MAGYARORSZÁGON IRODALOM

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) A POLITIKAI IRODALOM. MAGYARORSZÁGON. BALLAG. I. 1825-IG. GÉZA.. BUDAPEST.. FRANKLIN-TÁRSULAT MAGYAR IRODALMI INTk/ktI/S ÍÖNYVNYOMDA.. \J\J. 1888^*^.

(8) ^. m. 6. 03Q. ÍRANKUK-TÁRSULAT NYOMDÁJA..

(9) ELÓSZO. A. feladat,. melyet a hazai politikai irodalom történeté-. nek megírásában. magam. tztem, sokkal nehezebb. elé. volt,. semmint hogy jóakaratú elnézésre ne számíthatnék a közönség részérl, ha azt nem sikerült volna úgy megolda-. nom, mint a hogy szerettem volna. töréssel járó. A. mellett,. természetszer akadályok. anyag roppant halmaza. felette. mat, folytonosan ereznem. s. hogy az. út-. a földolgozandó. megnehezítették munká-. kellett. ama. kötelesség súlyát. is,. ki történelmi tárgy földolgozására vállal-. melyet annak, a. ha maradandót és hasznavehett akar alkotni: a tárgyilagos kritika kötelességét. kozik, híven be kell töltenie,. S valóban bármennyire beleéltem is magamat egy-egy korszak politikai küzdelmeibe, bármennyire együttéreztem is. ama küzdelmek állítani,. egyik vagy másik tényezjével. hogy a rokonszenv. által. A. nem. tett. elfo-. megbírálásában a legnemesebb. érte-. más esetben. politikai iratok. merem. ép oly kevéssé engedtem. megvesztegetni ítéletemet, a mint viszont gulttá egy vagy. :. az ellenszenv sem.. voltak irányadóim. de azért. lemben vett liberalizmus elvei az ellenkez irány képviselit érdemökhöz képest méltányolni igyekeztem,. nem. jezni visszatetszésemet. ;. tartózkodtam egyszersmind. minden egyes esetben azok. kife-. iránt,. szabadelv álláspontjuk túlhajtásával, nem vették számba saját koruk viszonyait s nem tördtek még a leg-. kik.

(10) I\. szentebbel,. a. nem. sem,. vallásos érzületté]. mindenbl, mi az ö kizárólagos. hanem gúnyt ztek. és egyoldalú. fel. lugasukkal. egyezett meg.. Kbben. áll.. szerinteni,. az a tárgyilagosság, mely egy-. átalan inni föltételezi az elvtelenséget.. Szabad földön él,. gondolkozó embereknek szükségképen csatlakozniuk. kell. egy vagy más politikai párthoz vagy iskolához: de. nem. szükséges egyszersmind elfogultaknak és igazságtalanoknak lenniök azok iránt, kik a politikai kérdésekben. nem épen. úgy gondolkoznak, mint k. Ha az irányt, melyet munkám megírásánál követtem, a közönség méltányolni fogja: azt hiszem,. mvem. beosz-. sem lesz kifogása, bármennyire aránytalannak, mondjam: formátlannak látszik is az különben. ne hogy tása ellen. A. politikai irodalom,. kinthet a. ugy gondolom, csakis akkor. politikai közszellem kifejezjének s csakis. lehet igazán tanulságos, a. nygözve nincsen. s. mikor a. József és. Ebbl. bl.. II.. még. fel. a sajtó bilincsei-. a legjelentéktelenebbnek. sem mellztem, hogy az akkori. politikai. állapotok annál htíbb és igazabb képét állíthassam az. vasó. le-. eszméket. Hazánkban. Lipót alatt szabadult. a korból tehát. látszó alkalmi iratot. korlátozva és. a mikor minden akadály nélkül hoz-. hatja forgalomba a kort mozgató II.. sajtó. te-. akkor. ol-. elé.. De épen mert és a politikai. függés. :. a czenzura, illetleg a sajtórendszabályok. irodalom fejldése közt oly szoros az össze-. a czenzura. történetének vázlatát szintén. adnom. kellett.. A. XVII. században. gyedében a. politikai. és a. XVIII. század három els ne-. problémákat nagyobbára a vármegyék. zöld asztalánál döntöttek el; 1792-tl 1825-ig pedig, a mi-. kor. már a. fejlettebb kulturális viszonyok következtében az.

(11) V. irodalom. sában. a ezenzura. :. ama. részt vehetett volna. is. feladványok megoldá-. útját a szellemi. állta. törekvéseknek.. Csak 1780-tól 1792-ig, de különösen 1700/ l-ben indulhatott nálunk lendületnek a politikai irodalom. Ennélfogva bárki írná. is. meg. a hazai politikai irodalom történetét, a. tárgy természeténél fogva szerüleg. meg lenne. Az 780-tól 1. 1. müvének ökonómiájában. 7í)2-ig. terjed idszak irodalmának anyaga. azonban bármily terjedelmes dolgozni, hogy. egyes. szükség-. az aránytalanság.. is. igyekeztem azt akként. :. könnyen áttekinthet legyen. Ep. müvek ismertetésénél nem. vettem, mi a legkönnyebb. lett. föl-. ezért az. a kronológiai sorrendet kö-. volna,. hanem tartalmuk. sze-. rint csoportosítottam azokat, arra különösen ügyelvén, hogy. minden iratnak könyvészetileg helyes es pontos czimét adjam (a ritkább müveknél jelezvén a könyvtárt is, a hol föltalálhatok), valamint hogy az álnév alatt vagy névtelenül megjelent iratok szerzinek kilétét földerítsem.. A mit Toldy, irodalomtörténeti ban. ír,. dött. s. hogy. t.. i.. semmit sem. is. önérzettel. mirl meg nem gyzmind látta, st ismeri,. állít,. a mihez hozzáférhetett, azt. ugyanezt én. kézikönyvének elszavá-. elmondhatom.. —. A. mvem megírá-. sához szükséges anyagot különösen a budapesti tudomány-. egyetem, a magy. tud. akadémia és a sárospataki fiskola könyvtárából, valamint saját, 4000 kötetbl politikai. nemzeti. álló,. magyar. röpirat-gyjteményembl, de mindenekfölött a. múzeum. könyvtárából szedtem össze.. eredmenynyel használtam. föl,. Hogy milyen. annak megítélése a közön-. ségre tartozik.. Sárospatakon.. Ballagi Géza..

(12) TAETALOM. A. politikai irodalom megindulása.. Haladását gátló. intéz-. mények. Az állami czenzura egyház. táns. XVII.. 3—28.. A A Bahil. körében.. században. és. XVI. században.. a. Vallási. polémiák.. Károly. III.. alatt.. A. czenzura a protes-. Az állami czenzura a Az els hazai hírlap.. 1.. politikai. irodalom a XVII. században. 28 viszonyok. sajtóügyi és. Bíró. A magyar. A. esete.. testrség. Kollár munkája.. és. különösen. ,. halálát gyászoló iratok. 47. A. czenzirra.. Bessenyei. Vexatio. — 100.. 47.. 1.. czenzura Mária Terézia. a. pozsonyi. Grossing.. —. dat. alatt.. könyv-rendrség.. mködése.. irodalmi. A királyn. intellectum.. 1.. II. József kora.. A. kor. általános. jellemzése.. Székely testr-fhadnagy esete.. A A. politikai irodalom.. papság oppozicziója.. A. A. A. József sajtóügyi. A. útja.. 133. — 169.. 1.. rendelete.. — 133.. 1.. 1.. valódi vallási felvilágosodás.. protestánsok bels egyházi ügyei.. végrehajtása. 160—199.. 103. kath. egyházra vonatkozó rendeletek.. pápa bécsi. Vallást gúnyoló iratok.. relmi pátens.. II.. Szabadkmvesek.. A. A. tü-. türelmi pátens.

(13) VII. Szeitz Leó.. A. jozefinizmus ellenségei. 199. A. jobbágyság és a zsidók fölszabadítása. a. és. népösszeírás.. 1.. nemesi kiváltsáA régi megye.. —. dicsít. József uralkodását. iratok.. A. visszahatás.. .<Etelkája». József visszavonja rendeleteit. 237. A. kor általános jellemzése.. A. politikai. Visszahatás az érkezése.. A. elz. kormány. Koronarz megyei. polgári. — 283.. 1.. irodalom általános jellemzése. Megyei mozgalmak.. A magyar demokraták. A. Dugonics. 1.. sajtóügyi viszonyok. 265. ellen a. osztály.. megyékben.. :. Batthyány Alajos. A nemesség. — 362.. és. A. korona haza-. 2S3— 319.. bandériumok.. Nagyváti, Martinovics, Laczkovics. 320. 381.. — 262.. Lipót kora.. II.. 1.. Hajnóczy,. gróf,. 1.. auuak. kiváltságai. 362. 1.. A. «. dására.. Bábel. ii. és a «Ninive».. 381—417.. Visszaemlékezések. A. József uralko-. 1.. Antidynasztikus iratok. Kibóktilési a nemzet közt.. A. — 213.. Közgazdasági reformok. közigazgatás újjászervezése. 213 237. 1.. gok. A. A. kibékülés elzményei.. koronázás. 417—448.. törekvések a dynasztia és. A. nádori szék. Hangulat-csináló alkalmi iratok. Az alkotmány és a társadalom újjászervezésére vonatkozó javaslatok.. Trenk Frigyes. bái'ó élet- és jellemrajza. mányos küzdelmekben. 472. — 498.. ;. A nkérdés.. 498. —513.. 1.. átalakítására 44'.). — 472.. 1.. részvétele az alkot-. 1.. Az országgylés berekesztése; eredményeinek teendi.. betöltése.. 1.. bírálata; a. jöv.

(14) Vili. 513—554.. s. a. uemzetisóg. Révai és Aranka. tervei. —. -ti. zsidóügy. Gll. Támadások a. A. felvilágosodás.. A. Az. A. A. Az illyrizmus.. «Sola. 6.. 1.. Uralkodó. czím. Trenk.. vallás.. valódi vallási. értekezlet.. ügyében. A. luczió az országgylésen.. — 696.. els. pole-. 1.. gúnyiratok.. 6f»9. A Magyar. kiadott. A. klérus. 1.. Dániel. királyi. által pro-. rezoluczió.. ügyében kiadott második rezo-. vallás. A. — GG9.. Antiklerikális. Az alpapság belyzete.. vallás. Aposztázia. Szeitz. röpirat. 610. protestánsok vallásszabadsága.. kalocsai. A. pozitív keresztyén vallás ellen.. salvificat). A. nútáriusa».. 1.. — ül. antiklerikális. vita.. «Falusi. a.. szerzetes-rendek és a szsekularizáczió. Vallás- és. politikai befolyása.. vokált. szempontból.. állása.. magyar nyelv érdekében. magyar társaság. A magyar nyelv. viselet és pesti. \. 11.. lelkiismeret-szabadság. miái.. közjogi. közjogi. Gvailáuyi. ügye.. magyar Demzeti. az iskolában. 555. A. koronázás. az erdélyi szászok. 1.. A magyar Agitáczió. A. vizsgálódások.. Közjogi. Erdély uniója. protestánsok bálája. 696 - 751.. 1.. 1792—1825. A vivas.. czenzura Ferencz országlásának kezdetén. Hoffmann redi-. A megyék. irodalomban. általános. magatartása a sajtóval szemben.. Martinovics. és. társai. könyvvizsgálati rendelet.. czenzurával. szemben.. A. összeesküvése.. megtorlása. Az 1810-diki czenzori utasítások.. — 811.. 1.. czenzura az. Az 1795-diki. protestánsok magatartása a. Országgylési czenzorok.. Visszabatás. Befejezés. 757-. A. A. A. sajtóvótségek. bécsi kongresszus..

(15) A POLITIKÁI IRODALOM MEGINDULÁSA. HALADÁSÁT GÁTLÓ INTÉZMÉNYEK.. Pulit.. hod. Magyarországon..

(16)

(17) A kora. XVI. század ers küzdelmek volt.. A. megpróbáltatások. és. reformátorok eleintén csak a vallási eszmék. tzték ki feladatokul. A mint azonban a cseamaz eszmék megvalósításához fogtak, azonnal szembe találták magokat a tényleges hatalmakkal:. megtisztítását. lekvés terére lépve. a pápasággal és a világi despotismussal.. Luther a pápaság életfájába vágta. államot teljesen emanezipálni akarta az kijelölte. midn az egyháztól, midn. fejszéjét,. a pápa es a világi fejedelem szerepköret akkepen,. hogy amaz az evangéliummal kezében, van hivatva rendet országában,. s. és. végre. midn. totta a talajt az által,. ez pedig karddal. békességet teremteni Istennek földi. a hierarchia lábai alól kirán-. hogy az egyházi. és világi. rend közti. egyenlséget proklamálta.. Az ezek. folytán. harczban a reformátiónak. felidézett. egyik leghatalmasabb szövetségestársa a sajtó volt. a. meny-. nyiben a reformátori alapelveket a sajtó utján hozták. for-. galomba: ennélfogva, a lételökben megtámadott egyházi és világi hatalmak a sajtót igyekeztek mindenáron ártalmatlanná tenni.. Midn. 1534-ben Szálkai bibornok-primás sürgetésére. kir. biztos. küldetett Brassóba, hogy az az említett várost az. eretnekségtl. tisztítsa. meg: a. kir.. biztos legels. teendje. az volt, hogy a lutheri iratokat és könyveket elszedetvén a polgároktól, a piaczon nyilvánosan megégettette.. az eset ismétldött az. más városokban. idben Sopronban. is. égettek. is.. meg. Ugyanez. Például, hogv ebben. könyveket, erre nézve 1*.

(18) a. kamarás akkori számadásának következ. városi. «Anno. szolgál bizonyítékul:. jahr,. dem Zuchtinger (Henker) wrprendt. l'utclicr \. hat,. 1. tétele. Montagnach dem Neu-. dass er dye Lutherischen. d.»*. d.. protestáns sajtótermékeküldözése azonban czélra. A református. vezetett.. lunk. \~>-2~>.. is,. a külföldön. és lutheránus. is,. nem. könyvnyomdászok ná-. hogy a hatóság tilalmát kijátszák,. s mindannyian egy-egy apos-. vándorbotot vettek a kezökbe. tolává váltak a reformátiónak, hol. itt,. hol amott hirdetvén. annak igazságait. Hazánkban például Huszár Gál református prédikátor 1558-ban Magyaróvárott. majd Debreczenben, végre Komjátiban állította fel sajtóját. Hoffh altér Rafael ugyanabban az idben szintén kóbor nyomdász volt.. A. mohácsi vész után. tudvalevleg rohamosan. messég. s azzal. hitelveit.. A. a. protestantismus. elterjedt.. együtt a köznép, magáévá tette a reformátió. protestáns írók müvei egyedüli olvasmányát. képezték az írni-olvasni tudó közönségnek. udvarnál. is. hazánkban. Jóformán az egész fne-. Mária, fájdalmát gyásza. ;. st még. Luther. fölött,. az. iratai-. nak és a szentírásnak olvasásával igyekezett enyhíteni s Luther egy iratát, melyet a nagy reformátor neki ajánlott föl,. hálás köszönettel elfogadta. Ily. az. körülmenyek közt nem csoda, hogy. 1553-diki soproni országgylésen a. szemrehányást. tett. midn Ferdinánd kir.. eladásokban. a rendeknek, hogy számos tévtanokat. tartalmazó könyv jelent. meg. azoknak megsemmisítésére. :. az országban. s felszólítá. ket. a rendek erre azt felelték. s. a. törvényczikkek közé azt iktatták, hogy «a mi a felség által. * Oeschickte. d. ev.. von Merle d'Aubigné.. Kirche in 44.. 1.. Ungarn. Mit einer Einleitung.

(19) megemlített tatását. mit. illeti,. nem. s. tévelygést tanító. könyvek kiadását. erre a tárgyra nézve. határozhatnak, mert. és. kinyom-. k a maguk részérl sem-. k nem tudják, hogy valaha. jószágaikban ilyen dolog történt volna»,* vagyis hogy. az. könyv az jószágaikon lev nyomdákban kinyomatott volna. Az országgylés, eme határozatával, oltalma alá vette a protestáns sajtó termekeit, melyek ebben az idben egymásután nagy számmal láttak napvilágot. Huszonnyolcz ily tévelygést tanító. nyomda állott fenn, s mind a huszonnyolcz a protestantismus szolgálatában. Eme nyomdák mködését Ferdinánd s. nem volt képes megbénítani. Ferdinánd nem terjedt odáig, hogy a nyomdászokat kizze mhelyökbl, pedig az országgylés tudta és beleegyezése nélkül még a czenzurát is gyakorolta, a mit mutat az a az ellenreformátió. hatalma. körülmény, hogy 1564-ben a pozsonyi lakosok könyvei. Oláh Miklós érsek lembl fölmentettek. ellenzése daczára. a czenzura. —. —. különös kegye-. alól.. Az ellenreformátió Rudolf uralkodása. megváltoz-. alatt. tatta taktikáját a protestánsokkal szemben.. Míg addig er-. szakot használt, most Telegdi Miklós, az esztergomi nagy-. prépost kezdeményezése folytán ott kereste. a honnan az támadásait intézte. Telegdi Nagyszombatban nyomdát. vetkez évben Telegdi egy. A. Az. mvét. és. állít,. 1577-ben mely már a kö-. ki is adta.. magasabb hullámokat. eredeti szöveg így hangzik. pressioneque iiio. az ellenséget,. polémia a két felekezet közt természetesen ettl az. idtl mind magasabb *. fel. a sajtó terén.. :. facta est. ;. «Quod ver de. editione, irn-. erroneorum librorurn per Majestatem Suam menStatus et Ordines, super ea re, pro parte ipsorum. nihil statuere potuerunt sibi constare. :. vetett s. ;. cum. adfirmenU. 1553.. in eoruni bonis art.. XXIV.. nunquam. id fieri.

(20) mini. vallási. a. lehetett,. ben mai-. azok II.. a. János. alatt a vallási viták. hangon. oly drasztikus a. türelmetlenség korában másként nein is hullámok sok piszkot kevertek föl. Erdély-. írt. annyira elfajultak. vallási iratok jelentek. s. meg, hogy. fejedelem szükségesnek látta elrendelni, hogy a felek tar-. tózkodjanak a gylöletes és mérges gúnyolódó iratok közre-. minthogy pedig ennek a parancsnak semmi János utódja, az 1571-ben fejedelemmé. bocsátásától. :. foganatja se. lett ; II.. Báthori István kénytelen volt a gyulafej érvári, különis állami nyomdát az unitáriusoktól elvenni, egyszersmind MÉLius-nak es társainak a nyomda használatát megtiltani. Mélius panaszkodik is aztán, hogy az «Isten a nyomtatást a mi országunkban megfogyatkoztatá. Magyarországon a nagyszombati nyomda felállításával. lett. ben. vette igazán kezdetét a két felekezet írói közt az az elkese-. polémia, melynek méltó jeligéje volt a Perneszi. redett. András. elször használt szentírási hely:. által. bolondnak az. «. megfelelj a. bolondsága szerint, hogy ne láttassék ma-. gának, bölcsnek lenni.. A mind. inkább elfajuló sajtó kicsapongásának megféke-. zésére Ferdinánd utódjai szigorú rendszabályokat léptettek életbe. II.. által,. Miksa türelmességének némi bog}'. nyomda. jelét. adta ugyan az. Ausztriában engedélyt adott egy lutberánus. felállítására,. ki is adott; de azért. mely tényleg egy csomó lutheri. mint a római szent birodalom. nézhette tétlenül az eretnekek tollából. iratot. feje,. nem. ered gúnyiratok. terjedését.. Jankovich Miklós a Tudományos. Miksának *. egy,. Gyjteményben,*. 1574-ben kiadott rendeletét. Tudom. Gyjtemény. 1833. IV. 52—57.. közli,. melyet.

(21) az. Bánffy LÁszLÓ-boz. és. MiKLÓs-hoz. intézett abból az alka-. lomból, hogy alsólendvai nyomdájukban ariánus tanokat tartalmazó, szentbáromságtagadó eretnek-könyvek jelentek. meg,. a melyben elrendeli, liogy császári engedély elzetes. s. jövre bármiféle theomunkát is kinyomatni es közzétenni. « Ad typographiam ver quod adtinet, így hangzik a. kieszközlése nélkül senki ne merjen logiai. —. rendelet leglényegesebb, részben általános rendelkezést tar-. talmazó pontja. — prout. in aliis. quoque. regnis, atque pro-. vineiis nostris, sine speciali nostro privilegio, atque indultu. nemini. quicquam. liceat. in rebus theologicis. typisimprimere,. atque evulgare, idque in regno isto nostro Hungária ter diversas. sectas,. 1. prop-. pululantesque subinde novas haereses,. multo minus licitum esse velimus, sub eadem poena vobis committimus, ut. et. hactenus impressos in bonis vestris. libros, vendi distrahique. prolii beatis,. et. in posterurn. dili-. genter caveatis, ne quid amplius imprimatur, quod prius. revidendum nobis non fuerit praesentatum, atque nostra. <ul. approbatione accedente,. edi,. vulgarique conc<ssum.». Miksa tehát az elleges czenzurát tényleg gyakorolta, valószínleg a püspököket bizta. meg a. íélügyelettel,. s. nehogy. valamely könyv fejedelmi approbatio nélkül jelenjék meg, valamint azzal, hogy a rendelet áthágóira a büntetést kimérjék.. Bánffy László. is. az említett rendeletre adott feleletében,. midn tagadja, hogy az. tudtával Lendván eretnek- könyvek nyomattak volna, a püspökre appellál, mert, szerinte, annak a gondja, hogy ilyen dologban inquiráljon es büntessen. Az engedélyt theologiai mvek nyomatására minden. egyes ki azt. külön-külön kellett kérni az uralkodótól,. esetben. némely. történt. Írótól egyszer s. Huszák. CíÁL-lal. is,. mindenkorra megtagadta. így. kihez parancs ment, hogy «az. eretnek tanok terjesztésétl és könyvek nyomtatásától tar-.

(22) tózkodjék,. ugyanekkor. s. hogy Huszár Gált. utasíttatott az. könyvek. efféle. kapitány,. óvári. kinyomatásában akadá-. Lyozza meg.* II.. Rudolf a sajtóügy tortcmtcht. kezetessé uralkodását, hogy a királyi birt. nyomdák bezáratását. natosíttatott volna (. sgyetlen. :. rendeltééi.. n. azzal tette emlé-. privilégiummal. Ha. nem. ez a parancs foga-. bezárják vala az öszszes nyomdákat, az. nagyszombati kivételével, mert csak az az egy volt. a katbolikusok kezel >en.. Az eladottakból látható, hogy a czenzura és a privilégium intézményei tisztán fejedelmi önkényen alapultak. II.. Rudolf. magának. J. 584-ben kiadott rendeletében hiába vindikálta. hogy a könyvnyomdák engedélyezése. azt,. királyi. jog: mert erre nézve a Corpus Jurisból egyetlen egy bizonyítékot. sem hozhatni. fel.. A privilégium és a czenzura. fegyver lehetett a katholiczizmus kezében volt;. de. nem. volt. törvényes. intézmény.. hatalmas. tényleg az. s. Ha. is. Telegdi. 1578-ban megjelent munkájának czímlapjára mégis rányomatta, hogy «a felséges római császárnak kegyelmes enge-. delmébl jelent meg»,**. ezt tehette,. mert tényleg csakugyan. beleegyezését adta Rudolf a katholikus erdekeknek. könyv megjelenésébe. ;. de ezzel egyátalán. az ellentábor íróit a fell, hogy törvény szerint ki kell kérniök a császár engedélyét. kedvez. nem gyzte meg. mveik. nekik. is. közrebocsá-. tásához.. Hogy a magyar törvényhozás a magának tartotta fenn s hogy. jogát. sajtó körüli intézkedés e szerint. ama sajtóügyi. rendeletek, melyek évszázadokon át az országgylés meg*. **. Fraknói. Ugyan. 1584-ben. czikke. Századok. 1876. L26.. az általa és. kiadott. 1.. Mossóczy Zakariás. els Corpus. Jurist. gratia et privilegio» bocsátotta közre.. szintén. nyitrai. «cum. püspök S.. által. C. R.. M..

(23) hallgatása nélkül adattak 1. tirtak, erre. semmiféle jogi alappal. ki,. nem. nézve a legcsattanósabb bizonyságot szolgáltatja. a már idézett 1553:. valamint az 15SS: 28. és 1599:. 24.,. 45. törvényczikk.. — mint már — még az uralkodó a pedig a czenzurát önkényüalkalmazta, a törvényhozáshoz kénytelen fordulni — — próbált habár sikertelenül egy határozatot. Az 1553: tük. 24. articulus szerint,. leg. említet-. ki. is,. volt. s attól. ki-. erszakolni abból a czélból, hogy a törvénytelenül fennálczenzura mulasztásait módja legyen helyreütni.. lott. Az utóbb. említett két törvényczikk pedig. a kalendá-. riumokra nézve intézkedik. Az 1588: 28. articulus a régi kalendáriumokat eltörli s megtiltja azoknak használatát.*. Miután azonban. látta. nem. többen. ezt a törvényt. 1599-ben szükségesnek. ujabb törvényt alkosson, mely lehetleg. hangzik:** «Hogy az Ez. *. meg, hogy egy. tartották. az országgylés,. új és javított. h fordításban így. naptár a királyság minden. a törvény egész terjedelmében így hangzik:. «De calen-. 00. regni mallent, ut vetus calendarium a tot jam annis observatum, et cni se tam pauperes, quam divites dario. ;. etsi. SS. et. longo usu accomodarant,. in. suo. pristino. statu perinaneret. ;. vo-. taráén se pife et clementi Suae Majestatis admonitioni ac-. lentes. coniodare, non refragantur quidem, ut deincejw növi et reformati calendarii usus. esse volunt. ;. sit. :. 1.. §.. Hoc tamen. se illud nullius alterius,. per expressum declaratum (j[uam. sola. et. Suaí Majestatis autboritate in productum admitfcere.. neant expeditiones '. :. :. judicia. hactenus. sive. sub. §.. novo. Et masive sub. calendario facta? in suo vigore».. A'eteri. *. et. unica regi* 2.. Az. eredeti szöveg. következ:. calendarii per oinnes regnicolas. «Ut usus növi. observetur,. veteris. et reformati. autem abo-. necessarium est: 1. §. Cum autem usum növi calendarii potissimum a quibusdam concionatoribus damnari et interdici inleatur,. existimatur. :. ideo deeretum est, ut. blica? constitutioni. si. hac de re sancitse. qui tales concionatores puse. se. opponentes. reperti.

(24) 10. lakói által megtartassék, a régi gi s. ]. 1.. §.. Mivel az. áj. indikátorok kárhoztatják. :. kátorok az alkotmánynyal. vénynyel ellenkeznek ti. pedig eltörültessék, szüksé-. naptár használatát különösen némely. s. határoztatott, s. rajta. egyházi jövedelmeiket.. í2.. hogy ha. ily. prédi-. az e tárgyban szentesített tör-. kapatnak £•. Ama. :. azonnal veszítsék. városokat és földes-. urakat pedig, kik az említett közhatározattal hasonlókép ellenkezni merészelnének es a régi naptárt kinyomatván, azzal élnének, ö felsége 1000 írttal büntesse talja el annyiszor, a. meg. es. marasz-. hányszor ellenszegülnének." De meg-. jegyzend, hogy a súlyos büntetés. se riasztott viszsza. min-. denkit az ó naptár használatától, ügynevezett veteristák vagyis régi naptárt használók Pécs városában is. még 1640-ben. nagy számmal voltak.*. Az országgylés tehát eme két utóbb kijelentette,. hogy a sajtóügyekben kívüle. intézkedhetik.. Az 1830-diki országgylés. kében is hallgatólag. más nem. senki. nem. is. kozni,. idézett törvényczik-. mulasztotta. el. a most említett articulusokra hivat-. midn az akkori kormány által. a sajtószabadság ellen. elkövetett önkényes rendelkezések miatt sérelmeit fölterjesztvén, azokat indokolta.. Az országgylés azonban nem sokat tördött a annyira nem, hogy. még. sajtóval,. csak az se jutott évszázadokon át. a rendeknek eszökbe, hogy a sérelmek közé fölvegyék a. fuerint,. proventus suos ecclesiasticos statim et de facto amittant.. domiui terrestres, si qui similiter se se eidem publico statuto opponere ausi fuerint, ac vetus calendapuniat ac rium imprinii curare, illoque uti coinperti fuerint mulctet eos Sua Majestas in mille florenis, toties, quoties coni'.. Civitates autera et. 5.. :. tuniaces fuerint'). ". ::. is:!:!.. Jaxkovich Miklós czikke a veteristákról. II.. 5.. Ttul.. Gyjtemény..

(25) 11. sajtóügyekben. idnkint. kibocsátott. törvénytelen. királyi. rendeleteket.. Az. egész XVII. század folyamán, tudtommal, csakis az. 1620-ban. tartott beszterczei. országgylés hozott egy végzést. a sajtóra vonatkozólag, mely szerint minden, bármely hitfelekezetliez tartozó pap, javadalmai vesztésével és téssel fenyegettetik,. számze-. ha szóval vagy Írásban a törvényes-. nek nyilvánított három hitvallás valamelyikét gyalázza vagy. Úgyde emez országgylés határozatait csak az ezen országgylésen királyivá kikiáltott Bethlen Gábor ersítette meg, II. Ferdinánd ellenben semmiseknek nyilvánította. A beszterczei végzésre az adott okot, hogy egyrészrl a nagyszombati és a pozsonyi kath. nyomdák, másrészrl a protestánsok nyomdái egymásután bocsátották világgá ama polemikus mveket, melyek csak a vallási gylöletet szították anélkül, hogy a ket felekezet közt fölmerült s mind élesebbé vált érdekellentét kiegyenlítésére tettek volna hitfelekezetet hitfelekezet ellen lázit.. valamit.. A. velk egy. katholikus írók a. talma alá helyezték magukat király által. önkenyleg. s. valláson. lév. készseggel. király. ol-. elfogadták a. életbeléptetett czenzurát es. szaba-. dalmi rendszert. Ezek az intézmények a fejedelem kezében, védelmet nyújtottak a katholiczizmusnak nemcsak a protestánsok támadásai ellen,. hanem. a saját keblében elfor-. dult esetleges széthúzó irányzatok ellen. A nem. protestánsok ellenben,. velk hanem a. bizhatták sorsukat a. fejedelem önkényére. ;. — ami. önmaguk gondoskodtak. is.. igen természetes,. —. ellenséges viszonyban álló. czenzura életbeléptetésével. saját védelmökrl. Különös jelenhogy ép az az egyház, melynek sarkelve az egyéni szabadság s mely ennek az elvnek akár a koronás akár a ség,.

(26) 1--'. fciarás. fejedelem általi korlátozása ellen, mindenkor fennen. és erélyesen tiltakozott, hogy ez az egyház a saját keblében. szabad vélemény-nyilvánítást. Ez a tény para-. nem trte. a. doxonnak. látszik. els. pillanatra, holott. megsznik. az lenni,. ha elgondoljuk, hogy a protestáns egyház akkor, a mikor. még. sokkal fiatalabb és fejletlenebb volt,. csekélyebb ellenséges támadás. hátrányos befolyással. mindent kénytelen. volt. ne. lett. is. semhogy a. befolyással,. volna. jövend. megragadni, a mivel. síthatni vélte, s így a római kúria találmányát is. még. fejldésére,. lételét :. leg-. pedig. bizto-. a czenzurát. elfogadta csupán azért, mert ez által hitte elejét ve-. hetni a saját. keblébl származható. ellenséges. támadá-. '. soknak.. Az egyházi czenzura nyomai a protestánsoknál már a XVI. században és a XVII. század els felében. fellel-. hetk. Az utólagos czenzura ebben az idben már kánonok alapján gyakoroltatott. A Zoványi-féle kánonkönyv 88-dik pontjában ugyanis kimondatik, hogy a gúnyiratok szerzje a nyelvvel vétkezk büntetési súlya alá esik (pcena. emendie. zadban. linguae). s. Az elleges czenzura azonban a XVI. számég csak annyiból állt, hogy a. a XVII. legelején. prot. tudós. püspökök, professzorok, approbatioval láttak. egy-két könyvet. s. ezen approbatio. által a. el. tudatlanabbakra. ki, hogy az illet író müve a prot. valsemmit nem tartalmaz s így bárki által jólélekkel olvasható. Alvinczi Péter például 1609-ben egy levelében azt írja, hogy « Pázmány Péter ellen írtam egy könyvecskét szenior uram\ö kegyelme czenzurája után, mos-. nézve az jelentetett lástételek ellen. tan nyomtatják Debreezenben».** Erdélyben pedig a gyula*. Ballagi Géza értekezése a Nemzeti Hírlap 1S75.. és 28. számaiban. ** Garády közlése a Sárospataki Füzetekben.. 1865.. szept. 27.. X.. 930..

(27) 13. fej érvári. fiskola. kötelékébe. tartozó. mveinek meg Bethlen hogy « semmi. egyének. czenzurájával a nevezett fiskola tanárait bízta. Gábor, a fiskolai törvényekben elrendelvén,. oly írás, akár nagy, akár kicsiny, ki ne nyomattassek, a. mely elbb az összes tanároknak mindnyájoknak bírálata alá nem volt vettetve », egyszersmind meghagyván a fiskolai nyomdásznak, hogy « semmit ki ne nyomtasson, ami a tanács bírálatát ki nem állotta. » * Megjegyzend, hogy a gyulafejérvári tanári kar a könyvek vizsgálatára vonat-. kozó kiváltságát, tudtunkkal,. már a. még akkor. is. élvezte, a. midn. czenzurát az egyházkerületek vették kezökbe.. Késbb egyes városi magisztrátusok. és prédikátorok gya-. korolták tényleg az elleges czenzurát a nélkül, hogy erre. akár a kormány, akár az állami és egyházi törvényhozás által. fölhatalmazásuk. lett volna.. Debreczen városa például Fodorik Menyhért typographussal 1633-ban szerzdést kötött, melynek utolsó, vagyis 5-dik pontja így hangzik:. kibocsátásában,. «. Semminem. sem valami Injába való. újítást a. könyvek. pasquilust. de ki-. váltképen theologiát a város becsületes prédikátorai és a. S az érdemes magisztrátus ezt a szerzdést ugyancsak komolyan vette, a mit mutat a többi közt az a történeti tény, mely a debreczeni egyházmegye jegyzkönyvében van megörökítve, hogy t. i. Töltési István nyomdászt a fbíró tömlöczbe. becsületes tanács híre nélkül ne merészeljen. vetette,. ».. mivel Posaházi JÁNos-nak Coccejus és Cartesius. ellen írott. mveit. engedély nélkül ki merte nyomatni.**. Az elleges czenzura, mint törvényes intézmény, a szat*. A. Bethlen Gábor. vényei. Szabó évf.. 13. 30.. Károly. által alapított gyulafejérvári. fiskola. tör-. közlése az Erdélyi Prvt. Közlönyben. 1872.. 1.. ** Révész Imre. :. A. debreczeni nyomdászat. els korszakáról..

(28) 14. márnémetii. /..-inai. által. honosíttatott. meg. a. református. egyház kebelében. 1644 körül Szilvás-Ujfalusi Imre és többen a/, egyház elfogadott kormányzati rendszere ellen kezdtek. izgatni;. igazgatási. könyveket. írtak,. melyekben. a. püspöki. keményen megtámadták s a presbyteri rendszer Ezek az izgatások" adtak okot az. behozatalát sürgettek.. 1646-ban tartott szatmárnéinetii zsinat 25-dik kánonjára, mely szerint senkinek sem szabad valamely könyvet az egyháztól magától kiválasztott tudósok megvizsgálása es. helybenhagyása nélkül kinyomatni, ezen kánon áthágójá az illet könyv elkobzásával és. még. súlyosabb büntetéssel. Ez a rendelet aztán a késbbi egyházi zsinatok és kerületi gylések által ismeteltetett. így a feketeardói félegyetemes zsinat 2-dik végzéseben ki van mondva, hogy is. fenyíttetvén.*. «akárki mindent ne nyomtattasson.*). Egész határozottsággal állithatjuk azonban, hogy a. zsi-. natok ebbeli végzései soha sem hajtattak végre rendszereresen és következetesen, a mit leginkább bizonyít egyfell. az a tény.. hogy nincs oly református. szertartási. könyv. mely ezenzori approbatioval volna ellátva, st a egyháznak hivatalosan helybenhagyott bibliafordítása sincs. Már pedig az kétségtelen, hogy ha a czen(agenda),. magyar. prot.. zura következetesen gyakoroltatik, kerültek volna. ki. tica Confessiow által. *. Xe. ép. ama. mvek nem. a czenzura figyelmét, melyek a «Helve-. több helyen hangsúlyozott «tantiszta-. quis ullum opus. sive parvum, sive. magnuni,. quacuu-. que in liugua, sine censura ac approbatioue ecclesise, vei certorum, eorurnque doctorum, ad id ab ea delectoruru, prelo comroittere, vei ipse typograpbus excudere pra?surnat, sub pcena confiscatiouis librorum, vei graviori. ganda, nál. :. serio. iubibetur.. (A. aliqua,. pro. qualitate facti irro-. szatmárnérnetii zsinat. História ecclesiíe reforrnatse.. 1728. 417.. 1.). aktái. Lampe-.

(29) 15. ság». megrzése szempontjából. czenzurát. a legszigorúbb. igényelték.. A. szatmárnémetii zsinat fennebb említett végzése két-. György iéjedelem. ségtelenül a zsinatot összehívó Rákóczi. sürgetésére iktattatott. a kánonok. közé.. Rákóczi. a mint. szükségesnek látta a túlsó tábor íróinak féken tartását, úgy egyházában se lehetett barátja a korlátlan sajtósza-. saját. badságnak.. Hogy mennyire érzékeny. volt a sajtónak. nösen a vallásfelekezetek ellen intézett támadásai. mennyire. kez. külö-. iránt, s. irtózott a vallásbeli gúnyolódásoktól, azt a követ-. eset eklatánsul bizonyítja.. Lorántffy. Zsuzsanna,. A. fejedelem neje, a kegyes. 16il-ben. Gyulafej érvárott. eg}r. és a próféták*) czím « Mózes gyanú Rajki Gáspár, Erdélybl. theologiai könyvet adott ki alatt.. Ez. ellen valaki (a. akkor tájban kiszökött jezsuitára. esett). egy gúnyiratot. írt,. melyben a fejedelem személye is megsértetett. Mire Rákóczi, bels emberét, Bogáti Andrást Bécsbe küldte az udvarhoz, hogy ott panaszával eszközölje ki elször azt, hogy ama gúnyirat koboztassék el, másodszor hogy annak szerzje büntettessék meg.* A felhozott példából azonban azt is lehetne következtetni, hogy Rákóczi csak akkor vette zokon a vallás feletti gúnyolódást, a mikor ez által saját felekezete és saját sze-. mélye. volt érdekelve.. mutatta,. hogy. különbséget. s. A. déési országgylésen ellenben. felekezet. és. felekezet. meg-. nem. közt. tett. a mint megkövetelte, hogy a saját felekeze-. tének hitágazatait tiszteletben tartsák, úgy a sajtónak a többi bevett vallásfelekezetek elleni izgatását. A. sem trte meg.. déési országgylés által ugyanis kimondatta,. * Szilágyi. VII. VIII. 678.. Sándor közlése a Sdrosp.. hogy «bár-. Füzetekben.. 1866.. évf..

(30) 16. kinél volnának oly könyvek.. képek, melyek. tatott. azokat,. írások és káromlásra formál-. unitaria religio ellen valók: mind-. a,z. minden ember, kinek birtokában vannak, tartozzék sz. Márton napjára a fejérvári káptalanba. a íolyn 1638. év bevinni.. Ennekutánna. pedig, afféle könyveket, írásokat és. kepekel senkinek szabad ne légyen tani,. írni,. nyomtatni, tar-. avagy másunnat az országba behozni, sub poena not;e. infidelitatis.. A. szatmárnémeti] zsinat az egyházi elleges czenzurára. nézve csak általánosságban határozott.. A. kérdéses kánon. végrehajtásának szabályai részletesebben a gyakorlat által állapíttattak. meg.. Minden superintendentia önállólag gyakorolta a zurát, oly formán,. hogy a czenzori. rok, illetleg szuperintendensek,. kerület által a papság. tiszttel eleintén. késbb pedig. körébl. czen-. a szenio-. az egyház-. választott egyházkerületi. könyvvizsgálók bízattak meg. Az. író,. mieltt könyvét a. nyomdába adta volna, benyújtotta azt az egyházkerülethez. Az egyházkerület aztán soha sem egy, hanem két vagy három ozenzornak adta át megbirálás végett s amennyiben a bírálok úgy találták, hogy az illet munka tartalma sem az ország törvényeivel, sem a vallás alapigazságaival nem ellenkezik,. a nyomtatási. engedély. megadását az egyház-. kerületnek ajánlották, az pedig ebben az esetben az engedélyt rendszerint. A. czenzori. meg. is. adta.. approbatio. példájául. álljon. itt. a. Tóth. Ferencz egyháztörténetének czímlapján olvasható két czenzori jegyzet. Az egyik így hangzik: « Mivel a törvénynek rendeléseihez van alkalmaztatva, azonban hasznos munka is. :. kinyomattathatik. Laky. Mi hál,. túl. a dunai. intendentiában törvényes könyv-vizsgáló. » kelt. approbatio, egyszersmind ajánlat. is. A és. ref.. másik,. super-. elbb. így hangzik.

(31) 17. «Ezen igen nagy mérséklettséggel. melynek czimje. tóriát,. stb. vallás fundarnentoinaival,. szorgalommal. és. — mivel ez különben. ellenkezik, az én Ítéletem szerént, bizvást ki lehet. Osvald Sigmond a pápai. írt his-. sem a sem a hazai törvényekkel nem ;. ref.. is. nyomatni.. collegium curatora es a dunán-. túli superinten. könyvvizsgálója.'). Ugyancsak a gyakorlat szabta meg azoknak a büntetését,. kik czenzori approbatio nélkül adtak ki olyan könyve-. ket,. melyeknek tartalma ellenkezett az egyház tanaival és modora a tisztesség szabályait. vagy a melyeknek hangja sértette.. A. leggyakrabban alkalmazott büntetésnemek. vol-. tak: a reversalis-adás, a depreeatio (megkövetés) és a könyv elkobzása.. mely ünnepélyes formában állíttatott a superintendentialis gylésen felolvastatván, rendszejegyzkönyvbe vétetett, az író fogadást tett. hogy az. x\. ki s. rint. reversalisban,. egyházkerület elleges jóváhagyása nélkül soha többé. nem. semmifele könyvet. így terjesztettek például a nyughatatlan vér Tolnai János elébe aláírás végett 1617-ben. ad. ki. egy reversalist, melynek 4-dik pontjában Tolnai «imide. amoda. es akármifele. illetlen. könyvek kieresztesében. az eklézsia híre, tetszése nélkül. A. nem. is. A. «. I. ígéri,. nem. hogy. tészen. magát a püspök. gylés. szine eltt. allasi egyesülés ideájának»** szerzjet,. Szilágyi Sándor közlése. a. s. egyelíti.»*. depreeatio szintén az egyházkerületi. ment végbe. :::. izengeteseket. Írásokat,. Sdrosp.. Füzetekben,. 1862.. —. évf.. VI. 540. *. A. vallási. egyesülés. ideája,. s. ezen idea. realizáltatásának. maga költségén kiadta eggy a vallási egyesülést, mind vallási mind polgári tekintetben, szívessen óhajtó református prédikátor. Weszprém, Számmer Klára betivel, 1823.. eszközei stb. Készítette. E. m. s. a. szerzje Pap István, vilonyai. Polit. irod. Magyai'0i'szát,-im.. ref.. prédikátor volt. -.

(32) 18. hogj. a. sok példa közül egyei említsek,. - a. Tatán 1823. má-. jus29 31 én tartott superintendentialis gylésen, Márton hi\ \\. Sebestén? [stván és Kolmár József reczenzióinak meghallgatása után, deprecatiora és reversalis-adásra büntették.. Végre az inkriminált könyv elkobzása igazgatás. történt.. által. foganatosítása ezéljából. az egyházi köz-. Az állami közegeket az elkobzás azért sem lehetett igénybe. már csak. kormánynak akkor még hivatalos tudomása nem volt. Az egyházi czenzurának a reformátusok legfbb hasz-. venni, mivel az egyházi czenzuráról a. nát abban látták, hogy saját korükben a pártütk száma. megfogyott. s. elmék újításainak megakadályobels békéje annyira- amennyire megóva-. a nyugtalan. zásával az egyház tott.. A. polemikus írók magasra lángoló szenvedélye kizáró-. lag az ellentáborra tereltetett.. A. XVII. század második. felére, tehát. mely Sámbár Mátyás. zsinat utáni. idre. jezsuita és. Matkó István református. folyt le s. ban. is. esik az a. polémia. is,. a szatmárnémetii. prédikátor. között. melynek párját nem nálunk, de a világirodalom-. aligha lelhetjük.. Sámbár a többi közt egy «X ut T<>k» czímü könyvet írt, melyre Matkó ekés ürma alatt felel meg, ezt adván könyve czímeül «X ut Tök könyvnek eltépése, avagy Bányász csákány, mellyel amaz fövenyen épített s már :. elbbi fövényre sikereden sárral raggatni mocskokkal eszelsen sínl s mázoló Sámbár ezer. leromlott házat aka.ro, és. '. Mátyás nev tudatlan sárgyúró megcsákányoztatik Kézdi''''. ház». Czélzils. Sámbárnak rnóg elbb megjelent «Föcenyen. czím mvére.. épült.

(33) 19. Matkó. vásárhelyi. István zilahi. pap által, a 1668.)*. ki bányász-. Sámbártál* mieltt íráshoz fogott volna, úgy látszik, külön szótárát készíte a gorombaságoknak. Sámbár Matkót elmondja marhának, görbeszájúnak, csípásszemnek, hitnak. neveztetett volt. A. (. két vitatkozó. vány szamárnak,. sz. .. túró bányásznak. .. potrohosítja hazug. ságokkal. stb.,. a ki. ((hazug-. és. csaknem. könyvecskéjét,. Matkó viszont sámba szamárnak, korpaczibe-. százszor azon egy büdös bakját nyúzza ».. Sámliárt elnevezi tökfejnek,. rén hízott disznónak, sátántól kikotlott. buja és huta barát-. nak. a ki «habet spiritum impudentiae, és a kinek. stb.,. igen tömérdek a pofáján a br, talán ugyan disznóbr». Belekötnek egymás magánviszonyaiba is. A jezsuita a. prédikátor feleségét veszi tárgyalás alá, mire a prédikátor eligazítja. De. :. kérlek,. megütik. «. Szegény feleségem kontyát. ott a pilises. akarod igazgatni. ott motossz,. tarédotU. S a nagykárolyi borbély-. nét, pataki asztalosnét. A. is. másuvá menj gyóntatni, mert ha. hányja a barát szemere.. XVII. század folyamán a protestáns egyházon kívül. természetesen a kath. egyház szintén gyakorolta a könyvvizsgálat jogát, és pedig a. Kómából. Söt mindezeken felül az uralkodó jogot,. hogy a. sajtó. mködését. sajtóra vonatkozó fejedelmi. az állami tekintély. vett utasítások szerint.. is. vindikálta. magának a. belátása szerint korlátozza.. dekrétumoknak. megvédése. A. állítólagos czélja. és a vallásfelekezetek közti. békesség biztosítása volt ugyan; de ha figyelembe veszszük,. hogy az államf részérl a ezenzori tak. meg. s. hogy a. könyvnyomdák. vilégiumok osztogatásában. :: '. Bod Péter (Matjyar. nyász csákányt». is. is. tiszttel jezsuiták. bízat-. részére engedélyezett pri-. a jezsuiták véleménye volt a. Athenas.. 235.. 1.). tévedésbl a. Sáuibárnak tulajdonítja. 2*. ((Bá-.

(34) 20. dönt:. a. nem. be. sajtórendeletek valódi,. vallott czélj ára. könnyen rájöhetünk. A protestáns >k sokat szenvedtek a ezen zura részérl, úgyhogy 1655-ben mint sérelmei terjesztették az. suram. országgylés. elé. :. iennensem impediri».. I. A bécsi czenzura hatásköre kekre. protestantium per cen-. «libros. Lipót alatt. 1.. jezsuitát,. a. magyarországi sajtótermé-. a. sznt meg,. Szentivánti Márton. ki. a. Corpus Juris hírneves kiadóját bizta meg a. Magyarországon megjelenend összes könyvek vizsgálatáSzentiványi volt tehát nálunk az els állami könyv-. val.. vizsgáló. ból a. Késbb. pedig az uralkodó neveben és megbízásá-. czenzori jogokat a nagyszombati egyetem idnkénti. kanczellárja gyakorolta.*. Lipót kormánya azonban vizsgálattal,. kísérte a. s. a. nem. elégedve. nyomdák mködését. is. meg. több ízben megtörtént, hogy ha valamely. klérusnak. nem. a könyv-. éber figyelemmel. nyomda. tetsz könyvet inert kiadni, privilégiumá-. meg. Gründer Gottfried protestáns vallású nyomdász pozsonyi nyomdáját 1671-ben bezárták, mert a katli. klérus panaszt emelt ellene, hogy számos polemi-. tól fosztatott. kus könyvet adott. ki a. katholiczizmus ellen.* 3. S mindezen történeti tények daczára egy historikusunk azt írja,. hogy a XVII. században a czenzura nálunk egyházi s akkor meg a könyvvizsgálat jogát az egy-. intézmény volt. ház gyakorolta, sót tovább káztatja,. hogy «a. korban. alig. tehették gátolta. Schwartnee:. és azt az állítást is kocz-. hatalmát a politikai és nemzeti küz-. sajtó. delmekben a tusakodó korlátlanul. megy. felek. nem. használták eléggé, pedig. volna », hogy. «a. a sajtó szabad. Statistik. II. III. 369.. Vasa rnajri Újság. 1867.. évf.. 31. sz.. czenzura abban a. mködését". s. hogy.

(35) 21. nyomatni akármit, az állam nem akadályozhatta. (•lehetett. meg. » *. Mint az eladottakból kitnik,. czenzura. a. állami. az. könyvvizsgáló kinevezése következtében ep a XVII. század. második felében. lett. nálunk, ha. nem. törvényesen, de. is. tényleg állami intézménynyé, úgy hogy a sajtót ettl az ideitl fogva két oldalról szorongatták:. elnyomásában az. egyház és az állam versenyeztek egymással. tehát, a. viszonyait jellemzi,. sekre. is. A. kifejezések. mikkel említett történetírónk a XVII. szazad sajtó-. nem. találnak,. síit. hamis következteté-. adnak alkalmat.. Történelmileg igaz csak annyi, hogy az állam könyvvizsgálati. jogának gyakorlása tekintetében. a legnagyobb. zrzavar uralkodott, hogy a könyvvizsgálati és sajtórendri teendkre nézve a kormányzati és közigazgatási orgánu-. mok. illetékessége. nem. kességi összeütközések. levén szabályozva, a gyakori. következtében. a. illeté-. hatóságok akadá-. lyozva lehettek a sajtórendszabályok gyors es erélyes végre-. hajtásában; de mivel tényleg mégis fennállott a czenzura, mivel a nyomdászok és az írok úgy az államhatalom, mint a felekezetek részérl folytonos zaklatásnak voltak kitéve. :. ha egyeseknek néha sikerült. is. a zrzavar és jogbizonyta-. lanság ügyes fölhasználásával kisurranniuk a sajtóhatóság keze közül, korlátlan sajtószabadságról szó. Hogy mekkora. a sajtóhatóságok. sem. lehetett.. kompetencziája tekintetében. volt a zavar, erre nézve érdekes adatokat találunk. ugyancsak Acsádi mvében. Egyszer a király fordult a megyékhez, másszor a megyék fordultak a királyhoz vagy nádorhoz védelemért. Acsádi:. -. 315.. 1.. bizonyos iratok vagy nyomtatványok. Magyarország. Budavár. visszafoglalása. korában..

(36) ellen. 111.. Ferdinánd például. egy, 1642. aug. 5-kén kell ren-. deletében utasítja Zemplénmegyét, hogy ríehány rágalmazó. koboztasson. iratot. el.. 1. 666-ban viszonl. felvidéki. a. folyamodtak Wesselényi nádorhoz, hogy közzétett «fertelmes. gylölséges*. és. példásan fenyítse. tassa ki. s. Tamás. nyitrai. püspök. a király. versek szerzit kutat-. meg ket. 1671-ben meg. Pái.fi y. kamarát kereste meg,. a pozsonyi. hogy az «Austriaea Austeritas» szerzjét. megyék. jezsuiták által. a. czím. «mocskos könyv». neveken nyomozza ki.*. Volt-e ezeknek a rendeleteknek foganatjuk vagy sem, az. mellékes kérdés. A fdolog az, hogy a ki szen lehetett zaklatásokra.. ha a szerencse. kült;. nem. Ha. tollat. fogott,. szerencséje volt:. ké-. megmene-. kedvezett neki: lakolnia kellett. vakmerségeért.. A következ. század els tizedeken, néhány éven. alább az állami czenzor ellenrzése alól a. sajtó,. mennyiben Szentiványi. halálával az. állását. I.. József. volt. föl. át,. !<. mentve. g-. a. 1705-ben bekövetkezett. nem. töltötte ke. :. de azért. e. kor sajtóviszonyait se lehet a legtávolabbról se kedvezk-. nek. A. állítani.. mellett,. hogy az egyházi czenzura a maga. épségében fennállott, az államhatalom se mondott. le a saj-. tóra való felügyelet jogáról, csakhogy ezt a jogot túlnyo-. mólag egy irányban,. t.. i.. privilégiumok osztogatásának. alakjai ián gyakorolta.. így adott. nak. es. pl.. privilégiumot. I.. József Töltési Istváx-. utódainak magyar kalendáriumok nyomatására. Az. 171 1-diki komáromi kalendáriumban olvashat*') a ((privilégium summája », mely így hangzik: «A fölséges római császár és magyarországi koronás király által kiadott pri-. vilégiumban tiltatnak mindazok, valakik. :. Acsádi. i.. m.. 315.. 1.. 1. 5. esztendnek.

(37) 23. Komáromban. elfolyása alatt. lakozó Töltési István. (úgj. utána következend két ágon lev maradékainak) munkáján kívül magyar kalendáriumokat, kik ennek eltte. Lcsén. szoktanak volt kinyomtattatni, akar nagyobb formában es. akármely typussal. is. egész Magyar- és Erdélyországokban. behozni merészelnének, a privilégiumban kiadott kemény büntetés alatt. Becsben, 5. Noveinbris 1705. Josephus.. —. Somogyi Ferencz » Scbwartner szerint Magyarországon Szentiványi elhunytától egész 17:21-ben. III.. kanczellárjait bizta. meg. okét,. 705-tl vagyis volt czenzura.. a könyvvizsgálattal, fölhatalmazlátják,. ügyes. A. nevezett egyetem kanczel-. egeszén a nagyszombati. egyetem újjászervezéséig. eme. jogukkal. *. egyetem tanárai. bati. 1. nem. hogy a hol szükségét. alczenzorokat alkalmazzanak.. éltek. 1*2 l-ig. Károly a nagyszombati egyetem idnkénti. ván egyszersmind lárjai. 1. tételeket. is. De. attól az. a nagyszom-. munkákat. és vizsgálati. a helytartó-tanácshoz kellett fölterjeszteni az. «imprimatur» kieszközlése. temnek ama. idtl még. által kiadott. joga,. fönntartatván az egye-. végett,. hogy mieltt az említett iratokat a czen-. zurához benyújtanák, elbb az illet fakultások és az egye-. temi tanács vizsgálja. meg. azokat. érdemesek-e a czenzurához való. s ítéljen. a. felett,. fölterjesztésre,. vájjon. illetleg. kinyomatásra.. Scbwartner azonban téved, midiin azt czenzura nálunk 17^ Csipkés-féle bibliára detét, a. ;:. mi világosan. 14.. szünetelt.. állítja,. hogy. a. Hiszen a Komáromi-. rendezett hajsza 1710-ben vette kezbizonyítja,. hogy ha az elleges czen-. Schwartnee i. m. II. III. 369. Kovachich Merkúr von Ungaru. :. 1. l-ig. 17s7.. I. —VI.. füz.. 134..

(38) zura. in in. elzleg. is,. az 17^1. évei meg-. de az utólagos fennállott. is.. A Komáromi-Csipkés-féle. A. ház Leydában kinyomatta.. útnak indítván rancs folytan. bibliái a. debreczeni. kész bibliát a leydai. ref.. egy-. nyomda. egy 1719. máj. 15-kén kelt legfelsbb pa-. annak példányait, egynehány. határon lefoglalták. s. az. egri. püspök,. kivételévelj a. illetleg a kassai. jezsuiták megbízattak, hogy adjanak véleményt arra nézve. vájjon az említett biblia közrebocsátása, illetleg terjesztése. megengedhet-e. gást tudtak a. '?. munka. A. jezsuita czenzorok csak két kifo-. ellen felhozni. :. elször, hogy az apo-. cryphus könyvek hiányzanak belle; másodszor, hogy a keresztség ezen formulája helyett: "megkeresztelvén ket atyának, fiúnak és szentléleknek nevében*, a fordításban ez áll:. «. megkeresztelvén. ket. atyának, fiúnak és szentlélek-. nek nevére*, a mi világos istenkáromlás. Ezt a két kifogást. azonban elegendnek tartották. arra.. hogy ennek alapján az. összes példányok elkobzását ajánlják. S az elkobzás csak-. ugyan végre. is. Egy 1792-ben megjelent röphogy 17:23. jun. 12-kén a magyar bibliá-. hajtatott.. iratban olvassuk,. 1. nak 2894 példánya konfiskáltatott,. 2. «magyar. biblia» alatt. az idézett forrás bizonyosan a Komáromi-Csipkes-féle fordítást értven.. A. moirejaiban azt. kalandos élet Eaby Mátyás pedig meírja,. hogy 17í23-ban nemcsak hogy. elko-. boztak 3000 darab magyar bibliát, de ezenfelül a lefoglalt. példányokból egy nagy csomót az egri püspök a piaezon nyilvánosan megégettetett. 1. Ballagi Aladár. dése. 111. 2. :. 3. A magyar nyomdászat. történelmi fejl-. 1.. Intoleranz des katholisehen Klérus, ein Pendant zura Manch-. Hermáon. 153. 1. 3 Eaby Justizmord und Regierungsgreuel :. Oesterreich.. I.. 119.. in. Ungarn und.

(39) Az utólagos czenzurát. III.. Károly. késbb. alatt. igen. is. így pl. 1730-ban valami kremsi könyvkeresked egy naptárt adott ki, melyben « Némely. szigorúan gyakorolták.. európai udvarnál elfordult emlékezetes események » czím alatt állítólag a zett,. de. magyarországi és erdélyi rendekhez inté-. merben légbl. kapott, koholt dekrétumokat. tett-. közzé, in. Károly erre 1730. jan. Ll -kén rendeletet bocsátott ki,. mely. szerint az említett. koboztassanak. Pozsonyban. és. pamphlet összes példányai. három csomóra osztatván, Becsben. Kremsben nyilvánosan égettessenek meg. x el. s. De különösen nagy figyelmet fordítottak czenzorok a protestáns sajtótermékekre, csak egyet fölfedezniök sikerült. le. a. -. hol. Megyaszay István. és. brucki vámhivatal, jóllehet a bécsi. a. vámon már azokat elbb Bányai István, pataki «Gilead balsamuma*. azokat —. — nyomban elkoboztatták.. Szoboszlay István. 1734-ben. könyveit foglalta. s. a jezsuita. 2. revízió alá vették s áteresztették.. professzort,. saját. mveitl és a meg az. egy példányától fosztotta. új falusi vámhivatal. Lcsén Ajtay Mihály-íóI, valamint Thúeóczy Mihály es Sátor Petek könyvkötktl a biblia több példányát. Késmárkon meg Ambrózy Mihály szuper-. intendenstl ((Nucleus veritatis» czímtí vették. el.. 3. mvének. példányait. 1740-ben a nagysallói vásáron Sátor Péter es. Fülöp Mihály koinárorni könyvárusok összes könyvkészle-. 1. Wiksner. sur. 87. 2. :. Denkwürdigkeiten. iler. Oesterreichiscben. Zen-. 1.. Gilead balsamuma. Az az. sz.. Dávid száz. ötven. soltárinak,. czéljok és értelmek szerént egyben szedegettetéseknek, és talencz. részekben alkalmasztatásoknak táblája.. János. Gyer. Monostori Kemény. Tatár országi rabságában. Sáros Patakon. Nyomt. Rosnyai János. 1659-ben. 4-r., 240 lap. 3. írta,. Geschichte. d.. ev.. Kircbe in Ungarn. 377.. 1..

(40) 26. bél. fegyveres pandúrokkal foglaltatta le a plébános; Pátkai. Péter, külföldi akadémiáról hazatért elhozott. Esztergomig szerencsésen. nyomdák ellenrzése. Az 17IÖ:. Is.. 19.. el.. a. bibliáját. s. 1. azonban. tekint* telién. annyira mennyire megtartotta. embernek pedig. könyveit.,. «Gilead balsamumját» konüskálták A. fiatal. II l.. Károly. törvényes formákat.. törvényczikkek. magyar. a. kir.. kanczelláriát tudvalevleg függetlenítvén a becsi. udvari udvari. kamarától, Magyarországon az elbbi gyakorolta a nyom-. dákkal szemben a király nevében a felügyeletet.. A. nagyszombati konzisztorium. kanczelláriánál. s. nem. 1716-ban a magyar. is. közvetlenül az udvarnál kérte. János Pál, protestáns vallású, pozsonyi typographus dájának bezáratását. kolta,. cziát. A konzisztorium,. Royer nyom-. kérelmét azzal indo-. hogy a pozsonyi nyomda veszedelmes konkurrencsinál a nagyszombati akadémiai könyvnyomdának s. hogy bizonyára a katholika fog nyomatni. teljesen. A. magáévá. í2o-diki leiratában. religió ellen intézett. könyveket. pozsonyi tanács azonban Royer ügyet. tevén, a. magyar. kanczellária 1720. máj.. a nagyszombati konzisztorium kérelmét. elutasította.'2. A. nyomdákat ellenrz udvari. kanczellária útján adat-. tak ki természetesen a privilégiumok. is. bizonyos nyomtat-. ványok elállítására. Bél Mátyás például. 1. 7:2. 1. -ben a «Nova. Posoniensia* czímü politikai hirlap megindítására, a kanczelláriától nyert szabadalmat.-'. Bél említett hírlapját tartották egészen a legújabb idig az els hazai hírlapnak, 1. Sz. Kiss. eég múltja 2 3. s. míg Thaly Kálmán a Károlyiak. Károly: Monográfiái vázlatok a barsi. jelenébl. 138.. ref.. esperes-. 1.. Ballagi A. i. m. 120. 1. Ponori Thewrewk József. :. Hazafiúi elmélkedések.. 29.. 1..