« m i :
A londoni „szabadidő-hét" tanulságai
u k - iFi ^ rU á r h Ó -e Jjfn a b r i t b i r°d a l o m fővárosa a szabadidőmozgalom szempont-
}ah.?1. h o n o s é n erdekes esemenyek színhelye volt. Nemcsak a Világszervezet Nem zetkozi Tanacsa ulesezett, amelyen a világ huszonkét államának kiküldöttei adtak egymasnak találkozót, - hanem, ezt a jó alkalmat felhasználva, az angol mozgalom a r,e n d e z e" . amelynek keretében jellegzetes angol közvetlenséggel mindazt, amit ok, saját fogalmaik szerint „szabadidőmozgalom"-nak tekintenek. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy minden országban más es mas keretek kozott bontakozik ki ez a mozgalom, mindig az illető ország és lakos- saga sajatos tortenelmi, földrajzi, gazdasági és művelődési viszonyai szerint. Anglia különösen jo példával szolgál ennek az igazságnak igazolására. A többszáz milliós birodalom gazdag tortenelmi hagyományai, a tengerentúli domíniumok és gyarmatok munkajanak minden emberi képzeletet felülmúló világgazdasági jelentősége az angol-yelszi, skóciai és északírországi szigeteknek — mint anyaországnak — a konti- nenta is Európától való sokszor merev elzárkózottsága és a mindezen körülmények kovetkezmenyekepen előálló szellemi és kulturális jellegzetességek, — magára az angol mozgalomra is döntő hatást gyakorolnak. Éppen ezért Angliában hiába keres-
£ m l szmes népi megnyilvánulásainkhoz hasonló tánc-, zene-, ének- viselet- jatekbemutatokat vagy a népművelési tevékenység egyéb kulturális eseményeit - az angol iskolázási rendszer, a felnőttoktatás jellegzetes szabadelvű iránya de Aem
" i - r ^r b a n. fz ,a n80' e m b e r mérhetetlen természet- és sportszeretete, - a , szabad- tartalommal "tókilT^i'^ t d j e S e n s a'á t o s- a z a nSo 1 életviszonyoknak legmegfelelőbb
Az angol szabadidőmozgalmat három tényező jellemzi: területi szempontból a stadionok, sportpályák és játszóterek, valamint az örökké zöld, pázsitos lankák;
tartalmi szempontbol a jellegzetes angol sportok (golf, cricket, kvash, tenisz, evezés es kirándulások; yegul társadalmi-szervezési szempontból a sportszervezetek és klubbok nagykiterjedesu hálózata. Ennek a három tényezőnek együttműködése ered- menyezi az angol szabadidőmozgalmat, amelynek londoni és londonkörnyéki intéz- ményéit a huszonkét állam kiküldöttei a helyszínén is megtekintették. A wembley-i stadionban bemutatasra került szebbnél-szebb sportmutatványok, a walthamstow-i Cricket Club belső elete, a Slough varoska szociális központjának lüktető tevékenv- seget bemutató jóléti es üdülési munka, - igen tanulságos képet nyújtottak az angol ember szabadidejenek felhasználásáról. Éppen így a Nemzetközi Tanács tag- jait vendegul lato angol „National Fitness Council" film- és propaganda-működése is „jo munkáról" tett tanúbizonyságot. Magyar szempontból a mozgalomnak ez a resze talan a legfigyelemreméltóbb, hiszen ez áll legközelebb a mi népművelésünk- höz, a magyar szabadidomozgalom kulturális törekvéseihez. Ügyes és színes ismeret- terjesztő plakátok ezrei, hasznos statisztikai táblázatok és elvitathatatlan pedagógiai keszseggel osszealhtott propagandafilmek szolgálják a széles néprétegek lelki és testi művelődését; valamennyi film között a „Keep fit" („Légy friss") c. kultúrfilm a Jegtokeletesebb, amely az angol ifjú és felnőtt ember mindennapi életének szellemi higiéniai es sportolási követelményeit terjesztő remek gyűjteménye.
. . A szakszerű tanulságokon kívül azonban volt még egy nagy tanulsága e lon- doni hetnek: az a mérhetetlen megbecsülés, amelyben az angol hivatalos élet és tár- sadalom a szabadidőmozgalmat részesíti. Közismertek azok a súlyos kül- és belpoliti- kai problémák, amelyek az angol politikai élet felelős tényezőinek és az angol tár- sadalomnak csaknem minden figyelmét és idejét lekötik. És mégis mindkét tényező talalt modot, időt és kedvet ahhoz, hogy az angol szabadidőmozgalom megbecsülé- sevel, egyúttal a huszonkét államból egybesereglett tanácstagokat — a külföldiek-
nek csak a legritkább esetben kijáró - vendégszeretettel fogadja. Ebből a szem- pontból a legkiemelkedőbb esemény az angol királyi pár kitüntető audienciája volt, akik valamennyi delegátust a legszívélyesebben fogadták es mindegyikkel a legköz- vetlenebb formák között néhány szót váltottak. De éppen így Lord De La Warr közoktatásügyi és Sir Elliot nemzetegészségügyi miniszterek ,s fogadast rendeztek a kiküldöttek tiszteletére, akiknek tanácskozásait maga Chamberlain miniszterelnök nvitotta meg. A kormányfogadásokon, valamint London város lord-mayorja altal adott díszebéden az angol közélet valamennyi kitűnősége-megjelent és a Londonban székelő diplomáciai testület tagjai is szinte kivétel nélkül megtiszteltek jelenletukkel e fogadásokat, amelyek a társadalmi változatosságokban amugvis gazdag főváros^ele- tének szinte legkiemelkedőbb eseményei voltak. Hasonlo modon Lord Aberdare, a National Fitness Council elnöke és Sir Noel Curtis Bennett a világszervezet angol tanácstagja is szívélyes vendégszeretettel gondoskodtak arról hogy a külföldi dele- gátusok a délelőtti tanácskozások utáni „szabadidejükben" rtinel változatosabb
^ " ^ z ^ n g o l3 közművelődésen és szabadidőmozgalmon kívül kétségtelen, hogy a viláőmozgalom és a nemzetközi szervezet munkája is megbecsulesben reszesult. Jol esett látni és tapasztalni, hogy a még oly.hatalmas brit birodalom is mily messze- menő megértéssel kíséri azok munkáját, akik érzik és tud ák, hogy a v. ag mmden államában ez a korszerű közművelődési törekvés szolgaija a legeredmenyesebben a dolgozó társadalmi rétegek lelki és testi felfrissülésének, szellem, es test! munka- készségének oly döntő fontosságú érdekeit. A brit birodalom kormánya es az angol társadalom egyaránt érzik e probléma nemzetpolitikai je entőségét, amelynek ön-
z e t l e n ü l áldozatkész szolgálatától függ egy nemzet életereje, egy nep leik, es t e s t i
rugékonyságának és műveltségének biztositasa.
Stockholmban lesz a legközelebbi világkongresszus
Minthogy a szabadidőmozgalmi világ- kongresszusokat négy évenkint, mindig az olimpiászokat rendező államokban tartják, az 1932. évi los-angeles-i, majd az 1936. évi hamburgi világkongresz- szus után, 1940-ben Tokióban került volna sor a harmadik világkongresszus megrendezésére. Az évek óta tartó tá- volkeleti háborús események azonban sem a tokiói olimpiásznak, sem az azzal kapcsolatos világkongresszusnak a jel- zett időben való megrendezését nem tették valószínűvé, — és még a mult év elején felmerült az a terv, hogy tekintet- tel a háborús helyzet bizonytalanságára, továbbá a kiszemelt kongresszusi hely roppant távolságára, — közbeesőleg 1938-ban valamelyik európai fővárosban rendkívüli világkongresszust kellene tar- tani, amely azután majd dönt az 1940.
évi kongresszus helyéről és idejéről. Így iktatódott közbe az 1938. évi római kongresszus, amely egyidőben a „Dopo- lavoro"- világkiállítással, az elmúlt évben Olaszország egyik legkiemelkedőbb nem- zetközi eseménye volt.
A római (III.) világkongresszus az 1940. (IV.) világkongresszus helyét nem jelölte ki, mindössze annyit határozott, hogy figyelemmel lesz a legközelebbi olimpiai játékok színhelyére. Minthogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a kö-
vetkező olimpiász megrendezésével idő- közben Finnországot bízta meg, — a vi- lágszervezet Nemzetközi Tanácsa f. év februárjában Londonban tartott tanács- ülésében úgy döntött, hogy a IV. világ- kongresszus megrendezését Svédországra bízza, hogy így a két világesemény kö- zötti eszmei kapcsolat földrajzi szem- pontból is biztosítva legyen. A legköze- lebbi világkongresszus tehát 1940 nyarán Stockholmban lesz, közvetlenül a Hel- sinkiben tartandó olimpiai játékok előtt.
Magyarország beszámolója a Nemzetközi Tanács ülése előtt
A világszervezet Nemzetközi Tanácsa
— amelynek kísérő eseményeiről rova- tunk elején számolunk be — f. évi feb- ruárban Londonban tartott ülésszakán részletes tárgyalás alá vette az egyes tagállamok időközi beszámolóit, s en- nek során a magyar előterjesztésből örömmel értesült a Tanács arról, hogy oly országos népművelési lap indult meg, amely a szabadidőkérdésekkel külön ta- nulmányok formájában és állandó sza- badidőrovat keretében foglalkozik. A ma- gyar tanácstag az ülésszakon résztvevő külföldi delegátusokkal mindjárt arra nézve is tárgyalásokat folytatott, hogy miképen volna megvalósítható a magyar folyóiratnak és a külföldi hasonlócélú folyóiratoknak állandó cserekapcsolata;
a tárgyalások eredményeképen eddig tizenöt állam jelentette be készségét,
hogy lapunkkal állandó csereviszonyba lép. Az említett külföldi lapok (és az ál- taluk képviselt szervezetek) munkáját részint lapunk hasábjain, részint a Ma- gyar Népművelők Társasága nemzetközi osztályában a jövőben részletesen ismer- tetni togjuk. — A nemzetközi végrehajtó- bizottság újjáalakítása során Ushiba ja- pán delegátus helyére dr. Sigenari tokiói professzor került, ú j tagok: Sven Laft- man (Svédország) és dr. A. J. Castro- Fernandez (Portugália). A bizottság ösz- szetétele egyébként változatlan maradt.
A legközelebbi világkongresszus helyé- nek és idejének megállapításán kívül (1.
rovatunk más helyén) fog alkozott meg a Tanács a világszervezet statútumainak előkészítésével is; ezzel külön szakbi- zottságot bízott meg, amelynek tagjai lettek: USA, Anglia, Franciaország, Né- metország, Olaszország, Svédország, és mint szakértők: Magyarország és Len- gyelország.
Szabadidő „munka"-tervek
Abból az alapigazságból kiindulva, hogy „minden helyesen felfogott és jól szervezett szabadidőmozgalom népmü- vehs, viszont minden jói vigzett népmü- vetisi munka a szabadidő helyes felhasz- nálása" —, csak helyeselni lehet a ma- gyar népművelés egyik régi lelkes mun- kásának azt a javaslatát, amely a sza- badidőmozgalmi szervező tevékenység terén is a népi tömegeket átfogó, cél- irányos előkészítő munka rendszeresí- tését sürgeti. Az igen megszívlelésre méltó javaslat szerint összes népmű- velési bizottságainkat fel kellene hívni annak bejelentésére, hogy a község vagy környéke területén van-e tanulmányo- zásra, sportolásra, vagy üdülésre alkal- mas:
1. földrajzi nevezetesség (természeti- tájszépség, táborozásra alkalmas mező- sportpálya, játszótér, sétány, üdülő- hely, fürdő, uszoda stb.),
2. történelmi nevezetesség,
3. művészeti nevezetesség (építészet, szobrászat, festészet),
4. gazdasági nevezetesség (minta- üzem, gyáripar, malom, kézműipar, házi- ipar stb.),
5. mezőgazdasági nevezetesség (minta- kisgazdaság, közép- és nagybirtok, állat-
Felkérjük előfizetőinket és olvasóinkat, valamint a népművelés barátait, hogy oly nepmuveusi megnyilvánulásokról, amelyek a szabadidőmozgalom kereteit érintik (1 erka-est, kirándulások, hangverseny, sportünnepély, bemutatók stb.) és országos viszonylatban is érdeklődésre számot tarthatnak, néhánysoros beszámolóikat e rovat vezetőjéhez (Budapest, V. Báthory-u. 12. IV. 22) közvetlenül beküldeni szíves- kedjenek.
tenyésztés, növénytermelés és gyümölcs- termesztés szempontjából),
6. kulturális nevezetesség (népi dal, zene, játék, szokás, népviselet stb.)?
Ha vannak ily nevezetességek, azokat részletesen soroljuk fel, külön is fel- tüntetve, hogy mily vasúti, vagy más úton, mennyi idő alatt közelíthetők meg?
Reméljük, hogy már nem sokáig ké- sik a magyar szabadidőmozgalom intéz- ményes megszervezése, addig is gondol- kodjunk az életrevaló javaslaton és írjuk össze szóbanlévő nevezetességeinket.1
A magyar Idegenforgalmi Hivatal népszerű utazási
programmja
Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal ú j vezetője: Hallóssy István a kereskedelmi és közlekedési kormányzat támogatásával nagyszabású belföldi ide- genforgalom megindítását határozta el, amelynek előkészítő munkálatai már igen előrehaladtak. Hallóssy legutóbb Rómában is járt, ahol az olasz Dopola- voro szervezet utazási osztálya és az olasz idegenforgalom irányítóival folyta- tott eredményes tárgyalásokat egy eset- leges magyar-olasz utazási csereakció le- bonyolítására. Reméljük, hogy a belföldi idegenforgalom megszervezésére mielőbb sor kerül és annak kulturális irányítását lesz alkalmunk együttes közreműködés- sel biztosítani. Éppen így reméljük, hogy egy esetleges kültöldi utazási akció ese- tén elsősorban azok a társadalmi rétegek utazására kerül majd sor, amelyek élet- körülményeik, műveltségük és nyelvtudá- suk révén erre leginkább alkalmasak.
Mindenesetre már előre „jó munkát"
kívánunk!
„Tarka Est"
Február 4-én igen látogatott „Tarka Estet" rendezett a BESzKART Közmű- velődési Egyesület, amely a fővárosi köz- üzemek sorában már eddig is sokszor példát adott a .szabadidő tanulságos fel- használására. örömmel üdvözöljük a legelső magyar „Tarka-est" megrendezé- sét, amelynek, reméljük, mielőbb számos követője akad. Czakó István
1 Jegyzéküket küldjék be a népművelési titkárok címére ; ők lesznek szívest k csopor- tosan eljuttutui róva tünk vezetőjéhez.
A falusi nép szabadidejének felhasználtatása
A magyar szabadidőmozgalom szerve- zetének és tartalmi részének kettősnek kell lennie, mert a városi lakosság sza- badidőfelhasználási igényein túl elsősor- ban a magyar földmívelö nép sajátos élet- viszonyaihoz alkalmazkodó szabadidejé- nek helyes felhasználására kell figyelem- mel lenni.
rén végzett munkáját'egynéhány sorban ismertessem.
Az abaúji népművelés is azt vallja, hogy a szabadidőt mindenki elsősorban családja körében használja fel, úgy, hogy az a család anyagi, erkölcsi, szellemi megerősödését jelentse. A földmíves nép anyagi megerősödését leginkább az szol- gálná, ha a téli hónapokra olyan házi- ipari foglalkozást lehetne részére biz- tosítani, amely a házi szükségletek elő-
LEGÉNYSOEOZÁS ABAÚJBAN
Gyönyörű szokás, hogy a felserdülő ifjút mindaddig nem ismerik el legénynek, mig nyilvános és ünnepélyes köszönetet nem mond szüleinek, akik fölneveilék és foga- dalmat nem tesz az elesettek és árvák védelmére, a hazának munkával és vérrel
teljesítendő, örök szolgálatára.
Igaza van Novágh Gyulának abban, hogy „a helyesen fölfogott és jól szer- vezett szabadidőmozgalom népművelés,
mert minden jólvégzett népművelői munka a szabadidő helyes felhasználá- sát jelenti". A földmíves lakosság ré- szére szervezett szabadidőmozgalomnak tehát a falusi népművelésből kell ki- indulnia és felhasználni azokat a másfél évtizedes tapasztalatokat, amelyeket a magyar földmíves nép körében végzett népművelés egybegyűjtött.
Ez késztetett engem arra, hogy Abaúj vármegye népművelési bizottságának a falusi nép szabadidejének célszerű és nemzetnevelő értékű felhasználtatása te-
állításán túl jövedelmező forrásul is szol- gálhatna ezekben a súlyos, nincstelen hó- napokban. A különböző lehetőségekhez igazodva, vidékenként úgy kellene meg- szervezni a földmíves nép háziipari te- vékenységét, hogy a termelt árukhoz szükséges nyersanyag beszerzése és a ter- melt áruk értékesítése minden nehézség nélkül biztosítva legyen. A nemzeti had- sereg, a posta, a vasút, az igazságügyi büntető intézetek és egyéb állami intéz- mények textil-, fűzfa-, szalma-, háncsból és cirokból készült szükségleteinek nagy részét a téli hónapokban a falusi nép ta- lán teljes egészében elő tudná állítani.
Nem feltétlenül szükséges a kevés em-
bert foglalkoztató, nagytőkéjü és idegen kézben lévő gyárakat, műhelyeket állami pénzen támogatni. Ügy vélem, nagyobb nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a falusi kisemberek jussanak munkához.
Abaújban a juhtenyésztés eléggé elter- jedt. Minden adottság megvolt, hogy az egyszerű népet a gyapjú feldolgozására háziipari tanfolyamok keretében meg- tanítsuk. Az elgondolás és a kivitel módja mindenütt visszhangra talált s rö- vid időn belül számos szövőszéken folyt a gyapjúszövet szövése. A gyapjúfonal festését és készítését központilag óhaj- totta az abaúji népművelés megoldani, ez a terv azonban a textilkartellek maga- tartása miatt meghiusult. Több magán- cég tett ajánlatot, hogy a kéziszövőszéken dolgozó falusi népet fonallal ellátja és a szöveteket átveszi. Azonban a nép- művelésnek nem lehetett célja, hogy olyan elgondolást támogasson, amely elsősorban nem a magyar nép, hanem az idegen kezekben lévő nagytőke érdekeit szolgálja.
Az abaúji népművelésnek más utat kellett keresni a családi élet jólétének és színvonalának emelésére.
A falvak ifjait és felnőttebb leányait olyan munkaközösségbe tömörítette —- minden kötöttséget jelentő egyesületi vagy szervezeti szabályok nélkül —, amelyek keretében a leányok is, a fiúk is, mind a családi életben, mind a hi- vatásukban való feladataikra hiánytalanul felkészülhetnek. Ezek az alakulatok nem egyesületek, nem is kötött tantervű tan- folyamok és nem is tisztán szórakozást jelentő összejövetelek. A népművelési előadások és tanfolyamok alakították ki az abaúji falvak ifjúságában azt a lelki- séget és szellemi irányzatot, hogy most már a téli időszakban hat-nyolc hé- ten át egy szebb és tudatosabb életre készülnek. A leányok megtanulnak he- lyesen, célszerűen és jól főzni. Megismer- kednek az észszerű falusi háztartás vite- lével. Megtanulnak varrni, annyira, hogy a tanfolyam befejeztével mindegyik meg- varrja a falu ősi viseletét újjáélesztő ma- gyar ruháját. Bár a tanítás tervszerűen folyik, mégsem áll csak tanításból. Pél- dául a főzés közben természetszerűen adódó szüneteket azzal töltik ki, hogy olyan meséket, elbeszéléseket, népijáté- kokat, dalokat ismerjenek meg, amelyek birtokában a családi élet egyébként egy- hangú és hosszú téli estéit színesítik, vidá- mítják, vagy a kukoricafosztást, a fonó- estéket teszik ismét kedvessé, vonzóvá.
Marad idő arra is, hogy a népkönyvtár egy-egy könyvével behatóbban meg- ismerkedjenek, bővítsék kertgazdasági,
gyümölcstermesztési, kisállattartási isme- reteiket. A ruhavarrással kapcsolatban alkalomszerűen megismerkednek a falu vagy a vármegye jellegzetes népi hímzé- seivel. Az ebédutántól estig terjedő órák- ban mindig akad egy-két óra énekkari vagy műkedvelői munkára. Minden munka, ami a családi élettel kapcsolatos, a maga idejében folyik s a közbeeső szü- netet pihenést jelentő szellemi szórako- zásra, kedélynevelő tevékenységre fordít- ják. Számtalan probléma vetődik fel a falusi ember erkölcsi, egészségügyi, gaz- dasági élete köréből, amelyeket a mun- kaközösség tagjai minden megkötöttség nélkül vitatnak meg egymás közt, a vezető
irányítása mellett.
Az együttlét színhelye igen gyakran egy jobbmódú gazda konyhája, ahová a tüzelőt, a nyersanyagokat a közösség tagjai hordják össze. A csoport vezetőjét a csoport tagjai látják vendégül, aki így közvetlenül megfigyelheti a falu és ez- zel együtt az egyes családok lelkiségét, erkölcsi, szellemi színvonalát, a kiküszö- bölendő hibákat.
A fiúk különböző tanfolyamokon gya- rapítják tudásukat, de bekapcsolódnak a leányok előbb említett munkaközös- ségébe is. Résztvesznek a játszó- és ének- órákon, együtt tanulják meg a nemzeti táncokat és együtt készülnek a műsoros és műkedvelői előadásokra. Ez a munka jóformán minden faluban föllelhető.
Nagymértékben fokozzák az ambíciót az úgynevezett járási népművelési napok is. Egy-egy járás legjobb énekesei, ének- karai, szavalói, táncoscsoportjai, műked- velői az év egy bizonyos napján meg- hívást kapnak a járás népművelési ün- nepnapjára, ahol-tudásukat népi vise- letbe öltözve bemutatják. Nagy ünnep ez. A járás falvaiból több ezer főnyi kö- zönség gyűl egybe, hogy a kora délelőttől késő estig tartó népünnepélyen részt- vegyenek. Egy évig készülnek erre a napra s nagy kitüntetés annak, aki ezen, mint szereplő résztvehet. Minden falu szinte becsületbeli kérdéssé teszi, hogy az ő ifjai és leányai a járási népünnepély műsoráról le ne maradjanak.
Az abaúji népművelés valóságos kultúr- életet jelent az egyébként unalmas és tét- len téli időszakban. Nem katedráról be- szélő, nagyképű, iskolát utánzó munka ez, hanem a falusi nép életszínvonalához s mindenütt a sajátos viszonyokhoz alkal- mazkodó, közvetlen és gyakorlati értékű tevékenység a szebb, jobb, nemesebb és főként magyarabb életre, egymás meg- becsülésére, az egy célért dolgozó össze-
fogásra. Komorovicz Béla
