1. Kisázsia és a Sporadok.
A Bospoms é6 Hellespontus már az ó-korban is megkönnyítette az ösz- szeköttetést Európa és Á z s i a népei között ; a csendes — mert ritka, kivé- teles esetben háborgó — Aegrni tenger szigetei pedig, a hajóknak biztos menhelyet nyújtó számos öbleikkel, mintegy hidat képeztek Görögország és K i s - A z s i a között s e kettőt szoros összeköttetésbe hozták.
Kis-Ázsia alatt azon félszigetet értjük, mely az Aegaei tengertől keletre, a Fekete- és a Földközi tenger között elterül saz A r m e n i a i f e n s í k r a támaszkodik. ·
A mi a félsziget tengerparti tagozását illeti, az csak nyugaton mond- ható kedvezőnek ; az éjszaki és déli partvidék, a tenger közvetlen szomszéd- ságában húzódó magas hegyláncolatoknál fogva csak kivételesen nyújt alkal- mas helyet kikötőnek s nagyobb városnak.
Az éjszaki partnak keleti végpontját jelöli T a r a b u z n n (Trapezunt), a déli part keleti vége az I s z k e n d e r u n i ö b l ö t kerüli meg, a honnan azután déli irányba kanyarodik.
Az Iszkenderuni öböl partjain húzódik a régiek által A m a n u s n a k nevezett hegyláncolat. Alatta fekszik egy kis tengerparti térségen a törté- nelmi nevezetességű I s s u s , melyből a S z e i h u n (Sarus) mellett fekvő T e r s u s b a (Tarsus) s a z O r o n t e s völgyében fekvő A n t a k i e h b a (An- tiochia) vezet az út, amaz az A m a n i , ez a S y r i a kágun keresztül. Ezen út már az ó-korban is fontos volt, de kiváló jelentőségre különösen a keresz- tes hadjáratok idejében emelkedett, ez lévén a legközelebb s legkönynyebb út Kis-Ázsiából — Mezsopotámiába és Palnesztina felé.
. Az Amanus hegység ugyanis déli alacsonyabb folytatását képezi azon hegygerincnek, mely a z A r m e n i a i T a u r u s nevezete alatt Armeniából az E u p h r a t által keresztül töretve nyugatfelé húzódik, a Szeihun folyóig s innen mint T a u r u s Kis-Ázsia délnyugati végpontjáig. R h o d u s é s K o (Kos) ezen hegység folytatásának tekinthetők. A Rhodus szigeten fekvő hasonnevű város, mely a rómaiak idejében az egész vidék kereskedelmének, középpontját képezte, most gyakori földrengések következtében nem egyéb egy nagy romhalmaznál.
A Szeihun folyó forrásvidékén csatlakozik az Armeniai Taurus- hoz az A n t i t a u r u s, mely innen éjszakkeleti iránj-ban húzódva, az E u p h r a t és K y z y l - I r m a k felső völgyeit elválasztja. Kapcsolatban áll vele azon hegység, meljr Tarabuzun vidékén szinte az Armeniai felföldből kiindulva a Fekete tengői- partvidékén egészen a Bosporusig s a Marmara tengerből a szárazba nyúló I z m i d és L i m á n öblökig húzódik. Ezen hegyláncot a P o n t u s i h e g y e k egységes nevével szokás jelölni.
A nevezett hegységek által bezárolt terület fensíkságot képez. Ezen fensík sóstalajú katlantjaiban. számos sósvízet tartalmazó, nagyobb kiter- jedésű tavakat találunk. Ezek között legnagyobb a félsziget közepe táján
a T ü s - C s ö l l i . — A sóstalajú fensik legelői felette alkalmasoknak bizonyúltak a juh- és különösen kecsketenyésztésre, a minek A n g ó r a és K a i s a r i e h köszöni virágzó kereskedését és iparát,míg a fensík déli részén K o n i a (Iconium) a nyugatot a kelettel összekötő főút egyik legfontosabb állomása.
A belföldi fensíkságból nyugat felé számos egymással párhuzamosan baladó hegylánc húzódik — az Aegsei tengerbe ömlő folyók szabályos hossz- völgyei közti területen. Ezen hegyek nyugati végpontjai a B a b a é s M i k a l e fok. A Smyrnai öblöt nyugatról határoló félsziget éjszaki csúcsa K a r a- b e g y f o k n a k neveztetik. . . '
Amazokkal szemközt fekszik Mytilini (Lesbos) és Samo (Samos), ezzel' Chio (Chios) szigete. Lesbos, Chios, Samos s a feljebb nevezett Ko (Kos) és Rhodus a N a g y - S p o r a d o k szigetcsoportjánek legnagyobb szigetei.
A régi görögöknek itt az ó-korban alapított számos gyarmatai közül az újabb időkig csak egy tartotta fel magát s ez a róla elnevezett tengeröböl- ben fekvő S m y r n a. Nem messze tőle ömlik a tengerbe a H e r m u s folyó, melynek völgye most a lejártabb út Kis-Ázsia belsejébe, míg a tőle délre tengerbe ömlő M e n d e r (Maeander) völgyéből az ut A d a 1 i a kikötője
felé vezet. • Ezen Mender össze nem tévesztendő a T r o a s félszigetet szelő M e n -
d e r e z z e l (hajdan Scamander), melynek vidékén hajdan I l i u m T r ó j a állott. — Ugyanezen félszigeten találunk még egy másik, szintén törté- nelmi nevezetességű folyóeskát, a Marmara tengerbe ömlő G r a n i k u s t (N. Sándor). ,
Az eddig felsorolt folyóknál nagyobbak a Fekete tengerbe ömlők s ezek között különösen a S a k a r i a és a K y z y l - I r m a k .
A Sakaria (Sangarius) alsó folyásában összeköttetésben áll az Izmidi öböllel, mindazonáltal a Pontusi hegyláncot keresztül törve a Fekete ten- gerbe ömlik. Legjelentékenyebb mellékfolyója a P u r s a k (Thymbrestes), melynek felsőbb völgyében a ránk nézve történelmi nevezetességű K j u t a - h i a (1849-ki emigratio) s attól éjszakra a keresztes hadakban nagy szere- pet játszott E s k i s e h r (Doryleeum) fekszik. Az utóbbi még arról is neve- zetes, hogy környékén igen sok tajtékkő-bánya van.
Kis-A/sia legnagyobb folyója a Kyzyl-Irmak (Halys). Sebes folyása, szűk s mélyen vájt sziklamedrei és sok vízesései miatt azonban ez sem hajóz- ható. Torkolatától nem messze egy kis félsziget- mellett van S z i n u b {Sinope), élénk kereskedéssel.
Kis-Azsia éghajlati s összes időjárási viszonyai, a hegységeknek erdő- díszüktől való megfosztása óta, az azt három oldalról környező tenger dacára, szárazföldi és végletekben csapongó, s csak a nyugati és déli tengerpart egyes részei déli éghajlatnak (narancs, citrom).
A gyér lakosság leginkább törökökből áll s csak a tengerparti városok- ban találhatók nagyobb számmal görögök is, kik a kereskedést tartják kezűk- ben. Leggvérebben van lakva a déli hegyes partvidék. Az ide telepített Tur- komenek Kis-Azsia legvadabb néptörzse. Szemközt ezen parttal emelkedik a tengerből C v p r u s, mely a legújabb időben az angolok birtokába került.
Ezen sziget kivételével az egész imént tárgyalt terület az ázsiai török birodalomhoz tartozik s annak legfontosabb s legnagyobb tartományát képezi.
T e r m é s z e t i tárgyak.
a) Növények.
1. A c i t r o m f a (Citrns medica) sima, sötétszürke kérgű, gömbös koronájú, kisded fa. Agai gyakran tövisesek, örökzöld, bőrnemű kerülékes levelei fűrészelt szélűek s áttetszőén pontozottak. Halavány sárga, tojás- alakú gyümölcse 6—12rekeszű bogyó; egyes rekeszeiben számos mag és nedvdús állomány van. A citromfa majdnem egész éven át virágzik. A virág mellett gyümölcs is látható. A citrom nedvét hűsítő italok készítésére és gyógyító szernek, illatos héját pedig, mely sok illó olajat tartalmaz, fűszerül használják.
2. A n a r a n c s f a (Citrus aurantium) hasonlít a citromfához, mely- től azonban széles levélnyele és vörhenyes sárga, gömbölyű gyümölcse által különbözik. A narancsfának közös hazája van a citrommal, sőt abban is megegyezik vele, hogy egész éven át virágzik, minek következtében egy nagyobb narancsfa évenként 20,000 gyümölcsöt is ad. A narancsot eszik nyersen magában, vagy cukorral meghintve, mint igen kedves ízű és egész- séges csemegét. A narancsnak héját megszárítva és cukorral becsinálva szok- ták árulni.
b) Állatok.
Az a n g o r a i k e c s k e (Capra hircus angorensis) Kis-Ázsiában fekvő Angóra városától, mint hazájáról, vette nevét. Teste rövidebb, mint a közönséges kecskeé, hosszú fülei lecsüngnek. Hosszú, szép fehér, selyemforma puha szőre van, melyet hibásan teveszőrnek neveznek és a belőle készült szövetet k a m e 1 o t n a k . '
nagyon megkönnyítették az oroszok hódító munkáját e vidéken. — Számra nézve legnagyobb a g e o r g i a i a k és a c s e r k e s z e k törzse. Az utóbbiak azonban az oroszok uralmát elismerni nem akarván, tömegesen kivándorol- tak Törökországba.
Politikailag a Kaukasus vidéke egészen orosz birtok. Armenia egy része is az oroszoké, de nagyobb része még török bii-tok, délkeleti területe pedig Persia kiegészítő részét képezi.
III. Az Iráni fensík.
A Van és Urmiai tavat környező területek hegységeit a K u r d i s z- t a n i h e g y e k nevezete alatt foglalják össze. Ennek egyik gerince, az Urmiai tavat nyugatról megkerülve, a P e r s i a i h a t á r h e g y s é g nevezete alatt délkeleti irányban húzódik a P e r s a ö b ö l i g s innen az A r a b s . - p e r s a t e n g e r partjain keleti irányban egészen az I n d u s folyó torko- latáig. E hegységben helyenként termékeny völgyekre bukkanunk, a hol ugyanis azoknak minden oldalról elzárt vizei öntözésre fordíthatók. Ezen völgyek mintegy oázokat képeznek e terméketlen, kopár-sziklás vidéken s itt azután többnyire nagyobb városokat is találunk, a karavánok nyughelyeit.
Ezen városok legfontosabbjai: I s z p a h á n, délkeletre tőle J e z d s. még tovább K i r in a n ; mindezekből a P e r s e p o l i s z i k a t l a n b a n fekvő Sirászon át, út vezet a Persa öbölben fekvő A b n s e h r felé.
Az Ui· m i a tavát éjszakról megkerülő hegység a Kaspi tóig húzódik.
Ezen hegységen át vezet az út Armeniából T a b r i s z felé s innen egyrész-
; ről H a m a d i n, azután pedig T e h e r á n felé Persia szívébe. A Kaspi tónál . e hegység az Elburshoz csatlakozik, mely (legmagasabb csúcsa a Demavend 5624 mf) keleti irányban az A t r e k folyó torkolatáig húzódik s innen némi- leg alacsonyodva, a H e r i - R u d folyó szűk szikavölgyéig. E hegyvidék leg- fontosabb két városa: A b s t r a b a d és M e s k e d .
A Heri-Rud völgyétől kelet felé emelkedő hegység K u h i - B a b á n a k neveztetik. Ebben ered a Heri-Rud s innen nyugati irányú termékeny hossz- völgyet képez, melynek számos virágzó helységei között a legjelentékenyebb·
H e r a t . E városnál a Heri-Rud éjszakra kanyarodik s'a tetemes magasságú hegyláncolatot áttörve éjszak felé folyik, hol Turkesztán sivatagjaiban elenyé- szik. A Heri-Rud által képezett ezen szoros egyike -a legfontosabbaknak Ázsia területén s ebben rejlik Heratnak jelentősége.
A Kuhi-Baba éjszakkelet felé a H i n d u k u s , délkelét felé pedig a S z e f i d - K o h hegységhez csatlakozik. E kettőt elválasztja a K a b n 1 folyó,, melynek tág völgykatlanában a legfontosabb város K a b u l .
A Kabul folyó oly sziik sziklavölgyben folyik a Indus felé, hogy az útat, mely Indiát Kabul várossal összeköti a K a i b e r hágón át· kelle vezetni, melynek közelében a Szefid-Koh a S z o l i m á n h e g y s é g h e z csat- lakozik.
A Szolimán hegység az Indus folyó jobb partján, számos kisebb hegyi patak harántvölgye által meg-megszakítva, az Indiai Óceánig húzódik s ott a persa határhegységhez csatlakozik.
Az elősorolt- hegyek közötti terület az Iráni fensíkot- képezi. Ennek délkeleti része kopár sziklasivatag (Gedrosia). Ez teljesen lakatlan s csak éjszaki részén van egy termékeny, mert öntözésre fordítható' patak által szelt völgy, melyben K e 1 a t fekszik, B e l u d s i s z t a n fővárosa s az Indiai és Persia közti karaván kereskedés egyik főhelye.
Ej szaknyugatra ettől terül e l a H i l m e n d folyó vidéke, melynek leg- mélyebb részét a H a m n n sós-vizet tartalmazó tava tölti be. — A Hilmend völgy legjelentékenyebb községe K a n d a k a r , a Kelatból Heratfelé vivő kereskedés középállomása.
A Hilmend vidékétől nyugatra a nagy L u t sivatag terül el s ettől kisebb rendű begyektől elválasztva a n a g y s ó - s i v a t a g .
Politikai beosztását tekintve az Iráni fensíkon három államot találunk. · Keleti részét elfoglalja A f g a n i s z t a n ( I ) és B e l u d s i s z t a n (H), nyu- gatra ezektől terül el Persia (ni).
Mind a három tartomány igen gyéren van lakva, szélesen kiterjedő területek egészen lakatlanok (párduc). A lakosok, kik nagyobbrészt afganok, beludsok és persák, továbbá bevándorolt törökök, kurdok és arabok, vallásra nézve mind mobamedanusok és számos kisebb törzsekre oszolnak.
A terület éghajlata continentalis : a begyekén kemény téllel, a síksá- gokon mindent kiperzselő hőséggel.
Földmívelése s állattenyésztése kezdetleges; területén kivált a hagy- más növények díszlenek; ipar és kereskedés csak a nagyobb városokban található. Nagy hátrányára szolgál mindezeknek, a közlekedési eszközök tel- jes hiánya mellett, a harcias lakosok nagy rablási hajlama.
T e r m é s z e t i tárgyaik. •
a) Növények.
A h a g y m a sok fajai között legközönségesebbek a v e r e s és fog- hagyma. Ezeket- sokan nyersen is eszik sóval, kenyérrel: leginkább pedig ételeket- fűszerszámoznak velők. Mindeniknek ereje főképpen valamely illó erős olajból áll, mely a főzés vagy sütés által elillan, még pedig a veresből annyira, hogy ez megfőve édes ízűvé lesz. Mindegyik gyomorerősítő. A veres hagymához hasonló erejűek, kisebb vagy nagyobb mértékben, a p ó r é h a g y m a , s z é l e s l e v e l ű h a g y m a , m o g y o r ó h a g y m a és a m e -
t-élő l i a g y m a , mely utolsónak leginkább csak leveleivel élnek. ·
b) Állatok.
A p á r d u c (Felis pardus) nagyságra nézve egy jó nagy mészáros kutyával megegyező, macska féle ragadozó állat. Barnás sárga szőre fekete
61.
foltokkal tarka. Kegyetlen és ragadozó, félelmesebb a tigrisnél. Éjszakán- ként becsap a házakhoz is és elfogdossa a macskákat, menyéteket és pat- kányokat, megöli a tehenet is és elviszi a boiját. Bőre becses szücs-portéka.
IV. Mezsopotamia.
Az Euphrat és Tigris, Elő-Azsia legnagyobb folyói, az Armeniai fel- földön erednek. Az Euphrat felső folyása nyugati, később délre kanyarodik s az Arm. Taurus áttöretése után délkeletre fordul s ezen irányt torkolatáig megtartja.
MESOPOTAMIA ÉS SYRIA.
Mielőtt a Persa öbölbe ömlenék, egyesül a Tigrissel. Ennek folyása hasonló az Euphratéhoz. Hajdan az Euphrat és Tigris külön-küiön ömlöttek a tengerbe, most egy darabon egyesülve folynak. Egyesült folyásuk S z a t - e l - A r a b n a k neveztetik. — Ezen két folyónak világtörténelmi jelentősége van. Az általok határolt vidék, ásott csatornák által kellőleg öntöztetve, Elő-Azsiának legtermékenyebb területét képezte s innen van, hogy birtokáért valamennyi itt érintkező népelem versenyzett. Az itt keletkezett államok hatalmáról még most is tanúskodnak hajdani városaik még most is bámulatot gerjesztő romjai. A régi csatornák és mesterséges vízmedencék elhanyagol- tattak, a lakosok ellustultak, kereskedés, ipar aláhanyatlottak, a régi városok
S c h o l t z . Földrajz. 6
összedőltek 8 félő, hogy ezen áldott terület is a szomszéd syriai sivatagok zsákmánya lesz, mely egyes területeket már is hatalmába kerített.
Az Euphrat és Tigris közötti területen ez idő szerint arabok és törökök laknak, kik részint földművelők, részint nomád életet folytató pásztorok.
A közép-korban keletkezett fényes városok, mint B o s z r a , B a g d a d , M o s z u 1 az átviteli kereskedésnek mind megannyi nevezetes állomásai, a S z u e z i c s a t o r n a megnyílása óta elvesztették jelentőségüket, lakosaik régi vagyonosságukat. A vidék hanyatlott kereskedésének talán majd ismét lendületet fog adni az Euphratvölgyi vasút, mely a Földközi tengert a Persa öböllel, Európát Indiával összekötni lesz hivatva.
Politikai tekintetben Mezsopotamia az ázsiai török birodalomhoz tartozik.
V. Syria, Palaesztina és a Szína! félsziget.
Az Euphrat nyugati kanyarulata s az Iszkenderuni öböl közti távolság nem több 150 kilométernél. Ezen közt az Arin. Taurusból. délre húzódó hegyágak borítják. Itt a Syriai kapun át az O r o n t e s folyik nyugati irány- nyal a Földközi tengerbe. Torkolatától délre a tengerpart hegyes ugyan, de kisebb öbleivel s a tengerparti folyócskák torkolatainál helyenként elterülő kisebb sík területeivel, az ó-korban oly vidéket képezett, melyen a bátor és vállalkozó, iparos és kereskedő lakosság a jólét magas fokára emelkedett.
Fényes, gazdag városok ékesítették akkor e tengerpartot; de ezek elpusztul- tak s c s a k B e i r u t és J a f f a bír még fontossággal, amaz Damaszkusz, ez J e r u z s á l e m közelségénél fogva. — A Karínéi hegyfoktól a hegyek a parttól elmaradoznak, hátrább húzódnak, a part alacsonyabb lesz, míg dél- nyugatnak, majd egyenesen nyugatnak kanyarodva a Nílus torkolatát eléri.
Az imént leírt tengerpart s az Euphrat folyó közti terület egységes neve S y r i a . Éjszaki része az Orontes által szelt hegyvidék. Az Orontes balpartján emelkedik a L i b a n o n hegység. Az Orontes túlsó oldalán hasonló irányban az A n t i l i b a n o n , melynek déli folytatását a H e r m o n hegység képezi. Ezen számos hegyi patak által szelt, mérsékelt éghajlatú s nagy termékenységű vidék, enyhe, egészséges levegőjével, növényzetének gazdagságával, cédrusfa és gránátalmafa erdeivel Elő-Azsiának egyik leg-
• szebb területe. — Az Antilibanontól keletfelé fekszik egy termékeny oaz közepén D a m a s z k u s z . Ez Elő-Azsiának legjelentékenyebb kereskedő városa.
Az Antilibanonban ered a L e ö n t é s . Ennek balpartján húzódik az Antilibanontól elágazó azon hegység, mely délfelé mindinkább kiszélesedve a Palaesztinai felföldet képezi. — Ezen felföld meredeken emelkedik a Jor- dán völgyéből s alacsonyodik a Földközi tenger felé. Az emelkedés főgerince a mélyen fekvő H o l t t e n g e r t (894 mf) megkerülve az A k a b a i és S z u e z i öblök között fekvő félszigetig húzódik s annak déli csúcsán a köve3
83.
S z i n a i hegykúpban végződik. A Holt tenger környéke vulkánikus erők által rémítően szakadozott terület, maga a tó aszfaltos és sós talajú vidéke az állat- és növényéletet teljesen nélkülözi.
A Paltesztinai felföld legjelentékenyebb városa J e r u z s á l e m ; világ- történelmi jelentősége ismeretes. Lakosai most zsidók, mohamedánok és minden felekezetbeli keresztények: • · •
A Jordán folyón túl, tehát balpartján is húzódik egy éjszakról délfelé irányúit hegygerinc, melynek nyugati lejtői kövesek ugyan, de vízzel bőven ellátva lévén, jó hegyi legelőket rejtenek, de egyszersmind a sakál és hiéna kedvenc tartózkodási helyei. Innen túl azután az Euphratig és Persa öbölig a terület vizet teljesen nélkülöző sivatag.
Syria vízzel bíró területei felette termékenyek. A Libanon és Anti- libanon tövénél elterülő vidék földünk legszebb s legtermékenyebb vidékei közé sorolható. Ezen jól művelt s igen sűrűen lakott térület az ázsiai török birodalom legjövedelmezőbb része.
Lakosai arabok és törökök; a Libanan szűkebb völgyeiben székelő druzok vad és féktelen pásztor nép, melytől különösen a vidék keresztény lakossága időnként igen sokat szenved.
T e r m é s z e t i tárgyak. .
> a) Ásványok.
1. Az a s f a 11 legnagyobb mennyiségben a Holt tenger vizében és partjain található. Színe szurokfekete vagy barna, szaga, különösen ha dör- zsöltetik, sajátságos kozmás, mint némely kőszéné. Meggyulad és élénk, erősen füstölő lánggal ég. Használják házfödélnek, utcaburkolatnak, hajók bemázolására, fekete pecsétviasz készítésre, fáklyáknak és számos más célra.
b) Növények.
1. A c é d r u s f a (Abies Cédrus) a fenyőhöz hasonlít levelére és ter- mésére nézve, de növése inkább olyan mint a tölgyfáé. Levelei örökzöldek.
Már a legrégibb időben nagyra becsülték a cédrusfát szépségéért és fájának jó illatáért. Barnaveres fáját illatos faragványok készítésére használják. Haj- danában hajóépítésre is használták. ,
2. A g r á n á t a l m a . (Punica Granatum) j; vad állapotban tövises cserje, művelve alacsony fa," hosszúkás, kopasz, télen lehulló levelekkel és pompás veres virágokkal. Termése igen kedvelt gyümölcs, melynek csak a mag héjaiban foglalt savanyús, hűsítő nedvét élvezik. Különféle részei gyó- gyító szereknek is használtatnak.
c) Állatok..
1. A s a k á l (Canis aureus), a rókánál valamivel nagyobb és rokon- fajú ragadozó állat. Színe rozsd'asárgás, szürkéfeketével elegyédve." Tórka fehér. Füleinek széle rozsdaveres. Lompos farka hegyén feketés. Nagy
fi*
ragadozó, de könnyen megszelídíthető. Ázsiában csapatosan él. Bőre becses szőcsárú. i
2. A s á v o s h i é n a (Hvaena striata) rettenetes tekintetű ragadozó állat, mely kősziklák üregeiben vagy föld alatti barlangokban lakik. Közel olyan nagy mint egy farkas. Lecsüggő feje, magas szárai és a hátán serénye van. Szürkésfakó serteforma szőrén imitt-amott feketés vonások mennek keresztül. Éjjel jár ki ragadozni, leginkább döggel táplálkozván, inkább hasznos, mint ártalmas állat és inkább gyáva, mint bátor. De ha éhség által gyötörtetik, hihetetlen vakmerőséget tanúsít s ilyenkor a házi állatokat is elragadja.
VI. Arabia.
A Svriai sivatagtól délre, körülvéve a Persa öböl, Persa-Arabiai tenger s a vele összekötött Veres tenger által, fekszik az Arabiai félsziget. A Veres tenger éjszaki két öble, az Akabai és Szuezi öböl; az utóbbit a Földközi ten-
ARAB1A TÉRKEPE.
gerrel összeköti a S z u e z i c s a t o r n a . — Ezen csatorna metszi a hason- nevű földszorost, mely Ázsiát A f r i k á v a l összeköti.
A Veres tenger éjszaki partvidéke hegyes, délfelé a hegyek a parttól hátrább húzódnak s így a tengerpart hosszában nem széles ugyan, de felette termékenj területeket találunk. Ezen területen két kikötő is van : a J a m- óbi, M e d i n a közelségénél fontos: a D s i d d a i , a mekkai zarándokok kikötőhelye.
85.
" М е к к а és M e d i n a Arabia történelmi középpontjai, s Mohaméd- nek legelőször itt hirdetett tanai által nagy fontosságú, világtörténelmi ese- . mények bölcsői. — Mindkettő, de különösen az előbbi, még most is a moha-
• medánusok szent városai. — Kereskedelmükre s iparukra felette jó hatással van az évenként ide özönlő zarándokok nagy száma.
Délfelé még két kikötő említhető u. m . : H o d e i d á és M o k k a , a vidéken nagy mennyiségben termesztett kávé és a tömjén fő rákhelyei és kikötői. . . . .. :
A félsziget délkeleti sziklás partvidéke mellett·fekszik: egy. kis szikla- szigeten A d e n , a B a b - e l - M a n d e b szoros közelében, az angolok birtoka, kik ezen hely megerősítése által a Persa-Arábiai és Veres tenger uraivá lettek.
Az ójszakkeleti part a nyitott M a s z k a t i s vele az O r m u z d szo- rosa által összekötött Persa öböl hosszában húzódik egészen az egyesült Euphrat-Tigris torkolatáig. — Ezen sziklás part, mélyen a. szárazba nyúló öbleivel s két nagyobb félszigettel, a tengeri kalózok kedvenz tartózkodási helye volt, míg az angol hajóhad uzelmeiknek véget vetett.. Legnagyobb helység e részeken M a s z k a t , e rész szárazföldi terményeinek jelentékeny
piaca. . . . ' ' . ' · . . Arabia belseje sivatag felföld. A sivatag nagyszámú oázisainak lakosai
beduinok, azaz pásztor — nomád—életet folytató arabok (teve), számos törzsre oszolva, kik örökös ellenségeskedésben élnek egymással. A gyakran véres és .évtizedeken át tartó harcok oka legtöbb esetben egy kút használhatása, vagy
egy hő legelőt igérő terület birtoka. . A tengerpart lakói szelídebb lelkületűek s a műveltség magasabb fokán
állók; ezek földművelés mellett ipar és kereskedéssel foglalkoznak.
Arábia nyugati partvidéke az ázsiai török birodalom kiegészítő része ; délkeleti területe a Maszkati fejedelem fenhatósága alatt áll, míg belsejének beduin lakói nem uralnak sénkit; egyes-törzsek, vérrokoni kötelékek által egymáshoz csatolva, függetlenül élnek törzsfőnök alatt.
• . t. . ·
. T e r m é s z e t i tárgyak.
1. А к á v é f а (Совея arabicá) kisded, örökzöld fa vagy cserje, keresztben álló terebélyes ágakkal, tojáskerek, hosszúkás, kopasz, fölül sötét-
• zöld, alúl halaványzöld, ellenes levelekkél. Termése sötét cseresznyeveres, kétrekeszű, gömbszerű bogyó, melyben két, melülről lapos, hátulról domború, szarúnemű mag, a kávébab, rejlik. A termés húsos takaróját eltávolítva, ' kiveszik a babokat és megszárítják. A pörkölt kávébabokból italt főznek, mely
magában vagy tejjel keverve ízletes és tápláló.
2. A t ö m j é n a Boswellia .serrata fának kiizzadott gyantája, mely meggyújtva ég és jó illatot terjeszt. Az egyházi szertartásoknál alkalmazott füstöléseknél használják a tömjént is más anyagokkal keverve.
3. A t e v e (Camelus dromedarius) a meleg tartományokban igen hasznos állat. Hosszabb és magasabb mint a ló, háta közepén zsírpupja van.
Egész testét kócos, vörhenyesbarna vagy szürke, egyenetlen szőr födi, mely a zsírpúpon és lábakon hosszabbra nő mint a test többi részein. Szügyén és mellső lábai térdein már fiatal korában kemény bőrpárna fejlődik ki. A teve lábain két-két kis csülök van, melyek alúl össze vannak nőve s csak a hegyü- kön állanak szabadon. A teve nem jár csülkein, hanem széles, kérgesbőrű talpain. A teve az arabok leghasznosabb házi állata, mely a forró homok- sivatagon kizárólag használtatik utazásra és teherhordásra. Méltán nevezik ezt az arabok a sivatag hajójának, mert az nélküle megjárhatlan volna.
A teve 400—500 kilogramm teherrel a hátán napjában 70—90 km.-nyi utat tesz és a legcsekélyebb takarmánynyal is megelégszik. A szomjúságot nyolc napig képes eltűrni. Kitűnő hasznot hajt még húsa,, teje, sőt trágyája által is.
VII. Elöázsia általános viszonyainak összefoglalása.
Ha Elő-Ázsiának eddig egyenként tárgyalt részeit összefoglaljuk s ezen területet mint egészet tekintjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezen tekin- télyes nagyságú terület (k. h. 44—90° ; éjsz. sz. 12—44°) Ázsia többi részei- től magas, csak helyenként áthágható bércek által van elválasztva. Innen van, hogy évezredek óta inkább Európa s Afrikával állott összeköttetésben, mint Ázsiának vele határos területeivel.
Elő-Ázsia egy nagy, éjszakról délfelé alacsonyodó felföld, melyet az Euphrat és Tigris szel. Maga a Szat-el-Arab, mint a terület legjelentékenyebb folyó vize, nem ömlik ugyan a Földközi tengerbe, hanem a Persa öbölbe, mindazonáltal, ha földrajzilag nem is lehet e területet szorosan a Földközi tenger medencéjéhez tartozónak nevezni, történelmi múltja, lakóinak fejlő- dése s azon befolyás, melyet mindenkoron a Földközi tenger partjait lakókra gyakorolt, azt határozottan ide tartozónak tüntetik fel. — Kiváló fontosságú volt azon terület a Földközi tenger partjait lakó népekre még csak. a közel- múltban is azért,. mivel a Szuezi csatorna megnyitása előtt, itt vezetett át a legközelebbi út India felé, mely mesés természeti kincseivel ősidő óta különös vonzerőt gyakorolt a messze nyugat népeire.
A terület közlekedési eszközei még nagyon hiányosak. Az Euphrat és Tigris, mint a belföldnek legtermészetesebb útjai a tenger felé, el vannak iszaposodva; számos nem szabályozott kanyarulatok s a torkolat zátonyai a
hajózást rajtok lehetetlenné teszik. . A nép műveltségi állapota igen elhanyagolt. Legműveltebbek a tenger-
parton lakó görögök, továbbá az örmények; legvadabbak a kurdok, druzok s a beduin arabok.
A lakosság kevés kivétellel mohamedán vallású, helyenként keresztény, zsidó, sőt pogány néptöredékekre is akadhatni.
