• Nem Talált Eredményt

Adatok : a kassai céhek árszabása (limitatiója)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Adatok : a kassai céhek árszabása (limitatiója)"

Copied!
13
0
0

Teljes szövegt

(1)

ADATOK.

A KASSAI CÉHEK ÁRSZABÁSA (LIMITATIÓJA).

Jdadta Kassa város tanácsa 1635. febr. 1}) (Eredetije a város levéltárában számozatlan..

I. À szabó céh?)

Egy bársony dolmánytól ... ... ... ... . . . ... ... ... . . . _„ 4 f. — d.

Egy atlasz foztantul, az ld tűzött . . . . . . . . . 8 f. — Egy kanavász dolmánytól— . . . 3 f. — ,, kamuka „ 3 f. —

„ muhar „ ha merően b é l e l t . . . . . . . . . 2 f. — Egy skarlát avagy gránát dolmántól, ha merően bélelt . . . 1 f. 80 d.

Egy lazur avagy failongis „ „ „ „ ... 1 f. 25 d.

Egy öreg galléros gránát mentétől tafottaval, avagy kamuká-

val bélelt 1 f. 80 d.

Ugyan olyan galléros mentétől, hal félszer ... ... 1 f. 25 d.

Egy csonka ujju skarlát vagy gránát avagy angliai menté-

től, ha kamukával vagy tafotával bélelt 1 f. 80 d.

Ugyanolyan mentéről, ha félszer ... ... ... ... ... ... . . . 1 f. — Egy vállban vágott skarlát avagy gránát és angliai menté-

ről, ha kamukával vagy tafottával merőn bélelt 1 f. 40 d.

Egy skarlát gránát vagy angliai süvegtől ... — 20 d.

Egy gránát avagy lazur ujas köpenyegtől, ha posztóval

leszen bélelt 1 f. 25 d.

Egy karasia dolmánytól, ha merően bélelt akár posztóval

akár bagariával.__ ... ... .. . . . . . . . . . ... ... „ . ... . . . 1 f. — Ugyanolyan karasia dolmánytól, ha fél szer csak övedig

lészen bélelt... — 75 d.

Egy Septuch dolmánytól, ha merőn lészen bélelt 1 f. — Ugyanolyan dolmánytól, ha fél szer övedig bélelt . . . — 75 d.

Egy öreg kizmiczer dolmánytól ... ... ... ... . . . — 60 d.

Egy karasia vagy Septuch csonka ujju mentétől, ha bagariás

és gombos ... .. - 1 f. — Egy kocsisnak való hosszú karasia mentétől, hogyha posztó-

val béllelt — 90 d.

Egy csonka ujju mentétől, ha kizmicer és bélelt._. u — 60 d.

Y. ö. u. e. évfolyam 25—41. lapján közzétett ugyancsak kassai árszabásokat, · a melyeket az itt közölt árszabás .érdekesen kiegészít.

2) V. о. a 37. lapon ХИ1. a.

(2)

Ugyanolyan mentétől, ha fél szer . . . . . . . . . ... — 50 d.

Egy karasia vagy Septueh nadrágtól, ha borugatott* (boro-

gatott) — 25 d.

Egy kizmiczer nadrágtól ... — 20 d.

Egy bársony szoknyától, ha prémes ... . . . . . . . . . ... 7 f. — 1 ráncos kamuka, atlasz és kanavász szoknyától . . . . . . 3 f. — 1 taffota kerekalju szoknyától, ha prémes ... . . . . . . . . . ... 2 f. — 1 taffota ráncos szoknyától . . . ... . . . ... ... ... 2 f. 50 d.

1 kamuka, atlasz és kanavász szoknyától ... . . . . . . ... . . . 3 f. — 1 kerekalju muhar szoknyától, ha p r é m e s . . . . . . . . . 1 f. 50 d.

1 ráncos „ „ ... . . . . . . . . . ... 1 f. 50 1 angliai kerekalju szoknyától prémes ._. ... . . . 2 f. — 1 csimazin saya és failongis ráncos szoknyától . . . . . . ... 2 f. — 1 bársony kis subától, az ki prémes és az' alja körülöti

bojtos bársonynyal bélelt 2 f. — 1 kamuka, kanavász és atlasz kis subától, ha prémes ... 1 f. 50 d.

1 kamuka szorítótól, ha prémes..-. ... ... -t- . 75 1 taffota kis subától „ „ . . . . . . . . . ._. 1 f. — 1 kamuka ráncos torkos ködmöntöl, ha prémes 2 f. — 1 muhar ráncz torkos ködmöntöl, ha prémes . . . . . . . . . . . . 1 f. 50 d.

1 muhar kis subától 3 szerben ha p r é m e s . . . ... . . . ... . . . — 75 d.

Ì, muhar szorítótól . . . . . . . . . ... . . . ... — 40 d.

1 fodorilirs és Septueh szoknyától, ki p r é m e s . . . 1 f. — у . o. szoknyától, ha nem prémes . . . — 75 d.

i kizmiczer ráncos szoknyától, ha prémes... — 60 d.

U. o. szoknyától, ha nem prémes . . . . . . ... ... .... . . . — 40 d.

Egy kerek köpenvegtől, ha bélelt és zsinóros . . . . . . ... ... 1 f. — U. o. köpenyegtől ha fél szer . . . ... — 60 d.

11. Szűcs céh.

Nagyobbára egyezik a 39. lapon közölt XIV. számú árszabással; a nem egyező, illetve ott nem foglalt tételek a következők :

. Egy galléros mentét bélelni egyes hiúz mállal, hogyha az

lábait kiszedjük1) 4(f·) —

Egy galléros mentét, hogyha mállal bélelünk és annak áz torkait kiszegyük egyenkint és abból gallért csinálunk és

környös körül torokprémmel megprémezik2)... . . . . . . __. 2 f. — Egy galléros mentét rókaháttal, ha gallért kell csinálni a

nyakából3) .1 ... 1 f. 36 d.

Egy bokor paraszt kesztyűnek áz ára4) 36 d.

III. Mészáros céh.5)

E. mostani időben az öreg baromnak az javának, bokrát

veszik per . . . ... .1. ___ 40, 38, 36 f. — 1—3) 39—40. lapon -hiányzik. ' '

4) 40. l a p o n : „férfiembernek-való keztyünek az ára."

Ь) Y, ö. 33, 1. VIII. alatt. .

(3)

Item másféle szörii ökörnek bokrát, veszik per 28, 26, 25 f. — Az orosz és oláh ökörnek bokrát per 24,. 23, 22, 20 f. — Az aprajának p e r . . . . . . ... . . . ... Ί ___ ... 21, 19, 18 f. — A szőke alföldi tehénnek bokrát r_. — . 15, 14 f. — , A sertés marhát veszik a mostani időben a javának

bokrát .. 23 f. 75 d. aut. 22 f. — Az alábbvalónak bokrát vették . . . 20, 18, 16, 15 f. — Aki annál is alábbvaló ... ... — .... — 14, 12 f. — Aki nem szalonnának való bokrát ... . . . 10, 9 f , . — ' A borjú javát , ... 2 f. 80 d.

Az alábbvalót . r„ 1 f. 50, ·. .1 „f.. 25 d.

A juhnak bokrát vették a nyáron a j a v á t . . . 3 f. 50 d.

Az alábbvalót 3 f. — Az orosz és oláh juhnak bokrát ... . . . . 2 f. 50 d:

A bárányt veszik az elején per .. 1 f.. — . Azután veszik per.. „ , . . . . . . 80 d..70 d. .·— , 60 d.

Alábbvalót... .... . . . _-_."._.· . . . . — v: 50 d.

Következik az ökör- és tehénbőrnek eladása. ' >

A bőr javát adják bokrát. . . . ... . . . . . . . . . . 6 f. — . Az alábbvalót — ... . 5 f. — ·. .·•';

Az · oláh és orosz ökör börinek bokrát ... 4 f. — · · Az alföldi tehén bőrét a javát adják ... .. 4. f. 25 d.

Az alábbvaló bokrát ^ . 3 f. 50 ,d;

A ki annál is alábbvaló — _.. . . . 3 f. —.

A faggyút adjuk nyárban mázsáját ... ι ... ___ ___ . . . 8 f. — , Télben _ 9 f. — ..

Legfeljebb adjuk 10 f . . — Α. juh bőröket az elmúlt évben adtuk egyet-egyet — f. 48 . d.

Az apró báránybőrt pedig néha ócsóbban adjuk hogy sem a miben magunknak vagyon, mert a bárányhúst, ha el nem adjuk mindjárást előttünk a táblán megfeketedik azután vagy. fél árán kell adnunk vagy otthon eszszük meg avagy szegényeknek kell adnunk.

A bornyu bőrt az elmúlt évben adtuk egyet . . . 25, 27, .30 d.

Következik a borjú apróléknak eladása.

Adjuk a borjú fejnek a javát egyet 15 d.

Az alábbvalót pedig .... 12, 9 d.

A tüdő javát 12, 10, 9 d;

A bél javát — 10, 9,- 8 d.

A sertésmarha apróléknak eladása. ; A hájnak fontját ___ ___ :_. .... 12, d.

A kolbász javát 6, 5 d.

A gömböcöt . . . ι . . . 9,8 d.

Az apró vérest és májast ... . . . ... .__ ... 6, 5 d.

(4)

TV. Varga céh.1)

Következik elsőben is a bőrök megvétele.

Egy bokor ökör bőr — . . . — — — — 7 f. — tülök „ - 6 f. —

„ „ tehén „ aki a java ... . . . — — — 5 f. —

„ „ „ э alábbvaló — 4 f. 50 cL

Egy juh bőr . . . ... ._. ... . . . ... . . . ... — ... . — 66 d.

Egy bornyu bőr ... ... . . . ... . . . . . . — ... 45, 42 d.

Egy kordovány bőr ... ... ... ... ... r__ .u. ... . . . 1 f. 25 d.

Egy bak bőr ... . . . 1 f. 50 d.

Következik a műnek eladása

Egy pár kordovány saru, ha dupla a talpa ... 1 f. 90, 85 d.

B „ „ asszonynak, ha dupla a talpa 1 f. 40,30, 25 d.

Egy pár szattyán saru dupla talppal 1 f. etiam 90, 85 d.

Egy pár asszonyembernek, való saru borjú bőrből csinált

egy talpra, p e r . . . — 75 d. 70, 66 d.

Ha rövidebb leszen a s z á r a . . . — . . . ... 65, 60, 54 d.

Férfiúnak való üreg saru tehén bőrből.. 1 f. 25 d.

Ha kisebb és alábbvaló lészen . . . . . . ... ... . . . . . . 1 f. autem 90 d.

Egy öreg kocsisnak való saru . . . — — 80, 75 d.

Ha köz avagv alábbvaló ___ . . . — 60, 55, 50 d.

A legalábbvaíó - 40, 36, 30 d.

Egy bokor kapca saru „_ ... . . . __. . . . — . . . — — — 42, 40 d.

Más hasonló kapca saru egy talpra . . . . — — ... 30, 36 d.

Egy fejelés... . . . . . . ... . . . ... — —. . . . — — 45 d.

Egy asszonyembernek való fejelés kordoványból két talpra 50 d.

Más fejelés közönséges bőrből ... . . . — — — 36 d.

Item más fejelés egy t a l p r a . . . . . . — ... — ... — — — 30 d.

Egy pár sólya... . ... __. ... — . . . -... ... 80 d.

V. Ötvös céh.2)

Egy összejáró kupától, a kiben cifra ember orcákkal meg- ekesittetett avagy virágos kivül-belül girájára, aranyozására

3 aranyat girájától a munkának . . . . . . ... . . . . . . ... 3 f. 50 d.

Összejáró pintes pohártól kivül-belül aranyos csinálásának

girájától ... — — — — —.. — — — 3 f. — Egyébféle verő mütöl, tál tányér, a kik összejárnak girájától 2 f. 50 d.

Azonképen összejáró serleg pohártól, a kiknek a szélin

cifra vagyon girájától ... . . . ... — — ___ — .__ 2. f. 50 d.

Sima pohártól s ki össze nem jár a széli, cifrás címert

kell reá csinálni girájától... . . . . . . ... . . . — . . . . . . 4 f. — Hutári műtől, a kit mi bertus műnek hívunk öntés girájától 2 f. 50 d.

Azonképen öntés bertus asszonynak való övektől girájától 4 f. d.

1) V. ö. 40 1. XV. „Tímárok" alatt.

2) Az előbbeni árszabásban nincs.

(5)

A kik portai szablyát kéztől csináltatnak cifrázon által tör-

delt virágokkal girájától — — — — — 3 f. 50 d.

Udvari pohárnak csinálásától, a ki cifrás és címert kíván

rá metszetni girájától . . . ... ._. . . . 4 f, — Kalán, villa, sótartó, akik öntesek és cifrások g i r á j á t ó l . . . 2 f. 50 d.

Virágos műtől, a ki nem kövekkel rakott girájától ... ... 4 f. — d.

Ismét a ki annál feljebb való munkásabb kövekkel, aki

mint kívánja girájától ... ... ... . . . . . . ... ... . . . . . . 5 f. 50 d.

Aki annál feljebb is úgy mint virágokkal, fűzött gyön-

gyökkel és kövekkel zománccal megékesített gira ... . . . 7 f. — Arany lánctól, aki nem zománcos, hanem csak sima avagy

szegésén csinált arany szemekkel, tíz aranytól... . . . . . . 10 f. :— Egyéb arany műtől úgymint függők, gyűrűk, akiben drágakövek vannak, alkudjék az ötvös mesterrel· a mint legjobban lehet.

VI. Lakatos céh.1)

Egy kör polhákot per... 5 f. — Egy pistrolt 4 f. 50 d.

Egy karabin ... ... ... ... . . . . . . ... . . . 6 f. — Egy drabantnak való, avagy egy kör zabola egyenes

rudakkal.. . . . ... . . . — 75 d.

Egy fejérvári zabolát 1 f. — Egy spanyol zabolát 1 1 f. 25 d.

Egy török „ . . . .. 1 f. 25 d.

Egy pár tatár kengyel . . . — . . . . . . ... ... ... — 60 d.

Egy pár közönséges kengyel ... . . . ... ... ... — 50 d.

Egy .pár katona kengyel . . . — ... — ... ... 1 f. — Egy pár szélyes sarkantyú fölütéssel együtt . . . . . . . . . ... — 30 d.

A ki kisebb — 25 d.

Egy pár csizmapatkoltatástól . . . ... ... ... — 8 d.

Ha kisebb . . . . . . ... ... ... — ... ... . . . ... ... ... — 6 d.

Egy puskatisztitás közönséges, avagy krompachi puska ... — 25 d.

Ha pallérosa ... — 50 d.

A ki ónozott ... (hiányzik) VII. Kerékgyártó céh?)

Egy uj hintó szekeret szerszámostól per __. 20 f. — Item fél „ » „ „ *14 f. — Egy uj marhás szekeret 8 f. — Egy furmányos szekeret 8 f. — Egy kocsit szerszámostól együtt 6 f. — Egy uj két lovu szekeret 5 f. — Egy hintós uj bakot ayagy elő való csinálhatni 2 f. — , Az uj bíró szekeret — . . . 7 f. .50 d.

!) V. ö. 34 ]. X. alatt.

2) Nincs az előbbeni jegyzékben.

(6)

Egy bokor kocsira való létra nro 2 . 1 f. 50 d.

Hintóra való két létra per . . . ... . . . ... ... . . . ... 1 f. 50 d.

Egy pár létra posztó szekérhez ... ... ... 1 f. 25 d.

„•• „ boros „ ... . . . ... ... 1 f. 20 d.

Egy uj tengely elejével együtt, akiben két kerék jár ... — 75 Egy uj kereket furman szekérhez per ... ... ... . . . . . . ... — 65 d.

Egy kocsi k e r e k e t . . . ... ... . . . . . . . . . . . . — 50 d.

Egy szekérben a hátulsó darabot újonnan csináltatni a

kiben a kerék jár ... ... . . . ... . . . . . . . . . . . . ... — 50 d.

Egy ó kereket talpalni . . . . . . — 48 d.

Egy talptól ... ... ... ... .... . . . ... ... — 4 d.

Egy küllőtől ... — 2 d . Vili. Csiszár céhr1)

Egy ezüstös szablyát csinálunk magunk, czápával... ... ...

Item az maga cápájával akar ezüstös, akar aranyas Egy négvélü hegyestőrt a kit-sok kötő vasra csinálunk félig - vassal föleresztjük agyig legfeljebb ... . . . . . . ... >__ ...

Egy pallos hegyestört... ... ... ... ... . . . ... ... . . . . . . ...

„ „ a ki félig fokos. ... ... ... ... . . . ... . . . ... . . . Egy szablyát adunk, a kit sok kötövasakra csináltatnak...

Más közönséges szablyát ... .·. ... . . . . . . ... ...

Más alábbvaló szablyát ... ... . . . ....

A ki maga szablya hüvelyt csináltat és munkásán kivánja 30 kötővasra . . . ... ... . . . ... ... . . . . . . ... . . . ... . . . Más szablya hüvely 6 kötövasra per ... . . . . . . . . . . . . ...

Négy kötővas hüvelyt csinálunk ... . . . ... ... ... ... ...

Egy közönséges- szablya tisztításától . . . ... ... . . . ... . . . Egy fringia kardtól, mivel több munka azon p e r . . . ... ...

Egy demecki kardtól tisztításért.,. ... . . . . . . . . . . . . ...

Egy bársonyos szablya tisztítástól ... ... . . . . . . . . . ... ...

IX. Csizmadia céh.2)

Egy vörös karmasin száras csizmát... ... . „ . . . . . . ... ... 3 f. 25 d.

Egy sárga „ ,, . „ 3 f. — Egy karmazsin papucsot kapcástól ... . . . ... . . . 2 f. 25 d. · Egy sárga kordovány saru csizmát... ... ... . . . ... ... ... 1 f. — Egy fekete „ • · • „ „ ... 1 f. 25 d.

Egy közönséges kecskebőrből csinált száras csizmát... . . . 1 f. 10. d. 1 Egy sárga vagy fekete szattyán sáras csizmát ... . . . ... 1 f. —

Egy szattyán kapcát . . . ... . . . ... . . . . . . . . . L — 36 iá.

Egy fejelést ... ... ... . . . ... . . . — • 55 di Egy tízesztendős gyermeknek való szattyán csizmát per . . . . — 60 d.

A ki maga karmasinából műveltet:

Nincs az előbbeni árszabásban, a) V. ö. 29. 1. IV. alatt.

3 f. 50 d.

1 f. 50 d.

2 f. — 1 f. 60 d.

1 f. 60 d.

1 f. 50 d.

1 f. 25 d.

1 f. 10 d.

1 f. 40 1 f. 25 1 f. —

25 d.

33 d, 35 d.

75 d

(7)

Egy száras csizma, csináláslól veszünk Egy papucs csinálástól . . . .... . . . . . . Egy karmazsin kapca csinálástól .•__·_

Egy papucsba tőtés ... ... . . . ...

X. Gombkötő céh.1)

Elsőben is nro 12 bokor szövés gombra a ki aranynyal vagy ezüsttel és selyemmel virágosán duplán vagyon szőve megyen rá 4 lat selyem (a karmazin selyem latja per f. 1, d. 20) arany vagy; ezüstfonal megyen rèá nro 12 fertály (ezt pédig az arany avagy ezüstnek fertályát veszik p. f. 1 : 20.)· Legócsóbban szoktuk azért ádni, melyet egy személy egy egész hétig nehezen végez-

heti el , . . . 16 f. — Item 12 bokor gombra a ki selyemmel aranynyal ezüsttel

sujtásformán szoktak csinálni, megyen rá 8 fertály arany

és ezüst fonal, 5 lat selyem, limit. p e r . ... ... "_·_.•·__ ,13 f. — 12 bokor tiszta selyemből, való szövés gombra megyen

kuser selyem 6 lat_p. ... . . . ... ... ... 6 f . — Nro 12 török selyemből szövésgombot a kire megyen 7 lat per 5 f. 50 d.

Item Kézen vert dupla száras gombra guser selyemből nro 12 bokorra akinek arany avagy ezüst a kisgombja

megyen rá 4 lat selyem limit, per ... . . . ... . . . .... ... 4 f. — 12 bokor két bokor keskeny szárú gombot per ... ... ... 1 f. 50 d.

Egy dolmánra való gombot tiszta selyemből ... ... ... ... 1 f. 25 d.

A ki öreget nro 15 kíván egy dolmánra ... . . . ... . . . . . . 1 f. 50 d.

Vörös karmasin selyemből csinálunk . . . ... ... ... . . . . . . 2 f. — Nro 12 gombot dolmányra valót a kit arany és ezüst fo-

nallal csinálunk per ... ... . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . ... 3 f — Apró gombot tiszta selyemből egyet per . . . . . . . . . __L — 3 d;

Zászlóra való .rojtot aki maga selyemből csináltatja latját — 25 d.

Ha pedig magunk, selyméből csináljuk . . . ... ... ... . . . - 1 f. — , XI. Köteles céh?)

Egy kötélért a ki 6 singet tart

5 5 5 5 5 5 1 > ^ 55 5 5 5

55 55 55 5 5 и2V2 < ύ >5 i l

4

5 ' 5 5 5 5 5 5 ^ 55 5 5 - - -

Egy leret nro 12 singét tart . . . ...

Egy rövidebb letzet nro 9 singet tart

. XII. Kőműves céh?)

Egy öl faltól mivel magoknak kell az apró' müvet tarta mok- es a meszet is-magoknak kell keverniök a mely falnak

a temérdeksége vagyon vagyon 1 sing limit ... ... . . . .1 f. 70 d.

!) V. ö. 31. ]. VII. a. ·

23) Nincs az elöbbeni árszabásban.

— : 60 :d.

. — 59 d.

— - 25 d.

— 6 d.

— 15 d.

— 10 d.

— 8 d.

— . 5 d.

— 6 d.

— 3 d.

(8)

Kövei boltoztatott pince boltnak ölit per __ . . . ... 1 f. 50 d.

Téglával „ „ „ „ ... ... 1 f. 25 d.

Ha keresztboltra csináljuk és szépen egyenesen vakoljuk

és tisztítjuk ölét per ... ... . . . . . . 1 f. 75 d.

A padimentomot kővel rakva avagy téglával avagy Öntés-

sel legyen per . . . ... . . . ·. — 60 d.

Ha pedig az öntéshez való materiát kívántatnék igen magasra fölvontatnia tehát mivelhogy az apró mívesre több kell drágábbért csináljuk.

A mi garadicsokat kéményt, tűzhelyt és kemence lábakat illeti, mivel hogy sokféle a munka és nem specificálhatjuk minden emberrel jó lelkiismerettel megalkuszunk.

XIII. Kovács céh.1) XIV. Asztalos céh.2)

1 középszerű asztal p. ... ... ... ... . . . . . . ... ... 1 f. 60 d.

1 körsuperlatos ágyat per ._.' ... ... 6 f. 50 d.

1 uton járó avagy útravaló ágyat egy emberre . . . ... ... 1 f. — 1 bőcső ha festett . ... ... . . . . . . . . . ... 1 f. — 1 fejér bőcsőért ... ... ... — 50 d.

1 dupla ajtóért ha kőajtóba avagy másféle ajtóba kell csinálni, ha épen az ajtó be nem borittatik avagy cifráz-

• tátik csináltatni per . . . ... 2 f. 50 d.

Ha pedig cifráztatik és mind 3 szegletről az ajtót be kell

borítani csinálhatni per ... ... ... ¿ ... ... 4 f. 50 d.

• XV. Nyereggyártó céh?)

1 huszár avagy katonanyerge.t a mely közönséges limit 2 f. 50 d.

Ha czifrásabb és jobb ... ... . . . 3 f. 25 d.

Égy kocsisnak valót . . . ... . . . 1 f. 50 d.

A mi pedig az eltörött nyereg megcsinálását illeti, ha mindenik enyvezésből kimozdul vagy kitörik úgy hogy u. a. darabokat megenyvezhetni, tehát mindenik helyen

való enyvezésért a menyit rajta teszen . . . . . . . . . — 20 d Ha pedig uj darab fát kelletik az eltörött helyébe oda-

csinálni tehát aért eleitől fogva, a mint eletől fogva

vettek ... . . . .... - - 75 d Ha pedig törés nem lesz a nyergen és az ember maga

ad bőrt a, nyereg megbontásához, tehát ... ... ... — 75 d Ha magunk szerszámjával csináljuk meg ... ... ... . . . . . . 2 f. —

Ha a nyereg kisded leszen mi is ahhoz szabjuk magunkat, a mint a munkát rajta kívánják.

J) Megegyezik a 33. lapon IX. alatt közzétett árszabással, az ott a jegyzetek ben feltüntetett leszállított árakkal.

-) V. ö. 26. 1. II. — Itt elhagyattak azon tételek, a melyek a fenti árszabással az ott a jegyzetben közölt leszállításokkal helyesbített árak mellett, megegyeznek.

3) V. ö. 25. 1. I. alatt. ·

(9)

A többi munkainkat mind a szerint ide be nem írhatjuk kivált- képen hintót, a szeszei szeket és a puskatokokat, mivel e munkákat az emberek immár mind külön-külön formán kívánják úgyannyira, hogy a mennyi munkát foglal magában a dereka, a cifrázást majd kétannyi munkával visszük véghez, a melyeket mostan kívánnak az emberek, soha a mi eleinktől mi azokat nem láttuk sem hallottuk a minémü cifrás míveket kelletik mostan munkálkodnunk.

XVI. Szíjgyártó céh.1

Ha lóra való szerszámmal hámot, aki munkás ... . . . . . . 32 f. — A ki annál is szebb . . . . . . — — — — — — 36 f. —- A ki alábbvaló ... — - ... ... 25 f. — Négy lóra való hámot, aki munkás ... .... ... ... — 22 f. — A ki alábbvaló ' 18 f. — Egy huszár kengyelszijat -per . . . ... ... . . . ... ... ... — — 60 d.

Egy tözőtt tokagyat ... ... ... ... — 80 d.

Egy rojtos „ — 25 d.

1 uti kötőféket — — 36 d.

1 áldásbeli kötőféket — 40 d.

Nyeregben való szíjas hevedert ... .... ... ... — — 40 d.

Vanhczos szíjas hevedert ... ... ... — — . . . . . . — 45 d.

Faragott kantárt . . . ... ... ... — ... — 60 d.

Másféle közkantárt. .-_. _. ·. .-.. . . . — 36 d.

Faragott szablyaszíj at... ... . . . ... ... ... ... ... — — — 36 d.

Köz „ _ — 25 d.

Vásári cseres hámot . . . . . . ... . . . — ... — 50 d.

„ féket — 50 d.

Vásári fejér hámot és parasztféket p. ... . . . . . . ... . . . ... — 36 d.

Egy bokor hámtáskát... . . . ... ... — — 38 d.

Faragott hegy.estőr szijat ... ... ... ... ... . . . — — 20 d.

Egy kopjatokot . . . !.. ...' , — 33 d.

Egy lodingra való faragott szíj kulcsra és palaczkra... . . — 33 d.

Egy 4 lóhajtó ostort .... — 25 d.

1 szál fékemlőt czifra — 9 d.

Közfékemlot ... — — 6 d.

Egy szekeres ónos zabolára szíj ... . . . — 25 d.

XVII. Sütő céh?)

A nemes tanácstól rendeltetett arbiter uraim elejökben adták, nro 30 lattos legyen a tésztája, ha kisül, nro 27 : 28 lattos, de úgy hogy szépen megsült legyen, ne legyen tésztás a. bele, a mint most szokták.

XVIII. Süveges céh?)

A finom gyapjú mázsáját veszik per 72 f. A legszebbik süvéget per 60 d. ; ha alábbvaló per 33 d., mégis annál alábbvalót per 18 d.

Nincs a fenti árszabásban.

2) Nincs a fenti árszabásban.

3) Nincs a fenti árszabásban.

(10)

XIX. Rézfazekas céh.1) .

Egy mázsa rezet vesznek . . . . — „_•___ 38 f. — Fontját égett boros edényén, item az üstön és egyébféle

hasonló munkán per — .... . . . — .40 d.

Ha. bor hüvösítöt csinál, annak fontját . . . . . . . . . . . . — 45 d.

Mindenféle munka, akihez alkalmasint vas kívántatik, annak

, fontja — — . . . 30 d.

Ó edényeket, ha meg olmazik .... ... — 10 d.

- - XX. Kannagyártó céh.2) . .

Legelsőbben is azt tartja a céhmester levelek, 2 font ó • - · ónér.t 1 fontot ad műben ujat, ha pedig annyi font ónt

. visszakér, amennyit adott a munkáért, fontjától kell adni,' ,

• ha tálat csinál ... . . . .... ... ... ... . . . . . . ... ._. ... — 20 d.

Ha. palaczkot csinál attól .... ... . . . . . . ... .__ ... — 25 d.

Készpénzen az ó ólmot fontját per... _"___ — 35 d.

Az uj fejér ólom mázsáját per ... ... ... Rf 40—Rf. 42 Esik foni ja a n n a k . . . ... ... — ... ... ... ... ... . . . — 60 d.

. Ha pedig 4 font fekete ólmot hozzáteszünk ugyan elmegyen az füstben font no 4.

Azvuj és magam ólmából a tálaknak és tányéroknak font-

. ját per . . . 60 d.

Kannáknak fontját ... ... ... ... ... . . . . . . . . . . . . — 65 d.

A ki pedig azon müveket cifráztatni. akarja, 1 garassal annak fontja drágább. . .

Következik a mü, melyet font számra nem adhatni.

1 bokor 3 szegletü szépen ékesített- gyértyatartó a templom- . ban, a rómaiak formára, azok közül némely kisebb, né-

mely nagyobb bokrát-adják f. 8 12 f. — Kerekded gyertyatartó templomba való az is kétféle, nagy

és kicsiny ... . . . ... ... ..·. . . . . . . . . . — ... f. 5 8 f. —1 Γ négy vagy 6 szegletü asztalravaló gyertyatartó b o k r a . . . . 1 f. 40. d.

Más asztalra való-gyertyatartót, ha kerekded és nagy · leszen 1 f. 30 d.

Ha .kisebb . . . _-_. ___ ... ... — 75 d.

Egy gyümölcsnek való csészét . . . — 90 d.

12 kanál . . . . . 1 f. 25 d.

1 römpölös kannácskát ... ... ... ... ... ... . . . ... ... . . . — 50 d.

1'toczet (?) gyermeknek való... ... „ . ... — 60 d.

1 römpölös pohárt, ha lába lészen... ... . . . — 45 d.

Más hasonló poharacskát láb nélkül ... ... . . . ... — 28 d.

Tyukmonyhoz kis tálacskát .... ... ...r — 15 d.

Só tartó, a legnagyobbat szép formájút'egyet ... ... ... — 100 d.

Kisebbet ' ___._„ . , . r : . . . — 60 d.

Ha · a kanna fedele eltört csináltatásától . . . ... ... ... ___ — 12 d.

x) Nincs a fenti árszabásban.

2 Nincs a f. á,

(11)

Ha a tartója ν. a füle eltört ... ... ... . . . 12 d.

Ha újonnan ki kell igazítani és csinálni ___ — 15 d.

• , XXI: Bodnár céh.1)

1. A pincébe való bort kötést a nemes tanács elvégezte az alföldi fára verjék az abroncsot d. 1, a kassai fára pedig IV2 pénzt.

2. Azt is végezte el a nemes tanács az ó hordót per f. 8 kössük.

A közönséges kádákat, a mit ennekelőtte csináltak per f. 2 d, 25.

A 4 akós hordókat per d. 40, a mint ennekelőtte a . nemes község elvégezte volt felőle. .

A mi a vásári apró munkát illeti, mi igen keveset csináltunk, akit csináltunk is, úgy adjuk, mint a felföldiek, vagy még annál is olcsóbban, noha afa több pénzünkben vagyon, hogysem a felföldieknek.

Deliber. per -duos arbitr. csak a szerint legyen, amint írják.

XXII. Páncélgyártó és fegyverderékcsináló céh.1) Egy fekete fegyverderekat a mely·.puska átal nem, járja, . .

annak minden szerszáma al énnekem per 10 f. az ára 16 f. — Ha alábbvaló lészen, annak az ára ... . . . 9 f. — Egy sisak, ha jó és szép, 3 napi munka van rajta .5 f. — Ha alábbvaló és énnekem is áll szerszámával együtt 2.50,

az ára . . . ... . . . . . . ... 3 f. — Ha mégis alábbvaló a munkája, mivel hamarább is végbe-

vihetni noha áll mind szerszáma 250 f. énnekem, de

az árát annak .... ... . . . ... __.. ___ 2 f. 50 d.

1 bokor szarvas ha munkásán lesz 2 f. 50 d.

Ha alábbvaló 2 f. — Leszen munka azon 2 napra való és annak szerszáma áll 1 f. 50 d.

Következik a páncélgyártó müve?) XXIII. Erszény gyártó céh.1)

Asszonyembernek való sodrott szijerszényt no 10 1 f. — Szintén úgy adtuk az előtt is mikor a szíjaknak tábláját vettük per 5 d. most veszik per 12 d.

Férfiúnak való erszényt Пго 14 per 1 f. — Másféle asszonyembernek való erszény középszerű selymes

nro .15 és 16 per , V.. . . . ______ 1 f..—

A lodnigk a vásári munkát és közt per . . . " — 60 d.

V. ö. 27 i . ΙΠ. alatt.

V. ö. .36. 1. XI. alatt.

2) Azonos a 36. lapon „Az pantzir müvemnek feljegyzése" czimű rovattal. Az á r a k a jegyzetekben helyesbítettekkel egyenlők.

x) V. ö. 30. 1. V. alatt.

Gazdaságtörténelmi Szemle 1901. . . 3Í -

(12)

* Ha pedig mondva és szépen csináltatják amnak a munkának a fáradságát és szerszámának megbővitése szerint többet veszünk.

A közönséges vásári téli keztyüt per 1 f. — A ki pedig szebb és munkásabb az drágább lesz.

XXIV. Nyirő céh.1)

A skarlát posztó singitöl per . . . — 6 d.

A gránát „ „ „ — - . .. — 5 d.

A failongis „ „ „ — — 5 d.

A lazus „ „ „ —- 5 d.

A cimarin „ , „ — — — —- 5 d.

A stamlet „ » » — 4 d·

A septueh „ „ , - — 4 d.

A meizner ψ „ „ ... . . . — 3 d .

A karasia „ „ „ — — . — 2 d . A fodorilier posztó nyirésétől . . . — 6 d.

A morvái posztó singitöl -úgymint fodoritásatól is 5.

Egy ó dolmány fordításától annak kartolásától s nyirésétől — 20 d.

Egy öreg mente fordításától, kartolásátöl s nyirésétől per — 25 d.

XXV. Szűrcsapó céh.1)

Egy vég szűrt adnak per '.. 5 f. 50 d.

Sing számra a fejérnek -per... ... ... — 21 d.

A tarka pokróeznak valót ... ... . . . ... ... — 15 d.

A becsületes arbiter uraim ezt helyben hagyták, de úgy, hógy ha följebb adják a mint maguk irják, biró uram ő kegyelme megbüntesse őket.

XXVI. Taicács céh.1)

Legvékonyabb fonalból, ha abroszt csinál, 1 sing szövé- sétől per - -

Ha alábbvaló leszen valamire per

Ha még ennél is alábbvadó ... ... — — •

Ha legvékonyabb vásznat csinálunk, a mely vászon szé- lessége leszen pl. la/2, egy singnek szövésétől adnak ...

Ha ennél temérdekebb lesz a fonala Ha még ennél is temérdekebb lesz a fonala

A mely vászon szélessége pl. IV4, a vékonyabbiktól egy sing szövésétől

Ha temérdekebb per ...

Ha 'ennél is temérdekebb per — Keskeny vászontól, aki csak egy singet tart az szélessége,

egy singnek szövésétől — — —

— 8 d.

— 1 d.

— 6 d.

— 6 a.

— 5 d.

— 4 d.

— 5 d.

— 4 d.

— 3 d .

— lVs d.

i) V. ö. 37. lapon XII. alatt.

Nincs a f. á.

1) Nincs a f. á.

(13)

XX VIL Gerber céh.1)

Egy juh bőrt kijártatván per... _. 50, 60, 63, 66 d.

Egy kecske bőrt kijártatván per 63, 66, 70, 75, 80 d.

Egy borjú „ „ „ . . . 36, 40r 45, 50 d.

Egy bokor tehén, bőrt ki jártatván, bokrát ... 4' f. — Ha jobb — . . . 4 f. 50 d.

Ezeknél is jobbak . . . ... ... . . . 4 f. 75 d.

E bokor ökör bőrt kijártatván, ha közbörö.k lesznek per 6 f. — H'a ezeknél jobbak lesznek p e r . . . ... . . . ... ... . . . 7 f. — A legjobbik bokrát . . . . . . ... ... . . . 8 f." — Egy bokor talpat legjobbikát ... . . . — 20 Fódozni: vaiò bőröket avagy, talpat a csizmadiák élnek

igen vele a javában egyet .... ... ... 1 f. 33 d.

Ha slejtebb leszen a bőr per . . . ... 1 f. »25 d.

Ha ennél is slejtebb p e r . . . ... . . . . . . . . . 1 f. — A nemes tanácstól arra rendeltetett személyek ezt ebben hagyták, csak, följeb ne adják.2)

*) Nincs a f. á.

2) A fenti árszabásban még felsorolvák : üvegesek (az asztalosokkal együtt), és az ezen árszabásban a bodnárczéh után felsorolt, itt a teljes azonosság miatt nem közölt fazekasczéh.

Közli : Kerekes György.

31'

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A naturalista álláspont azonban több csoportra osztható aszerint, hogy a fenti, közös álláspontot mennyire radikálisan képviselik, illetve e felől tekintve hogyan értékelik a

Platón Védőbeszéde azonban nem az egyetlen fennmaradt szókratészi védőbeszéd: a Platón kortárs történész, katona és gazdálkodó Xenophón (kb. 430-354) szintén írt

• ismerete szükséges annak eldöntéséhez, hogy egy adott, konkrét cselekedet alájuk tartozik-e (pl. a bátorság ideájának/lényegének ismerete szükséges hozzá,

Szókratész már az elején leszögezi, hogy nem fog vádlóihoz hasonlóan retorikai fogásokkal élni, hanem pontosan úgy fog beszélni, „ahogy a piacon szokott”

406-ban a háború Athén utolsó győzelmét aratta az Arginuszai szigeteknél, azonban a hazatérő hadvezéreket – Théramenész vádja alapján – a Népgyűlés

Habár a per motívációja nagy valószínűséggel politikai (Anütosz machinációi állnak a hátterében), Szókratész politikai elkötelezettségének szélesebb körben ismert

Ha tehát Szókratész nem vetné alá magát a jogszerű (ámbár helytelen, mert igazságtalan döntést hozó) ítéletnek, nem egyszerűen törvényszegő (persze az

A vád tartalmának bizonytalanságai ellenére annyi világos, hogy Szókratészt – a görög vallás alapvető orthopraxia orientáltsága dacára – nem vallásgyakorlata