• Nem Talált Eredményt

A pantográf használata

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A pantográf használata"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

III.

FEGYVERZET ES LTIVESSZAK

H A Z A Y I M R E ezredes

a i ' a n t o g i l a f u asznál a t a

A gyalogsági fegyverekkel végrehajtott lőkiképzés terén az ered- ményre törő munkát jelentős mértékben megkönnyítik a kiképzési segéd- eszközök. j

Egyik legértékesebb kiképzési segédeszközünk az egyetemes pantográf, mely nagy segítséget nyújt a

puskával,

golyószóróval és géppuskával

végrehajtott szabályos célzás oktatásához és ellenőrzéséhez.

A pantográf alkalmazása terén a csapatnál különböző gyakorlat ala- kult ki: ezek sok esetben a kiképzés eredményességét veszélyeztetik. Az egységes alkalmazást biztosítja az alábbi tanulmány.

1. A pantográf rendeltetése.

A pantográfot elsősorban a valóságos távolságra felállított célokra végrehajtott célzás oktatására használjuk, de alkalmazhatjuk rövidített távolságra is (ebben az esetben látarányosan kisebbített célokat állítunk fel).

A pantográf négyszeresen nagyít azaz a célzásnál (irányzásnál) elkö- vetett hibát a négyszeresére növelve mutatja.

2. A pantográf leírása.

A pantográf részei: a tulajdonképeni pantográf és az állvány.

A pantográf 4 acélkarból all. A rövidebb kar szabad végén köralakú áttöretet találunk. Az ebbe helyezett anyacsavarral ellátott, menetes szeg rögzíti a pantográfot az állvány baloldali keretéhez. A hosszúkar szabad végén lévő furatba helyezett hegyes irónnal a célzás helyét jelöljük meg.

A két rövid kar érintkezési pontjánál lévő golyós fejjel ellátott tengelyre egy tokot szerelnek. A tok a pantográfot összeköti a fegyverrel. A tokot a külső részén lévő fejjel ellátott menetes csavarral rögzítjük a §uska csövéhez. A tok úgy kívül, mint belül menettel bír: belső menetével a golyószóró csövére, a külső menettel a géppuskán lévő ütköző gyűrű he- lyére^ csavarjuk.

(2)

A faállvány aljazata három merev és egy mozgatható lábbal ellátott láda és egy erre szerelt kettős keret. A keret rendeltetése a pantográf, illetve az ellenőrző lap felerősítése.

A láda két hosszabbik oldalfalán bevágást találunk a géppuskaállvány keréktengelye részére, a láda aljában pedig fészket a golyószóró villa- állvány részére. A puskairányzógép feltámasztásához a láda egy kiemel- hető pótlapot tartalmaz.

Az ellenőrző lapot a gyakorló elől egy falemez takarja el: ez egyúttal a pantográf mutató karját az ellenőrző lapon tartja.

3. A pantográf előkészítése.

A fegyver felállítása előtt a pantográfot az alábbiak szerint készítjük elő.

a) Felnyitjuk a ládát és a kettős keretet merőleges helyzetben kitá- masztjuk:.

b) Az ellenőrző lapra, a keretből kiemelhető falemez segítségével egy fehér papírlapot helyezünk.

c) A pantográfot a fegyver magasságának megfelelően a keret egyik nyílásába erősítjük.

d) A rövidebb kar szabad végén lévő menetes szög anyacsavarjait úgy szabályozzuk, hogy a hossy' kar a papírlaphoz simúljon.

4. A fegyver összekapcsolása a pantográffal.

A pantográfnak a 3. pontban leírt .előkészítése után felállítjuk a fegy- vert (összekapcsoljuk a pantográffal) az alábbiak szerint:

A) A puska összekapcsolása a pantográffal.

A puskát az irányzógépbe erősítjük és a láda mellső felére helyezett pótlapra állítjuk. Ezt követően a pantográf tokját a csőre húzzuk és a tokon lévő menetes csavarral rögzítjük.

A szilárd fekvés biztosítására helyezzünk a ládába egy homokzsákot.

(3)

2. sz. ábra.

B) A golyószóró összekapcsolása a pantográffal.

A golyószórót a láda fölé helyezzük olymódon, hogy ^ villaállvány a láda fenekén lévő fészekbe jusson. A tüzrejtőt lecsavarjuk és helyére felcsavarjuk a pantográf tokjátí

C) A géppuska összekapcsolása a pantográffal.

Á géppuskát úgy helyezzük a ládába,, hogy a keréktengely a láda két hosszanti oldalában lévő bevágásba illeszkedjék. Ezután kicsavarjuk a géppuska ütköző gyűrűjét és ennek helyébe a pantográf tokját csavarjuk.

5. A célzás (irányzás) gyakorlása a pantográffal.

Az oktató elrendeli a célok felállítását. (Például 200 m-re mell alak, vagy 400 m-re csípőalak, vagy 20—100 m-re a laktanya kerítésére fel- erősített kicsinyített célok.)

Ezután az oktató a célt egymást követőleg háromszor megcélozza (megirányozza). A találatpontot minden egyes célzás után, a pantográf ellenőrző lapjára helyezett fehér papírlapon a pantográf mutató karján lévő furaton keresztül irónnal megjelöli. Végül elmozdítja a fegvvert és megállapítja a 3 találati pont középső találati pontját. Ez lesz az ellenőrző pont, melyet „E" betűvel jelöl meg. Az ellenőrző pont megjelölése után.

az oktató egymás után a pantográfhoz rendeli az újoncokat. Minden újonc

(4)

3.. sz. ábra.

három célzást (irányzást) hajt végre az oktató által adott tűzparancsban megjelölt célra. Az oktató minden célzás után megjelöli a fehér papír- lapon irónnal a találat helyét és a harmadik célzás végrehajtása után el- mozdítja a fegyvert.

Az oktató az újonc három találati pontját az ellenőrző ponthoz viszo- nyítja és az eredményt kiértékelve, azt közli az újonccal.

Eredményesen használhatjuk a pantográfot a gp. kiképzésnél a szé- lességi és mélységi szórótűz oktatásánál (lásd: „Géppuskás kiképzés mód- szertana" c. segédlet, 131. oldal).

A pantográf alkalmas segédeszköz a tűzáthelyezés gyakorlására is.

Ehhez az oktató különböző irányban célokat állíttat fel, a megszámozott célokat egymás után megcélozza (megirányozza), a találati pontot rögzíti a fehér papírlapon és megszámozza (egyezni kell a célok számozásával).

Ezután az újonc hajtja végre a célzást, az oktató pedig megjelöli a ta- 'álatpontokat. Ezt követi a kiértékelés. A hibaháromszög leghosszabb ol- dala a távolság ezredrészének a négyszerese lehet.

A pantográffal való kiképzés alkalmat nyújt úgy a laktanyán belül, mint a terepen

a pontlövés,

a szélességi és mélységi szórótűz,

(5)

a tűzáthelyezés és

a tűzparancsok *

gyakorlásához és szemléltetően mutatja az újonc által a végrehajtás köz- ben elkövetett hibákat (durván vett célgömbbel való célzás, a célpont hely- telen megválasztása, nyomás gyakorlása a gp. fogantyújára, stb.)

A gyakorlást a felsorolt fegyverekkel, azonos módon, az itt leírtak szerint kell végrehajtani.

A pantográffal való gyakorlásra akkor kerüljön sor, ha az újoncok a hibaháromszögelésnél a Veres és Vitek készüléknél már jó eredményt érnek el.

A pantográffal eredményes kiképzést csak akkor végezhetünk, ha a pantográf által szemléltetett hiba okát az oktató megállapítja, feljegyzi és a hibát fáradhatatlan oktatással megszünteti.

I R H A Z I L A J O S százados

HOGYAN J A V Í T S U N K f f \ O l V I S Z T O L Y - Lő ERED M E N Y El N KEN

A Miniszter Bajtárs 02-es számú parancsában feladatul tűzte elénk a sztálini haditudomány alapjainak elsajátítását.

Ezzel egyidőben javítanunk kell lőeredményeinket is. Bár az 1949—

1950-es évben javulás mutatkozott az előző évi eredményekkel szemben, de egyes lőszámokban, így a hadipisztoly-lövészetben az eredmény még igen gyenge. Ez megmutatkozik főleg a tisztek eredményein. A pisztoly a közelharc fegyvere. Hatásos lőtávolsága 50 m, de kellő gyakorlat mellett 100—150 m-ig is lehet vele eredményesen lőni. Ezt a HSE élversenyzői, Takács százados bajtárs és Börzsönyi őrnagy bajtárs már számtalan' bemutatón bebizonyították.

Takács szds. bajtárs a gyorstüzelő pisztolyhoz hasonlóan hadipisz- tollyal is eredményesen lövi az ötalakos táblára a négymásodperces számot.

Tehát nemcsak azt bizonyította be„ hogy aránylag nagy távolságra lehet vele eredményesen lőni, hanem azt is, hogy gyorsan lehet vele lőni. Erre azt mondják a csapattiszt bajtársak, hogy „könnyű a HSE-tagoknak jól lőni, mert van idejük edzésre és rengeteget gyakorolnak". De a hadipisztoly- lőszámoknál a követelmény messze elmarad élversenyzőink eredményeitől és ezeknél a lőszámoknál is igen sokan vannak „Nem megfelelők". Ahhoz,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez