Kuvsinova, L.: A Szovjetunió népessége nemzetiségi összetételének számítási módszere

1164 **

srAnszrmM mamám Hearst

DEMOGRÁFIA

FORST, H. Th.:

KORSPEClFIKUS

TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZAMOK ELÖREBECSLÉSE

(Projektion jahrgangsspezitischer Fruchtbarkeits- zitiern mittels einer Exponentialfunktion.) — All- gemeines Statistisches Archív. 1983. 44 sz. 334—341.

p.

A tanulmány első része a népességelőre- számítások jelentőségét az általános okta—

tási és szakképzési igények, a munkaerő- piac és az öregségi nyugdíjak jövőbeni ala—

kulása előrelátásának szükségességéből ki—

indulva világítja meg. Ezt követően az elő—

reszámftás halandósági és termékenységi hi- potézisei közötti főbb különbségeket írja le.

A Német Szövetségi Köztársaságban a ha- landóság nemek és életkor szerinti jellem- zői az elmúlt húsz év folyamán nem vál—

toztak jelentősen. további 20—30 évre vonat- kozó változatlanságuk feltételezése ezért nem tűnik túl kockázatosnak. Az alacsony szintű termékenység jövőbeni alakulásának előrebecslése ugyanakkor eléggé problema—

tikus. aminek egyik fő oka az, hogy a szfi—

lőképes korú női népességet alkotó születési évjáratok termékenységi magatartása eléggé jelentősen különbözik egymástól. A termé—

kenységi hipotézisek kohorszokra vonathó formában történő megadása azonban a leg- több esetben megkívánja, hogy a befeje- zetlen termékenységű kohorszok terméke—ity—

ségét befejezetté tegyük. amit a legköny- nyebben a Glaab által 1976—ban közzétett grafikus módszerrel érhetünk el.

A tanulmány második része azzal foglal- kozik, hogyan lehet az egyes születési év—

járatok általános korspecifikus termékenysé- gi arányszámaiból az. egyes naptári évekre vonatkozó általános korspecifikus termékeny- ségi arányszámokat előállítani. Ennek kap- csán rávilágit (: transzverzálisan és longi- tudinálisan megfigyelt (becsült) termékeny- ségi adatok közötti néhány fontosabb kap—

csolatra.

A harmadik részben kerül sor a transz- verzális formában megadott általános kor—' specifikus termékenységi arányszámok teljes rendszerének kialakításával kapcsolatos problémák tárgyalására. Ez utóbbiak közül a legszámottevőbb a korspecifikus termé—

kenység előrebecslése olyan női születési évjáratok esetében, melyek termékenysége még teljesen, vagy csaknem teljesen isme—

retlen. vagyis teljes termékenységük koréves részletezésű megismeréséhez a Glaab által javasolt módszerek alkalmazása nem ele-

gendö.

Forst erre a célra az ismert termé—

kenységű kohorrok termékenységének ma—

tematikai modellezését és a modellek pa-

ramétereinek felhasználásán alapuló extra—

polálást javasolja. , *

A tanulmány negyedik része az ismert ter— ! mékenységű női születési évjáratok általáa nos korspecifikus termékenységi aránysZó—k, mai modellezésére felhasználható függvény)—' típusok kiválasztásával foglalkozik. Forst' a alábbi négy függvénytípus illesztését kíaé—e

relte meg:

Weibull-függvény;

béta függvény:

lognormális függvény:

gamma függvény.

?S"???

Az 1930-ban született nők esetében a íj Weibull-függvény bizonyult a legszorosabb ; illesztésűnek. a szerző ezért ennek a függ—*

vénynek a kiválasztását javasolja. Megje—

gyezzük a.ronban, hogy igen jó illeszkedéé sű (: három másik függvény is, és az il——

leszkedés szorossága tekintetében fennálló különbség a négy függvénytipus között igen

kicsiny.

A tanulmány hatodik (befejező) része a lakónépesség elöreszámitásónak különféle változatait ismerteti. A változatok különbö;

zösége a termékenységi hipotézisek eltéré—

seiből adódik. Az alkalmazott négy termé- kenységi hipotézis a Német Szövetségi Köz- társaság lakosságának 1975 és 2003 között négyféleképpen csökkenő és négyféleképpen öregedő lakónépességét eredményezi.

Forst tanulmánya két sajátossága miatt is megérdemli a figyelmet. Egyrészt mert nem transzverzálisan, hanem longitudináli- san becs'ilt általános korspecifikus termé- kenységi arányszámakat modellez és használ fel a népességelőreszámítás termékenységi hipotéziseinek megalapozásához. Másrészt pedig, mert az illesztett függvények para- métereinek becslését a viszonylag új Rosen- brok-féle eljárással és igen jó eredménnyel végzi

ílsml : Valkovics Emil)

KUVSINOVA. L. : A SZOVJETUNIÓ NÉPESSÉGE NEMZETlSÉGl USSZETÉTELÉNEK

SZÁMITÁSI MÓDSZERE

(Metod raszcseta nacional'nogo szosztava nasze—

lenija v mezsperepisznoi period.) —— Vesztm'k Szta—

tisztiki. 1984. 4. sz. 23—28. p.

A szerző több új módszertani megközeli- tést javasol. amelyek segítségével az 1979.

évi össz-szövetségi népszámlálás adatai és a folyamatos népmozgalmi nyilvántartások alapján a népszámlálások közötti időszak—

ban is kiszámítható egyes nemzetiségek népességszáma az egész Szovjetunióra,

STATlSZTlKAl lRODALMl FlGYELÖ

szövetségi köztársaságonként és város-falu- bontásban. ilyen adatok a több nemzetisé—

gekre vonatkozóan évente előállíthatók. A módszertan megköveteli az összhangot a számított nemzetiségi adatok és a folyama—

tos népességnyilvántartás hasonló adatai kö- zött.

A főbb nemzetiségek népességszámának meghatározásához először kiszámítják a Szovjetunió, majd a szövetségi köztársasá- gok városi és falusi népességének számát.

Amennyiben a főbb nemzetiségek népes—

ségszámát megyénként (területenként) kell kiszámítani, akkor ezt célszerű előzőleg köz—

társasági szinten kiszámítani A kapott eredmények határértékekként szolgálnak a megyei szintű számításokhoz, A módszertan felhasználható egyes területek nemzetiségi összetételének értékeléséhez (becsléséhez) és a folyamatos nyilvántartásban kiemelt nemzetiségek számbavételéhez is.

Egy adott nemzetiséghez tartozó szemé—

lyek számának számítási sémáját általáno- san az alábbi formában lehet leírni:

sM :— sth—Miva—H

Azaz egy adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a következő év elején egyenlő e nemzetiség tárgyév eleji népes—

ségszáma, plusz az év során születettek szá—

ma. mínusz az év során elhalálozottak szá-

mával, a vándorlás eredményeként és a községi települések várossá fejlődése követ—

kezetében ugyanezen időszakban bekövet—

kezett változásokkal korrigálva.

A számítások elkezdéséhez szükséges or- szágos és köztársaságonkénti nemzetiségi népességszámadatok az össz—szövetségi népszámlálások anyagaiból és az előző évi számításokból állnak rendelkezésre.

A számításokhoz szükséges adatok nem állnak mindig rendelkezésre. lgy például az egész Szovjetunióra végzett számításokhoz a 15 szövetségi köztársaság népmozgalmi adatait a 3. sz. összeirási lap ,,születések és elhalálozások nemzetiségek szerint" tar- talmazza. Köztársasági szinten azonban ugyanez az összeíró lap csak ötöt emel ki az alapvető nemzetiségek közül (orosz, uk—

rán, belorusz, üzbég, kazah), ezen kívül pe—

dig minden köztársaság kiemeli a saját alapvető nemzetiségét (ha nem tartozik a felsorolt 5 közé) és még néhány népesebb nemzetiséget. így például valamennyi kö- zép—ázsiai köztársaságban és Kazahsztán- ban a fenti nemzetiségeken túl kiemelik

a kirgizeket, tadzsikokat, türkméneket, a

kaukázusi köztársaságokban a grúzokat, ör—

ményeket, azerbajdzsánokat, (: balti köztár- saságokban és Belorussziában a Ietteket, litvánokat és észteket, Moldáviában a mol- dovaiakat,

1165

Az egyes nemzetiségek születésszámát az egész Szovjetunióra vonatkozóan a megfe—

lelő nemzetiségek születésszámának szövet—

ségi köztársaságonkénti összegezése alap- ján kapják. Az olyan nemzetiségeknél, amelyek minden szövetségi köztársaságban kiemelten szerepelnek, ez nem okoz problé- mát, a többieknél viszont előzetes számítá—

sokat kell végezni. Ezek módját részletesen ismerteti a szerző.

A nemzetiségek szerinti halálozási számot ugyanúgy számítják ki, mint a születésszá- mot. Az olyan köztársaságokban elhalálo- zottak számát, ahol a 3. sz. összeírálap nem tartalmazza az elhalálozott személy nemzeti- ségét. számítással kell meghatározni, abból a feltételből kiindulva, hogy az adott nem- zetiség halálozási aránya Szovjetunió szerte azonos. A nemzetiségek szerinti születés- szám—számításokhoz hasonlóan az adott nemzetiség halálozási számát országos szin—

tén a 3. sz. összeírólapon valamennyi köz- társaságban feltüntetett nemzetiségekre vo- natkozóan az adott nemzetiség halálozási számának köztársaságok szerinti összegezé- sével állapítják meg, az ott nem szereplő nemzetiségeknél pedig a kisegítő számítá—

sok eredményeként kapott összesített halá- lozási számként.

A nemzetiségek szerinti vándorlás (mig—

ráció) kiszámítása bizonyos nehézségekkel jár. A vándorlás mai nyilvántartása nem te—

szí lehetővé a vándorlás számának nemzeti- ségek szerinti, városi és falusi népesség bon- tású közvetlen meghatározását. Megfelelő értékeket csak közvetett úton lehet kapni.

Az egyes nemzetiségek népességszámá- nak kiszámításakor a városi és falusi né- pességszámításokban figyelembe kell venni a vándorlást is. Ebből kiindulva célszerű a vándorlást nem közvetlenül az érkezettek és az eltávozottak nyilvántartási adataiból venni, hanem a vándorlási különbözet mu- tatója alapján.

Sajátos módon járnak el a nemzetiségi összetétel változásának kiszámításánál.

A várossá nyilvánított falusi települések népességének nemzetiségi összetétele ki—

számítható akár a köztársaság nemzetiségi összetételére vonatkozó népszámlálási ada- tokból, akár pedig az előző évre vonatkozó számítások alapján. A státust változtatott települések népességszáma ismert minden köztársaságnál. Valamely nemzetiséghez tartozó személyek számát (] köztársaságo- kon belül az adott nemzetiséghez tartozók falusi népességen belüli aránya alapján határozzák meg olyan legkisebb területi egységre vonatkozóan, amelyre ilyen tárgy—

évi arány ismeretes.

Egy adott nemzetiség születési, halálozási és vándorlási arányának figyelembevételé- vel kiszámított falusi népességszámból le—

1166

vonják a várossá nyilvánított falusi telepü- lések adott nemzetiségű népességszámát és hozzáadják azt a megfelelő nemzetiségű városi népesség számához.

Miután valamennyi komponenst, azaz az adott nemzetiséghez tartozók kiindulási né—

pességszámát, az összes elhalálozottak és az

összes születettek számát, a vándorlási kor—

rekciókat, a területi átalakulásokat megha- tározták, kiszámítják a népességszám nem- zetiségi összetételét a bemutatott képlet sze—

rint.

A fentiekben vázolt módszertani megkö—

zelítések csak a nemzetiségek korösszeté- tel nélküli népességszámának értékelésére

alkalmazhatók, mivel a nemzetiségi halálo—

zási statisztikában nem szerepelnek éves részletezésű adatok, a vándorlási adatokat pedig nemzetiségek és korösszetétel szerint

nem dolgozzák fel.

A kidolgozott módszertan nem tartalmaz—

za a népesség nemzetiségi összetételében bekövetkezett változások valamennyi össze-

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATiSleKAI ÉVKUNYVEK

ANNUAIRE statistíaue de la France 1983. Éd. par I'Institut National de la Statistiaue et des Études Économiaues. Paris. 1983. INSÉÉ. 1022 p.

Franciaország statisztikai évkönyve, 1983.

l 33 B 3/1983

ANNUAL abstract ot statistics 1983. Ed. by the Central Statistical Office. London. 1983. 362 p.

Az Egyesült Királyság statisztikai évkönyve, 1983.

l 36 C 1/1983 ANUARIO estadistico de los Estados Unidos Mexicanos 1981. Ed,: Secretaria de Programacion y Presupuesto. Mexico. 1982. 5. P. P. 482 p

Mexikó statisztikai évkönyve, 1981.

l 73 B 1/1981 BULLETIN de statistiaue 1981. Supplément annuel.

Kigali. 1981. Direc. Gen. de la Statist. 119 p.

Ruanda statisztikai évkönyve. 1981.

I 154 B 2'l§81 CAMERON, R. J.: Yearbaok Australia 1983. Ed.

by the Australian Bureau ol Statistics. Canberra.

1983. ABS. XIII. 800 p.. 'l térk.

Ausztrália statisztikai évkönyve, 1983.

l 91 C 3/1983

estatistica 1980/1981.

de Plane. Maputo. 1982.

MOCAMBIOUE iniormacaa Ed.: Comissao Nacional

CDE. 74 p., 1 térk.

Mozambik statisztikai évkönyve, 1980/7931,

l 63 C 23/1980—1981.

ROCZNIK statystyczny 1983. NNarszawa. 1933. GUS.

XXlX, 574 p., 8 t., 2 tórk.

Lengyelország statisztikai évkönyve, 1983.

l42 C110l1983 STATISTICAL abstroct of Ireland 1980. Compil, by:

Central Statistics Office. Dublin. 1983. Stationary Off. XVIII, 386 p.

lrorszóg statisztikai évkönyve, '1960.

l 36 C 66/1980

* ')

STATISZTIKAt mamam Fi,

tevőjét, a kapott eredmények nem tük a ,_

az etnikai folyamatok -— többek között az nikai asszimilálódc'xs — eredményeként be

vetkezett nemzetiségi Összetétel-váltózáso—

kat. Ezért a nyilvántartás és e folyamatok. [ sajátosságai miatt nem biztositja (: nemZet' segí összetétel számitott adatainak egyezé— — sét' a népszámlálási adatokkal

Az elhalálozott személy nemzetiségét az személyi igazolvány alapján írják be, annak _ hiányában viszont a bejelentő személy ber mondása, illetve a lakónyilvántartó köny'v — alapján. Személyi igazolvány kiváltásakor az "

egyik szülő nemzetiségét írják be (: születém si anyakönyvi kivonat alapján. Az 1 éves kor előtt elhalálozott gyermekeknél (: halot- — t—i anyakönyvi kivonatba az anya nemzetisé—

ge kerül be. _

A továbbiakban a szerző ismerteti a szó— "

mított eredmények és :) népszámlálási ado-—

tok közötti lehetséges eltérések okait.

(Ism.: Bucsónyi Miklósné) — , ;

STATISTICAL yearbook 1981. Ed. by the Depart—

ment of International Economic and Social Affairs, Statistical Office. New York. 1983. U. N. XXVI, 1070 p.

Nemzetközi statisztikai évkönyv, 1981.

l 72 8 92/1981 STATISTIKÉ epetéris tés Hellados 1982. Statisticol yearbook of Greece. Ekd.: Ethniké Statistiké Hype—

résia. Athénai. 1983. Ethn. Typ. XXI, 477 p., 4 t., 1 térk.

Görögország statisztikai évkönyve, 1983.

I 49 B 50/1982 STATISTISCHES Handbuch für die Republik Cs- terreich 1983. Hrsg.: vom Osterreichischen Statis—

tischen Zentralamt. Wien. 1983. Osterr. Staatsdruck.

XIX, 684 p.. 1 térk.

Ausztria statisztikai évkönyve. 1983. - l 2 C 12/1982 STATISTISCHES Jahrbuch der Deutschen Demokra—

tischen Republik 1983. Hrsg.: von der Staatlichen Zentralverwaltung für Statistik. Berlin. 1933. Staats—

verl. 53? p,, 4 t.. 2 térk, 1 mell..

A Német Demokratikus Köztársaság évkönyve, 1933,

statisztikai l 4 C 17/1983 SZTATISZ'TICSESZKIE godisnik na Narodna Repub—

lika Bölgariia 1983. lzd.: Komitet po Edinna Szisz—

tema za Szociaina lniormacija, Szofija. 1983. Ko—

mitet po ESZSZI. XV. 672 p., 6 t., 1 térk.

Bulgária statisztikai évkönyve, 1983.

l 45 B 581983

ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK

BRANETT, Vi: Comparative statistical ínierence.

Chichester, etc, 1982. Wiley. XVI, 325 p.

Összehasonlító statisztikai következtetés.

605 552