A második magyar–spanyol agrárközgazdasági kollokvium

(1)

526

^lSZEMLE

alakítását. Ezt célozta az előterjesztés, amely két egymással ellentétes igénynek próbált eleget tenni. Egyrészt, hogy a különböző té- mák sajátosságaira figyelve ne írjon elő túl-

ságosan merev. kötött szabályozást, másrészt

mégis biztosítsa az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítását.

A vitában a Pénzügyminisztérium, a Bel- kereskedelmi Minisztérium, az Ipari Minisz—

térium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselője kért szót. A hozzá- szólók a központi és az igazgatási statisztikai fogalmak elhatárolásának problémaköré- vel foglalkoztak.

A negyedik napirendi pont keretében dr.

Ormai László, a KSH főosztályvezetője tájé- koztatást adott az új típusú gazdasági szer- vezetek adatgyűjtési rendszerének továbbfej- lesztéséről. Elmondta, hogy az 1982-ben ki- alakított rendszer a tapasztalatok birtokában

két területen módosul:

— megszűnnek a kisszervezetek megalakulásának regisztráilását szolgáló adatgyűjtések. és helyettük a

Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága által felállított és karbantartott nyilvántartási rendszert fogják statisztikai célra használni:

—- megbizhatatlan volta miatt megszűnik a válla- lati gazdasági munkaközösségek és az ipari, valamint szolgáltató szövetkezeti lszakcsoporto'k olyan ön- álló szakágazati besorolása, amely a tevékenységük- re vonatkozó saját bevallásuk alapján készült (a be- sorolás ezután egyrészt meg fog egyezni a .,gazda szervezet" besorolásával — a népgazdasági elszámo- lások rendszere is ezt indokolja —. másrészt :: beso- rolás a tevékenységek árbevételének megosztásán fog alapulni).

A Központi Statisztikai Hivatal által be—

gyűjtött és feldolgozott adatok valamennyi érdeklődő számára hozzáférhetők, ezért az előadó arra kérte a jelenlevőket, hassanak oda, hogy a kisszervezeteket ne terheljék túl- zott adatkérésekkel.

Az ötödik napirendi pont keretében a Sta—

tisztikai Koordinációs Bizottság elvi állásfog- lalást fogadott el az állami statisztika egy- séges rendszerébe nem tartozó szervek adat—

szolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűj- tési lehetőségeiről. illetve az ilyen adatgyűj—

tésekkel kapcsolatos költségek viseléséről.

A MÁSODIK MAGYAR—SPANYOL AGRÁRKÓZGAZDASÁGI KOLLOKVlUM

CSlZMADilA ERINÖNÉ

Először 1982—ben Budapesten, másodízben 1983. szeptember 2. és 9. között Madridban került sor a magyar és a spanyol agrárköz- gazdászok eszmecseréjére.1 A programot szer- vező házigazda ez alkalommal a Spanyol Agrárközgazdasági és Agrárszociológiai Tár- saság (Asociación Espanola de Economía y Sociología Agrarias), a spanyol delegáció vezetője pedig A. Herrero Alcón, a Társaság elnöke. a Mezőgazdasági, Erdészeti. Halá- szati és Élelmezésügyi Minisztérium vezér—

igazgatója volt. A magyar delegáció a Ma- gyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasá- gi Szakosztályának és a Magyar Agrártudo- dományi Egyesület Agrárközgazdasági Tár- saságának képviselőiből tevődött össze. ve- vetője dr. Dimény Imre akadémikus. a Ker- tészeti Egyetem rektora volt. '

A spanyol delegáció lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar küldöttség még a ta—

nácskozás előtt, annak jobb megalapozásá- hoz megismerkedhessen a spanyol mezőgaz- dasággal és gazdasági szervezetekkel. és- pedig nemcsak a kézhez kapott tanulmá- nyokból. hanem a gyakorlatban is.

Spanyolországban az ötvenes években je- lentős állami támogatással mezőgazdaság- fejlesztési programok indultak, főleg a fővá- roskörnyéki területeken. Céljuk egyrészt a

1 Az első spanyol-magyar agrárközgazdasági kol- lokwiumról szóló beszámolót lásd: Statisztikai Szem- le. 1982. évi 11. sz. 1141—1142. old.

jelentős munkaerő-fölösleg megkötése, más- részt a főváros élelmiszer-ellátásának elő- mozdítása volt. E munkákat az Országos Mezőgazdasági Fejlesztési Intézet (lRYDA) irányitja. Egyik ilyen regionális központjuk Madridtól délnyugatra, Talavérában (Toledó megye) működik. A körzetben létrehozott új településeken (mintegy 300 falu) családi gazdaságok és szövetkezetek, illetve társu- lások gazdálkodnak. Öntözéses műveléssel.

munkaigényes kultúrák termesztésével, fej- lett állattenyésztéssel foglalkoznak. feldol- gozó, szolgáltató szövetkezeti üzemek mű- ködnek ezen a vidéken.

A másik tanulmányutat Madrldtól észak—

nyugatra, Segoviába szervezték a vendéglő- tók, ahol a Piron folyó menti lRYDA-prog- rammal ismerkedtünk. E munkák 20 éve foly- nak. A gazdálkodás, a technikai fejlesztés hatékonyságának megalapozása érdekében az első hat évben rendezték a területet (ta- gosítottak, kialakították a nagy táblákat).

Ezt követte a különböző vállalkozási, főleg szövetkezeti, szakszövetkezeti formák szerve- zése, amit kedvezményes hitelnyújtással tó- mogatott az állam. Ma ez a terület az or- szág legjelentősebb sertéstenyésztő körzete.

Fejlődik az öntözés is. Fő növényeik a nap- raforgó. a cukorrépa és a sárgarépa. A kör- zetben működik egy szolgáltató társulás is.

amelynek keveréktakarmányt előállító üzeme * és állatorvos-szaktanácsadó csoportja szol— ,

(2)

SZEMLE

527

gólja a tagok érdekeit. A társulás beruhá- zásában létesült, évi 100000 tonna kapaci- tású takarmánykeverő megépítéséhez 40—45 százalékban vettek igénybe hitelt, a 15 szó- zalékos kereskedelmi kamattal szemben 11 százalékért, vagyis állami támogatással.

A vitaüléseket megelőző napon a magyar delegáció még egy érdekes programban vett részt. Három csoportra oszolva különbö- ző intézményeket keresték fel, ahol tájékoz—

tatást kaptak azok tevékenységéről és esz—

mecserét folytattak vezető szakemberekkel együttműködési kérdésekről. Az egyik csoport a Madridi Egyetemet, a másik az lNlA-t (Or- szágos Agrárgazdasági Kutató lntézet) és a FORPPA-t (Agrártermelési és Árszabályozási Alap) elnevezésű intézményt, a harmadik az lRYDA-t és a Mezőgazdasági Hitelbankot látogatta meg.

Ezek után került sor a plenáris vitaülések- re. A tanácskozás három napon keresztül folyt. A delegációvezetők megnyitója után 5 előadás és hozzájuk kapcsolódó korreferá- tumok hangzottak el, amelyeket kérdések.

hozzászólások követtek.

Az első előadás (előadó: L. Garcia de Ot- eyza) a spanyol élelmiszeriparról szólt. Spa- nyolországban az élelmiszeripar jobban el- különül a mezőgazdaságtól. mint Magyaror- szágon. Vállalati struktúrájában pedig egyik oldalon a kisvállalati (1—5 fős) forma, má- sik oldalon a multinacionális nagyvállalatok jelenléte, egyes területeken túlsúlya a jel—

lemző.

A magyar korreferens és a hozzászólók a multinacionális vállalatok monopolhelyzeté- vel, a feldolgozottság és az exporthatékony- ság ellentétes tendenciáival, a szövetkezetek országaink közötti eltérő szerepével foglal-

koztak az élelmiszeriparban.

A második ülésen két magyar előadó (Do- bos Károly és Fekete Ferenc) ,,Az agrárgaz- dasági kutatások Magyarországon" címmel tartott referátumot. Vázolták a főbb kutatási témákat, gyakorlati hasznosításukat, a szerve- zeti, finanszírozási rendszert. A résztvevők a spanyol korreferátumból a spanyol agrárku- tatásokról kaptak tájékoztatást. Ezt követően több kérdés hangzott el az előadáshoz és a korreferátumhoz kapcsolódóan. Az elnök zár—

szavában a spanyolországi kutatási rend—

szerben várható változásokról szólt.

Harmadik vitatémaként a mezőgazdasági, illetve élemiszertermékek forgalmazása ke—

rült sorra spanyol előadóval (P. Cruz Roche és Julian Briz Escribano). Az előadás a spanyol élemiszer nagy- és kiskereskedelemmel, a piacszabályozással. az árak problémáival foglalkozott. A magyar korreferens a forgal- mazási szféra, a magyar értékesítési rendszer elemzése kapcsán rámutatott arra. hogy a piaci mechanizmus működésének, az ál- lam szabályozó szerepének, egyúttal a vál-

lalati önállóság és versenyszellem érvényesí—

tésének a tanulmányozásában szorosabb együttműködésre lenne szükség a két ország agrárgazdasági kutatói között. A vitában felvetődött, hogy Magyarország mint a KGST tagja hogyan integrálódik a világké- reskedelembe, milyen nehézségeket okoz a kedvezőtlen világgazdasági helyzet a keres- kedelem fejlődésében mindkét országban, az állami dotációnok milyen hatása, következ- ménye van a magyar gazdaságban. A ma—

gyar elnök zárszavában elemző módon foglalta össze a tanulságokat.

A negyedik témát magyar előadók (Villá- nyi Miklós és Csendes Béla) ..A mezőgazda- sági technológiák és termékek Magyaror- szág és Spanyolország közötti kölcsönös cseréje növelésének lehetőségei" címmel tartották. Ezen az ülésen fogalmazódott meg a legkonkre'tebben a két ország közötti együttműködés eddigi tapasztalatainak érté- kelése és a továbblépés lehetősége a követ- kező területeken:

- agrártechnikai és technológiai fejlesztés magyar—

országi tapasztalatainak átadása,

— a spanyolországi kistermelési technológiák ered- ményeinek hasznosítása,

—a növénytermesztés genetikai hátterének (vető—

mag, nemesítés. szaporítás) biztosításában való együttműködés,

— a világbanki programokban kölcsönös közremű—

ködés.

— a harmadik piacokon való közös fellépés lehe—

tőségeinek kihasználása.

—együttmű,ködés az erdőtelepítés és a vadgaz—

dálkodás terén.

A spanyol reagálás a felvetésekre kedvező volt. Különösen támogatják a kompenzációs kereskedelmi ügyletek fejlesztését, illetve az ún. ,,multivertikális" kereskedelmi konstruk- ciókat a bankrendszer bekapcsolásával.

Végül ötödik témaként ,,Az állami vállalat és az élelmiszeripar" címmel spanyol elő—

adás (előadó: P. Cruz Roche) hangzott el.

Ismét felvetődött a multinacionális vállala- tok szerepe a spanyol élelmiszer-gazdaság- ban. Az állami vállalatokat Spanyolországban az országos iparügyi Intézet (lNl) integrálja.

és fejlesztésükkel. regionális elhelyezésükkel.

a technológiai újítások terjesztésével, minő—

ségjavítással is foglalkozik. A magyar korre- ferátum a magyar élelmiszeripari vállalatok rendszerét, működésük gazdasági eredmé—

nyét, jellemzőit foglalta össze. Közös gond- ként fogalmazódtak meg a technikai fej- lesztés finanszírozása, az infrastrukturális háttér megteremtése, továbbá a kutatási—

fejlesztési források biztosítása terén tapasz- talható nehézségek.

A vitaülés magyar elnöke zárszavában ki- emelte az élelmiszeripar infrastruktúrája fej- lesztésének beruházásigényességét, különös tekintettel a környezetszennyezésre.

A kollokvium befejezéseként a spanyol és a magyar delegációvezetők megállapították,

(3)

528 ^SZEMLE

hogy eredményes, tanulságos, hasznos ta- nácskozás folyt a két ország agrárközgazda- sági szakemberei között. időszerű témák ke- rületek megbeszélésre. A delegációk egymás gondjainak. eredményeinek, tapasztalatainak megismerése, a mindkét ország számára elő- nyös együttműködési lehetőségek keresése jegyében végezték munkájukat.

Összefoglalva úgy értékelhetjük, hogy a kollokvium sok új ismeretet nyújtott a két ar-

szág élelmiszer-termelő és -forgalmazási szférájáról, az agrárgazdasági kutatásokról, a spanyol—magyar mezőgazdasági, élelmi—

szerkereskedelmi együttműködés lehetőségei—

ről. A második magyar—spanyol agrárközgaz—

dasági fórum is elősegítette a szakemberek közti szakmai és baráti kapcsolatok erősödé—

sét, ami fontos záloga, feltétele a további gyümölcsöző együttműködésnek. egymás köl-

csönös megbecsülésének.

VlTAi'JLÉS AZ IFJÚSÁG TÁRSADALMI HELYZETERÖL

tAKATOlS MAMA

,,Az ifjúságpolitika tudományos megalapo- zását szolgáló kutatások" c. MTA főirány Pragrambizottsága, a KISZ KB Gazdaságpo- litikai és Érdekképviseleti Osztálya, valamint a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsági Szak- mai Munkaközössége 1983. szeptember 26.

és 28. között vitaülést rendezett Budapesten a fiatalok életkörülményeiről. Az ülést Barta Barnabás, a KSH elnökhelyettese nyitotta meg, majd sorrendben a következő főbb té—

makörök kerültek megvitatásra:

— Az ifjúságstatisztikai kutatómunka eredményei- nek ifjúságpolitikai hasznosításáról (vitavezető dr.

Klinger András kandidátus. a KSH lőosztályvezetője);

— Az ifjúság jövedelmi és lakáshelyzete (vitave- zető dr. Vukovich György kandidátus, a KSH főosz-

tályvezetője) ;

— Családi életkörülmények és az anyagi életkörül- mények néhány területe (szolgáltatások, turizmus) (vitavezető dr. Andorka Rudolf kandidátus, a KSH osztályvezetője) ;

— A fiatal értelmiségiek és segédmunkások hely- zete (vitavezető dr. Gazsó Ferenc kandidátus, a Mű- velődési Minisztérium Oktatáskutató Intézetének fő- igazgatója) .

Ez a tárgykör —- mint ezt a vitán előadott kutatási eredmények változatossága, sokfé- lesége is mutatta — társadalmi—gazdasági életünk szinte valamennyi fontos, elsősorban az életszínvonal-politika számára elenged-

hetetlen ismeretanyagát felöleli.

Noha az utóbbi 10—15 évben, elsősorban az ún. Ifjúsági törvény1 létrehozása óta a po- litikai—gazdasági irányításban, a publiciszti- kában fokozatosan elterjedt az ,.ifjúságnak."

társadalmi kategóriakénti felfogása, a társa- dalomkutatók számára nem kis gondot jelen- tett e látszólag kézenfekvő, jól érthető foga- lom definiálása, tartalmának pontos megha- tározása. ami természetesen elengedhetetlen alapkövetelmény a kutatásokhoz. Éppen ez idő közben merült fel az igény az életkörül—

mény- és életmódkutatás eredményei iránt is.

mely kutatási terület ugyancsak számos fo-

11971. évi lV. törvény az ifjúságról. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1971. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1982, 60—70. old.

galomtisztázási és módszertani kérdést vetett.

fel.

A vitaülés a több éves kutatómunka ered—

ményeit nemcsak összegezte. hanem nyilvá- nos lehetőséget adott e kutatások különböző területeinek, irányainak szembesítésére is.2

A vizsgálódások egyik sarkpontját a ..pá- lyakezdés", azaz a társadalmi munkameg—

megosztásba való bekapcsolódás körülmé- nyei alkották, E téma tárgyalásakor különö—

sen élesen vetődik fel a vizsgálandó népes- ség körülhatárolásának kérdése. hiszen az aktiv keresővé válás igen különböző életkor- ban következhet be; de éppen ilyen ,,vegyes"

ez a sokaság a foglalkozást illetően is, hiszen a 15 éves korban segédmunkásként in- duló fiataloktól a 25—28 éves kezdő mérnö- kig, orvostól a jogászig stb. mind e csoport—

ba kerülnek. Mégis —— megállapodás alap- ján — általában a 14—29 éves népességet vizsgálják a pályakezdő fiatalok, az ,,ifjúság"

helyzetének felmérésekor.

A vita alapját a KISZ Központi Bizottság Gazdaságpolitikai és Érdekképviseleti Osz- tálya által a korábban kidolgozott műhely- munkák felhasználásával összeállított .,A pályakezdő fiatalok élet— és munkakörülmé- nyeinek alakulásáról, várható tendenciáiról, különös tekintettel a társadalmilag szerve- zett munkába való bekapcsolódásra, a csa- ládalapítás feltételeinek megteremtésére" ci- mű tanulmány szolgálta. A dolgozat minde- nekelőtt leszögezi, hogy ,.A pályakezdők helyzetének vizsgálatakor felmerülő problé- mák jelentős része túlmutat az ifjúságon. és azok, bár vannak ifjúsági vonatkozásai, egészükben nem specifikusan ifjúságiak, ha—

nem a társadalmi—gazdasági problémák szé- lesebb körébe ágyazódnak". Az elemzés el- ső helyen foglalja össze a foglalkoztatás,

3;Néhány héttel a vitaülés után látott napvilágot a KSH Ifjúsági [Szakmai Munkaközössége által szer- kesztett adatgyűjtemény, amely ugyancsak a kutatási eredményeknek jobb hozzáférését szolgálja a nyilvá- nosság számára. (lfjúsá statisztikai adattár. Központi Statisztikai Hivatal. Bu apest. 1983. 424 old.)