Az állam üdve

STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÖ 259

tevő volt a mezőgazdasági traktorok, beta- koritógépek és egyéb erőgépek fogyasztása

is.

A külkereskedelmi értékesítés elemzésében három összetevő szerepel:

— az energiahordozók exportja (az input-output táblákkal egyező mennyiségben és értékben):

-— külföldi tartályhajókkal úton levő szállítmányok;

— az ország tartályhajóin úton levő szállítmányok.

Azzal küszöbölték ki a gázellátó hálózat miatt mutatkozó kettős számbavételt, hogy ezt a tételt közvetlenül a végső felhasználó—

sok között számolták el, bár nyilvánvaló, hogy a gázszolgáltató vállalat nem fogyasz- tó (de nem is állítja elő az értékesített ener—

giahordozót).

(Ism.: Nádudvari Zoltán)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

AZ ÁLLAM UDVE

(Van der Giückseligkeit des Staates —- Stout.

Wirtschaft und Gesellschaft in Österreich im Zeital- ter des aufgeklörten Absolutizmus.) Berlin. 1981.

Duncker-Humblot. 558 p.

A H. Matis professzor, a bécsi Közgazda—

sági Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékének vezetője szerkesztésében megjelent kiadvány annak a szimpóziumnak anyagát tartalmaz- za, amelyet az osztrák gazdaságtörténeti és történeti tudomány Mária Terézia halálának és II. József uralomra lépésének 200. évfor- dulójára rendezett. Az említett két uralkodó- nak meghatározó szerepe volt hazánk akko—

ri állami. gazdasági és társadalmi fejlődé- sében, és így ez a közös múlt egyben a mi történelmünk is, melynek modern osztrák tu—

dományos értékelése nagy figyelemre tarthat számot. A magyar statisztikusok számára leg—

alább ilyen jelentős, hogy e két uralkodó alatt indult meg hazánkban is az állami. a hivatalos statisztikai tevékenység kifejlődése mint a közép-európai kameralizmus egyik vívmánya. Talán ennyi is elég a hazai figye—

lem felkeltésére. A szerkesztő Matis profesz—

szor azonban még egy általános európai szempontot is hangsúlyoz. Nevezetesen azt, hogy a XVIII. század második felében Euró- pában felgyorsul az a fejlődési folyamat.

melynek során a tradicionális agrár alapú feudális társadalomból kialakul a modern polgári teljesítményre alapozott társadalom, valamint az ennek megfelelő területi közös- ségre alapitott állam a maga központosított

infrastruktúrájával.

Az osztrák tudomány és kutatás minisztere H. Firnberg a kötet előszavában azt hangoz—

tatja, hogy bár e korszak kezdetét az 1749-es állami reform jelentette a Habsburg biroda- lomban, ez csak keretül szolgálhatott azok- nak a gazdasági. társadalmi és szellemi fo- lyamatoknak a kialakulásához, amelyek e korszak mozgatóerőivé váltak, és hatásuk még ma is meghatározó a jelenlegi osztrák társadalomban.

A tanulmánykötet 18 szerző munkája. Az első fő rész címe .,A gazdasági Leviathon és a ,,felülről végrehajtott modernizáció". Ez is—

mét két további nagyobb témakörre van fel—

10'

bontva; egyrészt magának a központosított államnak — a Hobbes terminológiája szerin—

ti Leviathannok — :: kialakulására, másrészt a szorosabb értelemben vett gazdaságpoli- tikára, melyet a központosított állam a maga .,jóléti ideológiájának" megfelelően mint gazdaságpolitikai ,.elméletet" (,,Polizei—wis- senschaft"—ot) kidolgozott. A mű alaphang- ját H. Matis ,,Az államkialakulási folyamat és a közületi gazdaságtan kialakulása" ci- mű tanulmánya adja meg. Ebben a merkan- tilizmus és az osztrák kameralizmus gazda—

ság— és tudománytörténeti alapjainak felvá- zolásáról van szó, melyet már a múlt század nagy német történeti iskolájának vezéralak—

ja, G. Schmoller mint modern ,,állomalaku- lási folyamatot" azonosított. Ennek fő célki- tűzését abban foglalja össze Matis protesz- szor, hogy ..a közüdv gondolata vált az ál- lam fundamentumává", és hogy az állampol—

gárok ,.kényszerrel történő boldogítása" is végső elemzésben ,,az uralkodó által meg- testesített állam gazdaságának és hatalmá—

nak növelését célzó politíkában összponto- sult". A feudális rendek ellenállását tulaj- donképpen a kíméletlen kapitalista verseny törte meg a szerző szerint, követve az újabb osztrák történésziskola, tőleg Srbík állás- pontját, szemben Schumpeter felfogásával.

Ebbe az első témakörbe tartozik A. Brusatti tanulmánya a modern államigazgatás elve—

ire felépített állam kialakulásáról, valamint L.

Bauer tanulmánya az osztrák ,,homo oeco- nomicus" kialakulásáról az új, felvilágoso- dott európai filozófiai alapokon. Az első rész második témakörét G. Otruba figyelem—

reméltó tanulmánya vezeti be Mária Terézia és ll. József gazdaságpolitikájának elemzé—

sével. Ezt egészíti ki P. Berger tanulmánya az állami pénzügyek és az államháztartás modern alapokra való helyezésének, H. Knitt- leré pedig a közlekedésügy hasonlókérdé—

seinek a taglalásával. Végül e problémakört Matis professzornak az urbanizáció és a vá- rosi infrastruktúra kialakulásával és B. Leu—

chtenmüller-Bolognesenek a népesedéspoli—

tikával kapcsolatos fejtegetései zárják le. Az előbbi, bár röviden tárgyalja az urbanizáció kérdéseit. mégis jó periodizációt ad a fejlő—

260 STATlSZTIKAl iRODALMl FIGYELÓ

dés megértéséhez, s megadja a városképző- dés statisztikáját is. méghozzá tartományok szerint, ami lényeges hozzájárulás a kérdés megvilágításához. Utóbbi tárgyalja az állami foglalkoztatási politika kialakulását, az ál—

lami közegészségügyi politika kezdeteit, a közmorál átalakulását, főleg a szexuális sza- badosság kialakulását és az ellene kialaki—

tott házassági rendszabályokat. ideértve az abortusz elleni és a gyermekölés elleni küz- delmet is. A tanulmány szerzője képet ad ar—

ról az új jelenségről. amit a népesedéspoli- tika állami formában való megjelenése je—

lentett.

A tanulmánykötet második fő része az új gazdasági ágazatok kialakulásával és ezen belül az új termelési módozatakkal és tech—

nikákkal foglalkozik, de itt is találhatók az egész makroökonamiai fejlődést érintő átfogó jellegű tanulmányok is. ilyen a kereseti struktúra átalakulásával foglalkozó két ta—

nulmány R. Sandgruber és M. Sauer tollá- ból. Előbbi a tömegtermelés és a piacok _ki—

terjedése szemszögéből. utóbbi a felvilágo- sult abszolutizmus kereskedelmi politikája nézőpontjából világítja meg a kérdést. A második fő téma az agrárgazdaság átalaku- lásának termelési. technikai és társadalmi vonásait világítja meg a Habsburg biroda- lom keretei között Míg H. Matis a termelési eredményeket teszi meg vizsgálódása alapjá—

ul és a földesúri és paraszti viSzonyakat is ennek fényében elemzi. addig R. Melville ki- fejezetten a kapitalizálódó slöldesúri viszo- nyokban lezajlott modernizáció folyamataira összpontosít, egy harmadik tanulmányban pedig Mitterauer a paraszti alsó rétegek helyzetével foglalkozik. Szerinte ezek (: XVlll.

század első feléhez képest ugyan számsze—

rűen kevésbé növekedtek, de helyzetük ki- mondott javulást mutat, ami részben a proto-imdusztrializációval és egy bizonyos fo- kú ,,újraagrárizálódással" is kapcsolatba

az.

A második rész harmadik nagy témaköre a kis és nagyipari szektorban bekövetkezett modernizációs folyamatok megvilágítását szolgálja, és négy tanulmányt foglal magá- ban. l. Mentschl o merkantil korszak vállal- kozói típusait elemzi. H. Freudenberger pe- dig a portaindusztrializációt mint társadalmi.

tanulás: és átképzési folyamatot tárgyalja. A szerző emiatt kérdésesnek tartja, hogy a fo- galom bevezetése előbbre viszi—e a kutatást.

H. Matis idevágó tanulmányában statiszti—

kai alapokon konkrét eredményekre jut. Sze- rinte bár a bedolgozó- és c: manufaktúra—

rendszer nem tekinthető a modern gyáripar ősének, mégis a munkamegosztási és vállal- kozási formák kidolgozása terén. akárcsaka munkásosztály kialakítása terén fontos előké- szítő fázist jelent. A XlX. századi modern gyáripar szerinte a bedolgozó ipar helyébe

lépett, mig a manufaktúra mint üzemi for- ma vele párhuzamosan fennmaradt. '

A második rész negyedik nagy témaköre a technikai innovációk és a tudományszer- vezés kérdéseit tárgyalja két tanulmány ke- retében. Az egyik H !anetschek és G. Ma—

resch közös munkájaként a technika és tech- nológia fejlődését tárgyalja a két uralkodó alatt. de az energiatermelés, a textilipar és a vastermelés konkrét területein számos áb—

rával és képpel. s csupán a befejező oldalon adnak egy katalógust arról, hogy 1708 és 1792 között milyen külföldi technológiák és innovációk átvételére került sor a Habsburg birodalomban. A zárótanulmány M. Teich tollából a csehországi felvilágosodás néhány kiragadott szempontját tárgyalja. és különö- sen a szervezett tudományfejlődésre vonat- kozó részei, valamint a kézműipari és nagy- ipari oktatásról elmondottak tanulságosak.

A tanulmánykötetet bő bibliográfia egészí- ti ki. A mű a hazai történeti és gazdaság—

statisztika, de az elmélettörténet és tudo- mánytörténet szempontjából is becses for- rásm'únka és a magyarországi vonatkozások ertekelese külön tanulmányt igényelne

(ism.: Horváth Róbert)

::

AZ 1985. ÉVI REPREZENTATIV SZOVJET TÁRSADALMI—DEMOGRÁFlAÁ

NEPESSEGÓSSZEIRÁS

(Osznovnüe itogi vüborocsnogo szocial'Ivo—demog- raficaeszkogo obsziedav'anija naszelenija SZSZSZR 1985 gods.) —- Vesztm'k Sztatisztíkí. 1986. 6. sz. 53—

55. p. '

A Szovjetunióban 1985. január 1 -én vég—

rehajtott reprezentativ népességösszeírás so- rá:: több mint 13 millió ember adatait gyűj- tátték össze. A megkérdezettek 90,9 száza—

léka családban él; a családok átlagos nagy—

sága 3.5 fő (1979- ben is ekkora Volt ez a szám). A köztársaságonkénti szóródás elég nagy: az Észt SZSZK ban a legkisebb (3.1 fő). a Tadzsik SZSZSZK- ban a legnagyobb (6 fő) a családok átlagos nagysága. A csa- láddk háromnegyede 2—3 tagú.

Az adatok szerint az 1983- ban gyermeket szülő nők 92 százaléka vette igénybe azt a lehetőséget, amely szerint egy évig pénzbe- ni juttatás mellett, majd további fél éVig fi—

zetés nélkül otthon maradhatnak gyermekük gondozása érdekében. Ezzel a lehetőséggel a városokban élő nők inkább élnek. mint a falvakban élők.

Az 1979. évi népszámlálás óta a 4 és 5 tagú családok aránya emelkedett és a 2 fős családok aránya is nőtt, bár kisebb mérték—

ben. A 3 fős családok aránya 1979 és 1984 kózött csökkent. a nagy családok (6 és több fő) aránya pedig az 1979 évi stinter: ma—

radt