A szervezeti statisztika a népgazdasági folyamatok áttekintésének szolgálatában

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A SZERVEZETI STATISZTIKA A NEPGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÁTTEKINTESENEK SZOLGÁLATÁBAN

DR. KISS ISTVÁN — DR. SCHMIDT ADÁM

Alábbi fejtegetéseinkben abból a nem teljesen alaptalan feltevésből indu-

lunk ki. hogy népgazdaságunk és irányítása egyre sűrűsödő problémáinak meg- oldását —- számos egyéb tényező mellett — a népgazdasági folyamatok feletti teljesebb, többirányú és világosabb áttekintés ís előmozdíthatná.

Ennek tudatában az alaposabb áttekintéshez szükséges szervezeti statisztika kiépítésével kapcsolatos főbb problémák felvetésével és néhány. több-kevesebb

konkrét javaslattal kívánunk hozzájárulni.1

Az áttekintéssel kapcsolatos néhány megjegyzés

Közhelynek számít, ámbár gyakran így is figyelmen kívül marad. hogy bár—

miféle vezetés. irányítás és döntés alapfeltétele a dolgok kellő áttekintése. Ez adhat átfogó tájékoztatást a jelenségek vagy problémák területéről. és így ke- retszerűen alapul szolgál a részletes információk megszerzéséhez. Ennélfogva a kellő áttekintés nélkülözhetetlen bármely terület kiigazítási. továbbfejlesztési po- litikájának megalapozásához és általában a problémákra vonatkozó helyes dön—

tésekhez. Az áttekintéshez elsősorban a jelenségek, események rendezése. nemegyszer több szempontból történő csoportosítása. osztályozása szükséges.

Tanulmányunk tárgyára áttérve rá kell mutatnunk arra. hogy a népgazdaság teljes és egységes áttekintésének szükségességét a termelés és a fogyasztás szfé- ráinak elválaszthatatlan szerves egysége indokolja.

A társadalom, helyesebben annak egy-egy önálló életet élő csoportja napi.

évi, valamint - az ember és az általa létrehozott létesítmények átlagos életko- rára való tekintettel — nemzedéki ciklusokban folyamatosan újratermeli magát.

Mégpedig nemcsak anyagi javait és ezáltal életszínvonalát. hanem az általa el- foglalt és életének színterét jelentő természeti környezetét éppúgy, mint személyi állományát (munkaerejét). annak ismereteit, szervezettségét. továbbá más ilyen csoportokkal való úgynevezett külkapcsolatait is. Ez a folyamat egységes és oszt- hatatlan. Függetlenül attól. hogy az anyagi javak és az életszínvonal újraterme- lésének legfontosabb tényezői, jelesül a természeti környezet és a személyi állo—

mány keretében az emberi munkaerő (ennek szervezettsége és ismeretei stb.) nem az anyagi termelés, hanem zömmel az egyéni és az úgynevezett társadalmi fogyasztás szférájában termelődnek újjá.

1 Lásd a szerzők e témához kapcsolódó korábbi műveit ((1)—(7)) alatt.

(2)

678 DR. KISS ISTVÁN — DR. SCHMlDT ADAM

4

Ebből következően a folyamatot érintő bármilyen intézkedés csak akkor válik

hatékonnyá. ha az nemcsak az egyik vagy másik — például az anyagijavak és az életszínvonal —, hanem a többi tényező szempontjából is előnyös, vagy leg-

alábbis közömbös. A többi tényezőt figyelmen kívül hagyó intézkedések következ-r

tében egyes tényezők újratermelése nemcsak bővített. hanem egyszerű, sőt szű-

kített jellegű is lehet. így, sajnos. ma már szűkítettnek tekinthető a népesedési

mozgalom alakulása következtében a személyi és főleg a munkaképes korú óllo- mány, valamint az egyre fokozódó környezetszennyeződés stb. miatt a természeti környezet újratermelése. Feltehetően többek között annak a szemléletnek a kö—

vetkeztében. amely — egészen a legutóbbi időkig — a természeti környezetele-

meit és magát az emberi munkaerőt is úgynevezett .,szabad javaknak" tekintet—

te és nem olyan termelő erőknek. amelyekkel a jó gazda gondosságával még

akkor is gazdálkodni kell. ha a velük kapcsolatos ráfordítások a visszaszívási fo—_

lyamatban nem közvetlenül, hanem közvetve és távlatilag térülnek meg (8).

Az újratermelési folyamat a szükségletek kielégítésében jelenik meg. amihez

sajátos tevékenységek (funkciók) elvégzésére. illetőleg az ezeket megvalósító struktúrákra (szervezetekre) van szükség; A szükségletek—funkciók—szervezetek egybefonódásában legkonkrétabb jelenségként a szervezetek foghatók meg. Ezért

fejtegetéseink fő kérdése a szervezetek és együtteseik feletti áttekintés, döntően olyan csoportok képzésével, amelyekkel meghatározható helyük az újratermelési folyamatban, közelebbről a társadalmi munkamegosztásban.

A szervezet fogalma és helye a népgazdaságban

A szervezetnek mint a statisztikai számbavételi, beszámolási egységnek a meghatározása. korántsem egyszerű és könnyű feladat.

Megoldásához elsősorban célszerű a formális (mint például költségvetési

intézmény. vállalat) és informális szervezetek (egyszerű érdekcsoport, asztaltár-

sasóg, baráti kör stb.) megkülönböztetése. Bár a szorosabb értelemben vett szer—

vezetek életében az informális szervezetek elég gyakran nem jelentéktelen szerepet játszanak. az alábbiakban csak a formálisan is fennálló szerveeetekről lesz szó.

A tudományos irodalomban a szervezet többféle értelmezésével találkozha—

tunk. Egy korszerű értelmezés szerint minden szervezet valamely szerkezet és a benne lejátszódó folyamatok kombinációja, amelyben hol a szerkezet, hol a folyamat jelensége kerül a figyelem és a vizsgálat előterébe. Egy másik korszerű nézet a szervezetet elsősorban rendszernek (alrendszernek, al—alrendszemek) te- kinti, s problémáihoz rendszerelméleti síkon közeledik.2 Már ezek a tételek is ér-

zékeltetik a szervezeti problematika gazdagságát és változatosságát.

lde sorolható a szervezet mint egész és alkotóelemei mint részek közötti vi-

szony kérdése is. Az utóbbiak számára - bizonyos szabadság-, illetőleg önálló-

ságálclozat ellenében - a szervezet keretet és a külső környezettel szemben vé- delmet nyújt. Fennállásában és működésében rendet biztosít. a kiinduló állapot- hoz képest teljesítménytöbbletet és teljesítési biztonságot, a szervezetlenséggel

szemben szervezettséget. az anarchia ellen megfelelő hierarchiát állít stb. Mind—

ezt tekintetbe véve a szervezet nemcsak ontológiai. hanem axiológiai tekintetben is minősíthető: nem pusztán létező jelenség, hanem érték is. Érték volta. érté—

kessége vagy értéktelensége (ál-. hamis vagy látszatérték volta) nyilván a kielé—

*Az általunk vizsgált szervezetek a rendszerek struktúrájában a hierarchia meglehetős magas szint- jén helyezkednek el. (Lásd: (9) 94—112. old.): (10) 55—69. old.)

(3)

A SZERVEZET! STATISZTIKA

679

gítendő szükségletek s az elérendő célok megítélésétől. de ezen túl éppen a szervezet által igénybe vett eszközöktől s ezen eszközöknek a megfelelő célra való

alkalmasságától függ. —

Mindezek után a szervezetnek a jelen tanulmány szempontjából használt operációs fogalmát — az alább részletesen tárgyalt főbb gyakorlati vonatkozások

(ismérvek) előrehozott figyelembevételével 5 gyakorlati megalapozásául is —— ak- ként határozhatjuk meg. hogy a szervezet a társadalmi munkamegosztásban s a

népgazdaság összességében végzett tevékenységét tekintve döntően ágazatilag, funkcionálisan és területileg, valamint felügyeletileg és szektorálísan (tulajdoni viszony alapján), továbbá jogi szempontból gazdálkodási-szervezeti forma szerint elhatárolható, jellemezhető és azonosítható alakulat.

Célszerűségi meggondolásból itt közöljük a később többször előforduló szervti'pus fogalom meghatározását is. Szervtípusnak tekintjük — néhány kivételtől eltekintve - az egymástól csak a székhely, esetleg felügyeleti szerv szempontjá—

ból eltérő, de egyéb csoportképző ismérveket illetően azonos jellegű szervezetek összességét. (Például a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága szervezet, a KSH—igazgatóság pedig szervtr'pus.) Lehetséges. hogy a típusba csak egyetlen egyedi szerv tartozik (például a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi—

nisztérium), de főként hálózat jellegű típusok esetében akár több százezer (mint

például korábban a mezőgazdasági törpeüzemek vagy jelenleg a háztáji gazda-

ságok sokasága) is. '

A gyakorlatban a jelenlegi áttekintési rendszer úgynevezett besorolási egysé—

gen:

— a gazdálkodó szervezetek,

— (: magánszemély(ek) által létrehozott gazdasági szervezetek, -— a külföldi gazdasági alanyok, képviseletek. külképviseletek.3

Gazdálkodó szervezet minden olyan állami, szövetkezeti tulajdonú jogi sze—

mély. amely társadalmi szükségletet kielégítő terméket állít elő, vagy ilyen szol—

gáltatást végez. szerződéskötésre feljogosított személy vezetése alatt áll, tevé—

kenységéről beszámol, és önálló bankszámlája van. Ilyenek továbbá az úgyne—

vezett költségvetési szervek, esetleg függetlenül attól. hogy nem maguk gazdál- kodnak, mertlbevételeik nincsenek. és működésük előfeltételeiről külön erre hiva—

tott szervek, gazdasági műszaki ellátó szolgálatok (GAMESZ—ek) gondoskodnak, mint egyes egészségügyi, illetőleg oktatási intézmények esetében.

Az ezek csoportosítását lehetővé tevő statisztikai számjelrendszer a felügye- leti szerv, tulajdoni viszony és szervezeti forma szerinti, valamint ágazati és terü—

leti osztályozáson alapul.

A felügyeleti szervek, tulajdoni viszonyok és szervezeti formák szerinti — töb—

bé—kevésbé tiszta —— osztályozás kérdéseivel felesleges foglalkoznunk. Az ágazati és a területi osztályozással kapcsolatban azonban különféle problémák merülnek fel.

Ami az ágazatokat illeti. a jelenleg érvényes osztályozási rendszer a gazda- sági és egyéb tevékenységeket a kielégítendő szükségletek (az ezt szolgáló ter- mékek és szolgáltatások) és a tevékenységek sajátos módjai szerint különbözteti meg. Az úgyszólván minden szükséglettel kapcsolatban felmerülő tevékenység- fajták közül azonban egyeseket hol a szükségletek szerint tagolt ágazatokba, il—

letve alágazatokba sorol (például mezőgazdasági stb. szolgáltatások), hol pedig

3Lásd: A tevékenységek ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása.

Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1988. 10. old.

(4)

680 DR. KISS ISTVÁN -— DR. SCHMlDT ADAM

önálló tagozatként (alágazatként. szakágazatként) vesz figyelembe (például adat- feldolgozási, számítástechnikai tevékenység. szervezés, szakoktatás, ipari stb. tu—

dományos kutatás—fejlesztés. igazgatás stb.).

Ezzel szemben a tisztábban látás érdekében kívánatos lenne mind a két

szempont, a szükséglet. illetőleg a sajátos tevékenységfajta önálló csoportképző

ismérvként való figyelembevétele. A jelenlegi osztályozás esetében ugyanis elő-

fordul. hogy másodlagos osztályozási szempontként a népgazdasági ágak, illetve

ágazatok jelennek meg. Például a belkereskedelem, illetve a tudományos kuta-

tás. a kísérleti fejlesztés esetében. Az pedig szinte általános jelenség, hogy a fenti, a tevékenység sajátos jellege szerint elkülönített ágazatokba olyan szervezetek kerülnek be. amelyek azok szerint a szükségletek szerint is csoportosíthatók.

amelyek kielégítésére sajátos tevékenységüket végzik. Például gépi adatfeldol- gozás, üzleti szolgáltatások. szakmunkásképzés. szakoktatás, igazgatás. :

Ez a helyzet minden bizonnyal amiatt állott elő, hogy a szükségletkielégítési l folyamatok egyre bonyolultabbakká válnak, és így egyre több olyan szervezet köz-

reműködésére van szükség. amelyek nem csak a szükségletet közvetlenül kielégítő (úgynevezett megvalósító), hanem az annak közvetlen előfeltételeit jelentő (úgy—

nevezett kisegítő) és közvetett előfeltételként pedig az egész folyamatot összefogó

(úgynevezett irányító) tevékenységeket látnak el.

Egyes esetekben a szervezetek az ilyen ,.kisegitő" tevékenységeket saját maguk látják el. míg más esetekben azokat külső partnerekkel végeztetik. mintegy ..albérletbe" adják.

A fentiekből következik, hogy az eddig használatos, lineáris "ágazati" csa-

portosítás helyett sokkal tisztább képet adna a két szempont együttes figyelembe- vétele. A szükségletkielégitési folyamatok szerinti (köznyelven ágazati) munkameg- osztáson felül tehát a folyamatokon belüli sajátos tevékenység. vagyis a funkcio- nális munkamegosztás szerinti hovatartozás kimutatása is célszerű lenne.

Mivel pedig az újratermelési folyamat ténylegesen nem egy földrajzi pontban.

hanem — bár területileg eltérő intenzitással — az ország területének egészében valósul meg. nyilvánvalóan kívánatos a területi munkamegosztás figyelembevé-

tele is.4

Közelebbről annak a tisztázása kívánatos. hogy a szóban forgó szervezet a maga tevékenységét az ország melyik településén és az ország mekkora területét illetően és végül, konkrétan melyik országrészben végzi. Más szóval. hol van a telephelye, tevékenységének mekkora a hatósugara, és működése az ország melyik

— pontosan elhatárolható — részére terjed ki.

A jelenlegi területi csoportosítás a területileg tagolt szervezetek esetében is csak azoknak ún. központi telephelyét határozza meg. és ez területi egybeveté-

seknél jelentős torzításokat von maga után. A jelenlegi besorolási egységek közül

ezért csak azok sorolhatók a felügyeleti és szektorális hovatartozásukon belül az ágazati és területi ismérvek szerinti csoportokba nehézségek nélkül. amelyek ki—

felé. vagyis a tevékenységüket igénybe vevő partnereik szemszögéből és a társa- dalmi munkamegosztás aspektusaiból egyaránt homogének.

A kifelé irányuló. vagyis a partnerek által igénybe vett tevékenységet azért

kell hangsúlyozni, mert a gazdálkodó szerven belüli tevékenységek közötti úgyne-

vezett belső munkamegosztás kérdése eléggé parttalan témának tűnik, és ráa-

4Ez a területi munkamegosztás nem tévesztendő össze a földrajzi munkamegosztóssal. Ez utóbbi ugyanis a szervezetnek csak meghatározott földrajzi adottságok esetén folytatható tevékenységét illetően kerül szóba (bányászat. gyógyüdülés stb.). A területi munkamegosztás esetén pedig ugyanazt a teve- kenyseget két vagy több szervezet más és más telephelyen. más és más működési terület vonatkozásában vegzi.

(5)

A SZERVEZET! STATISZTIKA 681

dásul kifelé — az úgynevezett társadalmi munkamegosztás szempontjából — kö—

zömbös is. Ez a parttalanság különösen akkor jelentkezik, ha a munkamegosztás nemcsak egyes személyek tevékenységét illetően jön szóba. hanem ugyanazon

személy által időben vagy logikailag elkülönítendő munkamegosztásként is. A

munkaösszevonás következtében ugyanis egyetlen személy is elláthat különböző

szükségleteket kielégítő feladatokat. mint például egy vegyesbolt és italmérés

közös' vezetője.

A besorolási egységek jó részének tevékenysége történeti kialakulásuk, el—

térő fejlődésük vagy egyéb okok következtében korántsem homogén, hanem töb- bé—kevésbé heterogén jellegű. Ez a heterogenitás nemcsak a kielégítendő szük—

ségletek tekintetében. hanem az úgynevezett melléktevékenységek vonatkozásá- ban, továbbá akkor is érvényesül, ha a besorolási egység a maga fő- és mellék- tevékenységét több telephelyen végzi. Jelenleg egyébként telepi statisztika csak az iparban és a kiskereskedelemben van. A tisztánlátás érdekében azonban kivá- natos lenne a telepi statisztikának kiterjesztése minden számbavehető népgazda-

sági ágra.

A heterogenitás miatt az ágazati, funkcionális és területi besorolás szükség—

szerűen csak torz képet mutat, mert hiszen egyes egységek -— az egyik vagy másik,

esetleg mind a három szempontból — többfelé is sorolhatók lennének. Ugyanak-

kor azonban maga az összkép is torzzá válik. mert a besorolás nem tükrözi. nem is tükrözheti a tényleges helyzetet.

Ez a körülmény pedig — tekintettel a szervezetek nemegyszer többszörösen egymás fölé rétegződő tagolására (főosztály, osztály, csoport stb.) —- felveti a mélység, a számbavételi mélyrehatás kérdését. Mégpedig nemcsak az egyébként homogén jellegű tevékenységet folytató több szervezetből álló szervezetegyüttes esetében. hanem minden olyan részlegből álló és több telephellyel rendelkező állami vagy tanácsi vállalat esetében is, amely több irányú tevékenységét terüle- tileg szétszórva végzi. Ezek a vállalatok így egymástól ágazatilag, funkcionálisan vagy területileg eltérő tevékenységet folytató részlegek együttesét jelentik. (Egyéb—

ként nem tekinthetők területileg eltérő tevékenységűnek — az elhelyezési nehéz-

ségek miatt -- földrajzilag ugyan elkülönített helyen működő .,anyagkönyvelési"

vagy .,bérszámfejtő" csoportok, hiszen tevékenységük csak a szervezeten belüli munkamegosztás, nem pedig a társadalmi munkamegosztás tekintetében külö—

nül el.)

A mélység kérdése az ágazati. funkcionális és területi munkamegosztás dif- ferenciálását illetően is felmerül. A túlzott differenciálás veszélyei miatt mind az ágazati. mind pedig a funkcionális munkamegosztás tagozatainak kialakításakor elkerülendő a túlzott részletesség (például a főcsoport. csoport. alcsoport tago—

lásnál mélyebbre hatolás). Területi vonatkozásban pedig főként a működési te- rületre való utalás esetéÉen, az egy-egy községen belüli úgynevezett szomszéd- sági szintű működési terület részletezését kellene mellőzni, már csak azért is. mert itt elegendő a területi hatósugár szerinti besorolás. Végeredményben a mélyreha-

tolás mértékét a felvétel tárgya. célja és egyéb pragmatikus meggondolás szab—

hatja meg.

A fentiek alapján a jelenleginél tisztább képet kapnánk, legalábbis ott.

ahol ennek szüksége felmerül, ha számbavételi egységként szűkebb körű adat- szolgáltatással a jelenleg beszámolásra kötelezett besorolási egységek mindazon

részlegeit is figyelembe vennénk, amelyeknek tevékenysége ágazatilag, funkcioná-

lisan vagy területileg kifelé, vagyis népgazdasági vonatkozásaiban is elhatárol- ható.

(6)

682 DR. KISS ISTVÁN —— DR, SCHMlDT ADAM ,

A felügyeleti. szektorális (valamint gazdálkodási szervezeti forma szerinti), ho- vatartozás ebből a szempontból közömbös. hiszen a részlegek és a gazdálkodó

szerv ez irányú besorolása ugyanaz.

Ha egy-egy ilyen értelemben vett részleg — elsősorban ágazati vonatkozás-

ban — kettős tevékenységet folytatna, a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően. a

rá nézve jellemzőbb tevékenység szerint lenne besorolandó.

A csoportképző ismérvek némi módosításával végrehajtott kísérleti besorolás tapasztalatai és eredményei

Annak felderítése érdekében. hogy a jelenlegi osztályozási rendszer módosi- tásával milyen kép nyerhető és egyben milyen változási tendenciák érzékelhetők.

kísérletképpen szembeállítottuk a harmincas és a nyolcvanas évek szervezet—

együtteseit. A vizsgálatnak a továbbiakban idézett eredményeit a (3) alatti ta—

nulmány foglalja magában.

A gazdálkodó szervek, illetőleg ezeknek — a rendelkezésre álló források sze-'

rint - elkülöníthető részlegei besorolásakor az egyes csoportképző ismérveket az alábbi megfontolások szerint vettük figyelembe.

Az egyes korszakoknak megfelelő felügyeleti szerveket és szektorokat egymás- sal egybevethető következő főcsoportokba foglaltuk:

a) az 1934-ben, illetve 1982-ben talált 20, illetve 52 felügyeleti szervet

— önkormányzati—tanácsi;(5. illetve 6 szerv),

— minisztériumi (10, illetve 34 szerv).

—- politikai. tömegszervezeti. érdekképviseleti (0. illetve 7 szerv).

— végül egyéb (5, illetve 5 szerv) főcsoportokba;

b) az 1934-ben, illetve 1982-ben talált 17, illetve 42 szektorféleséget pedig

— állami (10, illetve 15 szektorféleség).

— szövetkezeti—társadalmi (1, illetve 16 szektorféleség),

—- egyéb (6, illetve 11 szektorfé—leség) főcsoportokba soroltuk.

A már említett okok miatt az eddigi erősen lineáris jellegű ágazati osztályo- zás helyett egymástól elkülönített csoportképző ismérvként vettük figyelembe

— az ágazati munkamegosztás csoportjaiként: a szükségwletkielégítési folyamatokat.

— a funkcionális munkamegosztás csoportjaiként pedig a folyamatokon belüli sajátos tevékenységfajtókat (ez utóbbiakra a vizsgálat során és az annak eredményét összefog—

laló tanulmányban a ,.mozzanot" kifejezést alkalmaztuk).

A szükségletkielégítési folyamatok szerinti besorolásnál azzal a megfontolás-

sal, hogy az — több—kevesebb figyelemmel az ágazati tagozódásra — kiindulási

alapként szolgálhasson a népgazdaságunkban egyre inkább kialakuló gazdasági tömbök. blokkok elhatárolásához, a szorosabban vett termelő és ellátó (szolgál—

tató) jellegű folyamatokat elkülönítettük az ezek mindegyikét és az egész nép-

gazdaságot érintő általános folyamatoktól. Az így kialakított 63 részfolyamatot az

alábbi fő csoportokba foglaltuk:

általános folyamatok:

— általános politikai és gazdasági irányítás (9 részfolyamat),

; ,-— környezet— és teiepülésgazdáikodás (5 részfolyamat).

— közlekedés—hírközlés (5 részfolyamat);

(7)

A SZERVEZETI STATISZTlKA 683

termelő folyamatok:

— energia- és alapanyag-termelés (9 részfolyamat),

— termelőeszköz—gyártás és építőipar (6 részfolyamat), - könnyűipar (5 részfolyamat),

— élelmiszer-gazdaság (9 részfolyamat);

ellátó folyamatok:

— általános elosztó kiskereskedelem, szolgáltatások (4 részfolyamat),

— egészségügyi és szociális ellátás (5 részfolyamat),

— kulturális ellátás (ó részfolyamat).

A tevékenységfajtákat illetően az egyes szükségletkielégítési folyamatokon

belül megkülönböztethető 39 funkcionális mozzanatot pedig az alábbi főcsopor-

tokba, illetve csoportokba soroltuk:

vezetési mozzanatok (funkciók):

— vezetés—irányítás (1 funkcíóféleség);

kisegítő mozzanatok (funkciók):

— általános előfeltételek biztosítása (6 funkcióféleség), -- kutatás—fejlesztés (4 funkcióféleség).

— személyi előfeltételek biztosítása (7 funkciófélese'g).

— anyagi—műszaki előfeltételek biztosítása (7 funkciőféleség);

megvalósító mozzanatok (funkciók):

-— kivitelezés előkészitése (7 funkcióféleség),

—- kivitelezés végrehajtása (1 funkcióféleség),

— eredmények realizálása (6 funkcióféleség).

A területi vonatkozásokat illetően —— a rendelkezésre álló lehetőségek erősen korlátozott volta miatt — a figyelembe vett szervezetek székhelyét csak Budapest és az öt megyei város esetében rögzítettük. A működési terület konkrét megállapí—

tását mellőztük. Az új szempontként figyelembe vett területi hatósugár tekinteté—

ben pedig az alábbi területi—hierarchikus szinteket alkalmaztuk:

—— helyi (szomszédsági. község—körzeti) szintek,

— területi (járásnyi, megyényi, regionális) szintek,

-— országos és nemzetközi (szűkebb, tágabb, teljes körű) szintek.

A kísérleti besorolás kapcsán mindkét időpontban igyekeztünk a vállalato- kon. szövetkezeteken, intéíményeken stb. és elkülöníthető részlegeiken túl (a ma- gán kisiparosokat, kiskereskedőket. szabadfoglalkozásúakat és a harmincas évek- ben az egy katasztrális hold szántónál. illetve 400 négyszögöl szőlőnél nagyobb területű mező— és szőlőgazdasági üzemeket, a nyolcvanas években pedig a kise- gítő és a háztáji gazdaságokat is figyelembe véve) áttekinteni az állami, társa—

dalmi és gazdasági apparátus egészét és — különböző csoportképző ismérvek szerinti egybevetésekkel - annak szerkezetváltozásait. Példaként szolgáljon a szervtípusok és szervezetek számának folyamatonkénti alakulása. (Lásd az 1. táb—

lót.)

A tábla után felsorolunk néhány olyan szervtípust, amelyek egymással többé-kevésbé egybevethetően mind a két vagy esetleg csak egy—egy időpontban jelentősebb számú szervezeti egység gyűjtőfogalmát jelentették.

Az 1930-as és az 1980—as évek elejére vonatkozó adatok egybevetésével a vál- tozások. a fejlődés tendenciái az alábbiakban foglalhatók össze.

1. A szervtípusok -— valójában a társadalmi munkamegosztás keretében végre- hajtandó feladatfajták — száma majdnem megkétszereződött. Az ezeket végre- hajtó szervezeteké kétharmadára csökkent.

(8)

534 DR. KISS lSTVAN — DR. SCHMlDT ADAM -

1. fóbia ,;

Ágazati (folyamati) szerkezet-, szervtípusok és szervezeteik száma az 1934. és 1982. évben

Szervtipusok l Szervezetek

száma az lFolyamat

1934. 1982. 1934. 1982.

évben

Általános politikai és gazdasági _

irónyitós . . . . . . . . . 262 298 21761 43432

Környezet— és településgazdálko-

dás . . . . . . . 65 140 3205 9374'

Közlekedés—hírközlés . . . 90 143 14078 17799

Általános folyamatok együtt . . 417 581 39 044 70 605 Energia- és alapanyag-ellátás . . 103 262 ' 10393 9335

Termelőeszköz—gyártás és építőipar 58 233 57 758 60 518,

Könnyűipar . . . . . . . . . 100 149 102 578 51286

Élelmiszer-gazdaság. . . 216 281 1268515 ,722560

Termelő folyamatok együtt . . . 477 . 925 1 439 244 843 699 Általános kiskereskedelem és szol-

gáltatások . . . 85 167 93 427 94 654

Egeszsegugyles szociális ellátás.. 94 146 _ 17469 _ 28 861

Kulturális ellátás. . . 141 ! 255 ; 30144 , 46167

Ellátó folyamatok együtt . . . ! 320 568 [ 141040 ! 169 682

Mindösszesen 1 214 2 074 1 619 328 1 083 986

A példaként kiválasztott szervtl'pusok és szervezeti egységeik száma

az 1934. és 1982. évben *

A szervezeti A szervezeti

Szervtl'pus egységek száma Szen/típus egységek száma

1934- ben 1982—ben

— — MSZMP- alapszervezet . . . . 23 933

Községi képviselőtestület . . . 3361 Községi tanács . . . 1394 ügyvédi iroda . . . 6787 Ugyvédi munkaközösség . . . 245 Kovács stb. . . 17301 Vasiparos . . . 7586 Építő szakiparos . . . .' 9156 Építő szakiparos . . . 22 511 Szabó . . . 22 327 Szabó stb. . . 10713 Cipész . . . 30 313 Cipész . . . 2406 Mezőgazdasági nagyüzem . . 744 Állami gazdaság . . . 120

Mezőgazdasági termelőszövet-

Mezőgazdasági középüzem . . 3360 kezetek . . . 1 300 Mezőgazdasági szakszövetkezet 60 Erős mezőgazdasági kisüzem . . 193 389 ; . , .. , _

Gyenge mezőgazdasági kisüzem 184 503 ,Klseglto gazdasag ' ' ' ' ' 25 213 Mezőgazdasági törpeüzem . . 447015 Háztőji gazdaság . . . 674 000 Állami dohánybolt . . . 582 Trafikos . . . 3006 Tanácsi dohánybolt . . . 171

Szövetkezeti dohánybolt . .. . 169

ügynök—alkusz . . . 7083 —— —

Okleveles bába . . . 5239 — -—

— -— Körzeti ápolónő . . . 4330

Községi körorvos . . . 1124 Körzeti orvosi rendelő . . . . 4281 Állami népiskola . . . 1258

Községi népiskola . . . 832 . . _

Egyesületi népiskola _ _ _ _ _ 151 ; Altalanos lskola . . . 3567 Felekezeti népiskola . . . 4631

(9)

A SZERVEZETI STATISZTIKA 685

2. A leginkább szembetűnő és egyben a legmélyrehatóbb változás — a szo—

cialista átafakulással együtt járóan -- a szervtípusok és a szervezetek felügyeleti

szervek és szektorok szerinti összetételében megmutatkozó társadalmiasulás. Ezt a társadalmiasulást igazolja, hogy a közületi (1934-ben önkormányzati—miniszté-

riumi, 1982-ben pedig tanácsi. minisztériumi. valamint párt- és tömegszervezeti stb.) felügyelet alatti szervtípusok százalékos aránya 51.3—ről 90.7—re, a szerveze—

teké pedig 2.5—ről 91.8-re emelkedett. Ugyanakkor a közösségi tulajdonban levő

(1934-ben állami és önkormányzati, 1982-ben pedig a szocialista szektorba tarto—

zó) szervtípusok százalékos aránya 49.1-ről 90.8-re, a szervezeteké pedig 1.9-ről 81.8—re emelkedett.

_3. Erősen fokozódott a vezető. kisegítő. továbbá a kivitelezést előkészítő és az eredményeket realizáló szervtípusok és szervezetek szerepe és jelentősége.

amivel együtt járt a szükségletkielégítési folyamatok integrálódása és a sajátos gazdasági tömbök (élelmiszer—gazdaság stb.) kialakulása. A korábban inkább az egyes folyamatokhoz kötődő szervtípusok és szervezetek egyre inkább a részfo- lyamatokhoz kötődnek, és így azok olyan együttesekké alakulnak át, amelyeken belül a szükségletkielégítés különböző előfeltételeiről egy—egy folyamatra, illetve

részfolyamatra specializált szervezetek gondoskodnak. Ezt igazolja egyrészt az.

hogy míg 1934—ben csak a részfolyamatok egyhatodában — főként az általános folyamatokban — volt mind a nyolc mozzanatcsoport képviselve, addig 1982—ben már azok több mint felében. elsősorban a termelő és ellátó folyamatokban tör—

tént szerkezetváltozások következtében. Ugyanerre utal az is, hogy az 1934. évi állapottal szemben a változások indexszámai 1982-re az alábbiak szerint ala-

kultak.

2. tábla

Funkciáfaiták szerint csoportosított szervtípusok és szervezeti egységeik számának változása 1934-ről 1982-re

(l_ndex: 1934. év -——- 100)

l A kivitelezést

., , , " _" *— Eredmény- Meg! ,

A Ak " . , . , , , , , .

Megnevezés kg;-tő "ez? mm, meséi 31222-

iegyütt sen

funkciók

Szervtípus . . . 167 187 212 126 166 155 171

Szervezet . . . 1085 350 122 56 239 64 67

l i

Az adatok tanúsága szerint a kivitelezést végrehajtó. vagyis a szükséglet—

kielégítést közvetlenül megvalósító szervtípusok száma emelkedett a legkisebb

mértékben. az ilyen funkciójú szervezeteké pedig csökkent. A különböző előfel-

tételekről gondoskodó szervtípusoké és szervezeteké viszont nemegyszer jelentős

mértékben emelkedett.

4. A földrajzi munkamegosztás következtében csak meghatározott helyhez kö—

tött szervtípusok (bányászat, gyógyüdülés stb.) kivételével az egyes szervtípusokba tartozó szervezeteknél ma már egyenletesebb a területi eloszlás, mint a múlt- ban. Korábban egyes jellegzetes területi hatósugárhoz kötődő szervtípus csak a nagy-. közép— és kistájak egy részében volt található. Ma ezek jó részében a rá—

juk jellemző szervtípusok zöme megtalálható. ha nem is a székhelyen. akkor va- lamelyik másik településen. Hasonló a helyzet a községi körzetek nagy részét il- letően is. Ugyanakkor a korábban országos. illetve nagytáji szintű felsőoktatási

(10)

686 DR. KISS ISTVÁN -— DR. SCHMIDT ÁDÁM

intézmények egy része ma már a középtájakban is megtalálható. A korábban in;

kább középtáji szintű középiskolák pedig a kistáji és községi—körzeti szint közé szállottak alá. a kistóji szintű volt polgári iskolák funkcióit pedig az általános is—

kolák felső tagozatai ma már községi—körzeti szinten valósítják meg. Ugyanakkor a korábban bábákkal biztosított — így községi—körzeti szintűnek minősülő - szülészeti ellátást —— jelentős minőségi fejlődés eredményeként —- a kistáji szintű szülőotthonok. illetve ma már a kórházi szülészeti osztályok látják el.

5. Mindezekkel a fejleményekkel együtt járt a bonyolultság és ezzel a koor—k

dináció szükségességének a növekedése is. Az egyes szükségletkielégítési folyamatokban közreműködő szervezetek felett közületi felügyeletet gyakorló szervek száma jelentősen megnőtt. 1982-ben a részfolyamatok többségében közreműködő szervezetek általában ötnél több felügyeleti szerv alá tartoztak.

6. A korábban az általános másodfokú hatósági feladatokon kívül úgyszól—

ván csak útügyi és — a megyei elmebetegkórházak révén — némi egészségügyi feladatokat végző megyék széles körű termelő, szolgáltató, valamint szociális és

kulturális feladatokat végző egységekké váltak. Ugyanakkor területük e's lakosság-

számuk kétszeresen és háromszorosan is eltér egymástól. és igy korántsem tekint—

hetők egyenlő súlyú egységeknek. Ez pedig arra utal, hogy összességükben jelen- tős szervezeti tartalékokkal rendelkeznek.

Mig az eddig említett tendenciák elég természetesek és érthetők, addig más vonatkozásokban nem ritkán bizonyos ,,művi beavatkozások" szabják meg a szer—

vezetek érintett jellemzőinek és kategóriáinak változó sorsát. Szembetűnő példát szolgáltathat erre a szervezetek .,lába alatt" gyakran végrehajtott területi átren- dezés, ami könnyen érthetően a szükségletkielégités területi ellátását is érinti.

Emellett s bizonyos mértékben ehhez hasonlóan a szervezetek .,feje fölött" is több ízben fordulnak elő változások: a felügyeleti szervek körében meglehetősen sűrű a módosulás. a legkülönbözőbb meggondolásokból és célokból, szüksége—

sen, de nem ritkán szükségtelenül és értelmetlenül. voluntarista módon. A felügye- leti szervek, helyesebben szervrendszerek módosulása nyilván erős hatással jár a szervezet működésére s ezen kivül a fejleszteni kivánt szükségletkielégités tény- leges alakulására.

A szervezetek súlyát és jelentőségét meghatározó egyéb ismérvek

A fent tárgyalt szervezeti ismérvek (ágazat, szektor, terület stb.) problémái mellett figyelmet érdemelnek a szervezetet érintő egyéb jellemzők. jellegzetessé—

gek is. Ezért az alábbiakban foglalkozni kívánunk a szervezettel kapcsolatos

— időtényező,

-— szervezeti nagyság,

— belső tagoltság néhány kérdésével.

A szervezeteknek a már tárgyalt területi vonatkozásai mellett, ha kisebb je- lentőséggel is, de mindenesetre figyelembe veendő a szükségletkielégitésben az idő szerepe is.

Az időtényező több. de főként két sajátos szempontból érdemel figyelmet.

Egyrészt abból. hogy a szervezet milyen időhatárok között működik. azaz milyen jellegű az ún. szervezeti aktiv idő. Másrészt az is érdekes, hogy mióta áll fenn a szervezet. Ez utóbbi az .,életkor" kérdése. A többit mellőzve a következőkben ez—

zel a két kérdéssel kivánunk foglalkozni.

(11)

A SZERVEZETI STATISZTIKA

687

Elsősorban az egész szervezetet meghatározza (vagy legalább is befolyásol-

jo), hogy a szervezet bizonyos ad hoc feladat ellátására. meghatározott időre.

esetleg ideiglenes jelleggel avagy időhatár nélkül. feltehetően hosszabb időre vagy végleges jelleggel létesül-e. Ez a különbség a szervezet létrehozását, felé- pítését, működését elég közelről érinti. Az ideiglenesség (a véglegesség alterna- tívája) egyébként eltérően alakulhat a szándékban és a valóságban. Az ideiglenes szervezetek —— a szervezeti önfenntartási és fejlődési törekvés nyomán — vég—

legessé válhatnak, és véglegesnek szánt szervezetek különböző okokból esetleg hamarosan megszünhetnek. S bár a végleges szervezet feltehetőleg életképe—

sebbnek, működőképesebbnek, valamint erősebben fejlődésre törekvőnek ígér- kezik. mint a másik változat, a végleges, a hosszú időre tervezett szervezetnek is sorsa lehet az elmúlás.

Szerepet játszik az időtényező a fent említett funkciók egymáshoz való viszo- nyában is. Egyes funkciók ugyanis időben állandók, mások többé-kevésbé válto—

zók lehetnek. A leginkább állandó feltehetőleg a tevékenységelemeket összefogó vezető—irányitó funkció; a szervezet működésének közvetlen előfeltételeiről gon- doskodó kisegítő funkció egyrészt bizonyos előzetes, másrészt a főtevékenységgel nagyjából párhuzamos, folyamatos funkciókat lát el; maga a szükségletkielégítő tevékenység viszont nemcsak állandóan és folyamatosan. hanem esetleg szako—

szosan, szezonálisan. megszakításokkal. szünetelésekkel is érvényesülhet. Az utób—

biaknál különleges probléma a szükségletkielégitési kapacitás mértéke, a kapa—

citás ésszerű kihasználása, valamint esetleg rugalmas bővítése. szűkítése.

Az élő szervezetekhez hasonlóan az általunk tárgyalt szervezetek világában is megtalálható az életpálya, s ezzel kapcsolatos a szervezet kora is. A szervezet is lehet fiatal. középkorú, idős vagy akár elaggott. De míg az élő szervezeteknél az életkor többnyire korspecifíkus tulajdonságokkal jár. addig a szóban forgó szervezetek esetében a kor meglehetősen eltérő sajátosságokat, következménye—

ket, értékeket hordozhat. A szervezetek tényleges kora és a korral kapcsolatos pozitív—negatív sajátosságok alakulása mindenképpen figyelemre méltó a szer—

vezetek s a szervezetösszesség. a szuperszervezet működése, élete, sorsa szem- pontjából is.

A munkaerő. termelőeszköz, termék. terméktípus, áru stb. korának megál- lapitása többnyire nem jár különösebb nehézséggel, szervezetek esetében vi- szant a kormegállapítás gyakran nem egyszerű feladat. A szervezetek mozgásai

— szétválások. egyesülések. újjászervezések, tulajdonos— vagy vállalkozóváltozá- sok -— ugyanis bizonytalanná tehetik a kormegállapitást.

A szervezet jellemzésére alkalmas nagyság esetében több kérdés merül fel és vár válaszra.

Az első felmerülő kérdés az, hogy a szervezetek világában voltaképpen mi- nek a nagyságát kellene közelebbről ismerni és felmérni. A nagyság kérdésével kapcsolatban szóba jöhet a szervezete maga egészében (mint jogi személy, vál—

lalot, szövetkezet, intézmény). a telephely (üzem, gyár), telephelyek komplexuma, bizonyos tekintetben a székhely vagy esetleg egyéb tagozat, illetve tárgy. A kér- désre általános válasz aligha adható: a konkrét kérdés, a ..mi?" döntően a tu—

dokolás céljától függ. Egyes esetekben (például tőkevolumen) az egész szervezet, másokban (például a termelés, teljesitmény) a telephely (vagy esetleg a székhely) jöhet szóba. Számos esetben több tárgy is érdekes lehet (mint például a munka—

erőlétszámnál). A nagyság tehát nem feltétlenül egyféleképpen, hanem többféle- képpen s így esetleg több változatban, párhuzamosan értelmezhető a szervezeti statisztikában.

(12)

688 DR. KISS ISTVÁN - DR. SCHMlDT ADAM

Mind a természetes. mind a művi (mesterséges) szervezetek világában köztu-k domásúan a legkülönbözőbb nagyságúak találhatók. bizonyos közös vonásokkal.

de nyilván a nagyságból következő eltérésekkel is. A szervezetek nagysága és a

nagyságbeli különbségek nemcsak az egyes szervezetek, érdekeik. működésük szempontjából, hanem népgazdaságílag, társadalmilag. országosan (esetleg nem- zetközi viszonylatban) is jelentősek. A szervezetek nagyság szerinti eloszlásának, egymáshoz viszonyított súlyának valósághű feltárása igen fontos a rájuk vonat—

kozó értékelés és a döntéshozatal. sorsuk alakítása és alakulása. azaz a szerve—

zetpolitika kidolgozása és alkalmazása tekintetében.

A ,.nagyság" ugyan meglehetősen közkeletű és egyszerű szó. de konkrét fo- galmi meghatározása, értelmezése, mérése már korántsem ilyen egyszerű. A nagy—

ság meghatározásánál és a nagyság szerinti kategorizálásnál a szervezeti para- méterek közül egyet vagy többet lehet és kell választani. Példaként említve: a szervezet nagyságának meghatározásánál, a nagyság szerinti kategóriákba soro—

lásnál1alapul vehető a terület, az eszközmennyiség. a teljesítmény, valamint a nyújtott szolgáltatás, a bruttó és a nettó termelési érték, az új érték, a foglalkoztatottak száma különféle csoportosításban, az üzleti forgalom, a tőke. részvénytőke s hasonlók. Tekintetbe jöhetnek egyes megoszlásra utaló mutatók is, mint a ter- melési (szolgáltatásnyúitási) részesedés, forgalmi részesedés (market share) stb.

A bőséges választékból az ágazatnak, helynek, társadalmi és gazdasági rendszer—

nek, gazdasági és műszaki fejlettségi foknak leginkább megfelelők jöhetnek fi—

gyelembe a ,.nagyság" kifejezésére.

A nagyság szerinti eloszlás a nagyság többféle értelmezése alapján vizsgál-

ható. s állapítható meg a különféle nagyságokra vonatkozó eloszlási törvénysze—

rűség. függvény, görbe s ezek révén az eloszlás döntő jellegzetessége. Nyilván nem lenne érdektelen feltárni és bemutatni, hogy a szervezetek nagyság szerinti eloszlására milyen törvényszerűség (normális, lognormális, Poisson—eloszlás stb.) érvényes, mennyire egyenlő vagy egyenlőtlen. milyen szóródási mutatókkal, miként

jellemezhető.

Vizsgálatro érdemes továbbá az eloszlás időbeli változása. fejlődése. valamint

a nemzetközi egybevetés is. Feltehetőleg mindebből elgondolkodtató szervezet—, gazdaság— és társadalompolitikai következtetések vonhatók le. Az külön érdek—

lődésre tarthat számot, ha bizonyos típusú szervezetek sokaságából az első 100 vagy 200 egységről időnként tájékoztatás jelenne meg a hazai és a nemzetközi

mezőnyről.5

A nagysággal áll kapcsolatban a tagoltság mint a szervezet további jellem- zője. A nagyság növekedésével ugyanis rendszerint nő a telephelyek száma, bo-

nyolultabbá válik a szervezeten belüli munkamegosztás. funkcionális többféleség.

specializáltság alakul ki. Az egyes funkciók, tevékenységfajták, feladatok a szervezet egészén belül intézményesítetten elkülönített és bizonyos mértékben önál- lósított egységek létrehozását és létét igényelhetik. Ennek az igénynek kielégíté- sével a szervezet esetleg több tekintetben *is'tag-ozattá válik. A nagyság és tagolt- ság tehát szorosan összefügg; indokolt annak feltételezése. hogy a nagyság meg- határozóan hat a tagoltságra. A szóban forgó összefüggés azonban nem jeienti

azt, hogy a tagoltság feltétlenül megfelel a nagyságnak.

Semmiféle szempontból nem lehet közömbös az. hogy valamely szervezet mi—

ként és mennyire tagolt. Feltehető, hogy a tagoltság milyenségének és mértéké—

nek, a szervezeti struktúrának megkereshető és megtalálható a relatív optimali—

5Mint ahogy a közgazdászok számára rendkívül szórakoztató és tanulságos a Fortune évenként publikált jegyzéke (toplista) a 100 vagy 200 legnagyobb egyesült államokbeli vállalatról.

(13)

689

tása, amelytől a tényleges struktúra többé-kevésbé eltérhet, de amelyhez való-

szinűleg közeledhet is.

A szervezeti tagozódás lehet egyszerűbb, horizontális (például egy iparvál- lalat azonos profilú telephelyei. egy belkereskedelmi vállalat boltjai. egy szálloda—

lánc szállodái). de lehet vertikális jellegű is, két vagy több azonos vagy külön—

böző funkciókat ellátó szintekkel; sőt lehet a kettő öszekapcsolásából adódó.

egymásba fonódó vertikális—horizontális tagoltság is. A tagozódás mikéntje és mértéke szabja meg a szervezet bonyolultságát. a két végleten az esetleges elég- telen tagoltsággal és a túltagoltsággal. túlbonyolultsággal, mondhatni túlszerve- zettséggel. S bár a szervezet megfelelő működéséhez valamiféle strukturáltság

nyilvánvalóan elengedhetetlen. a gyakran tapasztalható túltagoltság, túlbonyo-

lultság többnyire nem a fejlettség jele. hanem inkább működési és fejlődési za—

varok forrása.

A tárgyalt szervezeti jellemzők tekintetében — általános ismeretek és feltevé- sek alapján — a meg— és felismerhető változások fejlődési tendenciái a követke- zőkben foglalhatók össze.

Szignifikáns változási tendenciák tapasztalhatók a szervezetek nagysága te—

kintetében. A megalo- és monopolmániás nagyság-fetisizmus felváltásával, bizo—

nyos idő múltán. helyet talált a kisebb méretek jelentőségének felfedezése. vissz—

hangot keltett a Schumacher—féle ,.small is beautiful" jelszava. Ezért néhol és némelykor szükséges és értelmes, máshol és máskor felesleges és értelmetlen mé- retmódosítások, szétszervezések, felaprózások. esetleg túlzott és haszontalan de-

centralizálások következtek be. Kétségtelen tény, hogy a hazai gazdaságban a

szervezetek nagyság szerinti eloszlásában figyelemreméltó módosulások történtek.

Ami a szervezetek tagolását illeti. valószínűnek és feltehetőnek látszik, hogy a tagoltság — a Parkinson-törvény hazai érvényesülése következtében is —— külö—

nösen bizonyos időszakban. nőtt. Ez a fejlődés azonban. úgy tűnik, különböző

okokból megközelítette vagy elérte ésszerű határát, ahol elkezdődhet és el is kez- dődött a túltagoltság felülvizsgálása, netalán felszámolása. Ez ésszerűnek is tű—

nik, ha meggondoljuk, hogy a szükségletkielégítés — bármely területen —- nem ki—

ván feltétlenül önállósult szervezeti egységet.

Alaposabb tényismeretek hiányában nem kísérelhető meg a szervezetek élet-

kor-alakulási és -eloszlási tendenciájának felvázolása. Valószínűnek látszik, hogy a különböző típusú szervezetek életkoreloszlása meglehetősen eltérő. s ez az elté—

rés a legutóbbi időben még növekedett is. Maga a fejlődési tendencia vélhető—

leg elég egyenetlen. A szervezetek összességében feltehetőleg ugyanúgy megta—

lálhatók a túlkoros. elaggott, mint az újonnan létesült fiatal szervezetek, esetleg hosszabb, esetleg rövidebb várható életkorral. Tény, hogy a gazdasági mecha-

nizmus változásával a szervezetek korstruktúrája némileg fiatalodott, de a gaz—

dasági helyzet megnehezülésével a rövidebb életkilátású vagy ténylegesen rövid életű szervezetek felbukkanása valószínű (és tapasztalható is).

Az áttekintés továbbfejlesztésének szükségessége és útja

A funkcionális munkamegosztás figyelembevételével történő csoportosítás minden kétséget kizáróan igazolja

— mind a szükségletkielégitési folyamatok alapján kialakult. illetve kialakulóban levő tömbök.

2 Statisztikai Szemle

(14)

690 DR. KISS ISTVÁN _ DR. SCHMipT ADAM

— mind pedig a különböző területi egységekként kialakult szervezetegyüttesek

egyre bonyolultabb összetételét és az ezzel mindkét tekintetben megteremtendő összhang biztosításának (koordinációjának) szükségességét. A tömbökön be- lül megvalósuló koordináció egy-egy szükséglet, illetve szükséglettartomány. az egy—egy területi egységen belüli koordináció pedig az azon belül felmerülő szük- ségletek együttes kielégítését teszi hatékonyabbá. . _

Ehhez a koordinációhoz szükséges áttekintési előfeltételekként javasoljuk

— a jelenlegi áttekintési rendszer, közelebbről a beszámolási egységek körének, va—

lamint a csoportképző ismérveknek a módosítását.

— az addig hiányzó szervezeti statisztika kiépítését mégpedig, ha nem is folyama—

tos. de legalább időnkénti alkalmazással.

A beszámolási egységek köre kiszélesítendő lenne az önálló gazdálkodó szerveken túl azok szükségletkielégitési folyamatai, tevékenységfajtái szerinti és

területileg elkülönülő részlegeivel, mégpedig minden olyan telephelyre, üzemegy-

ségre, boltegységre stb. kiterjedően, amelyek évente legalább egyszer a Központi Statisztikai Hivatal vagy az érintett szaktárcák részére saját maguk vagy felettes szerveik révén bármilyen adottságukról számot adni kötelesek. Külön vizsgálatok alapján lenne eldöntendő, hogy ezeken túlmenően mely szervezetek (funkcionális

minisztériumok, országos főhatóságok .,ágazati osztályai" stb.) lennének kötele—

sek a fentiek szerint elkülöníthető, de számbavételre eddig nem kötelezett részle- geikről ilyen tájékoztatást adni.

A tömbök, blokkok közti kapcsolatok tisztázása, valamint a tömbök, blokkok

tevékenységfajtók szerinti szerkezetének. illetőleg a tevékenységfajták szükséglet- kielégítési folyamatok szerinti összetételének a vizsgálata érdekében javasoljuk az eddigi lineáris jellegű Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer helyett vagy legalábbis mellett. azzal párhuzamosan a beszámolási egységek szükségletkielé—

gítési folyamatok (ágazati munkamegosztás) és tevékenységfajták (funkcionális

munkamegosztás) szerinti külön-külön történő csoportosítását. amelyhez kiindu-

lási alapként szolgálhatna a kísérleti besorolás szerinti osztályozás.

A területi vonatkozások, egybevetések pontosabb és valósághű kimunkálása érdekében felvetjük a besorolási és számbavételi egységek székhelyének az eddig

használatos területi számjellel történő rögzítésén felül azok konkrét működési

(illetékességi, vonzás-, illetve ható-) területére,6 valamint a területi hatósugárra való utalást.

A területi hatósugár szerinti csoportosításhoz kiindulási alapként szolgálhat-

nak a kísérleti besorolás kategóriái, azzal a módosítással, hogy a túlzottan rész- letezett nemzetközi jellegek összevonhatók lennének. és helyettük beíktatandók a

községi körzet és a kistáj, valamint a kistáj és a középtáj közti szintek.

Mind a tömbök szerinti mind pedig a területi szervezetegyüttesek áttekinté- séhez nélkülözhetetlen — a csoportképző ismérveknek és számjelüknek módosi- tásán felül — egy olyan szervezeti statisztika kiépítése is, amely képes megfigyelni és rögzíteni az azok jellemzőinek tekinthető ismérvekre vonatkozó egyéb ada-

"Az illetékességi terület az érintett szerv kizárólagos hatásköre alá tartozik. amelytől az azt igénybe vevő partnerek esetleg csak külön engedély alapján térhetnek el (például a biróságok, általános isko- lák illetékességi területe).

A vonzásterület esetében a szervezetet igénybe vevő partnerek választhatnak két vagy több szervezet között. Rendszerint azt választják, amelyet könnyebben tudnak megközelíteni. lgy ennek a határa azokon a pontokon keresztül húzott elméleti határvonal, amelyek esetében a megközelítési lehetőség elvben és?

gyakorlatilag egyaránt azonosnak vehető (például a különböző boltegységek esetében).

A hatóterület -— főként termelő szervezetek esetében előforduló - olyan működési terület. amely leginkább azzal a területtel határozható meg. amelyen a szervezettel kapcsolatban álló input-. illetve output partnerek zöme található.

(15)

691

tokat.7 Ezek zömét a különböző szakstatisztikákban a jelenlegi beszámolórendszer is tudakolja. de nem szervezeti. hanem elsődlegesen ágazati vagy (többé—kevésbé) ,

funkcionális, esetleg területi szempontokból dolgozzák fel. Pedig ezek szervezeti szempontból történő feldolgozásával az újratermelési folyamatot megvalósító nép—

gazdasági szervezetegyüttes egységei és az azok közötti összefüggések az eddigi- eknél pontosabban feltárhatók lennének.

A szervezeti statisztika kiépítésére azért van szükség. mert nyilvánvaló. hogy a fejlesztés voltaképpen mindig és mindenkor konkrét szervezeteket érint. lgy (:

szervezeteken keresztül valamennyi döntésnek megvan a maga ágazati. folyamati, funkcionális, területi stb. hatása, amelyet a döntés meghozatala előtt minden- képpen ajánlatos figyelembe venni.

A szervezeti statisztika kiépítése elsősorban bizonyos főcélok elérésére irá- nyul, de ezek mellett néhány másodlagos cél megvalósítására is szolgálhat (például a népgazdaság jobb áttekintése mellett a tömbök. blokkok vizsgá—

lata). A célok súlyozásón kívül szükségesnek látszik a jelenlegi. illetve a mielőbb

megvalósítandó célokat és a velük kapcsolatos feladatokat a közelebbiektől. il—

letve a távolabbiaktól különválasztani. Az előbbiek viszonylag rövid időn belül sorra kerülhetnek, míg az utóbbiak esetében esetleg alaposabb (munka- és idő-

igényes) előkészületek szükségesek.

A szervezeti statisztika körvonalazott kiépítéséhez, továbbfejlesztéséhez nél-

külözhetetlen egy összefüggő feltételrendszer. A feltételek közül különösen emlí—

tésre érdemes

— a kellően funkcionáló információs csatornahálózat.

— főként a vállalati szférában, de máshol is megfelelő nyilvántartási és számviteli alaprendszer,

— az adatok korszerű technikai feldolgozásának eszközrendszere,

- a szervezeti statisztika problematikájának területén jól tájékozott. megfelelő szak- értelemmel és szükség esetén találékonysággal rendelkező statisztikus munkaerő,

— kellő anyagi (pénzügyi) fedezet.

A felsorolt -— s még egyéb —— feltételek közül egyesek rendelkezésre állnak.

vagy biztositósuk nem okoz különösebb gondot. Akadhatnak azonban olyanok is.

amelyek a szervezeti statisztika kiépítése és kifejlesztése terén átmenetileg vagy huzamosabban kisebb-nagyobb problémákat jelenthetnek. Ezek megoldásához az összes érdekelt összehangolt közreműködésére lenne szükség.

Végül még egy kérdés, nevezetesen a szervezeti statisztikának időbeli ,,elhe- lyezése" a statisztikai beszámolók rendszerében. A kérdés lényegében az. hogy szervezeti statisztika mikor. milyen időpontokban. illetve mely időszakaszokra vo- natkozóan. milyen gyakorisággal készüljön. Folyamatos vagy eseti megfigyelés legyen—e, az utóbbi esetben melyek legyenek a kiemelt időpontok.

Válaszként megkockáztatható, hogy a statisztikai beszámolók teljes folyama—

tossága és túl rövid időközönkénti gyakorisága mellőzhető. Bizonyos kiválasztott időpontokra azonban célszerű lenne szervezeti statisztikát késziteni. és az ered—

ményeket a döntéshozók. valamint általában az érdekeltek rendelkezésére bo-

csátani. llyen időpontok. többek között, a népgazdasági fejlődést előirányzó öt- éves tervek összeállításának ideje; a gazdaságpolitika és a gazdasági mecha- nizmus jelentősebb módosításának előkészítése; a szervezeti rendszer továbbfej-

%

7Ezek az adatok például a különböző szakstatisztikákban többnyire amúgy is tudakolt eszközmeny- nyiség és szerkezetek. a foglalkoztatottak száma és megoszlása, a termelési értékek (nem termelő szervezetek esetében a kiadások évi főösszege). illetőleg a teljesítmény, a kapacitás megnevezése. mérték- egysége és mennyisége. a belső szervezeti felépítés, az időtényező stb.

Zi

(16)

692 DR. KISS lSTVAN —- DR. SCHMIDT ADAM "

lesztésére hivatott. a rendszert közelről érintő intézkedések. változtatások, refor-

mok kidolgozásának s bevezetésének időszaka, esetleg a népszámlálás időpontja.

Utolsó kérdésként vethető fel. hogy egyáltalában mennyire reálisak a fenti

javaslatok; mennyiben követelnek teljességet. illetve mennyiben tűrnek el eset—

leges engedményeket; mikor lenne időszerű a javaslatok megvalósítása. E kér—, dések kellő megfontolást és gondos mérlegelést kívánnak. Nyilvánvaló. hogy az elgondolásokkal, javaslatokkal kapcsolatban még további kérdések is felme—

rül(het)nek. melyek az érintettek és a téma iránt érdeklődők. a problémák megol—

dásában érdekeltek további vizsgálódásait teszik szükségessé.

*

Nehéz körülmények közé jutott népgazdaságunk minél teljesebb áttekinthe- tőségének és áttekintésének fontosságát átérezve és hangsúlyozva remélni mer—

jük, hogy az eddigi statisztikai beszámolórendszerre vonatkozá megjegyzéseink meghallgatásra és figyelemre találnak. S ugyanígy reményünket szeretnénk kife—

jezni az iránt is, hogy a fenti rendszer továbbfejlesztését célzó főbb gondolataink-—

és ajánlásaink megértő mérlegelésre és kedvező megítélésre kerülnek.

IRODALOM

(1) Dr. Kiss István: A tudományszervezés és a népgazdasági apparátus szervezete. Munkaügyi Szemle. 1963. évi 5. sz. 10—11. old. '

. _ (2) Dr. Kiss István: A Tatai Medence szervezetegyüttese. Megjelent: A közigazgatás és az urbani—

zacnó. A Tatai Medence városi tájjá alakulása. (Szerk.: Kiss István.) ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék.

Budapest. 1979. l. köt. Xlll, 447 old.; ll. köt. Xlll. 190 old.

(3) Dr. Kiss István: A harmincas és a nyolcvanas évek szervezetegyütteseinek egybevetése. llluszt—

ráció e y hipotézishez. ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék. Budapest. 1987. XIV. 29 old.

4) Dr. Kiss István —- Dr. Schmidt Ádám: A gazdasági irányítás fontos eszköze a népgazdaság teljes pénzügyi áttekintése. Pénzügy és Számvitel. 1957. évi 1. sz. 6—8. old. (Változatlan közlemény. Pénzügyi Szemle. 1986. évi 8—9. sz. 579—582. old.)

(5) Dr. Kiss István -— Dr. Schmidt Ádám: Javaslat a népgazdaság teljes pénzügyi áttekintésének megteremtésére. Pénzügy és Számvitel. 1957. évi 3. sz. 93—98. old.

(6) Dr. Schmidt Ádám: A költségvetési statisztika néhány kérdése. Statisztikai Szemle. 1960, évi 11.

sz. 1118—1133. old.

(7) Dr. Schmidt Adám: A felső szintű tervek összefüggései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bu- dapest. 1978. 322 old.

(8) Dr. Schmidt Ádám: lovak, áruk. közjavak. Megjelent: Változások. váltások és válságok a gaz—

dasággan (Varga istván-emlékkönyv. 238—255. old.). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1982.

289 al .

(9) Boulding, K. E.: Az általános rendszerelmélet a tudomány csontváza. Megjeient: Rendszer—

elmélet. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1969. 409 old.

(10) Korán Imre: Gazdasági prognosztika. Tankönyvkiadó. Budapest. 1978. 263 old.

TARGYSZO: Gazdasági szervezet. Statisztikai adatgyűjtés.

PE3l-OME

Cornacno MHeHHiO aaropoa ouepxa :; nmepecax ynyumenun oőospesaemocw napon- Hoxosnücmennsix npoueccoa Kamyrca HeOÖXOAMMblMM paapaőotxa u anenpeane ommal?

cvamcmxu oprenuaauuii. '

i'locne nsnomeuua cym saga-m astopu npouaaonm nonsmcy p.an, reopemuecnn aóoc- HOBaHHOe, onepamanoe onpenenemae opreunsaunu, mennem oöpasoM nyTeM amen-mpon- Hns aamneümux npnsnaxos -— orpacnn, daynxunn, oőoanauaiouteű anyrpennnü aaa nes—

TeanOCTH, oőnacm, Hanaopa, ceKmpa, u Aanee xosnücveeHHo—oprauueauuounoi CPothi.

npeAOCTaBnm—OT onpeAeneHMe Terme n Ann nemn-ns mna oprennsauun.

r'locne noxaaa nccnegoeauuü no conocraaneumo (popM aenrepcnux opraansauuii : 'rpuAuaTbre u BOCbMHAeCRTble roAH usnaralor npm-m'ryio aa ocuoay cucreMy rpynnnpgaox, a TOM l-mcne rpynnnpoaxy no orpacnnM, otpamaioumm cneuucpuxy npoueccoa ynonnerao—

peHnn novpeőnoc-reü, panee no (pyununaM, xapamepuayloumM anytpenune BHAbl neztem--

HOCTH B paMKBX 3THX npoueccoa.