Cseh Lajos
Világtörténelem
I. rész. Ó-kor T U D O M Á N Y O S ZSEBKÖNYVTÁR
STAMPFEL-féle
KÖNYVKIADÓHIVATAL
VILÁGTÖRTÉNELEM
IRTA
CSEH LAJOS
FŐGYMN. TANÁB
I. RÉSZ: ÓKOR
N E G Y E D I K K I A D Á S
BUDAPESTr
S T A M P F E L - F É L E KÖNYVKIADÓHIVATAL
(RÉVAI TESTVÉREK ÍROD. INT. R.-T.)
,Az emberi nem fokozatosan jutott a mai müveltséj magaslatára. A fejlődés lassú volt. Keveset tudunk az ősember életmódjáról s egyéb állapotairól. Pusztán a kiásott eszközök, a lakásokban talált csontmarad
ványok s konyhahulladékok derítenek rajok némi világot.
A használt eszközök anyaga szerint különböztetjük meg a következő korokat:
1. Paleolith vagy durva kőkorszak. 2. Neolith vagy csiszolt kőkorszak. 3. Rézkorszak. 4. Bronz
korszak. 5. Vaskorszak.
A fémkorszakban a családok lassankint törzsekké, népekké, majd nemzetekké tömörülnek. A nomád életet állandó lakóhelyekkel cserélik fel. Bizonyos jogrendet állapítanak meg. Földművelést, ipart, keres:
kedést űznek. Tudomány s művészettel foglalkoznak.
Gondolataik, tetteik megörökítésére az írást használják.
A z i r á s o s e m l é k e k k e l k e z d e t é t v e s z i a t ö r t é n e l m i k o r s z a k .
A történelemben szereplő népek osztályozásánál a legáltalánosabb alapul a bör színét s a nyelvet vesszük.
Szín szerint kaukázusi vagy fehér, mongol vagy sárga, amerikai vagy rézbőrű, maláji és etiópiai vagy fekete népeket különböztetünk meg.
Nyelv szerint pedig a következőképen osztályozzuk az emberiséget:
1. Hamiták, (Egyiptomiak, etiópok, berberek stb.) 2. Sémiták. (Zsidók, asszírok, babilóniaiak, phoi- nikiaiak, arabok, szíriaiak stb.)
3. Indoeurópai vagy árja népek. (Hinduk, médok, perzsák, görögök, rómaiak, kelták, germánok, szlávok, a román népek stb.)
4. Uralaltaji népek. (Finn-ugor, szamojéd-török s a mongol .népek.)
A fehér fajba a sémiták s az indueurópai népek tartoznak, kiknek az emberi műveltség kialakításában a vezérszerep jutott.
A történelmi korok.
476-ig 1- Ó - k o r. A legrégibb időktől a nyugatrómai Kr. u. birodalom bukásáig.
•76-1600 2. K ö z é p - k o r. A nyugati császárság bukásától a felfedezések s vallásújítások koráig.
1500-tíl. 3. Ú j - k o r . A felfedezésektől napjainkig.
Az ó-kort három főrészre osztjuk.
A ) A k e l e t i n é p e k . B ) A g ö r ö g ö k . C) A r ó m a i a k .
A) Keleti népek.
Egyiptomiak.
Egyiptomot a Nílusnak 1140 km. hosszú s 20—50 km. széles völgye alkotja a syenei zuhatagoktól a tengerig; kelet s nyugaltról sziklás hegyek, azokon túl pedig sivatagok határolják. Az eső hiányát a . Nílusnak júliusitól októberig tartó kiára.dása pótolja.
Ez iitallta Egyiptom népét az állandó letelepedésre, földművelésre, csatornázásra, mértan s csillagászat műveléseié és az időszámításra. Méltán nevezte azért Herodotos Egyiptomot a „Nilus ajándéká"- nak. Az egész Egyiptom három részből állott:
F e 1 s ő-E :g v i p t o m b ó 1 Thebais'z fővárossal:
K ö z é p-E g y i p t o m b ő 1 Memfis fővárossal:
A 1 s ó-E g y i p t o m b ó l Heli'opolis, Sais s Ale
xandria városokkal.
Egyiptom története messze a Kr. e. 5. évez
redbe nyúlik vissza. M e n é s alapítja az első ál
lamot Memíisben. Memfis királyai terjesztik ki uralmukat aizután az egész Egyiptomra. Mintegy 30 dinasztiát említenek fel az írások.
A homályos tudósítások alapján ai XII. dinasztia tagjai1: emelhetjük ki mint hódító s építkező kirá
lyokat. III. Amenernha.t építtette az utolsó piramist.
A XIV. dinasztia uralkodása aüatt Szíriából a hik s z ó s z o k pásztor népe tör be s uralkodik 2300 500 éven át. I. A h m e s a. XVIII. dinasztiából ki- k<>r.
iizi a hikszoszokat. A felbuzdult nemzeti önérzet virágzásra kelti a művészeteket a királyok újból mint hódítók lépnek fel. A főváros ekkor Thebaisz.
II. R a m s e s azonban dicsőséges hadjáracai da
czára is a szíriai hetita törzs népét és va<llását az 1453 egyiptomival egyenrangúnak kénytelen elismerni.kör-
A hóditó hadjáratok kimerítik az országot, az etió
pok, majd az asszírok uralma alá kerül. A s s z ú r b a n i p a 1 20 helytartóságra osztja. A helytartók 670 kor.
egyike I. P s a m e t i k (XXVI. dinasztia) lerázta az asszír igát (645). de kezdetét veszi a görög befolyás.
Psametik fia. II. N e c h 0 (610—594) asuezi csatorna 1-
kiépítését kezdi meg s phoinikai hajósokkal meg
kerülted Afrikát. III. P s a m e t i k uralkodása alatt megszűnik Egyiptom önállósága. K a m b i z e s z perzsa 525. király foglalja el (525).
E g y i p t o m vallása, népe, m ű v e l t s é g e . Az egyiptomiak a legrégibb időben magát a természetet személyesítették. A helyek szerint R a, P t a h, A ni
ni o n stb. néven fordul elő az istenség. Utóbb a napot értették alatta. Az istenben rejlő erők jelképes ábrá
zolásából új istenek származnak új nevek alatt. A foly
ton változó természet küzdelmeinek személyesítése az' O s i r i s , I s i s s T i f o n r ó l szóló mondakörben talál legszebb kifejezést. A népnél szokásos volt az állatimádás is (apisz, ibisz, macska, stb.). Hittek a lélek halhatatlanságában ; a meghalt iránt tanúsított kegyelet a tetem bebalzsamozásában (múmiák) nyert kifejezést.
Egyiptom hamita fajú népe északról vándorolt be. Közöttük a foglalkozás szerint élesebben elválasz
tott osztályok keletkeztek: papok, harezosok, föld
művelők, iparosok, kereskedők, pásztorok. A munka után a nemesebb élvezetet sem vetették meg. Sze
rették a hárfajátékot, sakkot, labdajátékot.
A k o r m á n y f o r m a monarchikus. Az állani élén áll a korlátlan hatalmú f a r a o (Ra fia) de az
<S életmódját is szabályozzák a törvények.
írásuk háromféle: h i e r o g l i f vagy képírás (Champollion, rosettei kő) s az ebből fejlődött h i e r a t i k u s és d é m o t i k u s írás. A papok nagy iro- - dalmát teremtettek meg. A tudományok közül kiválókig
a geometriát, csillagászatot s az orvosi tudományt művelték. Időszámításukban 3U5 napból álló nap
évet használtak. Műemlékeik ma is bámulat tárgyai, így a királysírok gyanánt szolgáló p i r a m i s o k (Kheopsz királyé 145 m.), az o b e l i s z k e k , a l a b i r i n t , a s f i n x e k , a c o l o s s z e u m o k , a sziklába vágott sírok és templomok. Festészetük élénk, máig sem változott színeivel tűnik ki, de távlatot s árnyé
kolást nem ismertek.
II. Babilon és Asszíria.
Elő-Ázsiát a sémi népek lakták. A föld alakulata több apró ország létrejöttét mozdította elő. Kiválnak közülök Babilon és Asszíria.
B a b i l o n és A s s z í r i a az. Eufrátesz és a Tigristől öntözött s termékennyé tett síkságot, az
evezett Mezopotámiát foglalta el. Északról az örmény hegyek, délről a perzsa öböl határolják.
Hatalomhoz először a délen fekvő B a b i l o n ÍJ;0e'kjr
jutott. Fővárosa eleinte Ur, utóbb az Eufrátesz két partján elterülő Babilon lett. Az őslakosság a turáni származású sumer-akkad nép. Az ékirások világánál biztossággal kimutatható, hogy a babiloni műveltség alapját ezek vetették meg. Ezt a műveltséget vette át az uralomra jutott sémi nép s emelte Babilont
•nagyhatalommá.
A s s z í r i a Mezopotámia északi hegyesebb vidékét foglalta el. Fővárosa a Tigris balpartján fekvő Ninive, Sémi fajú népe igen valószínűleg Babilonból szár
mazott s onnan hozta műveltségét. Korán szerepel Babilon mellett, majd azt egészen elnyomja. 1300 k!r.
Az asszír királyok alapítják meg az első világ
birodalmat (Ninus és Szemiramis monda). Egyesítik a sémi népeket, sőt Egyiptomnak s Irán egy részé
nek elfoglalásával hamita s árja népek is helyet foglalnak a birodalomban. Ezzel a különböző helyi műveltségek egyesültek s váltak az emberiség köz
tincsévé.
A nagy hódítók közül kiválnak: II. T i g l a t - P i 1 e z a r (745—727) az asszír nagyhatalom tulajdon- képeni megvetője : S a r g o n, ki a zsidókat az assziriai fogságba hurezolja (722): A s s z a r n a z i r p a l (668—626)7 2 2 Egyiptomot csatolja a birodalomhoz. Ekkor a biro
dalom a legnagyobb kiterjedését érte el, de ettől kezdve hanyatlik. A hanyatló birodalomra Babilon s .Média' támadnak rá. Ninivét eltörlik a föld
sziliéről (606). 606.
Az újraéledt B a b i l o n nemcsak Mezopotámiára, hanem nyugat felé a tengerig is kiterjeszti uralmát.
Legjelesebb uralkodója N a b u k a d n e z a r (605 — 561), ki a hadban s a békében egyaránt nagy. Babilon csodálatos függőkertjei, hatalmas épületei, az Eufrátesz új csatornái mind alkotási kedvét dicsérik. A zsidókat
a babiloni fogságba hurczolta (568). 568 E kor Babilon dicsőségének a tetőpontja. A roha-
.mosan hanvatló birodalmat megdöntik a perzsák (538). ' S38
Babilon v a l l á s a és m ű v e l t s é g e . Babilon
cvallása természetimádás. A föld és ég tüneményeit személyesítették. Imádásuk tárgyát különösen a csil
lagok képezték (sabaeizmus). B á l a napnak, B i l i t s M i 1 i 11 a a holdnak volt istene, ezek mellett még a iegrégebben ismert öt bolvgót egv-egv isten szék-
/
helyének tartották. A vallás tliajulása M o l o c h és A s t a r t é tiszteletében nyilvánul: aizi elsőnek embereket áldoztak, az utóbbit kicsapongó szer
tartásokkal ünnepelték. Papjaik a chaldaeusok.
írásuk az é k i r á s. Cserépre vésett könyveik
ből egész tudományos könyvtárakat állítottak öszi- sze. Kitűntek a csatornázásban, geometriában, számolásban s a. csillagászatban. Ismerték a tizes számrendszert. Tőlük vették át Elő-Ázsia népei s a görögök a súly s a mérték ismeretét. Az évet hónapokra, hetekre s napokra osztották. Az állatöv (zodiacus) megállapítása ugyancsak tudományuk eredménye. Elsők voltak a földmüvelés-, ipar- és kereskedelemben. Értettek a fémekkel, igy a vasi- sál is bánni. Szövöttárúik, fegyvereik, alabástrom, cserép.- üveg s elefántcsont tárgyaik és egyéb diszmüveik keresettek voltak.
'Óriási épületeiket kő hiányában szurokkal be
vont téglából rakták, azok belsejét domborművű faragványokkal s elefántcsonttal borították. A be
járatokat szárnyas oroszlánok díszítették. Szobrá
szat s festészetben felülmúlták az egyiptomiakat.
///. A szentföld (Palesztina).
A Földközi-tenger keleti partvidékén lakó sémi népek közül a Jordán völgyében (Kánaán) lakó zsidó nép emelkedett ki.
A zsidó pásztornépet Á b r a há m vezette Úr
ból (Kaldea) Kánaánba. Ábrahám és utódai I z s á k é s J á k o b mint törzsfők, p a t r i á r c h á k ural
kodtak fölöttük. A testvéreitől eladott J ó z s e f Egyiptomban. Qozen földjén ad népének szállást.
Itt elszaporodtak, mi a fáraókat ijesztette meg;
Kr e .s a n v ar g a t t á k őket. A zaklatott nép M ó z e s b e n 1320 kör. talált megmentőre (1320 kör.), ki a pusztában való 40 évi bolyongás után az i g é r e t . f ö l d é r e vei- zette azt. A S z i n a i hegyen villámlás és menny
dörgés közt adja nekik Jehova a tíz parancsolatot.
Kánaán meghódítását J os u a fejezi be s osztja fel a törzsek közt a földet. Lévi törzse külön föld
területet nem kap, hanem az istentiszteletet látja el.
Á r o n utódai mint Jehova helytartói kormá
nyozzák ' a népet. (Theokratia). A B i r á k alatt küzdenek a szomszéd népek ellen. Ezek egyike S á m u e l a nép kívánságára S a u l t királlyá leső kör. kertté (1090 kör.X de az elbizakodó* Saul ellené
ben D á v i d o t szintén felkente.
7 D á v i d az Eufrátesz s a Vörös-tengerig ter
jesztette hatalmát, Jeruzsálemet fővárossá tette, Sión hegyén a Frigyszekrényt helyezte el.
S a l a m o n a templomot építteti fel. de helyet enned a bálványimádásnak is. Halála után aiz or
szág két részre szakad (978): J u d a és Izhrael978.
országára, az Jeruzsálem, emez Szichem, maid Sziamaria fővárossal.
A megoszlott országban a p r ó f é t á k hiába akarják az egy igaz Isten imádását s a tiszta er
kölcsöket fentartani; úgy Juda, mint Izrael ha
talmi tekintetben is alásülyednek.
Sargon asszír király Izrael országát dönti meg (722). Nabukudurasszúr újbabilon kir. Judát (586).
A Kirosztól szabadon bocsátott zsidók felépí
tették még a templomot (538), de hatalomhoz többé nem jutottak. A perzsák, N. Sándor, Egyiptom és Szíria uralkodnak fölöttük. A M a k k ab au s o k függetlenségi harca is rövid ideig tartó szabadsá
got eredményez. Róma terjeszti ki föléjük uralmát.
A zsidó nép jelentősége. A zsidók nagy szol
gálatot tettek az emberiségnek az egy igaz Isten tiszteletének a fentartásával. Az igaz Istent, ki mindeneknek alkotója, legfőbb ura, ki előtt min- .den ember egyenlő, J e h o v á n a k hívták. Jehova
ábrázolása tiltva volt, de a Frigyszekrény jel
képezte jelenlétét.
A tudomány és a művészetek ápolásában nem tűntek ki. Irodalmi alkotásaik közül legne
vezetesebbek a fenséges hangú vallásos költemé
nyek (Zsoltárok).
IV. Phoinikia.
A Libanon és a tenger közt elterülő keskeny partvidéket sémita eredetű nép, a phoinikiai lakta.
Nem alkottak egységes országot, hanem több vá
rosi királyságban oszlottak meg. Eleinte S z i d o n, maid T i r u s z emelkedik fontosságra, mellettök még B e r i t u s z , B i b l u s z s A r a d u s z tűntek ki. Ezek is ritkán függetlenek, hol az egyik, hol a másik hatalomra jutó országnak fizetnek adót.
A phoinikiaiakat a népesség szaporodása, hajlam, az alkalom, a Libanonnak fában való gazdagsága ha
mar a tengeri hajózásra vitte. Az ó-kor legelső ten
gerésznépsége a phoinikiai. Keneskedelmi telepeik behálózták nemcsak a keleti, de még a nyugati part
vidékét is a Földközi-teneernek (Utika. LeDtisz. Kar-
thágó, Gados). Hajóik kimerészkednek az Atlanti- uCQánba, bejárják Afrika partjait, sőt Necho egyiptomi király parancsából meg is kerülik Afrikát, érint
kezésben állanak China és Japánnal. Karavánjaik Ázsia belsejének árúit közvetítik. Minden országnak különlegességét hozzák el. Megszerzik még a Keleti tenger partvidékének borostyánját is. Kifejlett iparuk mindent feldolgoz és úgy értékesíti.
M ű v e l t s é g i viszonyaik. Vallásuk a babilonival rokon. Főistenök B á l - M e l k a r t , ki a poinikiai vándorszellemet jelképezi. Mellette tisztelet tárgyát képezte M o l o c h , á tűzisten, kinek embereket áldoz
tak ; A s t a r t e , a termékenység istennője, a ki minden kicsapongásnak védője volt.
A phoinikiaiak Egyiptom és Babilon helyi műveltségét terjesztették a nyugati népek között.
Tőlük tanulták el a betűírást, a súly és a mérték használatát s a számjegyeket. Iparuk a szövészetben, biborfcstésben, az érezek feldolgozásában, az üveg és pipereczikkek készítésében tűnt ki.
V. A médok és a perzsák.
Az iráni fensíkot, mely kelet-nyugati irányban az Eufrátesz és Tigris völgyétől az Indusig, észak
déli irányban pedig a Kaspi-tengertől a Perzsa
öbölig terjed, árja népek lakták. Közülök történelmi fontosságra a nyugaton lakó m é d o k é s a p e r z s á k emelkedtek.
Az árja népek őshazája a Kaukázus lehetett.
Innen költöztek a niédok és a perzsák Iránba s nyomták el az ott lakó turáni népet. A médok jutnak először hatalomhoz.
A méd hatalom megalapítójának a görög írók D e i o k e s z t tartják a 8. században Kr. e., de ez csak az asszír főhatalom alatt történhetett. Az asszír igát Kiakszaresz (606—595) rázta le, midőn Asszíriát Kr. e, Babilon segítségével megdöntötte (606). A tulajdon-
606' képeni Asszíriára s a perzsákra is kiterjesztve hatal
ma,! a m é d b i r o d a l o m alapját veti meg.
Kiakszaresz utóda A s z t i a g e s z alatt a perzsa 553. K i r ó s z (558 - 529) a perzsáknak biztosította a
főuraimat. Hatalmát nyugatnak Uj-Babilon s Lidia megdöntésével a tengerig, keletnek az Indusig terjesz
tette ki.
Kirósz így P e r z s i á t szárazföldi nagyhatalommá tette. Fia s utóda K a m b i z e s z (529—522) Egyiptom
s Phoinikia meghódításával tengeri nagyhata' lommá is.
Kambizesz halála után a lázadások leverésével a királyi család legközelebbi rokona, az Achámenida családból származó D a r e i o s (521-485) ad a biro
dalomnak újból szilárdabb alapot. A birodalmat s z a t r a p i á k r a osztja, jó utakat készítteti. A szat- rapák szedik be a pénzben és a termesztményben kivetett adót. Az egységes pénzláb a kereskedést mozdította elő.
Vallás és műveltség:. A médok és perzsák vallási nézeteinek kialakulására az Iránban észlelhető természeti ellentétek folytak be. A jó és rossz szelle
mek egyaránt imádásuk tárgyát képezték, míg nem Z a r a t h u s t r a (Zoroaszter, bizonytalan időben) egy legfőbb világteremtő szellemnek, A h u r a-M a z d á-nak (Ormuzd) az imádását helyezi előtérbe. Mazda, a jó isten, a gonosz' sze.'lemek fejével, A h r i n i a n n a l folytonos küzdelembe.^ van s csak 1000 év múlva győzi le. Az emberek Mazdát jó cselekedeteikkel s erkölcsös életökkel segítik. A h u r a-M a z d a, mint az emberek lelki és testi tisztaságának barátja, nem szereti a hazugságot, lustaságot, nem a rendetlen
séget s a testi piszkot. Tanítja Zarathustra továbbá a lélek halhatatlansága mellett az erények másvilági jutalmát.
Zarathustra tanait s erkölcsi törvényeit a Z e n d A v e s t a ez. könyv foglalja magában. Olyan ez a perzsáknál, mint a zsidóknál a biblia. Valószínű, hogy Zoroaszter tanait a perzsák tudós papjai: a . m á g u s o k egészítették ki.
Zarathustra tanai utóbb a népnél megromlottak.
A szellemimádás bálványképek imádásába megy át.
Legelterjedtebb M i t h r a s-nak, a napistennek kultusza, mely a római légiók révén a római birodalomban is elterjedt.
A perzsák és a médok műveltsége babilon — asszír alapon épült fel, a honnan az ékirást is átvették.
Kyrosz síremléke s Persepolisz romjai tanúskodnak építési kedvükről.
VI. Az indok.
A Himalájától délre fekvő nagy félszigetre az árja ind-nép költözik be a Hindukus völgyeiből (2000 kör. Kr. e.). Előbb az Indus, majd a Gangeszaoa völgyeit szállják meg.
Csak később húzódnak a Dekán felföldre és Ceylonba.
Brahma és Buddha vallás, műveltség. Az in
dok őséletét a szanszkrit nyelven írt V é d á k szent könyvei világítják meg. A Védák himnuszai s imádságai egy természeti egyszerűségben élő népre engednek következtetni. A Ganges völgyének meghódítása után bekövetkezett ellankadást hasz
nálják fel a papok, hogy uralmukat megalapítsák.
Az ősi természet-istenek helyébe egy, az egész mindenséget átfogó világszellerraet „ B r a h m a " ál
lítanak. Brahmától származnak az alsóbbrangú is
tenek, emberek, állatok, növények egyaránt. E származás alapján az emberek közt 4 k a s z t o t vagy társadalmi osztályt különböztetnek meg, me
lyek egyikéből a másikba átlépni nem szabad.
Ezek rang szerint: a papok (brahminok), a har- ezosok (ksatriják). < az iparosok s földművelők (vajszják) s a megvetett szudrák vagv páriák.
A lélek legfőbb czélja, hogy a Brahmába való visszatérésre tegyen önkínzással és vezekléssel érl- demet. A lélek' csak megtisztultan térhet vissza, ezért kitalálták a l é l e k v á n d o r l á s t . E szo
morú tan következtében az indok mindenről meg
feledkezve, egyedül az égiek felé irányították minden figyelmüket.
A VII. sziázadban retormálta a brahmaizmust
Kg6!!- Szákjamuni nevű királyfi, kit B u d d h a (bölcs) néven illettek. Elvetette a lélekvándorlást s ;társa- dalmi egyenlőséget hirdetett s tanította, hogy ma
gábaszállással s könyörületességgel mindenki el
juthat a „ N i r v a n á b a."
A brahminok, hogy jobban útját állják a Buddha
féle tanoknak, az Ös ind istenségeket V i s h n u t , a teremtöt és S z i v a h t, a rombolót elevenítették fel. Ezek alkották Brahmával az ind szenthárotni- ságot (trimurti).
A Buddhizmus nem is diadalmaskodik Elő- Indiában, de annál inkább elterjed Tibet, Hátsó- Indiat, China s Japánban.
Az indoknak szanszkrit nyelven írott művei közül a Mahabarata és Ramaiana c. nemzeti epo
szokat Manu törvényeit, Kalidasa költő Sakuntala c. drámáját! s az Ezeregy éjszaka .regéit sorolhat
juk fel. Tőlük erednek az úgynevezett arab számok.
Építészetüket s a szobrászatukat a tömegesség,
1 1
az összhang hiánya s a cifraság jellemzik. Templo
maikat vagy a föld alatt építették (Elephantine- szigetén) vagy a sziklába vésték, vagy szabadon kőből építették kúpalakúra („pagoda").
B) A görögök történelme.
BEVEZETÉS.
Görögország földrajza.
Görögország (Hellas) a Balkáns-iélsziget déli részét foglalta el. Északról Illíria s iMakedonia, egyebekben pedig mindenütt tenger határolta, k e leten az Algei. nyugaton a Jotii. A sszáraizíöldbe
benyúló tengeröblök három részre osztották::
Északi-Görögországra, iái Maliai s Ambrakiai öblöK- től ésizakra; Közép-Görögor.szágra. vagy a tulaj- donképeni Hellasra, az említett és a Korinthosi S- a Saroni öblök közt; Peloponnesosra, a Korinthosi s a Saroni öblöktől délre.
A nagy öblökön kívül még számtalan öböl tette tagozottá a partvidéket, a szerte ága2ó hegyek pedig apró völgykatlanokra különítették el a kü
lönben sem nagy földet. Eme széttagoltság okozta a sok apró állam keletkezését.
Északi-Görögországban a P i n d o s válasz
totta el a nyugati T e s s a li á t a keleti E p e i- r o s t ó 1. Keleten a Pindoshoz csatlakozik az észa
ki határhegység: a K a m b u n i , ehhez keleten az O l y m p o s , hol a görög istenek székeltek. Délre húzódnak az O s s a s P e l i o n , keletj-nyugatii irányban az 0 t h r i s.
Hellas hegységei: az O i t a (mely a Maliai- öbölig nyúlva a Thermopylai-szorost alkotja), a P a r n a s s o a . H e l i k o n , K i t h a i r o n . P e n - t e l i k o n s La ú r i o n . Tartományai: M e g a r i s, A t t i k a , B o > j o t i a , P h o k i s , keleti s nyugati L o k r i s , D o r i s , A i t o l i a s A k a r n a n i a .
Peloponnesos magas felföld párkányhegysé- gekkel, miiven a T a y g e t o s. Tartományai:
A c h a j a , E l i s , M e s s e n i a , L a k o n i a , A r g o - l i s , K o r i n t h i a . S i k y o n i a s P h l i a s i a .
A szárazföldön keleten, mint nyugaton sza
mosi s z i g e t csatlakozik.
A Joni tengerben: K o r k y r a . K e p h a l o - n i a , I t h a k a . Z a k y n t h o s .
Az Aigei tengerben: K r é t a . S a l a m i s , . E u b o i a . A K y k l a d o k b a n : P á r o s a N a x o s .
• D c 1 o s. K i s-Á z s i a partvidékén : R o d o s , S a m o s , C h i o s , L e s b o s .
A görög történelem korszakai.
Kr. 6-
104-iq. I. A dór vándorlásig terjedő mythikus kor.
4-500 n, A hellén államok kialakulása, alkotmány- harczok.
3-338 Hl. Perzsa háborúk s belső harezok a hegemo-
• -ia'5 niáért; a tudományok s művészetek virágzása.
IV. Görög-makedon korszak; a görög műveltség terjesztése, de egyszersmind belső hanyatlás.
/. A dór vándorlásig terjedő mythikus kor., 1. A görögök eredete, nevök, a görög törzsek.
A görögök a nagy árja vagy indoeurópai nép- családnak egyik ágát alkotják. A közös haza elhagyása után Kis-Ázsia fensikján pihentek meg s a törzsek egymásután innen költöztek át Görögországba. It:
az őslakosságnak a görögök a p e l a s g o k a t tar
tották, kiktől a kyklopsi építmények maradtak (tirynsi boltozat, mykenaii oroszlánkapu).
A legrégibb időben a görögöknek közös nevök nem volt, csak Homeros kora után nevezték magukat h e l l é n e k n e k („fénylők"), Görögországot pedig H e 11 a s n a k. Egységes nemzetet sem alkottak. Négy törzset különböztetünk meg : d o r, i o n , a c h a i s a i o l törzset (Deukalion, Pyrrha, Hellén).
A törzsek közül elsőnek a Hellespontoson a dór jött át Tessaliába s Dorisba. A ion törzs a szigeteken át jutott Attikába. Az achivok vagy achaiok Pelo- ponnesost szállották meg. Az aiol törzs csak később keletkezett a kis-ázsiai gyarmatokban.
2. A görögök vallása.
A görögök vallása kezdetben a többi árja népe
kéhez hasonlóan természet - imádás volt. Utóbb csapongó képzeletök a természet tüneményeit szemé
lyesítette s az emberek képmására alkotta meg az isteneket. Az istenekről költött szép regéket a m y t h o l o g i a foglalja össze.
Az Okeanosból vagy Chaosból származott U r a n o s s G e a , ezektől származtak K r o n o s s a titánok. Kronost s a titánokat Z e u s verte le s osztozott meg testvéreivel az uralomban. Magának tartotta az ég s föld fölött való uralmat. P o s e i d o n-
I;J
n a k a tengert, H a d e s n e k az alvilágot adta Később 12 főistent tiszteltek, kik az Olymposon fényes palotákban laktak.
A 12 főisten: Z e u s , H é r a , P o s e i d o n , D e m e t e r , H e s t i a i H e p h a i s t o s , A r e s , A p o l l ó n , A r t e m i s, P a 11. a s A t h é n e , A p h r o d i t é , H e r m e s . Más, szélesebb körben tisztelt isten
ségek még: P e r s e p h o n e , Hades neje ; D i o n y- s o s a pánok, a satyrok s a nymphák kíséretében ; a kilencz múzsa; E o s s I r i s ; a tengerben a N e r e i d á k . A sors istennői voltak a II o i r á k:
K l o t h o , L a c h e s i s s A t r o p o s .
Hittek a túlvilági életben, a hol az E l i s í o n - vagy T a r t a r o s-ba jut ki-ki érdeme szerint.
Az istentisztelet rövid imákból, himnuszokból, étel- és italáldozatokból állott. Az áldozatokat bárki bemutathatta. A jövendőt a jóslóhelyeken (Dodona, Delphi) nyilvánították ki az istenek.
A sok istenben való hit (polytheismus) a görögök erkölcsi életének a kialakítására kevés befolyással volt, de annál nagyobb befolyással volt a művészetek s a költészet fejlődésére. S fontos, hogy a bölcselők gondolkodását nem gátolta.
3. A bevándorlások mondái.
A görögök a műveltség elemeit keletről nyerték,, ezt bizonyítják a keleti bevándorlókról szóló mondák.
Az egyiptomi K e k r o p s az athéni Akropolist (Kekropia) alapította, a szintén egyiptomi D a n a o s Argos alapját vetette meg (a Danaidák). P e 1 o p s, Tantalos fia Lídiából jött Elisbe. Nevéről nevezték el a görög föld déli félszigetét Peloponnesosnak.
K a d m o s a phoinikiai Agenor király fia, a thebaii Kadmea fellegvár alapítója, a földművelés, hajózás, kereskedés, mérték s írás ismeretének terjesztője a görögök közt.
4. A hőskor.
A történelmi időszakot a mesés hőskor előzte meg. A görögök véleménye szerint a hőskorban nálok tökéletesebb, erősebb emberek, félistenek éltek.
Ezek vetették meg az államoknak, városoknak az alapját, rablókat, vadállatokat irtottak ki, vagy más egyéb módon tettek szolgálatot embertársaiknak. Bizonyára egy-egy művelődési korszaknak a személyesítői, a, kiket a görögök élénk képzelme rendkívüli képes
ségekkel ruházott fel.
hőse, Herakles a dóroknak és a görögöknek nem
zeti hőse, a phoinikiai Melkartnak megnemesített hasonmása. Theseos az attikai állaim alapvetője, a jonok, de különösen Athén herosa. A krétai Minős királyt, mint bölcs törvényhozót s a tengeri rablók kiirtóját emlegették.
A hőskorszak közös vállalkozásai: az A r g o n a u t a k memete az aranygyapjuért (Phrixos és Tfelle. Theseos s Medeá). a "hét harcza Thebai el
len (Oedipus). a trójai háború.
A görög történelem hősi korszakában két költő munkája nyer nagy fontosságot, homeros lliájsa s Odysseája' és Hesiodos Theogoniája s Munkák és Napok cimü műve. Nálok öltenek az istenek hatá
rozottabb alakot, s a rnelletlt, hogy a vaílásos néze
tek kialakítására sokat tettek, az Ihass az Odysseai valóságos kincsestára volt a görög szellemnek.
Ezekből tanult a gyermek, ezeket olvasta a fel
nőtt, egyik ismereteit gyarapította, a másik lelke
sedést merített belőlük. A hőskorszak műveltségé
ről is egyetiül belőlük alkothatunk kéoet.
Műveltség. A hőskorban a görögök királyok kormányzása alatt éltek. A király vezére, bírája S papja volt a népnek. A méltóság elnyerésére.szük
séges volt a testi s a lelki derekasság.
Az ügyek vezetésére befolyással volt a fegy
veres nemesség, a melynek tagjai, földbirtokaik s testi és lelki tulajdonaik alapján emelkedtek ki a szabadok sorából. A tanácskozások alkalmával a szabadok is körülvették főnökeiket, de csak tetsző vagy nem tetsző morajjal befolyásolták a határo
zatok hozatalát. A szolgák a hadi foglyokból ke
rültek ki, de tisztes helyet foglaltak el a család
ban, becsülték őket.
Teljesen kialakult már a családi élet. A család tagjai a legnagyobb szeretettel viseltetnek egy
más irányában. Jellemök nemes vonásai a vendég1- szeretet, az öregek iránt való tisztelet, a fegy
verbarátság hű megtartása; árnyoldalai a meg
vesztegethetőség s a ravaszság.
Életmód s szokások egyszerűek. Királyleányok járnak mosni (Nausika), királynék szőnek-fonnak (Pénelopé) s a kiráiyfiúk pásztorkodnak. A pász
torkodás mellett űzik a földművelést, kereske
dést s a hajózást.
A háborúk kegyetlenek, az előkelők hadiszeke-
T e k e n . a töhh?£<r crvalritr h a r r n l FpffvvproiL- a r a n v
ezüst vagy bronzból készítvék. A csatát gyakran a főnökök párosviaskodása döntötte el.
/ / . A dór vándorlástól a, perzsa, háborúk kezdetéig (1104—500).
1. A dórok vándorlása (110Í.) ' HM Az Epeirosból Thessaliába költözött thessal lovas
nép indította meg a dór mozgalmat. A hazájukból kiszorított dórok részint Dorisban telepszenek le, részint pedig Herakles hazátlan fiainak, T e m e n o s, K r e s p h o n t e s - é s A r i s t o d e m o s n a k vezérlete alatt Naupaktosnál Peloponnesosba kelnek át (a He- raklidák visszatérése). Kresphontes Messeniát, Teme- nos Argolist, Aristodemos két fia, Eurysthenes s Prokies Lakomát kapják az elfoglalt földrészből. A középső és északi részekben a régi achivok marad- i tak az urak, de sokan voltak, kik kivándoroltak % idegen földön kerestek új hazát.
2. Spárta szervezése. Lykurgos.
Az Eurotas folyó völgyét megszálló dór csapat alapította Spártát. A dórok a le nem győzőitekkel osztoztak az uralomban, innen a két királyság intéz
ménye. A meghódoltak megtartották földbirtokaikat, ezek a p e r o i k o k . A fegyverrel levertek h e 1 o t á k, rabszolgák lettek.
A kattös királyság s a megváltozott viszonyokból folyó zavarok az államot romlással fenyegették. Meg
mentője akadt L y k u r g o s személyében (820 ?). 820.
Lykurgos intézkedése a bevándorláskorabeli állapotokat állítja vissza. A spártaiak s a peroikok kapnak egy-egy részt a 39 ezer részre osztott föld
birtokból, 9 ezret a spártaiak, 30 ezret a peroikok.
A spártaiaké minden jog. A peroikok személyesen szabadok, de minden jog élvezete nélkül katona-kod
nak. A heloták a nemesek földjeit művelik, nekik a termesztmény egy részével adóznak.
Az államhatalmat Lykurgos alkotmánya 'értel
mében a két király, az öregek tanácsa (gerusia) s a népgyűlés (halia) gyakorolta. x.
Lykurgos a k é t k i r á l y t teljesen egyenlő hatalommal ruházta fel, s ezzel véget vetett a viszály- kodásnak. Az öregek tanácsában elnöklés, a had
vezetés s az áldozatok bemutatása képezte tisztöket.
A g e r u s i a 28, hatvan évesnél idősebb előkelő polgárból állott. A törvényjavaslatok elkészítése, a
törvények végrehajtása s bíráskodás tartozott jog
körükhöz.
A h a 1 i a tagja minden 30 éves spártai volt.
Havonként egyszer gyűltek össze, döntöttek a háború s béke s a törvényjavaslatok sorsa felett igen vagy nemmel.
Lykurgos ideje után az 5 ephor ragadta magához a hatalmat.
A mennyiben Spártában a legfőbb hatalmat a gerusia gyakorolta, a spártai alkotmány a r i s t o k r a t i k u s, midőn az ephorok bitorolják a hatalmat o l y g a r c h i k u s s á válik.
Lykurgos a polgárokat teljesen az államnak rendelte alá, az állam jó katonákat kivánt, azért n e v e l é s i r e n d s z e r é v e l ezt célozta elérni.
A gyermeket 7 éves korától az állam neveli jó katonává. 30 éves korában nősülhet, de a tábori élet tovább is kötelező rá egész 60 éves koráig.
A testi nevelésnek áldoznak fel mindent. A szellem kiképzésére gondot nem fordítanak, néhány hadi s vallásos éneken kivül másra nem oktatják a gyer
meket. Ennek folytán Spártában jó katonák vannak, de nem a szép, jó s nemesért lelkesülő emberek.
Tilos a fényűzés, a külföldre való. utazás, az idegeneknek megtelepedése. Hogy a kereskedésben sem érintkezhessenek idegenekkel, vaspénzt használtak.
Lykurgos törvényei Spártát csakugyan erős katonaállammá alakították át. Nem is fért meg határai között, hódítani vágyott. Leverte Argost, majd két háborúban Messenét. A VI. században egész Pelopon- nesos elismerte Spárta h e g e m ó n i á j á t .
3. Athén szervezése. Solon.
A terméketlen földű Attikában több államra (demos) oszlottan az ionok népe lakott. A demosokat a monda szerint Theseos egyesítette Athénnek juttatva a vezérszerepet.
A t h é n b e n a dór vándorlásig királyok ural
kodtak, ezek utolsója K o d r o s a dórok támadása 1066. alkalmával életét áldozta fel (1066 ?i, hogy Athént megmentse. Kodros halála után a nemesek (eupat- ridák) ragadják magukhoz az uralmat. Kezdetben a kebelükből élethossziglan választott 1 archon, majd 1 tíz évre választott, utóbb 9 egy évre választott archon állott az állam élén. A szigorú uralom viszálkodást idéz elő az eupatridák s a nép között.
17 D r a k o n (620 kor.) vérrel írott törvényei sem állítják helyre a rendet. K y 1 o n eupatrida a nép vállain az
•'L'yeduralmat akarta elnyerni (612), de a nemesség i kiessel (Alkmaionida) az élén még az istenek oltáraihoz menekült híveit is legyilkolta.
A zavargások megszüntetését az 595-ben archonná 595 választott S o l o n r a bizták. T e h e r k ö n n y í t é s
ichtheia) behozatalával a népet adósságai kifize
tésére tette képessé, a mennyiben a kisebb súlyban vert drachmát az adós köteles volt elfogadni (100 új drachma = 73 régivel). Miután 594-ben újból megválasztották, az alkotmány szabályozásához fogott.
Solon a l k o t m á n y a értelmében az államban mindenkinek joga s kötelessége földbirtokától függ (timokratia). A folyó vagy szemes termék alapján a népet négy osztályba osztotta. Az elsőbe tartoztak,
kiknek legalább 500, a másodikba, akiknek legalább 100, a harmadikba, akiknek legalább 150 mérő termésük volt, a negyedikbe, akiknek kevesebb vagy semmi. Az első három osztályba tartozók nyerhették
•1 a hivatalokat, de rajok nehezedett a katonáskodás is ingyen. A negyedik osztály tagjai részt vettek a népgyűlésen; mint katonák zsoldot kaptak.
Az állam élén ezentúl is a kilencz a r c h o n áilott, tagjait csak az első osztályból választották.
A t a n á c s (PouX-r)) az első három osztályból választott 400 tagból állott. Előkészítette a törvény-
álatokat s negyedévenkint 100 tagja (p r y t a n o k) vezette a folyó ügyeket.
A n é p g y ű l é s n e k (éjcxXvjaía) tagja volt min
den 20 éves polgár. A népgyűlés választotta s vonta felelősségre a tisztviselőket, hozott törvényt, döntött háború és béke felett.
A conservativ elvet képviselte az államban az a r e i o p a g o s , a legfelsőbb törvényszék. Tagjai kiérdemesült archonok. Politikai joga: a népgyűlés
nek az államra veszélyes határozatait megsemmi
síthette.
Politikai perekben a három első osztályból kisorsolt 4000 esküdt, h e 1 i a s t a itélt.
A polgárok osztályán kívül állottak az államban a metoikok, védenczek és a rabszolgák, de ez utób
biakat is védelmezte a törvény.
Solon e g y é b t ö r v é n y e i a polgári életet szabályozták. A gyermekeknek úgy testi, mint szellemi kiképzéséről gondoskodtak, hogy az erős testben szép
C B e h i Világtörténelem. J. '.J
.lélek lakjék. Mindenkinek munkálkodni kell az állam
ban ; a gyermekek agg szülőikről csak az esetben kötelesek gondoskodni, ha azok őket jól fölnevelték.
Solon első sorban az embert s nem a polgárt tartotta szem előtt.
Válságos politikai esetek alkalmával azonban minden polgár köteles volt véleményét nyilvánítani.
Alkotásai befejezése után Solon 10 évre Egyiptom Cyprus s Kis-Ázsiába távozott.
4. A lyrannis,
A patriarchális királyságot a görög államokban csaknem mindenütt az arisztokratia váltotta fel. De a nép, amely ipara s kereskedelme révén gazda
godott, az arisztokraták nyomasztó uralmát elviselni nem akarta. A nép élén nagyratörő arisztokrata férfiak küzdöttek, akik megtörték ugyan az ariszto- kratiát, de helyébe saját személyes uralmukat helyezték. Az ily törvénytelen uralom a tyrannis, az uralkodó a tyrannos.
A tyrannosok uralma művelődés tekintetében haladást jelent. A nép jogokat nem kapott, de a tyrannos az állam iparát, kereskedelmét mozdította elő.
Fényes udvarában pedig a tudósokat s művészeket látta szívesen.
Sok görög államban, magában Peloponnesosban is több helyütt állott fenn e kormányforma. A leg
nevezetesebb tyrannosok voltak: P e r i a n d r o s Korinthosban, P o l y k r a t e s Samos szigetén s P e i s i s t r a t o s Athénben.
5. Athén. Peisistratos. Kleisthenes.
Solon bölcs törvényei Athénben nem vették élét a viszálykodásoknak. A zavarok közepette P e i s'i- s t r a t o s a szegény hegyilakókra támaszkodva az 660 akropolis ura s Athén tyrannosa lett (560—527).
Az arisztokraták kétszer elűzték, de a nép bölcs uralkodása miatt mindig visszavitte. Nagy érdemeket szerzett Athén szépítésével s hogy a nép ajkán élő homerosi énekeket rendeztette s Írásba foglaltatta.
Peisistratost fiai H i p p i a s és H i p p a r c h o s követték ugyan az uralomban, de mivel atyjok mér
sékelt irányát meg nem tartották, Hipparchost meg- 510 ölték, Hippiast pedig elűzték (510). Hippias a per
zsákhoz menekült.
10 Az arisztokraták és a nép most újból az uralomért versengettek. K l e i s t h e n e s a népet segítette dia
dalra s a timokratiát d e m o k r a t i á v á alakította át Az archonok sorshúzás után jutnak méltóságukhoz (509). A tanácsosok száma 500, mind a négy osztálybóls0!» választják, hasonlóképen a 6000 esküdtet, kik ezentúl a nagy bűnökben is Ítélnek. Népgyűlést minden hónapban tartottak. Az ostrakismos, cserépszavazat behozatalával pedig Kleisthenes a tyrannis kialakulását gátolta meg.
Isagoras s az eupatridáktól meghívott spártaiak rövid időre ugyan az akropolis birtokába jutottak, de a nép elűzte őket. Azután leverték Spárta szövet
ségeseit, sőt Euboiában hódítottak is.
E szép eredmények a demokratia megbecsülésére tanították meg az athéniakat.
6. A görög nemzet elszéledése, a gyavmatolc.
A dór vándorlás, a kormányformák változása, a pártviszályok, bő népesség s a görögök vállalkozó szelleme időnkint, különösen 800—600 közt Kr. e.
nagy népmozgalmat indított meg Görögországban.
A mozgalom kifolyása lett, hogy a görögök gyar
mataikkal behálózták nemcsak a Földközi-tenger egész keleti partvidékét, hanem eljutottak a leg- nyugotibb tájakra is, míg a nyugoti medenczéből a karthágóiak s az etruszkok őket ki nem szorították.
A nevezetesebb gyarmatok Kis-Ázsiában : E p h e- s o s , M i l e t o s , S m y r n a , K o l o p h o n , H a l i - k a r n a s s o s , K n i d o s ; Afrikában : K y r e n e ; Szicziliában : S y r a k u s a i , M e s s a n a ; Itáliában : T a r e n t u m , K r o t o n , S y b a r i s ; Galliában:
M a s s i 1 i a s ezeken kívül sok mindenfelé a Fekete
tenger partvidékén is.
A gyarmatosok nem szűntek meg görögök lenni új hazájokban sem. Magokkal vitték nyelvüket, isteneiket s szokásukat. Az anyavárossal (metropolis) a kegyeletes összeköttetést mindig fentartották. Nem olvadtak össze az idegen népekkel, inkább azokat görögösítették el, mint Szicziliában és Itáliában.
A görög műveltség kialakításában a gyarmatok ugyan
csak nagy mértékben közreműködtek, mindegyik gyarmat egy-egy művelődési középpont. Éppen ez az, a mi a görög gyarmatokat a phoinikai gyarma
toktól megkülönbözteti, a melyek kereskedelmi tele
peknél egyebek nem voltak.
2"
7. A görögöket egy nemzeité összrfiizö intézmények.
Az egész Földküzi-tenger környékén elszéledt görög népet egy nemzetnek alig vehetnök, ha az.
azonos nyelv, vallás, szokások s bizonyos intéz
mények össze nem tartják. Ilyen intézmények az amphiktyoni szövetkezetek, a delphoi jósló hely s a játékok.
Városokat s vidékeket a m p h i k t y o n i s z i i - v é t s é g b e valamely közös isten tisztelete hozott össze. Ezek azután amellett, hogy közös vallási ünnepeket tartottak, az egymással való érintkezésben is bizonyos kölcsönös jogrendet állapítottak meg.
Egyik-másik hatással tudott lenni valamennyi görög államra. így a d e l p h o i a m p h i k t y o n i a Apollón szentélye mellett s az o 1 y m p i a i, mely Zeus tisz
teletére rendezte a nagy játékokat.
A d e l p h o i j ó s l ó h e l y e n Apollón papjai a Pythia zavaros beszédéből magyarázták ki a jövőt.
A papok összeköttetéseik révén ismerték a görög viszonyokat, azért kétértelmű feleleteikben arra irányították a kérdezők figyelmét, a mi a görögség szempontjából hasznos vagy kívánatos volt.
A játékokat kezdetben egy-egy amphiktyoni szövet
kezet rendezte tagjai számára. Utóbb azonban némelyik, különösen az o 1 y m p i a i j á t é k o k oly nevezetesek lettek, hogy azon mindén görög állam képviseltette magát. A testi ügyesség (futás, ökölvívás, diskosdobás, ló-, kocsiverseny) bemutatásán kívül a későbbi időben a költök és tudósok is itt olvasták fel műveiket.
A győztes jutalma egyszerű olajfa koszorú, a leg- 776. nagyobb kitüntetés, a mi egy görögöt érhet. 77G-ÍÓJ,
amikor először jegyezték fel a győztesek neveit, a görögök o l y m p i a s o k szerint számították az időt.
Egy olympias 4 év, mert négy évenkint tartották a játékokat.
Az olympiai játékok mellett még említésre méltók a n e m e a i , i s t m o s i s a p y t h i a i .
III. A jerzsa háborúk kezdetétől a chaironeai csatáig (500—338).
I. A perzsa háborúk (500—449 Kr. e.J.
A háború okai. Dareios, a perzsa nagy-király, midőn a skythák ellenében kudarczot vallott, Thrakia és Makedonia meghódításával kárpótolta magát. E hódítás nemcsak szabadságukban, hanem létökben fenyegette a görögöket. Kis-Ázsiában már elnyomták a perzsák a görögöket, most észak, kelet és délről magát a törzsországot fenyegették. A háború kitöré
sére meghozta az alkalmat a kis ázsiai ionok fel
kelése (500—495). 500, A Susába rendelt H i s t i a i o s, Miletos volt
kényura és veje A r i s t a g o r a s azt gondolták, hogy a görögök egyesült hatalma felszabadíthatja a gyar
matokat. Aristagoras Spárlában az első rézre metszett tó kép segélyével maga iparkodott ezt' bebizonyítani, ae segítséget nem kapott. Adott Athén 20 hajót, Eretria 5-ö't, Eleinte győztek, felégetlek Sardest, de viszálykodó, megbízhatlan természetük utóbb is bukásukat okozta. A perzsák a gyarmatokat elpusz
tították s újból leigázták. Aristagoras és Histiaios életükkel fizettek. Athén meg a perzsák boszúját vonta magára.
B a i e i o s hadjáratai. 493-ban Dareios vejét493.
M a r d o n i o s t küldötte Athén megbüntetésére. De, nem juthatott cl Görögországba. Athosnál hajóit a vihar, szárazföldi seregét pedig a thrák törzsek tették tönkre.
490-ben D a t i s , A r t a p h e r n e s s H i p p i a s 4 S 0 . a Kykladokon át jutottak Attikába, E r e t r i á t fel
égették s M a r a t h o n n á l több mint 100,000 perzsa harezos szállott partra. A spártaiak későn indultak s így M i 11 i a d e s vezérlete alatt csak 10,000 athéni s 1000 plataiai harezos tartóztatta fel őket. Az egész világ bámulatára győztek (szept. 12.).
Megmentették nemcsak Athénnek, hanem egész Görög
országnak szabadságát, alkotmányát s műveltségét.
Hasztalan kísérlettek meg Athén elfoglalását i s ; kudarccal távoztak. Hippias útközben meghalt.
Miltiades b u k á s a : T h e m i s t o k l e s é s Aris- t e i d e s . Az athéniek rövid időn belül kimutatták hálátlanságukat „M i 11 i a d e s iránt. Midőn a Kykladok ellen vezetett hadjárata nem sikerült, hazaárulással vádolták s pénzbüntetésre Ítélték. Minthogy lefizetni nem tudta, börtönbe zárták, hol sebeiben meghalt.
Halála után T h e m i s t o k l e s é s A r i s t e i - d e s versenyeztek a főhatalomért. Mindketten naggyá akarták Athént tenni, Aristeides önzetlenül, The
mistokles, hogy az első államban első legyen. Aris
teides Athén szárazföldi haderejét akarta fejleszteni, Themistokles tengeri hatalommá akarta tenni. The
mistokles győzött. Aristeidest az ostrakismos eltávolí
totta Athénből. Ügyesen használta most fel Themi
stokles a perzsáknak egyiptomi elfoglaltságát. A Lau- rion ezüstbányáinak a jövedelméből 200 három- evezös hajót létesít, tengerészeknek használja a théteket.
485. X e r x e s h a d j á r a t a . Xerxes 485-ben követte atyját s örökölte annak boszúterveit. Megmozgatta egész Ázsiát, több mint 1 millió emberrel s 1200 hajóval támadt Görögországra. A Hellespontoson hidakat veretett, az Áthost csatornával vágta át.
A görög államok nagyobb része meghódolt, csak Athén és Spárta s néhány kisebb állam készült az ellen
állásra. L e o n i d a s spártai király 7000 emberével a thermopylai szorosnál akarta útját állani Xerxes- nek. 2 napig sikerült is, csak midőn E p h i a l t e s áruló a hegyi ösvényen átvezette a perzsákat, bocsá
totta el a szövetségeseket s a 300 spártaival és az önként ott maradt 700 thespiaival feláldozta magát.
Szép példáját mutatta a hazaszeretetnek s a köteles- 480 ségérzetnek (480).
Az E u r y b i a d e s vezérlete alatt A r t e m i - s i o n hegyfoknál állástfoglaló görög üotta megtámadta ugyan a vihartól is megcibált perzsa hajóhadat, de kevés eredménnyel. Thermopylai . elestével a sala
misi öbölbe vonultak vissza. Athén így védtelen maradt. Lakói Themistokles tanácsára elhagyták; a harcosok a hajókra, az asszonyok, öregek s gyer- . mekek Aigina és Salamis szigetekre költöztek. Egyedül
az Akropolist védelmezték, de Xerxes azt rövidesen bevette s az egész várost felégette. Bevégzettnek ' hitte a háborút, azonban Themistokles csele S a l a -
mi s n á 1 ütközetre késztette a perzsa hajóhadat.
A görögök fényes győzelmet arattak (480 szept. 10.).
Xerxes gyorsan visszavonult, mert azt hitte, hogy a görögök a Hellesporitosnál útját akarják állani.
P l a t a i a i s m y k a l e i ü t k ö z e t e k . A Xerxestől mintegy 300,000 emberrel visszahagyott Mardonios 479i sikertelenül csábította Athént. 479 tavaszán tehát újra
' megkezdődött a küzdelem. Az elhagyott Athént ismét feldúlták a perzsák. A spártaiak Pausanias alatt
lJ3 csak ősszel érkeztek meg s ekkor az egyesült spártai s athéni seregek P1 a t a i á n á 1 teljesen tönkretették a perzsákat, maga Mardonios is a csatatéren maradt.
A védelmi háborúk utolsója ez. Még ugyanazon évben Kis - Ázsiában a görögök már támadólag lépnek fel, My k a i é n á l tengeren és szárazon diadalt aratnak.
A támadó háborúk folytatása. Athén hegemóniája. A görögök, hogy a perzsáktól végleg megszabaduljanak, Pausanias vezérlete alatt a kis
ázsiai ion gyarmatok felszabadítására indultak.
A győztes Pausanias szabadulni akart az ephorok hatalma alól, a perzsa nagy-királlyal alkudozott.
Az ephorok visszahívják s vád alá helyezik. Athéné templomában éhhalállal múlt ki. Elbukott a nagy Themistokles is. Az ostrakismus előbb Argosba, majd a spártaiak gyűlölete innen a perzsákhoz űzte. A nagy
király kegyelméből' Magnesiában tartott fényes udvart s ott fejezte be életét is.
Pausanias bukása után a nagyobbrészt ionokból álló szövetséges had Aristeidest és Kimont ismerte e l vezérekül. A h e g e m ó n i a í g y b é k é s ú t o n
A t h é n i é s z á l l o t t (476). *"*.
Delosi szövetség:. Az utolsó győzelmek.
A r i s t e i d e s a keleti szigetvilágot s a gyarmatokat égy nagy amphiktyoni szövetségbe vonta. A szövet
ségesek pénzt, katonát és hajóhadat szolgáltattak.
A szövetség középpontja Delos szigete, a vezérállam Athén. A szövetségesek utóbb csupán pénzen váltják meg kötelezettségüket, ekkor alattvalói rangra sülyed- nek, a pénztár is Athénbe kerül.
Aristeides (f 467) halála után K i m o n , Miltiades fia a szövetség vezére. . Kiszorítja a perzsákat Thrakiából s Chersonesosból, az E u r y m e d o n torkolatánál pedig kettős csatában veri le őket. (465). <65, Perzsia teljes megdöntése azonban nem sikerült, az athéniek nagyon megosztották erejűket. Kimon halála árán a k y p r o s i S a l a m i s n á l vívta ki az utolsó nagy diadalt (449). Perzsia államait összetartotta, *W.
de a görög gyarmatok felszabadultak.
E r e d m é n y e k : a) A görögök szabadságukat biztosítják az ázsiai despotizmussal szemben, b) Perzsia kiszorul az aigei tengerből, c) Athén tengeri nagy- hatalommá lesz. d) A görög műyeltség minden téren rohamos fejlődésnek indul.
2. Perikies és politikája.
Athén ügyeit a perzsa háborúk után Xanthip- posnak, a mykaléi hősnek a fia, P e r i k 1 e s vezeti.
Anélkül, hogy valaha archon lett volna, 30 éven át irányította Athén politikáját. Szónoklataival a népgyűléseket befolyásolta; mint strategos, mint a pénzügy vezetője s mint honvédelmi, építkezési és istentiszteleti ügyekben biztos, egyéb dolgokban is intézkedett. Terve az volt, hogy az összes görög álla
mokat szövetségbe vonja Athén hegemóniája alatt, de ez lehetetlennek bizonyult. Spárta, ki már Kimon korában is irigyelte Athén hatalmát, most újból Athénre támadt. Perikiesnek csak áldozatok árán 445. sikerült a békét 30 évre megkötni (445). A béke értelmében Spártáé a hegemónia Peloponnesosban, Athéné a tengeren.
Perikies, hogy Athént bevehetetlen erősséggé tegye, befejezte a már Themistoklestől épített falakat, összekötötte két párhuzamos fallal a várost s aPeiraiost.
így csak tengeren közelíthető meg Athén, de ott védi 300 hajója. A szövetségesek már mind alattvalók rangjára siilyedlek. Az ellenkezni merészkedők szigo
rúan bűnhődtek (Samos).
Ugyancsak Perikies műve a teljes demokratia kialakítása. A thétek a perzsa háborúk idejében nagy szolgálatot tettek, méltányos, hogy a jogokban is osztozzanak. Az areiopagost megsemmisítette. Min
denki elnyerheti a legmagasabb hivatalt is. A szegények az esküdtszékeknél, a népgyűlésen, a katonaságnál napidíjat kapnak. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezében van.
A teljesen élére állított demokratia veszedelmei lehetett, ha a vezetés túlzók kezébe kerül.
3. Athén, mint Görögország szellemi középpontja.
Perikies legfőbb érdeme, hogy Athént a görög tudományoknak s a művészeteknek igazi középpont
jává tette. Az athéni nép szépérzékét s Ízlését annyira kiművelte, hogy a történelem bármely korában is úgy szólva páratlan jelenség. Ezzel Athén kezébe adta az emberiség szellemi vezetését századokon át.
Az építészet, szobrászat és festészet egyaránt legvirágzóbb korát élte idejében. Az építészetben idők folytán három stil alakult ki: a dór, ion s a korinthosi. Legjellemzőbb sajátságaikat az oszlopfők tüntetik fel.
25 Athén művész! alkotásai: a P n y x , a népgyű
lések helye ; az 0 d e i o n s a D i o n y s o s s z í n h á z , a S t o a p o i k i l é , melyet P o l y g n o t o s ékesített a perzsa háborúkból vett jelenetekkel; az I k l i n o s t ó l épített P a r t h e n o n . Ez utóbbiban állott P h e i d i a s n a k , a legnagyobb görög szob
rásznak alkotása, az arany és elefántcsontból készített A t h é n é s z o b o r . Hasonlóképen Pheidias műve a z o l y m p i a i Z e u s szobor.
A Dionysos tiszteletére rendezett ünnepségekből e korban alakul ki a drámai költészet. A tragoedia 3 legkiválóbb mestere : A i s c h y l o s , S o p h o k l e s és E u r i p i d e s. A komoediáé : A r i s t o p h a n e s .
A történelírás megteremtői szintén Perikies kor
társai. H e r o d o t o s a perzsa háborúk T h u k y- d i d e s a peloponnesosi háborúk megirója. Thukydides folytatója Xenophon.
A n a x a g o r a s a bölcsészetben teremíett meg új irányt. Legfőbb ok gyanánt egy mindenek felett álló l e l k e t vesz fel.
4. A peloponnesosi háború (431—404).
A háború okai. A háborúra okot szolgáltattak a dór és ion ellentétek, a kormányformák különbsége, legfőképen pedig, hogy mindkét állam, Spárta is, Athén is versenyt az elsőségre tör. Ebhez járul, hogy Athén zsarnoki hatalmát már a szövetségesek sem akarják tűrni. A kedvező alkalmat megadja a Korky- raban kitört viszály. Az arisztokraták Korinthost, a demokraták Athént nyerték meg. Sikerült a győztes Athén ellen Korinlhosnak felingerelni az egész pelo
ponnesosi szövetséget. Erre az egész görög világ két táborra oszlik. Az arisztokrata államok Spártát, a szövetségesek s a demokrata államok Athént követik.
Athén hajóhadában s teli kincstárában hízik, Spárta nagy szárazföldi haderejében.
A háború első része a Nikiaa-féle békéig:- A háború kölcsönös pusztításokkal kezdődött (431). 431.
A spártaiak Attikát dúlják, az athéni flotta a pelo
ponnesosi partokat. Attika lakossága Perikies tervei szerint Athén falai mögé költözött. Védelmi háborúban akarta az ellenséget kifárasztani. Athén összezsúfolt lakossága között azonban kiütött a pestis. A pestis pusztításánál nagyobb baj minden erkölcsi rend felbomlása. Magát Perikiest is vád alá helyezik s
elitélik. Még egyszer ugyan a sereg élére állítják, de az elkövetett hibák helyrehozatalában a halál gátolta meg (429).
A demokratákat most a demagóg bőrgyáros K l e ó n vezeti, mig az arisztokraták élén N i k i a s áll. Perikies mérsékelt demokratiája, csőcselék ura
lommá, o e h l o k r a t i á v á lett. Az erkölcsök nagy elvadulását látjuk mindkét részen, a mit II y t i 1 e n e és P1 a t a i a esetei igazolnak.
A háború további folyamán sikerült Kleonnak S p h a k t e r i a szigetén 420 spártait foglyul ejteni.
A spártai B r a s i d a s azonban kiköszörülte a csorbát A m p h i p o l i s n á l . Győztek a spártaiak, de úgy 422. Kleón, mint Brasidas életöket vesztették (422).
A kimerült felek közt N i k i a s létrehozta a 421. nevéről nevezett békét 50 évre (421). Minden a
háború előtti állapotban maradt.
Az állami és az erkölcsi élet romlása;
s z i c í l i a i v á l l a l a t . Az athéni államot megrontották a demagógoktól előidézett pártviszályok, az erkölcsi életet a sophisták. A s o p h i s t á k (Protagoras, Gorgias) hadat izentek az igazságnak, vitatkozás!
ügyességükkel jót és rosszat egyaránt védelmeztek.
Az erkölcsök romlását meg akarta gátolni az ókor legnagyobb bölcsésze S o k r a t e s, ki az erények követését sürgette. A mindenható s mindenütt jelen
levő isten legfőbb tiszteletét a jó cselekedetekben látta. Polgártársai az ifjúság megrontójának tartották s méregpohárra Ítélték (399).
A zavaros állapotok kedveztek A1 k i b i a d e s terveinek. A nagyeszű s szép külsejű Alkibiades a hatalom megszerzéséhez a háborút tartotta szük
ségesnek. Bávette tehát a polgárokat, hogy- segítsék 4t5. meg E g e s t á t S y r a k u s a i ellen. 415 derekán
134 hajóval 36,000 ember indult el Szicíliába A l k i b i a d e s , N i k i a s s L a m a c h o s vezérlete alatt. De még mielőtt rendelkezési helyökre ériek volna, Alkibiadest Itália partjáról visszahívták s a Hermes szobrok megcsonkítása végett vád alá helyezték. Alkibiades Spártába menekült. Távozása 414, bénítólag hatott a- csapatra. Nikiás 414-ben meg
támadta Sirakusait, némi előnyöket vívott is ki, de mindent megváltoztatott a spártai G y l i p p o s megérkezése. A spártaiak Gylippost Alkibiades biz
tatására küldöttek el. Az athéneiek szintén küldöttek Demosthenes alatt segítséget, de mit sem használt.
413. Gylippos tengeren és szárazon győzött (413). Az
27 athéni vezéreket lefejezték, a sereg a kőbányákban veszett el.
A p e l o p o n n e s o s i háború v é g e . Alkibiades, hogy Athént még jobban megalázza, megszállatta a spártai sereggel D e k e l e i á t , az attikai fellegvárat.
.Maga pedig Athén keleti gyarmatait izgatta elpártolásra.
Végső veszély fenyegette Athént, különösen midőn Ti s s a p h e r n e s perzsa helytartót arra is rávette, hogy a spártai hajóhad legénységének a zsoldját kiűzesse.
Azt gondolta most, hogy- eleget bűnhődött már Athén, megmentésére vállalkozott. Megdöntette ugyan még Athénben a demokratiát, de csak azért, hogy ennek a helyreállítása is az ő érdemét növelje.
A Samosnál horgonyzó athéni flottát megnyerte, h'asonlóképen Athén részére hódította a kis-ázsiai satrapát.. Erre a Propontisban háromszoros győzel
met nver Spárta felett s diadallal vonul be a Pei- raiosbá (408). 405:-
Spárta hadai élére L y s a n d r o s t állította.
Ez hazája részére hódította az ifjabb Kyrost, a perzsa helytartót s megállította Athént diadalában.
Athén maga siettette bukását, midőn alvezérei hibája miatt (Notion) a nagyeszű Alkibiadest száműzte.
Az évekig húzódó háborúban az athéni K o n o n győz még egyszer a z a r g i n o s a i s z i g e t e k mellett . (406), de a háború utolsó csatájában az A i g o s p o t a m o s-n á 1 Lysandros teljesen megsemmisítette az athéni hajóhadat. Athén ellenállani többé nem nem képes. Lysandros a tengeren, Agis király a száraz
földon ostromolta. A pártharczoktól különben is szétmarczangolt s kiéhezett város megadta magát (404). Falait lerombolják, hajóit 12 kivételével kiadja, 40*-.
tségeseit felszabadítja, maga belép a spártai szüvetségbe. Lysandros megváltoztatja Athén alkot
mányát is, ettől kezdve 30 olygarcha kormányozza.
Nagy k ö v e t k e z m é n y e i vannak a 27 évig tartó háborúnak. A béke s egyetértés többé helyre nem áll, a görög államok folyton viszálykodnak.
Spárta újból a főuralom birtokába jut, de a Lykurgosi szervezet rovására. Vége van Athén politikai hatal
mának, de a szellemi vezetés továbbra is az övé.
5. Spárta hegemóniája.
Athén felszabadulása. Spárta győzelmei után a görög államokban oligarchikus kormányt állított
fel. Ezekre mindenütt a Spártától odarendelt fel
ügyelők úgynevezett h a r m o s t o k vigyáztak. Kor
mányzásuk olyan másfelé is, mint Athénben. Itt a ,30 t y r a n n o s " százával végezteti ki a néppárt híveit, valamint a sykophantok feljelentésére a gazda
gokat. Sokakat száműznek, mások pedig önként menekülnek. A Thebaiba menekült T h r a s y b u l o s összegyűjti a menekülteket, megszállja a Peiraiost, szétveri a zsarnokok csapatát, a harminczak feje 40a líritias elesik (403). A népuralom minden nagyobb
rázkódtatás nélkül helyreáll. Megnyugszik a változás
ban Spárta is.
„Anabasis." Spárta háborúja P e r z s i a ellen. A peloponnesosi háború oly katonaosztályt teremtett meg, mely a harczolást mesterségnek tar
totta és zsoldért bárkinek a szolgálatába állott. Kapóra jött ez az ifjabb K y r o s n a k , a ki bátyjának A r t a- x e r x e s M n e m ó n n a k uralmát akarta megdön
teni. Össze is gyűjt vagy 100 ezer ázsiai harczost s felfogad mintegy 13 ezer görögöt. K u n a x á n á l ütközik meg a nagy - király seregével, a görögök 401. győztek, de Kyros elesett (401). A perzsa birodalom
oly gyönge, hogy a magára maradt, ellenséges népektől körülvett s Tissaphernes cseleitől háborgatott 10 ezer göröggel eléri X e n o p h o n Trapezosnál a tenger
partot. A fel és visszavonulást maga Xenophon örökí
tette meg. (Anabasis.)
T i s s a p h e r n e s olykép akar a görög segít
ségért boszút állni, hogy a kis-ázsiai ion gyarmatokat támadja meg. Ezek Spártától kérnek s kapnak segít
séget. A spártai vezérek győznek. A sánta A g e s i- 1 a o s király már Perzsia megdöntéséről gondolkodik.
Mindent megváltoztat a perzsa pénz. Tissaphernes Spárta ellen az Athén-, Argos-, Thébai- és Korinthosból álló szövetséget létesíti. A szövetségesek Spártát a szárazföldön H a l i a r t o s n á l , tengeren az athéni K o n o n vezérlete alatt K n i d o s n á 1 verték le.
Athén hozzáfog a tengeri szövetség alakításához g perzsa pénzen felépítteti a hosszú falakat, Spárta kétségbeesésében Agesilaost hívja vissza, ki száraz-
•33j, földön győz ugyan K o r o n e i á n á l (394), de ten
geren nem mérkőzhetik Athénnel.
Spárta megfeledkezik ekkor a hellenizmus érdé- j keiről, pusztán főuraima lebeg szemei előtt. Susába küldött követe kikoldulja a nevéről elnevezett!
-387. a n t a l k i d a s i b é k é t (387). A békét a nagy-:
király diktálja, nem mint egykor Kimon. A béke ;
29 értelmében minden görög állam szabad és független,
tségeket létesíteni nem szabad. Athén is elbo
csátja szövetségeseit. A béke megtartására Spárta s a nagy-király ügyelnek fel. Perzsia Kis-Ázsiát és Kyprost kapja jutalmul s a jogot bármikor beavat
kozni a görög államok ügyeibe Spárta ily gyalázat árán maradt a hatalom birtokában.
ő. Thebai hegemóniája.
Az antalkidasi béke úrrá tette Spártát Görög- iban. Hatalmát arra használja fel, hogy a szövetségeket megbontsa s arisztokratikus kormá
nyokat állítson fel (Chalkidike, Olynthos). P h o i b i d a s I elfoglalta Thebai fellegvárát Kadmeiat is s a spártai űrség az oligarchákkal 4 évig sanyargatta a várost. De 379-ben az Athénbe menekült demo 379.
kraták P e l o p i d a s s a l s a z otthon maradt E p a- m e i n o n d a s s a l élükön felszabadították Thebaií s a város uralmát egész Boiotiára kiterjesztették.
Boiotia nevében akarják az antalkidasi békét is elfogadni. E miatt került háborúra a dolog Spártával.
K l e o m b r o t o s Boiotiába vonul, de Epamei- nondas a ferde csatarend alkalmazásával L e u k- t r á n á l elhatározólag megverte (371). Ezzel kez-371.
dödik Thebai hegemóniája; felügyel ezentúl az antal-
Í
dasi béke megtartására Spárta helyett. E p a m e i - o n d a s négyszer vonul Peloponnesosba, felbontja
szövetséget, felszabadítja Messeniát Spárta uralma ól. Negyedízben M a n t i n e i á n á l (362) életével362.
iltja meg a győzelmet.
Ugyanazon időben P e 1 o p i d a s északon harczol.
pherai tyrannosnak, Sándornak leverésével fel- abadítja T h e s s a l i á t . Makedonia kezesül küldi lebaiba Fülöpöt, a király fiát. Harmadik hadjáratában y n o s k e p h a l a i n á l veszti életét (364). 364-
Thebai hatalma a két férfi személyéhez fűződött, haláluk után a hegemónia kisiklott Thebai kezéből.
Epameinondas és Pelopidas voltak az utolsók, kik nemzeti alapon kísérlettek meg a görögöket egyesíteni.
Az egyesítést a jövőben egy idegen hatalom, M a k e d o n i a viszi végbe.
7. Makedonia emelkedése. Hellas egyesítése.
Az Aigei-tengertől és Thessáliától északra fekvő Makedonia akkor kezd szerepet játszani F ü l ö p
359 (359—336) király uralkodása idejében, midőn Hellasbaa a legnagyobb zavarok vannak.
Fülöp király Epameinondas házában ismerkedett meg a görög műveltséggel, a görög állapotokkal s a hadi szervezettel. Nagyon jól hasznára tudta utóbb az itt szerzett ismereteket fordítani, hogy Görög
országot Makedonia hatalma alá hajtsa.
Trónfoglalása után első dolga volt Makedonia hatal
mát megállapítani. A belső zavarokat legyőzte és helyre
állította a rendet. Hatalmas sereget alkot (Phalanx).
Országa határait kiterjeszti s biztosítja azokat a szom
széd népek támadása ellen. Elfoglalja Chalkidike görög gyarmatainak egyikét-másikát, hogy tenger
partra tegyen szert.
A delphoi amphiktyoniától Phokis ellen indított s z e n t h á b o r ú alkalmat ad Fülöpnek, hogy Görögország ügyeibe avatkozzék. Apolló nagy tiszte
lőjének mutatja magát, Phokist feldúlja. Jutalmul az amphiktioni tanácsban Phokis szavazatát kapja, ezzel alkalmat s jogot a görög ügyekbe magát bele
ártani. A thermophyiai-szoros megszállását meggátolta egy athéni hadosztály.
Az elfajult görögök távol állanak attól, hogy Fülöpöt szándékában gátolnák, sőt észre sem veszik czélját. Az egyetlen D e m o s t h e n e s , a nagy athéni szónok az, a ki minden igyekezetét és tehetségét arra használja, hogy a görögöket felrázza tétlenségükből (Philippikák). Demosthenes kikerülhetétlennek látja Fülöppel a küzdelmet, épen ezért az egyetértést sürgeti. A hatalmas Olynthost az atheneiek nem menthetik már meg, de az Athén vezérlete alatt létesült szövetség (Korinthos, Megara s több sziget;
megmenti B y z a n c o t .
A görög ügyekbe való beavatkozásra keres most Fülöp új alkalmat. Megteremti ezt a számára Aischines, a megvesztegetett szónok. S z e n t h á b o r ú t indíttat a lokrisi Amphissa ellen s annak a vezetését Fülöpre bízatja. Fülöp azonban nem megy Amphissa ellen, hanem Közép-Hellas kulcsát E1 a t e i á t foglalja el.
Sikerül ekkor Demosthenesnek Athén és Thebai közt szövetséget létesíteni. De a szövetségesek C h a i r o- 338 n e i án ál csatát vesztenek (338). Fülöp Thebait meg
bünteti, Athénnel szemben megelégszik, hogy szövet
ségébe áll. Miután a peloponnesosi szövetséget is meg
bontotta, a görög államokat gyűlésre hívta meg Korin- 837. thosba. A k o r i n t h o s i g y ű l é s e n (337) magát a
perzsák ellen indítandó háború fővezérévé választatta.
