használatát sajátíttatjuk-e el velük, vagy elmegy a kedvük a tanulástól. Lehet, hogy az így nevelt tanulók nem fogják fölismer
ni a rovarok különböző fajait, de bármikor ki tudják keresni ezek jellemzőit a megfe
lelő segédletekből.
A z i d ő v e l t e r m é s z e t e s e n gazdálkod
nunk kell, s ehhez a NAT bizonyos arány
számok (százalékok) megállapításával siet segítségünkre. A z informatika oktatásához a z 5 - 6 . o s z t á l y b a n 2-A százalékot, a 7 - 8 - 9 - 1 0 . osztályban pedig évi 4 - 7 szá
zalékot j a v a s o l . E z - átlagosan évi 1000 tanítási órával számolva - a könyvtár-in
formatikai blokkra vetítve mintegy évi 10, majd 20 órát, azaz havi 1-2 órát jelent. En
n e k az óraszámnak csak közel 5 0 - 6 0 szá
zalékát fordítja a könyvtáros tanár az alap
ismeretek elsajátíttatására, a fennmaradó órákon a gyakorlás, az ismeretek valamely tantárgyban való alkalmazása a cél. (Ez
zel is növekszik az illető tantárgy óraszá
m a ! ) Ezeket az órákat lehet felhasználni az ún. könyves órák, a könyvtárban tartott történelem-, biológia-, ének-zene-, m a t e matika- stb. órák megszervezésére, ahol a gyerekek az adott tantárgy (műveltségterü
let) ismeretterjesztő- és kézikönyveivel is
merkednek, ezekből oldanak m e g a tan
tárgyhoz szervesen kapcsolódó kutatási feladatokat. Ez egyértelműen azt jelenti, h o g y m i n d e n szaktanárnak konzultálnia kell a könyvtáros tanárral, és közösen kell megtervezniük a feladatokat, megállapíta
niuk a kézbeadandó kézikönyvek fajtáit, és
tisztában kell lenniük a tanulók elvárható könyvtárismereti szintjével. U g y a n e z a helyzet a számítástechnika viszonylatában - ez is eszköztudás! - , ahol az egyes tan
tárgyakhoz kapcsolódó programok, adattá
rak segítségével j u t h a t n a k a g y e r e k e k hasznos ismeretekhez.
A 2 1 . század nemzedékét nevelve n e m lehetünk közömbösek az információs kul
túra iránt, képeseknek kell lennünk a szem
léletváltásra. Be kell látnunk, hogy csak így vehetik birtokukba a gyerekek az em
beriség felhalmozott - és egyre gyarapodó - kultúrkincsét, hogy minden egyes tan
tárgyban (műveltségterületen) szükség van az információk megszerzésének, feldolgo
zásának és alkotó alkalmazásának techni
kájára. Csak az ezekben otthonosan mozgó fiatal mondhatja el magáról, hogy alkalmas a z új k i h í v á s o k r a , h o g y ő a H O M O I N F O R M A T I C U S !
Sáráné Lukátsy Sarolta
J e g y z e t
(1) Iskolakultúra, 1992. 15. sz., 4 8 - 5 0 . old.
(2) Z S O L N A I JÓZSEF: A magyar közoktatás minő
ségi megújításának szakmai programja. Iskolakultú
ra, 1992. 6 - 7 . sz.
(3) Bővebb kifejtését 1. Könyvtárhasználattan, 1994 1-2. sz., 6 1 - 6 4 . old.
(4) Nemzeti Alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1995. (A szövegbeli lapszámok is erre a kiadásra utalnak.)
A környezeti nevelés gyökerei
A Környezetvédelmi- és Területfejlesztési Minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédő Hivatala kormányközi megállapodása nyomán a környezeti nevelés fejlesztésére és a helyi tantervek támogatására
1992-ben létrejött a KÖRLÁNC projekt, melynek az azóta eltelt években az egész országra kiterjedő hálózata épült ki.
A
K ö r l á n c n a k m u n k a c s o p o r t j a i v a n n a k E s z t e r g o m , K e c s k e m é t , D e b r e c e n , E g e r , S z e g e d , S á r o s p a t a k és B u d a p e s t p e d a g ó g u s k é p z ő i n t é z e t e i b e n , s k ö z p o n t i irodája v a n Ó b u d á n . E z e k h a v o n t a hírlevelet a d n a k ki, m e l y e t k ö z e l n y o l c s z á z i n t é z m é n y n e k k ü l d e n e k el. E z e n k í v ü l t o v á b b k é p z é s e k , p r o g r a m o k , m ó d s z e r t a n i ú t m u t a t ó k és t a n t e r v e k , k i a d v á n y o k s o r a j e l z i a K Ö R -
L Á N C e d d i g i s o k i r á n y ú és h a s z n o s m u n k á s s á g á t .
Ezúttal kiadványsorozatuk egyik kö
zelmúltban megjelent darabjára szeret
ném a figyelmet ráirányítani. A nevelés
t ö r t é n e t i i r o d a l m u n k b a n m e g l e h e t ő s e n
„fehér foltnak" számítanak a környezeti nevelés múltját feltérképező munkák. A környezeti nevelés gyökerei Magyaror
szágon c í m ű k ö n y v m á r ezért is érdeklő
déssel forgatható, m i n d e n k é p p e n „hézag
pótló" m ű n e k számít.
Havas Péter szerkesztő és Mészáros Ist
ván lektor bevezetőikben röviden érzékel
tetik a t é m a történeti megvilágításának fontosságát. Megállapítják - amit az egyes tanulmányok szerzői példák gazdag tárhá
zával igazolnak - , hogy „a környezeti ne
velés hazánkban n e m külföldről érkezett import", a környezet megismertetését és megszerettetését már az elmúlt századok
ban is fontos feladatuknak tekintették taní
tó elődeink.
Fehér Katalin t a n u l m á n y a a z 1777 és 1868 k ö z ö t t i o k t a t á s i i n t é z m é n y e i n k k ö r n y e z e t i n e v e l é s i t e v é k e n y s é g é t v i z s gálja. A b ő s é g z a v a r á b a n el kellett tekin
tenie a teljesség igényétől. így is foglal
kozott a l e g f o n t o s a b b o r s z á g o s és helyi tantervekkel (I. és II. R a t i o E d u c a t i o n i s , 1795. évi d e b r e c e n i ú t m u t a t ó stb.), tan
könyvekkel ( B u d a i ABC, 1 8 2 1 ; Gáti L:
Természetrajz s t b . ) , vezérkönyvekkel {Tóth Pápai Mihály, 1797), v a l a m i n t n e v e l é s t u d o m á n y i szakmunkákkal (Warga János: Neveléstan; Sasku: A tanítás alaptudománya stb.). E z u t ó b b i a k sorá
ban s z í v e s e n o l v a s t u n k v o l n a Mayer Ist
ván: Neveléstanáról ( 1 8 4 4 ) , m e l y a kör
nyezeti n e v e l é s t e k i n t e t é b e n a leglapo
sabb s z a k m u n k á n a k t e k i n t h e t ő , s olyan, a kort m e g e l ő z ő j a v a s l a t o t t a l á l u n k b e n ne a t a n t e r m e k j ó l e v e g ő j é n e k biztosítá
sára, m i n t p é l d á u l : „ a z a b l a k o k r a szel
l ő z ő s z é l m a l m o c s k á k a t k e l l s z e r e l n i "
(vagyis a v e n t i l á t o r o k ő s e i t ) .
Müllerné Seres Ágota a n é p i s k o l á k b a n és a t a n í t ó k é p z ő intézetekben 1868 és
1948 között folyó k ö r n y e z e t i nevelési m u n k á t v i z s g á l t a t a n u l m á n y á b a n . A z
1868-tól é l e t b e lépő tantervek k ö v e t k e
zetes és gondos e l e m z é s é v e l k i m u t a t t a , hogy a környezeti n e v e l é s lehetőségei m i n d a n é p i s k o l á k b a n , m i n d a t a n í t ó k é p z é s b e n ö r v e n d e t e s e n k i s z é l e s e d t e k . A környezeti nevelést szolgáló t a n t á r g y a k sorában - o l v a s á s ; g a z d a s á g i , kertészeti és háztartási ismeretek; földrajz; t e r m é szetrajz; k é z i m u n k a ; b e s z é d g y a k o r l a t o k - kapott helyet. A t a n t e r v e k b e n szinte m i n d e n ü t t j a v a s o l t á k , illetve előírták a t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o k a t ; volt, a h o l évente n e m k e v e s e b b , mint hat a l k a l o m m a l . 1906-tól pedig a „ M a d a r a k és fák napja" b e v e z e t é s e kifejezetten e r e d m é n y e s e n szolgálták a k ö r n y e z e t ü n k v é d e l m é r e v a l ó nevelés ügyet. A szerző n e m tett említést a m i l l e n n i u m évétől sok i s k o l á b a n szinte „ d i v a t b a j ö t t " faültetési akciókról. A t a n t e r v e k n y o m á n kiadott t a n k ö n y v e k - a n é p i s k o l á b a n és a t a n í t ó k é p z ő k b e n egyaránt - m i n d a k ö r n y e z e t i n e v e l é s j e l e n t ő s é g é t h ú z t á k alá.
Simon István a bentlakásos intézmé
nyekben folyó környezeti nevelés múltjá
ba vezeti el az olvasót. Miután tisztázza a környezeti nevelés tágabb fogalmát, kimu
tatja, hogy ennek gyökerei már a k ö z é p korban felfedezhetők. Különösen megerő
södött a környezeti nevelés a századfordu
ló óta az olyan híres intézeteinkben, mint az Eötvös Kollégium, a Győrffy István Kollégium és a népi kollégiumok (parkosí
tás, fásítás stb.).
Ilyen előzmények után joggal felvetőd
het a kérdés: vajon 1948 után - amikor is Földünk élővilágának katasztrofális rom
lása felgyorsult - iskoláink kellő haté
konysággal tudták-e szorgalmazni a termé
szet védelmét, megóvását?
A könyv elgondolkodtató, érdekes ol
vasmány. Tanulmányozását nemcsak p e dagógusjelölteknek, pedagógusoknak, ha
nem a környezetünk pusztulásáért aggódó szélesebb közönségnek is ajánljuk.
A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon.
S z e r k . : H A V A S P É T E R . K ö r l á n c 4. B p . 1 9 9 6 .
Varga Gábor
