Ellenõrzési
Figyelõ
●
● Interjú Wittich Tamással, az NFH fõigazgatójával
●
● Kerekasztal:
Ellenõrzések a feketegazdaság visszaszorítására
●
● Fókusz:
Uniós támogatások teljesítmény-ellenõrzése
●
● Mûhely:
A folyószámla-kezelés jövõje
●
● Kitekintés:
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme
2007. 3. szám Ellenõrzési szakfolyó irat
Tar ta lom jegy zék
In ter jú
Szi go rú ha tó ság véd je a tu da tos fo gyasz tó ér de ke it In ter jú Wit tich Ta más sal, a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság fõ igaz ga tó já val
Os váth Sa rol ta... 1
Fó kusz
Az uni ós tá mo ga tá sok tel je sít mény-el len õr zé se
Ke mény Emil–dr. Zöld ré ti At ti la... 4
Ke rek asz tal II. rész
Az EU-tá mo ga tá sok el len õr zé se – az EU Bi zott ság szem szö gé bõl
Os váth Sa rol ta... 12
Fó kusz
Mer re tar t a mun ka vé del mi el len õr zés?
Papp Ist ván... 15
Mû hely
A gya kor lat ban is ered mé nyes a kö zös ok ta tás és kép zés
Szán tó Zol tán... 19
Ke rek asz tal
Sok ré tû együtt mû kö dés, avagy az al ka lom szü li a mód szert Os váth Sa rol ta... 21
Mû hely
Nö vek szik a jö ve dé ki tár gyú több ol da lú el len õr zé sek sze re pe Pet hõ Im re... 29 A fo lyó szám la-ke ze lés jö võ je
Ruth ma y er Já nos... 33 Az új me to di ka sze rint a meg ál la pí tá sok egy ben ta nács ként is szol gál nak
Bencs Zol tán... 36 Sok ap ró sza bály ta lan ság a biz to sí tá si szek tor ban
Dem jén né Gyöngy Ju dit–Má tyá si né Gyõ ri Er zsé bet–
Ste fa nics né Né meth Éva–Var gá né Szõ ke Ág nes–Szûcs Jó zsef... 39
Ki te kin tés
Az Eu ró pai Unió pénz ügyi ér de ke i nek vé del me
Dr. Sza kács Im re... 44
Fo tó: Hat lacz ki Ba lázs EL LEN ÕR ZÉ SI FI GYE LÕ
El len õr zé si szak fo lyó irat Meg je le nik ne gyed éven te
A szer kesz tõ bi zott ság el nö ke:
Mo nos to ri La jos né,
a Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal el nö ke
A szer kesz tõ bi zott ság tag jai:
Fõ szer kesz tõ: dr. Ma to ricz An na, igaz ga tó Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal Fe le lõs szer kesz tõ: Os váth Sa rol ta, új ság író
dr. Bá bel Ta más, fõ osz tály ve ze tõ Or szá gos Egész ség biz to sí tási Pénz tár
dr. Hol chac ker Pé ter, el nök he lyet tes Egész ség biz to sí tá si Fel ügye let dr. Lé vai Já nos, stra té gi ai fõ ta nács adó
Ál la mi Szám ve võ szék Ma jor An tal, fõ osz tály ve ze tõ-he lyet tes Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Felügyelete
Papp Ist ván, el nök Or szá gos Mun ka vé del mi és Mun ka ügyi Fõfel ügye lõ ség
dr. Szi ko ra Já nos, el nök Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal a Ma gyar Pénz ügyi Gaz da sá gi El len õrök
Köz hasz nú Egye sü le té nek fõtitkára dr. Te lek Ist ván, fõ osz tály ve ze tõ
Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Parancsnoksága Var ga Lász ló né, el nök he lyet tes Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal
dr. We id lich Edit, el nök he lyet tes Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal
A szakfolyóirat ala pí tó ja:
Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal (KE HI)
Szer kesz tõ ség:
1123 Bu da pest, Tart say Vil mos u. 13.
Te le fon: 224-6830 Az El len õr zé si Fi gye lõ ér te sü lé se it, in for má ci ó it csak a szakfolyóiratra va ló hi vat ko zás sal,
en ge déllyel le het fel hasz nál ni.
Má so lás sal, után köz lés sel és ter jesz tés sel kap cso la tos min den jog fenn tart va!
Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó Fe le lõs ki adó:
dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó Ké szült a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó
gon do zá sá ban,
a ki adó la jos mi zsei nyom dá já ban – 07.3724
l In ter jú Wit tich Ta más sal, az NFH fõ igaz ga tó já val l Ke rek asz tal:
El len õr zé sek a fe ke te gaz da ság vissza szo rí tá sá ra
l Fó kusz:
Uni ós tá mo ga tá sok tel je sít mény-el len õr zé se l Mû hely:
A fo lyó szám la-ke ze lés jö võ je l Ki te kin tés:
Az EU pénz ügyi ér de ke i nek
vé del me
Szi go rú ha tó ság véd je
a tu da tos fo gyasz tó ér de ke it
Szep tem ber 1-jén lét re jött a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság (NFH), amely a Fo - gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség és a re gi o ná lis fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé gek össze - vo ná sá val egy sé ges fo gyasz tó vé del mi szer ve ze ti rend szert al kot. Mi in do kol ta az át - ala kí tást és fõ ként mi vál to zik a fo gyasz tó vé de lem te rü le tén? – kér dez tük Wit tich Ta - mást, az NFH fõ igaz ga tó ját.
– Meg szü le tett a 2007–2013-ig szóló kö zép tá vú fo - gyasz tó vé del mi po li ti ka, amely 2010-ig tar tó cse lek vé si prog ram mal egé szül ki. A fo gyasz tó vé del mi po li ti ka alap ve tõ cél ja a ha zai la kos ság tu da tos fo gyasz tó vá vá - lá sá nak elõ se gí té se, a má sik ele me a ci vil szer ve ze tek sze re pé nek nö ve lé se, a har ma dik pe dig az erõs és ha té - kony fo gyasz tó vé del mi ha tó ság meg te rem té se, az ál la - mi sze rep vál la lás meg erõ sí té se. Ez az in do ka és lé nye ge an nak a szer ve ze ti vál to zás nak, amely 2007. szep tem ber 1-jé tõl vég be ment a fo gyasz tó vé de lem te rü le tén. A ko - ráb ban a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um hoz tar - to zó Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség, il let ve az Ön - kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um hoz tar - to zó re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek im már egy sé ges szer ve - zet ben mû köd nek, az SZMM fel ügye le te alatt. A tar tal - mi vál to zás na gyon egy sze rû en meg fo gal maz ha tó: A
Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség ko ráb ban szak mai irá nyí tást vég zett, vagy is ki ala kí tot ta az éves el len õr zé si prog ra mot, ám a vég re haj tás, a fel té te lek meg te rem té se az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um
„te het sé gé tõl”, konk ré tan a köz igaz ga tá si hi va ta lok költ ség ve té sé tõl füg gött. A gép ko csik tól az inf ra struk - tú rá ig, a fel ügye lõk szá má ra biz to sí tott esz kö zö kig – rend kí vül nagy kü lönb sé gek vol tak a hét ré gi ós fel ügye - lõ ség és a me gyei ki ren delt sé gek kö zött. A Nem ze ti Fo - gyasz tó vé del mi Ha tó ság lét re ho zá sa, a szer ve ze ti vál to - zás lé nye gé ben egy sé ges, össze han golt mû kö dé si fel té - te le ket je len t.
– A re gi o ná lis fel ügye lõ sé ge ket az át szer ve zés ho - gyan érin ti?
– Jel lem zõ en há rom me gye tar to zik egy ré gi ó ba.
A szep tem be ri in teg rá ció nem vál toz ta tott ezen a fel ál lá - son, meg ma radt a te rü le ti fel ügye lõ sé gek ré gi ós szer ve - ze te, s va la mennyi me gyé ben mû köd nek to vább a ki ren - delt sé gek. Az el len õr zé sek össze han go lá sa ér de ké ben va la mennyi ré gi ó ban lét re hoz tunk egy el len õr zést ko or - di ná ló osz tályt, va la mint egy ha tó sá gi és jo gi osz tályt.
Ez utób bi nak a bír sá go lá si és szank ci o ná lá si po li ti ka egy sé ge sí té se a fel ada ta, kez det ben re gi o ná lis, majd or - szá gos szint en. Je len leg ugyan is ugyan azon jog sér té sért el té rõ szank ci ó kat al kal maz nak az or szág egyik ré szé - ben, mint a má sik ban.
– Szi go ro dik-e a ha tó ság, vagy in kább a fo gyasz tó - vé de lem szol gál ta tó jel le gét erõ sí tik?
– Az egy sé ge sí tés mel lett szi go ro dó bír ság po li ti ká ra ké szü lünk, el sõ sor ban azok kal szem ben, akik a fo gyasz - tók szé les kö rét és vissza té rõ en ká ro sít ják meg. Ezek a cé gek szá mít hat nak ar ra, hogy a ma i hoz ké pest lé nye ge - sen ke mé nyebb és ha tá ro zot tabb ha tó sá gi fel lé pés re ke - rül sor. Emel lett na gyon fon tos nak tar tom, hogy a fo - gyasz tó vé del mi ha tó ság erõ sít se szol gál ta tá si fel ada ta it is, min de nek elõtt a fo gyasz tók tá jé koz ta tá sát, hi szen a leg ki szol gál ta tot tabb a tá jé ko zat lan fo gyasz tó. Min den - nek az alap ja, hogy leg alább az alap ve tõ jo go sít vá nya ik - kal le gye nek tisz tá ban. Ma Ma gyar or szá gon ál ta lá nos vé le mény, hogy ki szol gál ta tot tak és véd te le nek a fo - gyasz tók. A kép en nél va la mi vel ár nyal tabb, mert a ku - ta tá sok sze rint a ma ga sabb is ko lai vég zett sé gû, fi a ta - labb kor osz tály is me ri a jo ga it, utá na tu d jár ni az ügye i - nek, te hát egy re tu da to sabb fo gyasz tó vá vá lik. Becs lé - sek sze rint azon ban mint egy há rom mil li ós fo gyasz tói
Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Interjú
In ter jú Wit tich Ta más sal, a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság fõ igaz ga tó já val
INTERJÚ
Wit tich Ta más, a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság fõigazgatója
ré teg tá jé ko zat lan, nem is me ri a jo ga it, s e miatt véd te - len. Ked ve zõ el moz du lás, hogy az utób bi idõ ben már egy re több hír je le nik meg a saj tó ban, a mé di á ban a fo - gyasz tó vé de lem te vé keny sé gé rõl, kü lön bö zõ ügyek rõl.
Ezek min den kép pen se gí tik a fo gyasz tói tu da tos ság meg te rem té sét. Gon dol ko dunk új mód sze re ken is, hogy mi nél szé le sebb kör höz jut tas suk el az in for má ci ó kat.
Si ke res volt az a kez de mé nye zé sünk, hogy nyílt na pok ke re té ben in gye nes la bo ra tó ri u mi vizs gá la to kat tar tot - tunk a fo gyasz tók szá má ra. Nap szem üve ge ket, gyer - mek já té ko kat vizs gál tunk há rom vi dé ki hely szí nen, Eger ben, Veszp rém ben és Deb re cen ben. Foly tat juk ezt a gya kor la tot, a kö vet ke zõ nyílt nap Bu da pes ten lesz, ahol több ter mé ket vizs gá lunk majd.
– Hogy vál toz nak a fo gyasz tó vé del mi ha tó sá gi fel - ada tok az új szer ve ze ti ke re tek kö zött?
– A szep tem ber 1-jei in teg rá ció nem járt köz vet le nül ha tás kö ri vál to zás sal. To vább ra is alap ve tõ fel ada tunk a fo gyasz tók biz ton sá gá nak, el sõ sor ban egész sé gi és anya gi biz ton sá gá nak a vé del me. Ugyan ak kor zaj la nak az egyez te té sek ar ról, ho gyan bõ vül het ki, vál hat ál ta lá - no sab bá a fo gyasz tó vé de lem ha tás kö re. Érint ben nün - ket pél dá ul a tisz tes ség te len ke res ke del mi gya kor lat ról szóló eu ró pai uni ós sza bá lyok át vé te le a ha zai jog gya - kor lat ba, szó van egy új te rü let, a ban kok, biz to sí tók fo - gyasz tó vé del mi el len õr zé sé nek át ke rü lé sé rõl is a PSZÁF-tõl. A ha tás kö rök vál to zá sá ra 2008-tól ke rül het sor az egyez te té sek és mó do sí tá sok ré vén. Az biz to s, hogy a kö vet ke zõ év tõl a már el fo ga dott villamos - energia-tör vény sze rint a mi ha tás kö rünk be ke rül a Ma - gyar Ener gia Hi va tal tól a vil la mos ener gia-szol gál ta tás fo gyasz tó vé del mi fel ügye le te, a szám lák kal kap cso la tos pa na szok vizs gá la ta. Ha son ló dön tés vár ha tó a gáztör - vény mó do sí tá sa kap csán is. A köz üze mi szám lá kat egyéb ként már ed dig is el len õriz tük, el sõ sor ban ab ból a szem pont ból, hogy min den, a fo gyasz tó szá má ra fon tos in for má ci ót tar tal maz nak-e? Ta pasz ta la ta ink sze rint a szám la pa na szok zö mét egyéb ként nem a jog ta la nul ki - szám lá zott té te lek okoz zák, ha nem az, hogy kö vet he tet - len a szám lá zá si gya kor lat. Szak mai di lem ma egyéb - ként, hogy a szám la ért he tõ sé ge, a fo gyasz tó könnyebb el iga zo dá sa, vagy a mi nél rész le te sebb in for má ció le - gyen-e az el sõd le ges kri té ri um.
– Mi lyen mély ség ben fog lal koz nak pa nasz ügyek kel?
– A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság egyé ni pa na szo kat nem min den eset ben tu d köz vet le nül el in téz ni, bár ezt a la kos ság elég ne he zen ve szi tu do má sul. De ha ér ke zik hoz zánk egy be je len tés a szol gál ta tó val szem ben, ak kor el já rást in dí tunk el le ne, az egyé ni pa na szos nak pe dig fel vi lá go sí tást adunk, hogy ho va for dul hat jog or vos la - tért.
– A pa na szo sok több nyi re ak kor for dul nak a fo - gyasz tó vé de lem hez, ami kor a ke res ke dõ vagy a szol gál - ta tó már el uta sí tot ta a pa na szu kat.
– Ezért van szük ség egy részt a fo gyasz tói tu da tos - ság ra, hogy az il le tõ tisz tá ban le gyen a jo ga i val és ma ga - biz to san tud jon fel lép ni, más részt a fo gyasz tó vé del mi ci vil szer ve ze tek meg erõ sö dé sé re, ame lyek konk rét ügyek ben kép vi sel he tik a fo gyasz tók ér de ke it. Mi, mint ha tó ság a jog sza bá lyok, a szank ci ók és a nyil vá nos ság ere jé vel él he tünk, ame lyek kel hosszú tá von re mél he tõ - leg si ke rül el ér ni, hogy ne ér je meg vissza él ni a fo gyasz - tó bi zal má val. En nek ér de ké ben pél dá ul ha ma ro san
nyil vá nos sá tesszük az egy mil lió fo rint fe lett meg bír sá - golt cé gek lis tá ját. Ta pasz ta la ta ink sze rint a tisz tes sé ges pi a ci sze rep lõk el íté lik a fo gyasz tó kat so ro za to san meg - ká ro sí tó cé ge ket. Bí zom ab ban, hogy a kö vet ke ze tes és hat ha tós fel lé pés, a pre ven tív el len õr zé sek a gyár tó- és ke res ke del mi cé ge ket ösz tö nöz ni fog ják a fe le lõs ség tel - jes ma ga tar tás ra.
– Egye lõ re úgy tû nik, hogy egy re na gyobb szük ség van az erõ tel jes fel lé pés re, nem csak ná lunk, ha nem az egész Eu ró pai Uni ó ban elõ tér be ke rült a fo gyasz tó vé de - lem. Hol és mi ben kap cso ló dik az NFH te vé keny sé ge az uni ós fo gyasz tó vé del mi rend sze rek hez?
– A ma gyar fo gyasz tó vé de lem még az Eu ró pai Uni - ó hoz tör tént csat la ko zá sun kat meg elõ zõ en kap cso ló dott az EU úgy ne ve zett gyors in for má ci ós rend sze ré hez, a RA PEX-hez. Ez a ve szé lyes, nem élel mi szer ter mé kek nyil ván tar tá si rend szer e, amely ben a ma gyar ha tó ság éven te 200–300 ter mék faj tát tilt le a ma gyar or szá gi pi a - con. Az ál ta lunk kül dött ri asz tá sok szá mát te kint ve je - len leg az Eu ró pai Unió tag ál la mai kö zött az el sõ he lyen ál lunk. Az idén az el sõ fél év ben a RA PEX rend szer be a tag ál la mok 577 sú lyo san ve szé lyes ter mék tí pust je len - tet tek be, amely bõl 52 ri asz tást (8 szá za lék) Ma gyar or - szág kül dött. Az ál ta lunk kez de mé nye zett sú lyos ve - szélyt jel zõ ri asz tá sok 62 szá za lé kát vil la mos sá gi ter mé - kek és 13 szá za lé kát já té kok tett ék ki. Leg je len tõ sebb ve szély for rás a ház tar tá si gé pek nél és a lám pa tes tek nél elõ for du ló áram ütés (59 szá za lék), va la mint a já té kok és bé bi ru há zat ál tal okoz ha tó foj tás (17 szá za lék) és ful la - dás (8 szá za lék) volt. Gyak ran ve szé lyes a bé bi ru hák ka - puc ni já ban lé võ zsi nó rok vég zõ dé se, ha ezt a gye rek le - nye li, meg ful lad hat tõ le. Ta lál tunk kü lön bö zõ elem mel mû köd te tett já té ko kat, ame lyek nél elõ írás, hogy az elem tar tót ne le hes sen ki nyit ni. Ha még is ki le het, az már ve szélyt je len t. Sok az éles, sé rü lést oko zó já ték, de elõ for dult, hogy a fes ték tar tal ma zott ká ros, mér ge zõ ele met. So rol hat nám a gyer me kek nek gyár tott, a va ló di fegy ve rek hez meg té vesz tõ en ha son la tos já té ko kat, ame lyek kel ki lõ he tik egy más sze mét, vagy a já ték nak, mo bil te le fon nak lát szó ön gyúj tó kat, ame lyek bõl a leg - vá rat la nabb he lyen lob ban fe l a láng. Po zi tív eset ben – er re is volt pél da már az idén – a prob lé mát a gyár tó fe - de zi fe l és ön ként vissza hív ja a pi ac ról a ter mé két.
A má sik ilyen ti pi ku san prob lé más ter mék kört a lám pa - tes tek és a ké zi szer szá mok je len tik. A sza bad pi a co kon kí nált mû sza ki áruk nagy szá za lé ka a ve szé lyes ka te gó - ri á ba tar to zik. Az uni ós RA PEX rend szer ha té kony mû - kö dé sé nek kö szön he tõ en sok bal eset meg elõz he tõ. Az Eu ró pai Unió fo gyasz tó vé del mi po li ti ká já val – amely az utób bi évek ben ki emelt fi gyel met kap –, tel je sen össz hang ban van a ma gyar kor mány kö zép tá vú fo - gyasz tó vé del mi po li ti ká ja. Ná lunk is fon tos fel adat a civil szer ve ze tek be vo ná sa a fo gyasz tók tá jé koz ta tá sá - ba, a tu da tos fo gyasz tók ne ve lé sé be. A ma gyar or szá gi cse lek vé si prog ram meg va ló sí tá sa ér de mi és mi nõ sé gi vál to zás hoz ve zet het.
– Ele gen dõ nek tart ja-e a ha tó ság szank ci o ná lá si le - he tõ sé ge it, vissza tar tó ere jû ek-e a bün te té sek, van-e pél da ma xi má lis bír ság ki sza bá sá ra?
Vé le mé nyem és ta pasz ta la tom sze rint a ha tás vál to - zó, van, ahol igen, van, ahol nem elég vissza tar tó ere jû - ek a bün te té sek. Ahol vissza té rõ en ta lál ko zunk ugyan -
Interjú Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám
Ú JRE TNI
an nak a jog sér tés nek az el kö ve té sé vel, ott egy ér tel mû, hogy nem volt az. Ilyen eset ben újabb és jó val ke mé - nyebb bír sá got kell ki szab ni. A múlt év ben a fel ügye lõ - ink 1,6 mil li árd fo rint bír sá got szab tak ki, az idén az el sõ fél év ben ará nyo san több el len õr zést vé gez tünk, mint ta - valy, a ki sza bott bír ság össze ge 846 mil lió fo rint volt, 70 mil lió fo rint tal több, mint a múlt évi el sõ ha t hó nap - ban.
Az el len õr zé se ink mint egy 50 szá za lé ka, az ide gen - for gal mi sze zon ban 70 szá za lé ka -va la mi lyen sza bály - ta lan ság meg ál la pí tá sá val vég zõ dött, vi szont ki sebb sú - lyú ak az el kö ve tett jog sér té sek. Eb bõl ar ra kö vet kez te - tünk, hogy az is mé telt el len õr zé sek ha té ko nyak. A fo - gyasz tó vé del mi bír ság nak egyéb ként nincs fel sõ ha tá ra.
Azt gon do lom, hogy a szank ci o ná lás le he tõ sé gi kö re meg fele lõen sza bá lyo zott, he lyen ként azon ban va ló ban ke mé nyebb bün te té sek ki sza bá sá ra van szük ség.
– Egy év ben hány vizs gá la tot vé gez nek?
– Negy ven öt-negy ven hét ezer el len õr zést, s tíz ezer la bo ra tó ri u mi vizs gá la tot vég zünk el. Ezek egy ré sze biz ton sá gi vizs gá lat, pél dá ul a mû sza ki ter mé kek nél, az élel mi sze rek nél te ma ti kus el len õr zé se ink is van nak.
Vissza té rõ a sza lon cuk rok, a tej ter mé kek, a ke nye - rek-ka lá csok, a hús vé ti ter mé kek va la mint a koz me ti kai cik kek és a test ék sze rek vizs gá la ta stb. Ez is szer ves ré - sze a fo gyasz tó vé del mi ha tó ság te vé keny sé gé nek.
– Ho gyan tud nak ele get ten ni a meg nö ve ke dett fel - ada ta ik nak? Meg fe le lõ-e az el len õr zé si ka pa ci tás?
– Most vi szony lag szûk ka pa ci tás sal tu dunk ter vez - ni, szep tem ber 1-jé tõl a 362 fõs in du ló lét szá munk 26 fõ vel bõ vült. Ez azon ban azt je len ti, hogy meg kez dõ - dött a szer ve zet meg erõ sí té se, a cse lek vé si prog ram 2008-ra 150 fõs to váb bi bõ vü lést irá nyoz elõ, 2009-re pe dig még 99 fõ vel nõ het a lét szám. Az egy sé ges szer - ve zet 2010-re 616 fõ vel dol go zik majd. A hu mán erõ for - rás-fej lesz té si kon cep ció kö zép pont já ban az el len õr zé si ka pa ci tás bõ ví té se áll. Szá mol ni kell az zal is, hogy a má sod fok ra ke rü lõ ügyek szá ma is emel ked ni fog.
A szer ve ze tet ma úgy kell fel épí te ni, hogy al kal mas le - gyen a nö vek võ szá mú el len õr zés re, a ha tó sá gi fel ada - tok el lá tá sá ra és a ké sõbb át ve en dõ te rü le tek fel ügye le - té re is. Sze ren csé re na gyon so kan je lent kez nek hoz - zánk, ez ar ról árul ko dik, hogy jó a fo gyasz tó vé de lem tár sa dal mi presz tízse, a fi a ta lok is ki fe je zet ten szí ve sen dol goz ná nak ná lunk. Kap cso lat ban va gyunk a fel sõs ok - ta tá si in téz mé nyek kel, a szol no ki fõ is ko lán van, az eg ri fõ is ko lán most in dul be ki fe je zet ten fo gyasz tó vé del mi szak irá nyú kép zés. A di á ko kat a nyá ri idõ szak ban a fel - ügye lõ ség al kal maz za, ki fe je zet ten jók a ta pasz ta la ta - ink, nem fé lek at tól, hogy nem si ke rül meg fe le lõ kép - zett sé gû szak em be re ket ta lál nunk. Má ris nagy az ér dek - lõ dés, öröm mel mond ha tom, hogy túl je lent ke zés van.
– Mi lyen az el len õrök, fel ügye lõk meg be csü lé se? Ér - de kel tek a bír sá go lás ban?
– A fel ügye lõ ink köz tiszt vi se lõk, de nem „nor má lis hi va tal no kok”, a szó klasszi kus ér tel mé ben, hi szen nem ül nek benn az iro dá juk ban reg gel 8-tól fél 5-ig, ha nem a te rü le ten van nak, sok szor ve szé lyes hely ze tek be ke rül - nek, meg fe nye ge tik õket, a kör nye zet nem min dig ba rát - sá gos, sõt... De nincs köz vet len ér de kelt sé gük a bír sá go - lás ban, nem is gon do lom, hogy er re szük ség len ne.
A na gyobb anya gi meg be csü lést azon ban in do kolt nak tar tom.
– Mi kor ra vár ha tó for du lat a fo gyasz tó vé de lem ben, a tu da tos fo gyasz tói ma ga tar tás meg va ló su lá sá ban?
– Az an go lok nál már év ti ze des gya kor lat, hogy a tu - da tos fo gyasz tó vá ne ve lést már az ál ta lá nos is ko lá ban kez dik. A kö zép tá vú fo gyasz tó vé del mi po li ti ká nak ré - sze, hogy a köz ok ta tás ban be kell ve zet ni a fo gyasz tó vé - del mi kép zést. Azt sze ret nénk el ér ni, hogy már az ál ta lá - nos is ko lá ból úgy jöj je nek ki a gye re kek, hogy az alap - ve tõ fo gyasz tói jo gok kal tisz tá ban van nak. Sze rin tem a for du lat ek kor fog be kö vet kez ni.
Os váth Sa rol ta
v v v v v
Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Interjú
INTERJÚ
Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám
Az uni ós tá mo ga tá sok tel je sít mény-el len õr zé se
Ha a ve võ, a csa lá di tá mo ga tás sal össze do bott pénz bõl, az ere de ti leg ter ve zett új BMW árá ért vé gül egy hasz nált Tra bant ba kény te len be le nyu god ni, nor má lis eset ben nem le het elé ge dett. So vány vi gasz, hogy még is csak si ke rült né met au tót ven ni. Még úgy is csa ló dás éri, ha BMW-t kap, de több év csú szás sal, gyen gébb fel sze relt ség gel, vagy csak egy ré geb bi tí pust. Va la ki, va la hol hi bá zott. Nem jól ter vez te meg a be ru há zás vár ha tó költ sé ge it, nem vett figye lembe min den já ru lé kos költ sé get, vagy adót, nem szá molt az eset le ges ár fo lyam vál to zás sal, a fi nan szí ro zás költ sé ge i vel és fu tam ide jé vel, nem kért elõ ze tes szak ér tõi vé le ményt, vagy el len ke zõ leg, s ép pen a ta nács adói költ sé - gek vit ték el a pénz na gyob bik ré szét. Az uni ós for rá sok le he tõ sé ge so kak ban fel csil - lan tot ta a vá gyott „BMW” re mé nyét, de a va ló ság ban egye lõ re aka do zik ál ma ink valóra vál tá sa.
An nak ér de ké ben, hogy az uni ós tá mo ga tá sok ha zai fel hasz ná lá sá val és hasz no sí tá sá val hosszú tá von és mi - nél töb ben le hes sünk elé ge det tek, az Ál la mi Szám ve võ - szék kez de tek tõl nyo mon kö ve ti a tá mo ga tá si for rá sok hasz no su lá sát. A pénz ügyi sza bály sze rû sé gi és át fo gó el len õr zé sek mel lett a tel je sít mény-el len õr zés mód szer - ta ná nak al kal ma zá sá val ér té ke li az egyes tá mo ga tá si prog ra mok vég re haj tá sát.
Cik künk ben be mu tat juk az el múlt évek ben – az uni ós tá mo ga tá sok te rü le tén – vég zett tel je sít mény-el len õr zé - sek né hány jel lem zõ meg ál la pí tá sát, szám ba vesszük a meg ál la pí tá sok ok-oko za ti össze füg gé se it, va la mint a ta pasz talt ten den ci ák ala ku lá sát.
Az Eu ró pai Unió költ ség ve té se és az uni ós tá mo ga tá sok bõ vü lé se ha zánk ban
Az Eu ró pai Unió költ ség ve té se – amely be, mint a töb bi tel jes jo gú tag ál lam, Ma gyar or szág is be fi ze té se - ket tel je sít, il let ve amely bõl tá mo ga tá so kat kap – füg - get len a tag ál la mok nem ze ti költ ség ve té se i tõl és min d a nem zet kö zi szer ve ze tek, min d a tag ál la mok költ ség ve - té se i tõl el té rõ, sa já tos jel le get mu tat. Egy részt sok kal szé le sebb kö rû, mint egy ha gyo má nyos nem zet kö zi szer ve zet költ ség ve té se, amely több nyi re csak sa ját mû - kö dé sét fi nan szí roz za, más részt jó val szû kebb, mint egy nem ze ti költ ség ve tés, mi vel az EU GDP-jé nek alig több mint egy szá za lé kát oszt ja új ra, szem ben a tag ál la mi költ ség ve té sek kel, ame lyek a nem ze ti GDP-k mint egy 30–50 szá za lé ka fe lett ren del kez nek.
Az EU mû kö dé sé nek ke re te it az unió ál ta lá nos költ - ség ve té se ha tá roz za meg. A kö zös költ ség ve tés mûködtetésének fõ cél ja, hogy fi nan szí roz za, tá mo gas - sa a kö zös és kö zös sé gi po li ti kát, te vé keny sé get és cé - lo kat.
A kö zös sé gi jo gi sza bá lyo zás elõ ír ja az uni ós költ - ség ve tés meg ál la pí tá sá ra és vég re haj tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat, ame lye ket alap ve tõ en a Ta nács 1605/
2002/EK pénz ügyi ren de le té ben és an nak a Bi zott ság ál tal el fo ga dott 2342/2002/EK vég re haj tá si ren de le té - ben fog lal tak össze. Ezek ben rész le te sen meg ha tá roz - zák azo kat a költ ség ve té si alap el ve ket, ame lyek kel össz hang ban kell el ké szí te ni és vég re haj ta ni a költ ség - ve tést. A pénz ügyi ren de let elõ ír ja, hogy az uni ós költségvetési elõ irány za to kat a meg bíz ha tó pénz ügyi irá nyí tás (so und fi nan ci al ma na ge ment) el vét al kal - maz va kell fel hasz nál ni, ne ve ze te sen a gaz da sá gos ság, a ha té kony ság, és az ered mé nyes ség el ve i vel össz - hang ban.
A ren de let ben le fek te tett meg fo gal ma zás sze rint a gaz da sá gos ság el ve meg kö ve te li, hogy az in téz mény ál - tal a te vé keny ség foly ta tá sá ra fel hasz nált for rá sok a meg fe le lõ idõ ben, a meg fe le lõ mennyi ség ben és mi nõ - ség ben, il let ve a leg jobb áron áll ja nak ren del ke zés re.
A ha té kony ság el ve az igény be vett for rá sok és az el ért ered mé nyek kö zöt ti leg jobb kap cso lat ra, arány ra vo nat - ko zik. Az ered mé nyes ség el ve pe dig a ki tû zött cé lok meg va ló sí tá sá ra és a ter ve zett ered mé nyek vi szo nyá nak ala ku lá sá ra ter jed ki.
A kö zös sé gi sza bá lyo zás sze rint az el len õriz he tõ ség ér de ké ben a költ ség ve tés ben fog lalt min den te vé keny - sé gi ág ra egye di, mér he tõ, el ér he tõ, szak sze rû és idõ sze - rû kri té ri u mo kat, cél ki tû zé se ket kell meg ad ni. E cél ki tû - zé sek meg va ló sí tá sát min den te vé keny ség nél tel je sít - mény mu ta tók kal kell el len õriz ni.
Az uni ós tá mo ga tá sok ha zai bõ vü lé sét mu tat ja, hogy tel jes jo gú tag sá gun kat köve tõen di na mi ku san nö vek szik a fel hasz nál ha tó uni ós tá mo ga tá si for rá sok mennyi sé ge. Míg a Nem ze ti Fej lesz té si Terv ke re té ben 2004–2006-ban – a ha zai társ fi nan szí ro zás sal ki egé - szít ve – csak nem 680 mil li árd fo rint for rás állt ren del - ke zés re, ad dig a 2007–2013-as prog ra mo zá si idõ szak - ra ki dol go zott Új Ma gyar or szág Fej lesz té si Terv (UMFT) és az Új Ma gyar or szág Vi dék fej lesz té si Stra - té gi ai Terv (UMVST) ál tal meg ter ve zett fej lesz té sek – a ha zai társ fi nan szí ro zá si for rá so kat is be le ért ve – már meg kö ze lí tõ leg nyolc ezer mil li árd fo rin tos for rás - sal szá mol nak.
Ké se de lem, költ ség túl lé pés, ter ve zé si hi bák
KÉZ SÕ VE VMÁZS I MA LLÁ
Az uni ós for rá sok vár ha tó ala ku lá sa
A ha zánk nak nyúj tott uni ós tá mo ga tá sok csak nem két év ti ze des múlt ra te kin te nek vissza, hi szen a Ma gyar - or szág és Len gyel or szág szá má ra ki dol go zott PHA RE prog ra mot 1989-ben fo gad ták el, 2004-es be lé pé sün ket köve tõen pe dig meg nyíl tak – a tel jes jo gú tag ál la mo kat meg il le tõ – struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap for rá - sai is. (A ha zánk ban el ér he tõ fõbb tá mo ga tá si for má kat a mel lék let ben fog lal tunk össze.)
Az Eu ró pai Unió meg ha tá ro zó po li ti kái kö zé tar to zik a ver seny po li ti ka. Az egy sé ges bel pi ac ver seny ké pes sé - gé nek biz to sí tá sa és erõ sí té se ér de ké ben har col a ver - senyt tor zí tó esz kö zök el len, így tá mo ga tá so kat csak meg ha tá ro zott cél te rü le tek re, bi zo nyos fel té te lek meg - lé te ese tén és sza bá lyo zott ke re tek kö zött le het nyúj ta ni.
A ver seny po li ti kai el ve ket az unió a ko hé zi ós po li ti ká já - ban is ér vé nye sí ti, amely nek cél ja az uni ó ban fenn ál ló tár sa dal mi és gaz da sá gi kü lönb sé gek csök ken té se és ez - ál tal a ko hé zió erõ sí té se. Ma gyar or szág uni ós tá mo ga tá - si le he tõ sé ge i nek di na mi kus bõ vü lé se az elõ zõ ek is me - re té ben azt je len ti, hogy az el ér he tõ tá mo ga tá sok je len - tõs ré szé ben tel je sül nek a jo go sult sá gi fel té te lek, vagy is a gaz da sá gi le ma ra dá sunk mér té ke olyan ará nyú, amely a tá mo ga tá sok a fenti áb rán be mu ta tott bõ ví té sét te szi le he tõ vé. Az Eu ró pai Unió a tá mo ga tá si ke re tek biz to sí - tá sá val kí ván ja fel zár kó zá sun kat elõ se gí te ni. Nem mind egy ho gyan si ke rül eze ket a tá mo ga tá si for rá so kat hasz no sí ta ni. A tét óri á si és az egész or szág ér de kelt a for rá sok ered mé nyes és ha té kony fel hasz ná lá sá ban.
A tel je sít mény-el len õr zés cél rend sze re és az uni ós ter ve zés
A tel je sít mény-el len õr zés mód szer ta ná nak kö zép - pont já ban a cél sze rû ség mel lett az ered mé nyes ség, a ha -
té kony ság és a gaz da sá gos ság (to váb bi ak ban: 3e) kö ve - tel mé nyei áll nak.
Az uni ós sza bá lyo zás ban a fel hasz ná lá si alap el vek rög zí té se mel lett, a tá mo ga tá si for rá sok ese té ben rész le - te sen sza bá lyoz ták a ter ve zés és prog ra mo zás, a cél ba jut ta tás, az el len õr zés, a mo ni tor ing és az ér té ke lés fo - lya ma ta it is. A sza bály sze rû ség mel lett ki emelt cél ként ér vé nye sül a tá mo ga tá sok ha té kony fel hasz ná lá sá nak kö ve tel mé nye. Az uni ós ter ve zés a pénz ügyi cé lok mel - lett ki ter jed a fi zi kai cé lok de fi ni á lá sá ra, a pro jekt és prog ram szin tû in put, out put, ered mény és ha tás mu ta tók rög zí té sé re, vagy is ér vé nye sül a „mennyit-mi re” meg - ha tá ro zá sá nak kö ve tel mé nye. Az így meg ter ve zett prog ra mok ér té ke lé sé re a tel je sít mény-el len õr zés mód - szer ta na ki vá ló an al kal mas, hi szen a 3e elem zé sé hez és mi nõ sí té sé hez az uni ós ter vek nem csak a pénz ügyi, ha - nem – a hasz no su lást is de fi ni á ló – na tu rá lis cé lo kat is rög zí tik, ame lyek ön ma guk ban, vagy szár maz ta tot tan a tel je sít mény-el len õr zés kri té ri u ma it ké pez he tik.
Az uni ós for rá sok fel hasz ná lá sá nak tel je sít mény-el - len õr zé se le he tõ sé get ad ar ra, hogy fel tár juk az ered mé - nyes sé get, a ha té kony sá got és a gaz da sá gos sá got be fo - lyá so ló té nye zõ ket és rá mu tas sunk ezek ha tá sa i ra. Ele - mez zük a tá mo ga tá sok fel té tel rend sze ré nek ki ala kí tá sát és mû kö dé sét. Ezen be lül ér té kel jük a jo gi, sza bá lyo zá si kör nye zet ki ala kí tá sát, a stra té gi ák és for rá sok össze - han go lá sát és a le bo nyo lí tó in téz mény rend szer mû kö dé - sét. A tá mo ga tá sok ból meg va ló sí tan dó prog ra mok és az azok ré szét ké pe zõ pro jekt ter vek tény ada ta i nak össze - ve té sé bõl kö vet kez te té se ket von ha tunk le a költ sé gek, az idõ be li té nye zõk, a mû sza ki tar ta lom és mi nõ ség ala - ku lá sá nak ok-oko za ti össze füg gé se i re. Az elem zé sek alap ján rá mu tat ha tunk azok ra a koc ká za tok ra, ame lyek az ere de ti ter vek re a li zá lá sát ve szé lyez tet he tik, vagy akár meg is aka dá lyoz hat ják.
Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz
ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK
Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám A tel je sít mény-el len õr zés kri té ri u mai
az uni ós tá mo ga tá sok te rü le tén
Ma gyar or szá gon jog sza bály nem ha tá roz meg kor - mány za ti tel je sít mény- és ered mény kö ve tel mé nye ket.
Az Or szág gyû lés nem rög zí tett irány el ve ket, nem sze re - pel tör vény ben a köz pén zek tel je sít mény-, il let ve ered - mény szem lé le tû fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó kö ve tel - mény rend szer, így nin cse nek a vég re haj tó szer ve ze tek szá má ra vi lá gos tel je sít mény el vá rá sok. A ter ve zés nél, a fel hasz ná lás cél ja it meg ha tá ro zó át fo gó, nagy ívû cé lok ki je lö lé se mel lett, rit kán öl te nek tes tet a meg cél zott el - vá rá sok, az el ér ni kí vánt ered mé nyek pon tos mu ta tói, ada tai.
Ma gyar or szá gon még nem ala kult ki a ha tás- és tel je - sít mény ter ve zés össze han golt kö ve tel mény rend sze re.
Eb bõl kö vet ke zõ en az ÁSZ tel je sít mény-el len õr zé se i - nél ki emelt sze re pe van a „sa ját fej lesz té sû” el len õr zé si, ér té ke lé si szem pon tok al kal ma zá sá nak, ame lyek kel a köz pén zek fel hasz ná lá sá ról a tel je sít mény ér té ke lés re al kal mas vé le mény ki ala kít ha tó.
A kri té ri um azon mér té kek nek, mé rõ szá mok nak, mu - ta tók nak az összes sé ge, ame lyek a tény le ges tel je sít mé - nyek ér té ke lé sé re al kal ma sak. Le het nek mu ta tó szá mok, de nem fel tét le nül ki zá ró lag ezek. Kri té ri um le het a sza - bá lyo zá si kör nye zet bõl kö vet ke zõ cél, vagy az el len - õrök ál tal fel ál lí tott, kép zett mér ce rend szer. Az el len - õrök nek az el len õr zött te rü le tek tel je sít mé nyé nek mé ré - sé re al kal mas esz köz zel, mód szer rel kell ren del kez ni ük a hely szí ni el len õr zés meg kez dé sé re.
A tel je sít mény-el len õr zé sek egyik meg ha tá ro zó ele - me azon kri té ri u mok összes sé ge, ame lyek a 3e szem - pont jai sze rin ti ér té ke lés hez nél kü löz he tet le nek. Az egyik leg fon to sabb tel je sít mény-el len õr zé si alap elv, hogy az el len õr zé si kri té ri u mo kat, az el len õr zés so rán al kal ma zan dó ér té ke lé si szem pont rend szert min den egyes tel je sít mény-el len õr zé si vizs gá lat ra, an nak rész - kér dé se i re is ki kell dol goz ni.
Mi vel a tel je sít mény-el len õr zé si kri té ri u mok sze rin ti meg fe le lés ér té ke lé se az el len õr zött mi nõ sí té sét is je len - ti, ezért a kri té ri u mok ki dol go zá sá ba, elõ ze tes meg is me - ré sük be az el le nõr zöt te ket is be kell von ni. A ki dol go - zott kri té ri um rend szert az el len õr zé si prog ram mel lék le - té ben be kell mu tat ni, és az el len õr zés vég re haj tá sa kor al kal maz ni, ér té kel ni kell. Nem be szél he tünk tel je sít - mény-el len õr zés rõl meg fe le lõ kri té ri u mok nél kül.
Az uni ós tá mo ga tá sok ter ve zé si, prog ra mo zá si sza - bá lyo zá sa és mód szer ta na az in put, out put, ered mény és ha tás mu ta tók ter ve zé si gya kor la tá val jó ki in du lá si ala - pot biz to sít a tel je sít mény-el len õr zé si kri té ri u mok meg - ha tá ro zá sá hoz. Igaz ez min d a PHA RE-pro jek tek ter ve - zé sé hez hasz nált lo gi kai ke ret mát rix ese té ben, min d az IS PA, a SA PARD, a struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap for rá sa i ból fi nan szí ro zott prog ra mok ter ve zé sé nél.
Az uni ós tá mo ga tá sok tel je sít mény-el len õr zé se so rán al kal ma zott kri té ri u mok és a hoz zá juk tar to zó meg ál la pí tá sok
Ha az uni ós tá mo ga tá sok hasz no su lá sát rend szer - szem lé let ben egy fo lya mat nak te kint jük, ak kor a fel té - tel rend sze ren túl a vizs gá lat nak ki kell ter jed ni a tá mo -
ga tott pro jek tek ki vá lasz tá sá ra és elõ ké szí té sé re, a pro - jekt vég re haj tá sát be fo lyá so ló té nye zõk re, a pénz ügyi el szá mo lás kö rül mé nye i re és az üze mel te tés re, va la mint a tá mo ga tás köz ve tí tõ in téz mény rend szer mû kö dé sé re, az al kal ma zott el len õr zés, mo ni tor ing és ér té ke lés mi nõ - sí té sé re. A tel je sít mény-el len õr zés ke re té ben ezek re a te rü le tek re kell ki dol goz ni az el len õr zés szem pont rend - sze rét, a struk tu rált kér dés fát és a tel je sít mény kri té ri u - mo kat, va la mint gon dos kod ni kell a meg fe le lõ adat for - rá sok ról.
A fel té tel rend szer, azon be lül a ter ve zés ér té ke lé sé - hez kap cso ló dó kri té ri u mok kö zött sze re pelt a „stra té - gi ák meg lé té nek és sta bi li tá sá nak mu ta tó ja”, ezen be - lül a „ha zai ága za ti és te rü le ti stra té gi ák és for rá sok, va la mint az uni ós stra té gi ák és for rá sok össze han golt - sá ga” mu ta tó.
Az ér té ke lést kö ve tõ meg ál la pí tá sok:
A kri té ri u mok al kal ma zá sa so rán, több el len õr zés ese té ben el ma radt az uni ós és ha zai cé lok har mo ni zá ci ó - ja. A tá mo ga tá si te rü let re, vagy nem volt el fo ga dott ha - zai stra té gia (pél dá ul az egész ség ügy ben a PHA RE be - ru há zá si prog ram hasz no sí tá sá hoz és az NFT I. ese té - ben, az AVOP, GVOP és a HE FOP-ot il le tõ en), vagy a ha zai stra té gi át a prog ram fel ké szü lé si idõ sza ká ban meg vál toz tat ták (pél dá ul az IS PA prog ra mon be lül a gyors for gal mi út há ló zat fej lesz té si kon cep ci ó já nak vál - to zá sa).
A „ha zai jo gi-sza bá lyo zá si kör nye zet ki ala kí tá sa és sta bi li tá sa a tá mo ga tá si prog ram in dí tá sá nak idõ pont já - ban” kri té ri um se gít sé gé vel ér té kel ni le he tett az uni ós prog ra mok in dí tá sá val össze füg gõ ha zai sza bá lyo zá si fel té te lek tel je sí té sét. Az el vég zett el len õr zé sek ál ta lá - ban azt mu tat ták, hogy a jog har mo ni zá ció és a jo gi sza - bá lyo zás a prog ra mok elõ ké szí té sé vel és in dí tá sá val pár hu za mo san ha lad va, né hány eset ben kö ve tõ jel leg gel va ló sult meg.
A prog ra mok vég re haj tá sá ban ké se del met oko zott a köz be szer zé si tör vény, il let ve vég re haj tá si uta sí tá sa i nak meg je le né si és több szö ri mó do sí tá sá nak kö rül mé nyei, amely nek kö vet kez té ben pél dá ul az IS PA pro jek tek köz be szer zé si el já rá sai több hó na pos ké se del met szen - ved tek. A struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap fel - hasz ná lá sá nak ál ta lá nos el já rá si sza bá lya it tar tal ma zó
14/2004. (VI II. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM
együt tes ren de let nyolc hó nap pal az NFT I. in du lá sa után je len t meg, meg aka dá lyoz va ez zel a le bo nyo lí tá si fo lya ma tok egy sé ges ki ala kí tá sá nak le he tõ sé gét.
A tá mo ga tott pro jek tek ki vá lasz tá sá nál meg kell kü - lön böz tet ni a ha zai el bí rá lá sú és az uni ó ban el bí rált pá - lyá za ti tí pu so kat. Az uni ó ban el bí rált (pél dá ul IS PA, Ko hé zi ós Alap) pro jek tek ese té ben a ha zai elõ ké szí tés - hez és fel ké szí tés hez kap cso ló dó kor mány za ti és ön kor - mány za ti tel je sít ményt jól le he tett ér té kel ni a „stra té gia sze rint be nyúj tott pá lyá za tok” és az „el uta sí tott, vagy vissza vont pá lyá za tok” mu ta tó ja se gít sé gé vel.
A Nem ze ti IS PA Kör nye zet vé del mi IS PA stra té gi á - ban ter ve zett 22 pro jekt kö zül he tet, kü lön bö zõ okok ból nem nyúj tot tak be, ugyan ak kor 2000–2003 kö zött ki - lenc olyan pro jek tet nyúj tot tak be a DG Re gi o hoz, ame - lyek nem sze re pel tek a stra té gi á ban. Ugyan ezen idõ szak alatt négy olyan pá lyá zat volt, ame lyet vissza von tak, vagy el uta sí tot tak.
KÉZ SÕ VE VMÁZS I MA LLÁ
A tá mo ga tott pro jek tek vég re haj tá sá nak ér té ke lé sé nél a Brüsszel ben el bí rált IS PA pá lyá za tok tel je sít mény-el len - õr zé se ese té ben to váb bi kri té ri um ként sze re pel tek az el fo - ga dott pá lyá za tok ban meg adott pénz ügyi és a mû sza ki vég re haj tás ra vo nat ko zó tel je sí té si terv szá mok is. A tel je - sí tés mi nõ sí té sét az elõ ze tesen ter ve zett és vál lalt ér té kek - nek, mint kri té ri u mok nak va ló tény le ges meg fe le lés, a terv-tény ada tok össze ve té sé nek ered mé nye ala poz ta meg.
En nek ke re té ben vizs gál tuk a ta nu lá si fo lya mat ered - mé nye i nek hasz no su lá sát, amely nek kri té ri u ma a „ter - ve zett-tény le ges el sõ ki fi ze té sek” mu ta tó ja volt.
Az IS PA köz le ke dé si ága zat pro jekt jei ese té ben sem a ter ve zés ben, sem a vég re haj tás tény le ges el in dí tá sá - ban nem je lent ke zett a ta nu lá si fo lya mat po zi tív, gyor sí - tó ha tá sú ered mé nye, mert az el sõ ter ve zett és tény le ges ki fi ze té sek mu ta tó ja nem ja vult, ha nem az idõ ben ké - sõbb en ge dé lye zett pro jek tek nél még rom lott is. A pro - jek tek ter ve zett in du lá sá hoz ké pest a tény le ges vég re - haj tás meg in du lá sá ban más fél, két éves ké se de lem volt ta pasz tal ha tó, idõ ben rom ló ten den ci át mu tat va. A ta nu - lá si ered mé nyek hasz no su lá sa a ké sõb bi ek ben is el ma - radt.
Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz
ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK
A pro jek tek vég re haj tá sá ban nyúj tott tel je sít mény ér - té ke lé sé re a „ki fi ze tés-in ten zi tás” mu ta tót hasz nál tuk, amely az egy ség nyi idõ szak ra esõ ki fi ze tést je len ti. Az egyes pro jek tek ese té ben meg vizs gál tuk a ter ve zett és tény le ges ki fi ze tés in ten zi tás ala ku lá sát, majd össze von -
tan vizs gál tuk az ered mé nye ket az IS PA köz le ke dé si ága zat ra néz ve.
A vizs gált idõ szak vé gé ig a fo lya ma tok ban nem a re - mélt fel zár kó zás, ha nem to váb bi le sza ka dás mu tat ko - zott.
Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám A gör bék ala ku lá sá ból nyo mon le het kö vet ni, hogy a
ter ve zett és tény le ges ki fi ze té sek ol ló ja nem zá rul, ha - nem to vább nyí lik.
Uni ós be lé pé sün ket köve tõen az IS PA-pro jek tek Ko - hé zi ós Alap ból (KA) fi nan szí ro zott pro jek tek ként foly - ta tód tak. A pro jek tek és a prog ram vég re haj tá sá nak gyor su lá sa to vább ra is vá rat ma gá ra.
Az áb rá ból lát ha tó, hogy a ki fi ze té si gör be nem mu tat utol éré si jel le get a ren del ke zés re ál ló ke re tek hez vi szo - nyít va, vagy is to vább ra is je len tõs a le ma ra dás, ami a tel je sí té si koc ká zat nö ve ke dé sét és a for rás fel hasz ná lás idõ be li kor lá to zá sa miatt for rás vesz té si koc ká za tot je - len t.
A ké se del mek egy aránt vissza ve zet he tõk kül sõ és bel sõ té nye zõk re. A kül sõ té nye zõk kö zött fon tos sze re - pet ját szott a köz be szer zés sza bá lyo zá sá nak több szö ri vál to zá sa, amely a be szer zé si ten der anya gok át dol go zá - sát tet te szük sé ges sé. Szin tén kés lel te tõ ha tá sú volt a pro jek tek en ge dé lye zé si fo lya ma tá ban az el té rõ uni ós és ha zai ál lás pont, il let ve an nak egyez te té si idõ igé nye, a kör nye zet vé del mi ha tás ta nul mány kö ve tel mé nyé nek ér - tel me zé sé ben. Egyes pro jek tek in dí tá sá nak ké se del mé - ben a ha zai ön kor mány za ti társ fi nan szí ro zá si prob lé - mák is sze re pet ját szot tak. Volt olyan pro jekt, amely hez kap cso ló dó pénz ügyi meg ál la po dást a brüssze li tá mo - ga tó ha tá ro zat után több mint egy évig ezen ok miatt nem ír tak alá.
A bel sõ okok kö zött sze re pelt, hogy a be adott pá lyá - za tok ban fog lalt pro jek tek nem rész le tes mû sza ki do ku - men tá ci ó ra épül tek. A pá lyá za tok vég re haj tá sá nak elõ - ké szí té sé ben a mû sza ki ter ve zés és en ge dé lye zés üzem - ter vét nem tar tot ták be, nem gon dos kod tak azon nal a pro jekt ja vas la tok jo gi, mû sza ki és kör nye zet vé del mi elõ ké szí té sé rõl és a szük sé ges en ge dé lyek be szer zé sé - rõl. A kör nye zet vé del mi pro jek tek ese té ben a part ner - ség el vé nek ér vé nye sí té sé ben vol tak hi á nyos sá gok. Az elõ ze tes tár sa dal mi egyez te tés el ma ra dá sa miatt for dult elõ, hogy már Brüsszel ben en ge dé lye zett és tá mo ga tott pro jek tek hely szí ne kér dé ses sé vált a tár sa dal mi fo ga dó - kész ség hi á nya miatt. Az ér dek egyez te tés utó la gos le -
foly ta tá sa, a he lyi nép sza va zá sok1 költ sé gei mel lett a pro jek tek hely szín vál to zá sá ból ere dõ mû sza ki tar ta lom - vál to zást, át ter ve zé si több let költ sé get és hó na po kat ki - te võ csú szá so kat ered mé nye zett. A többéves csú szá sok bel sõ okai kö zött sze re pel tek a költ ség- és idõ ter ve zés hi á nyos sá gai. A ter ve zést, a túl zott op ti miz mus jel le - mez te, nem épí tet tek ki a fo lya ma tok ra mi nõ ség kont roll el já rá so kat, így azok ha tá sa a gya kor lat ban sem ér vé - nye sül he tett2.
A ha zai el bí rá lá sú pá lyá za tok ese té ben – mi vel itt a köz pénz fel hasz ná lás a tá mo ga tás köz ve tí tõ in téz mény - rend szer ol da lán ke let ke zik – en nek tel je sít mé nyét kel - lett ér té kel ni az eh hez a mun ká hoz ki ala kí tott, il let ve ki - vá lasz tott kri té ri u mok alap ján. Az „in téz mé nyi mû kö - dés ha té kony sá gá nak az idõ té nye zõ sze rin ti meg íté lé sé - hez” a ha zai jo gi sza bá lyo zás ban rög zí tett fel dol go zá si idõ szük ség le te ket vá lasz tot tuk tel je sít mény kri té ri u - mok nak, az et tõl va ló el té rést pe dig a mi nõ sí tés alap já - nak. Az EMIR nyil ván tar tás, és az el len õr zés re ki vá - lasz tott min ta vizs gá la ta egy aránt azt mu tat ta, hogy a tá - mo ga tás köz ve tí té si fo lya mat idõ szük ség le te min den ele mé ben meg ha lad ta a jog sza bály ban elõ írt idõt, ami az el já rá sok ala csony ha té kony sá gát jel zi. Ezek kö vet - kez mé nye, hogy a prog ram szin tû pénz ügyi tel je sí tés is el ma radt a ter ve zet tõl. Az NFT I. ter ve zett és tény le ges ki fi ze tés-in ten zi tás mu ta tó i nak ala ku lá sát szem lél te ti a kö vet ke zõ áb ra:
A Ko hé zi ós Alap ból fi nan szí ro zott pro jek tek pénz ügyi fo lya ma tai
1 Két vi ta tott hely szí nû re gi o ná lis hul la dék gaz dál ko dá si pro jekt ese - té ben össze sen nyolc he lyi nép sza va zást kel lett tar ta ni.
2 A 14/2004. (VI II. 13.) TNM–GKM–FMM–FVM–PM együt tes ren - de let a struk tu rá lis ala pok és Ko hé zi ós Alap fel hasz ná lá sá nak ál ta lá nos el já rá si sza bá lya i ról 2004-ben sza bá lyoz ta az elõ ze tes tár sa dal mi egyez te - tés és a pá lyá za tok ki dol go zott sá gá nak fel té te le it.
KÉZ SÕ VE VMÁZS I MA LLÁ
Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz
A ha zai el bí rá lá sú pro jek tek vég re haj tá sá ra a tá mo - ga tás köz ve tí tõ fo lya mat egé szé re jel lem zõ idõ be li ké se - de lem – a fo lya mat elõ re ha lad tá val fo ko zó dó mér ték - ben – ha tott vissza a tá mo ga tott pro jek tek meg va ló su lá - si fo lya ma ta i ra (pél dá ul a bí rá lat el hú zó dá sa miatt, a be - adott re a li zá lá si ütem ter vet át kel lett dol goz ni, mert nem in dul ha tott a mun ka a ter ve zett ütem ben, vagy a ki fi ze - té si ké se del mek miatt be ál ló csú szá sok miatt a szer zõ - dé se ket kel lett át dol goz ni stb.) A pro jek tek csú szá sa a prog ram szin tû pénz ügyi tel je sí té sek koc ká za tát nö - velte.
Az uni ós for rá sok ból tá mo ga tott pro jek tek költ ség - túl lé pé sé nek meg elõ zé se a Brüsszel ben en ge dé lye zett IS PA/KA pro jek tek ese té ben kü lö nö sen fon tos, mert a pénz ügyi meg ál la po dás ban rög zí tett tá mo ga tá son fe lül Brüsszel sem mi lyen költ ség túl lé pést nem fi nan szí roz. A költ ség túl lé pé sek a vég sõ ked vez mé nye zett nek, te hát az ön kor mány za tok nak és a köz pon ti költ ség ve tés nek je - len te nek elõ re nem ter ve zett ki adá so kat, amit sa ját gaz - dál ko dá si te vé keny sé gü kön be lül kell fi nan szí roz ni, il - let ve ki gaz dál kod ni3. A költ ség me nedzs ment mi nõ sí té - sé hez a tá mo ga tott pro jek tek költ ség do ku men tá ci ó i nak terv szá mai a leg jobb mu ta tók. Az IS PA/KA pro jek tek át la gá ban mu tat ko zó 30 szá za lé kos költ ség túl lé pés mö - gött, gyen ge költ ség ter ve zés és me nedzs ment hú zó dik meg4.
Az NFT I. prog ram szin tû ér té ke lé se ese té ben a „cé - lok idõ ará nyos tel je sí té sé nek” vizs gá la ta kor a terv-tény ada tok elem zé se ad ta meg a tel je sí tés ér té ke lé sé nek alap ját. A struk tu rá lis ala pok tá mo ga tás köz ve tí té si fo - lya ma ta ik ban a ki vá lasz tás so rán a jo go sult sá gi és ki vá - lasz tá si kri té ri u mok mel lett hát tér be szo rult a pro jekt cé -
lok il lesz ke dé sé nek vizs gá la ta a prog ram szin tû cé lok - hoz. En nek ered mé nye ként nem va ló sult meg a te rü le ti ki egyen lí tõ dés ter ve zett cél ki tû zé se. A meg ítélt tá mo ga - tá si összeg re gi o ná lis meg osz lá sa azt mu tat ja, hogy az ed dig is leg fej let tebb Kö zép-Ma gyar or szá gi ré gió ré - sze sült a leg na gyobb arány ban, így nem ja vult, ha nem rom lott a te rü le ti ki egyen lí tõ dés.
Jó ala pot nyújt a „prog ram vég re haj tá si tel je sít mé - nyé nek” ér té ke lé sé hez az az uni ós ter ve zé si kö ve tel - mény, amely sze rint az in put mel lett az elv árt out put, ered mény és ha tás mu ta tó kat is meg kell ter vez ni. A ha - zai ter ve zé si gya kor lat ki for rat lan sá gát mu tat ta a struk - tu rá lis ala pok ból fi nan szí ro zott NFT I. ese té ben az a tény, hogy a ter ve zé si fá zis ban al kal mat la nul ki ala kí tott mu ta tó rend szert az AVOP és a HE FOP ese té ben, a prog ram vég re haj tá sa so rán át kel lett ter vez ni. El len õr - zé sünk so rán min d az öt ope ra tív prog ram ese té ben el - vé gez tük a mu ta tók idõ ará nyos terv-tény ada ta i nak elem zé sét.
3 A struk tu rá lis ala pok ese té ben is le het vég sõ ked vez mé nye zett az ál - lam és az itt fu tó pro jek tek ben is je lent kez tek költ ség túl lé pé sek (pl.: HE - FOP, KI OP, ROP), ame lyet vég sõ so ron szin tén a költ ség ve tés fi nan szí - roz.
4 Az IS PA/Ko hé zi os Alap pro jek tek el len õr zé si je len té se rész le te sen tár gyal ja a költ ség túl lé pé se ket és rá mu tat az ok-oko za ti össze füg gé sek re is.
Ope ra tív Prog ra mok meg ítélt tá mo ga tá sa i nak re gi o ná lis meg osz lá sa
ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK
A ter ve zés gyen ge sé gét mu tat ta, hogy a pro jekt prog - ram-mu ta tók nem al kot tak egy sé ges rend szert. Nem kö - vet ték nyo mon az egyes pro jek tek na tu rá lis cél ja i nak hoz zá já ru lá sát a prog ram szin tû na tu rá lis cé lok tel je sí té - sé hez, nem vizs gál ták a tá mo ga tott pro jek tek ha té kony - sá gi il lesz ke dé sét a ter ve zett for rás fel hasz ná lás hoz, így nem ala kult ki a tá mo ga tott pro jek tek olyan port fó li ó ja, amely a ki tû zött cé lo kat a ter ve zett nek meg fele lõen tel - je sí tet te.
A KI OP ese té ben le he tett a tény le ges tel je sít ményt és a terv hez kép es ti el té ré se ket a le gát te kint he tõb ben ele - mez ni, il let ve a ka pott ered mé nye ket be mu tat ni, mi vel eb ben az eset ben a mu ta tó rend szert a ter ve zé si kö ve tel - mé nye ket he lye sen ér tel mez ve vi lá gos ra és át te kint he - tõ re ter vez ték.
A KI OP köz le ke dé si ága za tá ban, mi vel nem fi gyel - ték az egyes pro jek tek for rás igé nyé nek ha tá sát a prog - ram szint en ter ve zett for rás fel hasz ná lás ra, az el fo ga dott pro jek tek port fó li ó já nak5 for rás fel hasz ná lá sa a ter ve - zett ki lo mé te ren kén ti fel hasz ná lás 147 szá za lé kát tet te ki, az out put cé lok 68 szá za lé kos tel je sü lé se mel lett. Ez azt je len tet te, hogy az ere de ti leg ter ve zett út fel újí tá sok 68 szá za lék ra már el köl töt ték (le kö töt ték) az ere de ti leg ter ve zett tel jes for rás ke re tet.
A KI OP köz le ke dé si pri o ri tás hoz tar to zó pro jek tek mu ta tói
2006. már ci us 8-i ál la pot
Projekt megnevezése Proj ktg
Km Millió
Ft/km Millió Ft
KIOP-2.1.1 Útrehabilitáció
összesen: 13 737 114,72 120
KIOP-2.1.2 Elkerülõ,
tehermentesítõ út össz.: 29 153 46,42 628
KIOP-2.1.3 Négynyomúsítás
összesen: 10 322 15,74 656
Mindösszesen: 53 212 176,88 301
KIOP output célérték 1154 km,
kiindulási érték 894 km 53 091 260,00 204
Az output cél teljesítésének
mértéke 100% 68% 147%
Az uni ós tá mo ga tá so kat köz ve tí tõ in téz mény rend - szer mû kö dé sé nek költ ség ha té kony sá gi vizs gá la ta nem járt ered ménnyel, mert nem ala kí tot ták ki a mû kö dé si költ sé gek olyan nyil ván tar tá si rend sze rét, amely bõl tény ada tok alap ján le he tett vol na elem zést vé gez ni, il - let ve kö vet kez te té se ket le von ni. Kül sõ szak ér tõ be vo - ná sá val igye kez tek a mû kö dé si költ sé ge ket meg ha tá roz - ni, de nyil ván tar tás hi á nyá ban csak becs lé sen ala pu ló elem zést tud tak vé gez ni. Ál lás pon tunk sze rint szük sé - ges az in téz mé nyi nyil ván tar tá sok olyan szer ke ze té nek
ki ala kí tá sa, amely az uni ós tá mo ga tá si fel ada tok el lá tá - sá hoz kap cso ló dó tény le ges mû kö dé si költ sé gek nyo - mon kö ve té sét le he tõ vé te szi, biz to sít va ez ál tal a költ - ség ha té kony sá gi elem zé sek tény adat bá zi sát.
A tá mo ga tás ra pá lyá zok vé le mé nyé nek meg is me ré se ér de ké ben 2006 ta va szán kér dõ íves fel mé rést vé gez - tünk, amellyel a tá mo ga tás köz ve tí tõ in téz mény rend - szert a ked vez mé nye zet tek ró luk al ko tott vé le mé nyé vel kí ván tuk szem be sí te ni. A kér dõ ívet az in ter ne tes e-ma il cím mel ren del ke zõ pá lyá zók nak küld tük ki, amely re 1397 fel dol goz ha tó vá lasz ér ke zett. A meg kér de zést zárt, több vál to zós, di rekt kér dé se ket tar tal ma zó ön ki töl - tõ kér dõ ív re adott, vé le mény (pre fe ren cia) jel le gû vá - lasz adás sal ter vez tük. A vá lasz adás ön kén tes volt, a ki - töl tés sel kap cso la tos kér dé sek re te le fo non, il let ve e-mail ben vá la szol tunk. A fel mé rés ér de kes sé ge volt, hogy a kö zel 1400 vá lasz ból 400, már a meg kül dést kö - ve tõ két órán be lül meg ér ke zett.
A fel dol go zás ered mé nyei fel hív ták a fi gyel met a mû kö dé si fo lya ma tok gyen ge sé ge i re. Ezek kö zül ki - emel ked nek az idõ be li csú szá sok ha té kony ság gal össze - füg gõ prob lé mái, va la mint az el uta sí tá sok szak mai in - dok lá sá nak gyen ge sé ge mö gött meg hú zó dó, a szak mai fel ké szült ség gel össze füg gõ hu mán erõ for rás-prob lé - mák.
A mû kö dés rész te rü le te i nek elé ge dett sé gi ér té kei
A pályázati felhívás közzététele, megismerésének
lehetõsége 4,11
A pályázat elkészítéséhez szükséges információk
megszerzése 3,79
A pályázat értékelési szempontjainak ismerete 3,58
A mûködési folyamatban részt vevõ intézményekkel
a kapcsolattartás 3,46
A PEA forrásból részesülés lehetõsége 3,23
A pályázat elbírálási folyamata 3,03
A támogatási szerzõdés megkötésének folyamata 3,01
A teljes támogatási összeg elszámolásának folyamata 2,79
Az elõírt határidõk/idõtartamok teljesülése 2,70
A támogatási részösszeg kifizetésének folyamata 2,67 A pályázat elutasítása esetén az indoklás
megalapozottsága 2,49
átlagosan 3,31
(Az elé ge dett sé get a vá lasz adók 1–5 ter je dõ ská lán ér té kel ték a tel jes mér ték ben elé ge det len tõl a tel jes mér - ték ben elé ge det tig.)
A sta tisz ti kai elem zés alap ján a mû kö dé si fo lya ma - tok nál a leg ked ve zõbb meg íté lést a pá lyá za ti fel hí vás köz zé té te lé nek is mert sé ge, meg is me ré si le he tõ sé ge kap ta. Ked ve zõt le nek vol tak a vé le mé nyek a ha tár idõk nem tel je sü lé se miatt, ame lyek el sõ sor ban a mû kö dé si fo lya mat kulcs fon tos sá gú sza ka sza in, mint a tá mo ga tá si dön tés sel kap cso la tos tá jé koz ta tás, a tá mo ga tá si szer zõ - dés meg kö té se, a tá mo ga tás (rész)össze gé nek ki fi ze té se je len nek meg a vá lasz adók sze rint. A ké se del mek miatt túl sá go san – ese ten ként ir re á li san – hosszú a pá lyá zat
Fókusz Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám
5 Min den tá mo ga tott pro jekt kü lön-kü lön tel je sí tet te a tá mo gat ha tó - ság kri té ri u mát, de nem fi gyel ték az egyes pro jek tek for rás igé nyé nek és a prog ram for rá sá nak össze han golt sá gát, il let ve nem vizs gál ták az egyes pro jek tek for rá sok sze rin ti il lesz ke dé sét a prog ram hoz.
KÉZ SÕ VE VMÁZS I MA LLÁ
be nyúj tá sá tól a tel jes tá mo ga tá si összeg el szá mo lá sá ig el telt idõ, ugyan ak kor a ren de let ben elõ írt, de nem tel je - sült ha tár idõk/idõ tar ta mok csök ken té se a vá lasz adók túl nyo mó több sé ge (88 szá za lék) sze rint meg ala po zott igény. Vagy is a jog sza bály ban rög zí tett ha tár idõ ket is
hosszú nak tart ják, így a ked ve zõt len vé le mé nyek ket tõ - zött ha tás ként je lent kez tek, amely ron tot ta az elé ge dett - ség ala ku lá sát.
Az egyes ope ra tív prog ra mok vég re haj tá sá val va ló elé ge dett sé gét szem lél te ti az aláb bi áb ra:
Ellenõrzési Figyelõ 2007/3. szám Fókusz
ÁL LA MI SZÁM VE VÕ SZÉK
Az ope ra tív prog ra mok elé ge dett sé gi ér té kei
Össze gez ve az uni ós for rá sok hasz no su lá sá nak el len - õr zé se so rán ta pasz tal ta kat, ve gyes kép ala kult ki. Min - den képp po zi tív az a ha tás, amit az ér ke zõ for rá sok a ma gyar gaz da ság ra ki fej te nek és pél da ér té kû – kü lö nö - sen a ha zai vi szo nyok is me re té ben – a fo lyó pro jek tek nyil ván tar tá sa, mo ni tor ing ja és ér té ke lé se.
Ne ga tí vum ként fõ leg a prog ra mok meg va ló su lá sá - nak le fo lyá sát kell meg em lí te ni, itt van a leg több te en dõ a köz re mû kö dõk ré szé rõl. Az elõ csat la ko zá si ala pok fo - lyó sí tá sa kor – sok szor jog gal – még le he tett Brüsszel re mu to gat ni a ké se del mek miatt. Most, hogy a dön té sek alap ve tõ en Ma gyar or szá gon be lül szü let nek, er re nincs mód, most a ha zai fo lya ma tok sze rep lõ i nek kell fel nõ ni a fel adat hoz. El len õr zé sünk e bo nyo lult fel adat majd min den lép csõ jé nél ta lált olyan moz za na to kat – eset leg azok hi á nyát –, ame lyek a meg va ló sí tás ha té kony sá gát, ered mé nyes sé gét ront ják. Az ál lamnak, il let ve az ál ta la lét re ho zott szer ve ze teknek fe l kell gyor sí ta ni ta nu lá si fo lya ma ta i kat és ez zel pár hu za mo san je len tõs erõt és pénzt kell for dí ta ni a ked vez mé nye zet tek kép zé sé re, fel - ké szí té sé re, mi vel az egy re nö vek võ for rá sok ha té kony ab szor be á lá sa csak kö zös mun ká val ér he tõ el.
Az Ál la mi Szám ve võ szék, ahogy ed dig, ezen túl is fi - gye lem mel kö ve ti a fo lya ma to kat, bíz va ab ban, hogy tel je sít mény tí pu sú el len õr zé sei so rán tet t meg ál la pí tá -
sai, ja vas la tai hoz zá já rul nak a meg kez dett ta nu lá si fo - lya mat hoz.
Ha va la ki nek fel kel tet tük az ér dek lõ dé sét a cikk ben em lí tett tel je sít mény-el len õr zé si je len té se ink iránt, azok el ol vas hat ják tel jes ter je de lem ben az ÁSZ in ter ne tes hon lap ján, a www.asz.hu cím alatt.
FEL HASZ NÁLT IRO DA LOM
1. Ke mény Emil, Kar sa i né Döm sö di Éva: Mód szer tan a tel je sít mény-el - len õr zés hez (Ál la mi Szám ve võ szék, 2005)
2. Ko vács Ár pád: Pénz ügyi el len õr zés vál to zó erõ tér ben (per fekt, 2003) 3. Zöld ré ti At ti la: Az IOP ve ze té si mo dell al kal ma zá sa a SA PARD Hi va - tal akk re di tá ci ós fel ké szü lé sé ben. (Ma gyar Köz igaz ga tás, 2005. ok tó - ber)
4. Az ÁSZ 0432. szá mú je len té se, az egész ség ügy te rü le tén meg va ló sult PHA RE prog ra mok el len õr zé sé rõl (2004. jú ni us)
5. Az ÁSZ 046.9 számú je len té se, az IS PA-tá mo ga tás ból meg va ló sí tott kör nye zet vé del mi prog ra mok el len õr zé sé rõl (2005. ja nu ár) 6. Az ÁSZ 0530. szá mú je len té se, az IS PA-tá mo ga tás ból meg va ló sí tott
köz le ke dés fej lesz té si prog ra mok el len õr zé sé rõl (2005. jú li us) 7. Az ÁSZ 0636. szá mú je len té se, a Nem ze ti Fej lesz té si Terv vég re haj tá -
sá nak el len õr zé sé rõl (2006. szep tem ber)
8. Az ÁSZ 0723. szá mú je len té se, az uni ós tá mo ga tá sok ha zai mo ni tor ing és el len õr zé si rend szer e mû kö dé sé nek el len õr zé sé rõl (2007. jú li us)
Ke mény Emil–Zöld ré ti At ti la
v v v v v
