143
H1–SZIMPÓZIUM ÁPRILIS 24.(PÉNTEK)16.45–18.15
A szociálisprobléma-megoldás kapcsolata néhány mediátor- és … Nagyelőadó
HÁTRÁNYOS ÉS NEM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ SERDÜLŐK PROBLÉMAMEGOLDÁSÁNAK KÜLÖNBSÉGEI
Fejes József Balázs SZTE Neveléstudományi Intézet
Kulcsszavak: problémamegoldás; hátrányos és nem hátrányos helyzet; 12–16 évesek A kognitív kompetenciához viszonyítva a szociális kompetencia fejlettségének összefüg- gése a szocio-ökonómniai státusszal kevésbé konzisztens, ugyanakkor a kutatási eredmé- nyek egyértelműen mutatják, hogy a szociális funkciók területén a hátrányos helyzetű gyer- mekek, fiatalok körében előnyösebb társaikhoz képest gyakrabban tapasztalhatók problé- mák. Annak ellenére, hogy a családi jellemzőknek kulcsszerepet tulajdonítanak a szociális- probléma-megoldás fejlődésében, illetve a beavatkozások célcsoportjainak kiválasztásában is erősen támaszkodnak a családi háttérre, eddig viszonylag kevés figyelem irányult a szociá- lisprobléma-megoldás és a szocio-ökonómai státusz kapcsolatának vizsgálatára.
A kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás és a családi háttér kapcsolatának vizsgálata volt 12, 14 és 16 éves serdülők körében (N=382), közel azonos volt a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű tanulók aránya. A szociálisprobléma-megoldás (D’Zurilla, Nezu és Maydeu-Olivares, 2002) adaptált kérdőívét (Kasik, Nagy és Fűzy, 2009) a serdülők és peda- gógusaik is kitöltötték. A mérőeszköz mindegyik értékelői mintán jó megbízhatósággal mű- ködött (Cronbach-α=0,85 vagy e feletti).
A két értékelő átlagának összehasonlítása szerint szignifikáns a különbség a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű tanulók között a negatív orientáció esetében mindhárom korcso- portban. További különbség tapasztalható az impulzivitás esetében a 12 éves, az elkerülés kapcsán a 14 éves, valamint a racionalitás és az elkerülés mentén a 16 éves korosztályban. A családi jellemzők (apa és anya iskolai végzettsége, családtípus, könyvek száma, családi sza- badidős tevékenységek) közül az otthoni könyvek számának és a közösen végzett szabadidős tevékenység hatása a legcsekélyebb. A problémamegoldás fejlettségében a legnagyobb ma- gyarázóerővel a családtípus bír, emellett a szülők iskolai végzettségével is jelentős a kapcso- lata. A megmagyarázott varianciák értéke életkorok szerint eltér, a hátrányos helyzet kedve- zőtlen hatása az idősebb serdülők körében egyre inkább láthatóvá válik.
A családi háttér és a szociálisprobléma-megoldás fejlődése közötti kapcsolat részleteinek feltárása intervenciós programok szervezését támogathatja, egyrészről iskolai fejlesztőprog- ramok esetében a célcsoport meghatározásában, másrészről a fejlesztés célzottabb kidolgo- zásában játszhatnak szerepet a feltárt összefüggések. A tervezett program kidolgozása során ezen adatok figyelembevétele is elengedhetetlen.
__________
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konver- gencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
