Purchase Herbárium

Teljes szövegt

(1)

(2) i)K325. .S5. Gray Herbárium Purchase December 1970.

(3)

(4)

(5) ERDÉLY. EDÉNYES FLÓRÁJÁNAK helyesbített foglalata. A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA. D^^. JJMONKAI, LAJOS TANÁR.. ENÜMERATIO. FLORiE TRANSSILVANICiE VESCULOS.E CRITICA. EX MANDATO SOÍÜETATIS SRIENTIARÜM NATÖRALIUM REÖIiE HUNGARIC*. W. LUDOVICUS SIMONKAI PEOFESSOR.. BUDAPEST. KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1886.. ODRARY. NEW. YORK'.

(6) IJBKARY OF THE GRAY HERBÁRIUM. HARVARD UNIVERSITY. THE GIFT OF.

(7) o. ERDÉLY. EDÉNYES FLÓRÁJÁNAK helyesbített foglalata. A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA. D^". SIMONKAI LAJOS TANÁR.. ENUMERATIO. YWUM. TRANSSILVANICiE. VESCULOS.E CRITICA. EX MANDATO SOCIETAHS SCIENTIARUM NATÜEALIDM. EEGM. HÜNGARIC«. SCEIPSIT. D^-. LUDOVICUS SIMONKAI PEOFESSOU.. BUDAPEST. KIADJA A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. 1886.. _. <^\r.l>».

(8) :d. ':í. J'(o /ÁÁJiAJyr>. Franklin-Társulat könyvsajtója.

(9) A. Kir. Mariyar Természettudományi Társulat. 1880-ban. a növénytani nyilt pályázat alkalmával megbízta Dr. Simonkai. Lajos tanárt, liogy tanulmányozza Erdély kritikailag. az. Erdély edényes. flóráját, s állítsa össze. növényeire. vonatkozó. eddigi. adatokat.. A. szerz 1885.. évi. októberben nyújtotta be munkáját,. Társulat ugyanazon évi deczember 16.es. 1. elkészült,. A. A munkának. a. 886. évi január 13-iki. választmányi ülése a bírálók véleményes jelentése alapján adásra elfogadta.. s. ki-. még 1886-ban. legnagyobb része. úgy hogy csak az utolsó ívek maradtak a. kiadás költségeit Társulatunk az országos. folyó évre.. érdek. kuta-. tásokra és közleményekre való állami segélyl^öl fedezte.. Budapest, 1887 július 10.. Dr. Lengyel Béla, e.. titkár..

(10)

(11) SUMMA. MUNKA TAETALMA.. A. Elszó. .... .... .... .--. I— VI.. .... Irodalmi és lierbáriumi források a jelek magyarázata. Helyszótár. .... — XXXV.. XXXVI-XLIX.. .... .... VII. Praefatio.... Literaturae. s. Erdély flórájának jellemzése __ 1—30. a) Sok.szirmuak b). Egyszirmuak. .... ... .... ._. ... ._.. 81 31. 31. á75. __.. 465. B) Egyszikek __. ... ._. Cj Magrejtötelenek ... .... 497. ej. II.. Sziromtalauok. ... Virágtalanok. .... ,. .._. D) Edényes - virágtalanok a) Villáságuak. _... b) Víz-páfrányok c). Páfrányok... ... .... .... d) Zsurlók... .... .... .... ... __.. .... 596. 600. 600. —. Névmutató. _. .... .... .... .... I,. .... .... .... Phanerogamae. A) Dicotyledoneae. GamopetalíeEndl.. c) Apetalas. 31. Endl. ^275. ... 465. ... BJ Monocotyledoneae C) Gyranospermse. 497. II. Cryptogamae ... ... D) Cryptogamae vasculares. 6U0. c) Filiciueae.... 613. d) Equisetineae _.. 621. 31. ... 603. 616. 31. ... .... a) DialypetaliB Endl. b). — 30. 1. .... b). és javítandók ... 617. .... florae Transsil-. Cliaract ristica. 603. .... I— VI.. non abbreviationes ... VII XXXV. Onosmaticon locorum XXXVI — XLIX.. a) Dichotomeae Sachs.... Egyéb pótlandók. .... .... .... 600. Pótlandó fajok. .... .... .... lierbariumque fontes nec. vanicae .... I. Virágosak ... ... ... A) Kétszikek ... ... .... OPEEIS.. Rhizocarpeae Batsch.. Species addendae. ._. ._.. _... .... .... .... Alia addenda et corrigenda. Index. nomiuum. .... _... .... 596. ... ... ... .... ... ... ..-. cou. 600 603 Ö03. 613. 616 617 621.

(12)

(13) ERDÉLY EDENYES FLOEAJA..

(14)

(15) ELOSZü. Hazánk nyugati részeinek növényzeti viszonyairól számos alapos, munkán kívül ma már összegez kritikai mveink is vannak. részletes. ;. még nem alaposak ismereteink. Királyhágón innen es Magyarföld növényzetét ala-. ellenben Erdély flórájáról mindeddig. Könnyebb. is. volt a. posan megismerni, mert nagyobb a hasonlatossága nyugati szomszédjainak flóráihoz. ;. ellenben Erdély flórája, mely. Európa. keletével és. délkeletével határos, számos sajátlagos és keleti jellemvonásával sok fejtörést okozott s. még. fog. is. okozni.. Az irodalomban már eddig rájáról. ;. is. elég an^âg. van közölve Erdély. fló-. de az egy évszázad óta felhalmozódó irodalmi adatok sem kel-. lleg összegyjtve, sem tudományos bizonyossággal megállajiítva nincsenek. És sajnos, hogy egyesek jóval több növényfajt hirdettek Erdély. honosai gyanánt, mint a mennyi a valóságnak megfelel valamint sajnos, ;. hogy ezt oly alakban tették, hogy újabb, gondos és széleskör tanulmányozások nélkül alig lehet már a valót a valótlantól megkülönböztetni.. Három. mvet. oly florisztikai. ismevünk, melyek Erdély edényes. növényeit összességükben tárgyalják.. Els. és legbecsesebb e. mvek. diagnózisos Enumeratiója.. napjainkban. is. közöl. Baümgarten. Baümgarten János e. mve. 4-. kötetes. Erdély flórájának. legkiválóbb irodalmi forrása ugyan, de egészben véve,. akár diagnózisait, akár meghatározásait, akár a fajokra és eloszlásukra. vonatkozó adatait tekintjük, lemi termék. — eme 70 év. és fogyatékossá vált.. ma már. alatt. —. mint 70 év eltt alkotott szelvégbement haladáshoz képest, elavulttá. m. lS66-ban jelent meg. A másik két összegez erdélyi florisztikai Egyik a Flóra Transdlvaniw excursoria, Fuss MiHÁLT-tól a másik pedig az Ermmeratio plantarum TranssUvanice, Schur FERDiNAND-tól. ;. SiMONKAi. :. Erdély flórája.. 1.

(16) Mind ismeretét. nabbá. a két. de. ;. m. szerzje. nehezebbé tették az Erdély. és. Mveikben. ugyanis. nem. revideálják. flórájáról való. Baumgarten. bizonytala-. tájékozódást.. adatait s. nem. egyez-. gyanánt közlötteket a Baumgarten közléseivel. tetik az általuk újak. nem. adatokkal bövíté Erdély flórájának. új. mveik, fkép a Schub FERDiNAND-é, csak. ;. kísérik az új fajokat a megkülönböztetésükre szükséges jellemeket. szolgáltató diagnózisokkal. kai meghatározására. :. hibáit kijavítatlanúl,. felhozzák. ;. s. nem. st. fordítanak elég gondot a fajok. az alattuk. vagy hamis adatot az. 4, 5,. nem. terem.. ennél. értendt más néven. száma halomra gyl,. Húsz éve. nem. telt. el. adatként. is. ismertetnek Ei-délybl mely Erdélyben egy-. Mveikben. gyakran egyazon növényfaj. ezért ;. a kétséges és hamis adatok. a helyes a helytelennel, a való a valótlannal. s. kétségbeejt útvesztvé bonyolódik. azóta. új. új fajt és téves. helytelen meghatározások folytán. új fajokról; is. több néven szerepel. is. kriti-. nélkül veszik át a Baumgarten. közzétesznek egész sereg meghatározatlan. számos oly növényfajt általán. ;. hanem gond. immár, hogy eme két. m. napvilágot. látott, s. akadt senki, a ki az ekként támadt zíírzavar eloszlatására. vállalkozott volna.. Maga Neilreich Ágost,. az Aufzdhlung der in. Ungarn und Slavonien heohmhteten Gefdsspfiaíizen szerzje is irtópedig NEiLREiCH-nak, mint Mazott az idt rabló terhes revíziótól :. gyarország flórája megírójának lelke eltt lebegett e feladat. ben. is. állott. volna megoldása, hogy egészben. s. s. érdeké-. ne csonkán adjon. számot hazánk növényvilágáról. Neilreich kritikai enumeratiója tehát Erdély flórájának kritikai. még kiegészítend volt, s a kiegészítés munkáját a M. Természettudományi Társulat reám bízta vala. Ereztem az elém tzött s elvállalt nagy feladat nehézségeit, s munka közben leküzdhetetleneknek látszó akadályokra is bukkantam de Erdély érdekes flórája átkutatásának, tanulmányozásának és meg-. enumeratiójával Kir.. ;. világításának vágya. nyira. s. a. belém helyezett bizalom kiérdemlése. pillanat-. sem engedének elcsüggednem.. Megbízatásom csak flórájáról a. Baumgarten. zisos florisztikai. kritikai és. mvekkel. enumeratióra. szólott, holott Erdél^y. mvében már diagnóEme mvekben azonban. Fuss említett két rendelkeztünk.. épen a kritikai alap hiányzott, minthogy diagnózisaik nagyobb részét. nem. az erdélyi növényeken tett vizsgálatokból. csak külföldi. nem. is illettek. könyvekbl egészen.. merítették,. írták ki, jóllehet a leírások. hanem. növényeinkre.

(17) Ez okból a munkát egész elölrl kellett kezdenem s elejétl végéig nagy körültekintéssel és szigorú megbirálással végeznem, liogy a mindenekeltt szükséges, de eddig hiányzó kritikai alap meg legyen. Önálló tanulmányok s a szabad természetben végzett kutatások és megfigyelések alapján meg kellett gyzdnöm, hogy mely növényfajok honosak igazán Erdélyben s melyek kerültek be flórájának irodalmába tévedésbl vagy épen szélhámosságból át kellett tanulmányoznom a flóra egész növényanyagát, hogy tüzetes diagnózisok és összehasonlí;. tások utján szabatosan meghatározhassam,. vezések alatt közölhessem. gen növények neveit. ;. ki. kellett. az így megállapított elne-. gyjtenem. össze kellett. ;. s. küszöbölnöm flóránkból az. adatokat, pontos idézeteikkel egybeállítanom,. mondók. a. mennyiben. voltak, az ellentmondásokat összeegyeztetnem. Erdély otthonos növényfajait. tett. s. ellent-. csak így lehe-. :. azok földrajzi elterjedését meg-. s. ennek révén Erdély flórájának általános képét geográfiai jellemét eltüntetnem. állapítanom. ide-. a szétszórt irodalmi. s. és. növény-. Enumeratiómat, a hol csak a tárgy természete megkívánta, bíráló megjegyzésekkel kisértem,. hetk. s e. megjegyzéseket, hogy általánosan. ért-. legyenek, a botanika elfogadott tudományos nyelvén, a latin. nyelven. is. megírtam.. Munkám. összeállítására. vonatkozólag a következket óhajtom. megjegyezni.. Arra töi-ekedtem,. liogy. a tudományos. közül a legjogosabbakat használjam. s. faj,. génusz. és egyéb. nevek. a további használatra megálla-. pítsam. Különösen a faj-nevek okoztak e tekintetben nehézséget;. ma már. mert 5. —. 10,. közííl ki,. st. egy azon növényfajnak nemcsak. 1,. hanem gyakran. több tudományos neve van. Ez egyet jelent szinonimok. az illet. faj. legjogosabb nevét elsbbségi elv alapján kerestem. szinonimjaikat pedig zárójel közé tettem. ;. s. vizont a prioritások be-. bizonyítása végett úgy az érvényre emelt, mint a szinonim nevekhez,. közzétételük teljes idézeteit és évszámait. is. kikerestem. s. kiírtam.. Iparkodtam továbbá, hogy a flóra általános kepét, növényzetének változatos elterjedését s növénygeográfiai jellemét is lehetleg hen feltüntessem. Ezért els sorban nagy gondot fordítottam arra, hogy Erdély flórájának azon részint szubtilis, részint nagy karakteríí növényfajait kimutassam, melyek benne az igen hasonló, de nálunk nem. term nyugot- európai növényfajokat helyettesítik. Nagy gondot fordítottam. az Erdélyt. jellemz. keleti s déli. növényfajok megállapítására, va-. lamint arra, hogy Erdély flórája sajátos eredetiségében kidomborodjék, s. felismerhet legyen amaz átmeneti jelleme, mely t, mint a nyugati.

(18) és keleti ílórák közé. ékeldött tagot, a fajok keveredésében. szubtilis elváltozásaiban megilleti.. is. és érdekes. minden egyes növény-. mint a magasságbeli, a növényregiók szerint. fajnál iigy a vízszintes,. való elterjedést. Midn még. kitüntettem. ;. továbbá az egész területen otthonos. növényfajok emez általános jellemét kiemeltem. ugyanabban a sorrendben csoportosítottam. :. ;. a. termhelyeket. ezekkel Erdély flórájának. növénygeografiai viszonyait részletesen törekedtem megállapítani.. A term. helyeket természetesen a törvényesen megállapított. íillamnyelvíí neveikkel közöltem.. kák eme. Minthogy az eddig megjelent mun-. román ebbl eredhet zavart úgy hogy a termhelyek összes neveit a munkámhoz csatolt. soknyelvíí országrészben dívó magyar, német, szász és. helyneveket hárítottam. el,. vegyesen használták,. az. szótárban gyjtöttem össze.. Az Erdély. flórájára. vonatkozó irodalmi közleményeket és munká-. kat lehetleg teljesen, szintén külön fejezetben állítottam össze.. Hogy. feladatomat sikerrel oldhassam meg, els sorban személye-. sen igyekeztem átkutatni. s. megismerni Erdély. flóráját,. melylyel. már. 1872 óta foglalkoztam. Számos utazáson és kiránduláson megfigyeltem e kiés jellemz példányokban összegyjtöttem Erdély növényeit ;. rándulásokat egyszersmind úgy irányoztam, hogy a helyszínén való megfigyelések és gyjtések alapján a másoktól világgá bocsátott és. reánk megoldhatatlan. nygül maradt számos. helytelen adatot kiiga-. zítsam.. Feladatom megoldásában lényegesen segítettek mindazok, kik herbáriumaiknak áttanulmányozását megengedték, s a kik munkámban irodalmi eszközökkel is támogattak. Dr. Haynald Lajos bíboros érsek a. legnagyobb elzékenységgel engedte meg erdélyi növényekben gazdag s nagybecsíí herbáriumának teljes áttanulmányozását; dr. Ciésielski Theofil egyetemi tanár. ScHüR Ferdinánd herbáriumát a lembergi egyetem múzeumából tanulmányozás czéljából nagy csomagokban hozzám küldetni; dr. Kanitz Ágost egyetemi tanár az Erdélyi Múzeum -E;iylet s a kolozsvári egyetem növénygyjteményeit nyitotta meg elttem, hogy fkép Landoz, Czetz és Janka herbáriumait tanulmányozhassam szíves volt. Kernek Antal bécsi egyetemi tanár a saját privát herbámúzeumának tudományos eszközeit bocsátotta rendelkezésemre; végül a nagyszebeni kir. kath. fgymnasium igazgatója. Veress Ignácz és természetrajzi szaktanára. Ormát Sándor, a Baumgarten herbáriumát nyitották meg elttem. bennök riumát. ;. s. dr.. a bécsi egyetem.

(19) —. Ezenfölül átnéztem Fuss Mihály herbáriumát, Barih József,. CsATó János, Csekni Béla,. dr.. Halácsy Jen, Wolff Gábor, Walz. Lajos és a bécsi Zoologi?cli-botanische Gesellscbaft gyjteményeit. ;. Haynald LAJos-tól, Janka ViCTOR-tól, Ormay SÁNi)OR-tól, Knapp Armin-íóI és Tauscher. erdélyi növényanyagot pedig dr.. PoKcius FLORiÁN-tól,. Gyula- tói kaptam. dr. Haynald Lajos, dr. Jurányi Kerner Antal, Braun Henrik bécsi. Irodalmi eszközökkel segítettek Lajos, dr. Kanitz Ágost és dr.. :. botanikus, Knapp Ármin,. a bécsi gyógyszerész-egylet conservatora,. Barth József bosszúaszói. lelkész. végül a nagyszebeni. Baumgarten. használt. által. mveket. tikus. kir. katb. s. kölcsönöztem. ;. a nagyváradi állami freáliskola. ;. fó'gymnasium, melynek könyvtárából a. egykor tulajdonát. tev nagyobb. florisz-. ki.. Legyen szabad mindeme sokoldalú. szíves támogatásokért e helyen. köszönetemet kifejeznem.. Végre hálás köszönettel tartozom a nmélt. m. k. vallás- és köztanulmányaimnak itthon s a külföl-. okt.-ügyi minisztériumnak, mely. dön. való. munkám. véghezvitelére. Ennyi nemes támogatás mint. öt évi ernyedetlen. ratiómat.'". ízben. több. létrejöttét egyáltalában s. lehetvé. szabadságot. engedélyezvén,. tette.. a kitzött czél érdekében kifejtett több. munkásság, ím megteremték. kritikai. enume-. Lelki megnyugvással bocsátom enumeratiómat a nyilvá-. * Jegyzetül fölemlítem itt azon alapmveket, a melyeknek munkám megírásánál különösen hasznát vettem. Ilyenek: 1. C. LiNNE Species plantarum (editio 1753). lY. k. (1797—180.5). 2. C, L. WiLLDKNOw: Species plantarum. I 3. Waldstein et Kitaibel: Descriptiones et ieones plantarum rariorum Hungariíe (1799— 18Pi). 4. A. líocHEL Plantse Banatus rariores (1828). 5. Marschall a. Bieberstein Flóra taurico-caiicasiea. I III. k.. —. :. —. :. :. 6.. 7.. 8.. (1808; 1819). G. D. J. KocH Synopsis florpe Germanicte et Helveticse. ed. III. (18.56—57). A. Neilreich Flóra von Nieder-Oesterreich (1S.59). A. Neilreich Diagnosen der in Ungarn und Slavonien bisber be:. :. :. obacbteten Gefasspflanzen (1867). C. F. Nymán Sylloge florse Europíese (1854 55). 10. C. F. Nymán Conspectus florte Eiu-opceaj (1878 Si). 11. C. F. Ledebour: Flóra rossica. I IV. k. (1841 53). 12. E. Boissier: Flora orientahs. I— V. k. (1867—1884). 13. A. Kerner Sebed a; ad floram exsiccatam Austro-Hungaricam. 9.. —. :. —. :. :. I— III.. k.. (1881. —. — 1884).. E. Fxek Flora von Schlesien (1881). 15. G. A. Pritzel Thesaurus literaturte botauicse (1877). 14.. :. :.

(20) nosság. hogy. elé,. mert a tlem telhett megtenni szintén igyekeztem. Hiszem,. mvem. az Erdély edényes flórájára vonatkozó ösmereteket álta-. lánosságban és lényegében tisztába hozza, de egyúttal beösmerem,. hogy további teendket is hagyott maga után örökül. Ezek közé tartomég fennmaradt s enumeratiómban kijelölt kételyek felderítése. zik a. ;. azután Erdély számos vidékének, különösen i)edig a keleti és délkeleti. vidékeknek tüzetesebb növénytani átkutatása tes. növénygeografiai. növényfajoknak. adatok szakszer. ;. ilyen továbbá a részle-. gyííjtése,. a kiválón. valamint a már megteremtett kritikai alapon egy diagnózisos tikai. m. erdélyi. tenyésztéssel egybekötött tanulmányozása,. kísérleti. tíorisz-. megalkotása.. Adja Isten, hogy a tudományos ismeretek iránt való lelkesültség és. ügybuzgalom,. mennél elbb a. s. a tehets körök. teljes. érdekld. az egész Magyarföld edényes növényeirl, föl. nem. zisos. karolt edénytelen kryptogamokról. mvet. st is,. ;. adja Isten,. az ezen. hogy. enumerátióban. oly klasszikus diagnó-. lássunk mielbb, mely a tudományos érdekek szolgálata. mellett a gyakorlati életnek. Aradon,. figyelme és támogatása. megoldás révébe vezessenek. 188.").. okt.. is. hasznos adatokat szolgáltasson.. !2.. Dr. SlMONKAI La,jos föreáliskolai tanár..

(21) IRODALMI ES HERBARIÜMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. (Literahirae. MNL.. = Magy.. heibariorumque fontes, nec non abreviationes.). Növ. Lap.. = Magyar. Növénytani Lapok, szerkeszti és. kiadja dr. Kanitz Ágost.. ÖBZ.. = bot. Zeit. = Oesterreichi.-scbe von Dr. Alexander Skofitz. = Verb. sieb. Ver. = Verbandlungen (. )st.. botaniscbe Zeitscbrift, redi-. girt. VSV.. benbürgiscben Vereius. ZBG.. bot.. Ges.. =. scben Gesellscbaft in Wien. Azon auctor neve felett áll, ki a növényt Erdélybl elször közié biztosan [Ponitiiv supra nonien illins Auctoris, qui speciem primiis. —. *.. !. = Zool.. und Mittbeilungen des sieNaturwis.seiiscbaften zu Hermaunstadt. Verbandlungen der k. k. Zoologiscb-Botani-. ftír. —. e Transsilvania publicavit.]. Láttam az illet. lelöbelyen, ba a lelöbely után áll vagy láttam az illet auctor eredeti i^éldányát, ba auctor neve után áll. [Vidi isto loco post nominem auctoris signiíicat specimen autbenticum auctoris ;. ;. me vidisse] — Magam szedtem. .. [!]. I f.. —. [Ego ipse. légi.]. Az Erdélyben bonos fajok folyószámmal vannak ellátva. [Species spontanea- numero ordinario sünt pra?dita?.] E jegy, ba a növény nevének folyószáma eltt áll, azt jelenti, bogy kétes, vájjon az illet növény terem-e vadon Erdélyben ba pedig folyószám nélkül áll növények neve eltt, akkor azt jelzi, bogy ama növények vagy csak termesztetnek, vagy tévesen közlöttek. [Significat. olyószáni.. —. ;. ante. uumerum. ordinarium, plantam esse apud nos dvibiam. sine nu-. — plantas cultas aut errore Transsilvania publicatas.j Fajuk, alfajok, rarictdsok. — Fajokat, alfajokat (subspecies) és vari-. mero,. ;. e. etásokat (válfaj, változat) különböztetek e munkámban. A subspeciesek, vagy én szerintem siibtilis-speciesek, rokonfajukkal egyazon folyószámot kapják és teljes fajnevet viselnek, miként azt már Nymán Conspectusában találjuk míg azonban Nymán csillag (*) alatt csatolja a subspecieseket .jelrokonaikboz, addig én a rokonfaj folyószáma alá belyezett a, Ji, c, zéssel fejeztem ki a kapcsolatot. [Species subspecies et varietates in opusculo boc distinguuntur. Subspecies Auctorum a me potius sjiecie-'i-suhtües :. .. .. —. — sub. uno niimero cum eorum typo conjunguntur et nomine specifico salutantur, sed non eodem modo quam apud Nymán «Conspectus .. numero Ü. europi), idest non asterisco notantur, ver litteris a, h, c. apellatse. ("''). communi. subscriptis coordinantur.]. .. ..

(22) IRODALMI KS HERBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. VIII. Andrae Karl Justus dr. A palseontologia professzora a bonni egyetemen. Szül. Naumburgban Poroszországban, 1816 nov. 1., elli. Bonnban 1885. —. Erdélyben 1851 -ben botanizált, számos ós nagy kirándulást többek közt Scbur-ral is tett kirándulásokat Kastenholznál és Bráza havasain. Közleményei igen alapos tanulmányok. Botaniscbe Zeitung, liei'ausgegeben von Scblechtendal Amlrae Bot. Zeit. und Molil, Berlin 4'^ folyóiratban Beitráge zur Keuntniss der Flóra des südlicben Banats, der banater Militárgi'enze und Siebenbürgeus. XI. (1853) 409, 435, 456, 471. XIII. 289, 305, 321, 701, 7.38, 806, máj.. 8.. téve, s. —. :. —. —. XIV. 49, 65, 111, 202, 243. 820, 861, 897, 913. Leipziger Illustrirte Zeitungban Der Butscbetscli Andrae Ilíudr. Zeit. bei Kronstadt und Skitl a Jalomnicza, eine Alpeuwauderung in Öiebenbürgen. XXII. (1854 apr. 15) nro. 563. Egészen át vau véve s. —. :. —. közölve a Verbaudlungen und Mittbeilungeu des siebenbürgischen Vereins für Naturwiss. VI. (185.5) 40. Abliaudlungen der Naturforscliendeu Andrae AbJi. Natnrf. Ge.s. Halle. Gesellschaft zu Halle I (1854) viertes Quartal p. 55—84: Bericlit über eine im Jabre 1851 uuternommene geognostisclie Pieise durcb die südliebsten Punkte des Banates, der banater Militárgrenze und Siebenbürgeus. Kivonatban közölve van Verbaudlungen uud Mittbeil. des siebenb. Vereins IX. (1858) p. 98, 114, 128. Appel .Iosef. Lovag és cs. k. rnagy, ki egykor Marosvásárlielytt tartózkodott, s mint füvészked egyes adatokat szolgáltatott a Fuss Flóra trans. excurs. számára.. —. —. :. —. Baier Anton tanár.. XXXIII. adatot. (1S83) p.. nem. Oester.. botau.. Zeitschrift, redigirt. 327—28: Die Heimat. von. Skofitz. des gemeinen Flieders.. — Uj. tartalmaz. Balog Júzsef dr. med. luauguralis értekezésében, melyet Benk Józsefnek ajánl, lelhely nélkül van neháuy erdélyi növény tárgyalva. Specimen inaugurale botanico medicum sisteus prsecipuaa Baloff Spec. plantas in M. Transsylvania; Priucipatu spoute et sine cultura proveuientes, ae ibidem usu receptas. Lugduni Batavorum. 1779. 4°. 37. p.. —. —. Barabás József. helv. bitv. lelkész Egerbegyeu.. Gyjteményét átnéztem.. Josef. Ág. hitv. lelkész Hosszú iszóu. Erdély igen tevékeny s nagy füvésze. Szül. Tábláson, Berethalma mellett, 1833. növénycserét. Barth. okt. ló.. z. —. Arcli. Arcbiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Systematiscbes Verzeichniss Folge. Hermanustadt, 8° folyóiratban derjenigen Pflanzen, welche der Gefertigte auf mehreren Excursionen in Siebenbürgen im Jabre 1876 gesammelt hat. XV. (1879) 105. Barth MNL. Magyar Növénytani Lapok, szerk. és kiadja Kauitz Ágost,. Barth. :. — — — — —. Kolozsvártt, folyóiratban: Ephedra Erdélyben. I. (1877) 49. Barth OBZ. Österreichische Botaniscbe Zeitschrift, redigirt von Skofitz, Correspondenz -közlés. XXI. (1871) 103; Wien, folvóiratban XXII. 270. Barth YSV. Verbaudlungen und Mittheiluugen des siebenbürgischen Vereins für Naturwisseuschafteu zu Hermaunstadt, Hermanustadt, 8^ folyóiratban Systematische Aufzáhlung der im grossen Kockelthale zwischeu Mediasch uud Blasendorf wildwachseuden Pflanzen. :. :. —. —. Eine botaniscbe Excursion auf das XVII. 43. XVIII. 21, 47, 64. Vorgebirge Piatra Csáki bei Fels-Gáld im Unteralbeuser Comitate, Polygala sibirica L. eine für XIX. 139. ausgeführt am juh 1868. Siebenbürgen neue Pflanze. Entdeckt am Hoíieu-Berg bei Scholteu (Szász-Csanád) im Unteralbeuser Comitat in Siebenbürgen. XXI. 44.. —. —.

(23) IRODALMI ES HERBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. Baumgartkn Johannes Christianus Gottlob.. IX. — Erdély els nagyérdem. botanikusa. Szül. Li;kau-on Lausitzban 17().5 apr. 7. élete javát mint Segesvár hírneves physikusa egyszersmind Erdély flórája kutatásával tölte elli. Segesvárott 1843 dec. 29. Énumeratio stirpium Magnó Transsilvania? Principatui Baumg. En. prseprimis indigenarum in usum nostratum botanophilorum conTom. scripta, iuque ordinem sexuali-naturalem concinuata. S°. III. Viudobonfe 1S16 tom. lY. curante M. Fuss, Cibinii 1846. E mint korszakának magaslatán álló kitn fvészt mutatja be bár leírásai nagyrészt idegen mvekbl szerzjét, iigj' hogy e vannak átvéve, és vannak egyes hibái is, mind a mellett Erdély flórájának korszakalkotó alapmve, s napjainkig legfbb forrása. Enumeratiójának megírása végett Baumgarteu Bécsbe utazott fel jegj'zeteivel s ott évhosszant használta az irodalmi és herbái'iumi segédeszközöket. Mivel tehát herbáriuma nélkül írta meg mvét, nem csodálható, hogy abba tévedések kerültek be. Baumg. enumeratiójából szedték ki az Erdélyre vonatkozó adatokat ilyenek: a «Dissertatio Inauguralisn-ok írói, ;. ;. —. —. I—. m. ;. —. m,. —. BocK JosEF dissertatiója Plantarum, secundixm PharmacopK-am austriacam anni 1820 ofíicinalium, quot quot in Magnó Transsilvanite Prin:. cipatu sponte proveniunt descriptis, Linnpeo et prfesertim Thunbergio duce in systema sexuaii-artificiosuni concinnata. Cibinii, 1832, 8°, VI. 58 p. CzoMPÓ JoHANN Dissert. inaug. de Euphorbiaceis Hungáriáé, Croatiae, Transsylvaniáé, Dalmatiae et Litorahs Hungarici. Pest, 1837. 14 p. Feüeregger Carolus Dissert. inaug. de Valerianeis Hungáriáé, Croatiae, Transsylvaniíe, Dalmatise et Litoralis Hungarici. Pest, 1837. 8°, VIII. 30 p. Grész Johann: De Potentillis Hungarise, Transsylvaniáé, Croatia?, Dalmátig et Litoralis Hungarici. Pest, 1837. 8°, 30 p. :. :. Specimen inaugnrale sistens synopsin Salicum Hungaannueutibus maguifico dominó pra?side et directore spectadominó decauo etc. Pestini 1831. 8°, 33 p.. Sadler Michael rie,. bili. :. quam. —. Baumgarten nagyon fontos növénygyjteménye, mely az Baum<i. Herli. 1851 -ik év elején, a kultusz-minisztérium intézkedése folytán. Fuss Michael által Segesvárról Nagy-Szebenbe lett átszállítva, hogy ott a «Siebenbürgischer Vérein für Naturwissenschaften» gondozása alá kerüljön. Késbb, mintegy, nyol ez év multán, a nagyszebeni kir. fgyniFelsége. Ezen utóbbi helyen van manap is nasiumnak adományozá de sajnos több originaléjától megfosztva. jól konzervált állapotban, Hiányai azon idközben támadtak, midn leltározás nélkül a «Siebenbürgischer Vérein für Naturwsseuschaften» gondozása alatt állott ezért a hiányzó originalék fkép Schur gyjteményében találhatók. Viszont Schurtól szedett számos növénypéldányt is találunk benne,. —. ;. melyek vignette-jök szerint mind az 1850-es években vannak szedve, s így jóval Baumgarten halála után kerültek oda. Baumg. Mant. Joh. Christ. Gottl. Baumgarten Euumerationis stirpium Traussilvania? indigenarum Mantissa I. auctore Michaele Fuss jíro-. —. fessore cibiuensis. Cibinii 1846. 8°, 112 p.. Bayer N. Joan. Zoologisch botanische Bayer ZBtí.. —. Gesellschaft in Wien közleményeiben Monographia Fili» generis. XII. (1862) p. 3 62. Custos Bécsben a Naturhistorisches HofBeck GiJNTHER dr. museum-nál. •. —. —.

(24) — IRODALMI ES HEKBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. X. Beek Inulae.. —. —. Inula? Európa;. Megjelent Denkschriften der Matbematiscli-Naturwissenschaftlichen Classe der kaiserl. Akademie der :. —. —. Wisseuscbafteu in Wien, 4°, tom. 44. p. áS3 339, tab. I. Különnyomatban Wien, 4°, ISSl. 59 p. tab. I. Österreicbiscbe botauiscbe Zeitscbrift, redigirt vonSKOFiTZ Beck ( )BZ. Ueber Innia bybrida Baiungarten. XXXIII. (1883) 141. Benkö József, Középajtai és Arkosi. Lelkész, majd professzor. Szül. Bardóczon a Székelyföldön 1740 decz. :20., elb. Kis-Ajtán 1814 decz. 28. O írá az els füvészeti adatokat Erdélybl azonban közlései lelbely nélkül, csak általánosságban vannak tartva, s ezért alig idézbetö. (Epilobium Benköiauum.) :. —. :. —. —. —. ;. — Transsilvania, sive. Benkí'í Trans.. Magnus. Ti'anssilvania;. Principatus,. olim Dacia mediterranea dictns, orbi nondum satis cognitus, nunc miiltifariam et strietim illustratus. Vindobonte. 1778. 8°. Két kötet 11.5. lapján az Erdélyben tenyésztett (tom. II.). Az els kötet 103 növények; a 11.5 HG. lapokon pedig az önként termk vannak részint felsorolva, részint megjegyzésekkel is kisérve. Bergleiter Gusztáv, ellenr a város pénztáránál Nagy-Szebenben. A 927-ik számot gyjtötte a Fnss Herb. Norm. Transsilvanicum-jába. BiELZ Alfréd. A Magy. Tud. Akadémia levelez tagja s nyugalmazott m. kir. tanfelügyel. Jeles természetbúvár, fleg zoológus Scburral a Eundreise-ban vett részt, mint a uagy-szebeui Vérein für sieb. Naturw.-nak akkori titkára. Szül. Xagy-Szebenben 18!27 febr. 4. Verbandlungen und Mittheil. des siebenb. Vereins für NaBieh VSV. turw. zu Hermannstadt folyóiratban Xaturbistorische EeiseskizVereinsnacbricbten. III. 99; V. 173; VIII. 81 zen. III. 171, 187. ExcurXIV. 130. IX. 17 (Fr. Fronius: Die Eeise auf den Surul) sionen in Siebeubürgen. XX. 11, 41, 4á, 46. Eeisebucb für Siebeubürgen, nacb eigenen zablreicben Bieh l'icisi'h. Eeisen und AusÜügen in diesem Lande verfasst. Hermannstadt. 1881. Kis 8=. VIII, 296 p. Handbuch der Laudkunde Siebenbürgens, eine physikaBielz Landk. lisclistatistiscb-topograpbiscbe Besebreibung dieses Landes. Hermannstadt. 8'=, 1857. VIII. 614 p. Blocki Bronislaw. Segédtauár Lembergben az erdészeti akadémián. Skofitz, redigirt von Blocki OBZ. Österreicbiscbe Bot. Zeitscbrift, folyóiratban Bemerkiingen über einige Püanzen des Wien 8"', Scburscben Herbárium Transsilvanicum XXXI. (1881) 145. Bluff et FiNGERHUT Compeudium floraj genaianicce ed. II 1836 38) II. vol., mvében a magyarországi, s így erdélyi növényeket is felveszi, oly formán, mint Eeicbenbacb a «Flóra germania? excurso-. —. —. Ern. ;. —. —. —. :. —. ;. ;. —. —. —. :. .. —. (. :. i'ia»-ban.. BocK József. (Lásd Baumgarten-nél.) Egy-két adatot közöl tle Fuss Mihály a Flóra trans. excursoria-ban. BoissiER Edmond. Nagynev helvét botanikus. Szül. Généve-ben, 1810 máj. 10; elb. Valeyres-ben 1885 szept. 25Flóra Orientális sive enmneratio plantarmn in Oriente Boiss. Eh Orient. a Gr»cia et Aegypto ad Indiíe fines hucnsque observatarum. Genevse et Basiba?. 8°.Vol.L 1867,n. 1872,IIL 1875, IV. 1875—79, V. 1882—1884. KülönHistoire du Sclerantbus uncinatus Schur. BoNNET Eduárd dr.. —. —. nyomat 8'', 13 BoRBÁs Vincze dr.. p,. —. —. pbilos. Freáliskolai professzor Budapesten és 1880 óta egyetemi magán-professzor ugyanott. Számos muukáil)an itt-ott Szül. Ipoly-Litkén Nógrádmegyében, egy erdélyi növényrl is szól.. —.

(25) IRODALMI ES HERBARIÜMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. XI. —. Erdélyt is érint közleményei közül nem tartalmaz1844 jul. 29. nak idézhetöt a következk 1. Az asyngamia (virágzásbeli sietség v. késedelem) jelentsége Különnyomat a «Terméfajok képzésére. Budapest, lS7(i. 4°, 12 p. :. i'ij. —. czím. szet». folyóirat 187G-ik évi. 1-s. és 2-ik számaiból.. A Magyar. Növénytani Lapok-ban Kolozsvártt megjelent két czikke Viselhetik-e különböz növények ugyanazon nevet. I. (1877) 50. Az luula Csatói és I. bybrida érdekében VII. 39. Deutsche botaniscbe Monatsschrift, herausg. von Borb. Bot. Monatssrhr. Dr. G. Leimbach, Sondershausen, S'^ folyóiratban Etwas über Orchis 2.. :. —. —. :. saccigera Brogu. I (18*^3) 65. Botaniscbe Zeitung, redigirt von A. de Bary et G. Kraus, Borb. Bot. Zeit. 4'^, Leipzig, folyóiratban De Iridibus nonnuUis prsecipiie Hungaricis. Kurze Bemerkungen über einige Thlaspi Originalien, 1877, p. 473. 1878, p 305. Verhandlungen des botanischen Vereins für Borb. Vcrh. Ver. Bramhnh. die Provinz Brandenburg und die angrenzenden. Lander. Berlin, 8^. —. —. :. —. folyóiratban Bemerkungen über die Verbascum-Arten und Hybriden des Banates. XVII. (1875) p. 58—64. Különnyomat. 8-', 7 p. Botanisches Centralblatt, herausgeg. von Uhlworm und Borb. Ccntralb. Behrens De distributione geographica formarum Orcbidis laxiflorae Lam. per. Hungáriáin. 1S82. Nro. 50. Értekezések a temiészettudományok körébl, kiadja a Borb. Értéhez. :. —. :. —. Magyar Tudományos Akadémia Budapest.. —. 8^,. kiadványokban. :. Florisztikai adatok különös tekintettel aKoripákra, IX.k./XV. sz. (1879) A hazai Epilobiumok ismeretéhez. IX. k./XVI. sz. (1879) 64 p. Az elzöldült Szarkaláb mint morphologiai útmutató. 34 p. Az Aquilegiák rendszere XI. k./XVI. sz. (1881) 46 p. Egy táblával. és földrajzi elterjedése. XII. k./VI. sz. (1SS2) 19 p. Magyar Növénytani Lapok folyóiratban Kis jái'ulékok Borb.. — —. MXL.. —. —. :. Erdély flórájához. IX. (1885) 59. Borb. Köziem. Mathematikai és Tei-mészettudományi Közlemények, íisidja. a kiadványokban Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 8'^,. —. :. —. Észrevételek Ujabb jelenségek a magyar-flórában. XII. (1875) 75. és Phytographiai megjegyzések Janka Viktor «Adatok Magyarhon dél-. —. Adatoka flórájához stb.» czím czikkére. XIII. (1876) 25. sárga virágú szegfüvek és rokonaik systematikai ismeretéhez. XIII. (1876) 186. Ugyanez megjelent az: Abhandlungen des botanischen Vereins der Provinz Brandenburg XIX. (1877) évfolyamában, 29. Adatok Arbe és Veglia szigetek nyári flórája közelebbi p. 1 Dr. Haynald L. érsek ismeretéhez. Három táblával. XIV. (1876) 365. Vizsgálatok a hazai herbáriumának harasztféléi. XIV. (1877) 437. Florisztikai Arabisek és egyéb Craciferak körül. XV. (1878) 145.. keleti. —. —. —. —. —. —. közlemények. XV. (1878) -^'65. A Magyar birodalom vadon term Rózsái monographiájának kísérlete. XVI. (1880) 305. Borb. Linn. A Linua?a folyóiratban Pteridophyta herbarii Dris L. Haynaldi Hungarica. XLII. (1878—79) 203. Borb. MTE. Mathematikai és Természettudományi Értesít, kiadja a Makiadványokban Florisztikai Közlemények, gyar Tud. Akadémia. —. :. '. ,. —. 1882.. 8. p.. —. :. Különnyomat.. Österreichische Botaniscbe Zeitschrift, redigirt von Skofolyóiratban Epilobium Kerneri Borb. XXVI. (1876) Wien, 8°, 17. Eine ungarische Crucifere mit vierfácheriger Frucht. XXIX. Weitere Beitráge zur 246. Ueber einige Epilobien. XXIX. 182.. Borb.. ÖBZ.. fitz,. —. —. —. :. —.

(26) IRODALMI ES HERBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. XII. —. Kenntniss der verwachseneu Blátter. XXIX. 398. Roiipa anceps. R. Sonderi XXXII. 42. Literatmbericbt. XXXII. 237 XXXIII. 269. Correspoudenz-közlés XXVIII. 278. 310 XXIX. 101, 134, 201 XXXII. 105, 342. XXXIII. 30 XXXY. 75. Természet, népszer lap természettudományi s földBorb. Termeszét. rajzi ismeretek terjesztésére. Budapest, 4°, folyóiratban A magyar korona nebány Hieracium formájáról. 1878, p. 25. Borh. Term. Közlni/. Természettudományi Közlöny, kiadja alv. M. Természettudományi Társulat. Budapest. 4'^, folyóiratban Vad Boglárkák (Rauunculus) teljesedve. XI. 33. Uj Gyékényfaj Budapest kör-. und. —. —. ;. :. ;. ;. —. ;. ;. :. —. —. nyékérl XIV.. Fz.. (1882) 21. —. :. G.. — Természetrajzi Füzetek folyóiratban. Scbur lembergi herbáriumának erdélyi Verbascumai. IX. (1885) 272. Verbandluugen der k. k. Zoologisch-botaniscben GesellBorh. ZBG. schaft in Wien. Wien 8^, folyóiratban Symbol» ad pteridograpbiam Borh. Term.. :. —. :. —. Cbaraceas Hungarite pra^cipue Banatus. XXV. (1875) p. 781 796. Brandza D. dr. A növénytan tanára Bukarest egyetemén, s ugyanott a füvészkert és botanikus múzeum igazgatója. Müve, mely Erdélyt alig érinti, a következ Prodromul floreí Románé sau enumei'atiunea plantelor páná abtádi cnnoscute in Moldava si Valacbia. Bucuresci 1879—1883. 8°. LXXXIV, 568 p. Brassai Sámuel. Egyetemi tanár Kolozsvárott ma már nyugalmazva. Széles körben ismert tudósunk. S?.ül. Toroczkón, 1798. Bras. MX.L. Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti és kiadja Kanitz A. Kolozsvártt. 8°, folyóiratban Egy pár kis curiosum. I. et. —. —. :. ;. —. —. (1877) 129.. :. —. XXXIV. (1865 66) 462 Orobus canescens Bras. a Linna?a folyóiratban L. fii. und was sonst nocb dazu gebört. Nach dem ungariscben Original-Maniiscript von Sámuel v. Brassai, Director des siebenbürg. Landesmuseuis etc, übersetzt von ('tto Hermán und tlieilweise vom Verfasser selbst. Bras. Flóra. Flóra oder Botan sebe Zeitung, lierausg. von der k. botaniscbeu Gesellscliaft in Regensburg. Regensburg, 8°, folyóiratban Botaniscbe Miscellen aus Siebenbürgen. XXI. (1838) I. 305. BucHENAU Franz. Reáliskolai igazgató Brémában. BucJimati Junc. Kritisclies Verzeicbniss aller der bisjetzt bescbriebenen Juncaceen, nebst Diagnosen neuer Ai-ten. Bremen. 1880. 8°, 112 p. Celakovszky L.4DISLAUS dr. A növénytan egyetemi professzora Prágában, Csebországban. Cel. Flóra. - Flóra oder Botaniscbe Zeitung 1883 p, liO, 145, 165 Ueber einige Ai'teu, resp. Rassen der Gattung Tliymus. ^ Cel. ÖBZ. Oesterreicbiscbe l)otaniscbe Zeitschrift, i-edigirt von Skofitz, Wien, 8°, folyóiratban Pbytograpbiscbe Beitráge [Hypericum Transsilvanicnm ÓeL] XXIV. (1874) 138. Botaniscbe Miscellen :. :. —. —. :. —. :. —. XXIX.. —. :. —. 361.. —. Christ Hermann, a Flóra oder Botaniscbe Zeitung 1875. p. 298, a Eosa coriifüliát említi Erdélybl. Cöató János. — Alsó-Febérvármegye alispánja (1874 óta) Nagy-Enyeden, és szorgalmas természetbúvár. Szül. Alvinczen 1833 ápr. 11. — Munkái és berbáriuma számos adatot szolgáltatnak. Csaté OBZ. Oesterreicbiscbe botaniscbe Zeitscbrift, redigirt von Skofitz, Wien. 8°, folvóiratban Correspondenz-közlések XXIII. 100;. —. XXIV. Csató. —. 224, 251, 253';. MNL.. :. XXVI.. :. 279.. — Magyar Növénytani Lapok, szerkeszti. és kiadja Kanitz A..

(27) — IRODALMI ES HERB.VRIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA. Kolozsvávtt, S^,. — folyóiratban. környékéuek virányában. Lajos luula hybrida. í.. czím. Nevezetesebb jelenségek Nagy-Enyed 38. Észrevételek dr. Simkovics czikkére. VII. 2)!. Adatok a Juniperus :. —. 22,. —. Sabiuának hazánkau való elterjedéséhez. IX. (1885). nev. tó és viráuya. IX.. XIII. 97.. — A Mluha. 1.. — A Cibiujézer környez begyeinek viránya. Pest. 1870. 4°, — Megjelent a Magyar üm'osok és Természetvizsgálók XlV-ik naggyülésének történeti vázlata és munkálataiban. Máz. — Az Erdélyi Múzeum-Egylet Evkönyvei-ben, Kolozsvárit. Csató 4°: A Retyezát é? természetrajzi tekintetben IV. — A Sztrigy mentének mellékvölgyeinek terméfüzet szetrajzileírása. Koszorúzott pályam. VI. (1873). Különnyomat, 39 — A Székácsvölgy flórája és madárfaimája. Eger. Csató Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XlII-ik 254. — Megjelent a Csató. s. (_îliiuj.. p.. 308.. Erii.. k.,. lielyviszo.iyi. (18V)8) 72.. II.. s. p. 18Ü9.4'-'.. Szekdcsrl(/i/.. :. nagygylésének történeti vázlata és munkálataiban. CsERNi Béla dr. philos. A ka,th. fgymnasium rendes tanára Gyulafebérvártt. Szül. Nagy-Szebenben, 1842 aug. 12. Gyulafehérvár környékének növényzete. Gyulafehérvártt, Csenii Gi/idqf. Megjelent a Gyulafehérvári róm. kath. Nagy-gym1879. S'-', 34 p. nasium értesít jé-ben az 1878/9 tanévrl. CzETZ Antal. Elbb keresked Deésen, majd 1850-töl kezdve magánzó elh. Gántson 1865 ápril 2-5. Gántson. Szül. Deésen, 1801 okt. 21 Szenvedélyes fvész volt 1840-töl kezdve, s nagy és szép gyjteményét az Erdélyi Múzeum-Egyletnek hagyta örökül, mely ma az egyetemi gyjteménynyel van egyesítve és szépen conserválva Kolozsvártt. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyveiben, KolozsCzetz. Erd. Múz. vártt. 4° Azon növények névlajstroma, melyeket én (Czetz) kaptam hol azt Herés szárítottam lS.50-tf fogva. VI. k. I. füz. (1872) 10, mán Ottó közli «Czetz Antal Emlékezete» mellékletéül.. —. —. :. —. ;. —. :. De Candolle. Augustin Pyramus. (Szül. Genéve 1778 febr. 4. elh. ugyanszept. 9.) és fia De Candolle Alphonse Louis Pierre Pyra-. ott, 1841,. D.. mus. (Szül. Paris, Í806, okt. 28.) Prodromus systematis naturális regni vegetabilis (1824 C. Prodr. VII. Aug. Pyr; VIII— XVII. Alph. L. Paris. 8°. 1873). De Candolle Alphonse et Casimir Monographise PhaC. Mono(/r. nerogamarum I IV. (1878 1883) Parisiis. 8°.. —. I—. D.. —. —. —. :. —. —. D. C. Mouographie des Campanulées. Paris 1830. 4°, 384 p. 20 tab. Decaisne M. J. Nouvelles Archives du Museum d'histoire naturelle, Paris, 4°, évkönyvekben Monographie des genres Ligustrum et Syringa. XII. (1879)- p. 1—45. DiETZ SÁNDOR. Asszistens a budapesti tudomány-egyetem növénytani tanszékénél. Mve Rügy és levélkulcs a Magyar-birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására, a szövegbe nyoKülönnyomat mott Ki fametszet ábrával, Budapest, 1882, 8°, 100 p. Speciális lelaz «Erdészeti lajiok» XXI-ik évfolyama I. füzetébl.. —. :. — —. :. — —. helyeket. nem. tartalmaz.. Diószegi Sámuel debreczeui prédikátor és Fazekas Mihály müve, a «Magyar Füvészkönyv», melly a két magyar hazábann találtatható növevény éknek megesmerésére vezet a Linné alkotmánya szerént. Els rész. Erdély növényeinek felsoroDebreczenben. 1807. 8^. XVI, 608 p. de lelhelyeket nem lására és meghatározására is kiterjed ugyan említ, st az egyes növényeknél általánosságban sem jelzi, melyek jönnek el Erdélyben. Emerich Martin. Elbb gyógyszertáros, most magánzó Szászrégenben.. —. ;. —.

(28) IRODALMI ES HERBAKIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. XIV. Tartózkodása belyéu botauizált, s mint ilyen egy kéziratot küldött be Szászrégen flórájáról Fuss Micbaeluek, ki azt Flóra trans. excursoriájában értékesíté. Egj'etemi professzor, elbb Kiel-ben, most BerlinEngler Adolf dr. a «Versucb einer Eutwickelungsgeschicbte Egyik kiváló ben. der Pflanzenwelt, insbesondere der Florengebiete seit der Tertiárperiode» Erdély flóráját illet érdekes fejtegetéseket is tartalmaz. Enyler in LK ('. Mon<M/r. — De CandoUe «MonograpbiEt Pliauerogamaiiim» kiadványaiban: Arace*. II. (1879) 681 p. Anacardiaceíe (1883). —. —. 171 p.. mve. :. —. Monogi-apbie der Gattung Saxifraga L. Breslau, 1873. 8°, Engler Sa.r. 292 p. tab. I. Mérnök, Tordamegye erdöfelügyelje és bites Ercsei József, téglási. táblabírája volt. Szül. 1792; elb. Tordán, 1868 mái'czius 8. Nemes Tordamegye flórája. Kolosvártt, 1844. 8°, 182 p. Ercsei Tárd. Tele van részint téves adatokkal, részint olyanokkal, melyeket tudományos név és speciális lelöbely nélkül közöl. Növénj'gyüjtemény nem maradt utána, st barátjának Nagy Lajosnak berbáriimia is, bol (gyes kételyeket fel lebetett volna deríteni, az lS48-iki szabadságbarczban elpusztult. Ezért adatait részint az újabb irodalmi fon'ások, részint saját tapasztalataim alapján törekedtem belyreigazítani. Svéd botanikus, ki lS70-ben Erdélyben botanizált, mely útjáFalck a. ból betegen ért baza, s fiatalon elbúnyt. Szárított növényeket láttam tle Haynald érsek berbáriumában. Feichtinger Sándor dr. med. Esztergommegye forvosa, most reáliskolai igazgató Esztergomban. Matbematikai és Természettudományi Közlemények, Feicht. Köziem. kiadvákiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 8°. Eésznyokban Kraszamegye és környéke flórájáról. IX. (1873) -55. letes jelentés az 1872. tett társas kiránduláson észlelt Fészkesekrl. X. '. —. —. —. —. —. :. (1873) 77.. —. —. FiLTscH EuGÉN. Ág. liitv. lelkész Nagy-Szebenben. Filtsch ^'SV. Verbandlungen und Mittbeilungen des siebenbürgiscben Vereins für Naturwissenscbaften zu Hermaunstadt. Hermannstadt,. —. Ferienreise in das Siebenbürgisclie Erzgebirge. folvóiratban VIII. (1857) 147. Flóra, oder allgemeine botaniscbe Zeitung, berausg. in Eegensburg, 8^, folyóiratban Tudósítás a « Versammlung der Naturforscber und Aerzte 8°,. :. —. :. zu 1.. Hamburg im. c.. Jabre I830i)-ról XIV. (1831). 399.. FocKE WiLHELM Olbers.. a. 67.. Syringa Josiksea,. —. Die Pflanzen Misclilinge, ein Beitrag zur Biologie der Gewácbse. Berlin, 1881, 8°. 569 p. Nincsenek benne új leletbelyek, sem szemléleten alapuló positiv Ítéletek Magyarország flórájáról.. —. Monograpbie du génre Hesperis. Megjelent: «BulleSociété botanique de Francé.» Paris 8^. XIII. (1866) p. 326— 361. az 187Ü-es évek els felében bazánkban, Vasúti mérnök Freyn Josef.. FouRNiER M. EuG. tin. de la. —. ;. most Csebországban. Szül. Prágában Csehországban 1845 dec. 7. Slatbematikai és Természettudományi Közlemények, Freyn Köziem. kiadványokkiadja a Mag;^-ar Tudományos Akadémia, Budapest, S"*, ban Az 1871 73. évben Magj'arország keleti részeiben g^'jtött növények jegyzéke. Freyn József vasiíti mérnök német kézirata után közli dr. Bórbás Vincze. XIII. (1876) 65. :. — —. —.

(29) IRODALMI ES HERBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. —. XV. Oesterreichische botauisclie Zeitschrift, redigirt von OBC. folyóiratban Ueber einige PÜanzen insbesondere Skofitz, Wien, S°, Correspoudenz-közlés der östeiT. ungar. Flora. XXVI. 2l27, 405.. Freyn. XXXY.. —. :. —. :. 34, 75.. Fries Elias Magnus. Egyetemi professzor volt üpsalában. Szül. Femsjöben Smolandban, 1794 aug. 15 elh. 1878 febr. 8. Epicrisis generis Hieraciornm. Upsalise, 1862. 8°. IfiOp. Fries Epicr. Ex Upsala Universitets Arsskrif. ]Matliematik och Naturvetenskap. ínes Syitib. Symbolpe ad históriám Hieraeiorum. Upsalife 1848. 4°.. —. ;. — —. — Ex N. Actis Reg. Soc. scient. Vol.. Ups. XIII— XIV. professzor az ág. hitv. gymnasiumánál Segesvárott majd ág. liitv. lelkész Szt.-Agotbán. Szül. Szász-Nádasdon Küküllömegyébcn 1829 jau 9; elh. Sz.-Agothán 1886. febr. 14. Verhaiidlungeu und Mittheilungen des Siebenbürgischen Fro. YSV. Vereins für Naturwisseuschaften zu Hennannstadt. Hermannstadt, 8°, folyóiratban: Zwei botanische Excursionen, VI. (1855) 187. Beobachtuugeu wáhrend des Jahres 1855 (és folytatólag 1856) über periodische Erscheinungeu im Thier- und Pflauzenreihe aus der Umgebuug von Schássburg. VII. 10, 197. Eine naturhistorische Excursion auf den Kegoi. VII. 119. Ein Ausflug auf die Hargitta am 1. Juui 1857. VIII. 102. Eine naturhistorische Excursion in das Szeklerland im August 1857 ausgeführt. IX. 77. Ez utolsó csak kivonat a szerz alább következ közleményébl l^ro. Arcli. jelzés alatt. Fro. Schassb. Flora von Schássburg. Ein Beitrag zur Flora von Siebenbtirgen. Kronstadt. 1858. 8°, 95 p. Tartalmazza ezt a Program des evangelischen Gymnasiums in Schássburg und der damit verbundenen Lehranstalten, zum Schluss des Schuljahres 1857/8. Fro. Karjiat. T Vr. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpaten-Vereins. Hermannstadt, 8°, évkönyvekben Zur ^Characteristik der siebenbürgischen Karpatenílora. I. (1881) 124. Általánosságban van tartva, 22(1 p.. Fronius Friedrich Franz.. Elbb. ;. —. —. —. —. —. —. —. :. —. —. —. :. :. —. alig pár lelöhelylyel.. —. Fro. Arcfi. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. Kronstadt. 8°, folyóiratban Zwei Tagé auf dem Szuru imd sechs Tagé im Szeklerland. Zwei botanische Excursionen. III. (1858) 141. Fuss Karl Adolf. Ág. hitv. flelkész volt Nagy-Szebeuben, s a mellett 1867 óta a Siebeubürgischer Vérein für Xaturwissenschaften egyletnek elnöke. Szül. 1817 okt. 13. Nagy-Szebeuben; elh. Neudorfon, 1874 július 1. entomologus, ki bátyjával Fuss Mihálylyal együtt sokat kutatott Erdély-szerte az 183S-tól 1850-ig szünetlenül szorgalmazott exkursióikon. Fuss K. F/S'!'. Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwisseuschaften zu Hermannstadt. Hermannstadt, 8°, folyóiratban Vereinsnachrichten IT. 172, 196 (Wolftól, de fkép Schurtól közöl adatokat, melyek Schurban nincsenek kellen s teljesen. —. :. — Kitn -. —. —. :. :. idézve.); III. 180.. Fuss K. Arch.. —. Archiv des Vereins für siebenbürgische Laudeskvmde.. Neue Folge. Kronstadt, S°, -r- folyóii'atban Bericht über eine Excursion in den Gebü'gen von Tihutza bis Borszék. I. (1853) 389. Fuss Michael. Elbb tanár Nagy-Szebeuben végül ág. hitv. lelkész Nagy:. ;. Csrön. Szül. 1814 oct. 5. Erdély flórája ápr. 17. kutatásában és irodalmi összeállításában nagy és lelkiismeretes tevékenységet fejtett ki, s ezért nagy érdemeket szerzett magának. Növénys. az erdélyi superintendentia vicariusa.. Nagy-Szebenbeu. ;. elh.. Nagy-Csrön 1883. —.

(30) — IRODALMI KS HERBARIUMI FORRÁSOK. A JELEK MAGYARÁZATA.. XVI. gyjteményét. és könyvtárát a nagyszebeni «Siebenbürgisclier Vérein lür Natiirwissenschaí'ten» örökölte. Arciiiv des Vereins für siebeubürgische Landeskunde. Fuss Alt. ArcJi. folyóiratban Verzeichniss derjeniAlté Folge, Hermannstadt, S"^, gen Píianzen, welche entweder ausschliesslich, oder docli liauptsácli-. —. —. :. lich in Siebenbürgen wildwachsend angetroffen werden, nebst Angabe ihres Fundortes nnd der wichtigsten Synonimen. II. (1846) 349. Alphabetiscbe Zusammenstellung der sáchsiscben, nngarisclieu, walachischeu und deutsclien Trivialnamen, in Siebenbürgen wildwaclisenLiterarisebe der oder allgemein cultivirter Píianzen. III. (184S) 177. Anzeige [Bírálat Erchei «Nemes Tordamegye flórája »-ról, ós Sternheim «Uebersicht der Flóra Siebenbürgensn-éröl] III. 238. Archív des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Neue Fuss Arch. Notiz zur Flóra Siebenbürgena. folyóiratban Folge. Kronsadt, 8°, L (1853) 101. Berielit über den Stand der Kenntniss der Phanerogamen Fuss Ftviicht. Flóra Siebenbürgens mit dem Schlusse des Jabres 1853. Hermannstadt. 1854. 4^, 31 p. Megjelent: a Progi-amm des Gymnasiums A. C. zu Hermannstadt für das Schuljahr 1853/4. Bericlite über die Mittlieiluugen von FreunFuss In HaidhKjir Bcricht. den der Naturwissenscliaften in Wien, gesammelt und lierausgegeben. —. —. :. —. —. :. —. —. von Wilhelm Haidinger, Wien. S° mben Versammlungs-Berichte. 111.(1848)244. Oesterreicbische Blátter für Literatur Fuss Öster. Blatté r f. Liter. etc. und Kunst, Geschiclite, Geographie, Statistik und Naturkunde, redifolyóiratban Ueber die girt von I^r A. Adolf Schmidt, Wîen 4"^, neuesten Unternelimungen zur Kenntniss der Flóra in Siebenbürgen. :. —. —. :. IV. (1847) p. 867—871.. —. munificentia Societatis í'lora Transsilvania? excursoria Fuss Tians. pro illustranda Transsilvanise cognitione et Excellentissimi D. Archiepiscopi Dr. L. Haynald, edidit Societas Naturfe-Curiosorum TransFuss fmve, silvanica Cibinensis. Cibinii, 1866. 8°. VIII, 864 p. de minden melyben az irodalmi adatokat gondosan összegyjté, ;. —. melyben. —. a diagnózisokat igen csekély föérdeE vévé át. kivétellel egyszeren idegen íióra mét, az irodalmi adatok összeírásán kívül, a lelkiösmeretes feldolgo-. idézés nélkül csak összeírá. ;. és a. —. mvekbl. m. zás teszi.. —. Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Fuss YSV. Vereins für Naturwissenscliaften zu Hermannstadt. Hermannstadt,. —. folyóiratban Hat példányban volt terHerhariuiii nuniiale TranssRccmiatm. Breslau, Gyulafehérvár (nincs Bécs, Budapest vezve, még pedig meg ott), Kolozsvár (! de hiányos), és Nagy-Szebea herbáriumai számára. Az egyes centuriák tartalma a Verh. sieb. Ver. következ kötetei2-ik centuria XIV. ben lett közölve 1-sö centuria XIII. (1862) 140. 4-ik centuria XVIIL 180. 3-ik centuria XV. 100, 117. 188. 7-ik centuria 6-ik centuria XIX. 190. 5-ik centuria XVIIL 255. 9-ik centuria XX. S-ik centuria XX. (1869) 162. XIX. 204. 11 -ik centuria XXII. 45. 178. 10-ik centuria XXII. (1872) 38. Az els 7 centuria szét volt osztható, azontúl azonban nem történhenövény-anyag véletlen tett az meg, mert a 8-ik centuriától 8°,. —. :. !. :. !. :. —. _. —. —. —. —. —. —. —. —. kezdd. szerencsétlenségbl Fuss Mihály lakásán Girlsau-ban elégett. Szerencse, hogy legalább a Fuss Mihály herbáriumában sértetlenül meg vannak azok mind, ki nekem a kérdéses növénj-eket szíves volt megmu-.

(31) IRODALMI ES HERBARIUMI FORRÁSOK. ;. A JELEK MAGYARÁZATA.. XVII. E. Herbai'ium Normálé Transsilvanicumot költség szempontjából Societas Natur£e-Cnriosornm Transsilvanica Cibiniensis máskülönben pedig Fuss Mihály nevéhez fzdik az, ki nemcsak az hanem legeszmét adta hozzá, s nemcsak szerkeszté és összeállítá, nagyobb részben (803 számot) saját maga gyjté is össze. Fuss Mihályon kívül gyjtöttek még e herbárium számára: Barth Josef Eeckert Dániel (47 sz.); Janka Unverricht Kari (64 sz.) (133 sz.) Herzog Michael (4 sz.l; Fronius Victor (íi3 sz.) Wolff Gábor (5 sz.) végi Bergleiter Friedrich (3 sz.) Reissenberger Ludwig (2 számot) Gustav, Fuss Kari, Göbbel Fridrich, Kayser Gustav, Kiadni Friedrich, Platz Friedrich és Sill Ernst, egy-egy számot. Ueber eiue neue Hepatica (H. transsilvanica Fuss) I. (1800) 83, Bericht über eine Pieise in die nordöstBotauische Kotiz. I. 134. Zur Flóra Siebenbürgens. lichen Karpathen Siebenbürgens. Y. 93. V. 3, 59 VI. 15.5 VIII. 170 XIII. 17.5, 199 XIV. -iS. Ez utolsó czím alatt tíchott és Kotschy, Heufíel, Grisebach, Andr», Scliur közleményei vaunak ösmertetve. Fuss Crypt « Systematische Aufzáhlung der in Siebeubürgcn angegebenen Cryptogamen.» Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde. Neue Folge. XIV. separata 135 p. GöBBEL Friedrich. A 8S3-ik számot gyjtötte a Fuss Herbárium Normálé Transsilvanicum-jába. Grisebach Heinrich Eudolf August. Nagyhír botanikus, s a göttingai egyetem egykori tanára. Szül. Hannoverben 1814 ápr. 17; elli. Göttin«Die Vegetation der Erde» Erdély gaban, 1879 máj. 9. flórájával is foglalkozik a növénygeographia szempontjából. Grish. Iter. Grisebach et Schenk Iter Hungaricum a. 1852 susceptum. Beitráge zur Systematik der uugarischeu Flóra. Berlin, 18.52. 8°, 2'.)1. Tartalmazza ezt a: Wiegmanu's Archiv für Naturp. tatni.. kiadta a:. ;. —. —. ;. ;. ;. ;. ;. ;. —. —. ;. ;. —. ;. ;. :. — Fmve:. —. :. — — Ez az els kritikus, modern. geschichte.. florisztikai. munkánk, mely. téves adatát helyreigazítja. Több új erdélyi növény leírását is tartalmazza. A bséges anyagot e munkájokhoz Fuss Mihálytól és Heufíel Jánostól kapták, mert személyesen Erdélyben úgyszólván nem is botanizáltak. Csupán a Frumószán jártak személyesen Fuss Mihálylyal, 1852 szeptemb. 19-én, s aztán az szi kellemetlen idjárás miatt elhagj'ták Erdélyt. Grish. Hier. Coramentatio de distributione Hieracii generis per Eiu'opam geographica. Goettingse, 1852. 4°, 80 p. Grish. Beliqu. Reliquife Grisebachiante Flóra Em-optea. Fragmentum. Ex mauuscripto a Clarissimo, e vita decessi filio, Dre Edvardo Grisebach, Germaniíe apud S. Petropolitanos in Eossia consule, benigne communicato edidit Augustus Kanitz. Claudiopoli. 1882. 8°, 58 p. Melléklet a Magyar Növénytani Lapok VI. évfolyamához. GuTENBRUNNER F. X. dl', med. Elöl)b (1860-as években) a vesztegl intézet direktora Ojtozban, majd gyakorló orvos Adjudon Moldvában. Gutenh. VSV. Verhandlungen und Mittheiluugen des siebenbürgi-. Baumgarten számos. —. —. —. —. —. schen Vereins für Naturw. zu Hermanustadt. Hermannstadt, 8°, folyóiratban: Botanische Notiz. XVI. (1865) 17. Haberle Károly. A növénytan professzora, s egyszersmind a füvészkert igazgatója volt a budapesti tudomány-egyetemen. Szül. Erfurton, irodalom-tör1764 febr. 11 elh. Budapesten, 1832 június 1. téneti becs Suecincta rei herbariee Hungarise et Transsilvanise ;. — Mve. :. história. Budfe, 1830. 8°, 66. p.. SiMONKAi. :. Erdély. flórája.. 9 ^.