TARTALOM II. rész
2008. XXV. tv. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról . . . . 458
2008. XXVII. tv. Egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról . . . . 459
2008. XXIX. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. módosításáról . . . . 460
2008. XXXIII. tv. Az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl . . . . 461
154/2008. (VI. 6.) Korm. r. A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . 463
161/2008. (VI. 19.) Korm. r. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõk, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai to- vábbképzésérõl . . . . 463
162/2008. (VI. 19.) Korm. r. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésérõl . . . . 468
177/2008. (VII. 1.) Korm. r. A közigazgatási hivatalról . . . . 470
III. rész 83/2008. (VI. 13.) AB h. Az alkotmánybíróság határozata . . . . 476
140/2008. (VI. 25.) KE h. Városi cím adományozásáról . . . . 483
50/2008. (VII. 3.) ME h. Címzetes fõjegyzõi cím adományozásáról . . . . 483
IV. rész Tájékoztató Helyi Építészeti Örökség 2008 építészeti nívódíj pályázatáról . . . . 483
Isztimér Községért Közalapítvány 2007. évi közhasznúsági jelentése . . . . 485
Baj Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 487
Csapi Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 490
Dunaszeg Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 493
Hajdúsámson Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 496
Kalocsa Város Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . 499
Kocs Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 502
Tiszapüspöki Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója . . . . 505
Zalaszentiván Község Önkormányzatának 2007. évi egyszerûsített pénzügyi beszámolója. . . . 508
Pályázati felhívás a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás munkaszervezet-vezetõi állására . . . . 511
Pályázati felhívás Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás közszolgál- tatási szerzõdés keretében történõ ellátására . . . . 511
Helyesbítés . . . . 513
A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI
MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
II. rész
2008. évi XXV.
törvény
az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról*
1. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép:
„A jogszabályok és más jogi aktusok nyilvánossága”
2. §Az Einfotv. 12. §-a helyébe a következõ rendelke- zés lép:
„12. § (1) A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történõ, olyan elektronikus dokumentumként való közzé- tétellel kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelõs szerkesztõje a minõsített elektronikus aláírásával és a köz- zététel idõpontjában olyan szolgáltató által kiadott idõbé- lyegzõvel lát el, amely e szolgáltatást minõsített szolgálta- tóként nyújtja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus alá- írás ellenõrzéséhez a felelõs szerkesztõ és a helyettesítésé- re jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetõek el.
(3) A Magyar Közlöny tartalmazza a helyi önkormány- zat képviselõ-testülete által alkotott rendeletek kivételével a jogszabályokat, az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való köz- zétételét jogszabály vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, az Országgyûlés határozatait, a jogegységi határozatokat, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, továbbá a 12/A. § szerinti mellékleteket.
(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkal- mazni.
(5) A szerkesztõ a Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyû- lés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfel- sõbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyv- tárnak és az Országgyûlési Könyvtárnak.
(6) A Magyar Közlöny oldalhû másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthetõ azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerint közzétett és a papíron, illetve digitális adathordozón terjesztett változat szövege egymástól eltér, az (1) bekezdés szerint közzétett változat szövegét kell hi- telesnek tekinteni.
(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelem- re, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Köz- lönyrõl vagy annak egy részérõl papírra oldalhû másolatot készít.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. május 19-i ülésnapján fogadta el.
3. §Az Einfotv. a következõ új 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A Határozatok Tárát és a Hivatalos Értesí- tõt a Magyar Közlöny mellékleteként történõ közzététel- lel, a 12. § alkalmazásával kell kiadni.
(2) A Határozatok Tára tartalmazza – a minõsített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megkül- dött határozatok kivételével – a köztársasági elnök, a Kor- mány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizott- ság határozatait, valamint a miniszterek azon határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a miniszter kezdeményezi.
(3) A Hivatalos Értesítõ tartalmazza a jogalkotásról szóló törvény szerinti utasítások és jogi iránymutatások szövegét, valamint azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy miniszter, illetve a közzététel kezdeményezésére jogszabály által kötelezett személy kezdeményezi.
(4) A (3) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében és a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott jogi aktusokra, valamint a Közbeszerzési Értesítõben, a Cégközlönyben és a Ma- gyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.”
4. §Az Einfotv. 13. § (1) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép, a § a következõ új (2)–(4) bekezdés- sel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(1) A 12–12/A. §-ban nem említett hivatalos lapokat a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kor- mányhivatal a honlapján történõ közzététellel adja ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban olyan közlemény tehetõ közzé, amely a Magyar Közlöny- ben megjelent.
(3) Egy központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján egy hivatalos lapot adhat ki.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lap oldalhû másolata nyomtatott formában akkor terjeszthetõ, ha a tárgyévet megelõzõ év június 30-án a lap a központi költ- ségvetéshez tartozó szerveken kívüli elõfizetõinek száma a külön jogszabályban meghatározott számot meghaladja.”
5. §Az Einfotv. a következõ új 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteményét és a Hatályos Jogszabályok Gyûjteményét azok szerkesztõjének legalább fokozott biztonságú elekt- ronikus aláírásával ellátott, elektronikus dokumentumként a kormányzati portálon való közzététellel kell kiadni.
(2) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteménye és a Hatályos Jogszabályok Gyûjteménye digitális adat- hordozón is terjeszthetõ.”
6. §(1) Az Einfotv. 22. § (1) bekezdése a következõ új c)ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben álla- pítsa meg)
„c)a 12. § (7) bekezdése szerinti másolatot készítõ szerv kijelölését.”
(2) Az Einfotv. 22. § (2) bekezdése a következõ új e)–f)pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„e)a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy az elõfizetõknek a 13. § (4) bekezdése szerinti számát rende- letben állapítsa meg,
f)a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy a 12. § (7) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgál- tatási díjat rendeletben állapítsa meg.”
7. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meg- határozott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E törvény 1–2. §-a, – a (3) bekezdésben meghatáro- zott kivétellel – 3. §-a, 5–6. §-a, 7. § (4)–(5) bekezdése és 8. § (5) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az Einfotv.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 12/A. § (1) bekezdésében a „Határozatok Tárát és a” szö- vegrész, 12/A. § (2) bekezdése, 12/A. § (4) bekezdésében az „és a 12/A. § (2) bekezdésében” szövegrész, valamint a 4. § és a 8. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.
(4) A Magyar Közlöny 2008. december 31-ig az Einfotv. e törvény 2. §-ával megállapított 12. § (3) bekezdésében meg- határozottakon túl tartalmazza a Kormánynak a Magyar Köz- lönyben közzétenni rendelt határozatait és jogi iránymutatá- sait, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ide- értve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is; azokra, valamint a Határozatok Tárában 2008. december 31-ig megjelent közleményekre az Einfotv.
12/A. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(5) A Magyar Közlöny 1998. január 1-jétõl kezdõdõen, de 2008. július 1-jét megelõzõen kiadott számait, valamint a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteményének 2003. január 1-jét követõen, de 2008. július 1-jét megelõ- zõen kiadott számait a Magyar Közlöny 2008. július 1-jén hivatalban levõ felelõs szerkesztõjének a minõsített elekt- ronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumként 2008. július 31-ig a kormányzati portálon közzé kell tenni.
(6) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt veze- tõ miniszter, hogy rendeletben szabályozza a hivatalos la- pokkal és a hivatalos jogszabálygyûjteményekkel össze- függõ adatbázisok felhasználói jogainak a Magyar Köz- löny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelõsségû Társaság részérõl a Miniszterelnöki Hivatalnak való átengedését.
8. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ügyészség hivatalos lapja az Ügyészségi Köz- löny, amelynek kiadását, tartalmát és megjelenését a leg- fõbb ügyész utasítással szabályozza.”
(2) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továb- biakban: Jat.) 57. § (4) bekezdésében és 58. § (4) bekezdésé- ben az „a Minisztertanács Titkársága” szövegrész helyébe az „a feladatkörrel rendelkezõ miniszter által kijelölt sze- mély” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „a Minisztertanács
Titkárságának a vezetõje” szövegrész és az 59. § (3) bekez- désében az „a Minisztertanács Titkársága vezetõjének az”
szövegrész helyébe az „a Határozatok Tára szerkesztõje”
szöveg, 60. §-ában az „Az igazságügyminiszter és a Minisz- tertanács Titkárságának a vezetõje” szövegrész helyébe az
„A Kormány által kijelölt szerv vagy személy” szöveg lép.
(3) A Jat. 59. §-át megelõzõ alcímben a „minisztérium és az országos hatáskörû szerv” szövegrész helyébe a „minisz- térium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhiva- tal” szöveg, 59. § (1) bekezdésében a „minisztérium és az or- szágos hatáskörû szerv” szövegrész helyébe a „minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és – külön törvény rendel- kezése alapján – a kormányhivatal” szöveg, 59. § (2) bekez- désében az „a minisztérium, az országos hatáskörû szerv, il- letõleg az általuk irányított vagy felügyelt szerv” szövegrész helyébe az „a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv” szöveg, 59. § (3) bekezdésé- ben a „minisztérium, illetõleg az országos hatáskörû szerv”
szövegrész helyébe a „minisztérium, az autonóm államigaz- gatási szerv vagy a kormányhivatal” szöveg lép.
(4) Az Einfotv. 2. § (1) bekezdésc)pontjában a „korlá- tozástól mentesen, díjmentesen” szövegrész helyébe a
„korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díj- mentesen” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „határozatok anonimizált” szövegrész helyébe a „határozatoknak az Or- szágos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott el- járásban a bíróság által anonimizált” szöveg lép.
(5) A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-a a következõ új (5) bekez- déssel egészül ki:
„(5) A Hivatalos Értesítõben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Minisz- terelnöki Hivatalban és a minisztériumokban köztisztviselõi jogviszony létesítésérõl és megszüntetésérõl, vezetõi meg- bízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésrõl, vezénylésrõl, valamint azok megszüntetésérõl szóló közleményeket.”
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2008. évi XXVII.
törvény
egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról*
1. § (1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában – az Országgyûlés tisztségviselõje, valamint az országgyûlési bi-
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 2-i ülésnapján fogadta el.
zottság tagja és tisztségviselõje kivételével – az Országgyûlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tiszt- ségviselõ) a megválasztását követõen, az Országgyûlés elõtt a következõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz:
„Én,(a megválasztott közjogi tisztségviselõ neve)eskü- szöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm;(a tisztség megnevezése)tisztségembõl eredõ feladataimat a Magyar Köztársaság fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(A megválasztott közjogi tisztségviselõ meggyõzõdése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
(2) Az eskü vagy fogadalom tételérõl a közjogi tisztség- viselõ okmányt ír alá.
2. §(1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kér- déseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-a a következõ (7) be- kezdéssel egészül ki:
„(7) A polgármester a megválasztását követõen a képvi- selõ-testület elõtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és errõl okmányt ír alá.”
(2) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései- rõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény az e törvénymellékleteszerinti melléklettel egészül ki.
3. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétel- lel – a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) Az 1. § és a 3. § (3) bekezdése 2008. december 31-én lép hatályba.
(3) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyész- ségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 15. § (1) bekezdésében az „ – az Országgyûlés házszabálya sze- rint – esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy foga- dalmat tesz” szöveg, a központi államigazgatási szervek- rõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállá- sáról szóló 2006. évi LVII. törvény 16. § (2) bekezdésében az „esküt tesz” szövegrész helyébe az „esküt vagy fogadal- mat tesz” szöveg, 35. § (2) bekezdésében az „esküt tesz”
szövegrész helyébe az „az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget betöltõ személyek esküjének megfelelõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz” szöveg lép.
(4) A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló 2000. évi XCVI. törvény 1. § (2) bekezdésében az „esküt tesz a képviselõ-testület elõtt”
szövegrész, valamint 11. § (1) bekezdésében a „köteles esküt tenni a képviselõ-testület elõtt” szövegrész helyébe az „a képviselõ-testület elõtt – a polgármesterre irányadó szöveggel – esküt vagy fogadalmat tesz, és errõl okmányt
ír alá” szöveg lép, valamint hatályát veszti az 1. § (2) be- kezdésének második mondata és 11. § (1) bekezdésének második mondata.
(5) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdései- rõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdésj)pontja hatá- lyát veszti.
(6) A 2. §, a 3. § (3)–(6) bekezdése, valamint a melléklet 2009. január 1-jén hatályát veszti.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
Melléklet
az egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényhez
„Melléklet
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló
1994. évi LXIV. törvényhez
A polgármester esküjének és fogadalmának szövege
„Én,(a polgármester neve)esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt a töb- bi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudo- másomra jutott titkot megõrzöm;(a tisztség megnevezése) tisztségembõl eredõ feladataimat a(megye/település/kerü- let) fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvé- nyesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.
(A megválasztott önkormányzati tisztségviselõ meggyõ- zõdése szerint)
Isten engem úgy segéljen!” ”
2008. évi XXIX.
törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
módosításáról*
1. §A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta- lános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160. § (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántar- tását kezelõ központi szervnél (a továbbiakban: központi nyilvántartó) vagy a körzetközponti feladatokat ellátó
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 2-i ülésnapján fogadta el.
jegyzõ által mûködtetett okmányirodában vagy kormány- rendeletben meghatározott más szervnél kezdeményez- hetõ. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szervek az elõt- tük személyesen eljáró ügyfeleknek felajánlják az ügyfél- kapu létesítését, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme ese- tén azonnal létrehoz.”
2. §Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép ha- tályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2008. évi XXXIII.
törvény
az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl*
Az Országgyûlés, elismerve az önkéntes tûzoltó mozga- lom másfél évszázados áldozatkész munkáját; az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak, a nemzetgazda- ság és a természeti környezet értékeinek hatékonyabb megóvása érdekében szükségesnek tartja a tûz elleni véde- kezést önként vállalók tevékenységének erõsítését, és ezért az önkéntes tûzoltók, és a tûzoltó egyesületek mûkö- dési feltételei javításának érdekében a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
A TÛZOLTÓ EGYESÜLET KÖZREMÛKÖDÕ TEVÉKENYSÉGE
1. §A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben (a továb- biakban: Ttv.) meghatározott tûzmegelõzési, valamint tûz- oltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremû- ködõként vehet részt az az önkéntes társadalmi szervezet (a továbbiakban: tûzoltó egyesület), amely alapszabályá- ban azt tevékenysége céljaként rögzítette.
2. §(1) A tûzoltó egyesület tûzmegelõzési, tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységben való közremûködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) a Ttv.-t az e törvény- ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûz- megelõzés körében tájékoztathatja a lakosságot az idõsze- rû tûzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tûzvédelem- mel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.
(3) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzol- tási és mûszaki mentési tevékenység körében
a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósághoz,
b)a hivatásos vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érke- zéséig minden tõle elvárhatót megtesz a tûz továbbterjedé- sének megakadályozására, a tûz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévõ személyek részére történõ se- gítségnyújtásra, a balesetek megelõzésére,
c) az eseményt észlelõket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kö- telezettség körében a segítségnyújtásban való közremûkö- désre kérheti fel,
d)a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezését követõen a tûz oltásában, illetve a mûszaki mentésben a tûzoltásvezetõ intézkedésének meg- felelõen mûködik közre.
II. Fejezet
A TÛZOLTÓ EGYESÜLET TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
3. §(1) Szaktevékenységet a tûzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvõképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezõ tagja vé- gezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fog- va alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget.
(2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezett- ségvállalást teljes bizonyító erejû magánokiratba kell fog- lalni, és azt a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig õrzi. A kötele- zettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidõ nélkül visszavonható.
4. §(1) A tûzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költsé- geinek megtérítésére a tûzoltó egyesület alapszabálya az irányadó.
(2) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesí- tése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Tör- vénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiak- ban: Ptk.) a Ttv.-ben foglalt eltérésekkel irányadó.
5. §(1) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége ellá- tása során a Büntetõ Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személynek minõsül.
(2) A tûzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végzõ tagja kérelemre mentesíthetõ
a)a polgári védelmi kötelezettség,
b)részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 2-i ülésnapján fogadta el.
6. §(1) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki
a)tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiá- nyában
b)tûzoltó alaptanfolyami képesítést szerzett, és írásban vállalta a tûzoltó szakképesítés megszerzését.
(2) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium tûzoltó szakiskoláiban tandíjmen- tességet élvez.
III. Fejezet
EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Az együttmûködési megállapodás megkötése és felmondása
7. §(1) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység végzésé- re írásban megállapodást köthet a hivatásos önkormány- zati vagy önkéntes tûzoltósággal (e fejezet alkalmazásá- ban a továbbiakban együtt: tûzoltóság).
(2) Az együttmûködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy
a)a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, és
b)az egyesület mûködése egyébként megfelel az e tör- vényben meghatározott feltételeknek.
(3) Együttmûködési megállapodás határozatlan idõre köthetõ, és azt a tûzoltó egyesület az együttmûködési meg- állapodásban meghatározott határidõvel írásban indokolás nélkül felmondhatja.
(4) A tûzoltóság az együttmûködési megállapodást írás- ban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a)az együttmûködési megállapodás megkötésének bár- mely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn,
b)a tûzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt elõírá- sokat ismételten vagy súlyosan megsérti.
(5) Az együttmûködési megállapodást bármely fél meg- felelõ indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmond- hatja, ha a másik fél az együttmûködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.
(6) A tûzoltóság és a tûzoltó egyesület közötti együtt- mûködési megállapodás megkötését, annak megszünteté- sét az illetékes területi katasztrófavédelmi szervnek be kell jelenteni.
(7) Az együttmûködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.
Az együttmûködési megállapodás tartalma 8. §(1) Az együttmûködési megállapodásban rögzíteni kell
a)a tûzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak ér- dekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetõségének módját, szakmai igénybevehetõségének körét, és azt, hogy a tûzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület),
b)tûzoltóság részérõl a tûzoltó egyesület szaktevékeny- sége ellátásának elõsegítésére vonatkozó kötelezettségvál- lalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a tûzoltó egyesület részére, az idõszerû tûzvé- delmi feladatokra vonatkozó, a tûzoltó egyesület tûzmeg- elõzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a tûzoltó egyesület rendelkezésre bo- csátásának rendjét,
c)a tûzoltó egyesületet tevékenységi területén keletke- zett tûzesetrõl, mûszaki mentésrõl, katasztrófáról való köl- csönös értesítés rendjét.
(2) A tûzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben – a tûzoltóság kérésére – tevékeny- ségi területén kívül is végez szaktevékenységet.
(3) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért dí- jazást nem köthet ki.
(4) A tûzoltóság a vele megállapodást kötõ tûzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.
IV. Fejezet
A TÛZOLTÓ EGYESÜLETEK MÛKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FELTÉTELRENDSZERE 9. §A tûzoltó egyesület a mûködés, a fenntartás, vala- mint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályá- zatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhoz.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivé- tellel – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 9. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
11. §(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Bün- tetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 2. ponth)alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[2. közfeladatot ellátó személy]
„h)az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tûzoltóság, valamint a tûzoltó egyesület tûzoltói feladatot ellátó tagja,”
(2) A Ttv. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„33. § A tûzoltó egyesület a településen a tûzmegelõzé- si, valamint a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellá- tásában közremûködõ társadalmi szervezet. A tûzoltó egyesület tevékenységét és mûködését, valamint a tûzoltó egyesületeknek a hivatásos önkormányzati, illetve önkén- tes tûzoltósággal megállapodás keretében való együttmû- ködését a tûzoltó egyesületekrõl szóló törvény állapítja meg.”
(3) A Ttv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések]
„40. § A rendvédelmi szervek kártérítési felelõsségérõl rendelkezõ jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tûzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó össze- get az igénybe vevõ fizeti meg.”
(4) A Ttv. 47. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezé- sért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg.]
„8. a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központi- lag finanszírozott létszámát, valamint a hivatásos önkor- mányzati és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategória meghatározásának elveit és az azokba történõ besorolást.”
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
A Kormány 154/2008. (VI. 6.) Korm.
rendelete
a közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló
38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
törvény 13. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alap- ján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésb)pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. §
A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvíz- elvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésében a „nem tagadhatja meg” szövegrész he- lyébe a „nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köte- les ingyenesen cserekészüléket biztosítani” szöveg lép.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A Kormány 161/2008. (VI. 19.) Korm.
rendelete
az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõk, valamint döntéshozók építésügyi
vizsgájáról és szakmai továbbképzésérõl A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b)pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környe- zet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 62. §-a (1) bekezdéséneke)ésp)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
A rendelet hatálya 1. §
E rendeletet – a közigazgatási hivatal vezetõje, helyette- se és a jegyzõ kivételével – az építésügyi és az építésfel- ügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiak- ban: Éhk.) hatálya alá tartozó építésügyi és építésfelügye- leti hatósági döntés-elõkészítõ és döntéshozó (a továb- biakban együtt: köztisztviselõ)
a)építésügyi vizsgáztatására, a vizsga tartalmára, köve- telményeire és eljárási szabályaira, továbbá
b)szakmai továbbképzésére kell alkalmazni.
Építésügyi vizsga 2. §
(1) Az építésügyi vizsga célja, hogy a köztisztviselõ bi- zonyítsa, birtokában van az általános közigazgatási isme- retek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismere- teknek, amellyel a közigazgatás minden szintjén alkalmas- sá válik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági felada- tok közé tartozó döntések jogszabályi elõírásoknak megfe- lelõ elõkészítésére, illetve meghozatalára.
(2) Az építésügyi vizsgát – a külön jogszabály szerinti felnõttképzési nyilvántartásba vételt követõen –
a)az elsõfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köz- tisztviselõ részére a területileg illetékes közigazgatási hi- vatal,
b)a másodfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köz- tisztviselõ, valamint az építésfelügyelõ részére az építés- ügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) szervezi (a továbbiakban együtt: vizsgaszervezõ).
(3) A munkáltató közigazgatási szerv – az érintettek erre vonatkozó hozzájárulásával – a vizsgára kötelezett köztisztviselõk névsorát a vizsgakötelezettség keletkezé- sének idõpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezõnek.
(4) A vizsgaszervezõ az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít.
(5) A köztisztviselõ számára a vizsgaszervezõ – figye- lembe véve a vizsgára kötelezett számára az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség telje- sítésének határidejét – jelöli ki az építésügyi vizsga idõ- pontját, legalább két idõpont választásának lehetõséget megadva.
(6) A vizsgaszervezõ köteles az építésügyi vizsgára való felkészítésrõl gondoskodni.
(7) A miniszter gondoskodik az építésügyi vizsga köve- telményeihez igazodó felkészítõ anyag elkészítésérõl, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételérõl.
3. §
(1) A vizsga keretében a köztisztviselõ – a2. melléklet- benmeghatározott követelményrendszernek megfelelõen – számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteirõl, továbbá elemzõ, problémamegoldó, szervezési, jogalkal- mazási és döntéshozatali készségérõl.
(2) Az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésébõl áll, amelyeket a köztisztviselõ számára egy vizsganapon kell megszervezni.
(3) Az építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabi- zottság (a továbbiakban: bizottság) elõtt kell letenni. A bi- zottság elnöke a 7. § (1) bekezdéséneka)pontjában foglal- taknak megfelelõ személy.
(4) Az építésügyi vizsga az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) be- kezdésében meghatározott határidõn belül korlátlanul is- mételhetõ.
(5) Az eredményes építésügyi vizsgáról a bizottság az 1. mellékletbenmeghatározott formában bizonyítványt ál- lít ki.
A szakmai továbbképzés
4. §
(1) A szakmai továbbképzés kötelezõ és szabadon vá- lasztható részbõl áll.
(2) A szakmai továbbképzési idõszak 5 év. A tovább- képzési idõszak 2009. január 1-jétõl, illetve az e határidõ után kinevezett köztisztviselõ esetében a kinevezés idõ- pontjától kezdõdik.
(3) A munkáltató közigazgatási szerv a szakmai tovább- képzésen való részvételt köteles biztosítani.
A szakmai továbbképzés kötelezõ része
5. §
(1) A szakmai továbbképzés kötelezõ részének formája tanfolyam, idõtartalma legalább 40, de legfeljebb 50 óra, amit a köztisztviselõnek egy szakmai továbbképzési idõ- szak alatt kell teljesítenie.
(2) A szakmai továbbképzés kötelezõ részének kereté- ben az építésügyi vizsgakövetelmények alapját képezõ – az adott továbbképzési idõszak alatti – jogszabályi válto- zások gyakorlati alkalmazását kell elsajátítani.
(3) A szakmai továbbképzés kötelezõ részét a 2. § (2) bekezdésében meghatározott szerv szervezi (a továb- biakban: kötelezõ továbbképzést szervezõ). A kötelezõ to- vábbképzést szervezõ kötelessége:
a)e rendelet elõírásainak megfelelõ oktató biztosítása, b)a szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása, c)a költségek és a munkaidõalap kímélése.
(4) A miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai to- vábbképzés kötelezõ részének lebonyolítására egységes – az építésügyi hatósági eljárásokban szakhatóságként részt vevõ hatóságok szakmai irányításáért felelõs minisz- terekkel egyeztetett tartalmú – továbbképzési program áll- jon rendelkezésre. Indokolt esetben a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplõ kötelezõ szak- mai továbbképzést is elrendelhet.
(5) Az adott szakmai továbbképzési idõszakon belül eredményes építésügyi vizsgát tett köztisztviselõ az idõ- szak hátralevõ részében mentesül a továbbképzés kötelezõ részén való részvétel alól.
(6) A kötelezõ továbbképzést szervezõ a szakmai to- vábbképzés kötelezõ részének teljesítésére a (2) és (4) be- kezdésben meghatározott, miniszter által kidolgozott to- vábbképzési program alapján – a következõ évre vonatko- zóan, minden év december 15-éig – éves továbbképzési tervet készít.
A továbbképzés szabadon választható része 6. §
(1) A szakmai továbbképzés szabadon válaszható téma- köre az adott hatósági feladat ellátásának szakmai (építé- szeti-mûszaki) színvonalát elõsegítõ, a mindenkori mûsza- ki fejlõdést figyelembe vevõ ismeretanyag, amelynek for- mája lehet különösen
a)szakmai tanfolyam,
b)a felsõoktatásban a mûszaki képzési területen máso- dik alapképzés vagy mesterképzés, illetve szakirányú to- vábbképzés,
c) szakmai elõadáson, konferencián hallgatóként való részvétel,
d) szakmai elõadáson, konferencián elõadóként való részvétel,
e)szakmai tanulmányúton való részvétel,
f)az adott szakterületen végzett oktatói, tudományos és szakirodalmi tevékenység,
g)építõanyagok, technológiák, szerkezetek megismeré- sét célzó szervezett épületlátogatás, kiállításlátogatás, szakmai program.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabadon választható szak- mai továbbképzést – az (1) bekezdésf)pontja kivételével – a mûszaki képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmény, valamint a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI.
törvény alapján a Felnõttképzési Akkreditáló Testület által kiadott érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezõ intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szervezhet (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervezõ).
(3) A köztisztviselõnek az (1) bekezdés szerint szaba- don választható továbbképzési formákból egy szakmai to- vábbképzési idõszak alatt legalább ötöt kell teljesítenie az- zal, hogy ebbõl legalább kettõt a továbbképzési idõszak el- sõ két évében kell teljesíteni.
(4) A szabadon választható továbbképzési kötelezettség alóli, az Éhk. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti részbeni mentesítésrõl – a szakmagyakorlási névjegyzéket vezetõ szerv igazolása alapján – a munkáltató dönt.
(5) A szervezett, szabadon választható szakmai tovább- képzésen történt részvételrõl a továbbképzést szervezõ iga- zolást állít ki a résztvevõ számára, amely tartalmazza a köz- tisztviselõ nevét, lakcímét, munkahelyének megnevezését, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát), és ezen igazolás egy példányát a résztvevõnek átadja. Az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység végzését az errõl készült publikációval, illetve szakirodalmi tevékenység esetén a megjelent mûvel lehet igazolni.
(6) A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésérõl a munkáltató közigazgatási szerv vezet nyilvántartást, amelynek elõzõ évi állapotáról minden év március 1-jéig összevont jelentést köteles küldeni a miniszternek.
Az építésügyi vizsgáztatás és a szakmai továbbképzés közös szabályai
7. §
(1) Az építésügyi vizsgán vizsgáztató, valamint a szak- mai továbbképzés kötelezõ részén oktató a miniszter által nyilvántartásba vett, az oktatott témakör, illetve a vizsga- követelmény szerinti szakirányú felsõfokú végzettséggel és
a)legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti ha- tósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkezõ, vagy
b) a szakterület szerinti 5 éves igazgatási gyakorlattal rendelkezõ
személy lehet.
(2) Az építésügyi vizsga módszertanának kidolgozását, az építésügyi vizsgáztatás és a kötelezõ szakmai tovább- képzések központi koordinálását, szakmai irányítását, fel- ügyeletét és ellenõrzését a miniszter végzi.
Záró rendelkezések 8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép ha- tályba.
(2) Az építésügyi vizsga – az e rendelet elõírásai sze- rint – legkorábban 2009. január 1-jétõl kezdõdõen tehetõ le, a szakmai továbbképzési idõszak 2009. január 1-jén kezdõdik.
(3) A 2009. évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésõbb 2008. augusz- tus 30-áig küldi meg a vizsgaszervezõnek.
(4) A vizsgaszervezõ a 2009. évre vonatkozó vizsgater- vet és a vizsgákra történõ felkészítõk idõbeosztását legké- sõbb 2008. szeptember 30-áig készíti el és teszi közzé.
(5) A 7. § (1) bekezdése szerinti oktatói, illetve vizsgáz- tatói nyilvántartásba 2008. szeptember 1-jétõl folyamato- san lehet jelentkezni.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Éhk.
9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2009. január 1-je elõtt foglalkoztatott és a 6. § szerint épí- tésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselõnek az építésügyi vizsgát legkésõbb 2011. január 1-jéig kell teljesíteni.”
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg
a)az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztvise- lõk továbbképzésérõl szóló 6/1998. (III. 16.) KTM rende- let, valamint
b)az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûsza- ki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabá- lyairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
ba)9. §-a (2) bekezdésének második mondatában az „és a szakmagyakorlási jogosultság érvényességi idejét”,
bb) 1. mellékletében az „/érvényesség éve, hónapja, napja”,
bc) 2. mellékletének I. és II. pontjában az „/év (érvé- nyesség éve)” szövegrészek
a hatályukat vesztik.
(8) A (6) és (7) bekezdés e rendelet hatálybalépését kö- vetõ napon, a (8) bekezdés e rendelet hatálybalépését kö- vetõ második napon a hatályát veszti.
Gyurcsány Ferencs. k.
miniszterelnök
1. melléklet
a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez Szám: ………....
BIZONYÍTVÁNY építésügyi vizsgáról
Ezt a bizonyítványt ………... részére állítottuk ki, aki ……… városban (község- ben) ……… év ……… hó ……… napján született, anyja neve:………...………….………
Nevezett az Építésügyi Vizsgabizottság elõtt az építés- ügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mû- ködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. ren- delet szerint
ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT
Kelt: …..., ..…... év ….……... hó ……... nap P. H.
……...………... .……...…...
vizsgáztató bizottság tagja vizsgáztató bizottság tagja ...………...
vizsgáztató bizottság elnöke
2. melléklet
a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez Építésügyi vizsga-követelmények
I. A vizsgázó ismerje az alább felsorolt témakörökre vo- natkozó alapvetõ általános követelményeket (szóbeli, írás- beli témakörei):
1. Az építésügy alkotmányos alapjai
2. Az Országgyûlés építésüggyel kapcsolatos feladatai 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 4. Az építésügyért felelõs miniszter építésüggyel kap- csolatos feladatai
5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építés- üggyel kapcsolatos feladatai
6. A mûemlékvédelemért felelõs miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai
7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos felada- tai
7.1. a települési önkormányzatok építésüggyel kapcso- latos feladatai
7.2. a megyei önkormányzatok építésüggyel kapcsola- tos feladatai
7.3. a fõvárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.4. a kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsola- tos feladatai
7.5. a körjegyzõség építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.6. az önkormányzati társulás építésüggyel kapcsolatos feladatai
7.8. kistérségi körzet-központ építésüggyel kapcsolatos feladatai
8. A közigazgatási hivatalok építésüggyel kapcsolatos feladatai
9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelmény- rendszere
9.1. országos településrendezési és építési követelmé- nyek
9.1.1. a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei
9.1.2. közmûvesítettségi elõírások 9.1.3. övezeti elõírások
9.1.4. építmények elhelyezésére vonatkozó követelmé- nyek
9.1.5. jármûvek elhelyezésének elõírásai 9.1.6. építmény elhelyezése közterületen
9.1.7. építmények kialakításának általános szabályai 9.1.8. épületszerkezeti követelmények
9.1.9. égéstermék-elvezetés szabályai
9.1.10. építmények, önálló rendeltetési egységek általá- nos elõírásai
9.1.11. lakás kialakítására vonatkozó követelmények 9.1.12. meglévõ építményekre vonatkozó elõírások 9.1.13. az egyes elõírásoktól való eltérés lehetõségei és módja
9.2. helyi építési szabályzat
9.3. szabályozási terv 9.4. illeszkedési szabályok 9.5. szabványok
9.6. tûzvédelmi követelmények
9.7. sajátos építményfajtákra (atomenergiával, honvé- delemmel kapcsolatos építmények, bányák, erõmûvek, közlekedési építmények) vonatkozó speciális követelmé- nyek
9.8. a mûemlékekre vonatkozó követelmények
9.9. az építési anyagok, termékek, szerkezetek és beren- dezések minõségtanúsítása
9.10. alapfogalmak
9.11. energetikai követelmények
10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 10.1. helyi építészeti értékvédelem
10.2. mûemlékvédelem 10.3. világörökség védelme
10.4. országos és helyi jelentõségû védett természeti te- rületek, valamint az egyedi tájértékek védelme
10.5. tervpályázat 10.6. tervtanács
11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer 11.1. építmények esetén
11.2. sajátos építményfajták esetén 11.3. mûemlékek esetén
11.4. nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén
12. Szakhatóságok köre
12.1. szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárások- ban
12.2. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság a sajátos építményfajták és a mûemlékek építésügyi hatósági eljárá- saiban
12.3. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság más ható- sági eljárásban
13. Építésügyi hatósági eljárások 13.1. Engedélyezési típusúak 13.2. Kötelezési típusúak 13.3. Végrehajtási típusúak 13.4. Bírságolási típusúak 13.5. Közbülsõ eljárások 13.6. Kiegészítõ eljárások
14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások 14.1. elvi építési engedélyezés
14.2. építési engedélyezés (módosított építési engedé- lyezés, továbbépítési engedélyezés), bejelentés tudomásul vétele
14.3. bontási engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele 14.4. használatbavételi engedélyezés, bejelentés tudo- másul vétele
14.5. fennmaradási engedélyezés
14.6. rendeltetési mód változtatásának engedélyezése 14.7. telekalakítás engedélyezése
15. Építésügyi hatósági kötelezések 15.1. engedély feltételeinek számonkérése 15.2. hatósági ellenõrzés során tett intézkedések 15.3. építésrendészeti intézkedés
16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások 16.1. meghatározott cselekmény elrendelése
16.2. meghatározott cselekmény kényszervégrehajtása 16.3. pénzbehajtás
17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, be- hajtása
17.1. a végrehajtás elrendelése az Adó- és Pénzügyi El- lenõrzési Hivatal által
17.2. a bírság tényének ingatlan-nyilvántartási bejegy- zése
17.3. jelzálogjog bejegyzése 17.4. késedelmi kamat 18. Közbülsõ eljárások 18.1. hiánypótlás kiírása 18.2. eljárás felfüggesztése
18.3. belföldi jogsegély keretében adatok beszerzése 18.4. szakhatóságok megkeresése
18.5. eljárás megszüntetése
18.6. kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 18.7. ügyintézési határidõ meghosszabbítása 18.8. szakértõ kirendelése
18.9. tanú meghallgatása 18.10. helyszíni szemle tartása
18.11. költségmentesség megállapítása 18.12. értesítés az eljárás megindításáról 19. Kiegészítõ, utólagos eljárások 19.1. jogutódlás
19.2. engedély érvényének meghosszabbítása 19.3. teljesítési határidõ meghosszabbítása 19.4. határozat kijavítása
19.5. határozat visszavonása 19.6. határozat módosítása
19.7. az építõipari kivitelezési tevékenység kezdésének bejelentése
19.8. a kivitelezés leállítása
20. Az építés résztvevõi, feladataik, felelõsségük, szankcionálásuk
20.1. építtetõ
20.2. építészeti-mûszaki terv tervezõje, szakági terve- zõje
20.3. vállalkozó kivitelezõ, alvállalkozó kivitelezõ 20.4. felelõs mûszaki vezetõ
20.5. építési mûszaki ellenõr 20.6. beruházás lebonyolító
20.7. kivitelezési tervek tervezõje, szakági tervezõje 20.8. tervellenõr
20.9. munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor 20.10. tervezõi mûvezetõ
20.11. energetikai tanúsító
20.12. építésügyi mûszaki szakértõ 20.13. építésügyi igazgatási szakértõ 20.14. építésügyi igazságügyi szakértõ 20.15. hatósági közvetítõ
21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek
21.1. az eljárás megindítása, kérelem, bejelentés köve- telményei
21.2. a döntés típusai, tartalmi követelményei 21.3. a döntés közlésének módjai
21.4. a kérelem mellékletei 21.5. az ügyfél fogalma
21.6. az ingatlannal rendelkezni jogosult fogalma 21.7. építési jogosultság igazolása
21.8. a tervezõi nyilatkozat tartalma
21.9. a felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat tartalma 21.10. a tényállás tisztázásának módjai, eszközei 21.11. tervtanácsi állásfoglalás
21.12. jegyzõkönyv felvétele 21.13. helyszíni szemle megtartása
21.14. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai
21.15. az ügyintézési határidõ számítása 21.16. az engedély érvényességi ideje 21.17. hatáskör megállapítása, hatásköri vita 21.18. illetékesség vizsgálata
21.19. kizárási szabályok 21.20. határidõ számítása
22. Az építészeti-mûszaki és a kivitelezési tervek tar- talma
23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai 24. Az építésügyi hatósági ellenõrzés szabályai 25. Az építésfelügyeleti intézkedések
25.1. helyszíni ellenõrzés 25.2. döntéshozatal
25.3. építésfelügyeleti bírság megállapítása, behajtása 25.4. építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésé- nek bejelentése, adat-továbbítás
26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kap- csolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultság ellenõr- zése
27. Jogorvoslati lehetõségek
28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai II. Vizsgarészek: szóbeli és írásbeli
Az írásbeli vizsga keretében gyakorlati vizsgát is kell tenni, amely az 1–28. pontok alatt felsorolt témakörökbõl építésügyi hatósági határozatnak jogtár felhasználásával történõ szerkesztésébõl áll (pl. konkrét engedélyezési do- kumentáció vagy ellenõrzési jegyzõkönyv alapján).
A Kormány 162/2008. (VI. 19.) Korm.
rendelete
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítésérõl
A Kormány – az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkot- mány 35. § (1) bekezdés a)–b)pontjában foglalt feladat- körében eljárva, a Magyar Köztársaság 2008. évi költség- vetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 84. § (1) bekez- désb)pontjában kapott felhatalmazás alapján – a közszfé- rában foglalkoztatottak átlagában a reálkeresetek 2007.
évi szintjének 2008. évi megõrzése céljából a következõ rendeletet alkotja:
1. §
(1) A központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. tör- vény (a továbbiakban: Kvtv.) 4. § (1) bekezdésében meg- jelölt céltartalék, illetve a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 2. Ágazati célelõirányzatok alcím, 39. Fejezeti tartalék jogcímcso- port, 2. Fejezeti egyensúlyi tartalék jogcím terhére az e rendeletben meghatározottak szerint eseti kereset-kiegé- szítés jogcímen támogatást nyújt a központi, a társadalom- biztosítási, a köztestületi költségvetési szervek (a továb- biakban együtt: központi költségvetési szerv), a helyi ön- kormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi ön- kormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére.
(2) E rendeletet kell alkalmazni a költségvetési szervek- nél foglalkoztatottak 2008. évi eseti kereset-kiegészítése finanszírozásáról szóló kormányhatározat alapján átcso- portosított, az eseti kereset-kiegészítés fedezetét képezõ támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználására és elszámolására.
(3) Támogatás illeti meg az (1) bekezdés szerinti igény- jogosultakat a következõ jogviszonyban foglalkoztatottak után:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
b)a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény,
c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény,
d)a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állo- mányú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. tör- vény,
e)a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.
évi LXVII. törvény,
f)az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyá- ról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
g)az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint
h) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII.
törvény Harmadik Része XII. fejezetének
hatálya alá tartozó jogviszonyban álló személyek, a pré- miumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján fog- lalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglal- koztatottak).
2. §
(1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre a 2008. június hónapra járó illetmények kifizetésével egy- idejûleg a 2008. június 1-jén fennálló – az 1. § (3) bekez- dés szerinti – jogviszonya alapján jogosult a (2)–(6) be- kezdésben foglalt feltételekkel.
(2) Bruttó 15 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogo- sult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfe- lel:
a)2008. június 1-jén költségvetési szervvel teljes mun- kaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és
b) a jogviszonya költségvetési szervvel 2008. január 1-je és 2008. június 1-je között folyamatosan fennáll, ide- értve azt az esetet is, ha az 1. § (3) bekezdése szerinti több jogviszonya állt fenn 2008. január 1. és 2008. június 1. kö- zött egymást követõen, megszakítás nélkül, továbbá
c)a jogviszonya 2008. január 1-je és 2008. június 1-je között nem szünetelt összesen 60 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési sza- badság miatti jogviszony szünetelés idõtartamát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-ki- egészítés arányos részére jogosult az a 2008. június 1-jén teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folya- matosan fennálló egy – vagy a (2) bekezdésb)pontja sze- rint több – jogviszonya 2008. január 1-jét követõen kelet- kezett. Az arányszámot a 2008. június 30-ig számított jog- viszony napokban meghatározott idõtartama és a 2008.
I. félév napjainak száma hányadosaként kell meghatá- rozni.
(4) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya (2) vagy (3) bekezdés szerinti idõtartama – a fizetett szabadság, va- lamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül – összesen 60 napnál hosszabb ideig szünetelt, az eseti kere- set-kiegészítésnek a munkavégzés idõtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a 2008. június 30-ig szá- mított, jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 2008. I. félév napjainak száma hányadosaként kell meghatározni.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti összeg munkaidõvel ará- nyos részére jogosult a 2008. június 1-jén részmunkaidõ- ben foglalkoztatott személy.
(6) Az eseti kereset-kiegészítés nem rendszeres jövede- lemnek minõsül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni.
A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszony-
ból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi.
3. §
(1) Az eseti kereset-kiegészítésnek a támogatás megál- lapításánál figyelembe vett foglalkoztatottankénti összege bruttó 15 000 forint.
(2) A támogatás megállapítása
a)a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetmény- emelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támoga- tásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet végrehaj- tása során felmért 2008. január 1-jei statisztikai állományi létszám,
b) az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó felsõoktatási intézmények esetében a 2008. évi elemi költségvetésben az Egyetemek, fõiskolák címen ki- mutatott teljes- és részmunkaidõben foglalkoztatottak át- lagos statisztikai állományi létszáma
és az (1) bekezdés szerinti mérték munkaadókat terhelõ já- rulékokkal növelt összege alapján történik.
(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás – a 2. §-ban fog- laltak figyelembevételével – kizárólag az eseti kereset-ki- egészítés és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ já- rulékok fedezetére használható fel.
4. §
(1) Ha az eseti kereset-kiegészítésre jogosultak száma magasabb a támogatás kiszámításánál alapul vett létszám- nál, akkor a kifizetendõ összeget a központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat – a támogatással történõ 5–6. § szerinti elszámolásig – megelõlegezi. Alacsonyabb lét- szám esetén a többlettámogatás – kamatmentes – visszafi- zetésére az elszámolás során kerül sor.
(2) Amennyiben a költségvetési szerv az R. alapján tá- mogatásban részesült, de 2008. június 1-jét megelõzõen jogutód nélkül megszûnt, akkor a támogatás kiszámításá- nál alapul vett létszámra jutó elõirányzatot a fejezet fel- ügyeletét ellátó szervnek, illetve a helyi önkormányzatnak központilag kell kezelnie.
5. §
(1) Központi költségvetési szerv esetén az e rendelet alapján járó többlettámogatás igénylése, illetve az igénybe nem vehetõ támogatás elszámolása 2008. szeptember 30-ig történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a pénzügymi- niszter készíti elõ.
6. §
(1) A helyi önkormányzatoknak a Magyar Államkincs- tár – az Önkormányzati Minisztérium által utalványozott és június 23-áig átadott – településsoros lista alapján jú- nius 25-éig folyósítja a támogatást, ebbõl külön bemutatva az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott költségve- tési szerveket megilletõ összeget.
(2) A helyi önkormányzatot megilletõ eseti kereset-ki- egészítés közterhei a következõ havi nettófinanszírozás keretében kerülnek elszámolásra.
(3) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a 2008. évi zár- számadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A Kormány 177/2008. (VII. 1.) Korm.
rendelete
a közigazgatási hivatalról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkot- mány 35. § (1) bekezdésc)ésd)pontjában, valamint 40. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a követ- kezõket rendeli:
1. §
(1) A közigazgatási hivatal a Kormány kijelölt területi államigazgatási szerve.
(2) A közigazgatási hivatalt a Kormány a helyi önkor- mányzatokért felelõs miniszter közremûködésével irányítja.
2. §
(1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetõjének (a továbbiakban: hivatalvezetõ) veze- tése alatt álló szervezeti egységekbõl, továbbá kormány- rendeletben meghatározott ágazati szakigazgatási szerv- bõl (a továbbiakban: szakigazgatási szerv), valamint – a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kivételével – kirendeltségekbõl áll.
(2) A kirendeltség a közigazgatási hivatal szervezeti egy- sége, amely a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat lát el. Kirendeltsé- gek az e rendeletben meghatározott megyeszékhely városok- ban, megyére kiterjedõ mûködési területtel mûködnek.
(3) A szakigazgatási feladatokat ellátó szervnek a me- gyei kirendeltségen területi osztálya mûködhet. Területi osztály mûködését kormányrendelet elrendelheti.
(4) A területi fõépítész a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illeté- kességével.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül a Dél-dunántúli Régió állami fõépítésze különös illetékes- séggel rendelkezik, amely a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti tele- pülésekre terjed ki.
(6) A közigazgatási hivatal építésfelügyelõje a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskör- rel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével.
(7) A hivatalvezetõ vezetése alatt álló szervezeti egysé- gek, a szakigazgatási szervek, a kirendeltségek, a területi szinten mûködõ állami fõépítész, valamint az építésfel- ügyelõ egy költségvetési szervet képeznek.
(8) A közigazgatási hivatalok létszámát szakigazgatási szervi bontásban kell meghatározni.
3. §
(1) A hivatalvezetõt – pályázat alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért fele- lõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg.
A hivatalvezetõ megbízását – a Miniszterelnöki Hivatalt ve- zetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára – a miniszterelnök vonja vissza.
(2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter – a veze- tõi megbízás és a vezetõi megbízás visszavonása kivételé- vel – gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezetõ felett.
(3) A hivatalvezetõ minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású köztisztviselõ.
(4) Hivatalvezetõi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, vala- mint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.
4. §
(1) A hivatalvezetõ munkáját hivatalvezetõ-helyettesek segítik. A hivatalvezetõ-helyettes ellátja a hivatal szerve- zeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladato-
kat, és távollétében a szervezeti és mûködési szabályzat- ban meghatározottak szerint helyettesíti a hivatalvezetõt.
(2) A kirendeltséget a kirendeltségvezetõ hivatalveze- tõ-helyettesként vezeti, aki ellátja a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat.
(3) A hivatalvezetõ-helyettest – a hivatalvezetõ javasla- tára – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízását. A hivatalvezetõ- helyettes feletti munkáltatói jogokat egyebekben a hivatal- vezetõ gyakorolja.
(4) A hivatalvezetõ-helyettes minisztériumi fõosztály- vezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ.
(5) Hivatalvezetõ-helyettesi megbízást az a köztiszt- viselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi vég- zettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgá- val rendelkezik.
5. §
(1) A szakigazgatási szerv önállóan gyakorolja a jog- szabályban megállapított hatáskörét.
(2) A szakigazgatási szerv vezetõje minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ.
(3) A szakigazgatási szerv vezetõje gondoskodik a szakmai követelmények érvényesülésérõl, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv köztisztviselõi felett.
6. §
A költségvetés elõkészítése során a helyi önkormány- zatokért felelõs miniszter kikéri a szakigazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását a 7. § (1) bekezdése szerint ellátó központi államigazgatási szerv vezetõje véleményét.
7. §
(1) Azokkal az ügyekkel összefüggésben,
a) amelyekben a közigazgatási hivatal hatósági jogkör- ben jár el, valamint
b) amelyekben a szakigazgatási szervek járnak el, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kor- mány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.
évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az adott ügycsoport tekintetében feladatkörrel rendelkezõ szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) gyakorolja.
(2) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatalt, a feladatkörét érintõ ágazati tervekrõl, ágazatpolitikai elképzelésekrõl, javaslatot tesz a megvalósí- tás szervezeti és intézményi feltételeire, valamint – a szak- igazgatási szervek vezetõinek meghívásával egyidejûleg – az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletekrõl.
8. §
(1) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenõrzésé- nek, továbbá a közigazgatási hivatalok és a központi állam- igazgatási szervek területi szervei jogszabályban szereplõ el- lenõrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyako- rolja a 7. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogokat.
(2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági és pénzügyi ellenõrzését.
(3) A törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésre vonatkozó részletes szabályokat a helyi ön- kormányzatokért felelõs miniszter által vezetett miniszté- rium szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó-, téma-, cél- és utóellenõrzés lehet. Átfogó ellenõrzést legalább négy- évenként, téma-, cél-, feladat- vagy utóellenõrzést a mun- katervben meghatározott ütemezéssel kell tartani.
(4) A szakigazgatási szervekre is kiterjedõ ellenõrzést a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a szakmai irá- nyító miniszter közremûködésével látja el.
(5) A területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt:
fejlesztési tanács) törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. § (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
(6) A fejlesztési tanács mûködésének törvényességi fel- ügyeletét a tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja.
9. § (1) A közigazgatási hivatalnak az
a) ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatásalapú ellátásának feltételeivel kapcsolatos feladataival összefüggõ,
b) a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésé- vel, a szakember-utánpótlás megszervezésével, valamint a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével kapcsolatos ügyek tekintetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a Minisz- terelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja.
