságokat megállapítható, hogy egy adott város ga- bonahiánya n e m csupán jogi státuszától, kereskedelmi központi funkciójától, de népesség- számától sem függött. Ellenkezőleg, a városok lélekszáma függött gabonával való ellátott- ságuktól vagy attól a képességüktől, hogy gabonadeficitjüket kereskedelemi, ipari, szolgál- tatói tevékenységgel kompenzálják. Ez utóbbi városok kinőhették mezőgazdasági kapacitá- sukat, de az ellenkezőjére is v a n n a k példák: a gabonatermesztés felfutása alapozta meg a népesség számának növekedését és a gazdaság egyéb ágainak fejlődését. Az alacsonyabb népességű felvidéki városok a múlt relikviáiként zsugorodó gazdasági alapjukra stagnáló, vagy csökkenő népességgel reagáltak, közülük azok tudták megvetni lábukat, amelyek köz- vetítő szerepre tettek szert a Felvidék és a felvirágzó térségek között.

Mit jelentenek a szabad királyi városok adatai vizsgálatunk tárgya, a gabonatermelés te- rületi hiánya, illetve többlete szempontjából? Mivel a városok adatait a megyei statisztikák nem tartalmazták, járulékos külső gabonakereskedelmi potenciállal számolhatunk ott, ahol a megye és a város gabonamérlege azonos előjelű, azaz mind a hiányok, mind a többletek összeadódnak. Gabonahiányos megyék esetében többlettel rendelkező városra csak egy példát (Pest vármegye - Kecskemét) találunk. Kecskemét többlete Pest megye külső gabo- na iránti keresletét csökkentette. Gabonafelesleget produkáló megyékben az önellátásra nem képes központok a belső gabonatranszfer volumenét növelhették, s ezzel exportkapa- citását csökkenthették, vagy külső forrás esetében a megye gabonaforgalmi egyenlegének pozitív szaldóját rontották. A 4 8 szabad királyi város közül 12 olyat találunk, amelyben a megyei gabonatöbblet városi hiánnyal párosult. A tucatnyi település összesített hiánya mintegy 0,75 millió pm-et tett ki.

A területi mérleg alapegységeit képező több m i n t 13 ezer település közül csupán a mint- egy négy tucatnyi szabad királyi várost számba véve körülbelül 25%-kal mintegy 11 millió pm-re növekedett a gabona potenciális piaca az országon belül. A megyék összesített 8,6 millió p m hiányán elvben a f e n n m a r a d ó , különböző jogállású települések, szabadalmas vá- rosok, mezővárosok, falvak osztoztak. A települések nagy számához m é r t e n a gabona iránti kereslet csekélynek tűnik, ugyanakkor - mint arra m á r ismételten r á m u t a t t u n k - a m u t a t ó a megyék közötti, egymást kioltó, ellentétes előjelű szállítások eredőjeként alakult ki, amely így nem tükrözi a megyehatárt átlépő forgalom összvolumenét, h a n e m csupán különböze- tét az alábbi séma szerint:

Nem jelenik meg a gabonamérlegben a megyén belüli kis tájak, települések közötti for- galom sem. A 8,6 millió p m feletti járulékos kereslet számbavételéhez elvben elegendő a rendelkezésünkre álló települési adatok közül az azonos előjelűeket kigyűjteni, mivel ezek- ből a megye gabonamérlegével összevetve kiszámítható a belső transzfer potenciálja. Szem- léltetésül álljon itt a megyén belüli és megyék közötti gabonamérlegek kiegyenlítődésének modellje.

Deficites megye

—100 o o o p m

Szufficites megye +100 0 0 0 pm

települések többlettel + 3 0 0 0 0 0 pm

3 0 0 0 0 0 p m

V ⁷

települések hiánnyal - 4 0 0 0 0 0 pm

100 0 0 0 p m

települések többlettel + 4 0 0 0 0 0 p m

3 0 0 0 0 0 pm

települések hiánnyal - 3 0 0 0 0 0 p m

A többváltozós modell csak a megyék közötti szállítások s é m á j á t bevonva értelmezhető a valóságos helyzetet megközelítő módon. A deficites gabonamérlegű megyékben a telepü- lések hiánya csak abban az esetben generált járulékos forgalmat, h a mértéke meghaladta a megye negatív szaldóját. Ez esetben ezt kompenzáló belső többletre kell következtetni, amely vag}' közvetlenül a hiánnyal küzdő települések szükségletét elégítette ki, vagy más megyékből érkező szállítmányok ellentételéül szolgált. Mivel az egyes megyék összes tele- pülésének gabonamérlege n e m áll rendelkezésünkre, nem t u d j u k kiszámítani összesített hiányukat sem. A fenti megfontolások logikája alapján azonban a települési többlet min-

d e n k é p p e n növelte a deficites megyék k ü l s ő vagy belső f o r g a l m á t . A g a b o n á b ó l felesleggel r e n d e l k e z ő megyékben a helyzet f o r d í t o t t . Itt a g a b o n a h i á n y o s települések deficitjének a r á n y á b a n , a n n a k kiegyenlítésére n ö v e k e d e t t a belső, illetve megyék közötti t r a n s z f e r nagy- sága.

E l s ő k é n t a szufficites megyék t e l e p ü l é s e i n e k ellátottságát vizsgálva k i t é r ü n k a dél- alföldi megyékre is, a m e l y e k esetében, m i n t azt a táji m u n k a m e g o s z t á s b e m u t a t á s á n á l lát- tuk, j e l e n t ő s belső, illetve megyék közötti f o r g a l o m n e m képződött, legfeljebb t r a n z i t for- m á j á b a n . Ezek számbavétele azért lehet m é g i s tanulságos, mivel a megyékkel ellentétben t ö b b mezővárosból is r e n d e l k e z ü n k a d a t o k k a l a 18-19. század fordulójáról, melyekből kö- v e t k e z t e t h e t ü n k a g a b o n a t e r m e l é s n ö v e k e d é s i ü t e m é r e az ország l e g f o n t o s a b b exportáló t é r s é g é b e n .

Egyes mezővárosok g a b o n a m é r l e g e a többlettel rendelkező megyékben^{1 8}

Megye Település Időpont

Gabonafelesleg/hiány pm

Bács Baja1 9 1828

1864

- 7 0 0 0 0 - 3 9 0 0 0

Békés Békéscsaba2 0 1785

1855

+75 8 3 4 +195 0 0 0

Békés2 1 1855 + 81 OOO

Gyula2 2 1830

1855

- 2 6 1 8 6 + 51 0 0 0

O r o s h á z a2 3 1815

1855

+11173 +133 0 0 0

Csanád M a k ó2 4 1855 +15 702

Csongrád H ó d m e z ő v á s á r h e l y2 5 1786/89 1855

+127 6 3 0 +150 0 0 0 C s o n g r á d2 6 1786/89

1855

+ 2 8 0 9 5 - 1 2 0 0

18 A gabonatermelés mennyiségét az egységesség érdekében magunk számoltuk ki az általunk alkal- mazott standard (10 pm/1200 négyszögöl) alapján. Ugyanígy jártunk el a helyi szükségletek meg- határozásakor: 9 pm/fő a termelők részéről, a fennmaradó gabona minden 9 mérőjéből 6 mérő te- kinthető feleslegnek, mivel 3 pm a termelés általános költségeként a termelőnél marad.

19 Bácskai János György: Baja földrajza. Baja, 1943. 34-35.; Nagy, Ludovicus: Notitiae politico- geographico-statisticae Inclyti Regni Hungáriáé, Partiumque eidem adnexarum I-II. 1828. 4 0 - 41.; Szathmári Károly: Baja szerepe Magyarország kereskedésében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest, 1864. 9.

20 Erdmann Gyula: Kereskedelem 1772-1848. In: Jankovich B. Dénes - Erdmann Gyula (szerk.):

Békéscsaba története I. Békéscsaba, 1991. 521.; 590.; ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855. 222.

21 ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád..., 198.

22 ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád..., 166-168.; Nagy, Ludovicus: Notitiae..., 70.

23 ifj. Palugyay, Imre: Békés-Csanád..., 225.; Skolka: Orosháza topográfiai leírcisa 1815. Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Soós István. In: Békés Megyei Múzeumi Kutatások eredményeiből. Tanulmányok és forrásközlemények. Békéscsaba, 1988.146-150.

24 ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád..., 279.

25 Dávid Zoltán: Adatok a mezőgazdasági termelés nagyságáról 1786-1789. In: Történeti Statiszti- kai Évkönyv 1965-1966. Bp. 1968. 124. ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád..., 476.

H a j d ú s á g H a j d ú d o r o g2 7 1776/77 + 2 7 0 0 0 H a j d ú b ö s z ö r m é n y2 8 1791/92 + 1 7 3 0 0 H a j d ú n á n á s^{2 9} 1771/83 - 3 6 0 0

Somogy K a p o s v á r3 0 1828 - 7 3 0 0

Szabolcs Nyíregyháza3 1 1828 - 1 2 0 0

Tolna B o n y h á d^{3 2} 1 7 9 0 / 9 1 1 8 1 9 / 2 0

- 9 270 - 1 6 730 D u n a f ö l d v á r3 3 1 7 9 0 / 9 1

1 8 1 9 / 2 0

- 6 0 0 0 - 2 7 5 0 0 Szekszárd3 4 1 7 9 0 / 9 1

1 8 1 9 / 2 0 1852

- 3 3 7 0 0 - 4 4 3 0 0 - 4 3 7 0 0

P a k s3 5 1 7 9 0 / 9 1

1 8 1 9 / 2 0

- 1 9 100 - 3 3 9 0 0 T o l n a3 6 1 7 9 0 / 9 1

1 8 1 9 / 2 0

- 1 2 . 7 0 0 - 2 0 . 2 5 0

Táblázatba szedett szórványos a d a t a i n k m i n d e n p o n t a t l a n s á g u k , esetlegességük ellené- r e két m a r k á n s a n k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t r a oszthatók. A Békés, Csanád, C s o n g r á d megyei, va- l a m i n t a h a j d ú v á r o s o k t á g a b b t é r s é g ü k egészéhez h a s o n l ó a n saját szükségletüket meghala- d ó többletet t e r m e l t e k . E tény ö n m a g á b a n n e m m e g l e p ő , de a felesleg n ö v e k e d é s é n e k di- n a m i k á j a a n n a k f é n y é b e n k ü l ö n ö s e n figyelemreméltó, h o g y a 19. század első felében e tele- p ü l é s e k lélekszáma a k á r h á r o m s z o r o s á r a is n ö v e k e d h e t e t t . A növekvő t ö b b l e t tehát csak úgy állhatott elő, hogy a g a b o n a t e r m e l é s a népesség l é l e k s z á m á t is m e g h a l a d ó ü t e m b e n fej- lődött, vagyis a 19. s z á z a d első f e l é n e k a magyarországi g a b o n a t e r m e l é s b e n m u t a t k o z ó nö- v e k m é n y e d ö n t ő r é s z b e n e térségekből, valamint a Bácskából és B á n á t b ó l származott.

U g y a n a k k o r az ország legnagyobb g a b o n a t e r m e l ő m e g y é j é b e n , Bács-Bodrogban is léteztek északon olyan m e z ő v á r o s o k , amelyek gabonából n e m voltak önellátók.

Ezzel ellentétes a t ö b b i felesleget p r o d u k á l ó m e g y e m e z ő v á r o s a i n a k gabonaforgalmi mérlege. Az eleve s z e r é n y e b b t ö b b l e t e t p r o d u k á l ó m e g y é k j e l e n t ő s települései legfeljebb az

26 Dávid: Adatok..., 124.; ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád..., 476.

27 Veliky János: A mezőgazdaság a kései feudalizmus korában. In: Komoróczy György (szerk.): Haj- dúdorog története. Debrecen, 1971. 85.

28 Orosz István: A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés és agrártársadalom fejlődése 1784- 1889. In: Szendrey István (szerk.): Hajdúböszörmény története. Debrecen, 1973. 343-350.

29 Orosz István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. In: Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története. Hajdúnánás, 1973.113-118.

30 Bácskai Vera: A város és társadalma a XVIII. században 1720-1828. In: Kanyar József (szerk.):

Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975.158.

31 Für Lajos: Nyíregyháza és Nagykőrös agrárviszonyai a reformkor küszöbén. In: Szabolcs-Szat- már megyei helytörténetírás I-II. Nyíregyháza, 1979. 103-104.

32 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, (a továbbiakban: TMÖL) Összeírások 184, 213.; Nagy:

Notitiae, 386.; Dányi Dezső-Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás 1784- 87. Budapest, i960.

33 TMÖL. Összeírások 184, 213.; Nagy: Notitiae, 387.; Az első magyarországi népszámlálás, id. mű

34 TMÖL. Összeírások 184, 213.

35 TMÖL. Összeírások 184, 213.; Nagy: Notitiae, 387.; Az első magyarországi népszámlálás, id. mű

36 TMÖL. Összeírások 184, 213.; Nagy: Notitiae, 387.; Az első magyarországi népszámlálás, id. mű

ö n e l l á t á s közelébe j u t o t t a k (Nyíregyháza), többségük a z o n b a n z ö m m e l i m p o r t á l t gabonát fogyasztott. Tolna megye öt Duna m e n t i , illetve közeli m e z ő v á r o s á n a k együttes g a b o n a h i á - nya m á r 1790 t á j á n m i n t e g y 8 0 ezer p m - e t tett ki, s ez h á r o m évtized alatt közel a d u p l á j á - ra, 140 ezer p m - r e emelkedett. A valóságosnál alacsonyabb termelési a d a t o k a t tükröző dicális összeírások b á z i s á n számított h i á n y t Szekszárd p é l d á j á n az 1 8 5 0 - e s évek elejének ideiglenes földadó kataszterével v e t e t t ü k össze. A k a p o t t e r e d m é n y egybeesik az 1819/20.

évivel. Figyelembe véve az időközben bekövetkezett n é p e s s é g g y a r a p o d á s t , a k o r á b b i hiány m i n t e g y VA résszel alacsonyabb l e h e t e t t , azaz 1790 t á j á n 65 ezer p m , 1820 körül 110 ezer p m , s 1840 t á j á n é r h e t t e el a 140 ezer p m - e t . D u n a f ö l d v á r g a b o n a h i á n y á t is a l á t á m a s z t j á k m á s források. 1839-ben a m e z ő v á r o s közel 2 0 0 0 l a k ó h á z a közül összesen 4 0 0 - b a n t a r t o t - t a k igásállatokat, s ezek z ö m e is h a j ó v o n t a t á s b ó l élt. 1 6 0 0 h á z t a r t á s 8 0 0 0 főnyi lakosságá- n a k deficitje 4 8 0 0 0 p m - e t tett ki, a m e l y e t csak részben k o m p e n z á l h a t o t t a g a b o n a t e r m e - lők esetleges többlete.3 7

A stagnáló s z á n t ó t e r ü l e t és g a b o n a t e r m e l é s dacára az öt mezőváros népessége 1 7 8 4 - 1850 között mintegy a d u p l á j á r a e m e l k e d e t t , növekedésük t e h á t az alföldi mezővárosokétól gyökeresen eltérő b á z i s o n alapult. G a b o n a f o r g a l o m s z e m p o n t j á b ó l ez olyan járulékos po- t e n c i á l t j e l e n t e t t , a m e l y n e k h a t á s a m i n d a Tolna megyén belüli, m i n d a m e g y e h a t á r t átlépő f o r g a l o m b a n jelentkezett. A Szekszárdot, Tolnát és az itt n e m szereplő Bátaszéket mintegy 4 0 0 0 0 p m gabonával ellátó b a j a i p i a c3 8 ugyanennyivel növelte Tolna m e g y e 180 0 0 0 p m - re b e c s ü l h e t ő export kapacitását. U g y a n a k k o r a felsorolt mezővárosok ellátása további 100 ezer p m belső f o r r á s b ó l s z á r m a z ó g a b o n á t igényelt. Az a d a t o k a t összegezve Tolna megyé- b e n mintegy 2 millió p m t e r m é s s e l m i n i m á l i s a n 3 2 0 ezer p m g a b o n a t r a n s z f e r állt szem- b e n , a m i azonban n e m t a r t a l m a z t a a g a b o n á b ó l önellátásra képtelen falvak szükségletét.

H a s o n l ó helyzetekre a gabonából e g y é b k é n t felesleggel r e n d e l k e z ő m e g y é k b e n is bőségesen t a l á l u n k példát.

K i i n d u l ó p o n t n a k az első kataszteri f e l m é r é s ( 1 7 8 6 / 8 9 ) m e g m a r a d t a n y a g á t vesszük. A 19. század közepi állapotokat tükröző a d a t a i n k szerint a többlettel r e n d e l k e z ő megyék kö- zül Csongrádnak, Fejérnek, Győrnek, M o s o n n a k m e n e k ü l t e k meg k a t a s z t e r i iratai. Csong- r á d megye h á r o m települése közül C s o n g r á d o t és H ó d m e z ő v á s á r h e l y t m á r szerepeltettük a m e z ő v á r o s o k között. Szegvár községben az egy főre j u t ó g a b o n a t e r m e l é s 10,1 p m volt, azaz m i n i m á l i s többlettel rendelkezett. A F e j é r megyei h á r o m település közül S á r b o g á r d o n úr- b é r e s szántó n e m volt, t e h á t t e t e m e s feleslege a később t á r g y a l a n d ó u r a d a l m i t e r m e l é s kö- r é b e sorolható. Kuti t e r m e l é s e n e m f e d e z t e a gabonaszükségletét, viszont az allódiummal együtt m á r többletet p r o d u k á l t . Ezzel s z e m b e n Inota m é r l e g e a m a j o r s á g i t e r m e l é s beszá- m í t á s á v a l is negatív volt.

Győr megyében 31 település k a t a s z t e r i adatai m a r a d t a k f e n n . Közülük 8 helység, a tel- j e s m e r í t é s t ö b b m i n t V4 részének g a b o n a t e r m e l é s e az a l i ó d i u m o k h o z z á j á r u l á s á v a l s e m ér- t e el a 9 p m / f ő szintet. A jobbágyfalvak s a j á t termelése p e d i g 18 esetben n e m fedezte a saját szükségleteket. Kedvezőbb volt a helyzet Moson m e g y é b e n , ahol az allódiális termeléssel e g y ü t t m i n d a 11 település önellátónak bizonyult, s 10 e s e t b e n az ú r b é r e s t e r m e l é s is fedez- t e a helyi szükségleteket.^{3 9}

A négy megye közül 31 település 15 0 4 0 főnyi lakosságának adataival Győr a legreprezenta- t í v a b b , ezért ezek az a d a t o k a l k a l m a z h a t ó k a tévedés legkisebb kockázatával a megye egé-

37 TMÖL A Dunaföldvári Közalapítványi Uradalom iratai 60/Í/1839.

38 Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Folklór és Etnográfia, 65. Debrecen, 1992.108.

39 Dávid: Adatok..., 124-125.

szére. A nem saját termést fogyasztóknál megállapított 6 pm/fő átlaggal számolva a 15 040 főnyi, a felmérésben szereplő lakosságnak összesen 21 680 pm hiánya volt. A megye 61 554 fős összlakosságára vetítve

becsült hiánya mintegy 88 730 pm-re rúgott a 18. század vé- gén, mely a 192 723 pm kataszteri termésből levezetett 788 754 pm összvolumenű gaboná- val állt szemben. A19. század közepére a megye lakossága mintegy 40%-kal növekedve 101 569 főre nőtt, miközben a termelés 1 millió pm-re, tehát kb. 20%-kal növekedett. Tekintet- tel a termelés megoszlásának bizonytalanságára, az adatokból nem határozható meg a szá- zad közepének az egyes településeken képződött összesített hiánya, az azonban joggal felté- telezhető, hogy a termelés fejlődését kétszeresen meghaladó népességgyarapodás következ- tében számos eddig önellátó település gabonamérlege vált deficitessé, s a 18. század végén az össztermelésnek mintegy 10%-át kitevő helyi hiány a század közepére akár az 1 millió pm-es össztermelés 20%-ára is emelkedhetett. E szám azonban még magában hordozza az alacsony népességű, ám gabonát bőven termő allódiumok és a népességhez képest kevés gabonát termelő falvak torzító hatását. Az általa generált gabonaforgalom becslésére az úr- béres népességet is felmutató települések lakosságának és az úrbéres gabonatermelésnek az összevetésével teszünk kísérletet. A 104 621 pm úrbéres termelés 11 023 főnyi népesség- gel összevetve 9,5 pm/fő gabonát eredményez, azaz átlagban a Győr megyei falvak némi többlettel rendelkeztek. Ám ez területileg meglehetősen egyenlőtlenül oszlott meg, 14 falu összesített hiánya 34 338 pm volt. Azaz ha a valós viszonyoknak megfelelően kettéválaszt- juk az úrbéres és allodiális termelést, akkor a 31 települést felölelő területen az ellátatlan népesség hiánya közel másfélszeresére emelkedik. Ez a megye egészére kivetítve közel 140 ezer pm, 17% hiányt jelent a megye népességének és termelésének egészére érvényes több- leten belül, s tendenciáját tekintve tovább növekedett a 19. század első felében.

Hasonló volt a gabonatermelés birtokosi struktúrája Somogy megyében is. Egy 1848-as felmérés szerint a Kapós mente tíz települése közül összesen egy, Kaposhomok termelése bizonyult elégtelennek a helyi népesség ellátására.

700 pm hiánya elenyésző volt a térség mezőgazdasági kapacitásához képest. Másként alakul a kistáj falvainak mérlege, ha csupán a paraszti termelést vesszük számba. A tíz község közül öt nem volt önellátó, együttes hiá- nyuk körülbelül 3 000 pm-et tett ki. Egy vagy akár tíz község túl kevés ahhoz, hogy mutató- iból az egész megyére érvényes hiányszámot vezessünk le. Annyi azért megállapítható, hogy Somogy falvai az uradalmi termeléssel együtt általában önellátók voltak, ám a 19. szá- zad közepére a települések jelentős hányada már nem volt képes saját földön megtermelni kenyerét. Ha a Kapos-völgy arányait az egész megyére vetítenénk, úgy 2,4 millió pm terme- léssel 6-7%-os, körülbelül 160 ezer pm-re rúgó belső hiány állna szemben. Ez nem tűnik túlságosan magasnak, de a körülbelül 300 ezer pm-et kitevő exportnak mintegy a felét je- lentené. A megyén belül és kívül értékesített gabona pedig már megközelítené a teljes ter- melés 20%-át.

Somogyhoz képest Tolna megyének nem csupán településhálózata volt lényegesen strukturáltabb - a Duna menti mezővárosokat megközelítő népességkoncentrációt a szom- szédos megye nem tudott felmutatni - , hanem táji adottságai is. Az 1771-1773-as évek ga- bonatermelési táblázatának tanúsága szerint a megye nyugati felét elfoglaló dombóvári já- rás összességében és 25 települése külön-külön is többletet termelt, ezzel szemben a Me- csek szomszédságában fekvő erősen tagolt, dombos völgységi járás falvainak fele nem volt

40 Az első magyarországi népszámlálás, id. mű

41 Bencze Géza: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX. század első felében. In: Somogy me- gye múltjából 7. Kaposvár, 1976. 215.; Nagy: Notitiae, 302-310.

önellátó g a b o n á b ó l . H a s o n l ó volt a helyzet a földvári j á r á s b a n is, ahol a D u n a á r a d á s a i akadályozták a szántóföldi m ű v e l ő d é s t e r j e d é s é t . Kiegyenlítettebb, egyensúlyhoz közeli volt a megye közepét m a g á b a n foglaló s i m o n t o r n y a i j á r á s g a b o n a t e r m e l é s e .4 2 A 19. s z á z a d kö- zepéig eltelt h é t - n y o l c évtized változásait egy 1847-es megyei f e l m é r é s segítségével követ- h e t j ü k n y o m o n .4 3

A g a b o n a k o n j u n k t ú r á n a k és a kedvező szállítási, értékesítési feltételeknek k ö s z ö n h e t ő - en T o l n á b a n a gyors ü t e m b e n kiépülő f ö l d e s ú r i aliódiumok gátat s z a b t a k a j o b b á g y o k telki állománya növekedésének, ezért a 19. első f e l é b e n lényegében stagnált az ú r b é r e s s z á n t ó - földek nagysága, miközben a népesség s z á m a mintegy 67%-kal n ö v e k e d e t t4 4 E n n e k követ- keztében a hetven-nyolcvan évvel k o r á b b a n m é g jelentős jobbágyi felesleget p r o d u k á l ó d o m b ó v á r i j á r á s b a n is 26 településből m i n d ö s s z e négy közelítette m e g az önellátás szintjét, a völgységiben 32-ből négy, a d u n a f ö l d v á r i b a n pedig 25-ből kettő. A m e g y e ú r b é r e s s z á n t ó - in hozzávetőleg 8 3 0 ezer p m g a b o n a t e r m e t t , miközben a n é p e s s é g lélekszáma p u s z t á k nélkül 2 0 0 ezer fő körül j á r t , azaz a paraszti g a b o n a t e r m e l é s 4 p m / f ő t tett ki. Az ellátatlan népesség szükségletét 6 p m / f ő v e l számolva 6 6 0 ezer p m - r e t e h e t ő a jobbágyi n é p e s s é g ga- b o n a d e f i c i t j e , miközben a megye egésze az u r a d a l m a k g a b o n a t e r m e l é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n szerény t ö b b l e t e t p r o d u k á l t . Az összesen m i n t e g y 250 ezer holdnyi s z á n t ó n az u r a d a l m a k és az ú r b é r e s e k 140:110 a r á n y b a n osztoztak,4 5 a k e t t ő együttesen a d t a a 2 millió p m feletti megyei h o z a m o t .

M i n d e z Győr, Somogy és Tolna megye p é l d á j á n azt jelenti, hogy a gabonafelesleggel rendelkező megyékben a 19. század első f e l é b e n a növekmény d ö n t ő h á n y a d a az u r a d a l m i t e r m e l é s f e l f u t á s á b ó l adódott, miközben a s z a p o r o d ó paraszti n é p e s s é g n e k s t a g n á l ó vagy alig e m e l k e d ő t e r m e l é s gondjával kellett m e g b i r k ó z n i a . A t ö r t é n e t í r á s u n k b a n á l t a l á b a n ön- ellátónak t e k i n t e t t vidéki n é p e s s é g t e r ü l e t e n k é n t változó h á n y a d a t e h á t külső f o r r á s b ó l volt kénytelen a l é t f e n n t a r t á s á h o z szükséges g a b o n á t beszerezni. P a r a d o x m ó d o n a z o k b a n a megyékben m a g a s a b b a rászorulók aránya (Győr, Tolna), ahol kedvezőbbek a h e l y b e n ter- m e t t g a b o n a külső piacra j u t t a t á s á n a k feltételei. A helyi szükségletek fedezésére elvben elegendő g a b o n a piacra vitele a paraszti lakosság egy részét, e l s ő s o r b a n a zselléreket és tö- redéktelkeseket is a g a b o n a - és közvetve a m u n k a e r ő p i a c r a kényszerítette, azaz a g a b o n a - többlettel rendelkező m e g y é k b e n az ellátás b e l s ő feszültségei a k e r e s k e d e l e m k é n y s z e r ű növekedését e r e d m é n y e z t é k . Tolna megye települései a 19. század k ö z e p é n az a l l ó d i u m o k nélkül c s u p á n szükségletük 70%-át állították elő. Hasonló lehet a helyzet Győr m e g y é b e n is. A k e d v e z ő t l e n e b b f o r g a l m i h e l y z e t ű S o m o g y b a n ez az a r á n y 10% k ö r ü l m o z o g h a t o t t . A többi megyéről értékelhető adatokkal n e m r e n d e l k e z ü n k . Kedvező termelési a d o t t s á g a i k , a relatív f ö l d b ő s é g folytán n e m s z á m o l h a t u n k j e l e n t ő s , a belső kereslet által generált f o r g a - l o m m a l Bács, Békés, Csanád, Csongrád, M o s o n , Temes, Torontál megyében, v a l a m i n t a H a j d ú k e r ü l e t b e n . A f e n n m a r a d ó szufficites m e g y é k b e n (Arad, Fejér, K o m á r o m , Pozsony, Szabolcs) a változatos táji adottságok, a viszonylag nagy n é p s ű r ű s é g , a kedvező értékesítési feltételek m i a t t m á r m i n d e n bizonnyal j e l e n t ő s belső kereslettel s z á m o l h a t u n k . S z á m b a vé- ve Győr, Somogy, Tolna megfelelő m u t a t ó i t , a t e r m e l é s egészéhez m é r v e , az a l i ó d i u m o k p r o d u k t u m á t figyelmen kívül hagyva mintegy 2 0 % - r a t e h e t j ü k a hiányt. A többlettel r e n -

42 TMÖL. Összeírások 378., 387-395.

43 TMÖL. Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai (a továbbiakban: Kgyi) 167/1847.

44 Glósz József: A neoabszolutizmus évei. Tolna megye 1849-1867 között. In: K. Balog János (szerk.): Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve II. 99-109.; Az első magyar- országi népszámlálás, id. mű

45 TMÖL. Kgyi. 167/1847.; Glósz: A neoabszolutizmus évei, 128.

delkező megyék b e l s ő h i á n y t f e l m u t a t ó c s o p o r t j á n a k együttes t e r m e l é s e körülbelül 18 mil- lió p m volt, e n n e k 2 0 % - a 3,6 millió p m . Ennyivel n ö v e k e d e t t a t e r m e l é s területi egyenet- lensége, v a l a m i n t a t u l a j d o n v i s z o n y o k folytán a g a b o n a t r a n s z f e r i r á n t i igény az összességé- b e n többlettel r e n d e l k e z ő m e g y é k b e n .

A lokális és megyei g a b o n a m é r l e g e k viszonyáról kifejtettek a l a p j á n a gabonadeficites megyékben a többlettel rendelkező települések n ö v e l h e t t é k a f o r g a l o m v o l u m e n é t belső csere vagy a h a t á r o k a t átlépő, a megyei szaldóban n e m t ü k r ö z ő d ő szállítások révén. Mivel a g a b o n a f o r g a l m i egyenleg a b e h o z o t t és kivitt m e n n y i s é g különbözetéből adódik, a f o r g a l o m m i n i m á l i s szintje m a g a a szaldó, felső h a t á r á t elvben a t e r m e l é s v o l u m e n e szabja meg. E b - ből az összefüggésből következik, h o g y a gabonadeficites megyékben m i n d e n export a z o n o s mennyiségű j á r u l é k o s behozatalt generál.

Átfogó, v a l a m e n n y i megyére és azok településeire k i t e i j e d ő k é p e t források és feldolgo- zások h i á n y á b a n n e m t u d u n k n y ú j t a n i . Az a l á b b i a k b a n táblázatba rendezve közöljük n é - h á n y m e z ő v á r o s n a k az általunk alkalmazott s t a n d a r d e k felhasználásával kalkulált g a b o - namérlegét.

Hiány/felesleg 1000 pm-re

Megye Mezőváros Időpont kerekítve

Baranya M o h á c s^{4 6} 1 8 4 0 - e s évek - 1 9 0 0 0 Borsod Miskolc4 7 19. század közepe - 1 0 0 0 0 0

Heves-Külső-Szolnok M e z ő t ú r4 8 1786 + 2 0 0 0 0

J á s z k u n kerület Kiskunhalas4 9 19. század közepe +19 0 0 0 Nagykőrös5 0 1 8 2 8

19. század közepe

- 2 6 0 0 0 +160 0 0 0 Kalocsa5 1 19. század közepe + 9 0 0 0 0

Pest Vác5 2 1 8 2 8 - 5 5 0 0 0

V e s z p r é m5 3 18. század vége - 4 0 0 0 0

V e s z p r é m 1828 - 5 0 0 0 0

Zala Nagykanizsa5 4 1 7 8 6 - 8 9 - 1 1 0 0 0

46 Bácskai - Nagy: Piackörzetek, 218.; Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében. In: Baranyai Helytörténetírás 1976. Pécs, 1976. 95.; 110.; Kard- hordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében.

In: Baranyai Helytörténetírás 1976. Pécs, 1976.121-151.

47 Dobrossy István: Miskolc katonai-statisztikai leírása 1854-ből. In: A Miskolci Herman Ottó Mú- zeum Közleményei, XVIII. Miskolc, 1980. 39.

48 Bodoki Fodor Zoltán - Bodoki Fodor Zsigmond: Mezőti'ir város története 896-1944.1. kötet. Me- zőtúr, 1978. 66.

49 Janó Ákos: Gazdasági élet. In: Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kis- kunhalas, 1965.103.; Fényes: Magyarország geographiai szótára, passim

50 Für: Nyíregyháza, 103-105.; Gazdasági Lapok, 17/1850

51 Fényes: Magyarország geographiai szótára, 168-169.

52 Almási Gertrúd: Vác 1828. évi összeírása. In: Váci könyvek 3. Új sorozat. Vác, 1987. Ii8.;i28.

53 Pákay Zsolt: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. Veszprém, 1978. 218.

H. Pálfy Ilona: Veszprém város adózó lakossága az 1828. évben. In: Magyar Statisztikai Szemle, 1936. 387-

54 Dávid: Adatok..., 125.

A t á b l á z a t b a n szereplő 9 mezőváros közül 4 m u t a t o t t l e g a l á b b időszakos t ö b b l e t e t , va- l a m e n n y i az alföldi t é r s é g b e n , a nagy g a b o n a t e r m e l ő övezet p e r e m é n (Mezőtúr, Kiskunha- las, Kalocsa, Nagykőrös). Adottságaik alapján e r e d m é n y ü k n e m igényel további indoklást, annál i n k á b b megyéjük deficites volta. Pest megye t e t e m e s h i á n y á n a k 7 / 8 része a kettős fő- város deficitjének következménye. A nagy k i t e r j e d é s ű megye e z e n felül igen változatos, a jól t e r m ő alföldi területek m e l l e t t m o s t o h a a d o t t s á g ú hegyes t á j a k a t foglalt m a g á b a n . A Jász- k u n k e r ü l e t hiánya m e s s z e a h i b a h a t á r o n , illetve a t e r m e l é s i n g a d o z á s á n a k szélső értékein belül m o z g o t t . Mezőtúr pedig a hegyvidékeket az alföldi t á j a k k a l egybefoglaló Heves- Külső-Szolnok megye s z e r e n c s é s e b b felén f e k ü d t . Vagyis az alföldi mezővárosok mutatói, ha n e m is megyéjük, d e s z ű k e b b térségük termelésével ö s s z h a n g b a n álltak, jelezve, hogy a népességkoncentráció ellenére gazdaságuk alapja a m e z ő g a z d a s á g m a r a d t .

A t ö b b l e t e t t e r m e l ő t é r s é g e k gabonafelesleget előállító mezővárosaival p á r h u z a m o s a n a deficites Baranya, Borsod, Veszprém, Zala egy-egy oppiduma m a g a is hiányt m u t a t o t t , sőt m é r t é k e is nagyon közel állt a megye egészének átlagához: B a r a n y á b a n 2 p m , M o h á c s o n 2,7 p m ; B o r s o d b a n 4,1 p m , Miskolcon 4,34 p m volt a deficit egy főre jutó h á n y a d a . Azaz n e m c s u p á n a g a b o n a t ö b b l e t e t produkáló, h a n e m a hiányt m u t a t ó mezővárosok is lényegé- ben leképezték s z ű k e b b - t á g a b b térségük ellátási viszonyait. Ez a z o n b a n - m i n t a deficit is jelzi - n e m feltétlenül j e l e n t egy kizárólag agrárbázisra építő helyi t á r s a d a l m a t .

S z á m s z e r ű a d a t o k h i á n y á b a n nehéz feladat a g a b o n a h i á n y o s megyékben t ö b b l e t e t pro- dukáló településeket f e l k u t a t n i . Az úrbéri k é r d ő p o n t o k r a a d o t t válaszokban u g y a n még a Felvidéken is bőségesen t a l á l u n k utalásokat s a j á t g a b o n á t é r t é k e s í t ő falvakra, á m ezekből n e m világlik ki, hogy a községek egész l a k o s s á g á n a k szükségletét m e g h a l a d ó többletről vagy c s u p á n egy-egy j ó m ó d ú család feleslegéről van-e szó. Ugyanilyen f e n n t a r t á s o k fogal- m a z h a t ó k meg a r e f o r m k o r i Zala megye g a b o n a é r t é k e s í t ő falvai kapcsán is. A termelési a d o t t s á g o k és a birtokviszonyok i s m e r e t é b e n m i n d k é t e s e t b e n az utóbbi felé h a j l u n k . Bi- z o n y t a l a n a b b a helyzet megítélése a J á s z k u n kerületben, ahol közel tucatnyi t e l e p ü l é s tu- dósít g a b o n a e l a d á s r ó l a 18. század végén.5 5

E g y é r t e l m ű bizonyítékokkal csak k o n k r é t termelési és n é p e s s é g i adatok szolgálhatnak.

Baranya megye szentlőrinci j á r á s á b ó l n e m r e n d e l k e z ü n k u g y a n települési statisztikával, de a j á r á s összesített m u t a t ó i körülbelül 4 0 ezer p m gabonafelesleget jeleznek II. József korá- b a n .5 6 A r e g n i c o l á r i s ö s s z e í r á s b e v a l l á s a i a l a p j á n s z á m í t o t t g a b o n a t e r m e l é s a M o h á c s - tól 4 - 5 k m - r e , akkor m é g a D u n a m e n t é n fekvő Kölkeden é p p e n fedezte a s a j á t szükségle- teket, á m a tényleges t e r m é s h o z a m ennél f e l t e h e t ő e n m a g a s a b b lehetett.^{5 7} N e m t ű n i k tehát a l a p t a l a n n a k a n n a k feltételezése, hogy a Mecsek és a Duna, illetve a Dráva közötti térség települései többletet t e r m e l t e k , amit a megye g a b o n a e x p o r t j á r ó l k o r á b b a n m á r idézett be- számolók is a l á t á m a s z t a n a k . A M o h á c s o n n y e r s t e r m é n y e k k e l é v e n t e b e r a k o d ó körülbelül 3 0 0 h a j ó5 8 hozzávetőleg a megye b r u t t ó g a b o n a t e r m e l é s é n e k 10%-át (körülbelül 2 0 0 ezer p m ) e x p o r t á l h a t t a , a m i t a Szlavóniába irányuló kivitel és P é c s h i á n y á n a k (körülbelül 70 ezer p m ) belső forrásból t ö r t é n ő fedezése egészített ki. E t é t e l e k e t összegezve a deficites B a r a n y á b a n akár a 2 0 % - o t is elérhették a helyi feleslegek.

55 Tóth János: A Jászkunság helyzete a 18. század végén. Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve.

Jászberény, 1976. passim

56 Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban. In: Baranyai helytörténetírás 1976. Pécs, 1975.150.

57 Bezerédy: Mohács, 55.; 74.; 80.

58 Fényes: Magyarország geographiai szótára, II. 111.

Egységes s z e m p o n t o k szerint összeállított, m e g b í z h a t ó b b alapokon n y u g v ó a d a t s o r r a l a II. József-féle k a t a s z t e r i felmérés szolgál.5 9 Jászkisér közel 7 0 0 0 p m - e s piaci feleslege alá- t á m a s z t j a feltételezésünket a kerület egyes térségeinek pozitív szaldójáról.6 0 Zala és Pest m e g y e egy-két t e l e p ü l é s r e szorítkozó a d a t a i b ó l á l t a l á n o s í t h a t ó következtetések n e m v o n h a - t ó k le, viszont S o p r o n megyét 23 t e l e p ü l é s 16 ezer f ő n y i népessége, egy megközelítőleg i o % - o s m i n t a r e p r e z e n t á l j a . Az összesített g a b o n a t e r m e l é s n e k egy főre j u t ó h á n y a d a 7 p m , a f ö l d e s ú r i levonása u t á n csupán 6 , 2 4 p m . így aligha meglepő, hogy a m á r eddig is alkal- m a z o t t m u t a t ó k a l a p j á n 17, az allodiális gabona levonásával pedig 18 t e l e p ü l é s n e m volt önellátó, összesített h i á n y u k 3 8 704, illetve 4 2 186 p m - e t tett ki. A rossz m u t a t ó k ellenére az allódiumok beszámításával 6, a n é l k ü l 5 település 16 850, illetve 12 4 3 4 p m többletet t e r m e l t . A k a p o t t e r e d m é n y t tízzel felszorozva megyei szinten az egyes t e l e p ü l é s e k összesí- t e t t h i á n y a körülbelül 4 0 0 ezer p m , a m á s i k oldalon t ö b b l e t e pedig 150 ezer p m körül lehe- t e t t . A kettő k ü l ö n b ö z e t e körülbelül - 2 5 0 ezer p m , a m i meglehetősen közel áll az általunk B á r á n d y , illetve a f ö l d a d ó kataszter a d a t a i b ó l számított hiányhoz ( 3 4 0 ezer, illetve 2 4 8 ezer p m ) . A j á r u l é k o s g a b o n a t r a n s z f e r t vizsgáló elemzésünk s z e m p o n t j á b ó l a 150 ezer p m gabo- n a t ö b b l e t n e k v a n jelentősége, amely a m e g y e össztermelésének 10%-ával növelte a keres- k e d e l e m potenciális forrásait.

Az első kataszteri felmérésből Heves-Külső-Szolnok megyében m a r a d t f e n n a legbősé- g e s e b b anyag, a népesség 78, a t e l e p ü l é s e k 74%-áról állnak rendelkezésre a g a b o n a t e r m e - lés v o l u m e n é r e v o n a t k o z ó adatok.6 1 É r t e l m e z é s ü k e n n e k ellenére p r o b l e m a t i k u s , mivel az a d a t o k a t szolgáltató területen t e r m e t t 1,9 millió p m g a b o n á t a megye egészére vetítve 2,4 millió p m v o l u m e n t k a p u n k , amely l é n y e g é b e n a z o n o s a j ó fél évszázaddal későbbi ered- m é n y e k k e l ( B á r á n d y - 2 , 6 millió p m , k a t a s z t e r i - 2 , 1 millió pm). Ha h i h e t n é n k a számok- n a k , ez azt j e l e n t e n é , hogy a 19. század első felében s t a g n á l t vagy é p p e n c s ö k k e n t a g a b o n a - t e r m e l é s a m e g y é b e n . A p r o b l é m á r a n i n c s racionális válasz, ám m i n d e z n e m zárja ki a n n a k lehetőségét, hogy a települési a d a t o k felhasználásával megvizsgáljuk a t e r m e l é s helységek k ö z ö t t i megoszlását. Ugyanakkor a t e r m e l é s ö s s z v o l u m e n é n e k b i z o n y t a l a n s á g a további g o n d o t is okoz. Az első kataszteri f e l m é r é s szerint az egy f ő r e j u t ó g a b o n a m e n n y i s é g e 14,6 p m , Bárándy szerint 10,24 Pm> mí g a m á s o d i k k a t a s z t e r i szerint c s u p á n 7,13 p m volt.

E l e m z é s ü n k logikáját követve az első k é t esetben a gabonahiányos, míg az u t ó b b i b a n a ga- b o n a t ö b b l e t t e l r e n d e l k e z ő települések egyenlegével n ö v e k e d n é k a megyei m é r l e g b e n kife- j e z ő d ő g a b o n a t r a n s z f e r . A d i l e m m á t c s a k úgy o l d h a t j u k fel, ha az első k a t a s z t e r i f e l m é r é s a d a t a i t elfogadva a megyét - erre az i d ő p o n t r a v o n a t k o z ó a n - átsoroljuk a többletet t e r m e - lők közé. A kataszteri f e l m é r é s b e n s z e r e p l ő 108 H e v e s megyei t e l e p ü l é s b ő l az allodiális t e r m e l é s t b e s z á m í t v a 8 2 volt önellátó gabonából, e n é l k ü l azonban c s u p á n 29. A csonka m e g y e összesített a d a t a i az u r a d a l m a k b e s z á m í t á s á v a l 7 2 8 ezer p m feleslege, és e n n e k 6 / 9 részével számolva 4 8 5 ezer p m piaci t e r m é n y t m u t a t n a k , míg a j o b b á g y o k t e r m e l é s e ösz- szességében közel 3 0 0 ezer p m - m e l volt alacsonyabb a lakosság szükségleténél. A jelek sze- r i n t a földrajzilag meglehetősen tagolt, sík- és hegyvidéket egyaránt m a g á b a n foglaló m e - gye g a b o n a t e r m e l é s e n e m csupán t á j i l a g volt erősen differenciált, a birtokviszonyok tovább n ö v e l t é k a g a b o n a t r a n s z f e r belső p o t e n c i á l j á t . A települési adatok összesítése pedig feltárja a t e r m e l é s és fogyasztás megyei á t l a g o k által elfedett differenciáltságát. A 29, u r a d a l m a k

59 Dávid: Pécs, 123-125.

60 Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján.

In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1978. Szolnok, 1978.19-20., 31.

61 Dávid: Adatok..., 123-125.

nélkül is többletet előállító község összesített feleslege 110 ezer p m volt, s vele s z e m b e n 79 t e l e p ü l é s 2 6 0 ezer p m h i á n y a állt, a m e l y az össztermelés közel 14%-át t e t t e ki.

E h á r o m megye - Baranya, Heves-Külső-Szolnok, S o p r o n - 18. század végéről s z á r m a - zó adataival ki is m e r ü l t e k forrásaink, amelyek segítségével gabonadeficites területeken t ö b b l e t e k u t á n k u t a t t u n k , s közülük r á a d á s u l Heves összességében többlettel rendelkező- n e k bizonyult. Az előjelek felcserélése a z o n b a n számításaink v é g e r e d m é n y é t n e m befolyá- solja. Adottságaik - változatos felszín, m e l y e n a hegyek m e l l e t t g a b o n a t e r m e l é s r e is alkal- m a s térségek is t a l á l h a t ó k - sok h a s o n l ó s á g o t m u t a t n a k egymással és 16 t o v á b b i megyével (Abaúj, Bars, Bihar, Borsod, Esztergom, H o n t , Nógrád, Nyitra, Pest, S z a t m á r , Ugocsa, Ung, Vas, Veszprém, Zala, Z e m p l é n ) , összességében azonban r o s s z a b b a k a h i á n y o n belül m i n t - egy 20%-0S többletet p r o d u k á l ó Baranyánál, s közelebb állnak Sopron m e g y e i o % - o s m u - t a t ó j á h o z . Ez utóbbi kulccsal számolva a 19 megye összesen 3,2 millió p m kiegészítő gabo- n a f o r g a l m a t p r o d u k á l t az egymást kiegészítő differenciált b e l s ő adottságok révén.

Összegezve a települések szintjére leszállított területi g a b o n a m é r l e g e k végső egyenle- gét: a megyék szaldójaként p r o d u k á l t 8 , 6 millió pm-nyi f o r g a l m a t generáló h i á n y a szabad királyi városok 2,225 millió p m , a többlettel rendelkező m e g y é k 3,6 millió p m belső deficit- je, v a l a m i n t a g a b o n a h i á n y o s megyék 3,2 millió p m belső t ö b b l e t e egészítette ki. Vagyis a települési g a b o n a m é r l e g e k n e k a vizsgálatba t ö r t é n t bevonásával a megyei s z i n t e n jelentke- ző g a b o n a iránti kereslet 17,6 millió p m - r e emelkedve m e g d u p l á z ó d o t t . Az a d a t o k hitelét az a k ö r ü l m é n y sem teheti kétségessé, hogy egy részük a 19. század közepéről, míg a másik fe- le a 18. század végéről származik, tudniillik a 19. század első felében a g a b o n a t e r m e l é s ösz- szességében lépést t a r t o t t ugyan a lakosság s z á m á n a k emelkedésével, á m a n ö v e k m é n y d ö n t ő h á n y a d a - m i n t azt Tolna megye e s e t é b e n is láttuk - az a l i ó d i u m o k b a n képződött, így a földesúri p u s z t á k a t figyelmen kívül hagyva a települések piaci gabona i r á n t i szükség- lete a század folyamán csak e m e l k e d h e t e t t .

JÓZSEF GLÓSZ

The Framework for Corn Trade in Hungary in the First Half of the 19

century. A Territorial Balance of Shortages and Oversupply. Settlements.

Corn t r a d e h a d a great influence on e c o n o m i c and, indirectly, social d e v e l o p m e n t in t h e 19th century, b u t only certain e l e m e n t s of it, primarily export a n d t h e f l u c t u a t i o n of prices, h a v e b e e n discussed in H u n g a r i a n l i t e r a t u r e , which h a s n o t yet explored, f o r w a n t of ade- q u a t e sources, t h e v o l u m e a n d direction of domestic t r a d e o r t h e relationship b e t w e e n t h e b o r d e r s of m a r k e t districts a n d retail a n d wholesale sales. D r a w i n g on his p r e v i o u s papers, t h e a u t h o r m a k e s an a t t e m p t to estimate, o n t h e basis of t h e territorial d i s t r i b u t i o n of pro- d u c t i o n a n d population, t h e excess or s h o r t a g e of corn in e a c h region, w h i c h is t h e basic r e q u i r e m e n t for the e x c h a n g e of goods. H e a i m s to c o m p a r e h i s previous deficit e s t i m a t e of 8,6 million pozsonyi mérő (a c o n t e m p o r a r y u n i t of m e a s u r e m e n t equaling 6 2 , 5 3 litres) for all t h e counties to t h e n e e d s of t h e royal a n d market t o w n s a n d t h e villages, a n d t h u s ex- plore t h a t latent o p p o r t u n i t y which w a s p r e s e n t in the r e l a t i o n s between t h e various re- gions of t h e counties as well as in t h e b a l a n c i n g t r a d e b e t w e e n t h e countries. W i t h t h e addi- tion of t h e s e items, t h e required q u a n t i t y of corn not covered by d o m e s t i c p r o d u c t i o n d o u b l e d a n d a m o u n t e d to f o u r t i m e s t h e e x p o r t in 1840.