MAGYAR KÖZLÖNY

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY ^{76. szám}

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2017. május 29., hétfő

Tartalomjegyzék

117/2017. (V. 29.) Korm. rendelet A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről 7873 118/2017. (V. 29.) Korm. rendelet A Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének

szakmai követelményeiről szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet és a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet

módosításáról 7873 119/2017. (V. 29.) Korm. rendelet A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló

210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 7877

176/2017. (V. 29.) KE határozat Bírói felmentésről 7882

179/2017. (V. 29.) KE határozat Bírói kinevezésről 7883

188/2017. (V. 29.) KE határozat A 202/2014. (V. 29.) KE határozat módosításáról 7886

1264/2017. (V. 29.) Korm. határozat A polgármesteri béremelés különbözetének támogatása érdekében

szükséges források biztosításáról 7886

1265/2017. (V. 29.) Korm. határozat Az ingyenes tankönyvellátás 5–9. évfolyamokra történő együtemű

kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi forrás biztosításáról 7945 1266/2017. (V. 29.) Korm. határozat A határ menti gazdaságfejlesztési stratégiák végrehajtásához szükséges

intézkedésekről 7945

(2)

Tartalomjegyzék

1267/2017. (V. 29.) Korm. határozat A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének 2017. évi kiegészítő

támogatása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításról 7946 1268/2017. (V. 29.) Korm. határozat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló

1432/2015. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról 7948 1269/2017. (V. 29.) Korm. határozat Az önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-,

illetve garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő kormányzati

hozzájárulás módosításáról 7948

1270/2017. (V. 29.) Korm. határozat A közel-keleti térségben élő üldöztetést szenvedő keresztények

támogatásáról szóló 1162/2017. (III. 27.) Korm. határozat módosításáról 7950 1271/2017. (V. 29.) Korm. határozat A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési

keretének megállapításáról szóló 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozat

módosításáról 7950 1272/2017. (V. 29.) Korm. határozat A Nemzeti Védőnői Szolgálat létrehozásáról 7963

(3)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 117/2017. (V. 29.) Korm. rendelete a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről

A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban:

Szabs. tv.) szerinti központi bírságkezelő szervként a Kormány az Országos Rendőr-főkapitányságot jelöli ki.

2. § (1) A központi bírságkezelő szerv a Szabs. tv. 141. § (1a) bekezdése szerinti feladatát – a Szabs. tv.-ben meghatározottakon túl – az általános szabálysértési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások vonatkozásában keletkezett, pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, valamint a helyszíni bírságból származó bevétel vonatkozásában látja el.

(2) A központi bírságkezelő szerv a Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdése szerinti feladatát

a) az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség,

b) a bíróság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyintézője által kiszabott helyszíni bírság, továbbá

d) a Szabs. tv. 39. § (2) bekezdés d)–i) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek által kiszabott és a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság

vonatkozásában látja el.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 118/2017. (V. 29.) Korm. rendelete

a Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány

kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet és a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján és

a 3. alcím tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(4)

1. A Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„b) beszerzési eljárás:

ba) a közbeszerzésekről szóló törvény és

bb) a védelemi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény, valamint

bc) a közbeszerzésekről szóló törvény és a védelemi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény végrehajtására kiadott Korm. rendeletek

alapján lefolytatott közbeszerzési és beszerzési eljárás;”

(2) Az R. 1. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) társszervek: a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Európai Unió tagállamának olyan hatósága, amely nemzeti joga alapján bűncselekmények felderítésére és megelőzésére jogosult;”

(3) Az R. 1. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

„h) rendőri szerv szervezeti egysége: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban:

általános szerv) területi szervei, a terrorizmust elhárító szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv igazgatóságai.”

2. § Az R. 8. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kényszerítő eszköz alkalmazásának szükségessége esetén a) az általános rendőri szerv esetében az országos rendőrfőkapitány,

b) a terrorizmust elhárító szerv esetében a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,

c) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója

rendszeresítési eljárást kezdeményez.

(2) Az országos rendőrfőkapitány, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója a nem rendszeresített kényszerítő eszköz beszerzésének szükségességéről – a beszerzési eljárás megindítását megelőzően – írásban tájékoztatja a minisztert, és értesítést küldhet a rendőrség (1) bekezdés szerinti másik vezetője, valamint a társszervek vezetői részére.

(3) Ha nem rendszeresített kényszerítő eszköz beszerzése válik szükségessé, a rendszeresítési eljárás megindítását követően, annak lefolytatásával párhuzamosan a beszerzési eljárás lefolytatása is megkezdhető.”

3. § Az R. 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A beszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés megkötését követően haladéktalanul – a 2. melléklet tartalmi előírásai alapján –)

„b) a rendőri szerv szervezeti egységének vezetője – az e rendelet szerint meghatározott esetekben – alkalmazásba vételi javaslatot terjeszt fel az országos rendőrfőkapitánynak, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának.”

4. § Az R. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter rendszeresítési határozatával rendszeresíti a rendőrségnél nem rendszeresített, a büntetés- végrehajtási szervezetnél, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) rendszeresített kényszerítő eszközt. A rendvédelmi szervnél megtalálható, a rendszeresítésről keletkezett dokumentumok a rendőrség 8. § (1) bekezdés szerinti vezetőjének írásos megkeresésére átadásra kerülnek a rendszeresítési eljáráshoz csatolandó dokumentumként.”

(5)

5. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Alkalmazásba vételi határozattal kerülhet a rendőrség alkalmazásába a rendőrségnél már rendszeresített kényszerítő eszköz, vagy annak olyan típusváltozata, amely paramétereiben – különösen méretére, tömegére, színére, űrtartalmára, anyagminőségére, illetve a kényszerítő hatás kiváltására vonatkozóan – kismértékű eltérést mutat a már rendszeresített kényszerítő eszköz típusához képest, és ezáltal alkalmazástaktikájában nincs eltérés.

(2) Az alkalmazásba vételről – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az 5. melléklet szerinti alkalmazásba vételi határozattal az országos rendőrfőkapitány, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója dönt.

(3) Az alkalmazásba vételi határozatot – annak meghozatalát követően – haladéktalanul meg kell küldeni a miniszternek, aki öt napon belül gondoskodik az alkalmazásba vétel tényének az általa vezetett minisztérium honlapján való közzétételéről. A közzététel tartalmazza az alkalmazásba vételi határozat számát, az alkalmazásba vett kényszerítő eszköz megnevezését, rövid leírását, és az alkalmazásba vétel szükségességének rövid indoklását.

(4) Az alkalmazásba vételről az 5/A. melléklet szerinti alkalmazásba vételi határozattal a miniszter dönt, ha azt a) az országos rendőrfőkapitány vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója kéri a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél,

b) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója kéri az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél,

c) az országos rendőrfőkapitány vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója kéri a terrorizmust elhárító szervnél

rendszeresített kényszerítő eszközre vonatkozóan.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat közzétételéről a miniszter öt napon belül gondoskodik az általa vezetett minisztérium honlapján. A közzététel tartalmazza az alkalmazásba vételi határozat számát, az alkalmazásba vett kényszerítő eszköz megnevezését, rövid leírását, és az alkalmazásba vétel szükségességének rövid indoklását.

A rendőrség 8. § (1) bekezdés szerinti vezetője az alkalmazásba vételhez szükséges, rendelkezésére álló dokumentumokat a (4) bekezdés szerinti alkalmazásba vételhez megkeresés alapján átadja.”

6. § Az R. 22–24. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„22. § (1) A próbahasználat elrendelése esetén meg kell győződni a rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz alkalmazhatósága mellett a korábban rendszeresített, illetve beszerzett felszerelésekkel való együtthasználhatóságáról, a gazdaságos üzemeltetésére, technikai kiszolgálására, javítására, tárolására, szállíthatóságára, kezelhetőségére vonatkozó feltételrendszer megteremtésének lehetőségeiről.

(2) A próbahasználat végrehajtható szervezett gyakorlatok és gyakorlások alkalmával is.

23. § A próbahasználat költségét a rendőrség központi szerve, vagy a rendőri szerv szervezeti egysége viseli, ha részére a kényszerítő eszköz beszerzése szükséges.

24. § A próbahasználatot végrehajtó szerv a kényszerítő eszköz próbahasználatát követően, az arról készült jegyzőkönyvben – indoklással együtt – az alábbi megállapításokat teheti:

a) rendőrségi alkalmazásra megfelel, b) rendőrségi alkalmazásra nem felel meg.”

7. § Az R.

a) 1. § e) pontjában, 12. §-ában, 13. § (1) bekezdésében a „Rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, b) 6. §-ában a „Rendőrségnél” szövegrész helyébe a „rendőrségnél” szöveg

lép.

8. § (1) Az R. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. a 2. melléklet szerinti 5/A. melléklettel egészül ki.

2. Az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) Az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ier.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az iparbiztonsági ellenőrzés során elvégzendő cégellenőrzéshez szükséges iratok elektronikus formában is kitölthetők, illetve benyújthatók az NBF-hez.”

(6)

(2) Az Ier. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás elektronikus formában is teljesíthető.”

3. A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás- átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosítása 10. § A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek

irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) E rendelet hatálya nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény szerinti Kormányfői protokoll kiadási előirányzat terhére elszámolt termékek és szolgáltatások beszerzésére.”

4. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

miniszterelnök

1. melléklet a 118/2017. (V. 29.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A RENDSZERESÍTÉSI JAVASLAT, ILLETVE AZ ALKALMAZÁSBA VÉTELI JAVASLAT TARTALMI ELEMEI

1. A rendszeresítési eljárást, illetve az alkalmazásba vételi eljárást kezdeményező szerv megnevezése, iktatószáma

2. A rendszeresítési javaslat, illetve az alkalmazásba vételi javaslat minősítése

3. A rendszeresítésre, illetve alkalmazásba vételre javasolt kényszerítő eszköz megnevezése, rövid leírása 4. A kényszerítő eszköz korszerűségi szintjének megítélése

5. A rendszerben tartás tervezett ideje

6. A szolgálati szükségesség rövid indoklása (a kiváltásra kerülő kényszerítő eszköz itt kerül megnevezésre, illetve itt kell jelezni azt is, ha nincs kiváltandó kényszerítő eszköz)

7. Az ellátandó szervek megnevezése, az ellátásra tervezett mennyiség (alapellátás és az arra számított tartalékok)

8. Az ellátás, mennyiségi bővítés, pótlás szükséges költségeinek, tervezett forrásainak, a beszerzési eljárásra vonatkozó információknak, a költségek viselőjének megjelölése

9. A kényszerítő eszközt használó állomány kiképzésére vonatkozó javaslatok 10. Az állagmegóvásra, műszaki kiszolgálásra, javításra tett javaslatok

11. A pótlásra, illetve a mennyiségi bővítésére vonatkozó feladatok megjelölése 12. Keltezés, aláírás

13. Mellékletek: a 10. § (1) bekezdés szerinti dokumentációk és a 11. § szerinti szakértői bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, a kényszerítő eszköz korábbi rendszeresítéséről szóló dokumentumok másolata”

(7)

2. melléklet a 118/2017. (V. 29.) Korm. rendelethez

„5/A. melléklet a 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁROZAT

alkalmazásba vételről

I. Az alkalmazásba vételi javaslat adatai

1. Az alkalmazásba vételre javasolt kényszerítő eszköz megnevezése, rövid leírása 2. Az ellátandó szerv megnevezése, az ellátásra tervezett mennyiség

3. Az ellátás, mennyiségi bővítés, pótlás szükséges költségeinek, tervezett forrásainak, a költségek viselőjének megjelölése

4. Az állagmegóvásra, műszaki kiszolgálásra, javításra tett javaslatok

5. A pótlásra, illetve a mennyiségi bővítésére vonatkozó feladatok megjelölése 6. A kényszerítő eszköz rendszeresítését korábban lefolytató szerv megnevezése II. Az alkalmazásba vétellel kapcsolatos döntés

Keltezés: ..., ... év ... hónap ... nap

...

belügyminiszter

Mellékletek:

A kényszerítő eszköz rendszeresítéséről szóló korábbi dokumentumok másolata.”

A Kormány 119/2017. (V. 29.) Korm. rendelete

a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Korm. rendelet) 3. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. kötelező üzemeltetési időszak: a beruházás befejezését követő legalább öt üzleti év, kis- és középvállalkozás esetében legalább három üzleti év, amely megegyezik a fenntartási időszakkal;”

(2) A Korm. rendelet 3. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. üzleti terv: a 2. § a) és c) pontja szerinti beruházások esetében a beruházó által angol vagy magyar nyelven készített dokumentum, amely az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:

a) vezetői összefoglaló,

b) beruházó vállalat bemutatása,

c) beruházás részletes költségtervvel alátámasztott bemutatása,

(8)

d) külső és belső környezet elemzése: makrogazdasági elemzés, iparági elemzés, versenytársak elemzése és SWOT-analízis,

e) pénzügyi terv, ideértve eredményterv, mérlegterv, cash-flow terv benyújtása;”

„36. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 3. § 1. pontjában meghatározott alapkutatás;”

„37. alkalmazott kutatás: a KFItv. 3. § 2. pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;”

„38. kísérleti fejlesztés: a KFItv. 3. § 7. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;”

„40. újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma: a beruházónál munkaidejük legalább 50%-ában munkakörüknél fogva kutatás-fejlesztési projektekben foglalkoztatott munkavállalók száma, akik éves átlagos statisztikai állományi létszámának fenntartására a beruházó kötelezettséget vállal, összehasonlítva a létesítmény ilyen munkavállalóinak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámával, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azzal, hozzátéve, hogy mindkét esetben az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;”

„41. megtartott kutatás-fejlesztési munkahelyek száma: a beruházó támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projektjével érintett létesítményében a kutatás-fejlesztési projektekkel összefüggésben munkakörüknél fogva munkaidejük legalább 50%-ában foglalkozó munkavállalóknak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azon létszám, hozzátéve, hogy mindkét esetben a munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;”

(8) A Korm. rendelet 3. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:

„44. termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;”

(9) A Korm. rendelet 3. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:

„45. új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: az Európai Bizottság a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatása 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak.”

2. § (1) A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott támogatás a következő célokra vehető igénybe:]

„c) új gazdasági tevékenység végzésére irányuló, termék-diverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen, ha a beruházás 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy ha a beruházás – az elszámolható költségeinek nagyságától függetlenül – a beruházónál foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedését eredményezi legalább az új munkahelyek számának megfelelő mértékben a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához, vagy ha az magasabb, a beruházó más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásához képest, és az újonnan létesített munkahelyek száma eléri az 50-et, feltéve, hogy regionális szolgáltató központ létrehozatalára vagy bővítésére irányul;”

(9)

(2) A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) munkahelyteremtési célú, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló, termék-diverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen, ha a beruházás 20. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy ha a beruházás – az elszámolható költségeinek nagyságától függetlenül – a beruházónál foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedését eredményezi legalább az új munkahelyek számának megfelelő mértékben a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához, vagy ha az magasabb, a beruházó más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásához képest, és az újonnan létesített munkahelyek száma eléri az 50-et, feltéve, hogy regionális szolgáltató központ létrehozatalára vagy bővítésére irányul;”

(3) A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) új létesítmény létrehozatalára vagy létesítmény felvásárlására irányuló induló beruházás kivételével olyan induló beruházás Magyarországon a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma alapján legalább kettőszázötven főt foglalkoztató nagyvállalkozásnak minősülő egyetlen jogi személy által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint új gazdasági tevékenység végzésére irányuló, termék-diverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás az Atr.

25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen, amelynek 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget a beruházás megkezdésétől számított legfeljebb három éven belül (technológia-intenzív beruházás).”

(4) A Korm. rendelet 9. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A nagyvállalkozásnak minősülő beruházó kutatás-fejlesztési projektje vagy projektjei esetén támogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházó kutatás-fejlesztési projektje vagy projektjei 17. § (3) bekezdés szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma eléri a 25-öt, azzal, hogy az újonnan létesített kutatás- fejlesztési munkahelyek számának legalább ötven százaléka felsőfokú végzettséghez kötött.”

3. § A Korm. rendelet 13/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kizárólag az általános csoportmentességi rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatással halmozható, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.”

4. § (1) A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy]

„f) a beruházó a kötelező üzemeltetési időszak összességében elérje az Sztv. 79. §-ában meghatározott ráfordítások az Sztv. 79. § (4) bekezdése szerinti bérjárulékok levonása utáni éves összegének a támogatási kérelmében a kötelező üzemeltetési időszak vonatkozásában feltüntetett mértékét;”

(azzal, hogy amennyiben a beruházás több helyszínen valósul meg, és a beruházás helyszínei esetében az újonnan létesített munkahelyek számának előírt legkisebb mértéke különbözik, úgy, a technológia-intenzív beruházás kivételével, a magasabb előírt mértéket kell figyelembe venni a támogatás feltételeként, továbbá minden helyszín esetében teljesülnie kell az induló beruházás fogalmi elemeinek.)

(2) A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:

[A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy

technológia-intenzív beruházás esetében a beruházó vállalja, hogy fenntartja a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát a kötelező üzemeltetési időszak minden üzleti évében, valamint, hogy a beruházás megkezdését követő legkésőbb harmadik üzleti évben, majd a kötelező üzemeltetési időszak minden évében választása szerint]

„gc) az Sztv. 79. §-ában meghatározott ráfordítások az Sztv. 79. § (4) bekezdése szerinti bérjárulékok levonása utáni, a beruházónál felmerült éves összegének a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeghez viszonyított növekménye százalékban kifejezve, valamint az értékesítés auditált éves beszámolóban feltüntetett

(10)

nettó árbevételének a beruházónál teljesült éves összegének a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeghez viszonyított növekménye százalékban kifejezve együttesen eléri a harminc százalékpontot;”

(azzal, hogy amennyiben a beruházás több helyszínen valósul meg, és a beruházás helyszínei esetében az újonnan létesített munkahelyek számának előírt legkisebb mértéke különbözik, úgy, a technológia-intenzív beruházás kivételével, a magasabb előírt mértéket kell figyelembe venni a támogatás feltételeként, továbbá minden helyszín esetében teljesülnie kell az induló beruházás fogalmi elemeinek.)

5. § (1) A Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha)

„d) – a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kivételével – az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen nagyvállalkozás által megvalósítandó beruházás termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősül,”

(a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén nyújtható.) (2) A Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a)–b), valamint d) pontja szerinti támogatás esetén a beruházó a beruházás adott régióban való megvalósítására vonatkozó döntését megelőzően keletkezett belső dokumentumokkal igazolja az Európai Bizottság számára, hogy a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladja meg azt a

a) minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy

b) többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – más, a beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található – helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni.”

6. § A Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetén a kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költsége a beruházó – választása szerint – az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdésétől számított legkevesebb egy, de legfeljebb három év alatt felmerült, a támogatási kérelemben feltüntetett kutatás- fejlesztési projektjéhez kapcsolódó, a 20. § (2) bekezdésében foglalt, a kutató-fejlesztőre tekintettel elszámolt költségei, valamint – a földterülethez kapcsolódó költségek kivételével – az Sztv. 52–53. §-ában meghatározott költségei, az épület, épületrész, valamint az egyéb építmény bérleti díja, továbbá a támogatandó kutatás-fejlesztési projekt teljes elszámolható költségének legfeljebb huszonöt százalékáig az anyagköltség, amennyiben az megfelel az általános csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdés a)–c), valamint e) pontjainak. A jelen támogatás esetében a 18–20. § nem alkalmazandó, a 20. § (2) bekezdése kivételével.”

„(1) A 9. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott támogatási célok alá tartozó beruházás esetében az elszámolható költségek személyi jellegűek, és azt a közvetlenül a beruházással létrehozott munkahelyek tekintetében az új munkavállalók első munkanapjától számított legfeljebb 24 havi személyi jellegű ráfordítás teszi ki, amennyiben az a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedéséhez vezet, azzal, hogy a munkahelyeket a beruházás megkezdésétől számított 3 éven belül kell létrehozni.”

„(4) Ha a támogatás a megítélt összegnél alacsonyabb összegben kerül folyósításra, és a beruházó a számára nem folyósított összeg igénybevételéről írásban lemond, a beruházó a támogató előzetes jóváhagyásával jogosult a folyósított támogatási összeg százhúsz százalékára vonatkozó biztosítékkal kiváltani a benyújtott biztosítékot.”

9. § A Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogató eláll a támogatási szerződéstől, ha)

„e) a beruházó a támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a megtartott munkahelyek számán felül vállalt újonnan létesített munkahelyek számára vonatkozó kötelezettségét kevesebb mint hetvenöt százalékos mértékben teljesíti a kötelező üzemeltetési időszak bármely évében.”

(11)

10. § A Korm. rendelet 17. alcíme a következő 29/B. §-sal egészül ki:

„E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 119/2017. (V. 29.) kormányrendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit – a 3. § 45. pont szerinti új eljárási innovációt eredményező induló beruházásra vonatkozó eljárások kivételével – a 2017. január 1-jét követően megindult és a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben az eljárásban támogatási szerződés megkötésére a Módr. hatályba lépésének napjáig nem került sor.”

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § E rendelet

a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.06.26., 1. o.) 14. és 25. cikke szerinti, továbbá

b) az Európai Bizottság egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, a Szerződés 107. cikk (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti

regionális beruházási, illetve kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást tartalmaz.

miniszterelnök

(12)

IX. Határozatok Tára

A köztársasági elnök 176/2017. (V. 29.) KE határozata bírói felmentésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – a bírói felső korhatár betöltésére tekintettel dr. Nikula Valériát 2017. november 17-ei hatállyal bírói tisztségéből felmentem.

Budapest, 2017. május 17.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

KEH ügyszám: IV-4/02487-2/2017.

A köztársasági elnök 177/2017. (V. 29.) KE határozata bírói felmentésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – nyugállományba helyezés iránti kérelmére tekintettel Bozókiné dr. Ádler Katalint 2017. november 30-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-3/2017.

A köztársasági elnök 178/2017. (V. 29.) KE határozata bírói felmentésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – nyugállományba helyezés iránti kérelmére tekintettel dr. Gyepes Katalint 2017. november 30-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-4/2017.

(13)

A köztársasági elnök 179/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Antal Veronikát a 2017. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-5/2017.

A köztársasági elnök 180/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Mohos Andreát a 2017. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-6/2017.

A köztársasági elnök 181/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Szilágyi Nándor Imrét a 2017. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-7/2017.

(14)

A köztársasági elnök 182/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Tóth Kinga Ágotát a 2017. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-8/2017.

A köztársasági elnök 183/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Urbán-Nagy Szilviát a 2017. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig terjedő időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-9/2017.

A köztársasági elnök 184/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Andódi Henriettát 2017. június 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-10/2017.

(15)

A köztársasági elnök 185/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Érdiné dr. Cseke Mariannt 2017. június 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-11/2017.

A köztársasági elnök 186/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Kocsis Ilonát 2017. június 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-12/2017.

A köztársasági elnök 187/2017. (V. 29.) KE határozata bírói kinevezésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Majtényi Beát 2017. június 1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá kinevezem.

KEH ügyszám: IV-4/02487-13/2017.

(16)

A köztársasági elnök 188/2017. (V. 29.) KE határozata a 202/2014. (V. 29.) KE határozat módosításáról

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – dr. Tiszavölgyi Gyöngyvér Kinga bírói kinevezését a 2017. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig terjedő időtartamra meghosszabbítom.

KEH ügyszám: IV-4/02487-14/2017.

A köztársasági elnök 189/2017. (V. 29.) KE határozata bírói felmentésről

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – lemondására tekintettel Varga Emilné dr.-t 2017. május 18-ai hatállyal bírói tisztségéből felmentem.

KEH ügyszám: IV-4/02549-2/2017.

A Kormány 1264/2017. (V. 29.) Korm. határozata

a polgármesteri béremelés különbözetének támogatása érdekében szükséges források biztosításáról

A Kormány

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) és (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a) elrendeli a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban:

Kvtv.) 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben a 24. A polgármesteri béremelés különbözetének támogatása cím létrehozását,

Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter

Határidő: azonnal

b) elrendeli a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 24. A polgármesteri béremelés különbözetének támogatása cím javára 10,0 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását,

(17)

Felelős: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter

Határidő: azonnal

c) a polgármesteri béremelés hatásának kompenzálására, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjék további 2789,3 millió forint összegű költségvetési forrás rendelkezésre állásáról;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal

2. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter az 1. pont b) és c) alpont szerint átcsoportosított összeg terhére külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül nyújtson mindösszesen 2799,3 millió forint támogatást a 2. mellékletben megjelölt önkormányzatoknak az ott meghatározott összegben a megemelkedett polgármesteri illetmények és tiszteletdíjak rendezéséhez, valamint a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeiről – a 3. pontban meghatározott elvek alapján – támogatói okiratot bocsásson ki az érintett önkormányzatok részére;

Felelős: belügyminiszter Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy a támogatás összege az alábbi elvek alapján kerüljön meghatározásra:

a) a támogatás összege a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2016.

december 31-én hatályos 71. § (4) és (5) bekezdés szerinti polgármesteri illetmény és tiszteletdíj, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXXV. törvénnyel módosított 71. § (4) bekezdés szerinti polgármesteri illetmény és a 71. § (5) bekezdés szerinti tiszteletdíj összegének különbözete szociális hozzájárulási adóval emelt összege száz forintra kerekítve,

b) a polgármesteri tisztség betöltésének módját az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program 1621

„Önkormányzati törzsadattár” 2016. II. félévi adatgyűjtése szerint kell figyelembe venni; hiányzó adat esetén az önkormányzat 2016. I. félévi adatszolgáltatása az irányadó,

c) a támogatás összege az a) pont szerinti meghatározott különbözet 11 havi összegére nyújt fedezetet az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képességétől függően,

d) az egy lakosra jutó adóerő-képesség a Kvtv. 2. melléklet I. 1. c) pontja szerint kerül meghatározásra,

e) a 24 000 forint/fő alatti adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat a c) pont szerinti összeg 100%-ára, a 24 001–32 000 forint/fő közötti adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat a c) pont szerinti összeg 25%-ára jogosult;

4. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter a 2. pont szerinti támogatói okirat kiadását követően a költségvetési támogatás 50%-át, majd a fennmaradó összeget két egyenlő részletben 2017. augusztus 31-éig és 2017. október 31-éig folyósítsa az érintett települési önkormányzatok számára.

Felelős: belügyminiszter Határidő: azonnal

miniszterelnök

(18)

MAGYAR KÖZLÖNY • 2017. évi 76. szám IX. Helyi önkormányzatok támogatásai

Millió forintban, egy tizedessel

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím K I A D Á S O K (+/-) következő

csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

szám név neve áthúzódó

hatása

IX. Helyi önkormányzatok támogatásai

368728 24 A polgármesteri béremelés különbözetének támogatása

K5 Egyéb működési célú kiadások 10,0

359017 2 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai

K5 Egyéb működési célú kiadások -10,0

Millió forintban, egy tizedessel Államház-

tartási Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- B E V É T E L A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

azonosító csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

hatása

Millió forintban, egy tizedessel Államház-

tartási Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

egyedi szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

azonosító csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

hatása Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év

Fejezetet irányító szerv időarányos

Állami Számvevőszék teljesítményarányos

Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 10,0 10,0

Nemzetgazdasági Minisztérium

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

2 példány

A módosítást elrendelő jogszabály/

határozat száma

Az adatlap 5 példányban töltendő ki 1 példány 1 példány 1 példány

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében

Költségvetési év: 2017.

határozat száma Államház-

tartási egyedi azonosító

(19)

2. melléklet az 1264/2017. (V. 29.) Korm. határozathoz

No. Megye Önkormányzat Lakos 2016

2016–2017. évi polgármesteri

illetmény/

tiszteletdíj különbsége

Támogatási mérték adóerő- képesség

alapján

Támogatás 2017. évi (11 hónapra)

összege

1. Bács-Kiskun Ágasegyháza 2 003 1 092 500 1 1 001 500

2. Bács-Kiskun Akasztó 3 405 1 092 500 0,25 250 400

3. Bács-Kiskun Apostag 2 080 1 092 500 1 1 001 500

4. Bács-Kiskun Bácsalmás 6 822 1 760 800 1 1 614 100

5. Bács-Kiskun Bácsbokod 2 730 1 092 500 1 1 001 500

6. Bács-Kiskun Bácsborsód 1 196 1 173 400 1 1 075 600

7. Bács-Kiskun Bácsszentgyörgy 170 962 700 1 882 500

8. Bács-Kiskun Bácsszőlős 360 1 925 400 1 1 765 000

9. Bács-Kiskun Baja 36 851 2 348 200 0,25 538 100

10. Bács-Kiskun Ballószög 3 541 1 092 500 1 1 001 500

11. Bács-Kiskun Balotaszállás 1 594 422 900 1 387 700

12. Bács-Kiskun Bátmonostor 1 600 422 900 1 387 700

13. Bács-Kiskun Bátya 2 099 1 092 500 1 1 001 500

14. Bács-Kiskun Borota 1 340 1 173 400 1 1 075 600

15. Bács-Kiskun Bugac 2 764 1 092 500 1 1 001 500

16. Bács-Kiskun Császártöltés 2 408 1 092 500 1 1 001 500

17. Bács-Kiskun Csátalja 1 534 422 900 1 387 700

18. Bács-Kiskun Csengőd 2 172 1 092 500 1 1 001 500

19. Bács-Kiskun Csikéria 873 1 173 400 1 1 075 600

20. Bács-Kiskun Csólyospálos 1 663 422 900 1 387 700

21. Bács-Kiskun Dávod 2 109 1 092 500 1 1 001 500

22. Bács-Kiskun Drágszél 356 1 925 400 1 1 765 000

23. Bács-Kiskun Dunaegyháza 1 470 586 700 1 537 800

24. Bács-Kiskun Dunafalva 924 1 173 400 1 1 075 600

25. Bács-Kiskun Dunapataj 3 235 1 092 500 1 1 001 500

26. Bács-Kiskun Dunaszentbenedek 853 1 173 400 1 1 075 600

27. Bács-Kiskun Dunatetétlen 591 586 700 1 537 800

28. Bács-Kiskun Dunavecse 3 985 1 092 500 1 1 001 500

29. Bács-Kiskun Dusnok 3 040 1 092 500 1 1 001 500

30. Bács-Kiskun Érsekcsanád 2 943 1 092 500 1 1 001 500

31. Bács-Kiskun Érsekhalma 631 1 173 400 0,25 268 900

32. Bács-Kiskun Fajsz 1 726 422 900 1 387 700

33. Bács-Kiskun Felsőszentiván 1 871 422 900 1 387 700

34. Bács-Kiskun Fülöpháza 936 1 173 400 1 1 075 600

35. Bács-Kiskun Fülöpjakab 1 111 1 173 400 1 1 075 600

36. Bács-Kiskun Fülöpszállás 2 352 1 092 500 1 1 001 500

37. Bács-Kiskun Gara 2 301 1 092 500 1 1 001 500

38. Bács-Kiskun Gátér 955 1 173 400 1 1 075 600

39. Bács-Kiskun Géderlak 1 001 1 173 400 1 1 075 600

40. Bács-Kiskun Hajós 3 106 1 092 500 1 1 001 500

41. Bács-Kiskun Harkakötöny 872 1 173 400 1 1 075 600

42. Bács-Kiskun Harta 3 520 1 092 500 1 1 001 500

43. Bács-Kiskun Hercegszántó 2 058 546 250 1 500 700

44. Bács-Kiskun Homokmégy 1 369 1 173 400 1 1 075 600

45. Bács-Kiskun Imrehegy 710 1 173 400 1 1 075 600

(20)

46. Bács-Kiskun Izsák 5 944 880 400 1 807 000

47. Bács-Kiskun Jakabszállás 2 708 1 092 500 1 1 001 500

48. Bács-Kiskun Jánoshalma 8 916 1 760 800 1 1 614 100

49. Bács-Kiskun Jászszentlászló 2 504 1 092 500 1 1 001 500

50. Bács-Kiskun Kalocsa 16 629 2 053 900 1 1 882 700

51. Bács-Kiskun Kaskantyú 1 001 1 173 400 1 1 075 600

52. Bács-Kiskun Katymár 1 994 422 900 1 387 700

53. Bács-Kiskun Kecel 8 672 1 760 800 1 1 614 100

54. Bács-Kiskun Kelebia 2 669 1 092 500 1 1 001 500

55. Bács-Kiskun Kéleshalom 446 1 925 400 1 1 765 000

56. Bács-Kiskun Kerekegyháza 6 635 1 760 800 1 1 614 100

57. Bács-Kiskun Kiskunhalas 28 933 2 053 900 1 1 882 700

58. Bács-Kiskun Kiskunmajsa 11 714 2 053 900 0,25 470 700

59. Bács-Kiskun Kisszállás 2 493 1 092 500 1 1 001 500

60. Bács-Kiskun Kömpöc 701 1 173 400 1 1 075 600

61. Bács-Kiskun Kunadacs 1 547 422 900 1 387 700

62. Bács-Kiskun Kunbaja 1 603 422 900 1 387 700

63. Bács-Kiskun Kunbaracs 650 586 700 1 537 800

64. Bács-Kiskun Kunpeszér 728 1 173 400 1 1 075 600

65. Bács-Kiskun Kunszentmiklós 8 458 1 760 800 0,25 403 500

66. Bács-Kiskun Ladánybene 1 703 211 450 1 193 800

67. Bács-Kiskun Lakitelek 4 675 1 092 500 1 1 001 500

68. Bács-Kiskun Madaras 2 960 1 092 500 1 1 001 500

69. Bács-Kiskun Mátételke 526 1 173 400 1 1 075 600

70. Bács-Kiskun Mélykút 5 177 1 760 800 1 1 614 100

71. Bács-Kiskun Miske 1 767 422 900 1 387 700

72. Bács-Kiskun Móricgát 491 962 700 1 882 500

73. Bács-Kiskun Nagybaracska 2 380 1 092 500 1 1 001 500

74. Bács-Kiskun Nemesnádudvar 1 877 211 450 1 193 800

75. Bács-Kiskun Ordas 447 962 700 1 882 500

76. Bács-Kiskun Orgovány 3 423 1 092 500 1 1 001 500

77. Bács-Kiskun Öregcsertő 805 1 173 400 1 1 075 600

78. Bács-Kiskun Pálmonostora 1 855 422 900 1 387 700

79. Bács-Kiskun Petőfiszállás 1 568 422 900 0,25 96 900

80. Bács-Kiskun Rém 1 313 1 173 400 1 1 075 600

81. Bács-Kiskun Solt 6 620 1 760 800 0,25 403 500

82. Bács-Kiskun Soltszentimre 1 287 1 173 400 1 1 075 600

83. Bács-Kiskun Soltvadkert 7 599 1 760 800 0,25 403 500

84. Bács-Kiskun Sükösd 3 770 1 092 500 1 1 001 500

85. Bács-Kiskun Szabadszállás 6 439 1 760 800 1 1 614 100

86. Bács-Kiskun Szakmár 1 228 1 173 400 1 1 075 600

87. Bács-Kiskun Szalkszentmárton 2 840 1 092 500 1 1 001 500

88. Bács-Kiskun Szeremle 1 482 1 173 400 1 1 075 600

89. Bács-Kiskun Tabdi 1 122 1 173 400 0,25 268 900

90. Bács-Kiskun Tass 3 007 1 092 500 1 1 001 500

91. Bács-Kiskun Tataháza 1 238 586 700 1 537 800

92. Bács-Kiskun Tázlár 1 745 211 450 1 193 800

93. Bács-Kiskun Tiszaalpár 5 061 1 760 800 1 1 614 100

94. Bács-Kiskun Tiszaug 936 1 173 400 1 1 075 600

95. Bács-Kiskun Tompa 4 855 1 092 500 1 1 001 500

96. Bács-Kiskun Újsolt 207 1 925 400 1 1 765 000

(21)

97. Bács-Kiskun Újtelek 400 962 700 1 882 500

98. Bács-Kiskun Uszód 991 1 173 400 1 1 075 600

99. Bács-Kiskun Vaskút 3 536 1 092 500 1 1 001 500

100. Baranya Abaliget 679 1 173 400 1 1 075 600

101. Baranya Adorjás 204 1 925 400 1 1 765 000

102. Baranya Ág 198 1 925 400 1 1 765 000

103. Baranya Almamellék 436 962 700 1 882 500

104. Baranya Almáskeresztúr 84 962 700 1 882 500

105. Baranya Alsószentmárton 1 289 1 173 400 1 1 075 600

106. Baranya Apátvarasd 142 962 700 1 882 500

107. Baranya Aranyosgadány 395 1 925 400 1 1 765 000

108. Baranya Áta 198 962 700 1 882 500

109. Baranya Babarc 723 1 173 400 0,25 268 900

110. Baranya Babarcszőlős 140 962 700 1 882 500

111. Baranya Bakóca 304 962 700 1 882 500

112. Baranya Bakonya 377 1 925 400 1 1 765 000

113. Baranya Baksa 785 1 173 400 1 1 075 600

114. Baranya Bánfa 185 1 925 400 1 1 765 000

115. Baranya Bár 562 586 700 0,25 134 500

116. Baranya Baranyahídvég 207 1 925 400 1 1 765 000

117. Baranya Baranyajenő 465 1 925 400 1 1 765 000

118. Baranya Baranyaszentgyörgy 156 1 925 400 1 1 765 000

119. Baranya Basal 192 962 700 1 882 500

120. Baranya Berkesd 910 1 173 400 1 1 075 600

121. Baranya Besence 121 962 700 1 882 500

122. Baranya Bezedek 247 962 700 1 882 500

123. Baranya Bicsérd 1 040 586 700 1 537 800

124. Baranya Bikal 726 1 173 400 1 1 075 600

125. Baranya Bisse 245 962 700 1 882 500

126. Baranya Boda 443 1 925 400 1 1 765 000

127. Baranya Bodolyabér 230 1 925 400 1 1 765 000

128. Baranya Bogád 1 115 1 173 400 1 1 075 600

129. Baranya Bogádmindszent 447 1 925 400 1 1 765 000

130. Baranya Bogdása 274 962 700 1 882 500

131. Baranya Boldogasszonyfa 429 1 925 400 1 1 765 000

132. Baranya Borjád 452 962 700 1 882 500

133. Baranya Bosta 161 962 700 1 882 500

134. Baranya Botykapeterd 357 962 700 1 882 500

135. Baranya Bükkösd 1 157 1 173 400 1 1 075 600

136. Baranya Bürüs 88 962 700 1 882 500

137. Baranya Cún 254 962 700 1 882 500

138. Baranya Csányoszró 698 1 173 400 1 1 075 600

139. Baranya Csarnóta 156 1 925 400 1 1 765 000

140. Baranya Csebény 97 962 700 1 882 500

141. Baranya Cserdi 405 1 925 400 1 1 765 000

142. Baranya Csertő 408 1 925 400 1 1 765 000

143. Baranya Csonkamindszent 182 1 925 400 1 1 765 000

144. Baranya Dencsháza 601 1 173 400 1 1 075 600

145. Baranya Dinnyeberki 97 962 700 1 882 500

146. Baranya Diósviszló 722 586 700 1 537 800

147. Baranya Drávacsehi 209 1 925 400 1 1 765 000

(22)

148. Baranya Drávacsepely 211 962 700 1 882 500

149. Baranya Drávafok 563 586 700 1 537 800

150. Baranya Drávaiványi 226 1 925 400 1 1 765 000

151. Baranya Drávakeresztúr 131 962 700 1 882 500

152. Baranya Drávapalkonya 277 1 925 400 1 1 765 000

153. Baranya Drávapiski 96 1 925 400 1 1 765 000

154. Baranya Drávaszabolcs 702 1 173 400 1 1 075 600

155. Baranya Drávasztára 436 962 700 1 882 500

156. Baranya Dunaszekcső 1 962 211 450 1 193 800

157. Baranya Egerág 1 030 1 173 400 1 1 075 600

158. Baranya Egyházasharaszti 319 962 700 1 882 500

159. Baranya Egyházaskozár 778 1 173 400 1 1 075 600

160. Baranya Ellend 229 962 700 1 882 500

161. Baranya Endrőc 365 962 700 1 882 500

162. Baranya Erdősmárok 87 962 700 1 882 500

163. Baranya Erdősmecske 380 1 925 400 1 1 765 000

164. Baranya Erzsébet 305 962 700 1 882 500

165. Baranya Fazekasboda 221 1 925 400 1 1 765 000

166. Baranya Feked 227 962 700 1 882 500

167. Baranya Felsőegerszeg 129 962 700 1 882 500

168. Baranya Felsőszentmárton 927 586 700 1 537 800

169. Baranya Garé 303 962 700 1 882 500

170. Baranya Gerde 579 586 700 1 537 800

171. Baranya Gerényes 271 962 700 1 882 500

172. Baranya Geresdlak 792 1 173 400 1 1 075 600

173. Baranya Gilvánfa 429 1 925 400 1 1 765 000

174. Baranya Gordisa 304 1 925 400 1 1 765 000

175. Baranya Gödre 884 1 173 400 1 1 075 600

176. Baranya Görcsöny 1 586 422 900 1 387 700

177. Baranya Görcsönydoboka 405 1 925 400 1 1 765 000

178. Baranya Gyód 675 586 700 1 537 800

179. Baranya Gyöngyfa 162 1 925 400 1 1 765 000

180. Baranya Gyöngyösmellék 319 962 700 1 882 500

181. Baranya Harkány 4 420 1 092 500 1 1 001 500

182. Baranya Hásságy 304 962 700 1 882 500

183. Baranya Hegyhátmaróc 158 962 700 1 882 500

184. Baranya Hegyszentmárton 440 962 700 1 882 500

185. Baranya Helesfa 486 962 700 1 882 500

186. Baranya Hetvehely 502 1 173 400 1 1 075 600

187. Baranya Hidas 2 134 1 092 500 1 1 001 500

188. Baranya Himesháza 1 050 1 173 400 0,25 268 900

189. Baranya Hirics 269 1 925 400 1 1 765 000

190. Baranya Hobol 975 1 173 400 1 1 075 600

191. Baranya Homorúd 620 586 700 1 537 800

192. Baranya Horváthertelend 82 962 700 1 882 500

193. Baranya Hosszúhetény 3 368 1 092 500 1 1 001 500

194. Baranya Husztót 63 962 700 1 882 500

195. Baranya Ibafa 248 1 925 400 1 1 765 000

196. Baranya Illocska 271 962 700 1 882 500

197. Baranya Ipacsfa 216 962 700 1 882 500

198. Baranya Ivánbattyán 123 962 700 1 882 500

MAGYAR KÖZLÖNY