Moszczynski, J.: A tudomány és a technika költségeinek mérése

930

gyakorlati kérdése marad megoldatlan.

Ezek a problémák főleg a rotációs mód—

szer alkalmazásával, az adatgyűjtés gyakorlati módszereivel és a minta—

sokaság nagyságának helyes meghatáro- zásával vannak kapcsolatban.

(Ism.: Hajpál Gyula)

MOSZCZYNSKI, J.:

A TUDOMÁNY És A TECHNIKA KÖLTSÉGEINEK MÉRÉSE

(W sprawie miezenia nakladów na rozwój nauki i techniki.) — Finanse. 1965. 11. sz. 7-—

20. 1).

Az utóbbi évtizedben meggyorsult a tudományos-technikai fejlődés, megnőtt szerepe, jelentősége a gazdasági életben, s ez fokozott mértékben indokolttá tette a. kutató—fejlesztő tevékenység arányai—

nak, növekedésének statisztikai vizsgá—

latát. Ezért egyes országokban és sok nemzetközi szervezetben kutatásokat végeztek olyan egységes módszer kidol—

gozására, amely lehetővé teszi a kutató—

fejlesztő tevékenység egyeséges (össze- hasonlítható) bázison való mérését.

A kísérletek azonban még nem vezet—

tek eredményre, az egyes terminológiák tartalma még ma sincs teljesen tisztaz- va. A különböző leíró és statisztikai ki- adványok gyakorlatilag igen különböző módon értelmezik a tudományra, a tudo- mányos kutatásra és fejlesztésre vonat—

kozó fogalmakat. így gyakran nem le—

het megállapítani, hogy ugyanazon fo- galom szinonim kifejezéseiről, vagy tartalmilag eltérő fogalmakról van—e szó. Ez utóbbi esetben sokszor különös nehézséggel jár annak megállapítása, hogy miben van a különbség lényege.

Azoknak a definícióknak túlnyomó több- sége, amelyek a belföldi, valamint a

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ!

nemzetközi szakirodalomban rendelke-s zésre állnak, a kutatási-fejlesztési tevé——

kenységek tárgyával, irányával, esetleg céljával (végső eredményével) anélkül foglalkoznak, hogy az egyes tevékenysé—

gek körét úgy meghatároznák, ahogy arra az adatok összevetéséhez szükség;

lenne.

Mindaddig, amíg e kérdések nem.

nyernek tisztázást, igen óvatosan és szi—

gorú kritikával kell eljárni az adatok.

összehasonlításánál. Enélkül előfordul-—

hat, hogy a különböző országokra (vagy időszakokra) vonatkozó adatok össze-—

hasonlítása téves következtetésekre-

vezet. *

Előfordul az is, hogy egyes kiadvá—

nyokban anélkül közölnek adatokat, hogy utalnának az adatok megállapítá—- sának konkrét módszertani problémái—' ra, s ez a kutatási-fejlesztési költségek:

összehasonlítását nagymértékben za—

varja.

A továbbiakban a szerző javaslatot tett a kutatási-fejlesztési költségek tar——

talmi meghatározására és osztályozására.

Javaslatából különösen figyelmet érde—

mel, hogy a kutatási-fejlesztési kategó—

riába sorolja az elért konkrét tudomá—

nyos eredmények (például egy új hasz- nálati cikk) gyakorlatba való bevezeté- sének munkálatait, tehát az iparvállala—

toknál egyre növekvő szerepet betöltő gyártásfejlesztési, gyártmányfejlesztési tevékenységeket, lényegében a konstruk—

ciós és a technológiai irodákat, illetve- azok fejlesztéssel foglalkozó részlegeit, E költségek figyelembevételét azzal is indokolja, hogy a jövőben a vállalatok ilyen irányú tevékenységének (illetve e tevékenységek arányának) fokozott üte—

mű növekedésére kell számítanunk- Ugyanakkor felveti a vállalaton belüli kutató—fejlesztő tevékenység elhatárolá—

sának problémáit is.

(Ism.: Péterffy Tibor)

DEMOGRÁFIA

LIEBERSON, S.:

KÉTNYELVÚSÉG MONTREALBAN:

DEMOGRÁFlAl ELEMZÉS

(Bilingualism in Montreal: a demographic analysis.) —— The American Journal of Soci- ology. 1965. 1. sz. 10—25. 13.

Kanadában az angol és a francia anyanyelvű népesség elsősorban lVlontre- alban kerül érintkezésbe egymassal és

itt figyelhető meg leginkább a két-—

nyelvűség jelensége. Montreal lakosai közül 800000 csak franciául beszél, fél- millió csak angolul, míg kb. 750 000' mind a két nyelven. Szerző azt? vizs- gálja, hogy a kétnyelvűek aránya hogyan változott meg az elmúlt évtizedekben, továbbá, hogy a változásban milyen szerepe van a demográfiai tényezőknek, A vizsgálat alapanyagául a népszámlá—

lási adatok szolgáltak.