P R E C I S
Horváth Tibor— Orbán Eva
Orsi'if.ns Pedagógiai Kómviar is M üzeműm — Orszagn:; Sítch(.nvi K c n w i a t
Mi a P R E C I S ?
A. C. Fosken — igen szellemesen - azzal mál
taija a PRECIS-t, hogy annak számos előnyös tulaj
donságéi más osztályozási rendszerben is fellelhet
j ü k , ám a PRECIS az egyedüli, amely a felhasználók és indexelök életét megkönnyítő, kifinomult eszkö
zöknek ilyen sokaságát egyesíti [1]. Ezt a k i f i n o m u l t rendszert 1986-ban kísérletileg, 1987-ben pedig a gyakorlatába is bevezette az OPIR (Országos Pedagó
giai Információs Rendszer), amelynek fejlesztő intéz
ménye az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
A jelen dolgozatban a PRECIS eredeti, angol válto
zatának ismertetésére szorítkozunk. M i v e l a PRECIS alapelveiben a természetes nyelv gramma
tikáján nyugszik, és elsőként az angol nyelvre dol
gozták k i , a magyar változat — legalábbis " f e l s z í n i "
megoldásaiban — szükségképpen eltér az angol mintától. A "magyar P R E C I S " bemutatása egy másik tanulmány feladata lesz. A többnyelvűség megértéséhez itt csupán annyit kívánatos közölni, hogy a PRECIS közelebbről a Chomsky-féle transz- formációs-generatív grammatika talaján nyugszik, Chomsky és követői szerint a mondatok ú n . mély
szerkezete m i n d e n nyelvben közös, azaz nyelvi u n i - verzálé. Ez leszi lehetővé a PRECIS átvételét olyan nyelvekre is, amelyeknek a nyelvtana meglehetősen elléraz angolétól.
A PRECIS (PREservcd Context Indexing System = a szövegösszefüggést megtartó indexelő rendszer) kifejlesztése Derek Ausiin nevéhez fűző
dik, aki 1 9 6 8 - 1 9 6 9 óta a Classification Research G r o u p ( C R G = osztályozási kutatócsoport) kereté
ben kizárólagos felelősséggel foglalkozott az angol nemzeti bibliográfia számára kidolgozandó indexe
lési eljárással. A brit nemzeti bibliográfia indexelé
sére, pontosabban tárgymutatójának készítésére a hetvenes évek első felében bevezetett PRECIS-t a gyakorlati tapasztalatok alapján folyamatosan fej
lesztik: eredményei, fontossága túlmutat a nemzeti bibliográfián, számos nyelvre átültették. N e m z e i - közi jelentőségű eljárássá nőtte ki magát.
A PRECIS nem abban az értelemben osztályozási rendszer, mint mondjuk az E T O , Bliss rendszere, a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavas osztályozása vagy a hasonlók, hogy ti. elsősorban fogalmi rend
szer, kifejezések gyűjteménye lenne, amelyhez egy bokornyi alkalmazási szabály is hozzátartozik. A PRECIS-nek nincs " s z ó t á r a " , nem tartozik hozzá az osztályozási kifejezések eleve meghatározott gyűjteménye. A PRECIS olyan szabályokból áll, amelyek megmondják, hogyan kell felhasználni bár
mely tárgyszórendszert, az osztályozási kifejezések bármely szótárát. Grammatikát nyújt ahhoz, aho
gyan a kifejezéseket értelmes indextételekké kell összekapcsolni. Valahogy úgy, ahogy egy nyelv nyelvtani szabályai megmondják, hogyan lehet a nyelv szavaiból mondatokat generálni. A PRECIS tehát szintaxis.
A z OPIR-ban rendelkezésre áll egy nagyjából te
zaurusz konstrukciójú pedagógiai tárgyszójegyzék, s ez esetben a PRECIS ennek alkalmazási szabályait határozza meg.
A P R E C I S - i n d e x e l é s folyamata
A PRECIS alkalmazásakor folytatott osztályozói munka lényegét tekintve n e m tér el a megszokottól.
A d o k u m e n t u m vagy kérés tartalmának elemzésé
vel kezdődik, és ennek eredményeként az indexelő megfogalmaz egy, a tartalmat, valamint a releváns
nak ítélt egyéb tényezőket (pl. a téma feldolgozása
kor alkalmazott módszert, a műfaj megjelölését, a használói csoportot, amelynek a művet szánták) tar-
Horváth T . - O r b á n É.: PRECIS
talmazó természetes nyelvű mondatot. PREC1S- indexeléskor azonban ezt rögzíti, emlékezetében vagy akár írásban is. Ha az információkereső nyelv
nek szabályozott szótára van, az állításban szereplő kifejezéseket "szabványosítja", behelyettesíti Őket a szótár terminusaival. Ez nem kötelező: a PRECIS szabad szövegszavakkal* is m ű k ö d i k , ezeknek a ke
resésben mutatkozó előnyeit és hátrányait meg
őrizve.
A második lépés az ún. bemeneti szólánc megal
kotása. Ennek során a tartalmat reprezentáló állítást szintaktikai és (viszonylag lazán értelmezett) szemantikai-logikai elemzésnek vetik alá, amiben az operátorok (lásd később) rendszere támogatja az indexelöt, majd a helyes sorrendben felírt tárgysza
vakhoz hozzárendelik a tételszerkesztési és tipográ
fiai utasításokat hordozó jeleket, operátorokat, kó
dokat. A továbbiakban ez utóbbi műveletet, a szó
láncírás szabályait ismertetjük bővebben.
A bemeneti szólánc szerkesztésének főbb lépése
ire a PRECIS első kézikönyve algoritmust is adott, amely a tartalomelemzés lépéseit, döntéseit, vala
mint a láncba beírandó operátorokat tartalmazta. A z operátorok rendszere szinte az algoritmus szigorával szabályozza az osztályozó gondolatmenetét.
A bemeneti szólánc az osztályozási folyamat vég
terméke, amelyet általában adatlapra rögzítenek, s egyben a számítógép inputja. A felhasználó, kereső előtl megjelenő indextételcket ugyanis az operáto
rok, kódok által meghatározott utasításokat végre
hajtó számítógép állitja elő. Természetes, hogy az osztályozónak is tisztában kell lennie ezekkel az uta
sításokkal ahhoz, hogy az általa "elképzelt" tételek generálását a megfelelő utasítások megadásával k i válthassa. A tételeket azonban (az olvasó meg fogja érteni, miért) manuálisan szinte lehetetlen lenne el
készíteni. A m i k o r tehát a továbbiakban az operáto
rok, kódok ismertetése közben indextételeket írunk fel, ezeket mint az osztályozó által elképzelt, akart számítógépes outputokat kell felfogni.
A PRECIS-t jelenleg nyomtatott mutatók előállí
tására használják. Ennek legkiforrottabb példája a brit nemzeti bibliográfia tárgymutatója, amelyben az indextételek a szóláncok kiemelt kifejezései, a
" v e z e t ő k " " (lásd később) betűrendjében találhatók
' A szakmai gyakorlatban sajnálatosan elterjedi "szabad lar&yszu kifeje-es helyei; a szabad szövefeszó kifejezel használjuk. A tárgyszó ugyanis fogalmilag nem lehel
"szabad", mivelszabályozoli szolár egysége. - A leki.
" A szerzők által "vezetö"-nek nevezett kifejezést ("Lead"! a hazai osztályozási oklalásban és gyakorlatban "vezérszónak"
szoktuk nevezni, annak ellenére, hogy gyakran nem ve
zérszó, hanem löbbiagú 11 vezér kifejezés", és annak ellenérc, hogy egyes szakértők (Györe Pál, Hoványi Gábor) a "ve
zérszó" kifejezést eltérő, tárgyszó értelemben használják. A
meg. M i n d e n tétel annyiszor szerepel — a megfelelő helyen —, ahány vezetőt az osztályozó a bemeneti szóláncban kijelölt. Természetszerűen a kereső szá
mára ezek jelentik az elérési helyet, az azonos veze- töjü tételek közül pedig a szövegkörnyezet alapján választják kí a relevánsakat, akárcsak a K W I C - stb.
indexekben. A PRECIS előnye a többi indextípussal szemben az, hogy a tartalmat teljes terjedelmében reprezentáló releváns kifejezéseket találunk meg a tételben ( n e m pl. a címet), ésa természetes nyelvi
hez közelít a tétel szerkezete ( n e m csak mechanikus permutáció).
A PRECIS elvileg online keresésre, profilszer
kesztésre is alkalmas, bár eddig csak kísérleti feldol
gozásokról, keresésekről adtak hírt.
Az operátorok
A PRECIS nagy ambíciója az, hogy az indextéte
lekei közel hozza a természetes nyelv mondataihoz, annak a felismerésének az alapján, hogy a monda
tokban a szavak egymást értelmezik, magyarázzák (a PRECIS terminusával: kontextuálisan függnek egymástól), s hogy e szerepüket a szórenden keresz
tül érvényesítik. (Ez utóbbi törvényszerűség, az ú n . egy az egyhez kapcsolat, vagyis hogy a szavak az előttük állókat értelmezik, elsősorban a nem ragozó, izoláló nyelvekre érvényes!) E szabályok ér
vényre jutását biztosítják a szerepoperátorok, sze
repjelölök. Ezek mutatják a kifejezések szintaktikai és bizonyos fokig logikai funkcióját a tárgyszavak együttesében. A PRECIS alapeszméjének markáns vonása, hogy érvényesíti az osztályozáselméletnek azt a régi sejtését, hogy a nyelvtani viszonyrendszer szorosan összefügg a szemantikai relációkkal. Csak
hogy bármely természetes nyelv nyelvtani eset- rendszere túlságosan következetlen és pontatlan ahhoz, hogy a szemantikai relációkat egyértelműen kifejezze. Ez a következetlenség azonban kiküszö
bölhető, ha a " f e l s z í n i " grammatikát felcseréljük a nyelvi mélyszerkezet esel rendszeré vei. amely — mint mondtuk - egyetemes érvényű, ezért hasz
nálja a PRECIS a Chomsky-féle nyelvészeti iskola eredményeit,
A nyelvtani és logikai kapcsolatok kifejezésére Austin még ú n . kódokat is bevezetett. Az operátorok a tárgyszó, kifejezés funkcióját, szerepét határozzák meg, hogy a d o k u m e n t u m tartalmának leirása, tárgykörének megjelölése pontosan benne legyen az
szövegben — tisztelve a Szerzők elhatározásai - -i vc/cio kifejezési változatlanul hagytuk, de e fogalom megjelölésére változatlanul a veícrszí kifejezést ajánljuk. — A lekt.
T M T 3 4 . évf. 19K7.7. s i .
indextételben; hogy u szavak a lermészeles nyelvé
hez közelálló sorrendben jelenjenek meg, és ez a sorrend következetesen azonos legyen: lehetővé teszik a számítógépi kezelést; végül támogatják az indcxelöket azzal, hogy mintegy kikérdezik, így kényszerítve őket az osztályozás igényeinek megfe
lelő analízisre, a tartalmi és alaki szabályok betartá
sára. A kódok ezzel szemben nem szerepet jelölnek, hanem f o r m a i , tipográfiai, nyelvi szabályozó funk
ciókat látnak e l . például a ragok használatát megha
tározó utasításokat adnak.
Ezen túl még a tipográfiái, a lételszerkezelel, a központozást stb. befolyásoló lételírási konvenció
kat is alkalmazzák. Ezek közül a legfontosabb talán a pi/Ki j e l ( </ ) , amely a szólánc megfelelő kifejezé
sei fólott azt az utasítást hordozza, hogy a kifejezés legyen vezető, azaz tipográfiailag kiemelve, besoro
lási és elérési pontkent szerepeljen a mutatóban.
A kódok és szerepoperátorok rendszerét az /.
láblázat foglalja Össze.
Az operátorok és kódok ismertetése elölt ér
demes egy egyszerű PRECIS telelt megvizsgálnunk.
A tételek szerkesztése — mint c m l i t c t t ü k - mindig egy, a d o k u m e n t u m tartalmát reprezentáló állítás megfogalmazásával kezdődik, s a tulajdonképpeni indexelés ennek az állításnak az elemzésén alapul.
Tegyük f e l , hogy témánk "az egyetemi hallgatók vé
leménye az egyetemi tantervekről". A tárgyszavak (belürendben): egyetemek, hallgatók, tanterv, véle
mény. A PRECIS bemeneti szólánca pedig (egyelő
re a vezetők jelölésén kívüli jelölések nélkül):
/ egyetemek tanterv
• hallgatók vélemény
A z előbbi példából a következő indextételeket kapjuk (a tételben megjelenő toldalékokról - a jelen esetben -e birtokjel és -ről rag — később lesz szó):
E G Y E T E M E K
Tanterv, Hallgatók véleménye T A N T E R V . Egyetemek
Hallgatók véleménye
H A L L G A T Ó K véleménye. Tantervről.
Egyetemek
Nézzük most m e g . hogy működnek az operáto
rok, amelyek a lételek szerkesztését szabályozzák!
A PRECIS lételek gerincét az ( 1 ) , ( 2 ) , (3) jelö
lésű ú n . magoperátorok alkotják. A z első kérdés az osztályozási, indexelési folyamaiban az alapállíiás elemzésében az. hogy m i az a cselekvés, folyamai, lörténés. amiről szó van. Ezl jelöli a (2) operátor.
( A generativ grammatikában - és általában a gram
matikában — ugyanis az ige köré szerveződik a mondat, ez hozza létre, ez generálja a nyelvtani eseteket.)
A következő fcladal annak a tisztázása, kire, mire irányul a cselekvés, k i , m i a folyamatnak, a cse
lekvésnek a tárgya. Ezt jelöljük az (1) operátorral. A harmadik kérdés pedig az, hogy ki vagy m i hajija végre a cselekvést, ki vagy m i az ágens. Ez előtt áll majd a (3) operátor. Ezek a természetes nyelvű mondatok legfontosabb Összelevöi is. Például: " i n telligenciamérés Wechsler-skálával". ebből pedig a következő PRECIS-szólánc készíthető:
(1) intelligencia (2) mérés
(3) Wechsler-skála
Azt kívánjuk, hogy ez a tétel három helyen jelen
jen meg: az egyetemek, a lanterv és a hallgatók alatt, de úgy, hogy mindig a téma teljes leírását le
hessen elolvasni. Ezért a PRECIS a fenti bemeneti szóláncból három indextételt fog rotálással előállí
tani, úgy, hogy a tárgyszavakat az óramutató járásá
val megegyező irányban forgatjuk. ( A sémán ezl nyilak jelzik.) A tárgyszavak közben három pozíci
óba kerülhetnek. Megjelenhetnek a besorolást és elérést meghatározó vezetőként (lead), módosító pozícióban (qualificr) és az ú n . kiegészítésben (dis
play). Sematikusan:
vezető módosító kiegészités
A z operátorok, amelyeknek emelkedő számsor
rendben való felírása kötelező, megszabták a sorren
det: tárgy, cselekvés, ágens. Bizlosították a szeman
tikai egyértelműségei. Erre különösen akkor van szükség, ha csupán a tárgyszavakat felsorolva ez nem lenne elérhető: pl. a filozófusok, matematiku
sok, tanítás tárgyszavak nem árulják el, hogy a filo
zófusok tanitják a matematikusokat vagy fordilva, esetleg mindkét csoport tanít, vagy mindkettőt ta
nítja valaki stb.
Léteznek természetesen olyan cselekvések is, amelyeknek nincs tárgya. Ilyenkor a tárgyatlan cse
lekvés végrehajtója, az ágens is (1) operátort kap.
(1) folyadék (2) áramlás
H o r v á l h T . - O r b á n É . : PRECIS
í. láblázai
A kódok és a szerepoperátorok rendszere
KIsödleges köttök
| T Í ma kapcsol ók S« Koordinált téma első eleme
| T Í ma kapcsol ók
Sy Koordináll téma következő el eme
| T Í ma kapcsol ók
S/ Közös elem
| K i feje lés kódok' Sa Körös főnév
Sc Tulajdonnév Sd Helynév
Másodlagos kótlok Különbségek
Megelőző különbségek
13 karakter) SO
Sl
s:
S3
1. és 2. karakter:
Nem vezető, különirantió Nem vezető, egybeírandó Vezető, kii lön Írandó Vczelö, egybeírandó
3. karakter: 1 —9. a fókuszról való távolság
Dátum mim különbség Sd
Közbevetett különbségek Sn Nem vezető közbeveteti különbség Közbevetett különbségek
SO Vezető kö/beveielt különbség
Kapcsolóit Sv.Sw
1 ipografiai kódok"
Elsődleges operátor ok A maglogalmak környezete Maglogalmak
0 Helyek A maglogalmak környezete
Maglogalmak 1
2 3
K ulcsrendszer: a tárgyas cselekvés tárgya; a tárgytalan e se lek vés cselekvője (végrehajtója)
Cselekvés, hatás
ttrfyiz cselekvés vtgrthajiija ksclckvt; e;;k:=) a rendszerbe bekerült dolog: tényező A magon kívüli fogalmak 4 Szcmponl mint formai megközelítési mód A magon kívüli fogalmak
S Tanulmányozott, vizsgált eset: pl- tanulmányozott terület, mintasokaság
A magon kívüli fogalmak
6 A dokumentum formája; Használói célcsoport
Másodlagos operátorok
Koordinált fogalmak f "Kötőit" koordinált fogalom Koordinált fogalmak
1 Koordináll fogalom
Függő elemek P Kés/: tulajdonság
Függő elemek
1 Kvázi generikus csoport tagja Függő elemek
'
Gyűjtőfogalmak, csoportokSpeciális csele kvésow tál y ok s Szerepmeghatározó; irányitolt tulajdonság Speciális csele kvésow tál y ok
A szerző állal létrehozott asszociáció Speciális csele kvésow tál y ok
u Kétirányú kölcsönhatás
* Ezekéi a kódokat nem tárgyaljuk
T M T 34. évf. 19M7. 7. S Í .
(1) operátori kaphat bármely entitás, és ez az operátor általában nem ismételhető, azaz a beme
neti láncban csak egyszer fordulhat elő. Viszont ösz- szeletten is megadható, pontosabbá tehető: lehet része, tulajdonsága, mellérendeltje stb., azaz lehel
nek függő elemei; ( p ) , ( q ) , (r) stb. betűkkel jelölt másodlagos operátorok. Az (1) operátorral jelölt tárgyszó képviseli az ún. kulcsrendszert, és logikai tárgyként funkcionál.
A (2) operátort bármely cselekvés, történés, ese
mény kaphatja, de nem mindig igei értelemben kell megjelenniük, hanem igy kezelhetők cselekvésként értelmezhető főnevek is. A nemzetközi kapcsolatok fogalom pl. (2) operátort kap. Ugyanezzel jelöljük a
"hatásként" értelmezhető főneveket is (pl. tuberku
lózis, hurrikán, fájdalom). A (2) operátor ismétlőd
het. Egy cselekvésnek lehet tárgya egy másik cse
lekvés. Például:
(1) folyadék kulcsrendszer /
/
(2) áramlás elsődleges cse
lekvés, a "vizs
gálat" tárgya (2) vizsgálat másodlagos cse
lekvés
Elsődleges operátor még a ( 0 ) , amely sorrendileg az első helyen áll. Helyet, környezetet jelöl, térbeli körülhatárolásra, elhelyezésre szolgál ("lokati- v u s z " ) . Ebből fakadóan nem állhat önmagában, nem lehel pl.
(0) Magyarország
szóláncot alkotni, mert ha a m ű tárgya Magyarország l e n n e , a k k o r az
(1) Magyarország
lenne helyes. A PRECIS részletesen szabályozza, hogy a helynév milyen esetekben kaphat ( 0 ) , és mikor (1) operátort.
A ( 0 ) , ( 1 ) , ( 2 ) , (3) elsődleges, illetve magoperá
torok használatára néhány szabály is vonatkozik. A legfontosabbak;
• M i n d e n szóláncban szerepelnie kell a d o k u m e n t u m tanalmát, tárgyát, témáját kifejező (1) operá
tornak és/vagy a tevékenységet, cselekvést kife
jező (2) operátornak;
• M i n d e n szóláncnak a ( 0 ) , ( 1 ) , (2) operátorok va
lamelyikével kell kezdődnie;
• A szerepoperátorok a táblázatban lévő blokkok
— amelyeket az 1. táblázat külön téglalapban foglal össze - határának átlépése után nem is
métlődhetnek; kivételek az összetett témák, többtémájú d o k u m e n t u m o k (lásd később).
Ha egy összegező témájú d o k u m e n t u m tartalma összefoglalható egyetlen tárgyszóban, akkor az ö n magában alkothat kulcsrendszert. Például:
(1) Magyarország
Ilyenkor is társulhat a magoperátoros kifejezés- heza magon kívüli operátorokkal ellátott kifejezés:
(1) Magyarország (6) útikönyv
Egy PRECIS-tétel vázát tehát a magoperátorok
"feszítik k i " , nélkülük nincs osztályozás, ahogyan természetes nyelvű mondatok sem lehelnek alany, állítmány (és tárgy) nélkül. Erre a vázra függeszked
nek a másodlagos operátorok. Folytatva a termé
szetes nyelvtanok analógiáját: mintegy ezek bővít
ményei.
A j o b b megértés kedvéért a másodlagos operáto
rokat nem a táblázatban adott sorrendben, hanem az alábbiak szerint tekintjük át.
A z ún. fúggö vagy közbeiktatott operátorok három különböző kapcsolatot tükröznek.
A (p) operátor jelentése: része, tulajdonsága (jel
lemzője). Első látásra furcsának tűnhet, hogy ezt a szemléletünk számára különböző kél szerepel ugyanaz az operátor fejezi k i . Emögött az a meggon
dolás húzódik, hogy a természetes nyelvben m i n d kettő birtokos szerkezetben jelenik meg. Pl. egy iskolának a bejárata (része kapcsolat) azonos szer
kezetű, m i n i az iskolának a színe. Néhány példa:
• • / (1) távcső (1) buddhizmus (1) m o t o r
(p) lencse (p) miszticizmus (p) méret A (p) előfordulhat ismétlődően, ti. valami részé
nek is lehet része, tulajdonsága, vagy tulajdonság
nak is lehet tulajdonsága stb. Például:
( I ) autó (1) iskolák / i , , <
(p) motor (p) tanárok (p) porlasztó (p) pályakép (p) méret
A (q) operátor (kvázigenerikus kapcsolat) fölé-, alárendelési ( n e m - f a j ) viszonyt jelöl. A " k v á z i "
szó azt jelenti, hogy az a priori genus-species relá
ció jelölése nem a PRECIS szintaxisának a dolga, hanem a szótár, a tezaurusz feladata. Pl. az egér a priori a rágcsálók alá tartozik, ám ha az egérről mint kártevőről, vagy mint kísérleti állatról van szó.
Horváth T . - O r b á n É.: PRECIS
akkor az egér a szövegkörnyezettől függően
" k v á z i " alárendelt:
(1) kártevők (1) kísérleti állatok (q) egér vagy (q) egér
A (q) operátorral fejezzük ki az i n d i v i d u u m o k neveit, ha fontosnak tartjuk annak a csoportnak, halmaznak, típusnak a meghatározását, amelyhez az i n d i v i d u u m tartozik. Például:
(1) könyvtárak (1) mérnökök (q) Országos Pedagógiai (q) Nemes Tihamér
Könyvtár és M ú z e u m
A (q) operátor alkalmazása számos osztályozási finomság megoldására is lehetőséget ad. A fenti al
kalmazás például - hogy csak néhányat említsünk - arra is j ó , hogy ha egy tanulmány Németh László
ról mint pedagógusról szól, vagyis több "szerepe"
közül (író, lapszerkesztő, iskolaorvos stb.) csak az egyikben mutatja be, akkor ezt úgy fejezhetjük k i , hogy " k v á z i " alárendeljük a pedagógusoknak:
(1) pedagógusok (q) N é m e t h László
Hasonlóan:
(1) teológusok (q) Planck, Max
azt fejezi k i . hogy itt n e m a fizikusi munkásságról van szó, bár a személy ugyanaz. A (q) lehetővé teszi h o m o n i m kifejezések értelmezését is:
(1) madarak (1) emelőgépek (q) daru (q) daru
Fontos szerepet kaphat olyan idegen nyelvű tárgyszavak, terminus technicusok esetén, amelyek
nek nincs pontos magyar megfelelőjük, és ezl érzé
keltetni akarjuk. Például:
(1) középiskola (q) srednaa skola
A z (r) operátor gyűjtő kifejezéseket (assembly) jelöl. Egy csoport, halmaz tagjainak, elemeinek ösz-
szességét (aggregáté), másfelől tagságot, társaságot
(associates; pl. valakinek a barátai, tanítványai, csa
ládja stb.) jelölhet. M i n d k é t esetre egy-egy példa:
(1) elefánt (1) H e n r i k , V I I I . , angol király (r) csordák (r) feleségek
A (g) operátort akkor alkalmazzuk, ha ugyanazon témakörön belül több tárgyszó mellérendelhető v i szonyban van. Például:
• (1) repülőgép (p) motor (g) szárny •
Figyeljük meg a (p) operátor ismételt alkalmazá
sától való eltérést! A szárny a repülőgépnek a m o torral "egyenrangú" része, ahhoz képest melléren
delt. Ha mégis (p) -t kapott volna, akkor a motor ré
szeként szerepelne. Tehát a fenti a pontos leírás.
Ha több mellérendelt tárgyszó v a n , akkor a (g) ismétlődik:
(1) sport (q) atlétika (g) labdajátékok •
•/
(g) torna (g) vízisportok
stb.
A z indextételekre vonatkozóan megjegyezzük, hogy ha a koordinált fogalmak valamelyike kerül vezető pozícióba, akkor csak a vezetőben lévő jele
nik meg, a többi kiegészítésben sem szerepel.
A z (f) operátor szintén mellérendelést fejez k i , de bizonyos kötöttségekkel. A k k o r alkalmazzuk, ha valamely mellérendelt fogalom a blokkhoz mint egészhez tartozik, n e m csak valamely tárgyszóhoz.
(A bemeneti szóláncban akkor beszélünk blokkról, ha az operátorsémában egy elsődleges operátorhoz másodlagos operátorok csatlakoznak.) Tegyük fel például, hogy bizonyos földrajzi területen vadkacsák és vadlibák kevert csapatokban élnek. A vadkacsák, vadlibák és kevert csapatok tárgyszavakból készült bemeneti láncoknál azt akarjuk, hogy a vadkacsák és vadlibák kötötten, mindig együtt mozogjanak, egyébként előfordulna olyan eset, hogy a vadkacsák kevert csapatait kapnánk, ami ugyan igaz, de ki kell fejeznünk, hogy mivel kevert ez a csapat, és mindig vadlibákkal kevert. Ezért beszélünk " k ö t ö t t " mellé
rendelő fogalmakról (binding vagy bound coordi-
T M T 34. évf. 1987. 7. sz.
nate concept). Hasonló csel pl., ha a kereskedők és a fogyasztók közös bizottságáról van szó.
A z ( u ) , ( s ) , (t) operátorok további finomítást tesznek lehetővé.
A z (u) operáior kétirányú kölcsönhalást fejez k i . Olyankor használjuk, ha a cselekvés tárgya és végre
hajtója felcserélhető. Ha pl. X összeházasodott Y-nal, akkor Y is összeházasodott X-szel. A két sze
mély ugyanannak a cselekvésnek egyszerre végre
hajtója és tárgya. Ez az eset kifejezheiö lenne az (1)(2) (1) operátormodellel. I [elyette azonban ( l ) ( u ) ( l ) - e t írunk. Tehát:
(1) Magyarország
(2) nemzetközi kapcsolatok (1) Románia
helyette helyesen
(1) Magyarország
(u) nemzetközi kapcsolatok (1) Románia
írandó. [Egyébként ez az eset annak a négy kivétel
nek az egyike, amikor az (1) operátor ismételhető.]
Előírás, hogy az (u) operátornak nem lehetnek függő elemei [ ( p ) , ( q ) , ( r ) ] .
A z (s) operátor és az azt követő "szerepe",
"hatása" és hasonló kifejezések lehetővé teszik annak érzékeltetését, hogy az utánuk (az eredeti angol változatban szórendi okokból elöltük) álló ágensek és az adott cselekvés vagy tárgy összekap
csolása a hagyományostól eltérő, szokatlan. Például:
(1) csecsemők
• (2) gondozás (3) apák (s) szerepe
A (t) operátorral a szerző által létrehozott asszo
ciációt j e l ö l t ü k , pl. valaminek az összehasonlítása valamivel, valaminek a kapcsolata valamivel, vala
minek a magyarázata, kifejezése, értelmezése vala
minek a segítségével stb. Például;
i/
(1) neurotikus betegek (2) otthoni ápolás (t) összehasonlítás (2) kórházi ápolás
vagy
(1) jelentés (t) értelmezés (3) információelmélet •
Hátravan mégíiéhány elsődleges operátor. A (4) a nézőpontot fejezi k i , amelyből a témái tárgyalják, amelyet emberek egy csoportja képvisel, pl. " k e resztény álláspont", "szakszervezeti állásfoglalás",
"filozófiai megközelítés" stb. Például:
(0) városközpont (2) közlekedés
(4) szociológiai szempont
A z (5) operátorral fejezhető ki a minta, a minta
sokaság vagy — esettanulmányokban — a példa, példaként tanulmányozott terület. (5)-öt kapnak va
lamely tanulmány bizonyitási forrásai is. Például:
(0) Magyarország (2) özönvíz
(2) társadalmi mobilitás (5) bizonyítás forrása (5) mintasokaság (q) Biblia
(q) négyezer család
A (6) operátorral lehet kifejezni a d o k u m e n t u m típusát, valamint a felhasználói célcsoportot, amely
nek a m ű készült. A d o k u m e n t u m típusán egyaránt értendő a fizikai forma és a műfaj. A (6) operátor is
mételhető. Például:
(2) közlekedésbiztonság (2) családi élet (6) ajánló bibliográfia (6) animációs f i l m (6) sorozat (6) gyermekek számára
Sorrendi kérdések
A PRECIS-szólánc felírásakor az ( 1 ) , (2) és (3) operátorok számsorrendjét követjük, amely egyben tárgy-cselekvés —ágens sorrendet isjelent. (Ponto
sabban a három magoperátor a tétel vázái adja, köz
beékelve azonban megjelenhetnek függő elemek és más operátorok is.) Ez a sorrend éppen egy angol, szenvedő szerkezetű mondat szórendjével egyezik meg. (Pl. Buildings are damaged by frost — az épü
letek megrongálódtak a fagy által — nézzük el a példa kedvéért a magyartalanságot.) A bemeneti láncok a rotálás következtében különböző, de kö
vetkezetes sorrendű tételeket eredményeznek,
H o r v á t h T . - O r b a r i É.: PRECIS
végül pedig, amikor az utolsó tárgyszó kerül vezető pozícióba, éppen fordított sorrendű olvasatot kapunk, mintha a mondat átalakult volna aktiv szer
kezetűvé. (Frost damages buildings.) A z új sorrend tehát: ágens—cselekvés —tárgy.
A PRECIS-tételek egyértelműségét a sorrend is erősíti. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a bemeneti szólánc által nyújtott sorrend nem egyezik meg a természetes nyelvivel, vagy a sorrend nem szünteti meg a jelentésbeli bizonyta
lanságot. G o n d o l j u n k egy előző példánkra: a filozó
fusok, tanítás, matematikusok tárgyszavakból a ma
tematikusok, tanítás, filozófusok sorrend is előáll, így nem tudni, ki tanít kit.
A probléma megoldására Austin bevezette az ún.
predikátum- (állítmány-) transzformációi, amely
nek az a célja, hogy szükség esetén sorrendcserét hajtson végre, továbbá, hogy megváltoztassa a tárgyszavak helyét a módosító, illetve kiegészítő po
zícióban. Egyik előző példánkkal szemléltetve:
(1) filozófusok (2) tanítás y (3) matematikusok
esetén létrejön a predikátumtranszformáció, ha a (3) matematikusok tárgyszó kerül a vezető pozíci
óba. A további sorrend pedig az eredeti, tehát a lánc felírásának a sorrendje lesz, vagyis a rotálási szabály állal kapott sorrend fordítottja:
M A T E M A T I K U S O K Filozófusok tanítása
jól szerkesztett magyar mondatot. (A ragozás kérdé
seiről később esik szó.)
Az indexelöt a predikátumtranszformáció nagy
mértékben támogatja abban, hogy bemeneti szólán
cai helyes szerkezetű mondatokhoz közelálló tétele
ket hozzanak létre. Ugyanakkor arra készteti, hogy az indexelés során megvizsgálja a bemeneti szólán
cokat is. Közben dönthet arról, hogy kívánatos-e ez a művelet vagy n e m . Ehhez a vizsgálathoz számító
gépes támogatás adható, nincs tehát arról szó, hogy az indexelő k ü l ö n rostálgasson m i n d e n egyes PRECIS-szóláncot.
A predikátumtranszformációhoz hasonlít az ún.
invertáli forma. Példaként a (4) operátort mutatjuk be, amely az invertált formátumot előidézi.
(0) városközpont (2) lakáseiosztás •
(4) szociológiai szempont
Ha a (4) szociológiai szempont tárgyszó kerül a vezető pozícióba, a bemeneti szólánc a tételben in
vertált formában jelenik meg:
S Z O C I O L Ó G I A I S Z E M P O N T Városközpont. Lakáselosztás*
A módosító pozíció helyett a többi tárgyszó a k i egészítésben jelenik meg, és sorrendjük a felírás sor
rendjét követi.
Láttuk, hogy a vezető után a predikátumtransz
formáció hatására a többi tárgyszó kiegészítő pozíci
óban áll, holott a rotálás eredeti szabályai szerint a módosításban lenne a helyük. (A toldalék — itt a birtokjel — magyarázatára később kerül sor.)
Általában: a predikátumtranszformáció létrejön, ha a szóláncban a (3) magoperátort, amely az ágens jelölésére szolgál, közvetlenül a (2) vagy a ( t ) , (u)
operátor előzi meg.
Itt magyar szempontból egy nagyon fontos kér
désről van szó. Ha ugyanis a magoperátorokat te
kintjük, a felírás ( í ) , ( 2 ) , (3) sorrendű, a tétel pedig ( 3 ) , ( 2 ) , ( I ) . Példával: újságot olvas István, vissza
forgatva: István olvas újságot. A predikátumtransz
formáció végrehajtása után, amikor István vezető pozícióba kerül, az
I S T V Á N
Újság. Olvasás
tételt kapjuk, azaz éppen az "István újságot olvas"
Kódok és eljárások
Eddigi példáinkból kitűnt, hogy egy-egy tárgyszó nem mindig abban az alakban jelenik meg az index
tételben, mint amelyben a bemeneti szóláncban sze
repelt. Legelső példánkra utalhatunk, amelyben a tárgyszavak: egyetemek, tanterv, hallgatók, véle
mény volt, majd váratlanul az indextételekben a
"hallgatók véleménye" birtokos szerkezet keletke
zett, a birtokjellel együtt.
A z ilyen és ehhez hasonló eljárásokhoz kívánatos instrukciókat a PRECIS-ben a kódok és egyéb jelö
lések adják meg. Alább — igen röviden — ezeket foglaljuk össze.
A "felfelé n e m " és a "lefelé n e m " ( t i . olvasandó összetevő) utasítás ( F N , ill. L N ) arra szolgál, hogy bizonyos esetekben a tárgyszavakat az indextételek-
" Jeleztük, hogy e cikkben tipográfiai kérdésekkel nem foglal¬
. kozunk. Kérjük az olvasót, fogadja el, hogy ezl a formál a (4) operátor váltja ki.
T M T 34. évf. 1987. 7. sz.
böl kihagyhassuk. Legyen példánk "sporttevékeny
ség az Árpád G i m n á z i u m b a n " . A bemeneti lánc a következő lesz:
(0) Budapest
(1) gimnáziumok F N (q) Árpád G i m n á z i u m (2) sportolás
Nyilvánvaló, hogy ha a gimnáziumok tárgyszó kerül a vezető pozícióba, akkor az Árpád Gimnázi
u m megjelenése további információt hordoz, ponto
sítja az előtte lévő tárgyszót. Ezzel szemben, ha az Árpád G i m n á z i u m a vezető, teljesen felesleges, hogy a módosítóban megjelenjék a gimnázium tárgyszó, hiszen azt, hogy az Árpád G i m n á z i u m g i m n á z i u m , már tudjuk. Az FN kód azt jelenti, hogy ha ezzel ellátott szó (kifejezés) alatt lévő tárgy
szóik) kerül(nek) vezető pozícióba, akkor ez a tárgyszó kimarad az indextételből, amely után áll.
Íme tehát a tétel:
Á R P Á D G I M N Á Z I U M . Budapest Sportolás
Hasonlóan m ű k ö d i k az L N utasítás is. A m e l y i k tárgyszó mögött áll, az kimarad abból (azokból) a té- t e K e k í b ö l , amely(ek)ben a felette álló(k) ke- rül(nek) vezető pozícióba.
A (sub rí T1) a helyettesítési kiváltó utasítás. Az
" n " a 2, 3, ... számok helyett szerepel, és azt jelöli, hogy a (sub n l | ) után álló kifejezés hány fölötte vagy alatta álló tárgyszót helyettesít akkor, ha az alatta vagy fólölie álló kerül a vezető pozícióba.
Példa:
(0) Szolnok megye (1) talaj
/ (p) szikesség (sub 2!) (1) szikes talaj
(2) javítás
Tehát ha a javítás tárgyszó kerül vezető pozíci
óba, akkor a " t a l a j " és "szikesség" tárgyszavak he
lyett "szikes talaj" írandó, így:
S Z O L N O K M E G Y E Talaj. Szikesség. Javítás T A L A J . Szolnok megye
Szikesség. Javítás
SZIKESSÉG. Talaj. Szolnok megye Javítás
J A V Í T Á S . Szikes talaj. Szolnok megye
A PRECIS egyik fontos eredménye, hogy a nyelvi viszonyokat kifejező toldalékok is alkalmaz
hatók. M i v e l ezen a ponton a magyar PRECIS- változat eltér az eredetitől, az angolt ismertetjük. A dolog természeténél fogva elöljárókkal (prepozíci
ókkal) lesz dolgunk a magyar toldalékok helyett . Példánkai is angol nyelven kell megadnunk, bár tö
rekedtünk " n e m z e t k ö z i " kifejezések használatára.
A z elöljárók összekapcsolják a tárgyszavakat, k i fejezéseket, ezért azokat az instrukciókai, amelyek erre adnak utasítást, kapcsoló kódoknak nevezzük, és $v, illetve $w jelekkel szerepeltetjük. A z Sv jelen
tése: ha az e kóddal ellátott tárgyszó felett álló tárgy
szó (tárgyszavak) a v e z e t ö ( k ) , akkor az $v által megelőzőn prepozíciói kapja az a tárgyszó, amely az alatta lévő sorban áll. A z $w ugyanezt jelzi abban az esetben, ha az e kóddal jelölt tárgyszó alatt álló(k) kerül(nek) vezető pozícióba. Legyen a példa:
hogyan ellenőrzik az alkalmazottak az iparirányítást, -vezetést. A bemeneti lánc:
(1) indusiry (ipar) (2) management (irányítás, vezetés) (2) conlrol $v by $w o f (ellenőrzés)
(3) personnel (alkalmazónak, személyzet)
(a by jelentése itt: által, az o f birtokviszonyt fejez ki)
Tegyük fel továbbá, hogy a tételt a " c o n t r o l "
alatt nem akarjuk szerepeltelni. így a következő három indextételt kapjuk:
1 N D U S T R Y
Management. Control by personnel M A N A G E M E N T . Industry
Conlrol by personnel P E R S O N N E L
Industry. Control o f management
E kódok nélkül könnyen összezavarható lenne, ki kit ellenőriz, a management is ellenőrizhetné az alkalmazottakat.
Ha egy d o k u m e n t u m egyidejűleg löbb témával foglalkozik, akkor lehetőséget kell nyújtani arra, hogy az egyes témákat szét lehessen választani a tárgyszavak alapján, illetve azt kell j e l ö l n i , hogy melyik tárgyszó melyik témához tartozik. Figye
lembe kell v e n n i , hogy vannak tárgyszavak, ame
lyek mindkél/valamennyi lémához tartoznak.
A szétválasztáshoz elkülönítjük a témák tárgysza
vait. M i n d e n téma első tárgyszava elé $x k e r ü l , a többi, ugyanehhez a témához tartozó tárgyszó $y-t kap, a több/valamennyi témához tartozó tárgysza-
Horváth T . - O r b á n É.: PRECIS
vakat pedig $z vezeti be. Kézenfekvő, hogy a $z csak a tétel elején vagy végén alkalmazható. Példánk legyen egy olyan beszámoló jelentés, amely arról szól, hogy ügyes szervezési megoldások tapasztalha
tók hazai tájékoztatási intézményeinkben, nevezete
sen abban, ahogyan az O M I K K szolgáltatásait fej
lesztette és ahogyan az A g r o i n f o r m továbbképzési rendszerét átalakította. írjuk le először a két témát külön:
(0) Magyarország (1) tájékoztatási
intézmények (q) A g r o i n f o r m (p) személyzet (2) továbbképzés (4) szervezési szempont (4) szervezési szempont (6) jelentés (6) jelentés
(0) Magyarország (1) tájékoztatási
intézmények (q) O M I K K (p) szolgáltatások (2) fejlesztés
M i n d e n összetett szerkezet két részre bontható:
a fókuszra és a különbség(ek)re (differencia). A fókusz határozza meg a szerkezet fogalmi kategóriá
ját, és az egész szerkezet a fókusz alapján kapja a fő operátorokat. A differencia minősíti a fókuszt. A k ü lönbség maga is lehet Összetett, ezért azt is jelölni kell, hogy közvetlenül a fókuszra vonatkozik, vagy a különbség különbsége. Az alábbi tárgyszavakban a fókuszt aláhúzással jelöltük: kezdő tanár, szocia
lista munka verseny, nyírségi alma, gyerekjáték.
népdal stb. Egyszerűbb megérteni az elmondotta
kat, ha felírunk egy példát nyelvtani szerkezeiben.
Legyen ez a gyorsfagyasztott földi eper.
j — e p e r — | fagyasztott földi
gyors- Ebből a teljes leírás:
fókusz
a fókusz differenciája,
"elsőfokú k ü l ö n b s é g "
a különbség differenci
ája, "másodfokú k ü lönbség"
Sz (0) Magyarország
$z (1) tájékoztatási intézmények
$x (q) O M I K K Sy (p) szolgáltatások
$y (2) fejlesztés Sx (q) A g r o i n f o r m Sy (p) személyzet
j
%y (2) továbbképzés
$z (4) szervezési szempont
$z (6) jelentés
A bevezetett jelölés következtében a d o k u m e n t u m tárgyszavait szét tudjuk választani úgy, hogy a közös tárgyszavak mindkét helyen megjelenjenek.
A PRECIS egyik legelegánsabb, legszellemesebb, egyszerűségében is megragadó megoldását az az el
járás nyújtja, ahogyan az összetett szerkezeteket kezeli. Az eljárást differenciálásnak hívjuk, összetett szerkezeten pedig többtagú tárgyszavakai értünk, akár k ü l ö n , akár egybeírva használjuk őket.
A probléma az, hogy egy összelett szerkezet több tagja is vezető pozícióba kívánkozik. A népdal tárgy
szóról pl. elképzelhető, hogy m i n d a népdal, m i n d a dal alakjánál szerepeltetni akarjuk. Meg kell oldani, hogy e szerkezelek bármely eleme vezető pozícióba kerülhessen, illetve ne kerülhessen az indexelő döntésétől függően; továbbá kívánalom még szoká
sosan, hogy szórendje Őrizze meg a természetes nyelvét.
A különbségeket eléjük írt $ jellel és utána kétje
gyű számmal jelöljük. A z első számjegy kifejezi, hogy vezetőként akarjuk-e szerepeltetni vagy sem, továbbá hogy egybe- vagy különírjuk-e:
különírjuk egybeírjuk
nem vezető 0 1
vezető 2 3
Példák:
piros alma alma $0 piros (nem vezető, különírjuk) szaktanár tanár $1 szak (nem vezető,
egybeírjuk) orosz szótár szótár $2 orosz (vezető,
különírva) gyerekjáték játék $3 gyerek (vezető.
egybeírva) A második számjegy azt fejezi k i , hogy az illető különbség a fókusz különbsége, vagy különbség kü
lönbsége. Ha a fókuszé, a j e l : l-es számjegy. Ha va
lamely különbség differenciája: 2, 3, ... számjegy aszerint, hogy távolsága a fókusztól mekkora.
A z összetett szerkezetet úgy írjuk fel, hogy a fókusz után fordított sorrendbe állítjuk a különbsé
geket. Oka: az indextételek előállitásakor így kapunk természetes szórendet.
TMT 34. tvf. 1987. 7. sí.
Ezután a fentiekben megadott jelölésekkel minő
sítjük a különbségeket. Példánk legyen a "gyorsfa
gyasztott földi eper".
(1) eper $21 földi $21 fagyasztott $32 gyors (Tehát; minden eleme vezető, a " g y o r s " össze
írandó a "fagyasztott"-ial, a " f ö l d i " és a "fagyasz
t ó n " a fókusz különbsége, a " g y o r s " a különbség különbsége.)
A differenciálás végrehajtásának fontos szabálya, hogy az összes többi müvelel előtt kell elvégezni. A kapott differenciált szerkezelek egységként mozog
nak az indexlételekben.
A differenciálás az alábbi műveletekből áll:
• az indextételeket előállító rendszer a szerkezet
ben vezető pozícióba állítja a szavakat, rendre a kódoknak megfelelően; a teljes szerkezet kiegé
szítő pozícióba kerül természetes szórenddel (fordított olvasattal);
• ez a müvelel annyiszor ismétlődik, ahány vezetőt jelöl a szerkezet.
További szabály, hogy ha nem a differenciált szerkezei valamely eleme a vezető az indextételben, hanem más tárgyszó, akkor a teljes összetelt szerke
zet egységként jelenik meg természetes szórendben.
Példa:
(1) b ú t o r $ 2 1 népi SOI festett A differenciált szerkezetek:
B Ú T O R
Festett népi bútor NÉPI B Ú T O R
Festett népi bútor Teljes léteiben:
(0) Magyarország
(1) bútor $21 népi $01 festett (2) gyűjtés /
Indextételek:
M A G Y A R O R S Z Á G
Festett népi bútor. Gyűjtés B Ú T O R . Magyarország
Feslett népi bútor. Gyűjtés N É P I B Ú T O R . Magyarország
Festett népi bútor. Gyűjtés
G Y Ű J T É S . Festett népi bútor. Magyarország
A PRECIS-ben számos szabály van arra, hogy mit m i v e l szabad differenciálni és m i v e l n e m . Példá
ul tilos részt egészével, tulajdonságot hordozójával, tárgyas cselekvést tárgyával, tárgyatlan cselekvési végrehajtójával, tárgyas cselekvést a cselekvőjével differenciálni. Ebben a tekintetben azonban ele
gendő, ha az indexelő j ó nyelvérzékére hagyatkozik.
Senki nem kívánja, mondjuk a " g y o r s " tulajdonsá
got a " v o n a t " - t a l , a tulajdonság hordozójával differenciálni.
A PRECIS-ben léteznek olyan különbségek, dif
ferenciák, amelyekre k ü l ö n kód van: $n és $o.
Ezeket zárójeles vagy közbevetett különbségeknek hívjuk (parenthetical difference), és tudományos módszereket, mérőskálákat, teszteket fejeznek ki.
Ha ezt a differenciál vezetőként kívánjuk: $o, ha n e m , akkor $n alkalmazandó. Neve onnan ered, hogy ezeket a különbségeket a számitógép zárójel
ben írja k i , kivéve, ha $0 utáni differencia vezető po
zícióban áll. Példa legyen a Vas megyei diákok vizs
gálata intelligenciatesztek segítségével:
/
(0) Vas megye y (1) lanulók
(2) vizsgálai $n IQ teszt
Természetes, hogy ha egy tanulmány tárgya vala
mely kutatási módszer, vagy egy tesztet ismertet, elemez, akkor nem $o és $ n , hanem az (1) főoperá- tor használatos. A zárójeles különbségei tehái akkor alkalmazzuk, ha a téma valami más, de a feldolgo
zásban alkalmazót! módszer, teszt, mérőskála meg
jelenítése is fontos.
Helymegjelölés is lehet különbség, ha valaminek a származási helyével, eredetével függ össze, vagy minősítő funkciót lát el. Például:
(1) j o g $21 római
Hasonlóan; tokaji bor, gyulai kolbász, német filozó
fia stb.
A z időt, időpontot, időtartamot kifejező tárgysza
vak is különbségek, de önálló kódjuk van: $d. Az időt kifejezhetjük szóval (pl. $d középkor), leírható számmal (pl. $d 1 9 4 5 - 1 9 5 0 ) , nyitottan (pl. $d 1945 — ) stb. Vezetőként nem jelenik meg. Összetett szerkezetben mindig utolsó elemként írjuk le.
Példa: a nők szerepe Anglia politikai életében 1919 és 1939 között.
(1) Anglia (2) politika (3) nők
(s) szerepe$d 1 9 1 9 - 1 9 3 9
Horváth T.-Orbán £.: PRECIS
Egy példa
A PRECIS sziniaxisának vázlatos áttekintése után lássunk egy gyakorlati példát. Varga Józsefnek a Személyi számítógépek kezelése, programozása és alkalmazása című kézikönyvét (Budapest: Terra,
1986) fogjuk osztályozni a PRECIS és az A u s t i n állal a " M a n u á l " első kiadásában közöli algoritmus segítségével.
A folyamat m i n d i g a d o k u m e n t u m tartalmát ösz- szefoglaló állítás megfogalmazásával kezdődik. í m e : A m ü a személyi számítógépek (ezen belül az alap
gép, a nyomtató és kétféle háttértároló, a kazettás magnetofon és a lemezegység) kezeléséről, progra
mozásáról és alkalmazásáról szól; távoktatási segéd
letként használható kézikönyv.
Ezt az állítást két részre bonthatjuk: az első rész a központi témát írja le, a második a d o k u m e n t u m műfajára, felhasználására vonatkozik. Ha megnéz
zük a központi témát kifejező részt, különbséget te
hetünk cselekvések és dolgok megnevezései között.
Cselekvésből is több van: a kezelés, a programozás és az alkalmazás. Ezek között mellérendelő kapcso
lat v a n , így az első (2) operátort a továbbiakban (g) operátorok követik, igy:
és
(6) távoktatási segédlet (6) kézikönyv
Most már elkészíthető a teljes bemeneti szólánc, amelyből apróbb kiegészítések és a vezetők kijelö
lése után a számítógép az általunk kívánt tételeket generálja.
(1) számítógép $21 személyi (p) alapgép
(g) nyomtató $v és / (g) háttértároló /
/
(q) lemezegység Sv és (g) kazettás magnetofon (2) kezelés
(g) programozás Sv és (g) alkalmazás
(6) távoktatási segédlet (6) kézikönyv
(2) kezelés (g) programozás (g) alkalmazás
Kialakítottuk tehát a cselekvések blokkját. Mindhá
rom cselekvésünk tárgyas és egyirányú. A z állítás
ban részletesen fel is soroltuk, hogy mely tárgyakra irányulnak ezek a tevékenységek. M i v e l a cselekvés végrehajtóját nem neveztük m e g , máris kódolhatjuk a tárgyat, ami a személyi számítógép és annak három mellérendelt része, amelyek közül a könyv a háttértároló két válfajával foglalkozik. Ennek meg
felelően a tárgy:
(1) számítógép S21 személyi (p) alapgép
(g) nyomtató (g) háttértároló (q) lemezegység (g) kazettás magnetofon
[•/ a blokk kerül a bemeneti szólánc élére, amely to
vábbi információk híján már csak a d o k u m e n t u m formájára vonatkozó adatokkal, azaz a központi témán k i v ü l i , járulékos ismérvekkel egészítendő ki.
Emlékezzünk rá, hogy a formai ismérveket beve
zető (6) operátor ismételhető, tehát bontsuk a formál két részre:
A számítógép e hosszú láncból a következő tételeket fogja előállítani (betűrendben közölve):
A L A P G É P . Személyi számítógép
Kezelés, programozás és alkalmazás. - Távokta
tási segédlet. — Kézikönyv
H Á T T É R T Á R O L Ó . Személyi számítógép
Lemezegység és kazettás magnetofon. Kezelés, programozás és alkalmazás. — Távoktatási segédlet.
— Kézikönyv
K A Z E T T Á S M A G N E T O F O N . Alapgép, nyomtató és háttértároló. Személyi számítógép
Kezelés, programozás és alkalmazás. - Távokta
tásisegédlet. — Kézikönyv
K E Z E L É S . Alapgép, nyomtató és háttértároló: le
mezegység és kazettás magnetofon. Személyi számi tógép
— Távoktatási segédlet. — Kézikönyv
L E M E Z E G Y S É G . Alapgép, nyomtató és háttértá
roló. Személyi számítógép
Kezelés, programozás és alkalmazás. — Távokta
tásisegédlet. — Kézikönyv
N Y O M T A T Ó . Személyi számitógép
Kezelés, programozás és alkalmazás. - Távokta
tásisegédlet. — Kézikönyv
P R O G R A M O Z Á S . Alapgép, nyomtató és háttértá
roló: lemezegység és kazettás magnetofon. Sze
mélyi számi tógép
— Távoktatási segédlet. — Kézikönyv
T M T 3 4 . évf. 19K7. 7 . si.
S Z Á M Í T Ó G É P
Személyi számítógép. Alapgép, nyomtató és hát
tértároló: lemezegység és kazettás magnetofon. Ke
zelés, programozás és alkalmazás. — Távoktatási se
gédlet. — Kézikönyv
S / K M ÉL Y l S Z Á M Í T Ó G É P
Alapgép, nyomtató és háttértároló: lemezegység ós kazettás magnetofon. Kezelés, programozás és al
kalmazás. — Távoktatási segédlet. - Kézikönyv T Á V O K T A T Á S ] S E G É D L E T
Személyi számítógép. Alapgép, nyomtató és hát
tértároló: lemezegység és kazettás magnetofon. K e zelés, programozás és alkalmazás. - Kézikönyv
E viszonylag egyszerű példából is látszik, hány és milyen terjedelmes tétel keletkezhet egyetlen, v i szonylag egyszerű szóláncból. M i n d e n bizonnyal érthető, ha ezt manuális úton elvégezhetetlen fel
adatnak véljük.
I r o d a l o m
[1| FOSKETT, A. C : The subjeci approach lo informáljon.
275. 1.4. ed London - Hamden, Clive Bingley - Linnéi Books, 1982.
[2] AUSTIN. D.: PRECIS. A manuál ofeoncepi analysis and subject indexing. 2nd. e. London, The British Library Bíb- liographic Service Divtsion, 1984. 397 p.
131 A U S T I N , D.: PRECIS. A manuál ofeoncepi analysis and subject indexing. London, The Council o f the British Na
tional Bibliography, 1974. X, 551 p.
|4| A U S T I N , D.: PRKCIS in a multilingual context Pari I.
PRECIS: an overview. = Libri. 26. köt. \ .S2. 1976. p. 137.
151 AUSTIN D . - S 0 R L N S E N . J.: PRECIS in a multilingual conlexi. Part 2. A linguistic and logical explanation of the syntax. = Libti, 26. köt. 2.sz. 1976. p. 108-139.
16) A U S T I N , D . - V E R O I L R . V.: String indexmg. PRECIS.
London, Ontario, The University o f Western Ontario.
School of Library and Information Science, 1975 260 p.
[7] Dell ART, F. E . - G L A Z L R , S: Computer searching on l'RLCIS. An cxploration ol'measuringcomparaiive rctrie- val effectiveness. = International Classification. 1984. 1.
sz. p. 3 - 8 .
[81 LAMBERT, G : PRECIS in a multilingual contest. Part 4.
The applicatton of PRECIS in r-rench. = Libri .76. kot 4 w.. p. 312-324.
M PklX'IS. l ü r die Anwendung in deulschen líibliotheken überarbeilete und vereinfachte l7orm des symakiischen Index ierunitsverfahrens der lit itish Library Berlin.
Deutsches Biblioiheksinsiilut, 1984. 310 p. ( D b i - Maierialen, 35)
Ildi S0RLNSLN, J - A U S T I N , D : l'RLCIS in a multilingual context. Part 3. Multilingual experimenis, pronosed cndcs and proeedures tor ihe Germanic languages. = Libri. 26. köt.í.sz. 1976 p, 181-215
HOR VÁ TH Tibor-ORBÁN Éva: PRECIS
A PRKCIS rendszert az Országos Pedagógiai I n formációs Rendszerben (OP1R) vezetik be. A szer
zők csak a I'RECIS " e r e d e t i " angol változatáról szá
molnak bc a PRECIS kézikönyv (első és második kiadás) és egyéb kapcsolódó tanulmányok alapján.
A PRECIS magyar adaptálását egy később megje
lenő tanulmányban tárgyalják.
HORVÁTH, T.-ORBÁN, L : PRECIS
I'RECIS is being iniroduced in the Nalional Educational Information System ( O P I R ) o f H u n gary. T h e present artiele providcs an outline only o f the " o r i g i n á l " English version o f I'RECIS on the bases o f t h e PRKCIS manuals (second and lirsl edi
t i o n ) , and oiher rclaied studies. T h e adaptation of PRECIS for Hungárián will be discussed in a later study.
X O P B A T , T. - O P E A H , E.: CncreMa PRECIS
GiCTe.Ma PRECIS SyjteT B B e a e t i a B FocvaapcT- B e H H o í i H W p o p M a i i H O H H o i í ciiCTeíne no n e a a r o r n K e . A B T O p h i onnCbinaiOT t o. i b K O HCxoflHbtii ,,aHr.™ftc- K H Í Í" BapHaHT cHCTeMhi Ha vtaTepna.ie cnpaBo>jHH- Ka PRECIS ( n e p s o r o H u T o p o r o BbinycKorj), a Tatí-
* e Te.MaTHnecKítx p a j p a ö o T O K . Bonpoc aiianTaumi cMCTeMw B B H P Byser pacc. M O T p e n B a p y r o f i c i a i be.
HOR VÁTH, T.-ORBÁN, É.: PRECIS
Das PRECIS-System wird ins Landessystem fúr Pádagogische l n f o r m a t i o n e n ( O P I R ) eingetÜhrt.
Die Verfasser berichten n u r über die " o r i g i n e l l e "
cnglische Varianle des PRECIS-Systcms aufgrund des PRECIS-Handbuchs (erste u n d zweite Ausga- be) und anderer einschlágigen Studien. D i e unga- rische Adaptation des PRECIS-Systcms w i r d in einer spáter erscheinenden Studie erörtert.
