5/2008. (I. 17.) FVM rendelete

(1)

Bu da pest, 2008. ja nu ár 17., csütörtök

7. szám

Ára: 895,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

5/2008. (I. 17.) FVM r. A nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá -

lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let módosításáról . . . . . 310

6/2008. (I. 17.) FVM r. A Ma gyar Élel mi szer könyv kö zös sé gi elõ írá sok át vé te lét meg va ló - sí tó kö te le zõ elõ írá sa i ról szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM ren de let módosításáról . . . . 320

1/2008. (I. 17.) PM r. A Start-szám lá val, kincs tá ri le té ti Start-szám lá val ren del ke zõ gyer - mek ma ga sabb össze gû ál lam i tá mo ga tás ra való jo go sult sá gá nak igazolásáról. . . . 335

2/2008. (I. 17.) AB h. Az Alkot mány bíró ság ha tá ro za ta . . . . 338

Az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal köz le mé nye a 2008. feb - ruár 1-je és feb ru ár 29-e kö zött al kal maz ha tó üzem anyag árak ról 344 A Sza bolcs-Szat már-Be reg Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal hirdetménye . . . . 344 Hi va ta los Ér te sí tõ (2008/3. szám) ... HÉ 305–384

(2)

II. rész JOGSZABÁLYOK

A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

5/2008. (I. 17.) FVM rendelete

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM

rendelet módosításáról

A nö vény vé de lem rõl szóló 2000. évi XXXV. tör vény 65. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész - le tes sza bá lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let (a továb biak ban: R.) 22. §-a (3) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A for gal mi ér ték meg ál la pí tá sá nak alap jai:]

„b) az a) pont ban fel so rol tak hi á nyá ban az adott nö - vény re, nö vé nyi ter mék re és egyéb anyag ra vo nat ko zó, a kár ese mény idõ sza ká ban ki ala kult át la gos nagy ke res ke - del mi fel vá sár lá si ár,”

2. §

Az R. 60. §-ának (4)–(5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:

„(4) A 6. szá mú mel lék let ben fel nem so rolt, a cél or szág elõ írásai sze rint nö vény egész ség ügyi el len õr zés re kö te le - zett sza po rí tó anyag-, illetve ha jó kül de ményt ki vi tel cél já - ból más me gyé ben lévõ gyûj tõ hely re, fel adó hely re vagy vám sza bad te rü let re csak bel föl di nö vény egész ség ügyi bi - zo nyít vánnyal sza bad szál lí ta ni.

(5) Bel föl di nö vény egész ség ügyi bi zo nyít vány nél kül ér ke zõ kül de ményt vissza kell uta sí ta ni, ha a ki vi te li elõ - írások pót ló la gos tel je sí té se nem le het sé ges.”

3. §

(1) Az R. 69. §-a (1) be kez dé se o) pont já nak 1. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:

o) a Ta nács 2000/29/EK irány elve (2000. má jus 22.) a nö vé nye ket vagy nö vé nyi ter mé ke ket ká ro sí tó szer ve ze tek - nek a Kö zös ség be tör té nõ be hur co lá sa és a Kö zös sé gen be lü li el ter je dé se el le ni vé de ke zé si in téz ke dé sek rõl, valamint az azt mó do sí tó,]

„1. a Bi zott ság 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2004/103/EK, 2004/105/EK, 2006/35/EK, 2007/41/EK irány elve és a Ta nács 2002/89/EK, 2005/15/EK és 2005/16/EK, 2005/77/EK, 2006/14/EK, 2007/41/EK irány elve,”

(2) Az R. 69. §-a (1) be kez dé sé nek p) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„p) a Bi zott ság 2001/32/EK irány elve (2001. má jus 8.) a Kö zös sé gen be lül ta lál ha tó, kü lön le ges nö vény egész ség - ügyi koc ká zat nak ki tett zó nák el is me ré sé rõl és a 92/76/EGK irány elv ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl, valamint az azt mó do sí tó, a Bi zott ság 2002/29/EK, 2003/21/EK, 2003/46/EK, 2004/32/EK, 2005/18/EK, 2006/36/EK, 2007/40/EK irány elve.”

(3) Az R. 69. §-a (2) be kez dé sé nek 2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ha tá ro za tok nak való meg fe le lést szol gál ja:]

„2. a Bi zott ság 2002/499/EK ha tá ro za ta (2002. jú ni us 26.) a Ko re ai Köz tár sa ság ból szár ma zó, ter mé sze te sen vagy mes ter sé ge sen tör pe nö vé sû Cha ma e cy pa ris Spach, Ju ni pe rus L. és Pi nus L. nö vé nyek re vo nat ko zó 2000/29/EK ta ná csi irány elv egyes ren del ke zé se i tõl való el té ré sek en ge dé lye zé sé rõl, valamint az azt mó do sí tó 2005/775/EK és 2007/432/EK bi zott sá gi ha tá ro zat,”

(4) Az R. 69. §-a (2) be kez dé sé nek 8. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„8. a Bi zott ság 2004/416/EK ha tá ro za ta (2004. áp ri lis 29.) az Ar gen tí ná ból Vagy Bra zí li á ból szár ma zó egyes cit - rus fé lék re vo nat ko zó ide ig le nes szük ség hely ze ti in téz ke - dé sek rõl és az azt mó do sí tó 2007/347/EK bi zott sá gi ha tá - ro zat,”

(5) Az R. 69. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ 15–20.

pon tok kal egé szül ki:

„15. a Bi zott ság 2003/248/EK ha tá ro za ta (2003. áp ri lis 9.) az Ar gen tí ná ból szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés - re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé se i tõl való át me ne ti el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé rõl és az azt mó do sí tó 2007/212/EK bi zott - sá gi ha tá ro zat,

16. a Bi zott ság 2003/249/EK (2003. áp ri lis 9.) a Chi lé - bõl szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés re szánt sza mó - ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé se i tõl való át me ne ti át me ne ti

(3)

el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé - rõl és az azt mó do sí tó 2007/221/EK bi zott sá gi ha tá ro zat,

17. a Bi zott ság 2003/250/EK ha tá ro za ta (2003. áp ri lis 9.) a Dél-af ri kai Köz tár sa ság ból szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te - té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé - se i tõl való át me ne ti el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé rõl és az azt mó do sí tó 2007/220/EK bi zott sá gi ha tá ro zat,

18. a Bi zott ság 2007/365/EK ha tá ro za ta (2007. má jus 25.) a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) Kö zös ség be tör té nõ be hur co lá sá nak és Kö zös sé gen be lü li el ter je dé sé - nek meg elõ zé se el le ni szük ség hely ze ti in téz ke dé sek rõl,

19. a Bi zott ság 2007/410/EK ha tá ro za ta (2007. jú ni us 12.) a bur go nya gu mó or só so dás vi ro id (Po ta to spind le tu - ber vi ro id) Kö zös ség be tör té nõ be hur co lá sá nak és Kö zös - sé gen be lü li el ter je dé sé nek a meg elõ zé sé re irá nyuló in téz - ke dé sek rõl,

20. a Bi zott ság 2007/433/EK ha tá ro za ta (2007. jú ni us 18.) a Gib be rel la cir ci na ta Ni ren berg & O’ Don nell Kö zös - ség be tör té nõ be hur co lá sá nak és Kö zös sé gen be lü li el ter - je dé sé nek meg elõ zé sé re irá nyuló ide ig le nes szük ség hely - ze ti in téz ke dé sek rõl.”

4. §

(1) Az R. 2. szá mú mel lék le te e ren de let 1. szá mú mel - lék le te sze rint mó do sul.

(4) Az R. 6. szá mú mel lék le te e ren de let 4. szá mú mel - lék le te sze rint mó do sul.

5. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha - tály ba.

(2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg a) az R. 7. szá mú mel lék le té nek 1.2.3.2. pont ja, b) a nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let

mó do sí tá sá ról szóló 37/2003. (IV. 4.) FVM ren de let 36. §-ának (2) be kez dé se,

c) a nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 63/2004. (IV. 27.) FVM ren de let mel - lék le te V. ré szé nek 4. pont ja,

d) a nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 119/2004. (VII. 12.) FVM ren de let mel lék le te V. ré szé nek 2. pont ja,

e) a nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 62/2005. (VII. 8.) FVM ren de let 1. szá mú mel lék le te II. ré szé nek 7. pont ja,

f) a nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 56/2006. (VIII. 1.) FVM ren de let 5. §-ának (1) és (2) be kez dé se, 1. szá mú mel lék le te IV. ré - szé nek 3. pont ja, valamint 1. szá mú mel lék le té nek VI. rész e

ha tá lyát vesz ti.

6. §

Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:

a) a Bi zott ság 2007/40/EK irány elve (2007. jú ni us 28.) a Kö zös ség ben a meg ha tá ro zott nö vény egész ség ügyi koc - ká za tok nak ki tett vé dett öve ze tek el is me ré sé rõl szóló 2001/32/EK irány elv mó do sí tá sá ról,

b) a Bi zott ság 2007/41/EK irány elve (2007. jú ni us 28.) a nö vé nye ket vagy nö vé nyi ter mé ke ket ká ro sí tó szer ve ze - tek nek a Kö zös ség be tör té nõ be hur co lá sa és a Kö zös sé gen be lü li el ter je dé se el le ni vé de ke zé si in téz ke dé sek rõl szóló 2000/29/EK ta ná csi irány elv egyes mel lék le te i nek mó do - sí tá sá ról,

c) a Bi zott ság 2003/248/EK ha tá ro za ta (2003. áp ri lis 9.) az Ar gen tí ná ból szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés - re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé se i tõl való át me ne ti el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé rõl,

d) a Bi zott ság 2003/249/EK ha tá ro za ta (2003. áp ri lis 9.) a Chi lé bõl szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé se i tõl való át me ne ti át me ne ti el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé rõl,

e) a Bi zott ság 2003/250/EK ha tá ro za ta (2003. áp ri lis 9.) a Dél-af ri kai Köz tár sa ság ból szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te - té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé - se i tõl való át me ne ti el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé rõl,

(4)

f) a Bi zott ság 2007/212/EK ha tá ro za ta (2007. áp ri lis 2.) az Ar gen tí ná ból szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés - re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé se i tõl való át me ne ti el té ré sek nek a tag ál la mok szá má ra tör té nõ en ge dé lye zé sé rõl szóló 2003/248/EK ha tá ro zat mó do sí tá - sá ról,

g) a Bi zott ság 2007/220/EK ha tá ro za ta (2007. áp ri lis 4.) a Dél-af ri kai Köz tár sa ság ból szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te - té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé - se i tõl való át me ne ti el té ré sek rõl szóló 2003/250/EK ha tá - ro zat nak az el té ré sek idõ tar ta má nak meg hosszab bí tá sa vo - nat ko zá sá ban tör té nõ mó do sí tá sá ról,

h) a Bi zott ság 2007/221/EK ha tá ro za ta (2007. áp ri lis 4.) a Chi lé bõl szár ma zó, ve tõ ma go kon kí vü li ül te tés re szánt sza mó ca pa lán ta (Fra ga ria L.) te kin te té ben a 2000/29/EK ta ná csi irány elv bi zo nyos ren del ke zé se i tõl való át me ne ti el té ré sek rõl szóló 2003/249/EK ha tá ro zat - nak az el té ré sek idõ tar ta má nak meg hosszab bí tá sa vo nat - ko zá sá ban tör té nõ mó do sí tá sá ról,

i) a Bi zott ság 2007/347/EK ha tá ro za ta (2007. má jus 16.) az Ar gen tí ná ból vagy Bra zí li á ból szár ma zó egyes cit -

rus fé lék re vo nat ko zó ide ig le nes szük ség hely ze ti in téz ke - dé sek rõl szóló 2004/416/EK ha tá ro zat mó do sí tá sá ról,

j) a Bi zott ság 2007/365/EK ha tá ro za ta (2007. má jus 25.) a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) Kö zös ség be tör té nõ be hur co lá sá nak és Kö zös sé gen be lü li el ter je dé sé - nek meg elõ zé se el le ni szük ség hely ze ti in téz ke dé sek rõl,

k) a Bi zott ság 2007/410/EK ha tá ro za ta (2007. jú ni us 12.) a bur go nya gu mó or só so dás vi ro id (Po ta to spind le tu - ber vi ro id) Kö zös ség be tör té nõ be hur co lá sá nak és Kö zös - sé gen be lü li el ter je dé sé nek a meg elõ zé sé re irá nyuló in téz - ke dé sek rõl,

l) a Bi zott ság 2007/432/EK ha tá ro za ta (2007. jú ni us 18.) a Ko re ai Köz tár sa ság ból szár ma zó, ter mé sze tes vagy mes ter sé ges mó don tör pe nö vé sû Cha ma e cy pa ris Spach, Ju ni pe rus L. és Pi nus L. nö vény te kin te té ben a 2002/499/EK ha tá ro zat ha tá lyá nak meg hosszab bí tá sá ról,

m) a Bi zott ság 2007/433/EK ha tá ro za ta (2007. jú ni us 18.) a Gib be rel la cir ci na ta Ni ren berg & O’ Don nell Kö zös - ség be tör té nõ be hur co lá sá nak és Kö zös sé gen be lü li el ter - je dé sé nek meg elõ zé sé re irá nyuló ide ig le nes szük ség hely - ze ti in téz ke dé sek rõl.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

1. számú melléklet az 5/2008. (I. 17.) FVM rendelethez

1. Az R. 2. szá mú mel lék le te B. rész e c) pont já nak 1. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Ká ro sí tó A fer tõ zés tár gya Vé dett zóna (zó nák)]

„1. Cryp ho nect ria pa ra si ti ca (Mur rill.) Barr.

Fa anyag, ki vé ve a kér ge zett fát, to váb bá a Cas ta nea Mill hán tolt fa kér ge

Cseh or szág, Gö rög or szág (Kré ta, Lesz - bosz), Ír or szág, Svéd or szág, Egye sült Ki - rály ság (Man-szi get ki vé te lé vel)”

2. Az R. 2. szá mú mel lék le te B. ré szé nek d) pont ja a kö vet ke zõ 2. al pont tal egé szül ki:

[Ká ro sí tó A fer tõ zés tár gya Vé dett zóna (zó nák)]

„2. Gra pe vi ne fla ves cen ce do rée MLO A Vi tis L. faj hoz tar to zó nö vé nyek, a ter - mé s és a ve tõ mag ki vé te lé vel

Cseh Köz tár sa ság (2009. már ci us 31-ig), a fran cia or szá gi Cham pag ne-Ar den ne, Lo ta rin gia és El zász ré gi ók (2009. már - cius 31-ig), az olasz or szá gi Ba si li ca ta ré - gió (2009. már ci us 31-ig)”

Az R. 4. szá mú mel lék le te A. ré szé nek 18. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és egyéb anya gok Szár ma zá si or szág]

„18. Ül te tés re szánt Cy do nia Mill., Ma lus Mill., Pru nus L., Pyrus L. nö vé nyek és hib rid je ik, valamint Fra ga ria L. nö vény, a ve tõ mag ki vé te lé vel

A 9. pont ban meg ha tá ro zott nö vé nyek re vo nat ko zó ren del ke zé - sek egy ide jû fenn tar tá sá val – meg fe le lõ eset ben – Eu ró pán kí - vü li or szá gok, az aláb bi ak ki vé te lé vel:

– föld kö zi-ten ge ri or szá gok;

– Auszt rá lia, Új-Zé land, Ka na da és az USA kon ti nen tá lis ál la mai;

– valamint Fra ga ria L. ese té ben Ar gen tí na, Dél-Af ri ka; Chi le a 2003/248/EK; 2003/249/EK és a 2003/250/EK bi zott sá gi ha tá - ro za tok ban elõ ír tak vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel.”

(5)

1. Az R. 5. szá mú mel lék le te A. ré szé nek I. sza ka sza a kö vet ke zõ 10.1. pont tal egé szül ki:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és egyéb anya gok Kü lön le ges elõ írások]

„10.1. Ül te tés re szánt Pi nus L. nem zet ség hez tar to zó nö vé nyek és a Pse u dot su ga men zi e sii, be le ért ve a ve tõ ma got és a sza po rí - tá si cél ra hasz nált to bozt is

A 4. szá mú mel lék let A. ré szé nek 1. pont já ban és a 8.1., 8.2., 9. és 10. pont ban meg ha tá ro zott nö vé nyek re al kal ma zan dó elõ - írások vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel, ha tó sá gi nyi lat ko zat kell ar - ról, hogy a nö vény meg fe lel a 2007/433/EK bi zott sá gi

ha tá ro zat ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek, azaz

a) a nö vény olyan te rü let rõl szár ma zik, ahol a Gib be rel la cir ci - na ta Ni ren berg & O’ Don nell elõ for du lá sa nem is mert; vagy b) a nö vény a Gib be rel la cir ci na ta Ni ren berg & O’ Don nell ká - ro sí tó tól men tes te rü le tek rõl szár ma zik, eb ben az eset ben a ká ro sí tó-men tes te rü let ne vét fel kell tün tet ni a nö vény - egész ség ügyi bi zo nyít vá nyon; vagy

c) a nö vény olyan ter mõ hely rõl szár ma zik, ahol az ex por tot meg elõ zõ két éven ke resz tül nem ész lel ték a Gib be rel la cir - ci na ta Ni ren berg & O’ Don nell ká ro sí tó egyet len tü ne tét sem és a nö vény t köz vet le nül fel adás elõtt meg vizs gál ták, és men tes nek ta lál ták Gib be rel la cir ci na ta Ni ren berg &

O’ Don nell ká ro sí tó tü ne te i tõl.”

2. Az R. 5. szá mú mel lék le te A. rész e I. sza ka szá nak 16.6. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„16.6. A Cit rus L., For tu nel la Swing le, Pon ci rus Raf. nemzet - ségekbe tar to zó nö vény fa jok és hib rid je ik Bra zí li á ból szár ma zó ter mé se

A 16.1., 16.3. és 16.5. pon tok ban meg ha tá ro zott ter més re al kal - ma zan dó elõ írások vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel, ha tó sá gi nyi lat - ko zat kell ar ról, hogy a ter mé s meg fe lel a 2004/416/EK bi zott sá gi ha tá ro zat ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek.”

„21.4. Ar gen tí ná ból, Chi lé bõl és Dél-Af ri ká ból szár ma zó, ül te - tés re szánt Fra ga ria L. nö vény, a ve tõ mag ki vé te lé vel

A 4. szá mú mel lék let A. ré szé nek 18. pont já ban, valamint a 19.2., 21.1., 21.2. és 21.3. pont ban meg ha tá ro zott nö vé nyek re al kal ma zan dó elõ írások vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel, ha tó sá gi nyi lat ko zat kell ar ról, hogy a nö vény meg fe lel a 2003/248/EK (Ar gen tí na), 2003/249/EK (Chi le) és a 2003/250/EK (Dél- Afrika) bi zott sá gi ha tá ro za tok ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek.”

„25.9. Har ma dik or szág ból szár ma zó, ül te tés re szánt Brug man - sia Pers. spp. nem zet ség hez tar to zó nö vé nyek és a So la num jas - mi no i des Pax ton faj – a ve tõ ma go kat is be le ért ve

A 4. szá mú mel lék let A. ré szé nek 13. pont já ban, valamint a 25.5. pont ban meg ha tá ro zott nö vé nyek re al kal ma zan dó elõ - írások vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel, ha tó sá gi nyi lat ko zat kell ar - ról, hogy a nö vény meg fe lel a 2007/410/EK bi zott sá gi

ha tá ro zat ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek, azaz

a) a nö vény olyan te rü let rõl szár ma zik, ahol a Po ta to spind le tu ber vi ro id elõ for du lá sa nem is mert; vagy

b) a nö vény a Po ta to spind le tu ber vi ro id tól men tes te rü le tek rõl szár ma zik, ez eset ben a ká ro sí tó-men tes te rü let ne vét fel kell tün tet ni a nö vény egész ség ügyi bi zo nyít vá nyon; vagy c) a nö vény t fel adás elõtt meg vizs gál ták, és men tes nek ta lál ták

Po ta to spind le tu ber vi ro id tól tü ne te i tõl; vagy

d) a fel adást meg elõ zõ en va la mennyi, a té tel hez kap cso ló dó anya nö vényt meg vizs gál ták, és men tes nek ta lál ták Po ta to spind le tu ber vi ro id tü ne te i tõl. A vizs gá la tot köve tõen a ter - mesz té si fel té te lek vál to zat la nok nak kell len ni ük, annak ér - de ké ben, hogy az anya nö vé nyek és a té tel is Po ta to spind le tu ber vi ro id tól men tes ma rad jon a szál lí tá sig.”

(6)

„37.1. Har ma dik or szá gok ból szár ma zó, az aláb bi fa jok hoz tar - to zó nö vé nyek – a ter mé s és a ve tõ mag ki vé te lé vel –, be le ért ve a ter mé sze tes elõ for du lá si he lyek rõl gyûj tött nö vé nye ket, ame - lyek alsó törzs át mé rõ je 5 cm-nél na gyobb:

Are ca ca te chu, Aren ga pin na ta, Bo ras sus fla bel li fer, Ca la mus me ril lii, Ca ry o ta ma xi ma, Ca ry o ta cu min gii, Co cos nu ci fe ra, Co ryp ha ge ban ga, Co ryp ha ela ta, Ela e is gu i ne en sis, Li vis to na de ci pi ens, Met ro xy lon sagu, Ore o do xa re gia, Pho e nix ca na ri en - sis, Pho e nix dacty li fe ra, Pho e nix the oph ras ti, Pho e nix syl vest - ris, Sa bal umb ra cu li fe ra, Tra chy car pus for tu nei és

Washingtonia spp.

A 4. szá mú mel lék let A. ré szé nek 17. pont já ban, valamint a 37. pont ban meg ha tá ro zott nö vé nyek re al kal ma zan dó elõ írások vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel, ha tó sá gi nyi lat ko zat kell ar ról, hogy a nö vény meg fe lel a 2007/365/EK bi zott sá gi ha tá ro zat ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek, azaz

a) a nö vény olyan te rü let rõl szár ma zik, ahol a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) elõ for du lá sa nem is mert; vagy b) a nö vény a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) ká ro sí tó tól

men tes te rü le tek rõl szár ma zik, eb ben az eset ben a károsító- mentes te rü let ne vét fel kell tün tet ni a nö vény egész ség ügyi bi zo nyít vá nyon; vagy

c) a nö vény t az ex por tot meg elõ zõ en leg alább egy éven ke resz - tül olyan ter mõ he lyen ter mesz tet ték:

ca) amit ha tó sá gi nö vény vé del mi nyil ván tar tás ba vet tek és fel - ügyel tek, és

cb) ahol biz to sí tott a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) be - hur co lá sá nak tel jes fi zi kai vé de le me, illetve ahol meg fe le lõ meg elõ zõ ke ze lé se ket al kal maz tak, és

cc) ame lyet men tes nek ta lál tak Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) ká ro sí tó tól az ex por tot meg elõ zõ há rom hó nap so - rán és köz vet le nül az ex port fel adás elõtt el vég zett ha tó sá gi vizs gá la tok al kal má val.”

6. Az R. 5. szá mú mel lék le te A. ré szé nek II. sza ka sza a kö vet ke zõ 5.1. pont tal egé szül ki:

„5.1. Ül te tés re szánt Pi nus L. nem zet ség hez tar to zó nö vé nyek és a Pse u dot su ga men zi e sii, be le ért ve a ve tõ ma got és a sza po rí - tá si cél ra hasz nált to bozt is.

A 4. és az 5. pont ban fel so rolt nö vé nyek re vo nat ko zó ren del ke - zé sek vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel, ahol az al kal maz ha tó, ha tó - sá gi nyi lat ko zat kell ar ról, hogy

a) a 2007/433/EK bi zott sá gi ha tá ro zat alap ján be ho zott nö vé - nye ket be ho za ta luk óta, illetve egész élet cik lu sok alatt olyan tag ál la mi ter mõ he lyen ter mesz tet ték, ahol a Gib be rel la cir - ci na ta Ni ren berg & O’ Don nell elõ for du lá sa nem is mert;

vagy

b) a nö vény t a Gib be rel la cir ci na ta Ni ren berg & O’ Don nell ká ro sí tó tól men tes te rü le ten ter mesz tet ték; vagy

c) a nö vény olyan ter mõ hely rõl szár ma zik, ahol az ex por tot meg elõ zõ két éven ke resz tül nem ész lel ték a Gib be rel la circinata Ni ren berg & O’ Don nell ká ro sí tó egyet len tü ne tét sem és a nö vény t köz vet le nül fel adás elõtt meg vizs gál ták, és men tes nek ta lál ták Gib be rel la cir ci na ta Ni ren berg &

O’Donnel l ká ro sí tó tü ne te i tõl.”

7. Az R. 5. szá mú mel lék le te A. ré szé nek II. sza ka sza a kö vet ke zõ 18.8. pont tal egé szül ki:

„18.8. Ül te tés re szánt Brug man sia Pers. spp. nem zet ség hez tar - to zó nö vé nyek és a So la num jas mi no i des Pax ton faj a ve tõ ma - go kat is be le ért ve

A 18.6. pont ban meg ha tá ro zott nö vé nyek re al kal ma zan dó elõ - írások vál to zat lan ér vé nyes sé gé vel ha tó sá gi nyi lat ko zat kell arról, hogy a nö vény meg fe lel a 2007/410/EK bi zott sá gi ha tá ro - za tok ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek, azaz:

a) a nö vény olyan te rü let rõl szár ma zik, ahol a Po ta to spind le tu ber vi ro id elõ for du lá sa nem is mert; vagy

b) a nö vény a Po ta to spind le tu ber vi ro id tól men tes te rü le tek rõl szár ma zik; vagy

c) fel adás elõtt meg vizs gál ták, és men tes nek ta lál ták Po ta to spind le tu ber vi ro id tól tü ne te i tõl; vagy

(7)

d) a fel adást meg elõ zõ en a va la mennyi a té tel hez kap cso ló dó anya nö vényt meg vizs gál ták, és men tes nek ta lál ták Po ta to spind le tu ber vi ro id tü ne te i tõl. A vizs gá la tot köve tõen a ter - mesz té si fel té te lek vál to zat la nok nak kell len ni ük, annak ér - de ké ben, hogy az anya nö vé nyek és a té tel is Po ta to spind le tu ber vi ro id tól men tes ma rad jon a szál lí tá sig.”

8. Az 5. szá mú mel lék let A. rész II. sza ka sza a kö vet ke zõ 23.1. pont tal egé szül ki:

„23.1. Az aláb bi fa jok hoz tar to zó nö vé nyek – a ter mé s és a vetõmag ki vé te lé vel –, ame lyek alsó törzs át mé rõ je 5 cm-nél nagyobb:

Are ca ca te chu, Aren ga pin na ta, Bo ras sus fla bel li fer, Ca la mus me ril lii, Ca ry o ta ma xi ma, Ca ry o ta cu min gii, Co cos nu ci fe ra, Co ryp ha ge ban ga, Co ryp ha ela ta, Ela e is gu i ne en sis, Li vis to na de ci pi ens, Met ro xy lon sagu, Ore o do xa re gia, Pho e nix canariensis, Pho e nix dacty li fe ra, Pho e nix the oph ras ti, Pho e nix sylvestris, Sa bal umb ra cu li fe ra, Tra chy car pus for tu nei és Washingtonia spp.

Ha tó sá gi nyi lat ko zat kell ar ról, hogy

a) nö vé nyek ter mõ he lyén a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us ( Olivier) elõ for du lá sa nem is mert; vagy

b) a nö vény t a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) ká ro sí tó tól men tes te rü le ten ter mesz tet ték; vagy

c) a nö vény t a fel adást meg elõ zõ két év so rán egy tag ál lam ban olyan ter mõ he lyen ter mesz tet ték:

ca) ahol biz to sí tott a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) ká - ro sí tó be hur co lá sá nak tel jes fi zi kai vé de le me, illetve ahol meg fe le lõ meg elõ zõ ke ze lé se ket al kal maz tak, és

cb) ame lyet men tes nek ta lál tak Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) ká ro sí tó tól a fel adást meg elõ zõ há rom hó nap során el vég zett ha tó sá gi vizs gá la tok al kal má val; vagy d) a 2007/365/EK bi zott sá gi ha tá ro zat alap ján be ho zott nö vé -

nye ket be ho za ta luk óta olyan tag ál la mi ter mõ he lyen ter - mesz tet ték, ahol leg alább a fel adást meg elõ zõ év ben:

da) a nö vé nye ket olyan ter mõ hely re he lyez ték át, ahol biz to sí - tott a Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) be hur co lá sá nak tel jes fi zi kai vé de le me, illetve ahol meg fe le lõ meg elõ zõ kezeléseket al kal maz tak, és

db) ame lyet men tes nek ta lál tak Rhyn chop ho rus fer ru gi ne us (Oli vi er) ká ro sí tó tól a fel adást meg elõ zõ há rom hó nap során el vég zett ha tó sá gi vizs gá la tok al kal má val.”

9. Az R. 5. szá mú mel lék le te B. ré szé nek 6.2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és más anya gok Kü lön le ges elõ írások Vé dett zóna (zó nák)]

„6.2. A Cas ta nea Mill. fa anya ga a) A fa anyag nak kér ge zett nek kell len nie;

vagy

b) ha tó sá gi nyi lat ko zat kell ar ról, hogy a fa anyag:

ba) Cryp ho nect ria pa ra si ti ca (Mur rill.) Barr.-tól men tes te rü let rõl szár ma zik, vagy

bb) ned ves ség tar tal mát mes ter sé ges szá - rí tás sal, meg fe le lõ idõ/hõmérséklet- programot al kal maz va, szá raz - anyag-szá za lék ban ki fe je zett 20% alá vit ték. A fán vagy bár mely, a min - den ko ri hasz ná lat tal kap cso la tos cso - ma go ló anya gon sze re pel nie kell az ezt iga zo ló mes ter sé ge sen szá rí tott (Kiln-dri ed) vagy K.D., illetve bár - mely más, nem zet kö zi leg el fo ga dott jel zés nek.

Cseh or szág, Gö rög or szág (Kré ta, Lesz - bosz), Ír or szág, Svéd or szág, Egye sült Ki - rály ság (Man-szi get ki vé te lé vel).”

(8)

10. Az R. 5. szá mú mel lék le té nek B. rész e a kö vet ke zõ 32. pont tal egé szül ki:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és más anya gok Kü lön le ges elõ írá sok Vé dett zóna (zó nák)]

„32. A Vi tis L. faj hoz tar to zó nö vé nyek, a ter mé s és a ve tõ mag ki vé te lé vel

A 4. szá mú mel lék let A. ré szé nek 15. pont já ban, az 5. szá mú mel lék let A. ré szé nek II. sza ka szá nak 17. pont já ban és a 21.1. pont ban fel so rolt nö vé nyek re al kal ma zan dó elõ írá sok vál to zat lan ér vé - nyes sé gé vel ha tó sá gi nyi lat ko zat kell arról, hogy:

Cseh Köz tár sa ság (2009. már ci us 31-ig), a fran cia or szá gi Cham pag ne-Ar den ne, Lo ta rin gia és El zász ré gi ók (2009. már - cius 31-ig), az olasz or szá gi Ba si li ca ta régió (2009. már ci us 31-ig)”

a) a nö vé nyek olyan ter mõ hely rõl szár - maz nak, illetve olyan ter mõ he lyen ter - mesz tet ték õket, ahol Gra pe vi ne fla ves cen ce do rée MLO elõ for du lá sa nem is mert; vagy

b) a nö vé nyek Gra pe vi ne fla ves cen ce dorée MLO-tól men tes te rü let rõl szár - maz nak, illetve olyan ter mõ he lyen ter - mesz tet ték õket; vagy

c) a nö vé nyek a Cseh Köz tár sa ság ból, Fran cia or szág ból (Champagne- Ardenne, Lo ta rin gia és El zász) vagy Olasz or szág ból (Ba si li ca ta) szár maz - nak vagy azok te rü le tén ter mesz tet ték õket; vagy

d) a nö vé nyek olyan ter mõ hely rõl szár - maz nak, illetve olyan ter mõ he lyen ter - mesz tet ték õket, ahol:

da) a Gra pe vi ne fla ves cen ce do rée MLO tü ne tét nem ész lel ték az anya nö vé - nye ken a leg utób bi két ve ge tá ci üs idõ szak ban, valamint

db)

1. a ter mõ he lyen nem ész lel ték a Gra pe vi ne fla ves cen ce do rée MLO tü ne tét a nö vé nye ken, vagy 2. a nö vé nye ket 45 per ces for ró vi zes

(leg alább 50 °C-os) hõ ke ze lés nek ve tet ték alá a Gra pe vi ne fla ves - cen ce do rée MLO ká ro sí tó tól való men tes ség biz to sí tá sá ra.

4. számú melléklet

az 5/2008. (I. 17.) FVM rendelethez

[Nö vé nyek és nö vé nyi ter mé kek]

„1.9. Az aláb bi nem zet sé gek be tar to zó fa jok ül te tés re szánt nö vé nyei, ame lyek alsó törzs át mé rõ je 5 cm-nél na gyobb, a ve tõ mag és a ter mé s ki vé te lé vel: Are ca ca te chu, Aren ga pin na ta, Bo ras sus fla bel li fer, Ca la mus me ril lii, Ca ry o ta ma xi ma, Ca ry o ta cu min gii, Co cos nu ci fe ra, Co ryp ha ge ban ga, Co ryp ha ela ta, Ela e is gu i ne en sis, Li vis to na de ci pi ens, Met ro xy lon sagu, Ore o do xa re gia, Pho e nix ca na ri en sis, Pho e nix dacty li fe ra, Pho e nix the oph ras ti, Pho e nix sylvestris, Sa bal

umbraculifera, Tra chy car pus fortunei és Washingtonia spp.”

2. Az R. 6. szá mú mel lék le te A. rész e I. sza ka szá nak 2.2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„2.2. A So la na ce ae csa lád ba tar to zó fa jok ül te tés re szánt nö vé nyei, az 1.3. pont ban hi vat ko zot tak ki vé te lé vel, illetve a ve tõ mag ki vé te lé vel, de be le ért ve a Brug man sia Pers. spp. nem zet ség hez tar to zó nö vé nyek és a So la num jasminoides Paxton faj vetõmagvait.”

(9)

„2.5. A Pi nus L. nem zet ség hez tar to zó nö vé nyek és a Pse u dot su ga men zi e sii faj ve tõ mag vai, valamint a sza po rí - tá si célú tobozok.”

4. Az R. 6. szá mú mel lék le te A. rész e II. sza ka szá nak 1.3. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és egyéb anya gok]

„1.3. Az aláb bi nem zet sé gek be tar to zó nö vé nyek, a ter mé s és a ve tõ mag ki vé te lé vel: Ame lan chi er Med., Cha e no me les Lindl., Co to ne as ter Ehrh., Cra ta e gus L., Cy do nia Mill., Eri o bot rya Lindl., Eu calyp tus L’He rit., Ma lus Mill., Mes pi lus L., Pho ti nia da vi di a na (Dcne.) Car dot, Py ra cant ha Roem., Py rus L., Sor bus L. és Vitis L.”

5. Az R. 6. szá mú mel lék le te B. rész e I. sza ka sza 1. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és egyéb anya gok, ame - lyek az egész Euró pai Uni ó ra néz ve fon tos ká ro sí tók le het - sé ges hor do zói]

„1. Va la mennyi ül te tés re szánt nö vény a ve tõ mag ki vé - te lé vel, de beleértve

– az Ar gen tí ná ból, Auszt rá li á ból, Bo lí vi á ból, Chi lé bõl, Új-Zé land ról és Uru gu a y ból szár ma zó Cru ci fe rae, Gra mi - ne ae és Tri fo li um spp. vetõmagokat;

– az Af ga nisz tán ból, In di á ból, Irak ból, Irán ból, Me xi - kó ból, Ne pál ból, Pa kisz tán ból, Dél-Af ri ká ból és az Egye - sült Ál la mok ból szár ma zó Tri ti cum, Se ca le és X Triticosecale vetõmagokat;

– a Cap si cum spp., He li ant hus an nu us L., Lyco per si - con lyco per si cum (L.) Kars ten ex Farw., Me di ca go sa ti va L., Pru nus L., Ru bus L., Ory za spp., Zea mais L., Al li um as ca lo ni cum L., Al li um cepa L., Al li um por rum L., Al li um

scho e nop ra sum L., Pha se o lus L., Brug man sia Pers. spp. és a Solanum jasminoides Paxton vetõmagokat;

– a Pi nus L. és a Pse u dot su ga men zi e sii ve tõ ma go kat, valamint sza po rí tá si célú tobozokat.”

6. Az R. 6. szá mú mel lék le te B. ré szé nek I. sza ka sza a kö vet ke zõ 10. pont tal egé szül ki:

[Nö vé nyek, nö vé nyi ter mé kek és egyéb anya gok, ame - lyek az egész Euró pai Uni ó ra néz ve fon tos ká ro sí tók le het - sé ges hor do zói]

„10. Az aláb bi nem zet sé gek be tar to zó fa jok ül te tés re szánt nö vé nyei, ame lyek alsó törzs át mé rõ je 5 cm-nél na - gyobb, a ve tõ mag és a termés kivételével:

Are ca ca te chu, Aren ga pin na ta, Bo ras sus fla bel li fer, Ca la mus me ril lii, Ca ry o ta ma xi ma, Ca ry o ta cu min gii, Co cos nu ci fe ra, Co ryp ha ge ban ga, Co ryp ha ela ta, Ela e is gu i ne en sis, Li vis to na de ci pi ens, Met ro xy lon sagu, Ore o do xa re gia, Pho e nix ca na ri en sis, Pho e nix dacty li fe ra, Pho e nix the oph ras ti, Pho e nix syl vest ris, Sa bal umbraculifera, Tra chy car pus fortunei és Washingtonia spp.”

5. számú melléklet

az 5/2008. (I. 17.) FVM rendelethez

Az R. 7. szá mú mel lék le té nek 1.2.3.4. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„1.2.3.4. A kór oko zó ra fo gé kony sza po rí tó- és ül tet - vény anyag elõ ál lí tó te rü le tek öt ki lo mé te res kör ze té ben az MgSzH te rü le ti szer ve a vi rág zás idõ sza ká ban a mé hé sze - tek ván do rol ta tá si ti lal mát, illetve a te rü le ten je len levõ mé hé sze tek el tá vo lí tá sát ren del he ti el.”

(10)

Az R. 8. számú mellékletének II. szakasza helyébe a következõ rendelkezés lép:

„II. HATÓSÁGI ENGEDÉLY MINTA A KÁROSÍTÓ, NÖVÉNY, NÖVÉNYI TERMÉK ÉS EGYÉB ANYAG KÍSÉRLETI VAGY TUDOMÁNYOS CÉLÚ, ILLETVE FAJTASZELEKCIÓS TEVÉKENYSÉGRE TÖRTÉNÕ BEHOZATALÁHOZ

ÉS/VAGY SZÁLLÍTÁSÁHOZ

HUNGARIAN REPUBLIC

NATIONAL PLANT PROTECTION ORGANISATION MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NÖVÉNYVÉDELMI SZERVEZETE

No.Szám: 02.5/000/0/2007.

1. Name and address of consignor/Plant protection organization of the country of origin:

Feladó neve és címe/ a származási ország növényvédelmi szervezete: Letter of Authority

HATÓSÁGI ENGEDÉLY

for the introduction and/or movement of harmful organisms, plants, plant products and other objects for trial or scientific purposes and for work on varietal selections (issued under Ministerial Decree

7/2001 implementing Directive 95/44/EC) a növények, növényi, vagy egyéb termékek tudományos, kísérleti, vagy fajta

szelekciós célokból történĘ behozatalához illetve szállításához (kiadva a 95/44/EK irányelvet megvalósító 7/2001 (I.17) FVM rendelet értelmében) 2. Name and address of person responsible for the approved

activities:

Az engedélyezett tevékenység végzéséért felelĘs személy neve és címe:

3. Name of the responsible official body of issue:

A kibocsátó hatóság megnevezése:

5. Place of origin (documentary evidence attached for material originating in a third country):

Származási hely (Közösségen kívüli országból származó anyag esetében csatolni kell az igazoló okiratot):

4. Address and description of the specific site or sites for quarantine containment

A karantén körülményeket biztosító helyszín(ek) neve és címe:

6. Plant passport number:

Növényútlevél száma: 7. Declared point of entry for material introduced from a third

country:

A Közösségen kívüli országból származó anyag belépĘ állomása:

or Phytosanitary certificate number:

Növényegészségügyi bizonyítvány száma:

8. Scientific name(s) of the material, including the harmful/pest organisms concerned:

Az anyag (ideértve a károsítót is) tudományos elnevezése:

9. Quantity of material:

Az anyag mennyisége:

10. Type of material:

Az anyag típusa:

11. Additional declaration : KiegészítĘ nyilatkozat:

This material is [introduced into]/[moved within] (') the Community under Ministerial Decree 7/2001 implementing Directive 95/44/EC Az anyag szállítása a Közösség [területére]/ [területén belül]¹ a 95/44/EK irányelvet megvalósító 7/2001 (I.17) FVM rendelet szerint történik

1 Delete if not applicable – A nem kívánt rész törlendĘ 12. Additional information:

KiegészítĘ információ:

13. Endorsement by the responsible official body of Member State / third country of origin of the material:

Az anyag származási helye szerint illetékes hatóság jóváhagyása:

14. Stamp of the responsible official body of issue A kiadó hatóság pecsétje:

Place of endorsement:

A bejegyzés helye:

Place of issue:

A kiadás helye:

Date:

Dátum:

Date:

Dátum:

Name and signature of authorized officer:

A köztisztviselĘ neve és aláírása:

Name and signature of authorized officer:

A köztisztviselĘ neve és aláírása:

”

(11)

1. Az R. 9. szá mú mel lék le té nek 6. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Bur go nya]

„A for gal ma zó az el adás ra szánt ve tõ bur go nya mennyi sé gét, faj tá ját ter me lõn kén ti meg osz tás ban, a ter me lõ a szu per - elit ve tõ bur go nya-elõ ál lí tó te rü le te it faj tán kén ti meg osz tás ban a ter me lést meg elõ zõ év szep tem ber 30-ig, a ne me sí tõi, ho no sí tói és faj ta kí sér le ti mun kát vég zõ in té zet, sze mély a kül föld rõl be ho zan dó sza po rí tó anyag mennyi sé gét, fel hasz - ná lá sá nak he lyét a kí sér let évé ben már ci us 31-ig kö te les be je len te ni az MgSzH ille té kes te rü le ti szer vé nek. Az ét ke zé si, ipar i bur go nyát nem he lyi pi ac ra elõ ál lí tó ter me lõ a ter mesz té si év február 28-ig köteles bejelenteni az MgSzH ille té kes területi szervének a termesztés helyét, területét.

A vé dett zó ná ba tör té nõ to vább szál lí tást a ter me lõ kö te les kü lön be je len te ni.”

2. Az R. 9. szá mú mel lék le té nek 8.2.8. pont já ban lévõ tál ázat 8.2.3. sora he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„8.2.3. Dísz nö vény ter mesz tõ te le pek, er dé sze ti cse me te ker tek 1. VII. 1–IX. 30.”

3. Az R. 9. szá mú mel lék le té nek 8.2.8. pont já ban lévõ tál ázat 8.2.6. sora he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„8.2.6. Fo lya ma to san mû kö dõ áru dák, nagy ke res ke dõk 1. õsszel és ta vasszal 1-1 al ka lom mal 2. V. 15–VII. 15. egy al ka lom mal 3. VIII. 15–IX. 15. egy al ka lom mal Idény jel leg gel mû kö dõ le ra ka tok, for gal ma zó he lyek õsszel és ta vasszal 1-1 al ka lom mal”

4. Az R. 9. szá mú mel lék le té nek 9. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„9. To vább sza po rí tás ra ter mesz tett lágy szá rú növények

A ter me lõ min den év feb ru ár 28-ig kö te les az MgSzH ille té kes te rü le ti szer vé nek be je len te ni a ke res ke del mi for ga - lom ba ke rü lõ, a 6. szá mú mel lék let A. rész e I. sza ka sza 2. pont já ban meg ha tá ro zott ül te tés re szánt nö vé nyek, to váb bá a II. sza kasz ban fel so rolt, vé dett zó ná ban vizs gá lat kö te les ül te tés re szánt lágy szá rú nö vé nyek bár mely sza po rí tá si fo ko za - tú anya nö vé nye it, anya nö vény ál lo má nya it a vé dett zóna meg ne ve zé sét az azo no sí tás hoz szük sé ges faj, faj ta, mennyi sé - gi és te rü le ti ada tok köz lé sé vel. Az MgSzH te rü le ti szer ve a be je len tett te rü le te ken sza bad föl di ter mesz tés ese té ben éven te 2 al ka lom mal, üveg há zi ter mesz tés ese tén 2 ha von ta vi zu á lis nö vény egész ség ügyi vizs gá la tot, illetve szük ség esetén speciális laboratóriumi vizsgálatot végez, melynek eredményérõl szemlejegyzõkönyvet, illetve laboratóriumi jegyzõkönyvet állít ki.”

1. Az R. 13. szá mú mel lék le te II. sza ka szá nak 7.2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[II. A min ta tá ro lá sa]

„7.2. Amennyi ben a nö vény egész ség ügyi vizs gá lat sze rint a min ta fer tõ zés tõl men tes, és en nek kö vet kez té ben nem ke rül sor a kül de mény fel hasz ná lá sát kor lá to zó ha tó sá gi in téz ke dés re, a min tát kü lön út mu ta tó ban fog lal tak szerinti ideig kell megõrizni.”

2. Az R. 13. szá mú mel lék le te II. sza ka szá nak 7.3. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[II. A min ta tá ro lá sa]

„7.3. Amennyi ben a nö vény egész ség ügyi vizs gá lat sze rint a min ta fer tõ zött, és en nek kö vet kez té ben a szál lít mány fel - hasz ná lá sát kor lá toz zák, a min tát a zár la ti vagy Ma gyar or szá gon ad dig még nem ész lelt ká ro sí tó je len lé té nek meg ál la pí - tá sa kor 5 évig kell megõrizni.”

(12)

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

6/2008. (I. 17.) FVM rendelete

a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõ írások átvételét megvalósító kötelezõ elõ írásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról Az élel mi sze rek rõl szóló 2003. évi LXXXII. tör vény 20. §-ának (5) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján – a szo ciá lis és mun ka ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A Ma gyar Élel mi szer könyv kö zös sé gi elõ írások át vé te - lét meg va ló sí tó kö te le zõ elõ írásairól szóló 56/2004.

(IV. 24.) FVM ren de let (a továb biak ban: R.) Mel lék le te az e ren de let mel lék le té ben fog lal tak sze rint mó do sul.

2. §

Az R. Mel lék le té nek 17. sora sze rin ti „Az élel mi szer rel érint ke zés be ke rü lõ re ge ne rált cel lu lóz fil mek” 1-2-93/10 szá mú elõ írás 2. ki adá sá nak 6. §-a he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép:

„6. § Ez az elõ írás az élel mi sze rek kel rendeltetéssze - rûen érint ke zés be ke rü lõ re ge ne rált cel lu lóz film bõl ké - szült anya gok ról és tár gyak ról szóló, 2007. jú ni us 29-i 2007/42/EK bi zott sá gi irány elv nek való meg fe le lést szol - gál ja.”

3. §

Az R. Mel lék le té nek 15. sora sze rin ti „Az élel mi sze rek - hez en ge dé lye zett ada lék anya gok ál ta lá nos elõ írásai”

1-2-89/107 szá mú elõ írás 2. ki adá sa 4. §-ában az „Or szá - gos Köz egész ség ügyi Köz pont Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu do má nyi In té ze té hez” szö veg rész he lyé be a

„Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal Köz pont já hoz”

szö veg rész lép.

4. §

Az R. Mel lék le té nek 18. sora sze rin ti „Az élel mi sze rek - ben hasz nál ha tó éde sí tõ sze rek” 1-2-94/35 szá mú elõ írás 3. ki adá sa 4. §-ában a „Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz egész - ség ügyi Köz pont Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu - do má nyi In té ze té hez” szö veg rész he lyé be a „Me zõ gaz da - sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal Köz pont já hoz” szö veg rész lép.

5. §

(1) Az R. Mel lék le té nek 19. sora sze rin ti „Az élel mi sze - rek ben hasz nál ha tó szí ne zé kek” 1-2-94/36 szá mú elõ írás 3. ki adá sa 2. §-ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép:

„(10) Köz vet le nül a la kos ság szá má ra csak az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt szí ne zé kek áru sít ha tók, ki vé ve az E 123, E 127, E 154, E 160b, E 161g, E 173 és E 180 szá mú anya go kat.”

(2) Az R. Mel lék le té nek 19. sora sze rin ti „Az élel mi sze - rek ben hasz nál ha tó szí ne zé kek” 1-2-94/36 szá mú elõ írás 3. ki adá sa 4. §-ában a „Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz egész - ség ügyi Köz pont Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu - do má nyi In té ze té hez” szö veg rész he lyé be a „Me zõ gaz da - sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal Köz pont já hoz” szö veg rész lép.

(3) Az R. Mel lék le té nek 19. sora sze rin ti „Az élel mi sze - rek ben hasz nál ha tó szí ne zé kek” 1-2-94/36 szá mú elõ írás 3. ki adá sa 6. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a 6. § meg le võ szö ve gé nek meg je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik:

„(2) Ez az elõ írás az E 128 Vö rös 2G élel mi szer-szí ne - zék ként tör té nõ fel hasz ná lá sát fel füg gesz tõ sür gõs sé gi in - téz ke dé sek rõl szóló, 2007. jú li us 26-i 884/2007/EK bi zott - sá gi ren de let vég re haj tá sát szol gál ja.”

6. §

Az R. Mel lék le té nek 20. sora sze rin ti „Az élel mi sze rek - ben hasz nál ha tó ada lék anya gok, az éde sí tõ sze rek és a szí - ne zé kek ki vé te lé vel” 1-2-95/2 szá mú elõ írás 4. ki adá sa 6. §-ában a „Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz egész ség ügyi Köz pont Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu do má nyi In té ze té hez” szö veg rész he lyé be a „Me zõ gaz da sá gi Szak - igaz ga tá si Hi va tal Köz pont já hoz” szö veg rész lép.

7. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. Mel - lék le té nek 19. sora sze rin ti „Az élel mi sze rek ben hasz nál - ha tó szí ne zé kek” 1-2-94/36 szá mú elõ írás 3. ki adá sa 1. és 4. szá mú mel lék le té nek E 128 Vö rös 2G szí ne zék re vo nat - ko zó sora ha tá lyát vesz ti.

8. §

(1) Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:

(13)

a) a Bi zott ság 2007/19/EK irány elve (2007. már ci us 30.) az élel mi sze rek kel ren del te tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ mû anya gok ról és mû anyag tár gyak ról szóló 2002/72/EK irány elv és az élel mi sze rek kel ren del te tés sze - rû en érint ke zés be ke rü lõ mû anya gok és mû anyag tár gyak kom po nen sei ki ol dó dá sá nak vizs gá la tá hoz al kal ma zan dó élel mi szer-után zó mo dell anya gok lis tá já nak meg ál la pí tá - sá ról szóló 85/572/EGK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról,

b) a Bi zott ság 2007/42/EK irány elve (2007. jú ni us 29.) az élel mi sze rek kel ren del te tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ

re ge ne rált cel lu lóz film bõl ké szült anya gok ról és tár - gyakról.

(2) Ez a ren de let az E 128 Vö rös 2G élel mi szer-szí ne - zék ként tör té nõ fel hasz ná lá sát fel füg gesz tõ sür gõs sé gi in - téz ke dé sek rõl szóló, 2007. jú li us 26-i 884/2007/EK bi zott - sá gi ren de let vég re haj tá sát szol gál ja.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

Melléklet a 6/2008. (I. 17.) FVM rendelethez

1. Az R. Mel lék le té nek 17. sora he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép:

[Sor - szám

Ma gyar Élel mi szer könyv

elõ írás jele

Ma gyar Élel mi szer könyv elõ írás címe Irány adó kö zös sé gi elõ írás szá ma Kö te le zõ al kal ma zás idõ pont ja]

„17. 1-2-93/10 Az élel mi szer rel érint ke zés be ke rü lõ re ge ne rált cel lu lóz fil mek (2. ki adás)

A Bi zott ság 93/10/EGK irány elve, valamint az ezt mó do sí tó, a Bi zott - ság 93/111/EGK és 2004/14/EK irány el vei, valamint az azo kat fel - vál tó 2007/42/EK irány elv

2005. jú li us 1.”

2. Az R. Mel lék le te a kö vet ke zõ 69. sor ral egé szül ki:

[Sor - szám

Ma gyar Élel mi szer könyv

elõ írás jele

Ma gyar Élel mi szer könyv elõ írás címe Irány adó kö zös sé gi elõ írás szá ma Kö te le zõ al kal ma zás idõ pont ja]

„69. 1-2-2007/19 Az élel mi sze rek kel ren del te tés sze - rû en érint ke zés be ke rü lõ mû anya - gok ról és mû anyag tár gyak ról szóló 2002/72/EK irány elv és az élel mi sze rek kel ren del te tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ mû anya gok és mû anyag tár gyak kom po nen sei ki - ol dó dá sá nak vizs gá la tá hoz al kal - ma zan dó élel mi szer-után zó mo dell anya gok lis tá já nak meg ál la - pí tá sá ról szóló 85/572/EGK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról

A Bi zott ság 2007/19/EK irány elve 2008. áp ri lis 1.”

(14)

Az 56/2004. (IV. 24.) FVM ren de let mel lék le té nek 69. sor szá mú elõ írá sa

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

1-2-2007/19 számú elõírás

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerûen érintkezésbe kerülõ mûanyagok és mûanyag tárgyak minõségi követelményeirõl szóló 1-2-2002/72 számú elõírás és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülõ mûanyagok

és a mûanyag tárgyak komponenseinek kioldási vizsgálatairól szóló 1-2-82/711 számú elõírás

módosításáról 1. §

A Ma gyar Élel mi szer könyv (a továb biak ban: MÉ) 1-2-2002/72 szá mú elõ írás 1–9. §-ai he lyé be kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„1. §

(1) Ez az elõ írás a mû anya gok ra, és mû anyag tár gyak ra, mint az 1935/2004/EK ren de let sze rin ti, élel mi sze rek kel ren del te tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ anya gok ra, illetve tár gyak ra vo nat ko zó elõ írásokat tar tal maz za.

(2) Ezt az elõ írást azon mû anya gok ra és mû anyag tár - gyak ra kell al kal maz ni, ame lyek kész ter mék ként a ren del - te tés sze rû fel hasz ná lás so rán élel mi sze rek kel érint ke zés be szán tak:

a) ki zá ró lag mû anyag ból álló anya gok és tár gyak, és azok ré szei,

b) több ré te gû mû anya gok és mû anyag tár gyak, c) fe dél tö mí tést al ko tó mû anyag ré te gek vagy mû - anyag be vo na tok, ame lyek együtt két vagy több ré te gé bõl álló kü lön bö zõ tí pu sú anya gok.

(3) Ezen elõ írás szem pont já ból a „mû anyag” szer ves mak ro mo le ku lá kat je len t, ame lye ket po li me ri zá ci ó val, po - li kon den zá ci ó val, po li ad dí ci ó val vagy más ha son ló el já - rás sal ki sebb mo le ku la tö me gû mo le ku lák ból vagy a ter - mé sze tes mak ro mo le ku lák ké mi ai át ala kí tá sá val ál lí tot tak elõ. Az ilyen mak ro mo le ku lák hoz más ve gyü le tek vagy anya gok hoz zá ad ha tók. Nem te kin ten dõk azon ban mû - anya gok nak a kö vet ke zõk:

a) lak ko zott vagy lak ko zat lan cel lu lóz fó li ák az MÉ 1-2-93/10 szá mú elõ írása sze rint,

b) elasz ti kus anya gok, ter mé sze tes és mû gu mik, c) pa pír és pa pír le mez mû anyag gal mó do sít va vagy anél kül,

d) be vo nó anya gok:

1. pa raf fin vi a szok, be le ért ve a szin te ti kus pa raf fin - vi a szo kat, illetve mik ro kris tá lyos vi a szo kat, 2. az elsõ be kez dés ben fel so rolt vi a szok egy más sal,

illetve mû anyag gal, e) ion cse ré lõ gyan ták,

f) szi li ko nok.

(4) A (2) be kez dés c) pont já nak sé rel me nél kül, ez az elõ írás nem vo nat ko zik a két vagy több mû anyag ré teg bõl álló olyan anya gok ra és tár gyak ra, ahol egy vagy több ré - teg nem ki zá ró lag mû anyag, még ak kor sem, ha az élel mi - sze rek kel ren del te tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ ré teg ki - zá ró lag mû anyag.

(5) Az elõ írás al kal ma zá sá ban:

a) ,,több ré te gû mû anya gok vagy mû anyag tár gyak”:

két vagy több anyag ré teg bõl álló mû anya gok vagy mû - anyag tár gyak, ame lyek mind egyi ke ki zá ró lag mû anyag - ból ké szül, és ame lyek ra gasz tó val vagy más ként van nak egy más hoz rög zít ve,

b) ,,funk ci o ná lis mû anyag gát”: egy vagy több mû - anyag ré teg bõl álló gát, amely biz to sít ja, hogy a kész anyag vagy ter mék meg fe lel jen az 1935/2004/EK ren de let 3. §-ának és ezen elõ írásnak,

c) ,,zsír sze gény élel mi szer”: olyan élel mi szer, amely - nél a ki ol dó dá si vizs gá lat hoz az MÉ 1-2-82/711 szá mú elõ írás a „D” mo dell anyag tól kü lön bö zõ mo dell anya go kat ír elõ.

2. §

(1) A mû anya gok ból és mû anyag tár gyak ból az élel mi - sze rek be ki ol dó dó anya gok mennyi sé ge nem ha lad hat ja meg a 60 mil li gram mot az élel mi szer vagy a mo dell anyag egy ki lo gramm já ra szá mít va (mg/kg) (össz ki ol dó dá si ha - tár ér ték). Ez a ha tár ér ték a kö vet ke zõ ese tek ben azon ban a mû anyag vagy mû anyag tárgy fel szí né nek egy négyzet - deciméterére szá mít va 10 mil li gramm (mg/dm²):

a) tar tá lyok vagy tar tály ként hasz nál ha tó edé nyek, illetve meg tölt he tõ tár gyak ese tén, ha azok tér fo ga ta 500 mil li li ter nél (ml) ki sebb vagy 10 li ter nél (l) na gyobb, b) lap, fó lia vagy más olyan mû anya gok vagy mû anyag tár gyak ese tén, ame lyek nem tölt he tõk meg, vagy ame - lyek nél gya kor la ti lag le he tet len fel be csül ni az ilyen anyag vagy tárgy fel szí ne és a vele érint ke zés be ke rü lõ élel mi - szer mennyi sé ge kö zöt ti arányt.

(2) A 23/2003. (V. 9.) ESZCSM ren de let, illetve a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM ren de let sze rint cse cse mõk - nek és kis gyer me kek nek szánt élel mi sze rek kel ren del te - tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ, vagy ilye nek kel már érint - ke zés ben lévõ mû anya gok és mû anyag tár gyak ese té ben az össz ki ol dó dá si ha tár ér ték min dig 60 mg/kg.

(3) A ki ol dó dá si (mig rá ci ós) ha tár ér té kek nek való meg - fe le lés el len õr zé se kor al kal ma zan dó ren del ke zé se ket az 1. szá mú mel lék let tar tal maz za.

3. §

(1) Csak a 2. szá mú mel lék let A) ré szé ben fel so rolt mo - no me rek és ki in du lá si anya gok hasz nál ha tók a mû anya gok és mû anyag esz kö zök elõ ál lí tá sá ra az ott rész le te zett kor - lá to zá sok kal.

(2) Az (1) be kez dés tõl el té rõ en a 2. szá mú mel lék let B) ré szé ben fel so rolt mo no me rek és ki in du lá si anya gok

(15)

fel hasz nál ha tók, amíg az Euró pai Élel mi szer biz ton sá gi Ha tó ság (a továb biak ban: Ha tó ság) nem ér té ke li azo kat.

(3) A 2. szá mú mel lék let A) és B) rész e nem tar tal maz za azo kat a mo no me re ket és ki in du lá si anya go kat, ame lyek csak a kö vet ke zõk ké szí té sé re hasz ná la to sak:

a) gyan tá ból vagy po li me ri zált ter mé kek bõl nyert fe lü - let ke ze lõk, fo lya dék-, por- vagy disz per zi ós for má ban, valamint lak kok, ken cék, fes té kek stb.,

b) epo xi gyan ták,

c) ra gasz tók és pro mo te re ik (gyor sí tó ik), d) nyom da fes té kek.

4. §

(1) A mû anya gok és mû anyag esz kö zök gyár tá sá hoz fel hasz nál ha tó ada lék anya go kat a hasz ná la tuk ra vo nat ko - zó kor lá to zá sok kal, illetve elõ írásokkal együtt a 3. szá mú mel lék let tar tal maz za.

(2) A 3. szá mú mel lék let B) ré szé ben fel so rolt ada lék - anya gok ra a spe ci fi kus ki ol dá si ha tár ér té kek nek való meg - fe le lést az MÉ 1-2-82/711 szá mú elõ írás 3. §-ában meg - adott D mo dell ol dat ban vagy a he lyet te sí tõ vizs gá la tok vizs gá la ti kö ze ge i ben 2008. má jus 1-jétõl kell al kal maz ni.

(3) A 3. szá mú mel lék let A) és B) ré szé ben levõ lis ták nem tar tal maz zák:

a) azo kat az ada lék anya go kat, ame lye ket csak az aláb - bi ak gyár tá sá hoz hasz nál nak:

1. gyan tá ból vagy po li me ri zált ter mé kek bõl nyert fe lü let ke ze lõk, fo lya dék-, por- vagy disz per zi ós for má ban, valamint lak kok, ken cék, fes té kek stb.,

2. epo xi gyan ták,

3. ra gasz tók és pro mo te re ik (gyor sí tó ik), 4. nyom da fes té kek,

b) a szí ne zé ke ket, és c) az ol dó sze re ket.

(4) Az (1) be kez dés sze rin ti lis tá ra új ada lék anyag fel - ve he tõ, ha biz ton sá gos sá gát a Ha tó ság meg ál la pí tot ta.

(5) Az Euró pai Gaz da sá gi Tér ség va la mely tag ál la má - ban for ga lom ban lévõ ada lék anyag nak az (1) be kez dés sze rin ti lis tá ra való fel vé te le irán ti ké rel met kell be nyúj ta - ni a Ha tó ság hoz, az ada lék anyag biz ton sá gos sá gá nak a Ha tó ság ál tal tör té nõ ér té ke lé sé hez szük sé ges ada tok egy - ide jû meg adá sá val. A szük sé ges ada tok be nyúj tá sá hoz a ké rel me zõ nek figye lembe kell ven nie a Ha tó ság nak az élel mi sze rek kel érint ke zés be ke rü lõ anya gok ban fel hasz - nál ha tó anya gok biz ton sá gi ér té ke lé se irán ti ké re lem be - nyúj tá sá ra vo nat ko zó út mu ta tó ját.

(6) Ha az (5) be kez dés sze rin ti ada tok el bí rá lá sá nál a Ha tó ság ki egé szí tõ in for má ci ó kat kér, az ada lék anyag to - vább ra is hasz nál ha tó a nem ze ti elõ írások alap ján, mind - ad dig, amíg a Ha tó ság vé le ményt nem mond, fel té ve, hogy az in for má ci ó kat a Ha tó ság ál tal meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül be nyúj tot ták.

(7) Az 1. § (2) be kez dé sé nek c) pont já ban em lí tett, fe de - lek ben hasz nált mû anyag ré te gek vagy mû anyag be vo na -

tok gyár tá sá hoz hasz nált ada lék anya gok te kin te té ben a kö - vet ke zõ sza bá lyok vo nat koz nak:

a) A 4. § (2) be kez dé sé nek sé rel me nél kül, a 3. mel lék - let ben fel so rolt ada lék anya gok hasz ná la tá ra az e mel lék - let ben meg ál la pí tott kor lá to zá sok, illetve elõ írások vo nat - koz nak.

b) A 4. § (1) és (5) be kez dé sé tõl el té rõ en a 3. mel lék let - ben lévõ lis tán nem sze rep lõ ada lé kok újabb fe lül vizs gá la - tig to vább ra is hasz nál ha tók.

(8) A mû anya gok és mû anyag tár gyak gyár tá sá hoz ki zá - ró lag po li me ri zá ció se gí tõ anyag ként hasz nált ada lék anya - gok te kin te té ben, ame lyek ren del te tés sze rû en nem ma rad - nak bent a kész ter mék ben (a továb biak ban: po li me ri zá ció - se gí tõ anyag), a kö vet ke zõ sza bá lyok vo nat koz nak:

a) A 4. § (2) be kez dé sé nek sé rel me nél kül, a 3. mel lék - let ben fel so rolt po li me ri zá ció se gí tõ anya gok hasz ná la tá ra az ezen elõ írás 3. mel lék let ben meg ál la pí tott kor lá to zá sok, illetve elõ írások vo nat koz nak.

b) A 4. § (1) és (5) be kez dé sé tõl el té rõ en a 3. mel lék let - ben lévõ lis tán nem sze rep lõ po li me ri zá ció se gí tõ anya gok újabb fe lül vizs gá la tig to vább ra is hasz nál ha tók, a nem ze ti elõ írásoktól füg gõ en.

(9) Mû anya gok és mû anyag tár gyak gyár tá sá hoz az azodikarbonamid [EGK szám: 36640 (CAS-szám:

000123-77-3)] hasz ná la ta ti los.

5. §

(1) Csak a 4. szá mú mel lék let ben fel so rolt, bak té ri u mos fer men tá ci ó val ka pott ter mé kek hasz nál ha tók az élel mi - sze rek kel érint ke zés ben.

(2) A 4. § sze rin ti ada lék anya gok, ame lye ket az MÉ 1-2-89/107 szá mú elõ írás élel mi szer-ada lék anyag ként, vagy az MÉ 1-2-88/388 szá mú elõ írás aro ma anyag ként en ge dé lyez, nem ol dód hat nak ki:

a) az élel mi sze rek ben olyan mennyi ség ben, amely a kész élel mi szer ben tech no ló gi ai funk ci ót je len t,

b) azon élel mi sze rek ben, ame lyek hez a hasz ná la tuk élel mi szer-ada lék anyag ként vagy aro ma anyag ként van en ge dé lyez ve, az MÉ 1-2-89/107 vagy az MÉ 1-2-88/388 szá mú elõ írásban meg en ge dett menny sé get meg ha la dó mér ték ben, vagy a 4. §-ban meg en ge dett mennyi ség ben, ame lyik ki sebb,

c) azon élel mi sze rek ben, ame lyek hez a hasz ná la tuk, mint élel mi szer-ada lék anyag vagy aro ma anyag nincs en - ge dé lyez ve, a 4. §-ban meg adott kor lá to zást meg ha la dó mennyi ség ben.

(3) A kis ke res ke del mi sza kasz ki vé te lé vel az ér té ke sí té - si sza ka szok ban az élel mi sze rek kel ren del te tés sze rû en érint ke zés be ke rü lõ és az (1) be kez dés ben em lí tett ada lék - anya go kat tar tal ma zó mû anya go kat és mû anyag tár gya kat a 9. § ban elõ írt in for má ci ó kat tar tal ma zó írá sos nyi lat ko - zat kí sé ri.

6. §

(1) A mû anya gok ra és mû anyag esz kö zök re vo nat ko zó ál ta lá nos elõ írásokat az 5. szá mú mel lék let A) rész e tar tal -