Erdély viszonya Lengyelországhoz a XVIL század első felében
Irta:
ERDEI LÁSZLÓ
SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT SZEGED, 1929
Erdély viszonya Lengyelországhoz a XVII. század első felében
Irta:
ERDEI LÁSZLÓ
SZENT-ISTVÁN-T ARS U L AT SZEGED, 1929
I. Bethlen Gábor lengyel kapcsolatai
Sötét gondok nyomták az ifjú Erdély vállait a XVII.
század küszöbén. Básta rémuralma, Báthory Zsigmond fe- jedelem szörnyű politikai gyilkosságai, birtokelkobzásai s az oláh vajdák betörései sötét pontként húzódnak végig Erdély törtenetében. Pedig még nem is olyan régen oly hatalmas volt a kis ország, hogy idegen nagyhatalomnak, Lengyelországnak adott királyt." Ez a kapcsolat, mely a XVI. század végén kezdődött meg Erdély és Lengyelor- szág között, tovább tartolt a XVIL század folyamán is, ha nem is olyan fényes eredménnyel, mint Báthory István- nál, az erdélyi fejedelemből lelt lengyel királynál.
Már Bocskay István agy aban is megfordult az a gon- dolat, hogy lengyel király lesz. mikor ő a töröktől felaján- lott magyar koronát visszautasítva, azt a buzdítást kap- ja lllésházytól. hogy szerezze meg. a lengyel koronát s ne, aggassza a lengyelség katbollk j v Volta bár fölséged, mint az francia király (IV. Henrik reá menne az misére az szegény Magyarországért; mert ha eggyé lehetne Lengyel- országgal, sem némettől, sem töröktől nem félne.«1
A lengyel—erdélyi personal-uriió eszméje időnknél több- ször felvetődött s azt lehet mondaná, az erdélyi fejedei- meknek állandó törekvése volt... VagV mindkét állani tár- sadalmi tényezőinek összehatása. vagy egyes társadalmi tényezőknek összehatása.. vagy egyes társadalmi osztályok vagy érdekek megvédése tette többször alkalomszerűvé ez eszmét.3
A personál-unio eszménye nemcsak az erdélyiek között talált talajt, de hívei voltak Lengyelországban is. 1607-ben a disszidensek háttérbe szorulása következtében lázadás tört ki Lengyelországban, mely lázadást Zebrzydowski-félft felkelés néven ismeri a történelem. A felkelők trónjától, megfosztottnak nyilvánították III. Zsigmond lengyel királyt,
i ' R ó m á n — S z e k í ü : Magvar föiténet. Kir. .Magyar E g y e t e m i N y o m - da kiadása.. IV. k. 381 old.
'I Dr. L u k i inch Imre: í R á k ó c z i György, é-> a lengyel k i r á l y s á g i. .>,
kit a nemesség egyrésze szintén gyűlölt. A felkelőknek ter- mészetesen 11 j uralkodót kellett keresniük, Erdély felé te- kintettek s uz akkor még erdélyi trón jelöltet, Báthory Gá- bort kiáltották ki jelöltnek. A felkelés ugyan nem sikerült, de jó példa annak igazolására, hogy a personál-unio esz- méjét a lengyelek is ápolták.1
Több alkalommal papot is Lengyelországból hoztak, így az egyik krónikában azt olvassuk, hogy 1632 októberé- ben Rózás István és a város nótáriusa, Cannderl István uram érkezett meg az ú j pappal Lengyelországból Rakoviá- ról. Már 1633. junius 23-án ugyanaz a város újból papért küld Lengyelországba. Segesváry Szabó Lőrincet és Tö- köli Jánosi küldik ki most. Julius 27-én érkeztek vissza az új pappal: Frank Ádámmal. Velük jött még három len- gyel úr is: Joannes Taszinski. Joannes Stonicki és Joannes.
Kresz. Ezek csak látogatás céljából jöttek s amikor már eleget láttak, a város tanácsbeli emberekkel egész Bárt- fáig kisérte vissza őket. Aug. 2-án tértek haza a lengyelek.
Bethlen Gábor udvarában előkelő ifjak nevelkedtek.
Nemcsak az ország gyermekeit látjuk udvarában, de ta- lálunk ott lengyel s ¿moldvai ifjakat is. A külföldiek öröm-, mel adták gyermekeiket Gábor fejedelem udvarába, nem- csak nyelvtanulás céljából, de azért is. hogy lássanak, hall-.' janak és ismeretekben gazdagodva, térjenek vissza ha- z á j u k b a / y
Báthory Gábor oláh küzdelmei révén jutott összeköt- tetésbe a lengyelekkel. Ez alkalommal azonban mint el- lenség álltak egymással szembe. Radul vajda ugyanis, kit Báthory Gábor "zavart ki országából, a lengyelektől kért segítséget. Kérése nem volt hiábavaló. Báthory a követ- kező években a széket visszafoglaló Radul vajda seregé- nek balszárnyán lengyeleket is talált- kik harcollak ellene.3
A Zebrzyd ovr.szki-féle felkelés nem sikerült ugyan, de ezért a lengyel dissidensek nem hagytak fel küzdelmük- kel. melyei politikai elismertetésükért" folytattak. Külföldi, fejedelem közbelépésére gondoltak. Sőt még a trón felaján- lásától sem idegenkedtek egyesek. Bethlen Gábor s.Gusztáv
Adolf személye jött tekintetbe. De míg Gusztáv Adolf egy keleti nagyhatalom megszervezése céljából Lengyelország meghódításai is lervbe vette, ami a lengyel liazaiiak előtt súlyos kifogás alá esett, addig Bethlen Gábor személye el- len senki sem talált kifogásolni valói. Még a kalholikiws, lengyelek is örömmel csatlakozlak a protestáns erdélyi
1 Dr. J.ukinich l i n i c : f. R á k ó c z i G y ö r g y és a lengyel királyság8. o, 2 S z a l á r d y János: S i r a l m a s K r ó n i k á j a . 13. oldal.
3 K ő v á r v László F.rdély törlénelme. IV. k. 20!). old.
4 _
fejedelem jelöltségéhez, minek egyszerű a magyarázata, hi- szen Bethlen Gábornak nagy befolyása van a Portánál s a lengyeleknek meg ép elég bajuk volt a törökkel.1
Bethlen Gábor nem nagyon rajongott a personál unió- ért. Majd nem várt hirtelen halála meg ép megsemisíletle a (lisszidenseknek személyéhez tűzött reményeit. Erejük nagyon megesökkenl a tejedelem halála után s pár év múlva meg kellett érniök szabad vallásgyakorlatuk korlá- tozását is.-'
Bethlen Gábor a római császár kisebbik leányát akarta elvenni teleségül, de ezl később W ladislawul. Zsigmond lengyel király nagyobbik fia, vette el.3
1617-ben újból ellentét éleződött ki a lengyelek és Szken- der basa között. E hadjárat alkalmával a hasa maga mellé vette a két oláh vajdát is, sót a szultán még Bethlen Gábor táborba szállását is elrendelte. Kénytelen kellet-
len el is indult a fejedelem auguszt. 18-án Háromszékből Moldvába.4 De előzőleg megegyezett a lengyelekkel olyan- formán, hogy ha az ő békeközvelílése nem sikerül, s harc- ra kerülne a sor. nem lesznek kárt egymásban fegyvereik., Bethlen Gábor közvetítése a béke dolgában sikerrel járt, Szkender hasa megbékélt s így a fegyveres összetűzés el- maradt. A békeközvetítés állal pedig nagyban növekedett az erdélyi fejedelem tekintélye s terjedt híre mindenfelé.5
Homonnai György is pályázott az erdélyi fejedelem- ségre. hová II. Mátyás király jelölte őt. Terve "keresztül- viteléhez azonban seregre volt szüksége. A magyarok közt nem kapott anyagot s így a lengyelek közt toborzott sere- get.7 1619. Xf 22-én lengyel sereggel sikerüli is megvernie Bákóczi György hadát s miután mint égetéssel, mint vér- ontással nagy kárt tett, visszatéri Lengyelországba.3 Később azonban seregét kénytelen volt hazabocsátanp mert Hadul vajda kapott megbízást a császártól, hogy lengyel haddal törjön be Erdélybe.3
Bethlen Gábor követe. Balassi útján panaszt emelt Zsig- mond lengyel király ellen a Portánál, mert az a Porta intelmei dacára is segélyezi Homonnait s kozák sereggel készül betörni a török birodalomba. Bethlen buzdítja a szultánt, hogy most meg van a kedvező alkalom a m g hogy
1 Dr. Lukinich Imre
10. oldal. I. R á k ó c z i Gytörgy és a lengyel királyság 9- 2 Dr. L c k m i e h Imre: I. R á k ó c z i G y ö r g y és a I e n i y e l k i r á l y s á g l ö . o . 3 K e m é n y János Onéletleirása.. 67 oki.
4 K ő v á r y L á s z l ó : h i d é l y története. IV. k. 226. old.
5 K e m é n v János Onéletleirása. 39. old.
6 K ő vár v L á s z l ó : h i d é l y története. IV. 222-223. old.
7 S. — R. k i d n i k á j a : E r d é l y i T ö r t é n e l m i T á r . 186. old.
8 K ö v á r y L á s z l ó : E r d é l y története. IV. k. 423.
5 —
megbosszulhassa a múlt sérelmeit, mert hiszen most a keresztény fejedelmek egymással vannak elfoglalva s igy nem akadályozhatnák meg a szultánt Lengyelország meg- hódításában.1
Bethlennek 1626 márciusában tartandó nász ünnepélyét sem a császár, sem. a lengyel király nem nézte jó szemmel s. mindent elkövettek, csakhogy megakadályozhassák a íe- jedelemnő: Brandenburgi Katalin behozatalát. Terveiket, számításaikat azonban keresztül nuzta Tilly veresége.2
Egy Thurzó grófhoz érkezett s általa a velencei signoriá- nak bemutatott Tevéiben azt olvassuk, hogy Bethlen titkos alkudozásokat folytat a lengyel királlyal s a levélíró sze- rint Bethlen 3000 huszárt gyűjtött a legkiválóbb lengyel nemes ifjak közül.3
A harmincéves háborúban Franciaország a császár el- lenes háborúban harcolt. Mint ilyen tárgyalt Erdéllyel is egy ilyen tárgyalás alkalmával, mely Bethlen s francia dragoméri között folyt le. szóba jöttek a lengyel dolgok is s azon lehetőség, hogy a lengyel király, mint Ferdinánd;
rokona, támadást intézhetne Erdély ellen, hogy ezzel el- vonja a kis fejedelemség csapatait az osztrák hadszintér- ről. Bethlen azonban elvetette ezen lehetőséget, mert a len- gyelek a töröktől való félelmükben nem mernek ilyen vál- lalkozásbakezden i. Tholdalagy Mihály is elmondja a kaj- makámnak Konstantinápolyban, hogy most nincs Lengyel- országtól mit tartani, mert úgy Gusztáv Adolf, mint a vele egyesült orosz elég haderőt hagyott a lengyel határszélen.4
A harmincéves háborúba Erdély is beavatkozott; a császár ellenes blokkhoz csatlakozott. Nehogy a lengyelek segíthessék Ausztriát, Tholdalagi azon megbízatással kül- detett 1626- ban a Portához, hogy az rendelje el, miszerint a tatárok a lengyet határszélen álljanak készenlétben.
Felső-Magyarországon s a Moldva határon is megtette Bethlen a szükséges óvintézkedéseket a lengyelek ellen s ujabban a tatár klián is útban van már <S0.(X)í) emberrel[Po- dólia felé.5 Bethlen azonban arra már nem hajlandó, hogy erdélyi haddal támadja meg Lengyelországot. Gusztáv A - dolf ezirányú óhajtását határozottan visszautasítja a fejede- lem, hivatkozik arra a szoros baráti kötelékre, mely már régóta fennáll Lengyel s Magyarország közt. Igaz ugyan ,
hogy Zsigmond lengyel király a császár unszolására'kül- dött néhány ezer kozákot Magyarország ellen, de ez nem
1 O v á r y . B e t h l e n G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről..
2 O v á r y : B e t h l e n G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 49. old.
3 O v á r y : Bethlen G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 50. o l d , 4 O v á r y : Bethlen G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 59. o 5 O v á r y : Bethlen G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 63. old.
a lengyel nemzet beleegyezésével történt Beláthatatlan ká- rokai okozna a két nemzet közli háború. Ö maga is azl ta- nácsolja G usztáv Adolfnak, hogy maga sem Leng vei ország- nak, hanem Pomeránián át Sziléziának vegye útját. Mert hiszen a fődolog, hogy Lengyelország hadereje le legyen kötve. Ezt pedig már elérték azzal, hogy az orosz és a tatár nyugtalankodik a határszélen.1
1626-ban már újból a Portánál jár Tholdalagi, Bethlen követe. November 2().-a körül érkezik meg a Portához azon megbízatással,hogy a Portát niegnveje Bethlen lengyel ter- veinek, illetőleg (annak engedélyéi eszközölje ki, hogy a pártján lévő lengyel főurak segítségével Bethlen elfoglalhas- sa a lengyel trónt. A Porta nem adott azoaual választ, liá- néin -bővebb értesüléseket várt s csak azok beérkezte után- ra ígérte a választ.2
1629. év tavaszán Konstantinápolyban két titokzatos fér- fiú jelent meg. A kettő szoros összeköttetésben állolt Beth- len ügynökével. Az egvik Talleyrand Károly francia huge- notta, a másik Bousseí Jakab volt Ezek a velencei követtel is tárgyaltak faz ozmán birodalom fővárosában. Franciaor- szág terveinek akarták megnyerni a velencei köztársaságot.
A lengyel király ugyanis a protestantizmus legnagyobb el- lensége, Ferdinánd császárnak a legveszedelmesebb taná- csokat adja s ha terve sikerül az oroszok megtámadásával úgy biztosítva van uralma Dánia és Svédország fölött. a protestáns fejedelmek Zsigmond eme terveinek meggátlásá- ra határozták el. hogy Bethlen Gábort segítik a lengyel trón- ra. Bethlen Gábornak hatalmas pártja van a lengyelek köréhen, még a papi osztály is támogatja, persze a jezsui- ták kivételével. A terv most az. hogy nem várják be Zsig- mond halálát.hanem az első kedvező'alkalommal Zsigmond betör a lengyel birodalomba. A siker biztosítása érdekében Bethlen legjobb egyetértésben él a kozákokkal, tatárokkal s a szomszédos sziléziaiakkal, sőt magával a muszka cár- ral is alkudozott a fejedelem. Az orosz cár különben Gusz- táv Adolffal hathatósan támogatja Bethlen terveit. Talley- rand mindezeket elmondotta a vele icci követnek s hozzá tette még azt is. hogy e kombinációból óriási előny szár- mazna a köztársaságra is. Ép ezért arra kérte a velencei követel, hogy eme terveket támogassa ő is a Portánál.3
Talleyrandnak nem volt sikere a nagyvezérnél. A nagy- vezér a lengyel tervre vonatkozólag kijelentette, hogy bár rokonszenvez Bethlennel s a szövetséges hatalmakkal, de a jelenlegi körülmények között a perzsákkal van most
1 O v á r y : Bethlen G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről.. 04. o l d;
2 O v á r y : Beth'en G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről.. 80. old.
3 .Ováry: Bethlen G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 81. old.
elfoglalva — nem avatkozhat európai bonyodalmakba A- zonban juiiius 20. körül Talleyrand s Roussel éjnek ide- jén titkos audiencián fogadtattak a kajmákámnál s teljes bárom órai tárgyalás után a következőkben egyeztek meg:
a Porta Bethlenhez intézendő levélben nemcsak helyben hagyja a lengyelországi tervét, de buzdítani is fogja an- nak végrehajtására Parancs fog menni Murtéza és Has- sein basáknak, hogy seregeiket Bethlen rendelkezésére ké- szen tartsák. A lengyel kir. pártján álló moldvai vajda azonnal el fog mozdíttatni. Végre, az Ausztriával folyó békealkudozások félbe fognak szakíttatni
Közben 'a velencei követ jelentést tett a Signoriának mindarról, mit Talleyrandtól hallott. Megjegyezte azon- ban, hogy a terv Bethlen fukarsága s állhatatlansága mi- att hajótörést fog szenvedni/
»Ember tervez. Isten végez. Mikor már minden elő volt készítve a lengyel trón elfoglalására, Bethlen hirtelen ágy-, üak esett, Betegsége a vizi betegséghez hasonlított. A köldök- től a lába aljáig egész teste megdagadt. Szellemi ereje ugyan ép volt s ép azért maga a fejeelem hízott is felépülésében,, esakiaz orvosok aggódtak, mert tartottak attól, hogy a daga- nat feljebb húzódik. 1629 december első napjaiban meg is érkezett Konstantinápolyim a fejedelem halálának híre, a- meiy úgy a Portánál, mint a diplomácia körében általános megdöbbenél okozol t. A halálhír egy csapásra megsemmi- sítette a lángeszű fejedelem magasztos terveihez fűzött fé- nyes reményeket.2
A'kereskedéssel foglalkozó polgárok sokszor kértek a fe- jedelemtől megbízatást külpolitikai ügyek elintézésére. Sok- szor megkérdezte őket külföldi tapasztalataikról s az oltani politikai hirek után érdeklődött. 1616 április 21.-én meghagy la a fejedelem a kolozsvári főbírónak, hogy Fenesi György alá, akit Lengyelországba küld. vegyenek egy vastag utas pa- ripát, nyereggel. fékkel. Vettek is 16 forintért.« .1617 március 18-án azt írja a főbírónak, bogv értesült miszerint Lengyel- országból most jött haza három árusember: Rózsás István, Viczli Tamás és Diósy Mihály, »hagyja meg nekik, úgy mond, hogy menjenek alá Fejérvárra, hogy az odakivaló ál- lapotokról értekezzék velők.« Mikor meg 1628-ban kolozsvá- ri kereskedők marhát mentek vásárolni Lengyelországba, meghagy la nekik, hogy lengyel poltúrát vigyenek magukkal, nem aranyal vagy ezüstöt, mert vehetnek avval is eleget.3
1 O v á r y : B e t h l e n G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 83. old.
2 O v á r y : Bethlen G á b o r diplomáciai összeköttetéseiről. 86. oid.
3 J a k a n E l e k : K o l o z s v á r története II. k. 551. oltí.
- 8 -
II. Rákóczi dinasztia és a lengyelkérdés
Bethlen Gábor halála után a Rákóczi-dinasztia követke- zett a fejedelemségben. A dinasztia egy gazdag országot vett át, de egy lerongyolódottat hagyott utódainak. Míg Er- dély eljutott idáig, azt lássuk most részletesebben.
Az 1634. esztendőben Murád szultán haddal ment a len- gyelek ellen. Parancs ment a fejedelemhez is. hogy ő is men- jen a lengyelek ellen. Pro forma kénytelen volt az új fejede- lem: 1. Rákóczi György is táborba szállni. Szász-Sebesnél gyűjtötte össze a fejedelem a fizetett hadakat s jó ideig olt is táborozott A táborozás emlékezetes voil. mert, a tábor környékén sem az aprójószágbaii. sem a kerti véleményekben kár nem tevődött. Kemény ezt azzal ma- gyarázza, hogy a hajdúdig nem volt a táborban, 'itt a tá- borban úgy határozott a fejedelem, hogy ő maga nem megy a török táborba, hanem vagy Kemény Jánost, vagy Szent- páli Jánosi küldi valamely részhaddal. De erre már nemj került iS'pr. mert meg lett a békesség a két ellenfél közt Maga a fejedelem még a táborbaszállás alatt híreket kül- dött a lengyeleknek, kiket arról is biztosított, hogy sere- gének fegyverei nem ingnak bennük kárt tenni.1
III, Zsigmond halála után IV. Ulászló következett a lengye, trónon. Az ú j uralkodó uralkodott 1Ő23 i61S
közeledést kezdett a dissiuensekhez. Protestáns nőt akar feleségül venni. A katholikus nemességgel és a klérussal talán ép ezért nem állt jó viszonyban. Azon fára- dozott, hogy egy törökellenes nagy keresztény szövetsé- get hozzon létre. Ebben a tervéhen erősen támogatják öt a dissidensek s ép Badziwiil, a dissidensek feje az, aki Munkácson a lengyel király megbízásából l. Rákóczi, Györgygyei tárgyalt a koalícióra vonatkozólag. A lengyel kiráty terve azonban nem sikerült a nemesség és a klé- rus ellenszegülés miatt.3 Ezeket biztosan hántotta az, hogy a király a dissidenseket is bevonta a tárgyalásokba. Pe- dig, amikor nemes cél »kért küzd valaki, a pártpolitika fegyverének jel kell némulnia. S kell-e annál nemesebb
1 K e m é n y J á n o s : önéletleirása. 262. oltí.
2 Dr. L u k i m c h I m r e : J. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 12. o.
terv, magasztosabb cél, mint a keresztény eszme diadal- ra juttatása Mohamed hitével szemben 1
1. Rákóczi György nem volt teremtő szellem. Erdeív fejlődésének nem szab új irányt. 0 tovább igyekezett ha- ladni azon az úton, melyet már Bethlen Gábor kijelölt az erdélyi politikában. Öt nagyon lekötötték a nádorral s Bethlen Istvánnal fejedelemsége érdekéhen folytatott küz- delmei, aztán meg a vallásviszályok elintézése vette el sok idejét, végül pedig azon fáradozott, hogy a fejedelem- séget családja számára is biztosítsa. Ez utóbbi cél sike-
rült is: 1642-ben fiát, még életében Erdély fejedelmévé választották meg. Rákóczi azonban a belpolitikai elfog- laltsága mellett is talált időt arra, hogy a lengyel viszo- nyok után érdeklődjék, Lengyelországból pontos értesülése- ket szerezzen. De ezen érintkezések inkább esik alkalom- szerűek.1
De Lengyelországban közben megváltoztak a \iszojivok.
Mig Bethlen királyságáért az ország nagy többsége lelke- sedett, addig mostmár csak egy kis töredék hive az unió- nak. Ezeket is már inkább csak a vallási kapocs köti a
leendő királyhoz. — Erdélyben viszont mind többen lelkesedtek az unió
eszméjéért, mert abban vélték feltalálni Magyarország te- rületi visszaállítására a segítséget 2
Lengyelországban a dissidensek voltak azok, kiket az unió eszméje hevített. Ezek az erdélyi 1642-es események- ben, mikor is Rákóczi György György nevű. fiát trón- örökösnek elfogadták, ebben a Rákóczi dinasztia uralmá- nak megszilárdulását látták. A dissidensek különben is é éak1
figyelemmel kisérték az erdélyi eseményeket s úgy lát- ták. iallkalmas az idő arra, hogy Rákóczit Bethlen példájá- nak kövelésére, a lengyel korona elnyerésére, felhívják.2
1643. február elsején a lengyel kirájy követe Barlebán György jár a fejedelemnél. A követe4 Bethlen Ferenc, a hopmester vezette a fejdelem elé, ki Kassai István áltat
tárgyalt vele. 3
1643 ^augusztus 9-én Désen a fejedelmi udvarban je- lentek meg a dissidensek lejének Radziwill Janusiusnak a litván hercegnek követei. A követjárás bevallott célja az volt, hogy megnyerje Rákóczi közbenjárását Radziwiilnek Lupui vajda leányával való hazásságát illetőleg; tiikos cél pedig az volt, hogy biztosítsák a lengyel trónt Ulászló már nem sokáig élhet az öreg Rákóczi, vagy fia részére. Kijelentették ugyanis a követek, hogy az eset-
1 Dr. L u k u u e h h m e : í. R á k ó c z i G y ö r g y s a íengyel királyság. 12. o.
2 Dr. L u k i n i c h I m r e : i. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 13. olcé 3 Hallév G á b o r naplója. 'Erdélyi T ö r t é n e l m i adatok 82. old.
- 10 -
ben, lia Rákóczi elősegíti uruk. Rndziwill házasságát, a her- -ceg igéretel tesz arra. hogy lengyel királynak csak pro- testánst választanak s arra a fejedelmet vagy fiát jelölik/
Ltipul vajda azonban nem fogadta el Rákóczi köz- vetítését, mert annak követe Réthy István elrontotta a dol- got ¡a Portánál. Mikor ugyanis a vajda bejelentette a dol- got fa Portánál, Réthy rosszul értelmezve megbízatását, ő
»az dolgot megcégerezte s ezzel Lapul vajdát megsértette Így aztán Lupul a kied melropolit.it kérte lel a közvetítés- re s a házasság így is jött létre.-'
1044 februárjában már újból Radziwill követei járnak Erdélyben. Ezek előbb Désre. majdd a kassai táborba men- tek. ürügyül IV. Ulászló állítólagos békeközvetítési kísér- letei szolgáltak.3
Iialier Gábor naplójában a következőket olvassuk az 1644. évre vonatkozóan:
1641. m á r t . 12 14. K a s s a : Lengyel követ az hetmantól jött.
márc. 1 5 - 1 6 . E b é d r e az lengyel követet w n d é g l e t t e urunk, m á j u s 15, Gesztel: Érkezett az lengyel király követe.
M á j u s 16. V o n s z e m b e n u r u n k véle. E z által a? ki'íály e ; á t k e j s é g dolgából maga interpodtiaját ajánlatta de ugy. e h ö b e 1 induciák légyenek,
m e l y r e i n u n k rien: m e n v é n , az király is azután semmit nem akart cselekedni.
m á j u s 17. Bekecsnél. Vendégelte ebéden urilnk az lengyel király k ö - vetét Gesztelnél.
Auguszt. 1 0 — 1 1 Kas a: A z lengyel követet bocsátafta urunk el.4
Mint tehát e naplóból is látszik, a lengyel király béke- közvetítése Rákóczi és III. Ferdinánd közölt nem sikerült.
Rákóczi még fegyverszünetre sem volt hajlandó. A császár pedig ¡már nagyon szeretett volna békülni s éj) azért ez most már tényleges beavatkozásra szólította fel a lengyel királyt. A meghall lengyel királynénak junius havára ki- tűzött temetésére küldött erdélyi követek, Belliién Fe- renc és Haller István ép ezért már azt az utasítást kapják uruktól, hogy Ulászló állítólagos hadikészülődésci ellen til- takozzanak. Arról is gondoskodott Rákóczi, hogy a lengyel királyi udvarnak tudom ísára jussanak hadisikerei.' A jö- vetek julius 6-án érkeztek vissza Lengyelországból.«
Ez időben egy lázadás volt készülőben Erdélyben Csá- ki erdélyi főúr akarta megkaparintani a trónt Rákóczi Györgytől. Remélte, hogy eme terve kiviteléhez segítséget kap a császártój s a lengyel királytól. A császár bizlon segí- tette volna, míg a lengyel udvarban a királyné, aki rokona
1 K e m é n y János, önéletírása. 297 old.
2 Dr. L u k i n i c h I m r e í. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. I t . o . 3 Dr. L u k i n i c h I m r e . í. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengve! királyság. 1 4 - l 5 . o . 4 H. — g. naplója. E . . T . A . 91. old.
5 Dr. L u k i n i c h I m r e : í/'Rákóczi G v ö r g y s a lengyel királyság. 14-15,o
6 Bánfi G y ö r g y n a p l ó j a 125. old. E T . . A . ,
— 11
volt a. császárnak, lett volna szószólója Csáki ügyének. Köz- bejölt iatzonban a királyné halála s így a lengyel segítség elmaradt s vele együtt a készülő lázadás is.1
Kemény fejedelem önélctleirásában már azt olvassuk, hogy a császárt lengyel csapatok is segítik a Rákóczi György elleni harcban 2 .
Az ifjabb Rákóczi György viszont azl írja egyik le- velében anyjához, hogy a lengyel király hátba akarja támad- nia fejedelmet, Radziwillről meg azl írja. hogy esküvés ürü- gye alatt nagyobb sereggel menne Lapul vajdához, annyi- val legalább is. hogy közös erővel aztán kiverhessék Máté vajdát országából, bár ez utóbbi hír hiteles voltát ő maga, is kétségbe vonja.3
A lengyelektől július 6.-án visszaérkezett követek jelen- lésével meg lehetett elégedve a fejedelem. A lengyel király ugyanis kijelentette, hogy ha Rákóczi vele szemben ellensé- ges terveket nem forral s nem izgatja Lengyelország ellen a Porlál, semleges marad. Hogy IV. Ulászló ilyen választ adott a követeknek, annak az a magyarázata, hogy nőül a- kartá venni XIV. Lajos francia királynak, tehát Rákóczi szövetségesének egyik rokonát.4
Bethlen Ferenc 1645 februárjában már újból Varsóban van, Hadfogadás kieszközlésének ürügyével ment ki, tu- lajdonképeni célja azonban áz volt, hogy tájékozódjon a Len gyei országban uralkodó hangulatról, hogy vájjon urának lehet-e kilátása pártszervezésre terve érdekében. IV. Ulászló február 26.-án "a szenátorok jelenlétében fogadta Bethlent.
Ismételten jóindulatáról biztosította a tejedelmet. Elősegí- tette ezt a nyilatkozatot Rákóczi és szövetségesei győzelmes előnyomulásának hire is. Ez a győzelem azt az elégtételt is megszerezte Ulászló lengyel királynak, hogy a mull évben már visszautasított békeközvetitését újból igénybe akarta venni Hí. Ferdinánd. A hadfogadás azonban nem sikerült, mert Ulászló semleges akart maradni.5
1645 május 7.-én arra kéri a francia királyt, hogy az szó- lítsa fel a lengyel királyt arra, hogy az Erdély ellenségeit ne segélje.«6
Júniusban Baksi István ment követségbe Lengyelhon- ba. Magával a királlyal, ki vadászaton volt akkor, nem be - szelhetett Ez a követ haza írt jelentésében figyelmezteti a
1 K e m é n y J á n o s : önéletírása. 334-336. old.
2 K e m é n y J á n o s : Önéletírása. 100. old. k ö r ü l
3 A két R á k ó c z i G y ö r g y családi levelezése.. C C X X X V I . I levél, 218. o.
Szilágyi Sándor.
4 Dr. L u k i n i e h I m i e . t. R á k ó c z i G y ö r g y : s a lengyel királyság. 17.o.
5 Dr. L u k i m c b i n n e : f. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 18.V (j I o r ö k - m a g y a i K o r . történelmi emlékek. V. 313. o.
- 12 -
fejedelmet hogy n lengyelekben feltétlenül megbízni nem lehet mert hangulatuk igen változékony. Nem rég uiég azt hangoztatták, hogy semmi közük az osztrák házhoz, m o s t meg már sajnálkoznak annak vereségein s irigylik Rákóczi szerencséjét. De azért lengyel támadástól tartani nem kell.
mert félnek a törököktől).' '
Lengyelországiján a király jogköre nagyon meg volt szű- kítve. viszont a közén és kisneniesség halalma folyton erős- bödött. Uászló szerette volna visszaszerezni a régi királyi tekintélyt Kzért szeretett volna külpolitikai bonyodalmak- ba avatkozni, hogy ha aztán abból ő sikeresen, győztesen kerül ki, majd könnyebben sikerül ezt neki elérni. Terve ki- vitelére a lehetőséget egy török ellenes szövetségben látta.
Azt a tervel akarta végrehajtani, mit Lengyelországban egyik előde Bálliori, Erdélyben pedig Bethlen Gábor megvalósí- tani nem tudott. A szövetség tagjai lettek volna: IIF. Ferdi- nánd, mint német császár s magyar király, f. Rákóczi György mint Erdély fejedelme s Lengyelország. Számított azonfelül több uralkodó. így az orosz cár, sőt a kozákok
támogatására is.2
A lengyel király Radziwijl herceget bízta meg, hogy egy török elleni háborúra vonatkozólag Rákóczi György fejedelemmel tárgyalásokat kezdjen. A feje- deleni Kitti júliusában értesült Badziwill hercegnek augusz- tus* végére kilátásba helyezett látogatásáról. Radziwill uta- sítása úgy szólt, hogy apósának. Lupul vajdának látogatá- sa ürügye alatl menjen Moldvába s onnan bazajövőben ejtse útba Erdélyt s találkozzon Rákóczival. Rákóczi a fogad-
tatás előkészítésével főudvarmesterét, Bethlen Ferencet és szopori Sulyok István kolozsmegyei főispán fökotnornyi- kol, valamint Szénás Péter praefektust bízta meg. Felada- tuk nem volt könnyű, mert még nem volt biztos tudomásuk a herceg kiséretének számáról s így nem tudhatták, meny- nyi élelemre van szükség
Rákóczi nem sok reményt látott a lengyel eseményekben saját ügyét illetőleg. Legalább is ez tűnik ki az 1646. aug.
3-án Munkácson írt leveléből. Mi olyan értelemben va- gyunk írja a fejedelom fiának. Györgynek - soha nem fogjátok bírhatni az lengyelországi jószágot4
Radziwilll az erdélyi határon Basa Tamás, Petki ístván s Dániel János fogadták s néhány színes székely sereg is, öt vagy hat csak. A székelv csapatok csak Brassóig, ad*
ták a kíséretei, ott aztán elváltak. Brassóba fényes fogad-
1 l)r. L. I.. I. R . G y . s a I. k 19. oldal,
2 l)r. L 1.: I. R á k ó c z i G v . s a lengyel kir. 20-22. old.
3 Szilágyi S á n d o r : A kél R á k ó c z i G v ö r g v családi levelezése.. — C C G L X X V : evei. 365. 1..
4 l)r. I.. I.: F. R á k ó c z i G y . s a l e n g y e l kii". 22-23. old.
- 13 -
tatás között VII. 29-én érkeztek meg. Innen aztán Foga- rason és Nagyszebenen át Gyulafehérvár felé vo- nullak a hercegék Böjthy István katonáinak kíséretében.
Gyulafehérvár közelében csatlakozott a kísérethez Sulyok István, Bethlen János és Mihály s Haller Gábor. Itt visz- szatérlek Böjlhy katonái, kiknek helyét a kenyérmezetek!
foglalták el. A 'kiséret még szaporodott Gyulai Ferenccel, Jósika Gáborral. Kapitány Boldizsárral s Kendefi Gábor- ral. Tordánál ismét változott a katonai kíséret; itt a kenyér- mezeiek helyébe Borbély Lukács katonái léptek szolgálat- Ka s kisérték Radziwillt Kolozsvárig. A főurak közül Beth- len Jánosék már Torda előtt hazatértek, Bánlfy-Huiiyad táján pedig Gyulai Ferenc és a többiek váltak el a kísé- rettől és helyüket G erő fi és Vitéz György pótolták.
A Nagyváradra való együttes bevonulásra vonatkozó- lag is történlek intézkedések. Más volt a megállapodás az esetre, ha Badziwill lóháton jön s más a bevonulási sor- rend, ha kocsin jön.1
Ifj. Rákóczi György Nagyvárad felől indult a herceg elé. 0 is nagyszámú kísérettel meni a fogadtatásra
Badziwill augusztus 14-én déli egy óra ejőtl éri Váradra, két órakor már asztalnál üllek s a végén táncra perdüllek, melyben maga Badziwill is részi vett. Badziwill lengyel kísé- rete együtt maradt Váradon s ép ezért intézkedések tör- ténlek, nehogy a lakosság és a lengyel kiséret közölt össze- zördélüs, verekedés történjen. Éjjel-nappal lovas és gya- logos cirkálók jártak az utcákon.3
Badziwill pár napig Váradon tartózkodott, majd innen Székelyhidra ment, onnan pedig Munkács felé vetLe útját. A fejedelemmel Munkácson aug. 22-én találkozott, ki egy er- re az alkalomra ütött sátorban félmérföldre a város elöti, várta a herceget. Benn a városban ágyúlövések, tűzijáté- kok mulattatták a vendégekel. akiknek a tiszteletére fé- nyes lakomát rendeztek.3
Badziwill egy hétig tartózkodott Munkácson. Lz idő alatt részletesen megtárgyalt mindent a fejedelemmel, akinél;
most alkalma volt személyesen tárgyaihatni a lengyel dis- sidensek fejével. A herceg kijelentette, hogy a fejedelem- nek számos hive van a főurak között, igen célszerű vol- na — ajánlotta ő — ha a befolyásosabb főurakat ajándé- kokkal kötelezné le, de legtöbbet használna ügyének, ha IV, Ulászlónak »a török ellen irányuló vállalkozását támo- gatná.1
Rákóczi szívesen belement a török elleni akcióba. Hi-
1 Dr. L u k i n i c h Jni;e: [ . R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 23-i. o.
2 Dr. L u k i n u h I n u e : f. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 25.<ö 3 Dr. L u k i n i c h f n n e : I. R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 2(5.o.
4 Dr. L u k i n i c h b n i e : [ . R á k ó c z i G y ö r g y s a lengyel királyság. 27.o,
— 14 — 3
szen a török Porta sosem szerette Rákóczit, kitől mindig ujabb és ujabb jogcímen követeltek, adót Most is azt kí- vánta a Porta, hogy az eddigi évi 10 (X)0 arany forintnyi adót
még ötezerrel toldják meg. amire Rákóczi nem volt kap- ható.1
Radziwillel csak megbeszélések történtek, a formális szövetségkötéssel Bethlen Ferenc követsége volt megbíz- va. A máramarosi határkérdés s néhány lengyelországi bir- tok ügv volt a követség bevallott célja. Á tárgyalásoknak, az utasítás értelmében, Radziwill jelenlétében kellett meg- történnie.
104(1 novemberében ment Bethlen Ferenc Lengyelor- szágba. Pontosabb utasítások voltak: Rákóczi hadakat fo- gadhasson Lengyelországban. Ulászló éven kint 200.000 vagy 150.000 tallért fizessen a fejedelemnek két részletben, Ha- vasalföldéi teljesen engedje át a fejedelemnek, valamint az esetleges foglalásokat is. Megtámad tatás esetén a béke megkötése után is segíti Lengyelország Erdélyt Ha Rá- kóczi menekülni kénytelen országából, Lengyelország nvajt neki otthont, öt. valamint családját évi 100.000 arannyal segélyezi. Ha a koalícióból nem lenne semmi, de Erdélyt a török mégtámadná. Ulászló Rákóczit ez esetben is segí- tené legalább 6000 muskaterossal.2
Bethlen útközben azt tapasztalta, hogy ÍN". Ulászló vál- lalkozása, már amennyiben tudtak róla, nem népszerű. Er- ről sietett is urát értesíteni. Bethlen Ulászló elé terjesztetté a feltételeket, de választ még nem kaphatott, mert nemi tudta a király, milyen lesz a lengyel rendek állásfoglalása a tervezeti szövetséggel szemben A zsoldosok fogadását azonban már megkezdte a király s Bethlen is tárgyalt az ujabb utasítás értelmében Dnpiessis Tamás ezredessel ia hadfogadás ügyében; az ezredes hajlandó is volt a toborzást bizonyos feltétel mellett vállalni.
Míg a tárgyalások folytak Lengyelországban, a török követelte az adótöbbletet, meri különben haddal jön. Rá- kóczi ekkor a rendek elé terjesztette az ügyet, de ézék is jogtalannak tartották az ötezer arany adó követelését, de azért végszükség esetére megszavazták.4
Bethlen Ferenc vitte meg az erdélyi országgyűlés ha- tározatát Ulászlónak s az volt a meghatalmazása, hogy a szövetséget a lengyel rendekkel is elfogadtassa. Vállalko- zása azonban nem sikerüli A katholikusokat bántotta az hogy királyuk túlsókat tárgyal a dissidensek fejével, Radzi- willal s rossz vért szült azon idegenek befolyása is, kik a
1 Dr. r.. L : 1. R Gy. é> a I. le. , 2*. o M . 2 Dr. L. i . : í. R G y . sa 1 k. 30. old,
3 Dr. L. í. T it Gy, s a I. k. 31. ofcí.
4 Dr. L . I.: f. R Gyj. J a f. k. 32 - 33 old,
király második házassága alkalmával jöttek az országba.
Veszélyesnek tartották Ulászló vállalkozását ebben az idő- ben. mikor vallásviszályok dúlnak az országban, s a ko- zákok mozgolódásáról, sőt szervezekdéséről is hírek ha- la tszanak.1
Varsóban május első napjaiban nyill meg az ország- gyűlés. A gyűlést Ossolinski királyi kancellár nyitotta meg a király előterjesztésének felolvasásával Nem dicsőséget akar a koalícióval — mondja az előterjesztés ilyenek távol állanak tőle, hanem Lengyelország, sőt az egész keresztény- ség érdekeit biztosítani.
Egyike a török háborúk leghevesebb ellenzőinek Gnje- wos Miklós wladislavi püspök emelkedett ezután szólás- ra, ki a rendek nevében válaszolt Egymásután töri össze a háború mellett felhozott érveket. Rémkép az egész. Az ellenszenvet nem a király iránti bizalmatlanság mondá — hnaem a haza ügye váltotta ki.
Bethlen felszólalása már mit sem ért- A rendek cgy^
szerűen megtiltották a királynak a török háhorujt s arra kényszerítették, hogy a saját költségén fogadott, kb. 16.000 lohol álló zsoldoshadát oszlassa fel.2
A lengyel rendek részéről érthető volt a koalíció-ellenes magatartásuk. Most is Radzwill sértette meg a katholikus egyházat, midőn a birtokára felállított keresztet kiásatta, s midőn a plébános azt újból visszatétclte. állítólag szét- vagdaltatta. Emiatt heves összetűzések is voltak a még ülé- sező rendgyülésen. Krakóhan vallási okokból forradalom tört ki, mely a dissidensek leverésével végződött.
A viszonyok ilyetén alakulása mindinkább előtérbe hozta Rákóczi személyét5.
Rákóczi azon önzetlensége, mellyel a kereszténység $ így Lengyelország ügyeit is intézte, tekintélyét Lengyel- országban minden vallásfelekezet előtt emelte.4 Mert, hogy a koalícióban önzetlenül akart részt venni, azt kétségbe von- ni nem lehet. A keresztény eszme bírhatta őt arra, hogy egy nagyhatalommal, mint amilyen a török vojt, fel vegye a harcot. A keresztény eszme diadalába vetett bit azt súgta neki. hogy csak diadallal végződhet a harc, olyan diadallal, mely hirdetni fogja a keresztény hit igazát is.
Bethlen Ferencnek az 1617 májusi követjárása alkalmá- val nemcsak a koalícióra vonatkozólag kellett tárgyalásokat folytatnia, hanem tárgyalnia keltett Radziwillal is, hogy az
1 .Dr. L . r.: í K . Gfyi.. s a I. k. M. oía, 2 D r . L . i. I. 11. Gty\ sa 1 k. 0 5 — 3 7 . ¡ 0, 7
3 Dr. L. I. I. R á k ó c z i G y . s a lengyel kii". 38-39. old.
4 Dr. L. I.: I. R á k ó c z i G y . s a lengyel kir. 10. old.
— 16 — 3
segtíse elő Rákóczi Zsigmond és Lapul vnjda leánya közt a házasságot. A. tervet csak Radziwill valósithatja meg. E házasságnak ¡azonhan volt háttere is, melyet az öreg Rákó- czi még nem akart nyilvánosságra hozni: Zsigmondnak saját maga helyett a lengyel trónra való juttatása. 1
Hogy Rákóczi, fiát Zsigmondot Lapul vajda lányával a- karta összeházasítani,annak tsz tán a lengyel trón megszer- zése volt a magyarázója. Ezért szorult háttérbe a feun- 411 ó s más körülmények következtében biztosan akadályai szolgáló valláskülönbség s a vajdától nyert sérelmek. A vajdára szüksége volt azért mert Climielnickihezr á ko- zákok hetmannjához az út Moldván vezet keresztül. Chnii-
•elnicki jóindulatának megnyerése pedig nem csekély je- lentőségű eredmény volna Rákóczi megválasztását illetőleg, így születeti meg Zsigmond s Lapul leánya összeházasítá- sának terve. A terv ellen a vajdának nem lehetett kifo- gása. A házassági terv Moldvát Erdély s Lengyelország ér- dekköréhe vonná s ez nemcsak a török ellen védené meg1
a kis vajdaságot, hanem alkalmai szolgálna Moldva meg- erősödésére és kifejlődésére is.2
A tárgyalásokat a moldvai vajdával Kemény János foly- tatta és a következőket kéri Lapul vajdától: »1. Ha Isten akaratjából azon állapot úgy fogná kívánni, az uramnak, embereinek, hadainak engedjen szabad passzust Lengyel- országba. 2. Ha akarja az uram. birodalmában engedjen hadat fogadni. 3. Ha kévántatni fog. mivel tárházát magá- val nem hozhatja, legalább 100 ezer aranyig adjon kölcsön.
4. Hogy az Portán is mind tekintetével, értékével az uram- nak azbeli állapotját promvoeálni szívesen igyekezzék. 5.
Ha szinte parancsolnák is. de ellensége az uramnak és há- zának nem leszen. Mindezt Lapul meg is igérte.3
1648-ban, május 20-án. meghalt a lengyel király, Vludisz- láv. Az országban interregnum volt. Rákóczi György fel- szólítást kapott, hogy jelöltesse magát s a király választó- gyűlésre ő is küldje el embereit. Rákóczi lengyel párt- hiveinek feje Radziwill herceg volt; a hivek az unitáriu- sokból s a görög valláson levőkből ide tartoztak a ko- zákok is kerültek ki.4
A fejedelem Bethlen Ferencet s Kjobusiezki Andrást küldte Lengyelországba. Ez egy ládában 40 ezer vert sárga aranyal s körülbelül 20 ezer tallért vitt pártszervezés költ- ségének fedezésére.5
1 <I)r. L . l. . 1. R á k ó c z i G y . s a lengyel kir. 41-42. o l d . 2 Dr. L . J. : i. R á k ó c z i G y . s a lejngyel királyság. 42-43. old.
3 . k e m é n y J á n o s : önéletírása. 479. old.
4 k e m é n y János- önéletírása. 174. old. —
5 R e m é n y J á n o s : önéletírása. 475. old. i
— 17 — 3
Rákóczi la követek jelentései utján észrevette, hogy a lengyel trónt egyedül a dissidensek segítségével nem nyer- heti el, meg kell valahogy nyernie a katholikus nemessé- get és papságot.1
IV.,Ulászló hajála, ha váratlanul nem is érte Rákóczié- ival, mindenesetre azonban felkészületlenül találta. Még ja- vában folytak a tárgyalások Lapul vajdával, s Zsigmond"
jelöltségéről pedig még csak a lejedelem bizalmasai tud- tak. Hivatalos értesítést a király haláláról csak július 2-án kapott. Lubienszki Mátyás a gneseni érsek, aki most az ország interrcxe volt. küldött hivatalos értesítési az or- szággyászáról. Már pedig addig, mig a diplomáciai értesítés meg nem érkezett, mint jelölt fel nem léphetett. A diplo- máciai érintkezés viszont igen meg volt nehezítve az inter- regnum jalalt. Maga a jelölt a törvények szerint nem1 Is, jelenhetett meg. A köveit s üzenetváltások viszont igen las- súak voltak, már pedig Rákóczi s legyeiországi hívei csak erre voltak utalva.»
K o l o z s v á r s L e n g y e l o r s z á g között c s e r e k e r e s k e d e l e m folyt. A kolozs- váriak L e n g y e l o r s z á g b ó l hoztak: borsot, g y ö m b é r t , b ü d ö s - k ö v e t , miniumot, v a s p l é h e t , viszont L e n g y e l o r s z á g b a vittek: szattyán csizmát, szőrharis- nyát, lóvakarót, a p r ó csizmát, m é z e s pogácsát, rizskását, mazsolaszőlőt, e r d é l y i sáfránt. k o r d o v á n s a r u t8
Lnbienski Mátyás gneseni érsek az u. 11. comitia convo- cationist július végére tűzte ki. E gyűlésen fogadják a kül- földi uralkodóknak a királyválasztás ügyében megjelent kö- vetségeit is. Ilyenkor lehetett közvetlenül tárgyalni a szená- tussal ós a nemességgel.
Rákóczi 'erre a gyűlésre küldte el Bethlen Ferenc és Klobusiezk; András követeit; ezek ismerték legjobban a len- gyel viszonyokat. A gyűlésről azonban bármennyire is siet- lek, már lekéstek, mle>rt a gyűlés idejéről elkésve értesült a fejedelem. 4
Miután a követség a gyűlésről már elkésett, csak a gne- seni érsekkel. mint interrexxel tárgyalhattak. Egyelőre azon- ban még nem hozták szóba Rákóczi jelölését, hanem csak szövetséget ajánlottak fel. Az érsek válaszát a felajánlott szö- vetségre vonatkozólag nem ismerjük.
A szövetség mellett másik terv volt megnyerni az öz- vegy királynét feleségül Zsigmond részére. Ezt a tervet nem nagyon helyeselte az erdélyi rend, mely az erkölcsre sokat adott, viszont a lengyel udvarról, annak erkölcsi
1 Dr. 1.. 1. 1. Rákóczi G y . s -i Jengyei királyság. 19. old.
2 Dr. I,. i. J. Rákóczi Gv. s a lengyel kiiályság. 15-16. old.
3 .lak.111 Elek: Kolozsvár' tői léñete. IT. k. 628.. old.
4 Dr. 1. 1. Rákóczi G y . s a ' l e i v e l knály.ság. 16. oler.
- 18 -
életéről gyanús hirek terjengtek. Meg is bizta Rákóczi a követeket, hogy csak az esetben tárgyaljanak erről,» ha bizonyosan és hitelesen, csalhatatlanul kegyelmetek vé- gére m ebei tiszta, tökéletes, szemérmes maga viseletének erkölcsének és életének — írja Rákóczi Bethlenéknek, —:
nem valami kemény haragú, kevély, magában bizakodó, hanem tractábilis, szelid emberbecsülő . Azzal bízza meg őket, hogy Radziwillt kérjék fel. hogy ő »mind jót és go- nosz! valamit tudna vagy hallott s értett volna felőle, jelen- tené meg, azt is, mi tetszik neki ,mert ha m'eg akarja mon- dani az herceg tökéletesen az királyné magaviseletét jó s rossz erkölcsét, meg tudja mondani.« Különben is Rákó- czi ezt a tervet függővé telte Radziwill tetszésétől.1
A királyválasztás október elsejére volt kitűzve. Beth- lenék m á r augusztus végén vissza tértek hazájukba s je- lentették uruknak, hogy a választáson szintén szavazati jog- gal biró városok közül némelveK már másoknak ígérték szavazatukat.2
Rákóczi nem érte el azt az eredményt, mit Chmielnicz- kitől remélt. A kozákság ugyanis elszakadt a lengyelektől s bár Chmielniczki befolyásos volt a lengyeleknél, most a háborúskodások miatt ellenség volt a lengyel nemesség sze- mében. Cbmielnicki most azon fáradozott, hogy elismer- tesse függetlenségüket a lengyel nemesség által, azon ne- messég állal, mely Ulászló testvérei János Kázmér s Ká- roly körül csoportosultak. így Rákóczi kénytelen volt üres biztatásokkal megelégedni Chmielniczki részéről.3
Rákóczi most követeket küldött a brandenburgi vá- lasztófejedelemhez, Frigyes Vilmoshoz, a svéd királynő- höz, Krisztinához. Frigyes Vilmos azonban maga mint je- lölt lépett fel, Stockholmban szintén eredménjdelen volt a. követség; a, királynő már lekötötte magát rokona, János Kázmér erdekében, de különben is nehézségekbe ütközik Rákóczinak jelöltsége a valláskülönbség miatt is/
A kozákok örökösen nyugtalanították a lengyel biro- dalmat. 1638-ban már fenyegetőbbé kezdett válni ez a moz- golódás, de komoly csak 1647-ben lelt, mikor 1647 aagusz- tns 9-én Chmielniczki Zenobius Bogdán hetman állott a mozgalom élére. Az öreg Rákóczi György a lengyel ko- rona megszerzése érdekében most a kozákokkal is tárgyal- ni kezdett. Chmelniczki az ú j kozák hetman nem tartotta elvetendőnek a szövetséget és 1648 november 17-én már egyenesen arra szólítja fel Rákóczit, hogy a királyválasz-
1 L)r. L. I.: i. R á k ó c z i G y . , s a fefngyel királyság. 47-48. old.
2 I)r. L . I.: i R á k ó c z i G y . s a l e n g y e l királyság. 49. old.
3 L)r. f>. i . : i. R á k ó c z i G y . ; s a Henkel királyság. 50. oltíT 4 Dr. I.. i . : i. R á k ó c z i G y . s a kengyel királyság. 51-52. ald.
— 19 — 3
tásra seregeikkel közösen nyomuljanak Lengyelországba.
A levél már nem találja az élők birodalmában az öreg Rákó- czit, ki október 10-én meghalt.1
Bethlen s Klobusiczky 1648. október 21-én kelt leve- lükben jelentik Rákóczi Zsigmondnak, hogy beszéltek
Wicelopolski előkelő lengyel emberrel, ki kijelentétté, hogy Rákóczi ügye jól áll. Olyat akarnak királynak, ki in prae- senti statu juvet ipsos.2 A követek még e hónap 21.-éjén nem tudnak a fejedelmük haláláról. Levelükben azt írják, hogy, míg csak hízhatnak uruk életbenmaradásában, éjjel- nappal szolgálják a fejedelem ügyét.3
Még az öreg fejedelem utolsó intézkedése voll az, hogy Göcs Pétert, egykori Göcs Pál unitárius lelkész fiát, az unitárius Radziwill herceghez küldte titkos megbízatással lengyel királlyá való megválasztása ügyében... A Göcs név már ismeretes volt a lengyelek előtt, mert atyja 1603-ban Básta elől Lengyelországba meneküli s sokáig az ottani hitrokonainál tartózkodott. Hogy öl küldte ki a fejedelem, azzal az volt a célja, hogy általa a lengyel unitáriutsoík;
rokonszenvét és szavazatát fia részére megnyerje.4
I. Rákóczi György kőmivesekel és mesterembereket is hozatott Lengyelországból. 1610-ben Selmev (V) János nevű köveiét küldte mesteremberekért Lengyelországba. A kö- vetnek Radziwill herceghez kellett mennie, egy levellel. hogy az legyen neki aztán segítségére.5
Csak most, közvetlenül a választások előtt vallott színt Rákóczi, lékkor mondotta ki, hogy fia Zsigmond számára akarja megszerezni a trónt. Ez azonban nem tetszett a pártján álló katholikus lengyel főurak valamennyiének.
Nagy részük csak az öreg Rákóczit támogatta, mert az ő uralkodása eddigi lényeiben biztosítottnak látták Lengyel- ország külpolitikáját s a zilált belügyek rendezését. Mind-
ezt nem vélték feltalálni az ifjú Rákóczi Zsigmondban, ki még alig töltötte he a 24. évét. Magukat tehát az eddigi kötelezettségek alul feloldotlnak lekintellék. Ok ugyanis csak öreg Rákóczinak adták szavukat: ezek közt volt 1. Rá- kóczi egyik legrégibb híve: Jakab knrlandi herceg is. Ezt látva Radziwill. elejtették az ifjú jelölését s csak az öreget jelölték.8
A íkirály válasz ló gyűlés október 6-án nyilt meg. A zi- lált belügyekre való tekintette, előbb azon dolgokról tár-
1 .Szilágyi S á n d o r : E r d é l y és a z északkeleti h á b o r ú . 3-5. old 2 (Szilágyi >S.: Erciélv és a z északkeleti háboiiu. 11. old.
3 s z í l á g v i S . : E r d é i v és a z északkeleti háb oiü. 12. old.
4 .lakat) E l e k : fv »Iozsvár töiténete. tr. k. 609. old.
f, J a k a b R f e k : K o l o z s v á r töi-tcneie. If. k. 611. ojü.
¡, I)r. |„ I. j R á k ó c z i tty..- s a jcaigyej királyság. 52-53. o l d
- 20 -
gyúllak, amelyek gyors elintézést kívántak s csak azután tértek rá a tulajdonképcni tárgyra. Elsőnek a külföldi ural- kodók követei tették meg jelentésüket uralkodójuk jelölt- jei érdekében. Az interrex valamennyi beszédre válaszolt.
Jelöltek voltak: JY. Ulászló két öccse, János K., Károly, Fülöp Vilmos birodalmi választó, ÍV. Ulászló sógora: Li- pót osztrák herceg, a iieuburgi herceg, sőt az orosz cár is. Számottevő pártja azonban csak a két testvérnek és Rákóczinak volt. Rákóczit a kathoiikus köznemesség kis töredéke,, főleg azonban a dissidensek támogatták. Rákó- czi legbuzgóbb híve lett az utolsó napokban W isniowiecki, a lengyel Jiadak fővezére is.1
Ez a VVísniowiecki mondott a gyűlésen egv tartalmas beszédet a jelölt Rákóczi érdekében.2
Még javában folyt a gyűlés, amikor október 24-én meg- érkezett a hír Rákóczi haláláról A halál végzetes volt az egész választás kimenetelére. Nagy hiba volt az is, hogy az ú j fejedelem, II. Rákóczi György teljesen magára hagy- ta a "követeket; Bethlen'! s Klobusit zkit. »Alkalmaztassa úgy magát s kövesse azt, ami a leghasznosabb írja az ú j fe- jedelem.3 Pedig még könnyen megszerezhette volna a trónt, mert a pártbeliek nem ragaszkodtak tisztán az öreg Rákóczi személyéhez, hanem a fiai közül is választottak volna szí- vesen királyt.4 Hogy II. Rákóczi nem mert nyilatkozni, an- nak oka a török Portától való félelemben, mely azonban alaptalan volt, keresendő. Kemény János sokszoros sür- getésére csak október végén meni el az ú j utasítás és meghatalmazás, de akkor már késő volt. Bethlen Ferenc még a szokásos követi beszédet sem mondotta el.5
Az öreg Rákóczi halála után a megválasztásra IV. U- lászló fiának, Károlynak, volt a legnagyobb esélye, de ez testvére, Kázmér javára lemondott a jelöltségről. Kázmér-
nak nyújtotta a kezét az özvegy királyné is, így Rákóczi- ék számára elveszett a házasság lehetősége s vele együtt a francia segítség is. A pápa. a svéd királynő' s III. Ferdi- nánd német császár is Kázmért pártolták még az öreg Rá- kóczi életében. Most még a dissidensek egy részét is sikerült megnyerniük a szabad vallásgyakorlat ígéretével. A dissi- dens tábor megbontása azért is könnyen ment, mert Rad- ziwill távol volt.6 Igv aztán sikerült is János Kázmért len- gyel királynak megválasztani.
1 D r . L. I. t. R á k ó c z i G y . -s- ^Jfengvel kiiólyság. 51-56. a l j 2 Dr. L. 1 : 1 R á k ó c z i G y . s a tengj el k u á j y s á g . 57. old.
3 Dr. L. i . : i R á k ó c z i G y . s a lengyel kiiólyság. 58. old.
4 Kernénv János: Önéletírása. 493. old.
5 Dr. L. i . : I R á k ó c z i Gjy. s a d e n g y e l k n á l y s á g . 59. olcí.
6 Dr. L. i . : i R á k ó c z i G y . s a lengyel királyság. 60. old.
Az új király Kazitnir követe Yielopolski azon fáradozott, hogy a két Rákóczi fiút titkon egymás ellen ingerelje.
Az öregebbnek azt beszélte, hogv nekik olyan király kel- lene, mint az ifjú fejedelem, »familiáris, kevélység nélkül való martialis humoru, stb.< Az öccsének, Zsigmondnak pedig azt mondta, hogy őt kedveli a lengyel nemzet, mint
»akinek elméjének, eloquentiájának, tudósságának, józan é- letének s egyéb sok virtusának nagy liire volna közöttük,, ellenben pedig, hogy az bátyjának részes eges és csekély elméjű és paraszti humorú nevezeti volna stb.«x
Az ú j fejedelem, II. Rákóczi György azzal, hogy öccse, Zsigmond jelöltsége megbukott még nem adta fel a saját maga igényeit. Első sorban is magának akarta megnyer- ni atyja szövetségeseit, hogy így befolyását a lengyel ü- gyekben biztosíthassa. Ép e célból tartotta magánál á még apjához küldött kozák követséget is, a lengyel dissidense- ket meg arra nógatta, hogy ha már Kazimir megválasz- tását nem sikerült megakadályozni, legalább a koronázást
hiúsítsák meg. I)e ezen terve sem sikérült, mert a lengyén lek igen rövid határidőt tűztek ki az ujonan megválasztott király megkoronázására. 1(549 január 17-re jelölték meg a koronázás dátumát.2
János Kázmér királlyá választása után felszólította ,a kozák hetmant, Chmielniczkit, a hódolásra. 0 késznek nyi- la tkozott letenni a fegyvert, de azért nem szűnt meg to- vább tárgyalni az erdélyiekkel. Kemény János Mósa Ger- gelyt és Rácz Györgyöt küldte Climielniczkihez, hogy vele tárgyaljanak, majd a fejedelem is elküldte követeit, a har- madik követség tagja pedig maga Kemény János volt. Köz- ben a kozák-lengyel békealkudozás meghiúsult, mert a len- gyelek teljes meghódolást "követellek. Ez még inkább Rá- kóczi malmára hajtotta a vrzel, mert ezáltal a kozákság még ^szorosabb kapcsolatot keresett Erdéllyel.3
Ebben az időben a követek alkalmazásában bizonyos continuitas volt: rendesen ugyanazon egyének jártak el, pl.
a Portára, vagy a császárhoz, vagy Lengyelországba.4
A lengyelországi dolgokról a magyarországi preaícc- tusriak, jószágigazgatónak — előbb Debreczeninek, azután Kiobusiczkynek volt kötelessége értesíteni a fejedelmet. A hírkőzvetítő telep a makovicai uradalom székhelye, a Len- gyelországgal határos Zboró volt; Schaum Konstantin, mint fejedelmi titkár és Szalay, mint tiszttartó, állandó összeköt-
1 K e m é n y J á n o s , önéletírása. 494. old. . 2 S z i l á g y i S á n d o r : R á k ó c z i G y ö r g y . 46. old.
3 Szilágyi S á n d o r . E r d é l y és a z északkeleti h á b o r ú . 3-5, 23-24. old.
4 Szilágyi S á n d o r : R á k ó c z i Györ'gy. 57. old.
- 22 -
tetésben voltak a ÍeiigyeÍorszígiakktil, Niemierziez ós fő1
ként :Lubieniecki jelentéseket küldöttek magának a fejede- lemnek is.1
János Kázmér királlyá választása után is tovább tartott a háborús állapot a lengyelek és kozákok között. A két i'él
szövetségesekel keresett. Chmielnickinek már szövetségese volta szomszédos tatár klián, most Zsigmond herceget a fe- jedelem öccsét hívta a hetriian. hogy álljon közéjük, álijon az ügyük élére s ők térdet hajtanak előtte.2
Yielopolszki követségének célja volt, hogy Rákóczit a lengyel ügynek nyerjék meg. Gyulafehérváron volt a kö-
vet fogadtatása, rangját megillető pompával. Jármi azonban,, aki ezidőben kinn járt Lengyelországban, olyan jelentést küldött a fejedelemnek, mely nem tartotta ajánlatosnak a szövetség elfogadását. Így természetesen a válasz is, melyet a követ kapott, nem volt kielégítő, pedig a követ egy ető- kelő főúr volt, ki Rákóczinak neje utján rokona is. Jú- nius 4-én volt a búcsukihallgatás, még ekkor sem kapott végválaszt, de felajánlotta a lejedelem a békeközvetítést a két fél között. Ugyanezt az ajánlatot megtelte Rákóczi a hetmannál is.3
Jármi Ferenc a lengyelországi viszonyokról a következő jelentést küldte 1649 márciusban: Mirinczki úrtól értesült,
hogy meni végbe a koronázás: semmi pompa s a külföldi követek is távollétükkel tündököllek. Hiba volt, jelenti a követ, hogy Erdély nem küldölt valakit, a temetésre, ezE pedig jónéven vették volna a lengyelek.4
Dániel János, a Németországba kiküldött követ Len- gyelországból is küldött jelentést a fejedelemnek. E je- lenlés szerint a hetman kész meghódolni a királynak, csak valami kapitányságot, állást szeretne kapni.5
A kél ajánlat - • a lengyel s a kozák — szükségessé tette, hogy összehivassa a fejedelem a lanáesurakat s bizalmas embereit, liogv azután eléjük terjessze az ajánlatokat. Jú- nius 14-én, egy gyógyfürdőben ment végbe a tanácskozás.
Az értekezlet az interventio ellen nyilatkozott, meri a fejede- lem a rendek beleegyezése nélkül hadat nem indíthat.
Zsigmond, ha menni akar. ő mehet, az teljesen az ő dotgaj De Zsigmond nem akart menni. Viszont békeközvetítőre nem volt szükség, mert mindkét tél háborúra készült.6
A kozák ügyet most véglegesen el akarta intézni a ki-
1 Szilágyi S á n d o r : R á k ó c z i G y ö r g y . 58. old.
2 Szilágyi S á n d o r : R á k ó c z i G y ö r g y . 61. old.
3 S z i l á g y i S á n d o r : R á k ó c z i G y ö r g y . 61-62. old.
4 szilágy i S.: E r d é l y és az északkeleti háború. 35. old.
5 Szilágyi S.: E r d é l y és a z északkeleti h á b o r ú . 25. old.
6 Szilágyi S á n d o r : R á k ó c z i G y ö r g y . 62. old.
- 23 -
rály s ép ezért most ő maga állt a hadak élére. De lviáha volt a király a vezető, az augusztus 15 Ki közi lefolyt dönlő ütközetben a királyi sereg vereséget szenvedett, de a győzelmet a fegyelmezetlen kozák sereg nem tudta kellőleg kihasználni s így megkötötték a Zborowi békél, melyben a lengyelek ígéretet tettek, hogy a hetman követe- léseit teljesítik, de amely béke tartósságában egyik fél sem hitt.
Maga a kozák hetman belátta, hogy egyedül nem érheti el célját, a független Kozákországot s[ ép ezért most nótáriusát, Teterát azon ajánlattal küldte he Erdélybe, hogy teljesen reájuk bizza, ki jön közéjük, György fejedelcnp vagy Zsigmond, ők bármelyiket is szívesen fogadják, csak álljon valaki a mozgalom élére. Még azl is megígérte a het- man, hogy fiát Timust a Rákóczi udvarba küldi.
Zsigmond aggodálommal nézte az egész ügyet, ő félre- állt s a fejedelemnek adta át a megbízatást. Tetera csak biztatást kapott, ugyanis Rákóczi számított arra, hogy a király s az ország kőzött szakadás áll bej s ő majd akkor avatkozik a lengyel ügybe.
A fejedelemnek tisztáznia kellelt most, hogy azon eset- ben, ha támogatja a kozákokat a lengyeleknek melyik pari- ja fogja őt támogatni. Lengyelországba küldte leliál Klohu- siezkyt nyíltan azon céllal, hogy a lengyel királyt s a szená- tust üdvözölje, de titkos célja az volt a kő veljá rácaik i hogy a helyzetről tájékozódjék. November L5-én érkezett a követ Lengyelországba; e hónap 18-án a király, 23-án pedig a kancellár fogadta magánkihallgatáson, Értekezett a követ továbbá a két Radziwillel, YVisniowockivel, Przit- kowszkival, Elégületlenséget tapasztalt mindenfelé; az új királlyal sem voltak megelégedve, de a lázadástól, a kozá- kokkal s Rákóczinkkal való szövetkezéstől mindenki leit.
Közben |az országgyűlés megerősítette a Zborowi békét, mert egyelőre nyugalmat akart.1
1650 januárjában tért vissza a követ Varsóból, mert mint Rákóczi Zsigmond írta IE 2-án Makovieáról keltezett levelében «Klobusiczky uram tovább való mulatósában Var- saván nem volt mód, mert nz királytól, réspublicától vá- lasza lévén, ha mulatott volna, mindjárt eszikbe vették vol- na, hogy nemcsak az királyhoz, respublicához ment, inert azután ujabban küldöttünk volt annyi költséget, ugyan meg- érte volna vele, de nem volt bátorságos azután ott mulat- ni, annál nagyobb gyaiiúságba esett volna ~
Rákóczi Zsigmond, mint a levélből is látszik, támogatta
1 S z i l á g y i S á n a o r : R á k ó c z i G y ö r g y . G4. old.
2 A két Rákócz- Gy. családi levelezése: Szí Lágy i S'. összegyűjt. 416.0.
— 24 — 3
bátyja terveit, de viszont kötelességének lártotta azi is, hogy aggodalmait, a lengyel dolgokat illetőleg, feltárja é- destestvére előtt. Ne dobj i kockára — írja ő — békességes országát bizonytalanságéi t. itt hagyná bizonytalanság kö- zött feleséget, gyermekét. Lupái l.uor szomszéd, aztán mit szól !a dologhoz a Porta, azt is tekintetbe keli venni.1
A Tetera által kapott válasz nem elégítette ki a het- man! s ¡az elhatározta, hogy fia számára, kit már nem volt hajlandó Erdélybe küldeni, megszerzi Lupul vajda leányá- nak kezét, amelyre pedig már Rákóczi Zsigmond is pályá- zott. Szép szóval nem ment. fegyverrel akarta ezt elérni, de ekkor meg Lupul Lengyelországnak ajánlotta fel szolgá- latát. Tehát újból Erdély felé kacsint a hetman s most már a kozák királyságot ajánlja tel a fejedelemnek. Rákó- czi most sem siette el a választ. Előbb a török Portáinál puhatolódzik, majd kikérte tanácsát Rákóczi Zsigmondnak, a tanácsosoknak s püspökét, Bislerfcldiust is megkérdezte.3
Rákóczi iá jelentések beérkezte után elküldte válaszát a hetiipmuak. Göes Pál volt az üzenelvivő. A fejedelem kész a kozákokat segíteni, ha a hetman kieszközti a Portánál, hogy az Erdély segélyére siel egy esetleges német támadás esetén, a tatár szövetségbe Erdélyi is bevonják. De min- denekelőtt a békél javalja.9
A lengyel király is küldölt követet Erdélybe, hogy ki- puhatolja a fejedelem hangulatát. Sőt a (lissidensek is küld-
tek követeket, kik nem közbenjárást kérlek, hanem azt, hogy bontsa fel a kozákokkal a szövetséget s nekik nyújtson segélyt. De nem ajánlottak lel semmiféle viszontszolgál- tatást. Közben a feszültség a hetman s a lengyelek kö- zött tovább tartott.4
Kitört ¡a kozák telkeié-, melyet azonban Radzivvill s Potocki fényes győzelmei elfojtanak, ebez jön még a tatá- rok árulása is. Így tehát a hősiesen küzdő Chmielniczki kénytelen megkötni a bjelaecrkovi békét — szeptember 28- án — melynek pontjai megsemmisítették a Zborowi béke eredményeit.5
A kozákoknak volt egy fanatikus emberük, Drabik, ki magát prófétának tartotta. Ez folyton biztatgatta Zsigmon- dot, begy kezdje meg a nagy liakcot, mellyel isten bízta meg. Drabik bízott Zsigmondban, mert az ő feleségének Henrielte hercegnének anyja az angol király leánya volt s tán ez a családi fény őt királyságra buzdítja. A hercegné a-
1 'Szilágyi S á n d o r . : E r d é l y és az északkeleti háború. 58. o l d . "
2 S z i l á g y i S á n d o r : R á k ó c z i G y ö i g y . 65-67. old.
3 Sz. S . r E r d é l y és az északkeleti h á b o r ú . 161.. old..
4 s z i l á g y i S . : E r d é l y és a z északkeleti h á b o r ú . 161-165. old.
5 s z i l á g y i •Sándor: R á k ó c z i G y ö r g y . 67-68. old.
— _25 -
bonban három hónapi boldog házasság ulán meghalt, de Drabik csak tovább biztatta Zsigmondot, habár fellépése már (eredménytelen lett volna a megkötött béke a tán. 1
Ez időben Skvtte Benedik svéd főúr bizalmas küldetés- ben járt Erdélyben. Zsigmond herceg kedvező benyomást
tett rá s a fejedelemmel behatóan tárgyalt. Jelentéséből ki- tűnik, hogy a fejedelem már ez időben hajlandó volt a ka- tolikus Habsburgok ellensúlyozására egy protestáns szövet- séget létrehozni s akár fegyverrel is megtámadni Lengyel- országot. 2
Rákóczi 1650 novemberében egyidőben négy felé is kül- dött követséget. Gillánvi és Göcs Pált Lengyelországba, Se- besi Miklóst a tatár khánhoz. Pávai Tamást a moldvai vaj- dához s Újlaki Lászlót a kozák hetman hoz.. 3
Valamennyi követ a lengyel üggyel foglalkozott. Gilényi- nak egy hír alaptalanságát kellett a lengyei udvarnál elosz- latni. Elterjedt ugyanis, hogy Rákóczi 30000 emberrel fe- nyegeti Lengyelországot. Radziwillel is történt tárgyalás ez alkalommal. A herceg figyelmeztette a fejedelmet a követ utján a hetmán megbízhatatlanságára, ha részeg minden titkot kifecseg. 4
Közben Rákóczi Zsigmond 1652 február 4.-én himlőben meghalt. 5
A szívélyes tárgyalás, mely idáig megvolt a kozákok s Er- dély közt, most egyidőre megszűnt. Rákóczi ugyanis pem vette komolyan a kozák király-jelöltséget, másrészt meg „ bár titokban folytak ezek a tárgyalások., mégis kiszivárgott ezekből egvetmás s a lengyel udvar elhidegülését okozta}.
Rákóczi úgy vette észre, hogy Radziwill hűsége is megingott.6
János Kázmér 1652 február 15.-én arra kérte a fejedelmet, hogy szüntesse he a jezsuiták üldözését Erdélyben. 7
1652 augusztus végén megtörtént az esküvő a kozák het- man fia s Lupul leánya közt. De ezt a nászt fegyverrel kel- lett kicsikarni; e harcokban Lapul lengyel segítséget is ka- pott. 8
Az ez évben Varsóban tartott országgyűlésre Rákóczi is el- küldte követét elv utasítással most már, mely nem zárta ki a szövetkezés lehetőségét sem. A követséget Varsóban nagy
1 S z i l á g y i Sáncior: R á k ó c z i G y ö i g y . 69. oltí.
2 ¡szilágyi S ö m l o r : E r d é l y és az északkeleti' h á b o r ú . 165-67. old.
3 S z i l á y i S á n d o r E r d é l y és az északkeleti h á b o r ú . 84. old.
4 S z i l á g y i S . : Erttéiy és a-z eszakkeleti h á b o r ú . 85. old.
5 Szilágyi S á n d o r : R á k ó c z i G y ö r g y . 79. old.
6 S z i l á g y i s . : E r d é l y és az északkeleti háború.. 226. old.
7 S z i l á g y i S . : E r d é l y és a z északkeleti hábor'u. 226. old.
8 S z d á y i S . : E r d é l y és a z északkeleti h a b o m . 228-29. old.
- 26 -
